Ne itt folytassátok!
Ha javasolhatom: "Hogyan kezdjek méhészkedni" topik!

Nem nulla, 17.

Az az igazság, hogy több, mint 20 éves családi hobbiméhészetünkben az utóbbi 3 évben, amióta nem csak segítek, hanem oly módon igyekszem beletanulni, hogy át is vehessem, és továbbvigyem, sőt leendő családom megélhetésének egyik fő bázisává tegyem, szóval az utóbbi három évben igen sok volt a kudarc, mégpedig az időjárás miatt.
Szerintem ezzel sok méhész hasonlóképpen volt, de azért emlékeztetőül:
2010.: Átteleltek 10-en. Egész nyáron eső, eső, eső. Gyűjtés július elejéig szinte nulla. Ősszel viszont etetni nem kellett.
2011.: Átteleltek 14-en. Hárs idején előbb forró szárazság, aztán hűvös július, végül meleg, száraz ősz. Bőséges akác, felélt hárs, aztán ősszel még etetni kellett, pedig 20 évig megvoltunk nélküle.
2012.: Átteleltek 17-en. Bőséges gyümölcs, elfagyott akác, gyenge hárs, és bár a napraforgó és a szeder elég jól mézelt, az előző évinél is melegebb és szárazabb ősz miatt újra etetni kellett. Az enyhe télen jól teleltek, csak egy család pusztult el, de azóta márciusban még három. Így lett most újra 17 és le vannak maradva.

Annak szerintem nincs értelme, hogy vegyek még 20 méhcsaládot, 17 méhcsaládos és 3 éves tapasztalattal (bizonyos tekintetben 20 éves, de mindenre kiterjedni igyekvő figyelemmel 3 éves).
Úgy gondoltam, hogy az említett tervemmel talán tudok biztosítani egy biztonságos fokozatos fejlődést. Persze, azóta nekem is jutottak eszembe buktatók, legfőképpen az, hogy ha egy megrajzott családot kasból csupasz műlépes kaptárba akarok telepíteni, az olyan, mintha az eddigi években a megrajzott családjainkat első rajzás után azzal "büntettük volna", hogy összes kiépített keretüket csupasz műlépes keretre cseréltük volna.

Bocsánat, kicsit elkeseredett vagyok, célom most az, hogy dinamikusan szaporodó erős családjaim legyenek.
Arról meg sokfélét lehet olvasni, hogy mi a a jobb: egyik szerint gátolni kell a korai rajzást az erős családok érdekében, mások szerint hagyni kell és utána kell ügyesnek lenni, aztán ha nem sikerül, jöhet a családegyesítés. Rá kell jönni valahogy, melyik lenne a jó. Egy biztos: amikor szükségből volt egy kasunk meg egy gyámolos kasunk is a kaptárak mellett, akkor nagyon ügyesen felszaporodtunk 20 szép családra. Azután édesapám visszavette 10 körülire, sok volt neki magának a 20.

Azt kellene erőltetni,hogy legyenek méh legelők,sok elhagyatott terület van azokat fel karolni bevetni virágport adó növénnyel,ezt kellene támogatni az államnak nem az akácot meg a selyemkórót táj idegenek ki kiáltani,és talán lenne nyári virágpor ami ugye kellene tavasszal l.

Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.06.16. 10:16
Hozzászólások: 9
Tartózkodási hely: Borsod-

Úgy látom 3 éve regisztráltál,azóta a kasos Úriember legalább 2 szer ki lett ebrudalva.
Mivel értesz te a szóból. Kérlek olvass vissza.Feszültség gerjesztésre semmi szükség.

Ezt szeretem mikor vissza fele akarunk menni az időben,majd megyünk Szomolyára a kaptár köveket betelepiteni.

A hasonlat jó, mivel a lóval is több baj van mint a kerékpárral.
tanárbácsi!
Csak az érdekelne, hogy a nulla méhcsaládból hogy is lesz néhány rajod?
Nem is merek belegondolni a lehetőségekbe.

Én alapvetően mindenre "vevő" vagyok, főleg, ha azt te és nem én csinálom. Néhány dolog érdekelne: Honnan veszel kast? Még gyártanak olcsón? Esetleg Te kívánod legyártani? Ha igen hogyan, miből? A nyúlóst hogyan ellenőrzöd? Már mint hogy nincs? Aztán miért nem egyszerűbb kis keretszámú kaptárat készíteni abból a keretméretből amin majd később termelni szeretnél? Azon is megszorulnak és kirajzanak. (gondolom én) Később jó lenne rajládának, tartalék családnak. Én magam is a drasztikus családszámnövelésen "dolgozom", de a kas nem alternatíva. Nekem úgy hangzik, mint ha azt mondanád, holnaptól a kerékpár helyett újra lóháton fogsz közlekedni.


H.apci.

Én sem igazán értem,hogy miért kéne ezt kasokkal kezdeni...
Azonkívűl a szaporításnak van azért más módja is a rajok eregetésén kívűl. De ahhoz is keretes kaptár kell!!

Keress másik ötletet,amiben nem szerepelnek kasok...

Kedves Méhésztársak!

Méhészetemet szeretném felfejleszteni. Eddigi tapasztalataim és a méhészeti szakirodalomban olvasottak alapján a következő ötletem támadt, melyet néhány idei rajjal indulva szeretnék szeretnék kipróbálni:

1. Az említett rajokat kasban hagyom. Reményeim szerint így biztosabban áttelelnek majd (persze az atkátlanítás itt sem marad el) és jövőre szép nagy első rajokat bocsátanak ki, melyeket valószínűleg szintén kasba teszek, de ez még képlékeny.

2. Ahogyan a nagy könyv írja, első rajzás után kb. 22 nappal átdobolom a család maradékát üres kasba, de nem hagyom benne, hanem az anyakas helyére tett kaptárba teszem, műlépre.
Kérdéseim:
a, Mennyire lehet sikeres egy ilyen áttelepítés?
b, A kaptár kijárója pontosan ott legyen, magasságban is, mint a kasé volt?
c, Remélhetem-e azt, hogy egy ilyen átlakoltatás után nem fog a család újra rajzani, illetve fel tud fejlődni és be tud spájzolni egy jó átteleléshez?

3. A kasból kaptárba tett családok reményeim szerint bőséges tartalékkal és nagyra fejlődve futnak majd neki a következő télnek, így kétévesen azt remélem tőlük, hogy egy szép nagy rajjal és bőséges mézzel ajándékoznak majd meg, amennyiben megfelelően folytatom majd velük a kaptáras méhészkedést.

4. A kaptárakból, illetve kasokból kijött rajokat valószínűleg úgy fognám be egyre inkább kaptárakba és egyre kevésbé kasba, ahogyan bővülnek majd ismereteim, tapasztalataim, gyakorlatom, lehetőségeim és "gépparkom" a méhészkedésben.

Nyilván a kasoktól nem remélek nagy jövedelmet, viszont bízom a fokozatos növekedésben.

Mi a véleményetek a tervemről?

Egy fontos hozzáfűzni való: Környékünk inkább hegyvidéki jellegű. Erőssége a gyümölcsfák, a hárs és és a szeder virágzása (+juhar, szurokfű, bogács, menta). Szarvaskerep is szokott lenni szépen, de egyre fogy. Szép akácos kb. 4 km-re, repce és napraforgó: 5-6 km-re van. Megfelelő időjárás esetén őszi etetésre nincs szükség, de a tavalyi és a tavalyelőtti szárazság idején kellett.

Nem is gondolnátok, hogy a méhek, az embernél is jobb matematikusok...
Ha átolvassátok, meggyőződhettek róla...

http://bibliaestudomany.network.hu/blog ... ai-a-mehek


Elég a link! Minek bemásolni mégegyszer az egészet?
Moderátor

viewtopic.php?f=7&t=109&start=50#p71695
- A minap olvastam egy beszámolóban arról, hogy ha egy családban megnő a liberális dolgozók aránya, az katasztrófális -vagy végzetes- elnéptelenedéshez vezet.

viewtopic.php?f=7&t=109&start=50#p72031
"A tartalékolt anyák zöme a pergetéskor elveszettek pótlására kellet."
- Az anyaelveszés pedig az anya hormonzavarára utaló jelenség.- Biztos lehetsz abban, hogy ha egy anya a petézés megkezdése után elkóborol, akkor az hormonzavartól szenved! És több mint valószínű, hogy ama családnak az anyja is, amely befogadta - vagy csak épp beengedte.

Szükségesnek látom leszögezni azt a tényt, hogy a méh liberális viselkedését hormonzavar (rendellenes hormonműködés) okozza. Ez pedig egy genetikai hiba következménye.Sikerről beszámolni nem tudok mert a megelőzésre irányuló műveleteket most még csak tervezem.
Arra törekszem, hogy elzárjam a szaporodás lehetőségétől az olyan családot melyben a hormonzavar nyomát felleltem.
Ha ennyivel sikerül elérnem azt az állapotot ami a méhészkedésem első 23 évében fennállt, akkor azzal beérem.

Anyásítás után előfordul ritkán, hogy az új anya, még kirepül. Annak ellenére is hogy megvárom a pároztatóban fedett fiasítása legyen. Az ilyen anya berepülhet egy másik kaptárba. Idén pont egy anyásítás ellenőrzésekor, (csak a petézés tényét ellenőrzöm ilyenkor, ha más gyanús jel nincs) lettem figyelmes a kaptár alján egy "gombócra" közrezárt anyára. Kimentettem. Viszont gyanús volt rögtön mert 6-7 nap után már soha nem szokott az új anya megfutni, nem kapják körbe. Most sem az történt, a család új anyja békésen petézett, tette a dolgát. A berepült kóbor anyával szépen elvoltak, a kaptár bontásáig. A kimentett anyát, beraktam egy betelepített pároztatóba (amelyből előtte, kivettem az eredeti anyát felhasználásra, ahhoz a családhoz ahonnan kirepült az új anya. Egy kis vanilincukros permetezés eszközlésével. Az anya megmaradt. Csak egy kicsit mozgalmasabbra sikeredett a rutin ellenőrzés. Viszont a lényeg az hogy, a történtek régi elméletekkel magyarázhatók. Persze lehet hogy csak azért mert konzervatív vagyok. Meg a méheim is. Már csak így vagyok ezzel a jelentéktelen hányadban előforduló, mégis mindenre magyarázatul szolgáló pseudoscientific nézettel.

Én idáig azt hittem,hogy normális dolog,hogy egy anyát váltó családban békésen megfér hoszabb-rövidebb ideig a két anya.
Mondjuk ez is lehetne egy következtetés.

- Néhány éve történt, hogy sorozatban anyátlanodtak el a méhcsaládjaim. Ezt megelőzően ilyent még nem tapasztaltam.
Akkor még nem tudtam a liberális méh létezéséről .
Az anyaeltűnéseket a család életének előzményeivel összefüggésbe hozni nem tudtam. De azt igen, hogy a szomszéd akkor már 2-3 éve Buckfast-ozott. (És feltehetően a felmenőivel együtt folyamatosan, erősen csuklott.)

Az anyátlanság észlelésekor -a fiasítás korösszetételéből- megállapítottam, hogy az anya az előző kaptárbontáskor tűnt el.
Később jobban odafigyeltem és sok esetben -a kaptár lezárása után- a legkülönbözőbb helyeken találtam anyát egymagában űcsörögni.
Ezeket az utoljára lezárt kaptár kijáróján beengedtem. A következő vizsgálatig mind megmaradtak!
A hasonló esetek elkerülése érdekében azt a lépet amin az anyát megláttam -a fészekben turkálás idejére- betettem egy fedeles ládába. Utolsó műveletként tettem a helyére. De amikor a ládábol óvatosan kiemeltem már két dolgozó belekapaszkodva erősen igyekezett leszúrni az anyát. A lépet így tettem a helyére, később kiderült, hogy az anya nem élte túl a támadást.

Egyértelműen megállapítható volt, hogy fészekbolygatás hatására az anya menekülésre kényszerült - ha nem sikerült neki,akkor megölték.
Kiderült az is, hogy a kaptár lezárása utn 1-2 perccel megnyugodtak annyira, hogy a kijárón beengedett anya megmaradt -a következő fészekbontásig.

- Tavaly a liberális családokból kiszállt előrajokban sorozatosan nem találtam az öreg anyát.
Csak arra tudtam gondolni, hogy már a kirepülés előtt megölték.

- Egy kolegától tegnap tudtam meg a következöt:
Egyik évben több vásárlója arra panaszkodott, hogy a tőle vett rajokban nincs termékeny anya.
Ezután az eladás előtti alaposabb vizsgálatkor azt állapította meg, hogy az általános elmélettel ellentétben, az előrajok nagyobbrészt fiatal anyával jelennek meg. De olyan rajt is talált amiben az öreggel együtt fiatal anya is volt.
Újabb vizsgálatok közben megfigyelte, hogy a rajzás előtt a nép rendszeresen támadja, üldözi esetenkén meg is öli az öreg anyát.
A tapasztaltakból arra a következtetésre jutott, hogy ezekben a családokban az öreg anya valamilyen ok miatt nem akar rajzani és ezért támadják vagy ölik meg.

- A következtetéseim:
A rajzásra épp nem készülő liberális család fészkének a megbontása azonos reakciót vát ki a népben mint a rajzásra készülődés egy olyan családban, ahol már több kikelt liberális -már párzott!- anya tartózkodik.

"A leváltott és a váltó anya békésen petézik egymás mellett" - oka pedig közvetlenül abból ered, hogy az üldözött öreg anyának sikerül elkerülnie a legyilkolását.
Legfeljebb tőből hiányzik mind a négy szárnya vagy egy-egy lába.

Misi!
Valószínűleg félreértettél! Nem gúnyolódásként írtam le a véleményemet, csupán nekem egyre inkább ez az érzésem az elméleteddel kapcsolatban. Nem zsigerből utasítom el, mert nyitottnak tartom magam az új dolgokra, éppen ezért csatlakozom Tükör-höz, lássuk a gyakorlatot! Nyilván egy személy tapasztalata nem igazol egy elméletet. Szélesebb körben kell kipróbálni ahhoz, hogy tényleg bizonyítottá válhasson. Éppen ezért hasznos lenne, ha ismertetnéd, hogy milyen konkrét beavatkozásokkal sikerült megelőznöd a liberális méh okozta károkat. Persze ebben nyilván benne van a bukta lehetősége is, hiszen elképzelhető, hogy más magyarázat is születhet, és nyerhet bizonyítást.

Közben meg még azon agyalok, hogy ha a be nem párzott rendes anya bizonyos esetekben képes rá, akkor az ugyanazzal a génállománnyal rendelkező álanya miért nem? (Már persze, ha nem.)

Ilyenkor látszik, hogy milyen sok mindent nem tudunk még.

Na akkor eddig volt az elmélet...
Jöhet a gyakorlat! Végre!
Hajrá!

Ez jó meglátás, számomra nem egyértelmű, hogy most akkor pontosan miről van szó. Az álanya mi ebből a szempontból? Anya vagy dolgozó? Ha csak a be nem párzott rendes anyákra vonatkozik, akkor nincs túl nagy jelentősége ennek az egésznek, mert gyakorlati jelentősége alig van. Ebben az esetben ez nem is vonatkozik misi liberális elméletére.

Robi!

- Nincs mindegyik méhcsaládban liberális méh!
- Különböző családokban eltérő mértékben van jelen - már amelyikben van!
- Egy családon belül, az idő múlásával változik az előfordulási aránya!

Ezt eddig sem mondtam másként! (Csúnya dolog eltorzítva tükrözni más mondatait.)
Most teszem hozzá:
- Különböző méhészeteken belül is eltérő a liberális családok aránya.
Nagymértékben befolyásolja a közelben levő más méhészet és a méhészek tartás- és termeléstechnológiája.
----
- Az elméletem kigúnyolásával kissé megkéstél, mert már idén júniusban beigazolódott róla, hogy az bizony tudás.
- Én az ismereteim felhasználásával kivédem a liberális méh okozta károkat.
Te pedig magyarázod azokat - ha néha kapásból kissé nehezen is.

Misi!
Eleinte még érdekesnek tűnt ez az un. liberális méh elméleted. Mostanra azonban én is hasonlóan látom ezt a dolgot, mint Robotur. Úgy tűnik, hogy minden méheknél tapasztalható és néha kapásból valóban nehezen magyarázható jelenségre rá akarod húzni az elméletedet.
Itt van pl. az idézett rész is. Kétlem, hogy a nagyon sok liberális okozná ezeket a különbségeket. Eddig éppen arról volt szó, hogy ritkán előforduló jelenség, kis számban lehetnek jelen a normál méhek között. Most meg azt állítod már, olyan tömegben lehetnek jelen a kaptárban, hogy a hordási eredményeket is jelentősen befolyásolják!
Szóval nekem egy kicsit erőltetett már ez az elmélet.

A "laying worker bee symptoms or problems"-re sok minden feljön a keresőn.
Persze vigyázni a liberális és ingyenes ismeretterjesztőkkel.

Robotúr!

Egy különbség azért van. A TR rakodó működőképes. Ezt az orosz videó nagy méhállománnyal bizonyítja.

A Misi által megfigyelt dolgok valósak, de ahogy te is írod, a magyarázat nem olyan bonyolult és nem olyan összeesküvésszerű, ahogy ő felvázolja. Az általa írt jelenségek feromonok működésével vagy működésének zavarával is magyarázható és nem kell azonnal genetikai okokat keresni, ahogy Misi teszi.

Örösi valóban említi a párzatlan anyák kapcsán, a megtermékenyítetlen petékből, kifejlődő dolgozót Olasz és kaukázusi méhek esetén 1% arányban.

Itt nem ír arról, hogy ez a dolgozók petézésére is igaz volna.
De ettől eltekintve. Mind azok a felsorolt jelenségek amelyekért Misi a "iberális" méhekeket teszi felelőssé, kivétel nélkül magyarázhatók hétköznapi, régen ismert fogalmakkal.

Gyakorlatilag már minden probléma okozóját ebben látja. Kétlem, hogy helyes úton jár.

Ez eléggé a prajelenségek, és ufó hívők fanatizmusát tükrözi. Hasonlatosan a törperakodókaptár ötletével.

Misi!
"Ezek a saját anyjuk jelenlétében is anyátlannak érzik magukat ezért bölcsőt építenek és az anyjuk petét tojik bele - vesztére."

Ezt gondolatodat nem értem.

Az anya anyatermék feromont termel. A dolgozók egymásnak adják a feromont, meg párolog is, tehát terjed a levegőben is. Azt még el tudom képzelni, hogy a dolgozók némelyike érzéketlen az anyatermék feromonra, de akkor meg miért húz bölcsőt, miért akar sajátmagának versenytársat nevelni és miért nem inkább petét rak? Ugyanis az anyatermék feromon egyik feladata a dolgozók álanyává válásának (petézés) megakadályozása. Az a dolgozó amelyik érzéketlen az anyatermékre, az elkezdhet petézni, hiszen úgy érzi, hogy ő anya.

A párzott liberális anyának nem lehet liberális lánya - a fiainak egy része lehet hibás.
A nő ivarú ivadékai közül csak a normális felépítésűek az életképesek.
Ezek a saját anyjuk jelenlétében is anyátlannak érzik magukat ezért bölcsőt építenek és az anyjuk petét tojik bele - vesztére.
Több mint valószínű, hogy a kisöpört család normális volt, a szomszédjai pedig liberálisak.
---
- Ismétlődő anyaprobléma miatt egy családot kaptárastól, a soroktól kissé távolabb vittem és egy műanyag ládába lesöpörtem, a kaptárt lezárva a ládában levő méhekkel együtt ott hagytam - kutatásos idő volt.
Kb. két óra múlva néztem meg a (volt)szomszédokat.
Az (normális)egyik előtt másfél maréknyi (liberális)hullát találtam, a (liberális)másik kijárója alatt csüngött a többi lesöpört (liberális) méh.
A szomszéd anyáknak nem esett bántódása.

A liberális méh hasznai:
- idegenből érkezett raj beköltözése a saját méhcsalád lakásába - mindenkinek csak örömöt okozhat a munkanélküli gazdagodás
- akác idején a hordás 3 napi elszabotálása - a kotlás miatt
- pároztató kaptárak eredménytelen működtetése
- termelő családok váratlan meganyátlanodása, esetleg eltűnése
- sikertelen anyásítási, szaporítási műveletek

Vivaldi mester a múltkorában ecsetelte, hogy nem mindig a népesebb család a jobb.
(Ránézésre szép erősek, csak épp kevesebbet hordank mint a náluk kisebbek.)
Ezekben nagyon sok a -munkát nem végző- liberális méh.

A felsoroltakat meg lehet úszni többletkiadás nélkül, de elmaradt haszon és sok felesleges munka nélkül nem.

- Aztán ha a titokzatos családeltűnések és pusztulások körülményeit(előzményeit) egy kicsit jobban megkapargatnánk, nem lepődnék meg ha az derülne ki, hogy abban is a liberális méh a ludas.

Jól emlékeztem, a Méhek között-ben is van róla szó, a 18. oldalon.

Ha esetleg valaki tud mondani egy könyvcímet ezzel a témával kapcsolatban, megköszönöm. Még sehol nem olvastam ilyent, de pl a Méhek között-ben is utána fogok nézni,lehet átsiklottam rajta.
Köszi

Misi!

Bocs, ha megsértettelek. Egyébként meg udvariatlanságod iskolapélda arra, hogyan nem kéne fórumozni.

Az enyémek is királyságban élnek szerencsére, ha demokrácia lenne, nem lenne méz...
A "libsi méh" okozhat gyakorlati problémát termelő méhészetekben is, pl. ha nem vesszük figyelembe annak a lehetőségét, hogy az anyarácson kívül is lehet bölcső, megrajozhat a család. De ez szerencsére elég ritka lehet. A szakirodalomban is van róla szó, nem kitaláció a párzatlan anya diploid (nőnemű) petézése. Ha jól emlékszem, Örösi is említi a "Méhek között"-ben.

Nos ez a "liberálisméh" ha nem is vitatjuk létezését, akkor is nagyon kicsi előfordulási valószínűséggel és kis mennyiségben létezik, a krajnainál egyesek szerint gyakorlatilag nincs. Így apróbetűs érdekességnél nem több. De talán még egy okkal több hogy ragaszkodjunk a krajnaihoz, Persze ha csak arról van szó, hogy lehetőség az álanyás családok természetes anya pótlására. Az meg nem volna baj. Bár ezt a megfigyelések nem igazán támasztják alá.
A termelő méhészetek szempontjából főleg nem látom egyenlőre fontosnak a jelenséget. Persze az is igaz hogy mindenki saját szabadidejéét arra fordítja amire akarja, magánügye.
Azt látom hogy Misi elég mélyen beleásott ebbe a probléma körbe, nyilván azért mert saját logikája szerint ebben lát áttörést, több gyakorlati probléma megoldásának kérdésében.

Első gondolatom az volt hogy ez csak blöff. Majd mások hozzászólásaiból, kiderült számomra hogy ez már megfigyelt leírt jelenség stb.

Még szerencse hogy konzervatívak a méheim. Különben felakarnának vonulni a meleg büszkeség napján.

Nem kérdeztelek!

Misi!

Amiről rendszeresen írogatsz és ötletelsz, az olyan pici probléma a magyar méhészetekben, de a tiédben is, hogy nem kéne ennyit foglalkoznod vele. Elveszi az idődet és energiádat a méhek és te számodra is fontos dolgoktól. Tipikusan tudományos kérdést feszegetsz. Legfeljebb Délafrikában van a mindennapi méhész számára is gyakorlati jelentősége ezeknek.

Utólag jegyzem meg, hogy tőbbnyire 1-1 petét találtam a rácson túli fiókokban. Tavaly egy esetben a mézesfiókban egyetlen kb. 3 napos álcát találtam pempőben úszva.
Az idén 2 csurig (fedett)mézes fiókot vettem el egyszerre. A felső fiók középső lépjében az alsó léc fölött 2-3 sor jejtben semmi méz nem volt.
Talán összesen 10-20 pete lehetett itt.

Tomi!

Mézelvételkor nálam a mézes fiók teljesen különválasztva van a családtól - külön alj + külön tető.
A szöktető a külvilágra vezet. Azon méh nem megy be.
Egyértelműen megállapítható, hogy a petét már a szétválasztás után tojták.

Tehát, a pete áthelyezésének lehetősége teljes mértékben kizárható.
(És az is, hogy hibás volt az anyarács vagy az anya annyira lefogyott, hogy átfért rajta -ez utóbbi egyébként is szamárság.)

Hát ez az, ettől még nem biztos, hogy "liberális" méh a bűnös.
Bár, ha jobban végig gondoljuk... annak mi értelme lenne, átcipelni petét az anyarácson? Rájöttek, hogy amott le szoktuk bölcsőzni??? Az elég merész lenne! A fészektől távol viszont nem érzik úgy az anyát, felléphet elvileg egy "álanyás" reakció, ha csak ilyen kis mértékben is, hogy 1-2 petét rak valamelyik.

Régebben volt már szó róla,hogy akár fel is cipelhetnek 1-1 petét.

Ezt már én is tapasztaltam, hogy az anyarácson kívül is felbukkant pete. Nem kerülhetett oda figyelmetlenségből (keret átrakással) és az anya sem szökött ki. De csak éppen mutatóban volt egy-kettő, tömegével sosem. A méhek nem vihetik ki a fészekből?

Az amerikai szakirodalom(ABJ) számos sikeres szelekciós kísérletről beszámolt.
http://www.apidologie.org/index.php?opt ... Itemid=129
Ezek persze megmaradtak egyetemi kutatási körülmények között.
A gyakorlatban ezek a vonalak fenntartása rendkívül költséges a kontrollvizsgálatok miatt,valamint a vérvonal spontán kereszteződése esetén e tulajdonság elvész.

A fészken kívül megfigyelhető petékről már olvastam.
Az gondolom ez főként ott fordulhat elő ahol a méhanya(fészek) anyaráccsal nagymértékben korlátozva van.(erős család nagy térfogatú kaptárban)
Nálam ritkán van anyarács a kaptárban,így ilyen "láz" nem lép fel.

Látszólagos "fészken kivüli petézés" is történhet. Fészek rendezés alkalmával, a petéskeret kivüle kerülhet figyelmetlenségből.

- Lehet, hogy még tíznél is kevesebb az összes álanyás máhcsalád amit eddig láttam. 4-5 évente akad egy-egy.
Tavaly volt egy, ezt egy ideig figyelgettem aztán az egész fészket áttettem egy másik család mézkamrájának helyére.
Az ezt megelőzőeken semmit sem nézegettem, igyekeztem minél előbb kisöpörni őket.

- A takarításról bizonyítékom nincs, csak az észleléseim hatására kialakult elméleti erős meggyőződésem.

Olyan sok helyen olvastam, amiért is tényként elfogadom azt, hogy a nyúlóssal mesterségesen megfertőzött családok nem mindegyike betegedett meg. A beszámolók rendre úgy végződnek, hogy szelekciós munkával mégsem sikerült elkülöniteni egy, a nyúlósnak ellenálló vonalat vagy törzset.

-Te mit gondolsz a kudarc okáról?

"Egyébként hogyan jelölöd és figyeled a liberálisokat?"

- Nem igazán értem a kérdést.
Legbiztosabban arról ismerem fel, hogy anyás családban petét találok a fészken kívül - esetleg bőlcsőt.
Ez kizárólagos.
Abban a családban ahol április végéig nincs a fészken kívül anyabölcső, ott liberális méh sincs.

Az un. higiénikus méh kiválasztásának ez a teszt módszere,és léteznek is már olyan törzsvonalak pld. az olasz méh esetében amelyek ellenállnak a meszesedésnek,atkának vagy éppen a nyúlósnak.
Azonban e szakcikkeknél rendre megemlítik:a kedvező tulajdonságok hordástalan időben jelentősen lecsökkennek.
Ennek a fordítottja is igaz vagyis,meszes család hordás hatására teljesen meggyógyul,jó nyári hordású évben jóval kevesebb a nyúlós eset.
Gyakorlatban ez jelenti-ha van liberális méh ha nincs- a hordási reflex hatására a takarítási ösztön magas fokon beindul.
Ez alapján én nem látom bizonyítottnak az állításodat.

Egyébként hogyan jelölöd és figyeled a liberálisokat?
Álanyás család köztudottan alig dolgozik és nem is takarít,ott is ezeket látod?

Misi!
A liberális méh létezésének egy esetleges bizonyíthatósági formáját írtam le. Nem tagadom kételkedve a jelenségben. Viszont abrakazabra pontosan ez alapján a te állíításod, mellett szólt, azon különbséggel megjegyezve hogy a krajnaiánál ez nincs. De alapvetően állításod látszott igazolni

"A liberális méh létezésének feltételét nem okos dolog egy olyan méhcsaládban keresni ahol nincs jelen."

Ha létezik, miért ne lehetne jelen álanyás családnál? Sőt, itt bizonyítható a legkönnyebben.

Ebben teljesen igazad van. A csendes váltás egy hajlam, amire lehet szelektálni az állományt, de ha figyelmes vagy akkor ki is válthatod. Anyás dajkacsaláddal anyát nevelők ismerik is ennek a technikáját.
Viszont, ha nincs csendesváltási hajlam sem és rajzási hajlam sem, akkor az elöregedő anyával együtt válik lassan életképtelenné az egész család.
Igazad van, a mindnapi életben egy átlagos méhcsalád, ha nem beteg akkor előbb vagy utóbb, de rajzásra képes.
Bár ma már a buckfastos világban nagyon nehéz megmondani, hogy mi az átlagos méhcsalád. Van aki azt mondja, hogy alig észrevehető a buckfast kutyulék jelenléte, van aki szerint ma már az ország egész területét elszennyezték a buckfastos zugárusok. Hát ugye a buckfast arról híres, hogy nagy népeséget tart és nem rajzik. A Misi liberális méhecskéit veszélytelenebbnek tartom, mint a buckfast kutyulékot.

Már a liberál-anarchista méheknél sem tudtam kellően felvenni a fonalat, a "rajzásra képtelen, elöregedés miatt kihalásra ítélt" családoknál megint bajban vagyok. Miért öregednének el a méhek és halnának ki egy olyan családban, amelyik nem rajzik meg? Anya van, folyamatosan petézik, kelnek a fiatal méhek, van utánpótlás. Az anyát meg majd leváltják csendes váltással, ha eljön az ideje. Folyamatos a megújulás. (Mellesleg olyat még nem láttam, hogy "rajzásra képtelen" lenne egy család, az hogy nem rajzik meg, nagyobb népességet is elvisel, még nem jelenti, hogy "képtelen" rá. Az egyik család könnyebben rajzik, a másik meg nehezebben.)

Attila! A mi szakmánkban az adalék a méhész maga.

Megcsinálhatod ha akarod. Időben szűz anyás szaporultokat készítesz és ráröpíted még 2-3 kaptárnak a kijáró népességét. Ez a szűz anyás nem fog kirajzani és a zsúfoltság miatt méz is lesz náluk szakadásig. Persze csak ezekben a kaptárokban. A leröpített méhcsaládok a kijáró népesség elvesztése miatt lemondanak a rajzásról, ha időben csináltad a leröpítést.

Imádom a "rajzásra képtelen családokat". Főhordáson dugig a kaptár méhekkel, azok meg csak hordanak, hordanak, nem győzöm pergetni, bölcsőzni nem kell. Mindet ilyet!

Margita megertünk mar olyat nem hogy a mangalicadiszno meg a zsirja egeszsegtelennek volt kikialtva most meg 4000Ft 1kg mangalicaszalonna mert az az egeszseges

de lehetne folytatni a sort.

a gond az adalekokkal van,aztan csodalkozunk hogy az a szerencsetlen allat is megbuggyan amit tenyesztünk.