Győző!
Én komplementarizmusnak hívom azt, ami alatt Te a dinamikus egyensúlyt érted. Így ebben nincs is vitám veled. Én önkényesnek azt tartom, amikor meghúzod a határt az ipari forradalommal. Pedig a szántó(!)földi földművelés már évszázadokkal előtte kialakult. Az atka, a kis kaptárbogár európai megjelenése a közlekedés fejlődésének következménye. Nem lehet arról beszélni, hogy visszaállítok egy egyensúlyi állapotot, hiszen az ebben a vonatkozásban sosem létezett (más fajok parazitáiról van szó). Kényszerpályán halad a világ. Azt miért veted el, hogy az egyensúlyi helyzet megteremtése (tehát nem visszaállítása) a szintetikus kémiai szerek feladata. A dolgok mélyén benne van egy a "természet" által biztosított lehetőség a paraziták féken tartására. Ha ez tilos lenne számunkra, akkor ilyen lehetőség sem létezne. Azért szintetikus, mert a természetben még soha nem volt rá szükség. A természetes módon létező anyagok, amelyek képesek az egyensúlyt biztosítani, éppen úgy egy szintézis eredményei. Csak hosszabb idő alatt, ahogy az ember a megszerzett tudásával ezt elő tudja állítani. Gondolj a számítógépedre: az egyes számítási műveleteket képes sok milliószor gyorsabban elvégezni, mint az emberi agy. Tudom Te elveted az evolúciót. De akkor a számítástechnika fejlődését mivel magyarázod ? Az is éppúgy az evolúció része, ahogyan az ember két lábra állt, és szabaddá vélt a két karja a munkavégzéshez. A számítógéppel az ember agya a kreatív gondolkodáshoz kapott szabadságot, a terhelő számítások elvégzését egy hatékonyabb eszközzel végzi. De ez is éppúgy a természet része. Azt ugye belátod, hogy a számítógépek még nem léteztek az élet keletkezésekor. Egy nagyon hosszú evolúciós folyamat eredménye. Próbáld meg a rendszerből kivenni az időt. Ha azt elhagyod, akkor látsz egy teljes egészet. Valószínűleg pontosan azt, amit Te képzelsz a világegyetemről. Kettőnk között az a különbség, hogy én azt mondom, hogy pontosan az idő miatt tartunk afelé,amit Te az ős állapotnak gondolsz. Az idő nélkül ez teljesen igaz is. Az Einsteini relativitáselmélet már figyelmeztet, hogy vigyázz az idő egy nagy átverés. Csak nekünk nem engedélyezett az idővel történő manipuláció. Ha az Időképen (igen a meteorológiai Időkép archívumában) végigolvasod a kvantumradarról szóló írásokat, akkor olyan megdöbbentő következtetés is kiolvasható belőle, hogy létezik a fénynél gyorsabb sebesség, csak akkor a részecske a saját múltjába tér vissza. Ha a leírt kétrés kísérletek valóban úgy vannak, ahogyan le van írva, akkor a jelenségek csak ezzel magyarázhatóak. Amit az egészből ki akartam hozni: nekünk embereknek az idő a tiltott gyümölcs, nem a kémiai, genetikai kutatások, és azok eredményeinek felelős használata. Persze én is nagyon sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy rendben van, az evolúció egy kijelölt úton halad,de jó úton megyünk-e ? Azt gondolom, hogy nincs más út, hanem az van, hogy végigmegyünk-e rajta , vagy sem. Van valami, ami mindenáron meg akar akadályozni abban, hogy elérjük a végcélt (nevezzük entrópiának, amit akár gonoszságnak is lehetne aposztrofálni). Te azt gondolod, hogy a rosszat cselekvés az, amikor tiltott gyümölcsöket akarunk leszakítani. Lehet, hogy igazad van. Nekem az a meggyőzőbb érv, amikor a totális szabadság ígérete, (ami egyenlő az entrópiával) eltántorít attól, hogy munkát fektess bele valamibe, hogy legyőzd az entrópiát, és elérd a célt. Hiszen ha dolgozol, akkor fel tudod építeni azt a nagy egészet, amiről Te is beszélsz. Ha bármi tudatosan akar eltántorítani attól, hogy elérd a céljaidat, akkor azt nevezhetem gonoszságnak is. Azért hatásos, mert a szabadság ígéretét hordozza. De a totális szabadságban nincs meg a nagy egész, hanem a teljes katyvasz van. Csak a szabadságról való lemondással lehet a katyvaszból bármit felépíteni munka befektetésével. A katyvaszt egy felépített dologtól az különbözteti meg, hogy előbbiben semmiféle szabályok nem korlátoznak senkit. A felépített dolgok pedig tele vannak szabályokkal. A szabály a szabadság korlátozása. Tehát én azt gondolom a Te szavaiddal élve, hogy az ember nem tud rosszat tenni. Rossz az, ha nem tesz semmit. Ha valamit rosszul tesz, akkor az egy zsákutca, ahonnan vissza kell fordulni, hiszen úgy sem lehet tovább menni.

Áthoztam ide.

cerana! Egy korábbi hozzászólásodra reagálva.

„Lehet, hogy csak optikai csalódás az egész, mert pozitív megerősítést kap a dolog, ha bekövetkezik, de megfigyelhető. Nem akarok ebbe a dologba nagyon belemenni, de a gonoszság lényege pont az, hogy az történjen meg valakivel, amitől a legjobban fél.”

Nem! Nem optikai csalódás, hanem kőkemény energiák átrendeződése! Mégpedig a vonzás törvénye alapján, ami szintén egy kozmikus törvényszerűség. És ha most megint a méhészetnél maradok, mint analógiát követve, akkor igazolást is kapok, hogy ez így is működik! Mire gondolok. A méhanya feromonjára. ÉN’ még nem láttam cserebogárt beköltözni egy méhanya feromonnal csalizott kaptárba, csakis méheket. Azaz a hasonló vonzza a hasonlót. Ez az energiáknál is ekképpen működik. A magas frekvencia a magast az alacsony az alacsonyt vonzza magához. Aztán ezek összeadódva hatalmasra nőnek pro és kontra. Azt kellene megérteni, hogy az Univerzum egy tükör és csak azt adja vissza, amit TE’ és mindenki más magából kisugároz. Csak nézz bele reggel a tükörbe. Mit látsz? Néha egy fitt néha egy szakadt valakit, akinek az előző este hosszúra sikeredett. Ezek tények, amikkel nem lehet vitatkozni, mert a tények ragacsos lények.


„Tisztelem a látásmódodat, csak én egy állandóan változó világban az egyensúlyt nagyon nehezen tudom elképzelni.”

Pedig az folyamatosan jelen van, mint ahogy azt az egyensúly ingadozása, változása megkívánja! Mert a világunk minden porcikájában dinamikus. Hogy milyen formában? Szárazságok, árvizek, viharok, tornádók, földrengések, vulkánkitörések, szökőár, és olyan organizmusok megjelenése, pl. sáskajárás (ami korábban nem volt) és olyanok, mint ami a méheket is veszélyezteti.

„Tehát akkor az lenne az egyensúlyi állapot, ha egy ilyen rétről egyenként szednénk le a kalászt.”

Nem dehogy! Az egyensúly az ipari forradalommal és az urbanizáció által borult fel, mert a gépek gyorsan és sok földet meg tudtak mozgatni és ezt látva az ember telhetetlensége okán megpecsételte a jövőt. Még többet, még többet még t….! De ez nem megy a végtelenségig! Nem átlátva és nem gondolva a következményekre, amik aztán sok oldalról folyamatosan kezdték súlytani az ilyenfajta gazdálkodást. A történelem sok ilyen példával szolgál. Aszályok, árvizek stb. Ahogy már említetem, ha az ember az életet szolgálja, akkor az élet is szolgálja az embert. Ez a gépesítést követően már nem szolgálta, hanem inkább szembe ment vele. A Teremtő az originális mindent odaadott az embernek hogy meg tudja művelni a földet. A tudást is és az eszközöket is. Erőforrásként az igavonó állatokat. A Föld is egy élőlény! És ezt figyelmen kívül hagyta. Mit csinál a monokultúra? Hatalmas területeket felszánt (évente többször is) majd takaratlanul úgy hagyja sebet ejtve a föld felszínén „bőrén”. Most akkor gondolj abba bele, hogy neked van egy tenyérnyi sérülésed a bőrödön és azt minduntalan valaki újból és újból feltépi. Most vonjunk párhuzamot az ember és a Föld, mint élőlény között. Merthogy az ember minden oldalról analóg avval a közeggel, amiből a fizikai testet kapta. Hogy hogyan? Ha megnézed az emberi test 70 - 80 % víz és a többi száraz anyag. Ez ugyanúgy igaz a földre is. Ami az embernél a hajszálereket az ereket illeti, mint szállító közeget az a földnél az ereket, patakokat, míg a verőerek a folyókat jelentik, amik hozzák és viszik az éltető táplálékot a sejteknek illetve a föld esetében a hordalékot szétterítve azt. ÉN’ még emlékszem, hogy a nagyszüleim ugaroltatták a földet és vetésforgót használtak pont azért, hogy pihenjen a föld és a „gyomnövények” által takarva legyen. Az ilyen gazdálkodás az életet szolgálta és egészségesen tartotta a gazdát is. Ha most haza beszélnék, akkor meg kellene, említené a tisztes füvet, mint olyat. Sok mindent lehetne még írni, de talán ennyivel is tudtam érzékeltetni azt az egységet, ami összeköt mindent - mindennel, mert minden a Teremtőtől származik, így a Teremtő nem csak a Teremtő, hanem a teremtés is. ÉN’ nem vagyok vallásos, de ismerem a keresztény miséken elhangzó kijelentést: ” belőle, benne és általa „ De nagyon kevesen értik, hogy ez hogyan lehetséges és a papok meg nem magyarázzák el, mert vagy nem tudják maguk sem, ami azért eléggé gáz, hiszen azt mondják ŐK’ a közvetítők ember és Isten között. Vagy tudatosan nem magyarázzák, ami megint felvet egy kérdést, hogy titkolnak valamit? Amit már régen oda kellett volna adni az embereknek? Szerintem is-is.

Szánalmas

Sokan már a tavaszt köszöntik, úgyhogy álljon itt ez a videó a tavasz tiszteletére.

Itt a tavasz, dagad a ....

http://index.hu/video/2007/03/24/itt_a_ ... ad_a_fasz/

Nagyon bonyolult lesz!

Majd rá jönnek, hogy nem így van! A méhsűrűséget meg a természet fogja szelektálni.

Tendencia hogy mindenfelé a világban a méhcsaládok száma nő,a termelő méhcsaládok és a méztermés
meg csökken.
Ezzel az újdonsággal ismét fog nőni azon kezdő "méhészek" száma akik azt gondolják a méhészet kizárólag
abból áll hogy lerakjuk a kaptárt,és csak nézni kell hogy dől a méz.

Lehet hogy a poénok közé kellett volna tenni.
http://www.agroinform.com/allattenyeszt ... epek-21500


U.i.: Eladó a fentiek cikk miatt 2 db pergető.

Most a jó!

Üdvözöllek!

Dombi Nándor vagyok, méhész, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar,
Andragógia szakos hallgatója.

Szakdolgozatomat a magyarországi méhészeti szakképzésről írom. Címe: A magyarországi méhészeti szakképzésről - Szükséges-e szakképzettség a sikeres méhészethez?
Remélem felkeltette szakmai érdeklődésed. Kérlek, vegyél részt az ehhez kötődő kutatásomban és segítsd munkámat.
A kérdőív első része a technológia és értékesítés témakörével foglalkozik, míg második fele a szakképzettséggel és tanulással. Kitöltése név nélkül zajlik, az adatokat csak összesítve mutatom be a szakdolgozatomban. A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe.
a kérdőívet itt találod: http://online-kerdoiv.com/index/view/ha ... 675c0739a0

Köszönöm az eddig kitöltött kérdőíveket!

Hálás Köszönettel: DN19

Ezt próbáld:
http://online-kerdoiv.com/index/view/ha ... 675c0739a0

a linket pontosítsd kérlek!

Ha nemjovunk ki a szomszeddal,ime a "megoldas"

Engem kifejezetten érdekelne, hogy dodo miket és hogyan használ, remélem erről is ír majd! Mert én is a természetes gyógymódokat tartom elfogadhatónak és célravezetőnek.

[quote="dodo"]Akkor ez legyen az utolsó részemről, hogy miért nem fektetek a forumozásba több energiát.

Szerintem minden olyan emberre szükség van, aki gondolkodik közös problémáinkról, megosztja tudását, tapasztalatait a fórumon.
Kösz dodo és maradj itt!

Üdvözöllek!

Dombi Nándor vagyok, méhész, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar,
Andragógia szakos hallgatója.

Szakdolgozatomat a magyarországi méhészeti szakképzésről írom. Címe: A magyarországi méhészeti szakképzésről - Szükséges-e szakképzettség a sikeres méhészethez?
Remélem felkeltette szakmai érdeklődésed. Kérlek, vegyél részt az ehhez kötődő kutatásomban és segítsd munkámat.
A kérdőív első része a technológia és értékesítés témakörével foglalkozik, míg második fele a szakképzettséggel és tanulással. Kitöltése név nélkül zajlik, az adatokat csak összesítve mutatom be a szakdolgozatomban. A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe.
a kérdőívet itt találod: http://online-kerdoiv.com/index/view/ha ... 675c0739a0
Hálás Köszönettel: DN19

Nem lehet, hogy az a baj Dodo, hogy úgy érzik itt a népek, hogy te csak valami éteri magasságból csepegtetsz nekik pár infót, leginkább azt érzékeltetve csak, hogy itt milyen hülyék vannak akik mindent rosszul csinálnak.
Ellenben te tudod a titkot. Hát mond el, hogyan kell csinálni , támaszd alá eredményekkel, és fejet hajt neked mindenki. Persze ehhez tudni kéne mindenkinek legelébb, hogy ki vagy, nem-é csak valami levegőbe beszélő tudományoskodó akárki, aki kihasználva a bizonyos témákban való, átlagosnál nagyobb jártasságát, kábítja itt a népet.
Ezt könnyen megteheted, doktorikból való idézgetéssel (lásd:http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2386/3/CsGPhD.pdf) mert mi eccerű méhészek ezekből nem mindent értünk, de nem azért mert hülyék lennénk, csak egyszerűen ezekben a dolgokban felkészületlenek, járatlanok. Viszont ha te nem tudod nekünk ezeket a mi nyelvünkön elmondani, akkor ne csodálkozz, hogy nem értjük meg.

Az kimondottan hasznos lenne ha elolvasnád amit a stressz kapcsán írtam és utána vítatnád.
A fumagillinel kapcsolatban még nem nyilatkoztam, ezt most pótolom, így nem is marad mit mondhatnák.
Csak mielőtt még kitalálod, hogy azért nem pusztultak el méheim a 15 év alatt fumagillin nélkül mert nincsen mi elpusztuljon
2013 05 05-én raktam fel egy családról képet a képek topikban. 21 kereten volt fisítás, meg a 3. alsó fiókban a két zugépítményben
herefisítás, bár ettől még nozémásak lehetnek az igaz, de kit érdekel.

A fumagillin az élesztőtől az emberig rengeteg élőlényben megtalálható közönséges enzimet, a metionin-aminopeptidáz 2-t ( MetAP2 ) gátolja.
A MetAP2-re a fontos metabolikus- és struktúrfehérjék módosításaihoz van szükség,
és ezeket az elengedhetetlen változtatásokat a szer jelenléte nem engedi végbemenni.
A legtöbb eukariótában megtalálható egy másik enzim, a MetAP1 is, amely a MetAP2
helyére tud lépni egy bizonyos fokig, de a mikrosporidiumokban csupán a MetAP2 van meg, így az enzim ideális célpontja lehet a gógszereknek e kórokozók esetében.
A fumagillin viszont kárt okoz a méhek sejtjeiben ( Rada és mtsai. 1997: Stanimirovic és mtsai , 2007). Ezt az emberek mikrosporidiózis-fertőzéseinek kezelésére használták, de később felcserélték hasonló feléptésű, viszont kevésbé mérgező gógszerekre.
Ezen antibiotikum fő felhasználási területe továbbra is a méhek nozemózisának kezelése maradt.
Lehetne tovább folytatni miért nem megoldás a cerana-val szemben mint ahogy említetted is az év folyamán folyamatossan képes fertözni.
A spórák képesek űgy meglapulni a kaptárban, hogy később törjön ki belölük az új fertőzés mikor a fumagillin már olyan veszélytelen szintre süllyedt, hogy tovább nem tudja elnyomni a kórokozót,

Most már tényleg sziasztok. Nem zavarom tovább köreiteket.

Dodo!
Végigolvastam a rovarok immunitásáról írt részt. Még mindig nem tudom, hogy miképpen lehet erősíteni ? Egyébként a gerinceseknél sem tudom. Egyszer már írtam, hogy majd megkérdem az egyik évfolyamtársamat, aki a Magyar Immunológusok Társaságának az elnöke, vagy a másikat, aki Amerikában a Saint Louis egyetem immunológia professzora. Félek, hogy ők sem tudnák megmondani. Pontosabban van egy módszer, úgy hívják, hogy vakcinázás. Injekcióban adható , újabban bőrbe juttatással. Félek, hogy ilyen eljárás nem működne a rovarok esetén. Mert ennyire nem fejlett az immunrendszerük. Legalábbis nem láttam, hogy az immunglobulin osztályoknak megfelelő IGG, IGM, IGE, IGA , vagy annak megfelelő produkciós képességgel rendelkeznének. Magyarán Te is csak veleszületett tulajdonságról írtál, nem szerzettről. Az immunerősítésnek pedig az lenne az alapfeltétele.
Ami a bélbaktériumokat illeti. Ezekre a fumagillin nem hat, tehát indifferens. Más antibiotikumok viszont igen. Ez viszont természetes táplálékkal nem kerül be. Eltolódásuk a káros baktériumok javára az antibiotikum mellett kizárólag a malabsorbció. Ez elsősorban diszacharid malabsorpció miatt szokott lenni gerinceseknél. Méhnél nem fordulhat elő, mert vagy nincs a táplálékban, vagy az nem is méh, amelyik a szacharózt nem tudja a garatmirigyének váladékával lebontani. Hát az a bizonyos stresszhatás számomra a felfoghatatlan,főképp pedig az hogy miért a baktériumot és nem a méhet károsítja. De ígérem el fogom olvasni a stresszfehérjéket, kétségtelen tény, hogy averzióim vannak a téma komolyságát illetően. Attól függetlenül észérvekkel meggyőzhető vagyok.

Akkor ez legyen az utolsó részemről, hogy miért nem fektetek a forumozásba több energiát.

Nem a személyed az oka, inkább az, hogy,
minden hozzászólásom elferdítése, a lényegi mondanivaló más írányba terelése felesleges szócséplés generálásával történik például
„Csodálom, hogy alapszintű szakmai hibák elkerülték a figyelmedet. „
„A faszén ugyan tartalmaz aktív gócokat, de nem azonos az aktív szénnel .... „ Ki mondta, hogy azonos, és mi is az az alap szintü szakmai hiba?
"a szén könnyedén megköt és felszív (a felületére tapaszt) számos szénalapú vegyületet". Ez nekem kémiailag nem jön össze.
a felületére tapaszt kifejezés kapcsán nektek csak a kémiai, elsőrendű kötések jutnak eszetekbe sajnálatos, de nem akarom kommentálni.

Írtad:
„Így felületesen nézve a dolgokat, én azt gondolom, hogy a hiba abban van, hogy túl szoros párhuzamot vonsz a gerincesek és ízeltlábúak között. Gondolok itt a stresszfehérjékre. „

Nagyon egyértelműen lejött most is valamint korábban is hogy nem olvastad el. A sajnálatos, hogy nem is érted.
Még egyszer utoljára nem a gerincesekről beszéltem.
A stressz kapcsán írtak a rovarokra és még a náluk sokkal egyszerűbb élőlényekre is vonatkoztak, de had ne ismételjem magam,
És úgy, hogy még el sem olvasod amit írok ( a megértése más kérdés)
Vajon miről is tudnánk vitatkozni, eszmét cserélni.

Írtad:
„Szóval Dodo én csak azt tudom tanácsolni Neked, hogy nem a gondolkodásoddal van a baj, hanem azzal, hogy milyen alaptézisekből indulsz ki. „

Immunrenszer kapcsán.

A bélflórában élő baktériumok, vírusok, gombák egyensúlyban, szimbiózisban élnek együtt. ( mint többször utaltam már rá nálam ez is az immunredszer részét képezik annak ellenére, hogy itt sokan hülyeségnek tartják.)
Létezésük az immunrendszer működése szempontjából kiemelkedően fontos: képesek meggátolni a bél nyálkahártyáján lévő vírusok, gombák, baktériumok és paraziták szaporodását.
az úgynevezett jó baktériumok, és kisebb százalékban az úgynevezett rossz baktériumok alkotják. Ha ez az arány eltolódik Azt is az immunrendszer gyengülésének tekintem.
Mitől borulhat fel az egyensúly?
Gyakorlatilag bármitől antibiotikumos kezelés következtében, ( A fumagillin mérgező a méhekre) a nem megfelelő tápláléktől de a stresszhatások is hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának felborulásához. Ha pedig ez megtörténik, a rossz baktériumok, gombák, vírusok szaporodásnak indulnak.

És ez után következhet az én besorolásom szerint az általad is emltett „Nos a méhek esetén is van egy ilyen nagyon fontos barrier: a bélhám. „
Röviden ez az alaptézis ami alapján 15 évvel ezelőtt más megközeltésbe helyeztem a méhegészségügyi kérdéseket.
Ami az itt forumozó méhésztársak hozzászólásaiból reakcióiból leszürve járhatatlan, a felvetése itt nemkívánatos.

De ha csak a Te értelmezésed szerint vizsgáljuk a kérdéskört akkor is más véleményen vagyok.

Azt írod:
„Mindig feláll a hátamon a szőr, amikor a méhek immunerősítéséről hallok. Nem lehet párhuzamba vonni a gerincesek immunrendszerét és a rovarokét. „

olvasd végig!
„Az élő szervezetekben az evolúció során olyan védekezési mechanizmusok fejlődtek ki, melyekkel hatékonyan tudták leküzdeni a fertőzéseket, legyenek azok vírusok, prokarióták, egysejtű vagy magasabbrendű paraziták. A veleszületett immunitás olyan ősi immunvédekezési folyamatok összessége, melyek az első számú
védelmi vonalat képezik ezen betolakodókkal szemben.
A természetes immun válasz részben a szolubilis faktorok kibocsátásán alapul ó humorális immunválaszból, részben pedig specializált immunsejtek által végrehajtott celluláris (sejtközvetítette) imunválaszból
tevődik össze. A veleszületett immunitás humorális mechanizmusai
között olyan makromolekulák szekrécióját fedezhetjük fel, melyek vagy közvetlenül a kórokozók eliminálásáért felelősek, vagy pedig közvetve, a sejt-közvetítette immunitást segítve játszanak szerepet a védekezésben.
A sejt-közvetítette immunválasz során specializált immunsejtek direkt kapcsolatba lépnek a kórokozóval, majd vagy fagocitózis, vagy
elhatárolás (tokképzés) segítségével megkísérlik eliminálni azokat.
A veleszületett immunválasz jellemzője, hogy gyorsan, közvetlenül a fertőzést követően aktiválódik, és az immunfolyamatok már néhány óra alatt is lejátszód hatnak. Az immunválasz kialakulásához szükséges a kórokozók azonosítása, amelyet olyan receptormolekulák végeznek, melyek evolúciósan konzerváltak, és a patogénekre általánosan
jellemző molekuláris mintázatokat (PAMP-okat) ismernek fel.
A veleszületett immunitás másik fontos tulajdonsága az immunmemória hiánya: a veleszületett immunrendszer aktivációja a korábbi fertőzésektől függetlenül, jellemzően mindig azonos kinetikával zajlik le.
Az elmúlt évszázad során a veleszületett immunitás számos aspektusát
vizsgálták, több, egymástól igen különböző modellszervezetet felhasználva.
A rovarok immunrendszere humorális és sejtközvetítette faktorok hatékony együttműködésén alapul, így képes felvenni a küzdelmet a betolakodó mikroorganizmusokkal, többsejtű parazitákkal, valamint a
tumorokkal (Carton és Nappi, 1997;Pastor-Pareja és mtsai., 2008)
szemben. Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) a konzervált védekező mechanizmusok széles tárházát bevetve képes biztosítani a túlélését, többek közt antimikrobiális peptidek termelésével, mikróbák
bekebelezésével, valamint a nagyobb idegen testek (például paraziták és petéik) körüli tokképzéssel (Lemaitre és Hoffmann, 2007). Ezen folyamatok számos faktor tekintetében hasonlóak a gerincesekben megtalálható immunmechanizmusokhoz, ezért azok modelljeként foghatók fel (Hultmark, 1994)
. Mivel az immunrendszer hasonlósága nem merül ki a végrehajtó fehérjék homológiájában, hanem felfedezhető a szabályozó lépéseket és a differenciálódást irányító faktorok szintjén is, ezért a Drosophila melanogaster az elmúlt évtizedekben a veleszületett immunitás
kulcsfontosságú modellszervezetévé vált (Lemaitre és Hoffmann 2007;
Ligoxygakis 2013; Kurata, 2010; Stuart és Ezekowitz 2008; Williams2007; Jiravanichpaisal és mtsai., 2006).
A sejtközvetítette immunválasz végrehajtói, a vérsejtek (hemociták),
az ecetmuslica teljes életciklusában jelen vannak. A gerincesekhez
hasonlóan, itt is megfigyelhetők vérsejt kompartmentumok, vagyis olyan anatómiai egységek, amelyekben a vérsejtek osztódnak és differenciálódnak (Lanot és mtsai., 2001;Márkus és mtsai., 2009;
Krzemien és mtsai., 2010)
. Mivel a különböző fejlődési stádiumokban a muslica más és más veszélyeknek van kitéve, érthető, hogy az embrió, a lárva és a kifejlett rovar vérsejteinek, illetve vérsejt kompartmentumainak működése is különböző (Evans és Banerjee, 2003).
Az ecetmuslica vizsgálata páratlan lehetőséget biztosít egy többsejtű
organizmus genetikai boncolására. Mivel az immunválasz alapvető elemei rendkívüli konzerváltságot mutatnak evolúciósan egymástól távol álló szervezetek között, ezért könnyen belátható, hogy a Drosophila melanogastera veleszületett immunitás olyan felbontású vizsgálatára
alkalmas, amelyet más modellszervezetben rendkívül nehéz kivitelezni. „

Dodo!
Úgy vettem észre, hogy akkor vagy aktív, amikor én inaktív. Most azt gondolod, hogy én aktív leszek, ezért inkább elvonulsz? Nem ez a megoldás. A racionális érvelés az. Most ez a pár sorom váltott ki ilyen döntést benned? Ne gondold, hogy utazom rád! Én bármilyen elméletet hajlandó vagyok elfogadni, ha annak az logikusan levezhető, de az alapját tudományos tényekkel nem lehet igazolni. Én magam is szeretnék az atka vonatkozásában egy ilyen gondolatot levezetni, kihangsúlyozva azt, hogy az egész az alapötlet logikai továbbvitele. Ha az alap hibás, akkor a levezetés is. Sokszor a baj azzal van, hogy nincs elég információ az alapot illetően.
Miért írom ezeket? A napokban fogalmazódott meg bennem egy gondolat. Mindig feláll a hátamon a szőr, amikor a méhek immunerősítéséről hallok. Nem lehet párhuzamba vonni a gerincesek immunrendszerét és a rovarokét. Pontosan annyira különbözik egymástól a kettő, mint egy gerinces állat a rovartól. Az evolúció két iránya, amely nagyon korán szétvált egymástól. Az evolúció vezérlőelve azonban érvényes mindkettőre: a társadalmi szerveződés, mint egyfajta végcél megvalósítása. Ezek csúcsán a gerinceseknél az ember, a az ízeltlábúaknál a méhek, hangyák állnak. Azonban az ehhez vezető biológiai utak különbözőek, nem lehet az egyikre érvényes törvényszerűségeket a másikra alapigazságként elfogadni. Ilyen lehet a stressz is. Megvallom nem mélyedtem el a gondolatmenetedben a stresszfehérjéket illetően, de egyszer mindenképpen akarok időt szánni arra, hogy átolvassam minden hozzászólásodat, hogy legalább magamban helyesen tudjam értékelni a hozzászólásaidat. Így felületesen nézve a dolgokat, én azt gondolom, hogy a hiba abban van, hogy túl szoros párhuzamot vonsz a gerincesek és ízeltlábúak között. Gondolok itt a stresszfehérjékre. De lehet, hogy ebben igazad van, csak én nem mélyültem el a dologban. Amiben viszont elmélyültem, ott vannak kritikai észrevételeim, és ellenérveim. Ilyen az is, amit az atkában akarok leírni (meg már írtam is le). De az is csak egy ellen-hipotézis, mely szintén lehet hibás, ha a kiindulópont hibás. Létezik egy fogalom, a diagnosis ex juvantibus. Gyógykezelésből származó diagnózis. Hipotézisen alapuló gyógykezelés, mely során annak eredményessége igazolhatja a hipotézist, eredménytelensége elveti. Ha eredményes a kezelés, akkor azonban még nem biztos, hogy a hipotézis helyes. Viszont az elképzelhető, hogy jó helyen kapirgál az illető.
Ami miatt ezt az egészet írni akartam, ama pár napja fogalmazódott gondolatról. A méhek immunrendszerét tönkretevő folyamat a Nosema. Az előbbi hozzászólásodból pontosan ez jön át. Beszélsz az immunrendszerről, és utána egyből kikötsz a Nosémánál. Én nagyon értékelem ezt a felismerést. Mire gondolok ? Az élő szervezetek barriereket képeznek maguk körül, hogy megvédjék magukat. Ilyen barrier pl. a bőr (kutikula ), a bélhám, a tüdő alveolusai, a magzatburok.Ez utóbbinak külön evolúciója van, annak tekintetében, hogy az anyai és utód szövetei milyen mértékben kerülnek egymáshoz közel (olvashatsz erről az epiteliochoriális, syndesmochoriális és még többféle placenta típus kapcsán). Nos a méhek esetén is van egy ilyen nagyon fontos barrier: a bélhám. Intakt állapotában fel tudja tartóztatni azokat az ágenseket, amelyek károsak a szervezetre nézve, és átengedi azokat, melyre szüksége van. Ha ez az intakt állapot megszűnik, akkor nincs gát, ami megakadályozza a káros dolgok szervezetbe kerülését. Ha ebben a barrierben szaporodik egy kórokozó, akkor a funkció nem működik. Nem működik pl. vírus gátjaként, tehát szabadon el tudja árasztani a szervezetet, és pl. nem működik mérgek esetén. Így lehet az, hogy pl. egy neonikotinoid, amelyik egészséges bélhám mellett nem tud felszívódni toxikus mennyiségben ha kicsi a táplálék koncentrációja (csávázás). Ha azonban a barrier intakt állapota megszűnik (Nosema szaporodás), akkor a kevésből is tud annyi felszívódni, amennyi a toxikus hatást ki tudja váltani. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a méhek ellenálló képessége csökkent le, akkor nekem sem kell a hátamon a szőrnek felállni, ha arra gondolok, hogy ez a Nosema szaporodását jelenti alapvetően. Hiszen többféle tünet is származhat belőle: vegyi mérgezés, és vírusbántalom is. Én már vagy tíz éve képviselem ezt az álláspontot, mert kb. akkoriban választottam magamnak a cerana nevet. Hiszen az apis erre azért nem képes, mert csak az év bizonyos szakaszában tud szaporodni. Akkor, amikor a fészekben 35 fok alatti a hőmérséklet. A cerana viszont fészekhőn is képes erre, tehát az év legnagyobb részében.
Azt gondolom, hogy minden olyan dolog, amely a Nosemát képes kordában tartani, a méhész érdekeit szolgálja. Az már az én saját tanulmányaimból következik, hogy erre én a fumagillint tartom a legalkalmasabbnak. Ugyanis ez évmilliók alatt kialakult szintézis eredménye. A mikrobiológiában nagyon sok ilyen leghatásosabb antibiotikum létezik: néhány példa: Enterococcusok ellen az ampicillin, Streptococcusok ellen a penicillin, anaerob baktériumok ellen a clindamycin, Clostridium difficile ellen a vancomycin. Ezekre az a jellemző, hogy bár sok olyan antibiotikum van, amelyik ezek ellen a baktériumok ellen hatásosak, velük szemben azonban rezisztencia kifejlődésére van lehetőség. Azok ellen az antibiotikumok ellen, amit felsoroltam, eddig nem tapasztaltak rezisztenciát tudomásom szerint. Azért, mert ott támadnak, ahol a legérzékenyebb. A Nosema esetén ez a leghatásosabb szer a fumagillin. Ennek kifejlesztésére azonban a természetnek évmilliókra volt szüksége. Azért vagyok szkeptikus a többféle összetételű gyógyteák hatását illetően, mert túl sok a variációs lehetőség, amely valódi hatásosságának kikísérletezéséhez kevés egy emberi élet. De akár szerencse is vezérelheti az embert.
Szóval Dodo én csak azt tudom tanácsolni Neked, hogy nem a gondolkodásoddal van a baj, hanem azzal, hogy milyen alaptézisekből indulsz ki. Ízeltlábú kontra gerinces, fumagillin kontra gyógytea, kovalens kötés kontra apoláros adhézió, atka letalitás kontra felsőbb szintű szabályozó mechanizmus. Na majd ez utóbbiról akarok írni az atkában.

Ennyire nehéz elfogadni, azt az egyszerű segítséget, hogy mérgezés esetén milyen természetes anyagok állnak rendelkezésünkre.
A méhbetegségek megelőzésének leghatékonyabb módszere a méhek immunrendszerének javítása, bioaktív anyagok alkalmazásával.

Az optikai forgatás jelentőségének ecsetelésébe belebuktam.
A Stressz fogalma szintén nagy vitákat generált, nem is beszélve az immunrendszerrel fennálló szoros kapcsolatáról.
A kristálycukor etetés és fehérjegazdálkodás, vitamin háztartás kapcsolata szintén elutasításra került.
De nem sorolom tovább.

Egyértelműen azt a következtetést tudom levonni, hogy nagyon komoly problémák vannak, és lesznek.
A környezeti körülmények következtében ( pl vegyszerterhelés, virágporhiány stb ) gyengülő immunrendszer következtében kialakuló
betegségek kezelésére használt készítményekkel további problémákat generálunk.
Hippokratész: „Ahol a méreg ott a gyógyszer” elve nem biztos, hogy szerencsés megtermelt mézünk, méheink hosszútávú jövőjét illetőleg.
Körülbelül 14 éve nem használok fumagilint, 15 éve saját készítményeimre helyezem a hangsúlyt.
És mint ahogy a minap a hangyasav kapcsán szerettem volna elmondani itt nem arról szól a történet, hogy mit, milyen növényeket használunk, hanem milyen mennyiségben jutatjuk, be a különböző anyagokat.
A hangyasavat már elkezdtem így ezt folytatom.
A noséma topikban ecsetelt hatásmechanizmusából következően ha eltaláljuk a megfelelő mennyiséget 10 - 15 % os fiasítás növekedéssel számolhatunk, túladagolás esetén kicsit nagyobb visszaesés 20 - 30% is előfordulhat.
1/2 NB kereten számolva május elején ez 3 - 4 táblás fiasítást is jelenthet.
Röviden összefoglalva nem elégséges egy hatóanyag keveréknek, hogy az elvárt gyógyhatást elérje, hanem a fejlőddést se vesse vissza lehetőség szerint azt serkentse.
Ezeknek az arányoknak a megtalálása okoz inkább nehézséget mint magának a hatóanyagnak.
De azt hiszem itt most pár évre abbahagyom mint ahogy múltkor is tettem, remélem 5 év múlva nem tudom idézni magamat, hogy igazam volt.

Cerana gondolkodj csak rajta.

Sziasztok, sikeres esztendőt kívánok mindenkinek.

Dodo!
Én pedig azzal a mondatoddal nem tudok egyetérteni, hogy "a szén könnyedén megköt és felszív (a felületére tapaszt) számos szénalapú vegyületet". Ez nekem kémiailag nem jön össze. A szén négy kötő elektronpárral rendelkezik, ezek véleményem szerint minden szerves vegyületben foglaltak. Akkor pedig milyen alapon kötődik az aktív szénhez? Ahogyan tsanyi is írta: az apoláros fizikai tulajdonság révén. Az pedig nem feltétlenül szénhez kötődő tulajdonság.

Dodo!

Valahonnét innét indultunk.
Ezek a megállapítások teljesen blődek.

Mérnökként tanulnod kellett kémiát. Csodálom, hogy alapszintű szakmai hibák elkerülték a figyelmedet.
Gyorsan beleolvastam a jegyzetbe amit linkeltél. A 215 oldalon találsz az aktív szenes adszorbciórol néhány dolgot...
Többek közt azt amit már többször leírtam. A faszén ugyan tartalmaz aktív gócokat, de nem azonos az aktív szénnel ....

Közben olvastam Tükör válaszát amivel tökéletesen egyetértek. Inkább szó lehet a magas ásványi anyag tartalomról. A fahamu magas kálium, foszfor, magnézium és mangán tartalma lehet vonzó a méheknek. (Hamu is ott van az elszenesedett darabokon.)
Azt pedig minden méhész tapasztalta már, hogy egy közeli pocsolyát előnyben részesítenek a méhei, a tiszta vízű itatóhoz képest.

Akkor, hogy én is hagy mondjam el, és olvass vissza, idézd be, ha nem így van, hogy én mibe is "kötöttem" bele.
Ugyanis minimális iskolázottsággal, élettapasztalattal (ahogy te is írod) a faszén (aktív szén) (jó)tulajdonságai természetesen nem megkérdőjelezhetők.
Amit én szóvá tettem az 50.000 millió pórus, amire most is azt mondom, hogy úgy, ahogy te leírtad értelmezhetetlen. Csak és kizárólag a tömeggel együtt van értelme, hiszen írhattam volna akkor sok más anyagra, hogy abban meg 100.000 millió pórus van. Ja, az igaz, hogy 1000-szer vagy még többször annyi tömegben...
A másik, amit kifogásoltam, és most is tartom, hogy a cikk amit belinkeltél tele van baromsággal. Azt már lentebb kifejtettem miért is, nem akarom újra leírni (megkötőképesség), és Torzó hozzászólásával kapcsolatban is csak erről nyilatkoztam.
Attól, hogy ő hiszi, még soha nem fog annyi anyagot megkötni a faszén! Azzal akaartál ez alól kibújni, hogy "ne ezen lovagoljak", holott én nem lovagoltam semmin, csak szóvá tettem, hogy ami cikket magyarázatként belinkeltél, az tele van hülyeséggel.
És te jössz a "nagyfokú tudatlansággal".
Amúgy szerintem a hamun, vagy elszenesedett vizes faanyagon nem azért szívogatnak a méhek mert "deszt" víz jönne ki belőle, hanem épp ellenkezőleg, különböző ásványi anyagok és sók vannak abban a kiszívott vízben. persze ezt velem is csak a tapasztalat mondatja, mert mérési eredmények nekem sem állnak rendelkezésemre, ugyanúgy mint neked, de pl ezt erősíti számomra, hogy a vizeletet is előnyben részesítik, a "tiszta" vízzel szemben.

Tsanyi!

Miért nem olvasod el amit a másik fél ír?
én írtam: "Az szén könnyedén megköt és felszív (a felületére tapaszt) számos szénalapú vegyületet"
kontra Tsanyi:"Egyébként a szerves (szénalapú vegyületek) egy részét nem köti meg az aktív szén,"
Most akkor mi nem tetszett az én állításomban?

én írtam: Nem rendelkezik azonban hasonló kapacitással az olyan nem szerves vegyületek eltávolításához, mint a vas, a mész,
a nitrátok, a só vagy az oldódó nehéz fémek, mint a króm és a kadmium.
kontra Tsanyi: ugyanakkor állításoddal szemben nehézfémeket is megköt.
Nem rendelkezik azonban hasonló kapacitással szerinted mit jelent?

"Ez utóbbiról ipari szennyvíztisztítás címszó alatt találsz irodalmat. Ugyanakkor óvnálak attól, hogy a weben talált minden oldalt készpénznek vegyél. "

Ezt a mondatodat meg különösen köszönöm, mivel ezen területre vonatkozóan mérnöki diplomával rendelkezem, így ha gondolod mélyebben is belemehetünk a mechanikai, kémiai vagy akár a biológiai szennyvíztisztításba, de minek is?
Egy tömör közel 500 oldalas, átfogó az interneten is elérhető olvasmányt ajánlok neked az ipari szennyvíztisztításról
http://www.eng.unideb.hu/userdir/bodnar ... a-2014.pdf

215.oldalon olvasható

"A port vagy a szemcsét először megnedvesítik, majd azután a kezelendő vízhez adják, majd a kezelt vizet szűréssel (aktív szén szűrők)
tisztítják

Az aktív szenet a víztisztításban a szerves mikroszennyezők (a kloroform, a mosószerek,a növényvédőszerek), az olajszármazékok és egyéb
szerves vegyületek kivonására alkalmazzák, de egyes esetekben a szabadklór-tartalom megkötésére is."

Ennyit bőven elég tudnod.

Hogyan kezdődött megint ez a lényegre törő vita?

Balázs írta:
"Megfigyeltem, hogy a félig elégett fán, amit a füstölőből öntök ki, ha megázik mindig szívogat méh. Miért lehet az annyira vonzó?"

Ere válaszoltam neki az alábbiakat.
(Idézet a neten felelhető tulajdonságairól a méregtelenítő hatásáról)

"Itatóba is nagyon sokan használják, én is.
Valamint mérgezés esetén használom a faszénen érlelt majd szűrt vizet a híg cukorsziruphoz."

Bár azt is írhattam volna: hátulgombolós koromban nagymamám is midig a tyúkoknak adta a faszenet mikor kihamuzott,
azzal magyarázza tettét, ha bántják a mérges gázok majd csipeget belőle. Ennek közel negyven éve már.

Ha úgy gondoljátok, hogy a faszén ilyen semmit nem érő dolog, várom a véleményetek alátámasztását.
De ilyen nagyfokú tudatlanságot nem hinném, hogy védeni lehetne.
Győzőnek teljesen igaza van, 4000 évvel ezelőtt is használták a hétköznapi élet számos területén és ma is az élet számos területén
hasznosítják rendkívüli tulajdonságait.
Mai orvostudomány mérgezések esetén, stb
Egy kis érdekesség bár csak közvetve aktuális.
https://www.youtube.com/watch?v=e8MFWtnpTcE

Az aktív szén adszorbciós képességeit ezekben (is) használják. Jobban tanulmányozottak mint a pocsolyába öntött elszenesedett fadarabok, amelyek amúgy legfeljebb korlátozottan rendelkeznek az aktívszén tulajdonságaival.
Egyébként a szerves (szénalapú vegyületek) egy részét nem köti meg az aktív szén, ugyanakkor állításoddal szemben nehézfémeket is megköt. Ez utóbbiról ipari szennyvíztisztítás címszó alatt találsz irodalmat.
Ugyanakkor óvnálak attól, hogy a weben talált minden oldalt készpénznek vegyél.

Ha megengeded továbbra is maradok maradok azon véleményem mellett,
hogy Az szén könnyedén megköt és felszív (a felületére tapaszt) számos szénalapú vegyületet,
mint például a rovar- és gyomirtó szereket. Nem rendelkezik azonban hasonló kapacitással az olyan
nem szerves vegyületek eltávolításához, mint a vas, a mész, a nitrátok, a só vagy az oldódó nehéz fémek,
mint a króm és a kadmium. A szén szénalapú, szerves vegyületekhez kapcsolódik. Az ásványok és más szervetlen vegyületek nem tartalmaznak szenet. Ezért a szénnel rendszerint nem lépnek kötésbe.
Tükör akkor ezeknek a kutatóknak is szólni kellene, hogy ne lopják má a napot ilyen hülyeséggel.
http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_e ... tiv-hatasa

Tsanyi milyen gázálarcról, vagy víztisztítóról beszélsz?

Hát a mesékben nem hiszek. Az aktívszén valóban kitűnő adszorbens 600-1200 m2/g felülettel rendelkezik, de a széndioxidot nem köti meg, és a szénmonoxidot is csak kis mértékben képes adszorbeálni, ilyen környezetbe nem szenes szűrők kellenek. Az alábbi "cikk" mintapéldája annak, hogy az interneten bármit meg lehet találni.....
Az aktívszén szűrők pórusai nanométeres nagyságrendűek, a kórokozók már méretüknél fogva is fennakadnak, főleg azért mert általában a vízben lévő mikro szennyeződések felületéhez kötődnek.
Az aktívszenes szűrők esetén mindig előszűrőket is használnak mikronos nagyságrendűt, hogy az adszorbens gyors eltömődését megakadályozzák.
Az aktív szén inkább apoláris anyagok megkötésére jó, de pl alkoholokat glikolokat ......nem igazából köt meg.
Víztísztításra valóban használható az aktívszén, de túlmisztifikálni a kiöntött füstölőt felesleges.
Ha valóban tisztítani szeretnénk akkor speciálisan készített szén szűrőn átáromoltatni kell a vizet, vagy granulált szénnel rázogatni (mint anno Magyar Néphadseregben). Még egy megjegyzés, az aktív szén, nem azonos a füstölőben keletkezett szénnel. Az aktív szén előállítása külön iparág, legegyszerűbben a sima faszenet 7-800 C-ra túlhevített vízgőz hatásának teszik ki, de vannak más eljárások is amire nem igazából emlékszem.
Aktívszén esetében is a megkötött mennyiségekben Tükörnek tökéletesen igaza van.

Hogy miért szeretik a méhek a kiöntött füstölőből származó elszenesedett fát? Talán mert nagy felületen találnak vizet amit elázás veszélye nélkül könnyen felszívhatnak?

Jól írod: reklám szövegek.
Mindazonáltal ezeknek legalább van bizonyított és valós alapjuk. Hasmenés esetén. Illetve, valóban bizonyos mérgeket is megköt a bélrendszerben,feltéve, hogy időben beküldtük utána a szenet, mielőtt a cucc a véredbe jutott volna, mert utána már cseszheted.
De nem is erről beszéltem, hanem az előző cikkről, amit belinkeltél.Ami meg azt sugallja, hogy kúra szerűen akkor is szedned kéne ilyesmit, ha egyébként semmi bajod, mer még az "orrodat is tisztíccsa".

Ilyen reklámszövegekkel sem találkoztál még?

.... aktív szén kapszula hasmenés ellen


A gyógyászatban az egyik legrégebben alkalmazott anyag a szén. Ez a hatóanyaga a ........ kapszulának is, mely hatásos és kíméletes szer hasmenés ellen.

A ....... kapszulában jelenlévő aktív szén mintegy szűrőként fejti ki hatását szervezetünkben: magához vonzza a bélcsatornában jelenlévő káros anyagokat, megköti azokat, melyek azután a széklettel távoznak. Hatásossága nagy megkötőképességében rejlik, ugyanis 1 gramm aktív szén fajlagos felülete mintegy 2 teniszpálya területének felel meg. A gyomorba kerülő kapszula tartalma finom porrá esik szét, és nagyon rövid idő alatt megköti a szervezetben talált toxinokat és baktériumokat. Így a mérgező anyagok gyorsan kiürülnek, a panaszok pedig megszűnnek.

Ugyanakkor a ....... kapszulában található aktív szén a gyomorból nem szívódik fel, tehát a mérgező anyagok nem juthatnak be a vérkeringésbe. Ezért szedése biztonságos, szinte mellékhatások nélküli. Leggyakrabban csupán a széklet feketés elszíneződése jelentkezik mellékhatásként.

A .......... megállítja a káros anyagok okozta hasmenést, tisztítja a bélrendszert és enyhíti hasmenéses tüneteket. Az akut hasmenés ..........-szel, diétával és sok folyadékkal eredményesen kezelhető.

Használja a ........ kapszulát, az EGIS készítményét, mely természetes úton, hatásosan küzdi le a hasmenéses megbetegedéseket.

Dodo!
Ne ezen lovagoljak?
Belinkeltél egy cikket amiből előzőleg idéztél.
Na most: ebben nyilvánvaló baromságok tömkelege van amik józan paraszti ésszel, minimális (ált isk.) fizikai tudással beláthatók. Mi alapján higgyem el a cikk többi részét?
Vírusokról, permetszerekről, meg radioaktív anyagokról való hadoválását...
Ja, és közben tudja a szén, hogy mit kössön meg. A számunkra hasznosakat nem, csak a károsakat.

Azt tudom, ha én bevennék valamennyit, egy hétig nem kellene vécére mennem. Na ez a tuti!

És mennyi az aktív szénszövetben a szövet ill aktív szén aránya annyira nem érdekel, hogy utána nézzek.
De ha neked ez a legfontosabb, tedd meg.

Tükör!

Kérlek ne ezen lovagolj, nem ez volt a mondanivaló lényege, hanem a szűrőhatás. Az idézetben szereplő számadatok valóban helytelenek
azért mondtam mondj egy számot és azt elfogadom.
Általában tömegük 20% tudják megkötni, a legjobb szűrők is csak 40%-ot
Az aktív szén szövet gyártóinak a specifikációja szerint a szövet kapacitása a szövet tömegének 30-40 %-a
De mint mondtam nem a mennyiség a lényeg hanem az említett tulajdonság.

Tehát azt állítod, hogy 10dkg faszén meg tud kötni 18kg ammóniát?
Ja, mindezt azért, mert: hiszed
Csak ezen múlik?

Azt meg nem is értem, hogy az aktív szenes gázálarc szűrőket akkor miért nem olyankor cseréljük már, ha lehúzza a fejünket a súlya?
Azért az eccerű fizikába, nem kéne misztikumot keverni.

Mennyi lesz a fajsúlya amikor megköti ezt az irdatlan mennyiségű bármit?
A faszéné átlagosan 0,3.
Ha megköti a saját tömegének a 180 szorosát, akkor ennek 54-re kellene változni.
Az ólomé 11,4
Az aranyé is csak 19,3
Miről beszélünk gyerekek?

Tűkör írta:" Mint írtam, fizikai képtelenségnek tartom, hogy a tömegének a 180 szorosát kösse meg pl ammóniából.Ennyit a cikk tudományos hitelességéről."


Az egy dolog, hogy TE' nem hiszed el, azért az nem fog kevesebb ammóniát megkötni.

Kinek kellene hitelesítenie, hogy elhiggyed?

Tudod, azaz igazság, hogy elődeink többet tudtak, mint a mai kor "tudósai".
Szerinted a mai valódi tudás (nem a ma elismert) kiktől származik? Többtízezer éves.

Mint írtam, fizikai képtelenségnek tartom, hogy a tömegének a 180 szorosát kösse meg pl ammóniából.
Ennyit a cikk tudományos hitelességéről.

Hölgyeknek!
"(Pl. a fogamzásgátlót is közömbösíti)"
http://nepgyogyaszat.com/letfontossagu- ... aszen.html

"megköti a vírusokat és a baktériumokat, sőt a baktériumok termelte mérgeket is a belekben. Magába szívja a permetszerek, gyomirtók mérgeit,"

"500 gr faszén"
A lényegen vajon mennyit változtat? Mondj egy számot nekem az is jó mert nem az a lényeg.
http://www.egeszsegvar.hu/cikkek/444-a- ... ogyhatasai

50.000 milliót? De mennyi faszén, mert csak úgy ér valamit ez az adat.
Illetve, hogy 10dkg faszén megkössön 16,5kg kéngázt(mondjuk ez "kéngáz" is mi lenne?) azt azért kötve hiszem.
Valamit kutyulsz...

Bocsi most olvastam csak a kérdésedet.

"A faszén fiziológiai tulajdonságai 50 000 millió pórust tartalmaz. Tömegének 97-100-szorosát képes megkötni pl. szén-monoxidból, 180-szorosát ammóniából, 165-szörösét kéngázból.
Különleges tulajdonsága, hogy a szervezetből nem szívja fel a tápanyagokat, és ezért azoktól nem fosztja meg szervezetünket.
Mai kutatások azt is bizonyítják, hogy megköti a vírusokat és a baktériumokat, sőt a baktériumok termelte mérgeket is a belekben. Magába szívja a permetszerek, gyomirtók mérgeit, az idegen hormonokat, sőt még a radioaktív anyagok egy részét is, valamint az orvosságok melléktermékeit. "
Itatóba is nagyon sokan használják, én is.
Valamint mérgezés esetén használom a faszénen érlelt majd szürt vizet a híg cukorsziruphoz.

Valaki tudja azt a linket ahol játszani lehet a méhecskével? Kitalálni a táncából hol a virág?

Révész István a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki karán csinálom a Cad Cam mesterszakot.

erről van szó. Kompetensebb ki kellene még?.
Nem kell oda csődíteni mindenkit, mert abból csak az értelmetlen szócséplés lesz, mint lentebb utaltam a "konferenciázgatásra"

Emiatt, hogy felokosítunk, felvilágosítunk, és talán kevésbé tetszik neked ezeknek a tartalma, szerintem nem tüntetsz, és nem velünk szúrsz ki, ha csökkented a méhcsalád számot az állományodban.
Milyen mester leszel te, ha elvégzed a tanfolyamot, ha minden egyes ilyen szituk alkalmával csökkentgeted a méhcsaládszámodat? A végén már lehet, hogy nem maradnak méhcsaládjaid?...

Sajnálom, hogy így kikeltem magamból, legjobb lett volna ha már eredetileg sem írok ide. Egyébként legjobb tudomásom szerint az OMME-től is jönnek a konferenciára, milyen érdekes, hogy szerintük kell foglalkozni az üggyel, nah mindegy. Tudod propolisz szívesen belemennék részletesen a témába, de egyrészt nem igazán találok olyan embert, akitől hitelesen tudnék információhoz jutni, valamint heti 40 órában dolgozom a Boschban, emellett csinálom a mester képzést, így nem hogy beleásni sem tudom magam jobban a témába, de egyre jobban gondolkodok a családszámom csökkentésén is.

Kedves erdeklodo,
Irigylésre méltó a tűz, ami benned ég a dolgok jobbítására.Mindazonáltal rossz irány ezt az energiát a többi fórumozó ellen fordítani, minősítgetésekkel. Valószínűleg már most sokkal képzettebb vagy mint a legtöbb párt káderei. A politikai jelszavak csak ideológiai hátteret adnak a gazdaságban dolgozók illetve a közös tulajdon megkopasztására, pártállástól függetlenül. Erre legkésőbb pár év múlva Te is rájössz. A jelszavak olyanok mint a tematikus tévécsatornák, mindenki megtalálja, amit közel áll hozzá. Ha valóban elkötelezett vagy, mutass némi szakmai és emberi alázatot, fordítsd az energiáid a (most felrótt) szükséges hiányzó tudás/ismeretek megszerzésére. Nem annyira itt fórumon, hanem menj el és beszélgess el néhány "öreggel". Érdemes a múltbéli dolgokat is (pl. orosz piac, Mellifera stb.) megismerni. A buta emberre szokták mondani, hogy saját kárából sem tanul. A méhészek nem ilyenek, szerintem.

Üdvözlet tisztelettel és szeretettel!
Engedd már meg, hogy én is "kikeljek" magamból, hisz szóvá tenni nem vétek, de még a dörgedelem sem szégyen ha egy's mást jószándékkal, s "fotelból" szíved (és figyelmed) csücskére tűznének méhészek, és egyéb emberek, és figyelmesen észbe vésed...
Nos...
Kedves "erdeklodo", ki a ló túlsó oldalára átesnél, mondanám visszahúzván néked, hogy:
El kell ismerni, és így kell elfogadni, de sajnos, ilyen emberek alkotják a méhésztársadalmat, kik épp így teszik igen színessé és széppé nemcsak a méhészeti szakmát, hanem a méhésztársadalmat, sőt az életet, és még ezt a méhészfórum portált is.
Ha valaki nem ismer mindent a témában, nem a méhésztársadalom, vagy épp az adminisztrátor a hibás. Pedig, oly színezete van a te kedves szólamaidnak, mintha a hibát mindenkiben kellene keresni, csak abban nem, hogy aki nem okulván a bölcs szólamokból, mint egy makrancos kisleány virgonckodik, utána pedig a sértődöttet játsza...
Itt nem "hülyézett" le senki senkit, főleg, ha figyelmesen olvasgattad a számodra is világos és értelmezhetőség szintjén a gimnáziumi iskolai képzettség mellett a mondanivalót, és a téma tárgyát.
Akik hozzászoltak a te felvetésedre, mindenben úgy ítélem meg, igen megalapozottan és tényszerűbb helyzet tényállást (mint az általad megjelölt, "náladnál jobb" felvetést) és egyben választ adtak.
Nagyon félresikerült a kép, amit most felvetsz az itt író, illetőleg olvasó közösségről állítasz, azaz vélekedel.
Ezt a torz képet szerettem volna helyrebillenteni nálad, benned, a mostani pár szavammal, és egyben konstruktív, (építő) kritikát gyakorolva, nem a destruktív, (pusztító) kritikát kíséreltem meg szóvá tenni.
Így aztán, legfőképp nem fogván senkinek a pártját, épp e méhészfórum portál becsületét és érdemeit védendő, mertem én is, de azt hiszem, a többiek is szólamainkkal segíteni a téma, témád boncolgatását, mint jó ötletet, tippet.
Azonban arra kérlek, hogy ezek a sorok, ne vegyék kedvedet, a pozitív és konstruktív további aktivitásodnak, tevékenségednek és felvetéseidnek.
Baráti, és méhésztársi üdvözlettel, Révész István jószándékú "dörgedelmet" számodra útjára eresztő hozzászóló-véleményező

Gondolkodtam, hogy egyáltalán méltassam-e válaszra ezeket a gondolatokat. Igazából sírni lenne kedvem, hogy ilyen emberek alkotják a méhésztársadalmat, akik csak panaszkodnak és aki tenni,változtatni, a jelenlegi helyzeten javítani akar, azt csak leszólni képesek. Azt mondod,hogy nem vagyok képben a dolgokban.... Miért írtam ide????? Azért mert NEM ISMEREK MINDENT A TÉMÁBAN!!!! Ha ismerném a problémát és tudnék rá tökéletes megoldást akkor csak előterjeszteném, de én idejöttem, elmondtam, hogy nem tudom ezért kérem, hogy jöjjenek el tapasztaltabbak, erre lehülyézel hogy nem ismerem a helyzetet! Gratulálok! Értő olvasás elégtelen! Szeretem az ilyen fotelharcos embereket. Velem egy dolgot megtanított gimnáziumban osztályfőnököm. Addig ne merd leszólni a másik ötletét, amíg nem tudsz jobbat nála! Ezt veled is megtaníthatták volna! Köszönöm szépen a rengeteg építő kritikát! Sokat tanultam! Bár nem a problémáról, amit felvetettem, hanem az itt olvasó közösségről!