Köszönöm megadtad a választ amit kerestem

Érdekes ez, mert ha magánszemélytől vásárolsz, akkor elég számvitelben az adásvétel is. De méhei elvileg magánszemélynek nem nagyon lehetnek, így ott ha már őstermelőtől veszed, akkor azt számlával kell vásárolni. No meg persze eü papírokkal.
Nekem az eladások számlával, eü papírral és szerződéssel mentek. Szerintem így szabályos.
De ha pl. valaki őstermelő volt és el akarja adni régi kaptárait és ez a személy már magánszemélynek minősül, akkor veheted tőle adásvételivel a cuccot, és azt könyvelheted is.

Támogatás méhcsalad vásárlásra?nekem ez új

Sziasztok!

Egy kérdéssel fordulnák hozzátok.
Támogatási pénzből aki a fennmaradó összegét méhcsaládokba fekteti, annak számla kell a vásárlásról ( ah igen elég a 0%-os áfás) vagy adásvételi is jó?
Válaszokat előre is köszönöm !

Műanyag hegesztésben jártas embert keresek , szeretnék kérdezni pár dolgot .

Mézes üvegre való Színes Címkét gyártó helyet keresek, ahol jó áron csinálnak 100-as nagyságrendben.
Ha tudtok valahol akkor osszátok meg velem.

Na kicsit keresgéltem, mert éhes lettem

Az igazi méhes süti/lehel vótmár/
https://www.youtube.com/watch?v=9_OHvrGhL3E

méhlárvák kifőzve ízléseses szervírozva
https://www.youtube.com/watch?v=G3SAjesHYpk

Grillezett méhlárva kambodzsai módra
https://www.youtube.com/watch?v=2h7F2Ca6szg

Vándorméhész kőlapon sütött lépje
https://www.youtube.com/watch?v=mOK2-FNknXk


És a végére a nap méhraj befogója
https://www.youtube.com/watch?v=VLaE7Gx310U

megnéztem, szuper utcai kaják, bár némelyik hagy kivánnivalót.
Gondolom ez volt a lényeg
A mézes oreios lépesmézes fagyi
https://youtu.be/m7z6SvgOjgE?t=1042

Ebben.viewtopic.php?f=2&t=415

Mely irányban?

Úgy látom az emberekben felébredt az egészséges érdeklődés.

Van itt a fórumon kapuvári méhész?

Lehetséges hogy megrajzanak sőt biztos .a rajzas függ a genetikától is ojan csaladtól válogass anyákat akik kevésbé rajzanak.vagy tegyél be napos fiast és jövöre cseréld le az anyát
egyébként nem szoktak megrajzani kölyökcsaládok kivétel ez amit irtam

Kedves Méhésztársak
Megszeretném kérdezni Füzér kőrnyékén méhészkedik valaki
Kérem sziveskedjen jelentkezni
Kószónóm szépen
Üdvőzlettel Horváth László
Tel 06 20 418 38 32vagy privátban

Nem tudom, hogy van e, de szerintem egy kisebb ragadozó madár utánzat eredményesebb lenne. Az ilyen nagyságú madarakat inkább a karvaly predálja és a sas árából talán kettő is kijönne.

Tőlem egy-másfél kilométerre van egy gyurgyalag telep. Néhány alkalommal, főleg rossz időben, de inkább az őszi vonulás előtt, csapatosan támadják a méhest! Lecsapnak, 1-2 méterre a földtől kapkodják a méheket, zavarhattam őket csúzlival, söprűvel /nem tudom minek nézett, aki látott/, semmi haszna, ugyanúgy támadtak. Most egy kis zászlósorral próbálkoztam, megnézték maguknak,tetszett is, nem ijedtek meg, de szerencsére jelenleg nem itt próbálkoznak. Marad a műsas vétele.

Nincsenek csodák. A gyurgyalag ellen egyedüli üdvös megoldás az ólom. Minden más csak parasztvakítás.

Van kint egy műsasom már jónéhány éve. De meg nem mondanám nektek, hogy működik-e igazából vagy sem. Tény, hogy minden nap felettem is vonul a gyurgyalag, igaz leszállni még nem láttam őket a környezetemben (van erre jó pár méhészet még), de nem is kell nekik, elég az, ha a párzóhelyen aratnak.

Szemerej és Sebestyén József[/b] köszönöm a választ !

Nálunk a harkály ellen segített a műholló...Szerintem a műsas is működik..

Nálam is évek óta jelen vannak a gébicsek, a 16-20 család anyásításakor 3-4 mindig elveszik, idén is. Többször látni az akác tüskére szúrt méhet. A gébics meg szinte vigyorog rám a bokrokból. Ennél nagyobb gondot okoznak a gyurgyalagok. A madártani egyesület ajánlotta, hogy tegyek ki lengő zászlókat, az elriasztja őket. Szerintem meg örültek a dísznek. Most készülök egy műsast venni, nem tudom az segít-e?

A kérdésem a következő : 3 hete lett az első rajom 5 nb keretet foglaltak el. Azóta 5 keretet bepetézett az anya, ebből az 1. már kel kifelé. Viszont amit nem tudok hova tenni, az az hogy a kis család újra elkezdett rajbölcsőket húzni, amit az anya szorgalmasan be is petézett. Gondoltam rá hogy váltóbölcső lenne de az anya tökéletes majdhogynem léctől lécig fiasít, nincs rendellenes mozgása, és a keretek aljára is húznak bölcsőt szép számmal. Létezik hogy ha hagynám akkor újra lerajzana az a kis család?

Van egy pár tövisszúró gébics a szomszédságomban - elképzelhető , hogy " besegítenek " a párzásra kirepülő méhanyák szelektálásába ? Tűnt el párzásra kirepülő anya. Körülbelül négy éve is voltak gébicseim és akkor is kedvezőtlenül alakult a párzatlan méhanyák helyzete. Nem akarom meggyanúsítani a madarakat , lehet , hogy csak véletlen egybeesés. Van másnak is hasonló esete -tapasztalata ?

https://kezirefraktometer.hu/Kalibralo- ... ibralasara
olcsóbban: https://www.gazdauzlet.hu/Kalibralo-ola ... ibralasara

Sziasztok!

Szeretnék segítséget kérni méz refraktométerhez milyen kalibrációs folyadék kell,és mennyire kell állítani.

Köszönöm előre is.

Sokat segítettél,koszi a választ,

Jóska!

Sokáig toltam-halasztottam a válaszadást, mert egyrészt a hatásos vegyszeres növényvédelmi tanácsadásról többen is elítélő véleménnyel vannak, másrészt azért jó lenne tudni, védett, vagy nem védett hangyafajtól van-e szó, de aztán Sanyi ma este felhívta a figyelmem, hogy ideje lenne válaszolni a kérdésedre.

Szóval ambivalens érzések ide, ambivalens megfontolások oda, gyakorló kertészként jómagam is sokat "harcoltam" hangyákkal, mert sajnos a legnagyobb rokonszenv mellett is be kell valljam: nekem is okoztak komoly gondokat e szorgos -méheinkkel is rokon- hártyásszárnyúak.

Nekem elsősorban a gyepi hangya (Tetramorium caespitum L.) okozott fejtörést, de volt ezzel hasonlóan más is ( https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyv ... arepceben/ ). Nos, mint látható, ha Isten úgy akarja, akár a kapanyél is elsülhet...

Fel kell hívnom a figyelmet, hogy Magyarországon jó ideje már védett néhány hangya-faj, gondolom Szlovákiában sincs ez másként. A hazai rendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom Az 5. melléklet szól a bolyépítő védett hangyafajokról.

Nem szeretném elvinni a témát a védelem felé, valójában Magyarországon jelenleg ismert a 74 fajból mindössze 6 védett (gondolom, a szlovákiai 93 detektált fajból is vannak védettek), de gondolatébresztőnek egy link a hangyák erdei ökoszisztémákban betöltött szerepéről: https://www.researchgate.net/publicatio ... sztemakban

Ezután viszont ideje hangyát is irtanunk, mert a végén még tényleg meglágyul a szívünk. A hazai hangya-faunából több faj is komoly tehertétellé válhat. A fajok taglalását elhanyagolva az alkalmazható hatóanyagokra koncentrálnék. Javaslom, hogy ne csak biológiai védekezésre koncentráljon a kerttulajdonos, mert a "házi" védekezési módszerek egy része lehet "szemre" hatékony, ám ha az ócsó házikerti módszerek garanciálisan is működőképesek lennének hosszú távon, akkor a profi hangyagyilkos cégek már becsuktak volna. A lényeg, hogy meglepő módon kevés a piretroid, néhány egyéb hatóanyag még megmaradt (a klórpirifosz viszont eltünt), de egyre népszerűbbek az újkori hatóanyagok, melyeknél a hatékonyság kiváló, de ügyelni kell a rendszeres hatóanyag-váltásra, nehogy a speciális, nagy hatékonyságú, ám toleranciára, rezisztenciára érzékeny hatóanyagok hatástalanná váljanak. Lehetőleg a hangyairtó készítmények, csapdák hatóanyagait is igyekeztem feltüntetni, van köztük arzenoid, piretroid (egy esetben PBO = piperonil-butoxid adjuvánssal), van juvenoid készítmény, valamint neonikotinoid és a táplálkozást leállító és ezzel ölő hatást kifejtő is. Ha maradna kérdés, szívesen kibontom részletesen is. A csalogató hatású készítmények egy része napsütésre nagyon érzékeny, a csapadékot sem állja, ezek napsütés és csapadék elleni védelmet igényelnek. A készítmények és adatlapjaik:


http://docplayer.hu/111980358-Unitox-cs ... zat-2.html

https://viad.hu/hu/letoltesek/dletoltes/8761/

https://www.syngenta.hu/product/crop-pr ... yairto-gel

https://www.riasztoszerek.hu/spd/fk7126 ... o-csaletek
http://www.kameleon98.hu/Torveny/Bizton ... mectin.pdf
https://www.adatlap.hu/scj/docs//raid/R ... .12.15.pdf

https://www.metroiroda.hu/categories/ro ... to-csalete
http://www.babolna-bio.com/Hun/Main_hirek.htm

A teljesség igénye nélkül egy jó válogatás, többféle hatóanyagcsoporttal. Én a profi készítmények közül a lassan, de a teljes hangyabolyt kiirtó szerekkel kezdenék, de nem szabad türelmetlennek lenni, az indoxacarb, abamektin, spinosad hatóanyagok nem "taglózóak", viszont a teljes hangyabolyt kiirtják, beleértve a boly lelkét, az anyát is. A jó munkához idő (és természetesen trophallaxis is) kell. A különböző hangyafajok táplálék-preferenciáit is ismerni kell a csapdázás esetén, hiszen a hatóanyagot a táplálék közvetíti, s nem mindegy, hogy a cél-faj édes, fehérjedús vagy olajos(zsíros) táplálékot részesít előnyben. A leginkább problémát okozó gyepi hangya az édeset és az olajosat és fehérjedúsat egyaránt kedveli, a fekete hangya (Lasius niger) édesszájú, a lóhangya (Camponotus ligniperda) kifejezetten édesharmat-függő, némi édes gyümölcs és fehérje-kiegészítéssel. A magyarországi fajok többsége édes-kedvelő, mellette általában az olajos, zsíros táplálékot is szeretik, de erről a szakirodalom faji szinten is széles körűen tájékoztatást ad.

Szóval ha szükséges, irtsuk a hangyákat, de arról soha ne feledkezzünk meg, hogy csak ott, ahol a gazdasági tevékenységet, egészségügyi helyzetet zavarják, illetve veszélyeztetik.

Vicces ,próbálkoznak az 5 G vel de országos lefedettséget senki nem tud garantálni.

Az egész kertem szinte mozog a hangyáktol. Mit todtok ajánlani a lilvidállásukra. Mindenkinekkellenes husvéti unnepeket kivánok Jóska

Kötelező fertőtlenítés
https://twitter.com/i/status/1241360224793001986

Mindkét faj szaporítható magról, az Aronia esetében ennek nincs komoly jelentősége, viszont az erdészeti csemetekertek főleg így szaporítják a berkenyéket, de érdemes figyelembe venni, hogy a berkenyék rendkívül hajlamosak a kereszteződésre és változékonyságra, ezáltal magról "fajtaazonos" populáció nem nyerhető. Nem véletlen ez, a Sorbus nemzetség rendkívül variabilis, számtalan "kis-fajjal", ezeknek nagy tudója Kárpáti Zoltán professzorunk volt. A házi berkenye hazai legidősebb és legnagyobb példányai GPS adatokkal, méretekkel: https://www.dendromania.hu/index.php?ol ... 0(BERKENYE)

A magról történő szaporítása hasonló az alma- és körtefélékéhez, a mag elfekvő, 200-210 napos nedves rétegezés (4-5 C fokon) után, tavasszal, szabadföldbe vethetjük

A magról történő szaporítás alanycsemetét biztosít a vegetatív=klónszaporításhoz, a faiskolában a házi berkenyét júliusi alvószemzéssel szaporítottuk, alanyként a saját magoncot, illetve megfelelő méretű vadkörte-magoncokat használtunk. Szaporítható még márciusi oltással (kecskeláb-ékezéssel) is. Több más rózsaféle is számításba jöhet, de az összeférhetőségre figyelni kell, hajlamos az alanyra "rávastagodni" a házi berkenye. A kompatibilitást ki kell próbálni, de gyakori, hogy az inkompatibilitás több év múlva jelentkezik csak.

A vegetatív szaporítás szempontjából viszont nem tévedett nagyot, a két faj -ha nem is szorosan közeli rokonok - a rózsafélék családjának tagja. Mindkettő szaporítható sarjról, az Aronia könnyebben, az hajlamosabb a gyökér- és tősarj-képzésre, a Sorbus domestica jobbára csak gyökérsarj-képzésre hajlamos.

Az Aronia szaporítható még a birs módjára feltöltéses bújtással is, fás dugványai is jó százalékban erednek, de a kereskedelmi szaporítása a legegyszerűbb félfás dugványról, gyökereztető hormonkezeléssel, párafüggöny alatt.

A házi berkenye is szaporítható félfás dugványról, hormonnal, párafüggöny alatt.

Napjainkban már a kereskedelmi szaporítások sokszor mikroszaporítással történnek egyre több faj esetében is. Adok néhány linket ehhez is, de ezek a szaporítási módok nem otthoni használatra szolgálnak, komoly laboratóriumi hátteret és gyakorlatot igényelnek.

Még két megjegyzés a házi berkenyét szaporítani és ültetni szándékozóknak: a Sorbus domestica sajnos legalább olyan érzékeny a tűzelhalásra (Erwinia amylovora, mint a többi termesztett alma, körte, birs, naspolya stb. rózsaféle, házikerti telepítését érdemes megfontolni (ráadásul rendkívül lassú a fejlődése, kb. 10-15 év, mikor az első termések megjelennek).

Saját személyes tapasztalatom, hogy a fiatal fák törzsét előszeretettel károsítja a kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) lárvája, míg a nagy farontó inkább az idősebb példányokon károsít. Nálam a birset is "megifjította" a Zeuzera pyrina, egyik közeli kertben pedig a tűzelhalás végzett több berkenyével is. Az elpusztult fák kivágásakor a berkenyék törzsében is fellelhető volt a kis farontó lárva-kártétele.

És az ígért linkek:

Sorbus domestica

http://doktori.nyme.hu/171/1/de_1508.pdf

https://www.researchgate.net/publicatio ... oritasarol

https://www.researchgate.net/publicatio ... omestica_L
https://www.researchgate.net/publicatio ... matization

Aronia szaporításáról

https://www.researchgate.net/publicatio ... ue_Culture
https://www.academia.edu/34560960/STUDI ... HX._ELLIOT

Most látom benéztem: fekete berkenyét linkeltem házi berkenye helyett. Mekkora nem mindegy...Bocs.

Horváth kolléga a házi berkenyérol érdeklodott. Szlovákiában tobb kertészet is forgalmazza - jarabina domáca, oskoruša néven pl.https://www.lumigreen.sk/eshop/oskorusa ... 3845.xhtml .És itt egy hegyháti /Záhorie / expert aki sok éve szaporítja:http://www.sorbusdomestica.sk
A házi berkenyébol fozott pálinka igazi ínyencségnek számít.

https://kiskert.com/webaruhaz/results,1 ... egory_id=0
Dugványozással valószínűleg szaporítható.

Gugli a Te barátod.

Megyeri Szabolcs kertészete. Négy fajta is van a honlapjukon.

Üdv: Kelence

Tisztelt Kollégák! A segítségetek szeretném kérni,olvastam a házi berkenyéről hogy ez vadon is terem az ország egyes részein.nagyon tetszett (tudom védett).De szeretnék oltványt venni belőle.Már érdeklődtem üzletekben sajnos nem kapható(csemete stb kereskedésben)Ezért fordulok hozzátok hátha tudnátok nekem segíteni.
Segítségetek köszönöm:
Tisztelettel:Horváth László
Tel:0620 418 38 32

Hál' Isten, hogy itt vagy!
Remélem minden rendben!

Ha valaki időt szánna rá, hogy eljöjjön:

MEGHÍVÓ

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztelettel meghívja Önt a „Gazdatájékoztató fórumsorozat” című rendezvényére.

Időpontok és helyszínek:
2020. február 4., 17:00-19:00
Veszprém, Csererdei u. 23 (NAK Igazgatóság)

2020. február 5., 17:00-19:00
Devecser, Jókai u. 3. (Művelődési központ)

2020. február 6., 17:00-19:00
Pápa, Külső-Veszprémi u. 2. (Batthyány Lajos Szakközépiskola)


Napirendi pontok, témák, előadók:
1. A méhészet és a növényvédelem ütközési pontjai, káresemények Veszprém megyében
Tóth Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökségi tag, Veszprém megyei szaktanácsadó
2. Állattartó telepek higiéniai és járványvédelmi kérdései, aktualitások
Dr. Leitold József, Haszonállat üzletfejlesztési igazgató, Alpha-vet Kft
3. Permetezőgépek szezon előtti felkészítése, az agrotechnika és a növényvédelem kapcsolata
Sümegi Zsolt, szaktanácsadó, Contiva AgroConsulting Kft.
4. Tudnivalók a permetezőgépek műszaki felülvizsgálatáról
5. Aktuális ügyek, kérdések-válaszok

Kérem, hogy részvételi szándékát mielőbb jelezze falugazdászánál vagy a megyei igazgatóság elérhetőségein:
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Veszprém Megyei Igazgatósága
veszprem@nak.hu
+3688560551

De most legalább olyan volt a terjedelem, amihez hozzá merek kezdeni. Esküszöm, hogy szeretem olvasni a hozzáértő megnyilvánulásait, de aminek már négy hüvelykújrúgás kell, hogy elérjek az aljára, abba már nem kezdek bele. Köszönöm Tomipapa, nem kérem a csak rövid hozzászólásokat olvasók, értelembeli jellemzését, ismerem a véleményed erről. Én nem vagyok ínyenc, és csak a lényegretörő rövid írásokat olvasom el. Még ha ezzel sokat is veszitek a mély tartalomból. De a hozzáértésed előtt le a kalappal!

Arisztaiosz!
Köszönöm a tájékoztatást!

A Facebookon minden büdöske...
Köszönöm a választ Tomipapának. Én meg abban bíztam, hogy a nálunk megtermő gyümölcsöket mindet ismerem, de akkor ezekszerint nem.

A virágkereskedőnek küldöm: a növény a koszorúfutóka vagy madagaszkári jázmin (Stephanotis floribunda).

Valójában nem jázmin, hanem tárnicsféle (tehát nem Oleaceae családba, hanem az Apocynaceae családba soroltatott).

A virága illatos, sokszor használjuk/tuk virágzatát menyasszonyi csokrokba:



http://stjudescreations.blogspot.com/20 ... -hair.html

https://sunfreshcarls.com/carlsbad-sunf ... uquet.html

Sziasztok! Érdeklődöm, hogy a mellékelt cserepes virág milyen fajta? A virágárus nem tudta megmondani..

Bevallom őszintén, két dologban bíztam, amikor feltettem a kérdést.
Az egyik, hogy azt válaszolod nem büdös, így én kijelenthetem, akkor ez nem "büdöske".
A másik az volt, ami be is következett, hogy Tomipapa tudja a helyes választ és fel is rakja ide.

A keresett novény: japánbirs, azaz Chaenomeles japonica.

Közeli rokona az almaféléknek, ez is a rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozik.

Az itthon forgalmazott fajták "japánbirs" elnevezése megtévesztő, valójában a kertészeti fajták hibridek, legtöbbször a kínai- (Chaenomeles cathayensis), a japán- (C. japonica), és a pompás birs (C. speciosa) hibridjei, csak az "egyszerűség" kedvéért nevezik őket japánbirsnek, helyesebb lenne hibrid birseknek titulálni őket.

A termésük (valójában áltermés, hiszen az almák, körték, birsek, berkenyék, stb. termése valójában alsó állású, általában 5 termőlevelű, apokarp termőből képződő áltermés. Az almatermés húsos fala a vacokból alakul ki. Endokarpiuma pergamenszerű, ez az ún. „csutka”, mely tulajdonképpen társas tüszőtermésnek tekinthető) a hiedelemmel ellentétben fogyasztható, bár nyersen élvezeti értékük a birssel nagyjából analóg. A termés rendkívül fanyar, húsa kemény, nyers fogyasztásra nem alkalmas, de gyümölcslének, befőttnek, kompótnak, lekvárnak pompás.

Eredeti géncentrumában gyógynövény, magja pedig nem tartalmaz ciánglikozidot (amigdalin), a magok hidegen sajtolt olaja nagy koncentrációban tartalmaz tokoferolt (E-vitamin), karotinoidokat és fenolokat, telítetlen zsírsavakban gazdag.

Sajnos a kertúnkben nincs annyi, hogy önállóan főznénk be, de a birssel befőzve némi cukortöbblettel kitűnő birs-sajt alapanyag is, ha jamnak, lekvárnak főzzük be, akkor almával (elsősorban a Golden fajtakörből származó fajtákkal) keverve rendkívül harmonikus az ízhatás. Önállóan kitűnő pálinka-alapanyag is lehetne, sajnos ahhoz is kevés terem belőle... Birssel, Goldennel házasítva felejthetetlen az aromája. Talán még a birsnél is illatosabb, ősszel mindig teszek belőle egy tálkával a nappaliba, nagyon sokáig idézi drága emlékű Öreganyám otthonának őszi-tél eleji illatát...

Ha valaki célzottan, többhasznú dísz- és gyümölcstermő cserjeként telepítené, javasolom a Chaenomeles japonica ’Cido’ nevű, teljesen tövistelen, alma nagyságú termést hozó változatát telepíteni, egyelőre úgy látszik, kevesebb a "kehe", mint a birsnek.






No, és ha már Méhész fórumon beszélgetünk róla, kiváló korán virágzó pollen- és nektárforrás, a méhek jobban szeretik, mint az almát (a körténél meg sokkal jobban!). Lombfakadás előtt virágzik, általában az aranyfával, kerti aranycserjével (helytelenül aranyeső)=Forsythia x intermedia-val szinte egyszerre virító cserje, sokféle színnű virágözönnel ékes. Egyetlen hátrányát viszont meg kell mondani: nem szereti a meszet, "vadul meszes" talajokon mészklorózisban szenved (kisárgul, kifehéredik, majd barna nekrózisok jelennek meg a lombján). Ha valaki mégis szeretné jó kondícióban tartani meszes talajon, lombfakadás után rendszeresen permetezze, öntözze be valamilyen vas-keláttal (pl. Fitohorm Fe, Savastrene Fe). Kapható késleltetett lebomlású (műgyanta-bevonatú) műtrágya formájában is pl. Everriss (Scotts) Osmocote Vas (17% Fe).

Hajrááá méhészek, hajrááá méhecskék! Telepítsük széles körben!

Szerintem valami almatermésű gyümölcs. De sövénynek nőve...

De, egy kicsit. Savanyú kompót szaga van.

Nem büdös?

Üdvözlet.
Ez milyen gyümölcs lehet? Egy sövényen terem, és nagyon savanyú.