Magyarország azoknál teljesít jobban, akik válogatnak.

Mi a helyzett a Tik-Tak-kal? A Méhegézségügyüsőm azt ajánlotta vigyem elneki mert elküldi mintázásra.Nálam ua a jelenség mind a többi szereknél.Nagyon mérges vagyok az egész támogatási rendszerre!! Magyarország jobban teljesit?!:

Fipronil a méhek zárókezelésére alkalmazott Destruktorban , Oxxovar5 %-os oldatában?? Ez felháborító!
Ez a pancsolt gyári készítmény a méhészeknek jó pénzért!! Szerintem a NÉBIH-nek kell jelentős szerepet vállalnia az OMME-vel közösen,hogy a méhészek -akik előírtan alkalmazták a készitményt- kártérítést kapjanak a gyártótól az okozott kárért! A termék minőségét a gyártó szavatolja. A megyei állategészségügyi intézmények -azon túl,hogy hallottak a visszahívásokról-
a NÉBIH központból semmilyen eljárási rendről nem kaptak értesítést a továbblépést illetően. Nem elég a bejelentés,hogy visszavonták a készítményeket, hanem további intézkedések kellenek,
mert ezek a "gyógyszerek" 2018 év tavaszán,2019 év tavaszán is óriási kárt okoztak a méhészeknek. Remélem az illetékesek is olvassák és érdemben is történik valami.
Mi erről a véleményetek?

Nekünk, méhészeknek ez egy teljesen elfogadhatatlan dolog, mert ha egy üzemben lehet ilyent gyártani, akkor ott az emberi hiba veszélye fokozottan fennáll. Egészen egyszerűen felcseréli a két hatóanyagot, mert részeg, vagy bármi más okból. Tehát ez a kiindulás részünkről. Itt azonban nem erről volt szó. A fipronil került bele többféle készítménybe, tehát az adagoló berendezés a bűnös. Annyiféle adagoló berendezést nem lehet üzembe állítani, ahányféle terméket itt előállítanak. Biztosan van leírás arról, hogy mi mindent lehet egy berendezéssel kiszerelni. Az is lehet, hogy a gépet gyártó olyant írt le, hogy ha végrehajtják az előírt átmosást, akkor akár üdítőt is lehet utána. Hiszen ennek a követelménynek meg kell tudni felelni. Egyik szer nem szennyezheti be a másikat. Az is lehet, hogy ezt is végrehajtották, de a fipronil egy kivétel, és annak más öblítőfolyadék kellett volna. Nem tudjuk, hol a hiba, de hogy van, ahhoz nem férhet kétség. Évek óta lehetett a méhekben fipronilt találni. Ezek hátterében pedig mindig ott volt valamilyen United termék.

Egyet nem értek magyarázzátok meg nekem!
Hogy lehet olyan gépsoron, vagy üzemben méhészeti gyógyszert gyártani, ahol különböző rovarölő szereket is gyártanak?
Ha ezt megengedték, akkor ugyanezen a gépsoron üdítőt, vagy ásványvizet is palackozhatnának.
Azt is megbüntetném de nem kicsit, aki erre engedélyt adott ki!

a) gazdálkodó szervezet pl. kft. teljes vagyonával felel a károkozásáért (a behajthatóság más kérdés)
b) gyógyszergyártó cégek (is) szoktak rendelkezni termékfelelősség biztosítással, ami az ilyen károkra szól, ez rendszerint több tízmillió Ft kártérítési limitre szól, függetlenül egyéb vagyonától
Az OMME kiköthetné (?) minimum milyen biztosítási kártérítési limittel lehet bekerülni a nemzeti program gyógyszerei közé. Az OMME tag károsultak képviseletét, perközösségét elkezdhetné megszervezni. Ehhez a honlapon már szerepelnie kellene a tennivalóknak, a visszahívási híreken túl.

Bross Péter beszélt erről tegnap Kaposváron. Bontott csomagolás esetén: Semmi esetre sem szabad kiönteni, veszélyes hulladék, eszetlen mértékű büntetést lehet rá kapni. Felvetődött, hogy az OMME vállalná a szaktanácsadók révén az összegyűjtést. Bontatlan csomagolás:Jelen pillanatban a vissszahívás ezekre vonatkozik. Aki 2018. augusztus 1. előtt vásárolta, annak jelezni kell, hogy nem térítheti meg a visszahívó fél a készítmény árát, mert az már meg lett térítve a Nemzeti Programból.
Mellesleg jegyzem meg, hogy egyszerűen nem hiszem el, hogy minden létező hibát el akarnak követni. A felhasználói szintig történő kivonás értelmezésem szerint a bontott csomagolásra is vonatkozik. Olyan nincs, hogy csak a bontatlan jelent veszélyt a méhekre. Ha a bontottat nem hívják vissza, akkor az azt jelenti, hogy felhasználható. Ha kárt okoznak vele, akkor kártérítés jár érte. Ha azt állítják, hogy felhasználható, mert ők nem követtek el hibát, akkor először a kezelendő méhek értékének összegét ügyvédi, közjegyzői (?) letétbe kell helyezni. Aztán, ha nem történt baj (alapvetően azért egy szennyezés esetén az esetek túlnyomó többségében ennek kell történnie), akkor szabadítható fel a letét. Egy 3 millió Ft-os törzstőkéjű cég alapvetően a visszahívásba bele fog roppanni. Azonban ez a forgalmazó problémája, mert mi a forgalmazóval állunk szemben, tehát nekünk ők adják vissza a pénzünket. Ők majd perlik a gyártatót, aki pedig a gyártót. A gyártó meg a forgalmazót, hogy az ő terméke rendelkezik olyan tulajdonsággal, ami beszennyezte a méhészeti szereket. Ha nincs a forgalmazónak tulajdonrésze a gyártónál. Ebben az esetben a Destruktorról szerintem végleg lemondhatunk. Mire ez a per lezajlik, addigra jó eséllyel már méhek sem lesznek. Tudtommal a Tolnagro már egyszemélyi (vagy családi) tulajdonban van, csak akkor tudna ez az ügy kisebb zökkenőkkel lezajlani, ha a Tolnagro benyelné a károkat (többes tulajdonlás esetén ez nem menne). Ha nincs a háttérben tulajdonosi összefonódás (Fortevitet is beleértve), akkor biztos vagyok benne, hogy ez a történet véget ért. El tudok képzelni olyan felállást, hogy a Tolnagro-nak megérné bevállalni az ügyet. Ugyanis az MMNP-nek alapvetően ő a haszonélvezője. Ha a várható bevétel érdemlegesen meghaladja a várható veszteségeket, akkor a United is Tolnagro tulajdonba kerül majd. A nagy hal mindig megeszi a kishalat. Attól félek azonban, hogy más forgatókönyv lesz majd. Maximum csak a visszahívásból eredő károk lesznek benyelve, a méhészek kárai nem. Nagyon nagy kérdés, hogy a méhészek a három szereplő közül kit tudnak perelni. A gyártót, a gyártatót, vagy a forgalmazót? Perlik a forgalmazót, aki perbe hívja a gyártatót, aki perbe hívja a gyártót? A kimutatható felelősség a gyártót terheli. Ha a bíróság elutasítana egy forgalmazóval szembeni kártérítési pert, akkor a forgalmazó a United felszámolása során fogja megszerezni a gyártó eszközeit, ha megéri neki. Tehát akinek kára van, az egyszerűen nem tehet mást, mint a forgalmazót perelni, akkor van esélye. A gyártó perlésével szemben semmi esélye nincs. Mindig a végén csattan az ostor. Mindig a legkisebb a vesztes.
Amiért ezt az egészet leírtam, annak az az oka, hogy, ha a mézzel történő ijesztgetések (ugye Bross Péter tegnap ezt felvetette) elriasztják a Tolnagrót a szerepvállalástól, akkor a károsult méhész veszíti a legtöbbet az ügyön. Egy zsíroldékony szer alapvetően nem jelenik meg a mézben! Az igaz, hogy részben oldódik vízben is. Tehát esély valóban van arra, hogy a fipronilt majd a pörgetett mézben kimutassák. Ezt kellene nekünk megelőzni, hogy lássuk, mi a valós helyzet. Azt gondolom, hogy az OMMÉ-nak kell a károsult méhészek mögé állnia, egyfajta kockázat közösségként, akár a következő támogatási időszakban a keretből erre célzott tartalékot képezni, ha sikerülne elfogadtatni az EU-val. A mostani monitoring keret terhére azonban a mézvizsgálatokat csendben már most el is lehetne végeztetni.

http://www.hillspet.hu/mehesz/oxxovar.php
"A fel nem használt anyag és a hulladék kezelésének módja
Kerülni kell a termék szennyvízbe-, vagy háztartási hulladékba. kerülését. A fel nem használt terméket valamint a keletkező hulladékokat a helyi követelményeknek megfelelően kell megsemmisíteni. Az Oxxovar 5% oldat nem kerülhet természetes vizekbe, mert veszélyes lehet a halakra és más vízi élőlényekre"
Mndenki saját felelősségére öntse "ki".

Engem hívtak pár napja a gyártótó vagy forgalmazótól, mivel hogy vásároltam korábban oxxovart. Ha van még belőle akkor azt semmiképp ne használjam fel mivel betiltották, ha gondolom saját költségre visszaküldhetem!!! de ő azt javasolja hogy öntsem ki és kész.
Ja még azt is mondta, hogy mivel a támogatást felvettem így nem jár semmi kártérítés részemre!!!

Még jó hogy lusta voltam használni,meg volt még apiox, sőt eszembe se volt hogy vettem.

Végül mi a helyzet ? Vissza fizetik a fel nem használt szert? És mi lesz a családokkal amik kaptak belőle ősszel? Az elmaradt idei bevételt ki fogja megtéríteni ? A gyártó ? Gondolom az Omme mindent megtesz majd az érdekünkben .....

Banderas szívemből szólt!kevés ilyen jó szakember van mint Tóth Péter ,köszönet erőfeszítéseiért.
Aztán,hogy lesz-e itt valamiféle kártérítés/enyhítés?Ezt kétlem.

Zoltán!
A méhészeti fórumok szerintem a tiltakozásnak egy igen hatásos formáját jelentik. Nem véletlenül ágál ellenük annyira Bross Péter. A hajdani OMME fórum teljes egészében ment a levesbe, pedig szerintem nagyon sok értékes anyag volt abban is található. Kétségtelen tény, hogy a hangnem sokszor nem elfogadható. Érvényes ez mindkét oldalra. Éppen ezért köszönöm Tomipapának a múltkori telefon beszélgetését Nagyernyei Attilával, és az utána történő moderátori munkát. Ez a helyes út. Azt is meg kell mondani, ha valamivel nem értünk egyet, de azt mindig az észérvek mentén, nem személyeskedéssel. Ha visszakereshető módon megmarad minden vélemény, akkor, ha ott és akkor nem is lehet eldönteni kinek van igaza, akkor majd az idő fogja eldönteni. Hogy mást ne mondjak, én évekkel ezelőtt sokat vitáztam dodoval atkaügyben. Akkor ő is hivatkozott Randy Oliverre, igaz nem éppen abban a témában. Most a méhegészségügyi ismeretek könyvecskében szinte szóról szóra azt látom Randy Olivertől leírva, amit én akkoriban ide írtam. Nem valószínű, hogy olvasta a fórumunkat, hanem a logika kényszerítette ki belőle is a legvalószínűbb megoldást. Igaz, még el van maradva kicsit, a modellszámításaiból kihagyta misit (ahogyan én is régen). Pontosabban, amire ő már nem is tudom hány évvel azelőtt felhívta a figyelmet, mint ahogyan dodoval nekünk a vitánk támadt, és jelentős mennyiségű akácmézet ajánlott fel, ha nem neki van igaza. Szóval értékes ez a fórum, úgy látom Ön szellemileg megfelelően van felvértezve, ezért hát arra buzdítom, hogy maga is tegyen hozzá a fórumhoz. Ne azon vitatkozzunk, hogy ki mit hogyan és mikor értett félre, főleg ha annak a szóbeli előadásnak a relevanciája megkérdőjelezhető. Én azt nem tudom eldönteni, hogy ott mi hangzott el, ha nincs róla hangfelvétel. A Portfolio konferenciáról van, azt meg lehet hallgatni, és el lehet dönteni, hogy mi volt Tóth Péter álláspontja akkor.
Ami a fipronilos ügyet érinti. (Nagyon jó volt az Ön részéről a legelső esetről szóló anyag belinkelése, mindig tanulságos utólag is elemezni a dolgokat.) Az ügyben a fejlemény az, hogy én már kaptam a visszahívás ügyében e mailt. A Fortevit visszahívja a bontatlan terméket. Esetemben Destruktort. Én azonban óvatosságból úgy csináltam, hogy több üvegből is leszívtam fél-fél millilitert, és fél-fél milliliter Perizinnel elegyítettem. Az üvegeket megszámoztam, hogy tudjam, melyik család melyikből kapott. Az elhullott méhek száma nagyobb volt, mint a tiszta Perizin esetén, ezért hát nem mertem kezelni vele. Ugyebár a NÉBIH megtiltotta a felhasználást. Értelmezésem szerint nem csak a bontatlanét. Ezért írásban kérdeztem meg, hogy felelősséget vállalnak-e a bontott felhasználására? Választ nyilván még nem kaphattam. Egy dolgot azért nagyon fontosnak tartok megjegyezni. Szerepelt egy mondat a tájékoztatóban: felvették egy független laborral a kapcsolatot. Nyilvánvalóan joguk van hozzá. Attól félek azonban, hogy egy valamit még mindig nem értenek. Nem gyártunk ugyanazon berendezéssel méheket ölő szereket, és méheknek szánt gyógyszereket. Ez a kritikus szabályozási pontja a Méhészeti termékek gyártásának! Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a berendezés gyártója konkrétan megengedi ezt. Előír egy protokollt, hogy miképpen lehet megtenni. Gondolom alapvetően egy szappanszerű anyaggal, hosszú ideig történő átmosás után, amelyik a zsírban oldódó vegyületek vizes közeggel történő biztonságos eltávolítását teszi lehetővé. Emulgeáló szert tartalmazó oldatok fokozott veszélyt jelentenek zsíros lerakódások esetén. Lehet, hogy a fipronil pedig különösképpen hajlamos lerakódásra. Azt azonban tudni kell, hogy a kimutathatóság sosem feltétele a toxicitásnak. Tehát attól, hogy kémiailag nem mutatható ki az adott vegyület, biológiai hatása még lehet. Hiszen mindig létezik gradiens. Ha az első üvegek olyan töménységben tartalmaznak szennyezést, hogy teljesen nyilvánvaló a biológiai hatás (lásd Vivaldi esetét, amikor a Perizineseknek semmi baja nem lett, a Destruktoros családok mind elpusztultak), akkor ott az utolsó üvegben is lesz szennyezés. Az a kérdés, hogy a biológiai küszöbértéket eléri-e a koncentrációja? A szomorú az egészben az, hogy a teljesen vétlen Fortevit az elszenvedője a visszahívásnak. Vajon fogja-e tudni érvényesíteni az igazát a másik két szereplővel szemben? Ő nem gyártat fipronilos terméket. Az a két másik szereplő kezében van. A United vagy rosszul csinált valamit, vagy azt hitte, hogy jól csinálja (például végrehajtotta mindig a berendezés gyártójának utasításait a tisztításra vonatkozóan, de a fipronil egy kivétel), vagy a Tolnagro a saját termékének gyártatása során nem hívta fel a figyelmet a fipronil biológiai és kémiai veszélyeire. Utóbbi alatt azt értem, hogy egy multinacionális cég pontosan így járta meg egy növényvédőszer esetében (Tóth Péter elévülhetetlen érdeme). Tehát azt támasztja alá, hogy a fipronil másképp viselkedik esetleg, mint más szerek, hiszen mással történt keresztszennyezésről nem tudunk. Azonban az is lehet, hogy van ilyen keresztszennyezés, csak nem derül ki, mert nincs biológiai monitoring, ami jelen esetünkben a méh.
Az eset mindenképpen tanulságos, a fontos az, hogy tanuljunk belőle, ahogyan a minisztérium is tanult az NNI szükséghelyzeti engedélyekből. Hiszen így vagy úgy, de elértük, hogy nem lehet csávázásra felhasználni. Reméljük, hogy nem kapunk rosszabbat helyette.

A logika ebben az sajnos, hogy részünkről (méhészek) azóta sem történt igazi tiltakozás, beleértve B.P-t is.

Érdekes kérdés, hogy 4-5 éve elhangzott-e Péter szájából:

Számomra sokkal zavaróbb, hogy tavaly amikor Péter már tiltakozni akart a neós csávázószerek ellen, és adatai is voltak a tiltakozás indoklásához, B.P. ezt elnökségi határozat ellenére sem hajtotta végre, néhányan mégis T.P.-n akarjátok leverni a családok idei állapotát.
Nem találok benne logikát. Elmagyaráznád?

Tisztelt Tóth Péter!




Én ezt írtam:



Mivel nem emlékeztem pontosan, Ön segített, hogy mikor is lehetett az a bizonyos előadás. Abban remélem megegyezhetünk, hogy kis jóindulattal eltaláltam az időpontot.

Arra vagyok kíváncsi, hogy ez elhangzott-e azon az előadáson:



Nem szükséges itt válaszolnia, de akár meg is teheti.
Igen, egyébként kíváncsi vagyok az Ön verbális megnyilatkozására és élnék is a felajánlott lehetőséggel, még nem tudom az idejét, de mindenképp sort kerítek arra, hogy személyesen beszéljük meg az elhangzottakat. Mint ahogy az első hozzászólásomban is olvasható, én az Ön akkori véleményéről írtam.

Üdv.
C.Z.

Én a magam nevében inkább megköszönöm Tóth Péternek ezt a sok munkát amit értünk tett. Úgy gondolom ha a méhágazatban csak "ennyit" tenne minden méhész akkor egy nagyon sikeres ágazat lehetnénk,nem úgy mint most.

Köszönöm !!.

Talán van, akit érdekel, néhány pontban összefoglaltam a monitoring vizsgálat eddig elért eredményeit. Ebből azért kiviláglik, hogy nem csak „kárfelmérésről”, hanem sok egyébről is szó van itt:

2007. Fumagillin újbóli bevezetése (eseti engedély) a monitoring vizsgálatok eredményeinek felhasználásával.

2007-2012. Méhmérgezési esetek felderítése és szakmai segítségnyújtás a peren kívüli egyezségek megkötésében (Ricse, Bogdása, Darány, Abony stb.).

2011-2018. Küngösi méhmérgezési perben való közreműködés és szakmai segítség nyújtása. Az említett pert megnyertük, a kártérítést azóta már kifizették.

2012. Klórpirifosz (pl. Nurelle D dursban Delta stb.) és Dimetoát (Bi 58) tartalmú készítmények felhasználásának szigorítása. (Egyébként az említett hatóanyagokból formált készítmények visszavonását már 2010-ben kértük a hatóságtól, ugyanis adataink szerint ezek okozták akkoriban a méhmérgezési esetek legnagyobb részét).

2013-2017. Dunaegyházi méhmérgezési perben való szakmai segítségnyújtás (ezt a pert is megnyertük és a kártérítést itt is kifizették).

2014. Sztreptomicin szulfát tartalmú növényvédőszer engedélyeztetésének megakadályozása.
Közreműködés a GMO szennyezett méhtakarmányok (pl. Fortevit, Feedbee) forgalmának letiltásában.

2014-2015. Közreműködés és együttműködés a 2014-ben Fipronil mérgezett méhészetek peren kívüli egyezségének megkötésében (ebben az esetben 52 károsult méhésznek fizette ki peren kívül a kártérítést a károkért felelős multinacionális nagyvállalat. Ehhez az eredményhez kevesebb, mint egy év munkájára volt szükség).

2016. Acetamirid+tebukonazol tartalmú szerek együttes kijuttatásának szigorítása (saját méhtoxikológiai vizsgálataink adatainak felhasználásával).
Közreműködés a Steward 30 WG és a Steward készítmények felhasználási szabályainak szigorításában.

2014. és 2016-18. Neonikotinoid szermaradékok kimutatása a növények generatív részeiben, virágporban és a felszíni vizekben. Ezeket az eredményeket tartalmazta az a tiltakozó levél, amelyet az OMME végül több elnökségi határozat ellenére sem juttatott el a minisztériumba.

2018. Tiakloprid+tebukonazol tartalmú szerek együttes kijuttatásának szigorítása.

2019. Közreműködés az „Oxxovar” és a "Destruktor" nevű készítmények visszavonásában.

Be nem fejezett perekben 2010. Lajoskomárom, 2013. Csákvár szakmai segítségnyújtás, 2011. Andrásfa.
2008-… Atkaölő szerek hatékonyságának, mellékhatásainak, szinergenciájának vizsgálata. Az atka elleni éves védelmi technológia variánsainak kidolgozása. Ez utóbbival foglalkozó technológiai javaslatainkat már két méhegészségüggyel foglalkozó könyvben is leközölték.
Tóth Péter

Tisztelt Cézé Barátom!

Úgy látom, hogy sem Ön sem pedig Nagyernyei barátunk nem értette meg az alapkérdést. Én korábban azt kértem, hogy az általam jegyzett publikációkban szíveskedjék megtalálni azt a mondatot, amit szedresi barátja idézett, ne azokat az idézeteket tessenek felkutatni, amelyek írói leegyszerűsítve adtak utólag a számba. Ebbe sajnos beletartozik az odaát idézett FM publikáció szerzője is, akinél egyébként reklamáltam is, de már nem változtattak a kommünikén. Egyébként az engem kérdező "újságírók" között volt olyan is aki a polgári szakmáját tekintve informatikusnak vallotta magát... Csak annyit mondtam neki, hogy nagy lehet ott az ínség, ahol informatikusok próbálnak mezőgazdasági (főleg növényvédelmi jellegű) cikkeket írni. A fordítottjára engem nem tudnának rávenni. Szóval kedves Cézé, Keszthelyen már vagy öt éve nem voltam hivatalos előadó, és már ne haragudjon rám, de bizonyára félreértett valamit. Az emlékek felidézése helyett inkább javasolnám egy, a közelmúltban Dr. Csaba Györggyel közösen megjelentetett írásunkat áttanulmányozni. A nevezett írást a Méhészújság 2018. szeptemberében jelentette meg.
Alább olvashatja a kéziratot:

ADALÉKOK A 2018. ÉVI MÉHPUSZTULÁSOK TOVÁBBI ELEMZÉSÉHEZ
Írta: Tóth Péter és Csaba György
Az OMME-nek szóló 2018. évi méhmérgezési esetek méhész bejelentései között feltűnt, hogy a csapadék érkezésének időpontja, és mennyisége befolyásolta a méhek sorsát. Ezért az egymáshoz közeli táblákon észlelt eltérő pusztulási viszonyokkal összefüggésben vizsgálni kellene a csapadékbeli eltéréseket is. A nyári zivatarok csapadékhozama döbbenetesen eltérhet még két szomszédos tábla esetében is!
A csapadékra vonatkozóan a méhészek leveleiben ezeket találtuk.:
„mikor nem esik az esső a méhek kevésbé hullanak.” Halász Zoltán, Mátészalka, Bordáncs

„Az elmúlt napokban 1-2 napos eső és a második tábla nyílása után újra folyamatos fogyás tapasztalható” Besenyszög-Jászladány közig határ, a másik Besenyszög-Palotás, Urbánné Rita
„A táblák bőven kaptak csapadékot.” Siket Károly,Baja
„Fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy az erőteljes családgyengülést az új területeken is egy esőzés előzte meg.” Madarasi Imre, Kunhegyes

„Tünetek: nedves, esőáztatta talajra érkeztem.” méhészet <csobothmeheszet@gmail.com Csoboth György
„A virítás második napján jött egy közel 20 mm-es eső amikortól származtatom az eltűnést.” Szárnya Gábor, Taktaszada
„Az eltűnések időpontjában rendre nagy esők, zivatarok voltak.” Molnár Ferenc főállású méhész,Siófok,
Fontos megjegyezni, hogy az 2018. év időjárási viszonyai között rövidült a tenyészidő: előfordult, hogy áprilisban vetették a napraforgót és júniusban elkezdődött a virágzás.
ÉRDEMES ÁTTEKINTENI AZ 2007 ÉS 2015 KÖZÖTTI ÉVEK OMME MONITORING VIZSGÁLATAIBÓL A CSÁVÁZÓSZEREKRE VONATKOZÓ FELJEGYZÉSEKET

2007
A növényvédelmi célból vett mintegy 50 db minta közül a technológiai adatok begyűjtése után 20 db analízise mellett döntöttünk. Az eredményt illetően mindössze két esetben sikerült valamiféle növényvédelmi okra visszavezethető probléma nyomaira bukkannunk, ezek közül az egyikben egy már nem engedélyezett hatóanyag (az endoszulfán) felhasználását tudtuk igazolni, a másikban egy szerves foszforsavésztert a klórpirifoszt találta meg az illető laboratórium. Rovarölő hatású csávázószerek jelenlétét egyik mintánkban sem sikerült igazolni. Ennek említése azért fontos, mert ezeket az anyagokat teszik felelőssé a francia és egyes németországi kutatók a családok összeomlásáért.
2008
Napraforgó esetében sem a méhek, méhészeti termékek, sem pedig a napraforgó virágzata nem tartalmazott rovarölő hatású csávázószer maradékot.
Továbbra is komoly hangsúlyt kell fektetni a rovarölő hatású csávázószerek jelenlétének engedélyezését, bár a két éves vizsgálatsorozatunk eredményei azt látszanak alátámasztani, hogy ezeknek a szereknek az alkalmazása nem feltétlenül jelent akkora problémát, mint azt a nemzetközi szakirodalomban egyes szerzők állítják. Fontos adat, hogy napraforgó területeken nem találtuk meg a hatóanyagokat sem a növényekben sem pedig a méhészeti termékekben.
A 16 db mintába azok a minták tartoznak, ahol ismertük a röpkörzetben lévő napraforgó- és kukoricatáblák növényvédelmi előéletét. Ennek megfelelően szinte minden esetben célzottan tudtuk keresni a kérdéses hatóanyagokat, ezen belül különös tekintettel a rovarölő hatású csávázókat. Az említett 16 esetből mindössze 4 alkalommal sikerült valamilyen hatóanyag jelentét kimutatni. Ezek közül 2 permetezőszerként (lambda-cihalotrin: Karate Zeon; klórpirifosz: Diabro CS, Dursban 480 EC, Pyrinex 48 EC stb.) használatos. További egy esetben kukorica növénymintában (a címerben) kisebb mennyiségben (0,004 mg/kg ) a klotianidin: Poncho FS 600 volt kimutatható. Ezzel párhuzamosan egy már hat éve kukorica monokultúrával bevetett területen 0,011 mg/kg mennyiségben imidakloprid (Gaucho 600 FS) hatóanyagát mérte a labor. Ez utóbbival kapcsolatosan fontos elmondani azt, hogy arra vonatkozóan nincsen adatunk, hogy ezen a területen a szer folyamatos használata mellett mennyi hatóanyag van esetleg a talajban felhalmozódva.
Napraforgó esetében sem a méhek, méhészeti termékek, sem pedig a napraforgó virágzata nem tartalmazott rovarölő hatású csávázószer maradékot
A Gaucho jelenléte mellett a kérdéses mintaterületen nem volt olyan méhészet, amelynek károsodásáról tudomásunk lett volna. Itt kell megjegyezni, hogy a Fácánkerten az 1990-es években elvégzett vizsgálatok is során sem tapasztalták a csávázó szerek hatására történt család elnéptelenedést.
2009
A Fejér Megyei MgSzH növényvédelmi hatóságának szakembereit kértük fel arra, hogy keressenek számunkra olyan kukorica és napraforgó területeket, ahol alkalmazták a vetőmagcsávázásnak az előbb említett megoldásait. Összesen 10 napraforgó és 10 kukorica tábláról vettek mintát számunkra. Az alkalmazott csávázó szerek Cruiser, Poncho és Gaucho voltak. Ehhez a merítéshez csatlakoznak az „önszorgalomból” felkeresett szántóföldi mintaterületek és méhészetek. Összesen 57 alkalommal kezdeményeztük az említett szerek célirányos kimutatását, ehhez további 27 db szűrővizsgálat csatlakoztatható. Összesen három alkalommal sikerült az említett csávázó szereket kimutatnunk. A Poncho-t két alkalommal (40-42 ppb), a Gaucho-t egyszer (17 ppb).
A fentiek azt jelentik, hogy a Cruiser egyik alkalommal sem volt kimutatható a növények virágzatában, A mintaterületek röpkörzetében található méhészeteket megvizsgálva a szerek szintén nem voltak megtalálhatóak. Ha mégis tapasztaltunk legyengülést, akkor a jelenség hátterében vagy méhegészségügyi okok, vagy pedig a növényvédő szeres szűrő vizsgálatok segítségével kimutatott permetszerek hatására lehetett fényt deríteni.
Visszatérve a csávázószerek káros hatásainak vizsgálatára, mindenképpen meg kell említenem azt a hetedik éve monokultúrás kukorica táblát, amiről már tavaly is szóltam. Az elmúlt évben a talajban, a növények címerében is ki tudtuk mutatni a Gaucho hatóanyagát. Ennek ellenére a táblán belül élénk életet éltek a virágporfogyasztó rovarok (így a méhek is). A rovarokkal kapcsolatosan a helyzet idén sem volt másképp, csak az volt a különbség, hogy sem a növényekből, sem a talajból nem lehetett a szert (Gaucho) kimutatni, pedig a mintavételezésnél felkerestük a tábla a leg szennyezettebbnek vélt erodált részeit is, sőt a tábla közepén ásott vízelvezető árokban a talajvizet is megmintáztuk. A tavalyi adataink alapján mindenkit meglepett, hogy nem találtunk semmilyen szermaradékot. A fentiek, véleményem szerint arra engednek következtetni, hogy a szer jelenléte, kimutathatósága és esetlegesen a környezeti terhelés mértéke is mindenképpen évjárat(csapadék?)függő.

A rovarölő hatású csávázószerek méhészeti veszélyességét egyes szerzők a méhek tájékozódási zavaraiban, a szubletális dózisok jelenlétének tulajdonítják. Az ősz folyamán erre a kérdésre a megfigyelt területeken mintázott méhészetek vonatkozásában még vissza fogunk térni.
2009-2010
Az a tény, hogy a csávázószerként alkalmazott neo-nikotinoidok 2009–2010-ben ilyen kevés alkalommal voltak kimutathatók, mindenképpen felvetik annak lehetőségét, hogy a hatóanyagoknak a növényeken belüli mozgása évjáratfüggő. A témával kapcsolatban további fontos tény, hogy a Cruiser (tiametoxam hatóanyag) a napraforgóban eddig egy mintából sem volt kimutatható, a Poncho készítmény hatóanyagát (a klotianidin) is csak az esetek elenyésző százalékában találták meg, de ezt is csak a kukoricában. A repce csávázására használt imidakloprid hatóanyagú Chinook és a klotianidin hatóanyagú Cruiser már kora ősszel sem volt analizálható, amit már abból is sejtettünk, hogy a mintaterületeket mindenütt permetezni kellett a szeptember végén jelentkező lombkártevőkellen. Ilyen előzmények után az sem volt meglepő, hogy a mintaterületek közelében lévő méhészetek mintái sem szennyeződtek az említett hatóanyagokkal. Természetesen a téma nemzetközi szakirodalomból is ismert jelentősége feltételezi a további vizsgálatok elvégzését.



3. táblázat. Neo-nikotinoid szermaradékok
különböző növényekben és méhészeti
termékekben (2010)

Minta hatóanyag (mg/kg)*

Kukorica címer klotianidin 0,007
Kukorica címer tiametoxam 0,006
Kukorica címer klotianidin 0,006
Kukorica levél imidakloprid 0,038
Kukorica levél imidakloprid 0,008
Lép imidakloprid 0,006
Lép imidakloprid 0,006
Virágpor imidakloprid 0,006

* 0,006 mg/kg = 6 mikrogramm/kg = 6 ppb.

2011. nyarán találtunk egy igen izgalmas (300 ha egybefüggő és Gaucho-val kezelt napraforgótáblát, amelyre 590 db méhcsalád (7 méhészet) telepedett le. A növényeket már virágzás előtt megvizsgáltuk, külön a fiatalkori leveleket, a szárat, a virágzás előtt fejlesztett leveleket és természetesen a csillagbimbós fenológiai állapotban lévő virágzatot is. A mintavételt (most már a generatív részekre koncentrálva) megismételtük virágzás idején. Ugyanígy mintákat gyűjtöttünk a környező méhészetek friss gyűjtésű termékeiből (virágporból, mézből) és persze a kaptárak előtt található méhhullákból is.
Az eredmények alapján az alábbiakat lehet elmondani:
1. Az imidakloprid a növényekben sem a virágzást megelőzően, sem pedig azt követően nem volt kimutatható.
2. A méhészeti termékek sem mutatják ennek jelenlétét, annak ellenére sem, hogy a mérések érzékenységét az elmúlt két évben 5 ppb (0,005 mg/kg) értékre csökkentettük. (itt azt az utólagos megjegyzést kell tennem, hogy a fenti adat az akkreditált méréshatárt jelenti, az ez alatt mért, akár 1ppb-s eredményt is közli velünk a laboratórium, csak erre nem rendelkezett abban az időben akkreditációval.)
3. A területen állomásozó méhészetek tulajdonosaival beszélve és az állományokat megszemlézve elmondható, hogy egy hónappal a virágzás befejeződése után sincsen tapasztalható probléma a méhekkel.

A hatóanyagok (jelen esetben az imidakloprid) növényekben való mozgása (transzlokációja) valószínűleg függ a csapadékviszonyoktól is. Ebben az évben az említett területen a virágzást megelőzően aszály volt, tehát ez is magyarázhatja, hogy a növénymintákban nem találtuk meg azt.

2012-2013

Az egyébként teljesen biztos, hogy a neo-nikotinoidok növényekben való mozgása függ az évjárattól és esetleg az elvetett növény fajtájától is. Egyáltalán nem kizárható, hogy az idei csapadékos tavasz és a nyár eleje kedvezett a kérdéses hatóanyagok növényen belüli mozgásának és a bőrszövet felületén található extraflorális (tehát virágzaton kívül elhelyezkedő) nektármirigyek aktivizálódásának.
A napraforgóminták közül csak kettő volt pozitív, ezek közül az egyikben találtunk 2 ppb tiametoxamot (ez az egyik sokat vitatott csávázószer hatóanyaga minden bizonnyal).

2013-2014

A csávázással kijuttatott neonikotinoidoknak a növények virágzathoz közeli leveleiben és esetleg a virágzatokban való megjelenése hazai körülmények között évjárattól függ, és egyáltalán nem törvényszerű. Gyakoribb az előfordulás a rövid tenyészidejű szuper intenzív körülmények között tartott növények esetében (például öntözött csemegekukorica, lásd Dunaegyháza, 2013), vagy olyan évjáratokban, mint a 2013. évi, amikor a késői kitavaszodás, a belvizes táblák miatt a vetés több hetet késett ugyan, de a növények a virágzás idejére a lemaradást szinte teljesen behozva, a vetéshez képest rövidebb idő alatt jutottak el a virágzásig, mint az átlagos években.


Ugyanebben az évjáratban foglalkoztunk a vetett és árvakelésű repcékben található szermaradékok kérdésével, ugyanakkor ezzel párhuzamosan talajminták és a táblákban található pocsolyák vizének begyűjtésével is. A mintavételeket április első napjaiban végeztük. Az eredmények szerint a vetett területek növényei nem tartalmazták a szermaradékot, ugyanez vonatkozik az előző éves repcékben kikelt árvakelésű növényekre is. A vetett területek talaja és a barázdákban található pocsolyák vize viszont tartalmazta a vetőmag csávázására használt tiametoxamot. Az előző évben betakarított repcék talajára ugyanez a megállapítás nem vonatkozik, viszont a megmintázott tábla szélén, az un. „forgó”-ban gyűjtött vízminta esetében 34 ppb tiametoxam volt mérhető. A 2013-év őszén vetett repcéből gyűjtött vízmintában ugyanez a vegyület 0,055 ppb mennyiségben volt kimutatható.

EGYHÁZASKOZÁR (2013)
A megmintázott négy napraforgótáblából háromnál volt igazolható a növények neonikotinoid- (tiametoxam-) szennyezettsége. Ezek közül egy esetben találtunk a tányérban szermaradékot (0,004 mg/kg mértékben), valamint három táblából a begyűjtött levélminták mutattak pozitívadatokat (0,004–0,01–0,015 mg/kg mennyiséget).

A napraforgótáblák neonikotinoid-szennyezettsége és a virágzást megelőzően kiválasztott folyadékcseppek hatóanyag-tartalma adhatta meg a második lökést a családok legyengüléséhez, amit a növények levelein található béna, röpképtelen méhek jelenléte is igazol, ugyanis a méhek a napraforgót már a virágzást megelőzően intenzíven járták, hullákat ekkor a táblákon belül is lehetett látni.



2015-2016

Ebben az esztendőben az EU tiltások ellenére hazánkban újból engedélyezett technológia következtében kimutatható szennyeződésekkel foglalkoztunk. Napraforgóban és kukoricában végeztünk méréseket. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze (hely hiányában itt most eltekintünk a szószerű idézetektől):

A napraforgóban a csávázásra egyébként használt klotianidin mellett imidaklopridot is mutatott ki a laboratórium. Ezek közül az imidakloprid a virágzatok zöld részéből is ki volt mutatható, míg a tiametoxam itt csak nyomokban volt jelen. A Növények felső levelei mindkét hatóanyag vonatozásában mutattak szennyezettséget.
A virágzás folyamán a két hatóanyag közül egyik sem volt mérhető a virágzatokban annak ellenére, hogy három részre bontottuk a növények virágzó tányérait. Külön választottuk a zöld részeket, a bélszövetet és a virágzó csöves virágokat. Mindegyiket külön analizáltuk…

Az imidakloprid hatóanyag megjelenésére nem találtunk magyarázatot, annak ellenére sem, hogy a talajt, és a vetőmagot is ellenőriztük. Betekintettünk a gazdálkodó nyilvántartásaiba, ott sem volt nyoma a hatóanyag korábbi felhasználásának. Innentől kezdve a kérdést nem tudtuk megnyugtatóan lezárni, viszont arra fény derült, hogy az imidaloprid és a tiametoxam növényen belüli mozgási intenzitása nem egyforma.

A vizsgált hibridkukorica vetőmag területeken végzett ellenőrzéseink szerint az alábbiak derültek ki:
1. a növények levelei minden mintában (7 db) pozitívak voltak. A bennük előforduló hatóanyag mennyisége: 3,5-63 ppb.
2. Vizsgáltunk 9 db címertestet is, ezek közül 4 db mutatott szennyezettséget. Ennek határértékei: 6-26ppb.
3. A Címertestekről hat esetben választottuk le a virágport, a hat mintából egy db lett pozitív, ennek értéke: 3ppb. (ez utóbbi értékkel kapcsolatban mindenképpen el kell mondani, hogy a rendelkezésre álló mintákat több módszerrel is megvizsgáltuk, és az eredmény nem változott, ami azt jelenti, hogy az általunk alkalmazott mérési módszer megfelelő).

Összességében tehát megállapítható, hogy a neonikotinoidok a növények virágzataiban történő megjelenése függ a növények fejlődési gyorsaságától és a csapadékviszonyok alakulásától.


Dr. Csaba György
Tóth Péter

Összességében tehát az látható, hogy a kimutatásokat nagyobb sikerrel tudtuk elvégezni a csapadékos évjáratokban, de afenti anyagból az is kiderül, hogy megbukik az a Nagyernyeitől származó dogma, miszerint az egész növényt daráltattuk volna be a laboratóriummal. enyhén szólva csak mosolygok az erőlködésén.
Egyébként ha végleg a verbális megnyilatkozásaimra kíváncsi, akkor javaslom, hogy a 2014 februárjában a "Portfólió" konferencián zajlott kerekasztal beszélgetés hanganyagát szíveskedjék meghallgatni. Ez a beszélgetés egyébként abban az évben zajlott, mikor utoljára voltam Keszthelyen hivatalos előadó.
Még valami: ha netán személyesen kíván velem ezekről a kérdésekről beszélgetni, akkor állok rendelkezésére a hétfőnként Sümegen tartott fogadóóráim valamelyikén, Keszthelyről ez csak 30 km.
Tóth Péter

Tomipapa!
Kicsit utánanéztem a fipronilos készítményeknek. Ugye annyit tudni, hogy a problémát a jelenlegi adatok szerint az okozza, hogy fipronilt találtak sokféle készítményben. Ez arra utal, hogy az adagoló berendezésben valahol leragadt fipronil van, amelyből a különböző folyadékok fel-fel oldanak. Tehát nem valószínű az, hogy a fipronilos termékben oxálsav van, vagy kumafosz fipronil helyett, azaz nem arról van szó, hogy semmi sem az, aminek látszik. Ha a feltételezés igaz, akkor a problémát úgy lehet kezelni, hogy megszüntetik a fipronilos gyártást. Igen ám, de kié a fipronilos termék? Van a United nevén is, van a Tolnagro nevén is, és van a Tolnagro tulajdonos-vezérigazgatójának a nevén is. Kinek a terméke a felelős a problémákért? Ki tudta volna ezt a második felvonást megakadályozni? Szerintem én jó helyen kopogtattam.
Nézegetettem a Perizin összetevőket. Az Emulsifier 368 -at nem találtam meg, mint megvásárolható terméket. A Bayernek több termékében is benne van. Nem tudom, hogy ez felelős-e a szagáért, ha igen, akkor a Bayer tudja, hogy mit nem szabad áruba bocsátania. A hatóanyagot nyugodtan, azzal úgysem lehet elérni a saját termékének a hatását. De ha nem gyártja, mert úgy tűnik, hogy felhagytak vele, akkor miért nem adja el a licencet, és az összetevőket egy olyan cégnek, amelyik még lát benne fantáziát? Az is lehet, hogy megvehette volna, de drágállta? Szerintem bejött volna az ára. Igazából talán most jönne el az ideje. Na jó, nem véletlenül nem használták eddig a méhészek. Nem értettek hozzá.

Tomipapa!
Erre több megoldás van. 1. Nem megyünk vendégségbe. 2. Vendégségbe mindig laptoppal érkezünk. 3. Vendégségben igényt tartunk a gazdától eszköz ill. internet hozzáférésre. A negyedik az nem játszik, mármint, hogy vendégségben nem fórumozunk.

Köszönöm, Zoli!

A jövõ héten már könnyebben levelezek, mert vendégként, mentett adatok híján egy csöppke tablettel felvértezve nem érzem túlzottan combosnak magam...

Tomipapa!
Ez egyszer az életben , akkor most én szolgálok Neked adatokkal.
Perizin segédanyagok: Emulsifier 368, Emulsifier NP 10, Solvesso 200,
Dipropylene glycol monomethylether

Destruktor segédanyagok: Emulson AG/7717A, Rolfor TR8, Solvesso150ND,Dipropilén-glikol-metil-éter

Kedves Tamás!

Amit tenni tudok az ügy érdekében az az, hogy megkérdezem február 10-én tagtársaimat (akkor lesz gyűlés az egyesületben), hátha tényleg memóriaproblémáim vannak az elhangzottakat illetően.
Ez főleg az én érdekem, hogy kizárjam ennek eshetőségét.
Az észérveket pedig szívesen olvasom, főleg ha olyan jók, hogy meg tudják változtatni egy 4-5 éve tett kijelentés tartalmát.

Üdv.
Zoli

Tomipapa!
Tolnagro ügyben valóban sántít a történet. Kétségtelenül igazad van. Azonban a United Pharmától nem tudtam volna rendelni Destruktort. A termékpalettájukban sem szerepel. A Fortevit a gyártató. A Fortevitnél pedig az van odaírva, hogy az ön forgalmazója: Tolnagro csoport.
http://www.fortevit.hu/rendeles.php Tehát, mint ügyfél, én a Tolnagroval vagyok kapcsolatban, így hát a termék és közöttem a kapcsolat a Tolnagro.

Kedves Zoltán!

Ne vergődjön fölöslegesen, Tóth Péter úton van, s éppen a délkeleti végeken tart előadásokat, így feltehetően akkor válaszol majd Önnek, ha hazatért. Persze csak akkor, ha érdemes Önnek észérveket felsorakoztatni.

Egyébként Cerana-tól meg inkább kérjen elnézést, mert Ő nem támadólag mutatott rá, hogy az Ön memóriája cseppet szelektív is tud lenni: egy előadás témájára ugyan nem emlékszik, ám arra, hogy Tóth Péter mit jelentett ki azon, arra jóformán szó szerint... Ráadásként abban sincs semmi kétség, hogy csak Ön gondolja úgy, hogy a 2018-as nyári mérgezések esetében igazoltnak tekinthető a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek döntő szerepe. A somogysárdi esetben sem egyértelmű a méhekben talált hatóanyag (tiametoxam) eredete, valószínűsíthetően egy permetezést követően szenvedtek mérgezést a méhek, hiszen csávázott növénykultúrákban nem találták meg a hatóanyag nyomait sem, gyanúm szerint permetezőszertől károsodhattak a méhek.



Tehát kedves Zoltán, ha ezt a tóthpéteri kijelentést néhány hozzászólással előbb ilyen világosan látta és írta le, akkor most nem értem, milyen emóciók mentén ugrik neki Cerana druszájának, aki szintúgy nem mond mást, mint hogy nem publikált adatközlésre és nem kristálytisztán emlékezve próbálja alátámasztani Nagyernyei "úr" ostoba fröcsögését.

Üdvözlettel: Szenttamási István Tamás, Csonka-Magyarország

Zoli!

Nem szívesen idézek teljes hozzászólásokat, az én memóriám még aránylag jól megbirkózik néhány napos visszaemlékezési feladatokkal, s abban is biztos vagyok, hogy ez számodra sem problémás, de sajnos a történelem azt bizonyítja, hogy csak a pontos idézetekkel lehet kifogni azok vitorlájából a szelet, akik "kabátlopási ügybe" szeretnék keverni a nekik útban lévő kollégát, mint azt tapasztaltuk a jó Agyernyeinél és sokszor a teljes brossi szekértoló-gárdánál.

Nos, legelébb szeretnélek kiigazítani: mint azt nem oly régen megírtam, az Oxxovar, Destruktor és Tiktak forgalombahozatali engedély-tulajdonosa és kizárólagos forgalmazója nem a Tolnagro, hanem a Fortevit Kft. (Százhalombatta). Eképpen a Tolnagro semmiképpen nem tehető felelőssé a gyártástechnológia kontrolljáért sem, hiszen neki semmilyen ellenőrzési felelőssége nem keletkezett, a cég csak az egyik forgalmazója a készítményeknek, melyek felelős gyártója a United Pharma Kft. Ezért az utóbbi cég működését korlátozta a hatóság. Az már egy másik történet, hogy a Tolnagro szerepel a NÉBIH gyógyszergyártói listáján az MA-HU/02V/2014/M2 engedélyszámon, engedélye "Gyógyszergyártási tevékenység, csomagolás, másodlagos csomagolás"-ra terjed ki ( http://portal.nebih.gov.hu/gyogyszergyartok ), de ennek esetünkben nincs relevanciája. Azt sem tudom kizárni, hogy a Tolnagro és a Fortevit között nincs tulajdonlási kapcsolat, bár a honlap szerint a kapcsolatuk partnerségi...

A hozzászólás, melyben az adatok szerepelnek:
viewtopic.php?f=2&t=270&p=167219#p167219

Egyébként a Destruktor körül számomra elég nagy a homály: nem találom az engedélyszámát, törzskönyvi nyilvántartását a NÉBIH adatbázisában ( https://atiportal.nebih.gov.hu/moengallatgykesz.html ), a készítmény a forgalmazók tájékoztatása alapján vényköteles (ennek alapján viszont a sima visszahíváshoz a cég nyilvántartása elegendő, természetesen kártérítési igény esetén az eljárás bonyolultabb, ám kártérítésre a gyártó és nem a forgalmazó kötelezhető).

Hozzászólásod többi részével szinte maradéktalanul egyetértenék, legfeljebb a Perizin/Destruktor sarkalatos különbözőségét nem látom igazolhatónak (a hatóanyag azonos, ám a vivő- és segédanyagok tekintetében semmilyen információhoz hozzájutni nem tudtam, gondolom, neked több ismereted van e témakörben).

Ami a történetben a gyártói felelőtlenségen túl kifejezetten szomorú és a szakmai érdekképviselet állapotára nézve "jó képet fest": az egyesületünk vezetője valóban személyi küzdelmet folytat. Sajnos ezt azzal az elnökségi csoporttal szemben teszi, mely igyekszik a választói szándéknak megfelelően működni, tevékenykedni. A jelenleg még elnöklő méhésztárs ugyan szakmailag képtelen felnőni egy növényvédelmi, állatgyógyászati és érdekképviseleti problémákat felvető szituációhoz, hiszen szakmailag fogalma sincs a problémákról, ám ahelyett, hogy feladatára, a szakmai érdekvédelmi munka összefogására, koordinálására fókuszálna, helyette továbbra is az "alkotmányos monarchia" elve mentén szeretné -az alkotmányosságot is mindinkább kihagyva- szentséges ülepe alá gyűrni a méhész-társadalmat. Eközben beáldozni szeretne olyan szakembereket is, mint Tóth Péter, aki mindkét szakmájában, hivatásában elismert, hiteles szakember, hiszen akár agrárkémikusként/növényorvosként, akár méhészeti érdekképviseleti vezetőként megállta, megállja a helyét, szakmai körökben népszerű, kedvelt, jó kapcsolatokkal rendelkező és hihetetlen munkabírású, aktivitású ember. Sajnálatos, hogy szegény Bross képtelen belátni, hogy sem a személyes szakmai féltékenység, sem a személyes bosszúvágy nem okos magatartás részéről, hiszen Tóth Péter valójában egy kitűnő csapatjátékos, aki inaszakadtáig képes és hajlandó úgy dolgozni, hogy ambíciói nem hatalmiak, hanem szakmaiak. A szakmában elismertségére jellemző, hogy nemzetközi szinten is felfigyeltek arra a munkára, melyet a méhekre nem jelölésköteles neonikotinoid hatóanyagok és az azol-típusú gombaölő szerek kölcsönhatásának méhészeti vonatkozásaiban végzett egy kiváló szakmai csapattal együtt. Bross ahelyett, hogy felhasználná ezt a szakmai felkészültséget és munkabírást, próbál szabadulni Tóth Pétertől, féltve tőle a pozícióját (s persze a "kalácskáját" is). Folytatja ezt a pozíció-féltési háborúját olyan emberek támogatásával, mint Nagyernyei, .................. szekértolói tevékenységét illik honorálni, s olyan kevéssel beéri: neki az is elég, ha ő lehet Lópici Gáspár, az OMME hírmondója, Takács Ferenc Fekete-Fehér Klubjának "tulajdonosa és klubvezetője", aki képtelen titkolni a ................ gyűlöletét, féltékenységét. Hiteltelen ez a klubtulajdonos és klubvezető, anno kértem, hogy ossza meg velünk Tarcali Gáborral folytatott levelezésének részleteit. Azóta sem tett eleget ennek a kérésemnek, ezért ezúton üzenem neki, hogy ..................... hiteltelen, alak, s mindezen véleményem nem rejtem véka alá, amíg nyilvánosan közzé nem teszi Tarcali Gábor levelét, melyet Ő Nagyernyei hazugságai nyomán írt a jó klubtulajdonosnak...

......... részeket Arisztaiosz kérésére töröltem! Moderátor

Nézze Cerana!

Én ott voltam azon a bizonyos 4-5 éve tartott előadáson és tudom mit mondott Tóth Péter!
Az itteni Tóth Péter nem is reagált az írásomra, amit neki írtam, nem Önnek!
Lehet, hogy a kettő nem egy személy

Szóval: Magyarországon nem tudtuk bizonyítani azt a kártételt, amit külföldön állítanak róla, de ők sem bizonyították. Mert nem lehet bizonyítani ebben a formában. Utólag, a növényzet vizsgálatával. Etetési kísérlettel lehet bizonyítani: azt a koncentrációt kell adni tartósan, amennyi a nektárban (vagy extraflorális nektármirigy váladékában) van. A méhek eltűnését vizsgálva. Ezt azonban még senki nem csinálta meg. Miért nem? Csak szándékra lenne szükség.
Ez nem azt jelenti, hogy Tóth Péter azt mondaná, hogy az NNI-k nem károsak a méhekre. Itt van az állandó jellegű csúsztatás. Mindenki félreérti, ezzel van a gond. Annyi igazság van a dologban, hogy világos fogalmazásra van szükség, amit nem lehet félreérteni.
Az NNI-k kártételéről milyen publikációk jelentek meg?

Cerana!

Akkor még jobban szűkítek, mert nem egy dologról beszélünk:





Az eredeti kérdés az volt, hogy az NNI-k kártételéről milyen publikációk jelentek meg.




NEM, mert NEM bizonyítható!.
Most az említett kivételeket hagyjuk.

Zoltán!
Sajnos azt kell, hogy mondjam, nem azt jelenti. 2018-ban szerintem jelentős kártétel volt.
Lehetett bárhol is olyant olvasni, hogy ez a NNI-k miatt volt? A somogysárdi esetet kivéve , nem. Azért nem, mert alapvetően az a gond, hogy nem lehet méhhullát találni. Somogysárdon lehetett, ezért a bizonyítás is sikerrel járt. A hivatalos eredményben leírták. Köszönet érte! Azt azonban meggyőződésem szerint még mindig nem szabad bizonyítéknak tekinteni, ha kimutatható a méhekben az NNI. Ugyanis azt is kellene tudni, hogy mi az effektív mérgező dózis. El lehet olvasni Tomipapa írásait, különösen azt, amelyikben az szerepel, hogy a mérget szájon át etetve, mekkora adagtól pusztul el a méhek fele (LD50). Nos, ha ebből indulunk ki, akkor 50 ppb szintet kellene tudni mérni a méhekben. Szemben a talált 1-2 ppb-s értékekkel. Akkor ki lehet azt mondani, hogy az 1-2 ppb miatt pusztultak el? Szerintem kimondani nem lehet, mégis az a hunyó. Az effektív mérgező dózis miatt, ami a receptorokban megkötődik. Úgy gondolom, hogy az valójában nem mutatható ki hagyományos minta előkészítési módszerrel. Csak a szabadon lévő méreg mutatható ki így. De nem az ölte meg a méhet.
Attilám, szegényem pedig egyszer már a Tóth Péter saját szavait idézze, ne másokét, hogy ők mit gondoltak arról, hogy Tóth Péter mit mondott.

Itt a következő:

http://www.omme.hu/a-destruktor-is-szennyezett/

Ezeket az eseteket bizonyítani....
Sok munka lesz...

Jobb később, mint soha.
Remélem ezek után sikerülni fog az érintett méhészek kárrendezése!

Tisztelt Cerana!

Ön ezt írja:



Én ezt írtam:



Kérdésem: A két mondat gyakorlatilag ugyanaz, nem???
Ha igen, akkor végül is egyet értünk.

Üdv.
cézé

Hát olvasván Attila pirosbetűs írásait, talán annyival lehet kiegészíteni a dolgot, hogy rajta kívül még sokan nem értik azt a bizonyos mondatot.

Levélben kaptam, ez sem olyan egyszerű folyamat:
"A hibás szer használatának következtében mérgezést szenvedett méhészeknek csak akkor van reménye kár igény érvényesítésére, ha rendelkeznek oxxovar számlával, elvégzik a méhmérgezés esetén előírt vizsgálatokat.

A hatósági állatorvos 15-20 dkg mérgezésben elpusztult méhhullát lezárva, lepecsételve küld:

- a NÉBIH Velencei Laborjába szervizsgálatra,

- a NÉBIH ÁDI Budapesti Laborjába

300-400 méhhullát állategészségügyi vizsgálatra,

- a felhasznált szerből az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának 1107 Budapest, Szállás u. 8. szervizsgálatra,

és a vizsgálatok igazolják, hogy hibás szert használt."

Tóth úr!
Kérdése,"mi egyebet tudott volna mondani"? Ez számomra is egy nagy dilemma!:Vagy "farkast" kiáltok és bejön,ha nem jön be, irány pereskedni!

Akik használták, szerintem a nyakukat merték volna rátenni mitől volt az elhullás. Biztos van önnek is olyan hiteles ember akinek a szavában "vakon" megbízik.

Ezt alapul véve Farkast kellet volna kiáltani! Vagy a károsult méhészek tették volna meg,ha biztosak a használt szer ártalmasságában.

Ennek már sajnos utána vagyunk! Remélem aki hibázott beismeri,és kártalanít minden károsultat!

cézé! A bemásolt Írásból nekem az jön le a méhész volt a hunyó! Az az, ezek szerint Ő rosszul csinált valamit!

"Ki szennyezte be?,Csak 1 liter volt szennyezett!,Növelni akarta az oxálsav hatékonyságát"! Ez az írás azt sugallja a felhasználó rontott el valamit!

Most már tudjuk mi az igazság,a gyártó a hunyó!

Cerena!

Afipronillal kapcsolatos írásod minden betűjével egyetértek! Most egy fejjel gondolkodunk!

Kedves Oszkár! Talán nem fogalmaztam elég világosan az elnököknek és a küldötteknek az akkor ismert vizsgálati eredményekről tavasszal és ősszel is beszámoltunk. Ezen felül az őszi és a tavaszi rendezvényeken is szóba került a kérdés. Ebben az időben viszont csak az alábbiakat tudtuk:
1. A Veszprém megyei méhminták, sőt a lépek és a mézek is negatívak voltak fipronilra nézve. A Vas megyei méhmintákról még nem volt adatunk tavasszal.
2. A vizsgált oldatokban nem találtak fipronilt.
3. Ezek alapján csak annyit tudtunk mondani, hogy a készítmény teljes állományban történő használatát csak egy kb. 5 db gyenge családot érintő próbakezelés után merjük ajánlani.Persze csak abban az esetben, ha a méhek jól viselik a szert.
4. Nyár derekán kaptam meg a Vas megyei méhek analitikai eredményét. Itt jelezték először a méhek fipronil tartalmát.
5. Újra rákérdeztem a hatóságtól, hogy van-e az oldatban szennyeződés.
6. A válasz szerint ilyen szennyeződés az oldatban nem volt.
7. Ma, amikor beszéltünk újból a NÉBIH munkatársaival, akkor elsőként arra kérdeztem rá, hogy az ÁTI-ban végzett analitikai vizsgálatok kellő mérésérzékenységgel történtek-e? Az volt a válasz, hogy a nyár végén hajtottak végre egy fejlesztést és ennek eredményeként találták meg a folyadékokban a kéréses hatóanyagot.
8. Az én kérdésem Önhöz az, hogy ha annyi információja van, mint nekünk volt néhány hónappal ezelőtt, akkor ebből mi egyebet tudott volna mondani a méhésztársaknak? Ne feledjük el, ha bizonyítékok nélkül állítjuk egy szerről, hogy árt a méheknek, akkor könnyen beperelhetnek minket hitelrontásért... Én egyébként nem egy tárgyaláson vállaltam a szakmai álláspontomat a bíróság előtt, de ehhez nekem mindig egzakt bizonyítékokra volt szükségem. Sajnos a méhészeti szakma viszont tele van intuíciókkal és megérzésekkel, ami mögött sajnos nem biztos, hogy elegendő a bizonyíték (és itt akkreditált laboratóriumi eredményekre gondolok). A "biztos vagyok benne" álláspont csak akkor ér valamit, ha alá is támasztjuk. Sajnos az eredmények mostanra álltak össze bizonyítékká.
Még valami: "Tükör" is csak akkor verte félre a harangokat, mikor az első, még nem hivatalos eredmények a tudomásunkra jutottak...
Remélem most már világos, hogy mit és miért tettünk. Úgy gondolom, hogy mostantól az alapkérdés a következő:
1. Fel kell kutatni a károsultakat.
2. Kárfelmérést kell náluk végezni.
3. A kár naturáliákban kifejezett mértékét forintosítani kell.
4. Meg kell kezdeni a peren kívüli egyezség megkötéséről szóló tárgyalásokat.
5. Ki kell követelni a felelősöktől a kártérítést.

Üdvözlettel:
Tóth Péter

Zoltán!
Én már régen lemondtam arról, hogy Attila fejében helyretegyem ezt az ominózus mondatot. Szerintem a következő kijelentést követően Te képes vagy felfogni, hogy mit jelentett az a mondat, hogy Magyarországon nem tudtuk bizonyítani azt a kártételt, ami a külföldi sajtóban a neonikotinoidokról megjelent. (Valahogy így szóltak a Tóth Péter-féle monitoring vizsgálatok konklúziói.) Szóval a kijelentés: szerinted a NÉBIH kiadott közleményei alapján, ami a 2018-as napraforgón történt méheltűnések vizsgálatainak eredményéről szólnak, kijelenthető-e, hogy a neonikotinoidok kártétele lett bebizonyítva? Azt gondolom, hogy kétség nem férhet hozzá, hogy erről van szó, de az a fránya bizonyítás nem akar sehogyan sem összejönni. A somogysárdi eset az egyetlen, melyről valóban kijelenthető, hogy a méhek neonikotinoidoktól pusztultak el, csak azt nem tudjuk, hogy ez a csávázásnak tulajdonítható-e? Ahol pedig NNI-ket sem találtak sem a méhekben, sem a napraforgóban , akkor az mire bizonyíték?
Ami a mondandód másik részét érinti, abban egyetértek Veled. Egyáltalán nem biztos az, hogy a keményebb szerekkel történő permetezés károsabb lenne, mint a csávázás. Nyilvánvalóan létezik az a távolság a méhlegelőtől, ahol igen. A közelben, ahol a hírvivő méh még azelőtt át tudja adni a mérgezett legelőről az információt, mielőtt elpusztulna. Feltéve, ha nem a gyűjtő méheket permetezik telibe. Azonban, ha nincs információ a mérgezett legelőről, akkor a méhcsalád sem fog oda kirepülni.Tehát a kellő távolságban lévő méhcsalád nem fogja kárát látni a keményebb szerekkel történő permetezésnek. Az azonnal ölő kemény rovarölőszer bizony kisebb kárral jár, mint a lassan ölő, gyenge szer (értsd alatta: alacsony koncentrációjú NNI).

A fipronilos történethez az is hozzátartozik, hogy én 2018 tavaszán rendeltem a lányom kutyájának bolhairtó szert. A véletlen úgy hozta, hogy a Tolnagro által forgalmazott fipronil tartalmú szer volt az. Akkor ötlött a fejembe, hogy megvan a kapcsolat a Destruktoros elhullások között. Még a Perizin kivonás idején néztem utána annak, hogy a Tolnagrós termékek hol is készülnek. Aztán arra gondoltam, hogy a gyártó is észrevette, mi is hiba. Hiszen akkor már közismert volt a fipronilos növényvédőszer esete. Ezért aztán mertem venni idén ősszel Destruktort. Csakhogy megkaptam az említett kiadványt. A decemberi OMME kongresszuson pedig egy szaktanácsadóval történt magánbeszélgetésben értesültem arról, hogy megint van Oxxovar ügy. Ő árulta el nekem, hogy az Oxxovar is a Tolnagro által kizárólagosan forgalmazott termék. Itt el is mondtam neki, hogy hogy mi az összefüggés: nagy valószínűséggel ugyanazon töltőberendezéssel, vagy keverőedényzettel készül a fipronilos bolhairtó, és a méhek számára gyártott termékek valamelyike. Feleségem határozott kérésére, miután elmondtam a történetet neki is, másnap felhívtam a Tolnagro vezérét. Ugyanis több évtizedes ismeretség köt össze bennünket, noha kb. tizenöt éve beszéltünk utoljára. Csak az asszisztensével tudtam beszélni, akinek elmondtam, hogy a méhek rettenetesen érzékenyek a fipronilra, nem lenne szabad egy üzemben sem tartani a fipronilt olyan termékkel, amit a méheknek szánnak. Vártam, hogy talán visszahív, mert nem biztos, hogy az asszisztens hitelesen tudta átadni az üzenetemet. Nem történt meg. A lelkiismeretemet megnyugtattam azzal, hogy én megtettem azt, ami az adott helyzetben tőlem elvárható volt, a labda nem nálam pattogott. Hiszen a méhészek által felhasznált Oxxovarral sok mindent már nem tudott volna tenni, de azt igen, hogy számon kéri a gyártón a helyes gyártástechnológiát. Nem ismerem a gyártó tulajdonosi összetételét, azt sem zárom ki, hogy ő is esetleg rendelkezik tulajdonrésszel, de kizárólagos forgalmazási jog esetén van egyfajta függőségi viszony. Mindenesetre, ha hallgat rám, akkor nem lett volna második felvonás. Azaz a NÉBIH nem tudta volna a gyártási tevékenységet felfüggeszteni, ha rendbe rakják a gyártási technológiát. Ugyanis nekünk, méhészeknek is ez lenne az érdekünk. Azzal, hogy a Perizin eltűnt a kínálatból, a méhésztársadalom legalább öt évet elveszített a hátralévő idejéből. Mert a Destruktor nem Perizin. A gyógyszeripar sokszor előszeretettel hivatkozik az eredeti készítmények és a generikumok különbözőségére. Ami szinte soha sem a hatóanyag miatt van, hanem a segédanyagok miatt. A klasszikus példa a szintén Bayer termék Aspirin. Ennél egyébként ha jól tudom, a hatóanyag kristályszerkezete miatt van az eredetinek jobb hatása a generikumokhoz viszonyítva. Nos a Destruktornál valamelyik segédanyag nem ugyanaz, mint a Perizinnél. Félő, hogy éppen ezért nem is képes arra, amire a Perizin. Átmozgatni a méhcsaládot, ezáltal szétoszlatni a hatóanyagot. A Destruktor messze nem olyan büdös, mint a Perizin, éppen ezért jól végrehajtott kezelés esetén sincs valószínűleg anyaveszteség, úgy, mint Perizinnél. De a Perizinnel is lehet úgy jól kezelni, hogy ne legyen anyaveszteség. A csorgatást én rossz kezelési módszernek tartom, de ebbe most nem mennék bele. Csak azért írtam le, mert ha a méhészeti készítmények megfelelő szakértelemmel készülnének, akkor efféle szakmai hibák nem fordulhatnának elő, sem a gyártás terén, sem a gyógyszer megalkotása idején. Egy dolog számít, minél hamarabb, minél több pénzt lekaszálni. Hát a hamarabb az most stimmelni fog! Kíváncsi vagyok, hogy a United Pharma túléli-e ezeket az intézkedéseket? Szerintem nem. Ezzel is csak mi veszítünk méhészek, mert hát a Tolnagro nekünk sok eseti engedélyt harcolt ki, amiért pl. az amitrázt oly sok éven át használhattuk. Félő, hogy a Uniteddel a Perizin után a Destruktor is eltűnik a szerválasztékunkból. Tovább rövidül az idő!
[quote= "Tóth Péter"] Az OMME hallgatása egyébként azért is furcsa, mert ez az eredmény megint csak a monitoring vizsgálatok sikerét öregbítenék…[/quote]
Persze ezért is, ez sajnos nyilvánvaló teljesen, hogy itt az OMME vezetője személyi harcot vív. Más ok is lehet: van két újság is , amelynek szüksége van a hirdetőre. Ne gerjesszünk ellenséges hangulatot vele szemben. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne az egyenes út! A Tolnagro oldaláról is! Belátni, hogy hibáztunk, kifizetjük a károsultakat, visszahívjuk a kérdéses tételeket, és kiállunk azzal, hogy rendbe tettük a dolgainkat. Mindezekre persze sor sem kerülhetett volna, ha szakértelemmel rendelkező emberek hoznának sokakat érintő döntéseket. A sunnyogás lehet, hogy néha hasznos, de hosszú távon nem kifizetődő. A szög előbb-utóbb kibújik a zsákból. Csak legyen, aki eléggé összeszorítja a zsák száját!

Oszkár!

Korábban is volt valami...

viewtopic.php?f=7&t=17

Üdv.

Tisztelt Tóth úr!

2019-ben beszéljük ezeket a eredményeket?
Amint írta, 2018 elején jelezték a probléma kezdetét. Ez amikor, BÁRKI tudomására jutott,nemes egyszerűséggel közölhette volna a méhészekkel! Mint azt Tükör meg is tette!"Emberek! FONTOS!".....NE HASZNÁLJA!!,mert ezt tapasztalta több méhész,ezt és ezt a szert használva.

Azt is tudom ezeket a dolgokat rögtön kijelenteni,sokszor nagy bátorságra vall.( Pereskedni nem mindenki szeret.)De,a tények azok 2018 januárjában is tények voltak.(A károsult méhésznek biztos!)

Egy egyszerű figyelemfelkeltéssel,nem megvárva a monitoring füzetecske nyomdába kerülését, talán sok család megmenekült volna a pusztulástól!

Ezt nem a személyének szánt támadásnak szántam! Ezek csak gondolatoka méhek érdekébe!


Üdvözlettel:Oszkár

Tisztelt Tóth Péter Úr!

Nem tisztem és nem is szeretném Nagyernyei Urat védelmembe venni (nem is ismerem őt), de...
Úgy 4-5 évvel ezelőtt (lehet, hogy még régebben) Ön tartott egy előadást a Keszthelyi Méhész egyesületnél. A konkrét témára nem emlékszem, azonban szóba került a csávázószerek hatása a méhekre.
Akkor még sokkal kevesebb vizsgálati anyag állhatott a rendelkezésükre, nem volt olyan eset, amely igazolta volna a csávázószerek (neonikotinoidok) normál felhasználás során tapasztalható "jelentős" kedvezőtlen hatását.
Itt most megállnék egy pillanatra, mert a "jelentős" szó lényeges abból a szempontból, hogy akkor az Ön állásfoglalása a neonikotinoidokkal kapcsolatban a következő volt:
"Nekünk méhészeknek sokkal jobb a csávázószerként való felhasználása, mert nincs jelentős (kimutatható) kárhatása a méheinkre, mintha a gazdálkodók rákényszerülnének a gyakori permetezéses növényvédelemre." (Még elhangzott az is, hogy ha betiltanák a neokat, akkor ne gondoljuk, hogy enyhébb szerek váltanák fel őket.)
Ugyan nem publikációt idéztem, nyilván nem szó szerint így hagyta el a fenti mondat az Ön száját és nem azt mondom, hogy ez alátámasztja Nagyernyei Úr véleményét:

"Szerinte én azt nyilatkoztam, hogy pl.: Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele"

,de akkor azon a gyűlésen többen is úgy láttuk, hogy Ön szerint nem bizonyítható a "jelentős" kártétel! Még egyszer hangsúlyozom a "jelentős" szócskát.

Nyilván ez nem most volt, azóta sokkal több laboreredmény áll rendelkezésre, és 2018 nyara is sok méhésznél okozott (fiók)veszteséget. Most már több bizonyíték van a maradékanyagok jelenlétére talajban, talajvízben...
Szóval több az ismeret, változhat a vélemény.

Üdvözlettel:
Cziklin Zoltán
Keszthely

A minap egy ismerősöm átküldött nekem egy-két velem kapcsolatos „írást” a fekete fórumról, aminek elolvasása után csak megerősödött bennem az érzés, miszerint az „igazság sajnos nem odaát van”. Igen, a fórum tulajdonjogát magáénak jegyző Nagyernyei Attila több esetben is rajtakapható azon, hogy hm… valótlanságokat állít.
Lássunk erre néhány példát:
Szerinte én azt nyilatkoztam, hogy pl.: Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele
Nagyon lekötelezne, ha ezt az idézetet valaki előásná a publikációim rengetegéből, mert én nem találom. És itt kizárólag az általam jegyzett írásokra gondolok, ugyanis már több esetben tapasztaltam, hogy mások rendszeresen leegyszerűsítik, amit ebben a témában előadások alkalmával mondani szoktam. Tehát én ilyen pongyolán ("neonikotinoidok") nem szoktam fogalmazni. Ugyanis, ha a neonikotinoidokról beszélek, mindig különválasztom a dolgokat, pl. így .: A „csávázó szerként használt”, vagy „permetezőszerként alkalmazott”, esetleg a „virágzó állományokban nappal kijuttatható, amúgy méhekre nem jelölésköteles” neonikotinoidokról beszélek. Tehát látszik, hogy Nagyernyei kolléga erősen csúsztat. Egyébként, ha valaki hiteles véleményt szeretne a dologban kapni, akkor kérem, beszélgessen el pl. a bordányi, vagy a csákvári mérgezés károsultjaival. Az egyik esetben neoniktinoid hatóanyag (tiametoxam) szabályellenes permetezése volt a problémák forrása, a másikban (Csákváron) a vetőmagokról leporlott klotianidin (tehát csávázó szer) károsította a méheket. Vizsgálati eredményeink felhasználásával és a személyes közreműködésem hatására Bordányban a káresemény észlelését követően 6 hónapon belül kifizették peren kívül a károsult méhészeket, a csákvári esetben pedig tanúként hallgatott meg a bíróság. Nem tudom, hogy ki felételezi rólam azt, hogy egy cikkben az ellentétét állítom annak, amit a bíróságon jegyzőkönyvbe diktálok.
Másik nagy lebőgése Attilánknak az a nagy felfedezés, amelyben azt állítja, hogy az Oxxovar ügyben ő verte félre elsőként a harangokat… Ilyenkor csak azt szeretném tudni, hogy mit csinált akkor, amikor a tavaszi és őszi küldöttgyűlések alkalmával referáltam a szerrel kapcsolatos kérdésekről, arról, hogy már 2018 februárjában benyújtottuk a hivatalos panaszt a hatóság felé. Persze az említett összejöveteleken mindig csak annyit tudtam elmondani, illetve a monitoring füzetben leírni, ami az akkor rendelkezésre álló információink alapján vállalható volt. Mindenesetre az esettel kapcsolatos megnyilvánulásai is hűen illusztrálják Attila jellemrajzát, és azt a korábbi állításomat, miszerint komoly szövegértési problémákkal küzd. Ezen a tulajdonságon egyébként az általános iskola alsó tagozatában szoktak segíteni a pedagógusok.
A harmadik igen meredek állítás pedig az, hogy állítólag én akarok lenni az OMME elkövetkezendő elnöke… Tehát Attila aki, mint láttuk igen kivételes képességekkel rendelkezik, belelát a fejembe. Még azt is tudja, amit én még ki sem gondoltam… Ez igen! Ilyen ember kell a méhészek közé véleményformáló erőnek… Gratulálok!!!
Még valami így utoljára. Nem szerencsés, ha valaki úgy vezet egy internetes portált, hogy nincsen tisztában az alapvető helyesírási szabályokkal… Ennek megfelelően javaslom használni a helyesírás ellenőrző programot…
Tóth Péter

Tsanyinak köszönöm, hogy beidézte az Oxxovar problémával kapcsolatos fejezetet a legutóbb megjelentetett monitoring kiadványból. Az eset „kórtörténete” nagyjából az alábbiaknak megfelelően történt:
1. Az egyik ügyfelem 2018 január elején jelezte, hogy az Oxxovar kezelést követő napon jelentős elhullást tapasztalt a méheinél. A pusztulás azért volt igen szembetűnő, mert az állományának csak egy részét, vagyis majdnem mindet, kezelte, de maradt még a telephelyen kb. 10-15 család, aminek a zárókezelése másnapra tolódott. Markáns volt különbség a két állomány között.
2. Megbeszéltük, hogy a szert a továbbiakban nem fogja használni.
3. A káresemény észlelését követően haladéktalanul gyűjtöttünk hullákat a kaptárak fenékdeszkáiról. ezeket kórtani és kémiai vizsgálatnak vetettük alá. A kémiai vizsgálatok alatt 375 db vegyület jelenlétének ellenőrzését kell érteni. A vizsgálatok kiterjedtek a fipronilra is. Ennél a vegyületnél 2ppb volt a mérési érzékenység.
4. A 3. pontban említett vizsgálatok nem vezettek eredményre, vagyis nem találtunk olyan vegyületet, ami a méhek halálát okozta volna.
5. A méhész által használt Oxxovar folyadékot a NÉBIH ÁTI-ba kellett szállítani, ahol ellenőrizték annak oxálsav tartalmát. Mivel a Veszprém megyei méhekben nem mutattak ki semmiféle gyanús anyagot, ezért átszállítottuk az oldatot a Wesslingbe, ahol ellenőriztettük annak fémion tartalmát. Ennek okát az adta, hogy az egyik külföldi (olasz) előadó arról számolt be, valamelyik rendezvényen hogy a különböző minőségű oxálsav készítmények fémion tartalmában lehetnek különbségek.
6. Bejelentettük az esetet még a hatóságnak még 2018. februárjában. Márciusba Dr. Csaba György is kint járt a telephelyen szemrevételezni az állapotokat.
7. Az elhullás később is folytatódott, így további mintákat is gyűjtöttünk a következő két hónapban.
8. A Veszprém megyei esetet követően nem sokkal egy Vas megyei eset is a látókörünkbe került. Gyakorlatilag itt is az előzőekben említett metódus szerint hajtottuk végre a mintavételeket, és a minták útja is ugyanaz volt, mint ahogyan azt az előbb leírtam.
9. A Vas megyei méhek szermaradékairól viszont csak valamikor a nyár végén kaptam információt, amit át is adtam a NÉBIH ÁTI felé és megkérdeztem, hogy a vas megyei oldatban volt-e fipronil, mert ennek jelenlétét visszaigazolta a kémiai labor. A fipronil tartalomra nézve azt a választ kaptam, hogy az oldatból nem tudták kimutatni a jelenlétét.
10. Ezt követően ezt az oldatot is átküldettem a Wesslingbe a fémionokkal kapcsolatos vizsgálatra. Ennek az elemzésnek a végén azt az eredményt kaptuk, hogy a fémionok vonatkozásában jelentős eltérést mutat a két (Veszprém és Vas megyei) oldat. Ennek ismeretében kértem Dr. Csaba Györgyöt, hogy nézzen utána annak, hogy az egyes fémionok, pl. az alumínium mennyire toxikusak a méhekre. Sajnos erre nézve adatot nem találtunk…
11. Összefoglalva: A két panaszos méhészet méhhullái közül a fipronil jelenléte csak a Vas megyeiben volt igazolható. Erről pedig velemikor a nyár végén szereztünk tudomást. A vizsgált oldatokról viszont a labor azt jelezte, hogy fipronil nincsen bennük. A két (egyébként azonos gyártási számú) Oxxovar oldat fémion tartalma jelentősen eltért egymástól… Ennek megfelelően a Vas megyei méhhullák fipronil szennyezettségére nem találtuk a magyarázatot. Ezek alapján fogalmaztuk meg a kiadvány vonatkozó fejezetében a záró gondolatokat.
12. A dologban az volt az újabb fejlemény, hogy november-december hónapokban gyűjtött méhhulla és Oxxovar oldatok esetében már fel lehetett állítani az ok-okozat összefüggését a fipronil vonatkozásában. Ezekről az adatokról viszont a kiadványban nem tudtunk említést tenni, mert az már a nyomdában volt… Egyébként ezekben az esetekben is benyújtottuk a hivatalos panaszt a hatóság felé.
13. Az eredményekről az OMME OV-kon, és küldöttgyűléseken mindig (tehát 4 alkalommal) számoltam be a jelenlévőknek (így Nagyernyei Attila is kellett, hogy értesüljön a dologról). Továbbá ez a téma az őszi-és téli előadásaimon is szerepelt. Ilyen összejövetel kb. 20 db volt szeptembertől decemberig.
14. Az üggyel kapcsolatos legfrissebb NÉBIH-hírt viszont kérésem ellenére sem jelentette meg az OMME a honlapján. Így csak egyéb portálokon keresztül tudunk információt szerezni arról, hogy a helyszíni ellenőrzések alkalmával kiderült hiányosságok elegendőek voltak arra, hogy a készítményt gyártó cég tevékenységét részben felfüggesszék. A hírből az is kiolvasható, hogy a vizsgálatokat kiterjesztették az egyéb itt gyártott méhészeti gyógyszerekre is. Csak zárójelben jelzem, hogy talán ez lehet a magyarázata a 2016-17 telén elvégzett Destruktoros kezelések után tapasztalt pusztulásoknak is. Az OMME hallgatása egyébként azért is furcsa, mert ez az eredmény megint csak a monitoring vizsgálatok sikerét öregbítenék…
Tóth Péter

http://portal.nebih.gov.hu/-/korlatozta ... et-a-nebih

Úgy tűnik, hogy nem csak az Oxxovarral volt gond.

NNI ügyben sokszor nem kíméltem a NÉBIH-et. A tisztesség úgy kívánja, hogy most a köszönetemet fejezzem ki a helytálló, következetes munkájukért. Akkor is beleálltak a dologba, amikor a károsult méhésznél megmaradt szerekben nem találták meg. Amikor december elején értesültem az Oxxovar ismételt problémáiról, nem mertem a Destruktort sem beadni. Pontosabban egy-egy üvegből fél adagot kevertem Perizinhez próbacsaládok kezelésével. Azonban a lepotyogott méhek száma jelentősen eltért a sima Perizinhez képest, így nem mertem állománykezelést végezni vele. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezzel is gond van, de hát sajnos amikor a bizalom elvész, akkor hajlamos az ember rosszat feltételezni. Ahol méhészeti gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt gyártanak, ott a röpkörzetben sem lenne szabad fipronilnak lennie, nemhogy egy üzemben vele. Egyszerűen nem is értem, hogy a gyártók úgy gondolták, hogy ha fipronil után nem gyártanak Destruktort, hanem Oxxovart, akkor nem lesz baj? Létezik az, hogy a Destruktor ügy után sem jöttek rá, hogy ők a hunyók a fipronillal, vagy arról van szó, hogy velünk tényleg mindent meg lehet csinálni?

Én nem tudom, hogy a gyártó árbevételi és eredményességi mutatóinak adatai milyen forrásból származnak, de a gyártó Kft és a jegyzett tőkéje 3 000 000 HFt.

A forgalomba hozatali engedély tulajdonosának vállalkozási formája szintén Kft, jegyzett tőkéje szintúgy 3 000 000 HFt...

Elvileg tehát nem fognak fizetni, ha nem akarnak, a nettó árbevétel a gyártónál 600 000 000 Ft környékén van, a forgalomba hozatali engedély-tulajdonos nettó árbevétele pedig nem éri el az 50 000 000 Ft-ot, de mivel a Kft-k csak a jegyzett tőke erejéig felelnek, gyártói és forgalmazói oldalról nem valószínű a károsult méhészek kártérítése ...

A rövid cégadatok és a számunkra érdekes termékek:

https://www.ceginformacio.hu/cr9311102596
http://www.unitedpharma.hu/index.php/en/contact-us
http://unitedpharma.hu/index.php/hu/magunkrol
http://unitedpharma.hu/index.php/hu/termekek

https://www.ceginformacio.hu/cr9317456769

https://www.allategeszsegugy.hu/oxxovar ... -liter-312
http://www.hillspet.hu/mehesz/destruktor.php
http://www.hillspet.hu/mehesz/letoltesek/tiktak.pdf

Egyébként ha valaki nem sejtené, honnan keveredhetett a gyártósor közelébe a fenilpirazol hatóanyag, a gyártó termékei között van néhány ektoparazitikum, mely fipronilt tartalmaz:

https://pethouse.hu/wp-content/uploads/ ... XKUTYA.pdf
http://allati.com/kutya-eloskodok-ellen ... ak-(2-10kg)-1db-ampulla-kullancsbolha-atkaruhtetuellen-a-foto-illusztracio--lejarat--202106--1966-3.html
http://maxpet.hu/Fiproxil-Spot-On-3-db-05-ml-es-tubus

A károsultak ügyét pedig valóban fel kell vállalja az OMME, kíváncsian várom a fejleményeket...

Kb. 30 fiasmentes családot kezeltem le vele október végén, majd ezek be is lettek rögtön takarva. A méhes ezen részén novemberben folyamatosan gyűltek a hullák a kaptárak előtt, de nem esett le a tantusz. Most leesett...