Ennyit találtam róla google fordította:
BEESTRONG Varrojel , található, a Taurus-hegység Törökországban nőtt a déli területen önbizalom -York növényeket használva formuláljuk éteres és aromás olajok desztillálásával nyert. A desztillált timol (oregano) , az eukaliptol (eukaliptusz) , a mentol (menta) és más aromás komponensek és ásványi anyagok természetes termékei a Varroa atkák méheinek védelmére, megtakarításukra és a betegség és a helyreállítási időszakok kezelésére.

Van valami antibakteriális hatása is.

Valaki ismeri ezt a szert?

https://www.youtube.com/watch?v=-M2WGlT ... autaxqmi6g

Kedves Méhésztársak!
Aki december 7-8. körüli, kellemes időben végzett zárókezelést itt Zalában, annak figyelmébe ajánlom egy méhésztársunk oxálsav szublimálásának tapasztalatát.
A december 22.-i kezelés után hasonló illetve nagyobb számú atka hullott mint a 8.-i kezelés után.

Destructort szeretnék használni.Használatija szerint 5fok alatt nem szabad.ha mostanság 8fok van nappal de éjjel lehűl esetleg 0 köré,mit gondoltok lehet alkalmazni?

Akkor te szerencsés ember vagy, és nem láttál még ilyen dolgokat, én már láttam szerencsére nem nálam. Elég annak a harmada is ha oda jut.
Ceranat írásai alapján nem úgy ítélem meg, mint aki hanyag lenne atka írtás terén, vagy csak a gyári szerekben bízna.
Akinél 320 családdal kevesebb van, na az nem kontrolálja egész évben az atkát.

Szerintem a probléma a tartós hordozóval van ilyen esetekben. Kevés lesz a hatóanyag a megnövekedett népességhez, és ez hatásfokbeli csökkenést hoz. Abban meg biztos lehet bárki, hogy azok a méhek, más családoknál kötöttek ki ..... Az azonban szerintem sokunknak kérdés lehet, ez esetben mi lehet a hatékony védekezés, mert kérdés, hogy mennyi ideig adja a fertőzött méheket a szomszéd méhészet, érdekes téma. Többet érdemelne ez, mint amit lentebb olvastam, mert bárki kaphat egy ilyen "okos" szomszédot.....

Azt szoktam mondani, hogy az idő eldönti majd, kinek volt igaza!

Reménytelenek.
Oszkár! Tudod melyik növénynek a legnagyobb az alkoholtartalma? Na annyit ér ha elmondjuk, és még plusz haragosokat szerzünk magunknak. Inkább maradjunk csendben, majd az újságokban leírják, mitől estek szét a méhészetek...

Eleve még mindig "adós" vagy az adataiddal. Ezt az atka hullásra értem. Ellenben velem,mert azokat ismered. Igaz nem részletesen,de a végét igen.

Nem állítom,hogy nem találkozik idegen(nem általad termelt) atkával egy méhed sem! Azért azt durvának tartom ,hogy a szomszédnál kipusztult család, ami állításod szerint 320, annak az atkái mind nálad kössenek ki.

Aki, egész évben kontrollálja az atkák létszámát annál elképzelhetetlennek tartom,hogy egyik napról a másikra nagyra szaporodna létszámuk.

Szerintem ezt Te nem nézted. Megbíztál az általad használt gyári szerekben,mert azt azért tudjuk, kipróbáltál elég sok mindent.

Most meg keresed azokat a dolgokat amit még sosem használtál. Ami rendben is van! Neked, igen erős érvek kellenek azokról a dolgokról amiket még nem használtál,hogy meggyőzd magad a hatékonyságukról.

"Mit kellet volna tennem"? Megkérdezni olyanokat akiknél kevés az atka, mit használnak és hogyan. Lásd Nagyernyei Attila írásait,csak rájött Ő is.

Kettőtök között a lényeges különbség E téren az:Ő már elhiszi,Te még kételkedsz!

Konkrétumokat direkt nem írok,mármint a védekezési stratégiáról. Nehogy csörögjön a telefon megint: "Ne oktasd őket, én már elmondta,leírtam nekik 111-szer".

Akkor tisztázzuk!
Tehát szerinted nem a szomszédtól kaptam, hanem a saját atkáim voltak? Mit kellett volna tennem előző évben, hogy ne legyen ennyi atkám?

Már megint én.

A röpkörzetemben is volt hasonló,mármint kipusztult sok család ,bekellet zárni a kaptárakat. Rettenetes kutatás volt nálunk is .Mégsem vettem észre az atkák rettenetes felszaporodását.
Nálad biztos jobban szeretnek utazni,vagy nyugdíjasok,és ingyen teszik.

Én nem ez irányba keresném a bajok forrását.

Látom azért keresed a megoldást. Miért glicerines nem vizes, vannak kérdéseid a szublimálásról,kocsonyásodik-e stb.

Neked sokkal több elismert barátod van mint nekem.Csak a hatásos technikájukat kellene "ellopnod". Én is ezt tettem,olyantól is akit Te már régebb óta ismersz!

A fórumokon is minden le van írva.

Van amelyik...

A vándorméhész,figyel eleve az állományára ,mivel megy és köztük van.

Ma megnéztem, hogyan áll a szomszéd. Az ötszáz méhcsaládjából jelenleg 180 család van ott. Tehát 320 elpusztult családjának atkái landoltak nálam, amit nekem kellett kiirtanom. Azonban nem biztos, hogy hordás közben kaptam meg őket. Elképzelhető, hogy az akác utáni förtelmes kutatásban, amit akác utolsó napján láttam nála. Amennyiben ez sokáig folytatódott. Akkor mi lehet a 200 méterre mellette lévő vándorméhésznél? Aki esetleg nem is tudott róla, hogy egy ekkora méhészet mellé telepedett. A harmadik konténerét ugyanis több kilométerre innen rakta le. Gondolom nem akarta túlterhelni a legelőt. Jobban járt volna, ha az összeset odarakja. Csak azért írom, mert szokott ide írni a fórumra egy ugyanolyan nevű méhész (nem a saját nevén), mint akinek a konténerei ott voltak akác végén és hárson.

Oszkár!
Mi elbeszélünk egymás mellett. Nekem kellett döntenem az augusztusi kezelés mellett. Augusztusban a polcomon lévő CHM-et tartottam a leghatékonyabb megoldásnak, de messze elmaradt a hatása attól, amit vártam. Én nem kérem számon tőled az augusztusi kezelést. Direkt összeszedtem kronológiai sorrendbe a beszélgetésünket. Te is utaltál az augusztusra, erre én válaszoltam, aztán kijelentetted, hogy nálad fogy. Szerintem itt csúszott el a dolog. Te nem augusztusra értetted azt, hogy fogy az atka, hanem a szeptemberi-októberi kezelésekre. De hát én azt nem is vitattam. Én azt vitattam, hogy augusztusban nekem az oxál lett volna a helyes választás. Szerintem is az a helyes, ha nem kezelünk augusztusban. 25 éven keresztül én sem kezeltem soha. Tudom most Jenő azonnal felhúzza a szemöldökét, mert neki platinából van az emlékezete, hogy júliusban igen. Olyan tényleg volt (Apivar 96-97 körül) , de akkor egy évig semmit nem adtam, és semmi gond nem volt. Most próbálnám meg ezt megcsinálni!
Amit én számon kérek az az, hogy mutasson be nekem bárki olyan papírfecnit, amely azt igazolja, hogy ki lehet augusztusban manapság irtani az atkát. Akárhányszor kezelsz, mindig le fog potyogni ekkor ugyanannyi atka. Akkor az bizony szaporodott. Vagy jött a szomszédból. Talán a Varroa kapu segítene eldönteni a kérdést. Én azonban azon az állásponton vagyok, hogy hordás közben kaptam meg az atkákat. Nyolc fiókos kaptáraim voltak akácon, hárson is sok hét fiókon volt, de hat volt a minimum. Ebben voltak szomszédból származó méhek meggyőződésem szerint. Nyilvánvaló, ha összeomlás van a környéken, akkor augusztus-szeptemberben is bejön sok atka. De pusztán azért, mert egy méhészetben több atka van, és egyébként a méhcsaládok megfelelő erősségűek, az etetés is rendben, tehát nincs kutatás, akkor szerintem nincs ok arra, hogy két méhészet méhei keveredjenek másfél kilométer távolságból. De hát teljesn mindegy, hogy kinek atkái. Ahogyan írod, ha nálam vannak, akkor nekem kell kiirtani. Az adott lehetőségek közül a legjobbal.
Az öreg visszamegy kérdése: szeptember tizenöt után már oly mértékben eltolódik a méhek és fiasítás aránya, hogy akkortól már nem állunk szemben az augusztusi problémával, tehát bármivel kezelhetünk, akár oxállal is.

Hidd el magamat nem csapom be. Nem utólag kreáltam ezeket a fecniket.

Te meg az augusztusi kezelés hiányát kéred számon rajtam. Most őszintén,amikor képben vagy egész évben,mert akác után kezelünk és kielégítőnek tartjuk,meg év közben nézegeted a here fiast van-e benne,vagy nincs. Na meg azért biztonság kedvéért belógatsz egy tartós hordozót napraforgó előtt.Minek kezeltem volna augusztusba?

Úgy gondoltam kevés van.Meg már írtam,augusztus elejéig hordás volt utána pergetés,és rögtön etetés.Amikor etetünk nem kezelünk! Ezért van 09.08-án az első adat a potyogásról. Amit láttam számomra kielégítő volt.

Az öreg vissza megy vagy nem? Ez azért nem foglalkoztat mert a 11-hó11-én a fecnin látható végeredmény számomra kielégítő.

Megint a forrásokra hivatkozol. Ezért nem próbálod a szublimálást. És,ha tévednek a források?? Hiszel nekik,meg a statisztikáknak,jobban mint magadnak?

"Tűzzel-vassal irtani az atkát" A vasat már próbáltad,próbáld ki a Tüzet is.

Még egy gondolat a "migráns" atkáról Addig másé csak amíg be nem jut a kaptáradba, utána a tied. Neked kell ki irtani!

"Menyit kellet volna fújnom........ Rég elpusztultak volna a családok" Ezzel sem értek egyet. Ezt csak azért állítod mert még sosem szublimáltál!

Látom írtál az Oxálsav rovatba is. Majd hozzá szolnék ,ha megengeded. Hátha megtérítünk.

Tükör tett fel egy képet viewtopic.php?f=7&t=18&p=165253#p165253 augusztus 16.-án én 17-én számoltam a 4.i fújást és hasonlóan láttam ilyet is olyat is, de szeptember közepétől nem láttam fiatal atkát.


Azért azt tudni kell, hogy a konténer téli temperálása, tavaszi fűtése nem csak a méhcsalád fejlődésére hat kedvezően



Egy télen 9 alkalommal szublimált család egészségesen ment a tavaszba és termelő lett 2016 ban

Oszkár!
Velem vitatkoztál odaát. A feltett fecnijeidet hiteles adatoknak tartom! Köszönet érte! Csak nem ezekről a fecnikről volt szó, hanem azokról, amelyekről azt állítottad, hogy az augusztusi kezelés hatékonyan képes csökkenteni az atkaszámot. Szilveszter adataiból szépen látszik, hogy nem. Polai Richárdéból is. Ennek ellenére én kész vagyok elhinni Neked, hogy Vesztiék csináltak valamit rosszul, Te pedig jól. És ezt hidd el nem cinikusan mondom! Miért ne lehetne igaz? Csak akkor akinek van ilyen fecnije az tegye már fel! Akkor sok mindent át lehetne gondolni, hogy adott esetben másként van, mint ahogy gondolom, vagy gondoljuk. Vesztinek szeptember tizenötig a későbbi össz. atkaszám kb. 25 százalékát sikerült lehozni. De lehet, ha sűrűbben szublimált volna, akkor nem ilyen lenne az arány. Mindaddig amíg nem látok ezt cáfoló fecnit, addig igazolva érzem azt a meggyőződésemet, hogy az öreg atka nagyon gyorsan képes visszabújni a fiasba, amíg van, ezért azt nem tudjuk irtani ilyenkor. Csak akkor, ha már nincs fias. A fiatal atka sokáig kinn van, nem talál be a fiasba. A több idő alatt apránként szedi össze az ölő adagot. Ettől még egy nagyon jó hatékonysággal rendelkező szer az öreget is elérhetné, ahogyan régen el is érte. Az idei év szerintem egy korszakhatár. Bebizonyosodott, hogy van már az országban olyan atka, amelyikkel szemben egyik szer sem képes fias időben érdemleges csökkenést előidézni. Erre legnagyobb esélye a CHM-nek lett volna. De az sem. Ha visszaolvasod ott a vita kiinduló pontját, akkor megtalálod a lényeget. Egyszeri CHM kezelés után 300 atka maradt, kétszeri után 18 db. két Perizinnel lehozva. Ami azt jelenti, hogy még legalább annyi atka van náluk, amennyi az utolsó Perizinnél lejött. Ezt valóban nem írtam még le, de ez hozzávetőlegesen a 300-nál 70 atka lehet, a tizennyolcnál 4-5 atka.
Te azt kérted számon, hogy a szublimálást miért nem próbáltam. Ennek is van egy nagyon hosszú története, ha kívánod, leírom, csak hosszú. A legfőbb indok azonban az volt, amit itt is írtam. A több forrás által igazolt lassú hatás miatt nagyon kicsi esélyt adtam annak, hogy fiasításos időben működik. Ezért választottam a CHM-es megoldást. Azért tartottam szükségesnek leírni a tapasztalataimat, mert úgy gondoltam, hogy nem elhanyagolható körülmény, ha a méhészben tudatosul, hogy valójában nagy esélye van arra, hogy olyan atka kerüljön be hozzá, amely ellen nyáron nem tud hatékonyan védekezni. A legújabb szerrel sem. Egy nappal később kaptam meg a Méhészújsággal a monitoring füzetet, amelyben Tóth Péter is pontosan ezt támasztja alá. A CHM vonatkozásában legalábbis mindenképpen.
Az pedig megint egy külön történet, hogy vajon lehetséges-e az, hogy egy decemberi kezeléskor elpusztított 5 db atka után maradhatott-e annyi atka a méhcsaládban, hogy a következő év júliusában kipusztul az atka miatt? Én azt gondolom, ha valaki azt gondolja a Vesztinek is célozgatott dolgok alapján, hogy ne számolni tanuljon meg, hanem atkát irtani, az majd nagyon meg fog lepődni, amikor ő kerül ilyen helyzetbe. Mert, hogy bele fog kerülni az biztos. Akkor majd rájön, hogy nem ő ért az atkairtáshoz, hanem addig volt szerencséje. De hát ezt úgy sem lehet elmagyarázni, ezt meg kell tapasztalni (Belphegor). Egy módon lehet védekezni. Tűzzel-vassal irtja az atkát, amíg csak tudja. Mert az az eset, amit leírtam, hogy 5 atka elpusztítva decemberben, és a család elpusztul júliusban, csak egyféleképpen lehetséges. Valaki nem irtotta ki a télen azt az atkamennyiséget, ami ekkora számot ért el, hogy elpusztuljon a család. Vagy én nem irtottam ki, vagy más valaki, csak megkaptam. Ha én voltam az, akkor sok esély már nincs ebben az országban. Ennél több kezelést már nem nagyon bírnak ki a méhcsaládok. Veszti adataiból úgy látom, hogy az oxálsavval rosszabbul jártam volna. Nálam már augusztusban az ő atkáinak a sokszorosa volt, ahogy azt le is írtam. Mennyit kellett volna fújnom, hogy addig jussak októberre, ameddig ő jutott. Rég elpusztultak volna a családok.

cerena

"Megjegyzem,semmi mástól sem csökken. Legalábbis nálam."

Most használod az oxált,vagy nem? Eredményeid?

cerena

A másik, FF klubbon pont erről volt eszmecserém neo méhésztárssal. A vége elég "parázsra" sikeredett!

Raktam fel én is "fecniket a kezelés eredményéről. Ő is leírta mivel kezel.

Véleményt az övéről nem tudok mondani,csak gyanítom az általa használt szerek sokaságából. Ő látta, én nem, az ő eredményeit!

Üdvözlendő ez a nyíltság amit Veszti1982 képvisel.

Az én nézetem szerint (ami nem biztos, hogy jó): ha nem elég sűrűn kezelsz, kezdetben "ugyanannyi" atka hullik, mint a sűrűbb kezeléssel, csak nem fogy el soha.
Ez azért van (lehet), mert vannak olyan atkák amelyek tovább tudnak szaporodni, az ő szaporulatuk fele produkálja a folyamatos hullását, másik fele meg biztosítja a folymatos szaporodást.

Napraforgó után falapkás tartós hordózó volt bent 4 hétig, utána mavrikos csorgatás 4-5x, utána szublimálás 4 naponta.
Október elejére a szublimálásokra a családok zöménél 1-2 volt hullás, néhány 10-20-as , 10-15 % nál 5-10.
Két hete szublimáltam utoljára, 1 nél volt 5, 3-nál 3, párnál 1, többinél 0.
Ezek a számok 100 csalára vonatkoznak.
Azt gondolom napraforgó után tartós hordozóval kell kezdeni az irtást, mert csak az hoz kielégítő ereményt, ha abból lement egy ciklus (vagy egy hónap), utána lehet folytatni mással. És kezelni amíg hullik, szereket váltogatni.

Carena!
Már itt is volt emlitve, hogy amig van fiasitás nem hoz le számottevő mennyiséget.
Pöte (ha jol emékezem) 3 naponta fúj, de nem gondolom, hogy nagy különbség van a hullásban.

Sajnos még mindig nem tujuk hogyan hat a oxál, pedig már tizenéve használjuk

Ne is foglalkozz mások véleményével Szilveszter! Mutassák be ők is, hogy miként csökken augusztusban a szublimálástól az atkapotyogás! Ha már annyira értenek a szublimáláshoz. Megjegyzem, semmi mástól sem csökken. Legalábbis nálam. Úgy látom Nálad sincs olyan család, ahol fiasítás jelenlétében csökkent volna. Amikor kikel a fias, akkor viszont jó.
Nekem ez egy minden igényt kielégítő, hiteles dokumentum arról, hogy miként működik az oxálsav! Köszönet érte! Akinek pedig más tapasztalata van, az is mutassa be. Azt is meg fogom köszönni! Csak látnám már!

Gondoltam megosztom veletek az idei atkairtási adataimat. Fontos: Nem ez a helyes, de ilyen volt az enyém
Akiknek eddig megmutattam, kaptam hideget meleget.
Rengeteg idő a számolás, és nem éri meg, de szeretek pontos adatot ismerni és közölni is.
Egy méhésztárs mérték egysége: alig, kávéskanálnyi, evőkanálnyi, ...sok
ez is elég lehet a szintmeghatározáshoz, mindenesetre nálam max 2-3% elszámolás mellett pontos a kép
Csak szublimáltam,(erre építettem) minden alkalommal 1 kupakkal ami kb 2,5-3g/befújás családonként.
A 200+ adat a végeredményt torzítja mert csak 200-al számol az excel de egy a lényeg: SOK


Volt olyan tanács, hogy ne számolni tanuljak meg, hanem atkát irtani ->viszont a sajátját nem mondta el

"Jó kérdés, hogy mindez mennyire veszélyezteti a méhanyákat, de hamarosan kiderül, hogy ez az intenzív tejsavas kezelés ártott-e nekik"

Kiváncsi lennék, hogy mi lett a végeredmény.

Nem mai hír azonban érdemes elolvasni!
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/08/25 ... HE0D-PuLWc

Mortimer!
Az odúban lévő atkák a szaporulati oldalt növelik. Tehát a szaporulat egyenlő azzal, hogy a méhcsaládban keletkező atkák számához hozzáadjuk az import atkákat. A méhésznek ezt kell ellentételeznie az atkairtással. Ahogyan a méhésztársadalom ezt hajszálpontosan meg is tette. Ennek az a bizonyítéka, hogy a mérleg nem billent el oda, hogy kipusztultak a méhcsaládok. hiszen eddig is voltak rajok, amelyeket nem kezelt senki, mégsem pusztultak ki a méhek. Ha különösen rajzós években több atka származott az odvakból, akkor a méhész ezt a kezelések számának növelésével kompenzálta. Tehát nincs misztikus atka, ami úgy elbújna, hogy nem érhető el. Tehát akkor pusztult volna ki az atka,ha a méhésztársadalom a gyengén atkás évben is annyiszor kezelt volna, mint az erősen atkás évben. Hiszen ekkor a másik irányba billentette volna át a mérleget. Azt a tendenciát kellett volna fenntartani. Én nem azt mondtam, hogy a kezeléseket abba lehetne hagyni. Akkor is kellene kezelni, ha már évek óta senki nem találkozott atkával. Hiszen külföldről is bejöhetne. De akár az is előfordulhatna, hogy az Arnot erdei méhekhez hasonlóan a fokozott rajzással billentené helyre a méhcsalád az atka szaporulati rátáját az erdőben. Ez nyilván mindig fertőzési forrásként szerepelne. Abban különbözne a jelenlegi helyzettől ez a szisztéma, hogy megfelelő meredekségű redukció esetén töredéke lenne a tolerancia fellépésének valószínűsége, mert ahhoz az kell, hogy több millió atka túlélje a kezelést. Ez a jelenlegi szinten tartással minden további nélkül megvalósul minden családnál. A rajzott családok száma viszont csak néhány százaléka a termelő állománynak, és a szinten tartás elkerüléséről szól ez a stratégia.

Hogy oldjam az esetleges feszültséget, elmesélek most egy viccet (majd utána iszom vagy szívok ):

Elmennek az egerek a bagolyhoz:
- Figyelj ide bagoly! Gáz van! Mindenki üldöz és bánt minket, védekezni nem tudunk, és tele vagyunk már ezzel a helyzettel. Mit csináljunk?
Mire a bagoly:
- Hát, változzatok át sündisznókká! Azokat senki sem bántja!
-Ööö...Izé...és hogyan változzunk sündisznókká?
-Az már nem az én gondom. Én csak a stratégiai kérdésekkel foglalkozom.

Az oduban nem kezel senki, és van az a méhcsalád, amelyik pár évig túléli, velük az atkák is. Így onnan minden esetben visszatérhet a faj.

Ehhez meg már végképp no comment....
Megkönnyebbültem, hogy ilyen egyszerű lesz kiirtani az atkát.
Megyek iszom vagy szívok valamit a nagy ijedtségre

No igen, ez egy kicsit erős lett. Vagy inkább alpári. Feszegeti a fórumszabályzat kereteit. Téged minősít, gratulálok.
Ugyanúgy nem logikus, mint a korábbi megállapításaid: ha ittam vagy szívtam volna, akkor inkább olyanokat írnék, mint most te fent, nem ilyen türelmes atyai mondatokat.
Én egyébként ezt a vitát már egyszer elengedtem, de hiába javasoltam, hogy ne tedd, csak-csak újra provokáltál. Van aki házhoz megy a pofonért. Gratulálok.

Van az a szint, ami alá már nem megyek. Továbbra sem tudok mást mondani, hogy a mondandómból semmit nem értettél meg. Az lett volna a lényege, hogy a Bagira által említett atkairtás kapcsán nem arról van szó, hogy el tud bújni az atka a kezelés elől, hanem az, hogy kevesebbszer kezeltek a méhészek az elmúlt negyven év alatt annál, amennyivel ki lehetett volna irtani teljesen. Ilyen egyszerű a megoldás. A kezelések száma. Nem kell ehhez semmiféle korszakalkotó új javaslat. Érvényes ez egy pénztárgépre is. Ha többször veszünk ki belőle ugyanannyi pénzt, mint amennyit belerakunk, akkor egy idő után el fog fogyni belőle. De ezt rajtad kívül mindenki értette. Te kezdtél ennek kapcsán íróasztal atkamodellről hadoválni. Akartam is idézni akkor a klasszikus másik mondását, hogy Te most ittál vagy szívtál? Nem akartam ilyen indiszkrét lenni, de csak kicsikartad.

Cerana, az értő olvasásnak sajnos hiányát szenveded, én ezt írtam:

Az "OKFEJTÉSEID" (atkaszám változás összefüggés) a hipotézis, ahogy te elképzeled az egészet. Tudod, az, amit a remek posztulátumaidra építettél. Megkülönböztethetők az alapfeltevések és a ráépülő hipotézisek. Amit utána kutatással(!) igazolnak vagy cáfolnak. Ha igazolják, akkor van miről beszélni. Te még itt nem tartasz. A sikertelen hipotézisek meg mennek a levesbe, nem parádéznak vele. A posztulátumaidat (mennyire szánalmas..) én nem neveztem hipotézisnek. Hol olvastál ilyet? Te használtad tévesen a TÉNYEK-re a posztulátum majd hipotézis kifejezéseket. De a TÉNY (van atka és van méhcsalád is) az se nem posztulátum se nem hipotézis. Kevered Kossuthot a vasúttal. A gőzeke téged kapott el. Egyébként tök unalmas ez a vita, nekem meg másoknak is, most már rukkolj elő azzal, milyen korszakalkotó új javaslatod van az atka elleni küzdelemre a tudományos kutatásaid és vaslogikád alkotta matematikai modell alapján.
Oxálsav égette lábú atkákat ki ne hagyd belőle.
Trolletetés befejezve.

Propolisz! Olvasd már el, hogy mennyi hetet-havat hordtál már össze ebben a témában. Te nevezted hipotézisnek ezt a két posztulátumot.

Na hát akkor igaz vagy sem a két állításom, vagy a hipotézis kategóriába tartozik? Döntsd már el légy szíves! Ha megfogadod a tanácsom, akkor csendben maradsz, mert ebből jól kijönni már nem tudsz. Amivel érveltél annak köze nem volt ahhoz, amit írtam az első hsz. idején az oxálsav topicban. Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna! Nem veszed észre, hogy te vagy a műmájer? Olvasd már el, hogy miket írogattál! Bár szerintem a saját irományodat sem tudod értelmezni.

Cerana, ha nálad hipotézis (feltevés), hogy "vannak-e még atkák, és vannak-e még méhek az országban", akkor jelentem neked, hogy igen, vannak még atkák az országban, és kapaszkodj meg, vannak még méhek is az országban. Nálunk ez méhészeknél nem hipotézis, hanem TÉNY!!! Szerintem fogalomzavarod van, vagy - pestiesen szólva - a cseh kettőt nézed. Levezeted nekünk, hogy azért vannak még élő méhcsaládok, mert a méhészek irtják az atkát? Micsoda felfedezés?! Tüntessünk ki érte? A műmájerkedést abba lehet hagyni, ha nem tudsz használható elméletet összekalapálni, kár erőlködni. Vedd elő végre a negyedikes könyveket...

Atyaég....

Nocsak, nocsak ez a válasz arra a hipotézisre, hogy vannak-e még atkák, és vannak-e még méhek az országban? Gratulálok! Szépen kifejtetted, hogy mi ebben a hipotézis, amelyből tizenkettő egy tucat.

Kedves Cerana, további jó egészséget kívánok előszobatudós hipotéziseid további csiszolgatásához. Szerintem valami tudományos fokozatot is kaphatnál ezekre. Magadtól.

Ezt a Nosema topicból hoztam át: viewtopic.php?&f=7&p=166220#p166220
Tudod Propolisz Veled az a baj, hogy semmit nem értesz meg abból amit leírok. Ez pedig nem azért van, mert felcicomázom latin kifejezésekkel a mondandómat. Azokat, ha először használom, mindjárt meg is magyarázom. Ahogyan ezt tettem abban a hozzászólásban is amelyben a posztulátomokat kérdőjelezted meg. Tehát akkor a kettő posztulátum közül melyik nem igaz? 1: vannak még az országban méhek. 2. Vannak még az országban atkák. Ez a harmadik osztályos kérdés! A hsz. előzményéből is látszott már, hogy összekevered Gizikét a gőzekével, hogy klasszikust idézzek (Tsanyi). Éppen ezért próbáltam elmagyarázni. Belátom, teljesen felesleges volt.
Az oxálsavas lábégetésre azért nem akarok reagálni, mert jeleztem is, hogy ez Geddekassal folytatott vitám volt évekkel ezelőtt az FF-en, irido név alatt. Arra próbáltam rávilágítani, hogy ha valaki egy önellentmondást olyan hévvel tudvédelmezni, mint ő, akkor bizony saját magáról állít ki bizonyítványt. Olyan nincs, hogy az atka túl is éli a kezelést, meg el is pusztul. Legfeljebb kikerüli a kezelést. Akkor viszont szaporodik. Ha pedig ezt a szaporulatot a méhész nem irtja ki, akkor évek alatt kipusztul a méh. Azt próbáltam meg Bagirának elmagyarázni, hogy nem arról van szó, hogy százból egy atka mindig ki tudja kerülni a kezelést. Olyan nincs, hogy a kaptárba bejuttatott bármely vegyi anyag a fürt egy adott pontján megszűnik létezni. Koncentrációkülönbség van. A fürt egy adott pontján kisebb a koncentráció annál, ami megölné az atkát. Szerintem Te azon hökkentél fel, hogy egy a százat említett Bagira. Ez a szám is tőlem származik. De,nem mint íróasztal atkamodell, hanem mint az a nagyságrend, amely a legvalószínűbb. Harmadik osztályos matematika: Az atka létszámának szinten tartásához kell elpusztítani a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atkát évek hosszú átlagában. Ha az atkapopuláció egy éves szaporodási rátája tíz, akkor az egy darab maradék 90 százalékos pusztítást igényel. Ha ez a szaporodási ráta 100, akkor 99 százalék az egy darab. Ha a szaporodási ráta ezer, akkor 99,9 százalékot kell kipusztítani. Ha tízezer, akkor 99,99 százalék szükséges a szinten tartáshoz. Ha abból indulok ki, hogy tízezer atka pusztítja el a méhcsaládot, de csak két év alatt a bekerülés után, akkor a százas szaporodási ráta tűnik valóságosnak. Ezt pedig Te nem értetted meg.

Én is használok zárónak destruktort-még nem tapasztaltam semmi extrém jelenséget

Értem Nálam max egy kis marék Bogár elhullas van kezeles után tavasszal jók a családok ...

A beszüntetésről nekem éppen ellenkező véleményem van. Nem fontos jónak lennie ahhoz, hogy forgalomban maradjon. Ami pedig jó, az nem biztos, hogy forgalomban marad. De ez lehet, hogy csak nekem tűnik így. Én így jártam.

Nekem nincs bajom a destruktorral mellesleg rég be lenne szüntetve ha tényleg nem lenne jo

A destruktorost azt soha. Az állomány kb. 80%-a fiasmentes. Ma locsolok egy 3ml/10l Mavrikot és november elején lehetőleg jó időben BVHC-vel zárom az évet.

Sziasztok, mikor tervezitek a záró kezlést (destruktor) mennyi fias van nálatok?

Én csak jövedelmezőség miatt biztosan nem állnék át bioméhészetre, ha fontos a bioszemlélet akkor igen (3-ik éve vagyok bioméhész, előtte évekig bio módon tartottam a méheimet)
Ha betartod szabályosan az előírásokat (no cukor) és hordósan értékesítesz, akkor az extra bevétel nem kompenzálja a kieső mézmennyiséget.
Ha fel tudsz építeni egy fix vásárlóréteget akkor érheti csak meg szerintem.

Semmiképp nem szeretnék beleokoskodni, de egyértelműen látszik egy tendencia, ami elől nem tud kitérni az európai méhészet. A Nyugat-Európai élelmiszer polcokon a BIO jelölésű termékek kereslete szignifikáns növekedést mutat- ez a mézre is igaz, míg a kommersz élelmiszerek olyan tömegben és legfőképpen olcsón árasztják el az értékesítési pontokat, hogy kereslettől függetlenül ez a folyamat árcsökkenéséhez vezet. Szerintem ez nem nagyon fog változni, legalábbis ha megpróbáljuk az elmúlt 10 év fogyasztói alakulásának vonalát tovább húzni képzeletben... nem lehet nem foglalkozni a BIO kérdésével, ha valaki jövedelmezőség szempontjából végig gondolja a következő 5 évet.

11perc, de érdemes végignézni. Lehet, hogy csak nekem új.
https://www.youtube.com/watch?time_cont ... 2vg59Snt6c

Ez pedig egy sztárfotó: http://idtools.org/uploads/idtools/37/2 ... Martin.jpg

Kedves Bükk!

Természetesen van tolerancia a bioméhészetben, aminek van valami tűréshatára.
Lehet hogy nagyon megtévesztő amit írtam, és lehet hogy bizonyos kereteken belül lehet valaki Bioméhész, de ha nagyon figyelmesen vegignézzük a dolgot akkor minden borul.... Gondolok itt arra is hogy a méhek isznak a pocsolyából, ami csapadék által teremtetett, telis tele kémiai szennyeződésekkel fertővel stb... Bocsánat hogy ilyen szőrszálhasogató vagyok, de én a legapróbb részletekre gondoltam lentebbi hozzászólásomnál. Igen van bioméhészet, de nem az ami a (szerintem) legtökéletesebb. Majd ha Földanya megrázza magát mint a bolhás kutya, és ledobja magáról parazitáit, bennünket embereket, akkor majd talán idővel helyreállnak a dolgok.
Addig is midannyian elgondolkodhatunk azon, hogy mit teszünk a környezetünkért vagy éppen ellene.
Mégegyszer bocsánat, a provokatív hozzászólásomért.
Gábor

Nem is csak a méhészekre gondoltam Feri...
Ki van ez találva!