Ha az átvizsgálástól számított 7-8.napra kel, akkor az új anyától lehet. Akkor az első párzást nagyon gyorsan és ügyesen tette meg. Közben kimet még egyszer párzani és elveszett. Ha 7. nap előtt akkor valószínű volt egy két pete.

A 3 keretes pároztatóba mindig egy kelő fiast teszek, nem zárom ki, hogy 1-2 sejtben lehetett nyitott, erre nem figyeltem külön, de az összes fias kikelt és az egyik bölcső az eredetileg üres lépen van.
Mindkét bölcső fedett, de még nem kelés előtt álló.

És 14 nappal ezelőtt amikor készült, akkor volt nyitott fiasa ? A két bölcső most fedett, vagy nyitott?

No erre kössetek csomót!
14 napja indult 3 keretes pároztatóban, az anyabölcső szabályosan kelt másnap.
Ma fedett fias sincs, de a két lép közepéből két szép bölcső ágaskodik. ( Erre szokták mondani, mint a gyerek pöcse)
Megvárom. Kíváncsi vagyok, mi kel belőle.

Időnként előfordul,hogy anyabölcsőre csinált rajok ősszre leváltják az anyát,de ezt még nem sikerült összehoznom egy ilyen összeesküvéselméletre.

Szerintem nagyobbra van fújva ez a téma a szakirodalomban, mint amit érdemel. Te is olyan dolgokat látsz bele, ami értelmetlen. Ha megfelelően böngészel, akkor találsz olyan vizsgálatokról leírást, ahol a capensis és a scutellata találkozása és a "hibrid" régió is le van írva.

Te ott követed el a hibát, hogy a capensis problémakörét összemosod a váltóbölcső készítés problémakörével. Váltóbölcső készítés jelentős szelekciós előnyt hordozó tulajdonsága a krajnai méhnek. Azt tapasztaljuk, hogy a váltóbölcsős családok a legnépesebbek, jól termelnek, kiegyensúlyozottan reagálnak a méhlegelő változásaira, kiválóan telelnek. Le is írtam, hogy mesterségesen hogyan váltom ki bármelyik krajnai családnál a váltóbölcső készítését.

Viszont a capensis sajátos szaporodási stratégiája (a szűznemzéses szaporodás egy változata) csak nagyon speciális körülmények között, az ökológiai niche szélén tekinthető előnyösnek. Olyan körülmények között jelent előnyt, amikor nagyon kicsi az adott populáció sűrűsége, tehát nagyon kevés a here, és ezért kicsi az esély a normális ivaros szaporodáshoz pl. sivatagi körülményekben. Leírják, hogy ezek a szűznemző anyák aztán kicsi peteszámot és sok-sok herét produkálnak. A capaensis szaporodási stratégiájának nagy hátránya, hogy túl sokáig kicsi egyedszámú a család és ezért könnyen elpusztulhat.
Teljesen logikus.
Ha tehát a mi méhcsaládjainkba betolakodnának capensis családok vagy ahogy most módosítod elméletedet, megjelennének recesszív homozigóta capensis tulajdonságok, akkor az idegen anyák rendellenes petézése nagyon látványos lenne. Ugyanakkor mi azt tapasztaljuk, hogy a mi váltóbölcsős családjaink a legrendezettebbek. Ha nálad nem így van, akkor valami nagyon nem stimmel a méhészetedben, remélhetőleg nem genetikai szempontból, hanem egyéb kezelési problémáid vannak.
Az a félelem, hogy a capensis szűznemzési hajlama és a más családba való bevándorlási képessége akármilyen veszélyt is jelentene itt Európában, INDOKOLATLAN.
Azt is írja a szakirodalom, hogy a hibrid régióban, tehát ahol találkozik a capensis a scutellataval, ott vagy egyik vagy másik szaporodási stratégia marad fenn. Érthető, hiszen valójában szelekciós hátrány a szűznemzés, mert a génállomány, ezzel együtt az alkalmazkodó képesség leszűkülésével jár.

Ez a Dél_Afrikai álláspont is.
Valamennyi A.m. méh őse a capensis, és az ősemberé meg a bushman.
Tény hogy a capensis egy nagyon egyszerű mondhatni "primitív" tulajdonságokkal rendelkező méh a mai tenyészett méhekhez viszonyítva.

Tegnap belebotlottam valamibe (Da Vinci Learning...Catalizator) ami téged érdekelhet.
(Az egészet nem láttam és biológiai tudásom is annyi-amennyi.)
A lényeg-szerintem-hogy azonosították a A.m.-nek azt a génjét ami biztosítja hogy a munkásméh(nöstény) elfogadja hogy anyja az egyedüli amely szaporíthat.Viszont találhatók(!) a méhcsaládban olyan egyedek amelyek "lázadók" náluk az összehasonlítás során kiderült ez a gén hiányzik.
Sajnos nem derült ki milyen méhekkel dolgoztak,ránézésre szép sárgák olaszok lehettek.
Nature-ben publikálva van.

Ez balgaság!

- Ismert az, hogy a capensis jelleg (dolgozó méh termékeny pete tojása) csak olyan egyedben jut kifejeződésre, amely a tulajdonságra nézve homozigóta. (A továbbiakban c-allél)

- A fokfödi fajta -vagy alfaj- populációjában, az adott lókuszun elhelyezkedő gén változatainak összességében meghatározó (nagy) arányban fordul elő a c-allél.
A mi méhünk esetében ez az arány elenyésző mértékű - most még a váltóhajlamra szelektálással együtt is.

- Termelő méhészetben képtelenség egy-egy tulajdonságra nézve egységes állományt létrehozni.
A c-allélra vonatkoztatva ez szerencse.

Ezért a fokföldi tulajdonság nem okozza a "magyar méhészet" összeomlását - annak ellenére, hogy a genomban benne van.

- A földhözragadt szemléletmódon felülemelkedve, arra a megállapításra jutottam, hogy az A. m. faj kialakulását követő szétszóródása előtt, a genomja már tartalmazta a capensisre jellemző allélokat.

Elolvastam az angol cikket.
Ne haragudjatok, de nagyon hitetlenül állok ehhez. Nem tűnik számomra logikusnak. Ha a capensis ilyen agresszív hódító tulajdonságokkal rendelkezne, akkor már régen meghódította volna egész Afrikát és csak ő létezne.
Valami nagyon sántít ebben a capensis történetben.
Az afrikai méhek és a fokföldi méhek évmilliók óta békésen élnek egymás mellett.
Sőt, ha figyelembe veszem, hogy a mézelő méhek az Indiai Szubkontinensen alakultak ki és onnan vándoroltak szét a világba, akkor még hihetetlenebbek a cikkben írottak számomra.

Misi!

Mi a lövésed arra, hogy az Apis mellifera az ismert európai megfigyelések szerint mindig rendelkezett váltóbölcső képzési hajlammal és ezt soha nem a hibái között sorolták fel?

Tomipapa!

Az rosszindulatú értelmiségi magatartás mintapéldáját megint sikerült produkálnod. Te elkövetsz 100 000 hibát és az nem hiba. Ha mégis kiderül, akkor sunnyogsz, mellébeszélsz és mocskolódással tereled el a figyelmet (pl. transzgén ügy). Ha más követ el akár egyetlen hibát is, akkor csodálatos mocskos cirádákkal kidíszítve hosszan teregeted, tehát a piaci légy hozzád képest egy higiénikus és szelíd visszahúzódó élőlény. Nyugodj bele, hogy magatartásod különlegességére amíg türelmem lesz, fel fogom hívni a figyelmet.

Természetesen, ha cirkalmas rosszindulatú magatartásoddal felhagysz, csak örülni fogok.

1.
A méhészeti szakirodalom olyan régóta emlegeti az Apis mellifera váltóbölcső nevelését, hogy akkoriban még a leghalványabb információja se volt az európaiaknak arról, hogy Fokföldön vannak-e méhek, és ha igen, akkor azok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.
2.
A váltóbölcső képzés nem rossz és nem kiszelektálandó tulajdonsága az Apis mellifera méhnek és bizonyos körülmények között természetes módon bekövetkezik.
3.
Egy fajon belül TARTÓSAN nincs és nem is lehet olyan az élővilágban, hogy gazda-parazita viszonyban lenne egyik alfaj a másik alfajjal. Ha két alfaj véletlenül vagy emberi hatásra közel kerül egymáshoz, akkor a rendszeres párzás révén olyan erőssé válik a génkeveredés, hogy pillanatok alatt eltűnik az egyik alfaj, vagy pedig a genetikai keveredés eredményeként a két alfajból keletkezik egy új alfaj.

- Az utázás módjáról eddig még határozott elképzelésem nem alakult ki.
Az irányát tekinve viszont lehetséges, hogy innen került oda. Vagy egy harmadik helyről, ide is, oda is.
- Azt sem tudom kizárni, hogy nem is azonos az itteni és a fokföldi, hanem egymástól függetlenül alakult ki a két hasonló tulajdonságokkal bíró fajtaváltozat -- itt is, ott is.

T

http://www.apiculture.co.za/cgi-bin/new ... l?s=Battle
Méhek küzdelme Dél-Afrikában.
A capensis az orránál(feromon) fogva vezeti a káoszba a másik(scutellata)méhcsaládot.Végül az teljesen legyengül és elpusztul,vagy capensis anyája lesz.
Misi szerinted hogy kerül(ha kerül)capensis méh ide hozzánk.

Nincs ilyen, hogy feromonális mimikri. Amit te annak hívsz, nem az.

Mint írtam, minden méhcsaládnál ki lehet váltani a váltóbölcső építést mindenféle anyacsonkolás nélkül.

- Az A. m. fajon belül, -a tudomány jelenlegi állása szerint- egyedülállóan a capensis rendelkezik a feromonális mimikri képességével.
Ez azt jelenti, hogy más fajtabéli családokban jelen tud lenni (többé-kevésbé) úgy hogy azok felismernék benne az idegent, emellet a capensis nogyon is jól megérti a gazdacsaládok által kibocsátott jelzéseket.
- A mi méhünk közötti előfordulási arányát tekintve arra lehet gondolni, hogy természetes úton nem keveredik a két fajta.
(A váltóhajlamra történő szelektálással elérhető erdmény is csak ideig-óráig tart.)
- Feltételezhető, hogy a két fajta hímjeiben nem kelt érdelődést a másik fajta nősténye.

Három ok miatt nincs semmi valóságalapja az elméletednek.
1.
A méhészeti szakirodalom olyan régóta emlegeti az Apis mellifera váltóbölcső nevelését, hogy akkoriban még a leghalványabb információja se volt az európaiaknak arról, hogy Fokföldön vannak-e méhek, és ha igen, akkor azok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.
2.
Az Apis mellifera nem rendelkezik olyan tulajdonsággal, amit te feltételezel. Ez egyfajta a kakukkhoz hasonló parazita életmódot feltételezne. A feromonrendszer - ami a rovarok szociális magatartását szabályozza - mellett az ilyen kakukk magatartás nem lenne eredménye. Nem is tudok rá példát.
3.
Egy fajon belül nincs és nem is lehet olyan az élővilágban, hogy gazda-parazita viszonyban lenne egyik alfaj a másik alfajjal. Ha két alfaj véletlenül vagy emberi hatásra közel kerül egymáshoz, akkor a rendszeres párzás révén olyan erőssé válik a génkeveredés, hogy pillanatok alatt eltűnik az egyik alfaj vagy pedig a keveredés eredményeként a két alfajból keletkezik egy új alfaj.

Hozzászólás témája: Re: méhészeti technológiák Elküldve: 2010.01.09. 17:1Cerana !

- A gazda méh némelyik családja meg tudja védeni magát a capensis-szel szemben. Mások nem.
Nem tartom valószínünek, hogy az eltérésnek genetikai oka van. Inkább a család egészségi állapotától függ.

Az én holmi spekulációm:
A rajzás idején -amikor ereje taljében van a család- a váltóbölcső a fészek szélén van, vagy a mellette levő mézes lépen.
Ennek az lehet az oka, nehogy a gazda-anya belepetézzen.
Ilyenkor a jó egészségi állapotban lévő család a betolakodó capensist nem tűri meg a fészek közelében, ezért az a mézkamrában próbálkozik.
Egyéb ismeretek hiányában azt gondolhatjuk, hogy a méhek cipelték -a rácson- át a petét és beragasztották az ott várakozó bölcsőbe.
Csoky írta, hogy megkisérelt kikeltetni 17 mézkamrában talált bölcsőt, de egy sem kelt ki.
Valószínű azért, mert a fészektől távol nem részesült kellő gondozásban.

- Tavaly -az egyetlen váltőbölcsős családomnál- annyit figyeltem meg, hogy: több váltóbölcsőből épségben kikelt az anya és a kikelésük után egy hétre ment ki a raj.
Az idén -többek között- pedig azt, hogy ahol bukott a leröpítés sikere, ott a váltóbölcsőből több nappal előbb keltek az anyák mint a rajbölcsőkből az első. Előfordult az is, hogy a raj már akkor kiszállt, mikor még egy rajbölcső sem volt befedve.
(A leröpítést mindig a bölcső korához időzítem. A bölcsők korát úgy ellenőrzöm, hogy félkeretes rakodónál a felső fészekfiókot alulról nézem meg, az egészlépes fekvőnél pedig a fészek közepéről kiveszek 1-2 keretet. Nem számolva az áldásos váltóbölcsővel, észre sem vettem azokat.)
Számomra feltűnő újdonság az is, hogy a kiszállt rajban csak váltóbölcsőből kikelt anyák! vannak, az öreg pedig sehol.
(Milyen anyaváltás ez? Fajtaváltás!)

- Visszakanyarodva a témanyitómhoz.
A kotlás -legnagyobb gyüjtés idején a munka szabotálása- mellett a leröpítés sikerének elmaradását is a váltóböcsőből kikelt anya okozza.

Sziasztok!
Röviden a kölyökcsalád szépen felerősödött,a törzscsalád pedig állanyás lett. Nekem még soha nem volt állanyás családom,és a bölcsők rendesen megtévesztettek.

"Készítettem egy kölyök családot,de valahogy átkerült az anya a törzs családból.Két nap múlva vettem észre a sok bölcső," Visszaolvasva a hsz-e met azt nem írtam bele hogy az anyabölcsők a törzscsaládban voltak.

A mi méhünkkel szemben nem tud teret nyerni a capensis.

- Az itteni rövidebb tenyészidőszakban behozhatatlan hátrányt szenved a szaporodási adottságai miatt.
- Helyesen gondozott méhészetben, jóerőben tartott méhcsaládokban még megtelepedni sem tud, nemhogy szaporodni.

Nem tartom valószínűnek az Európába kerülését a fajnak, de amit az éghajlatról írsz, nem tűnik igaznak. Pl Fokváros és Róma éghajlati adatai nagyon hasonlóak, természetesen 6 hónap eltolódással. Az olasz méh is megél Európa szerte.
http://hu.allmetsat.com/eghajlat/olaszo ... code=16239
http://hu.allmetsat.com/eghajlat/afrika.php?code=68816

T

A capensis-t tudomásom szerint a bucihoz sem használják, ezért Európába legfeljebb véletlen folytán, néhány felelőtlen méhész útján kerülhetett be egy-két példány. Az pedig csepp a tengerben. Ha be is került volna az európai klíma pillanatok alatt kiszelektálta, tehát azt feltételezni, hogy egy hibás génállomány következménye a váltóbölcső nevelése tökéletesen téves elképzelés. Kb. olyan abszurd, mint amikor az anyuka a tüzes vérű nagy kislánya szifiliszéért a szomszéd kemény f@szú legény helyett a nyilvános wc ülőkéjét okolná.

cerana: " A capensis fajtabélyeg vizsgálattal kideríthető lenne. Nem ?"

- A fajtabélyegről, használható ismeretem nincs.

bükk: "Népes álanyás család pedig tud ilyen általad leírt petézést és bölcsőépítést produkálni...nekem is volt ilyen.
Az hogy a pörgetett fiókot nem nem takarította ki szintén ezt erősíti."

- A választ elfogadom.
A megfigyelést folytatom --egyelőre a körülmények változtatása nélkül.

Én véletlenül találtam rá erre a megoldásra az első önálló méhészeti évemben. Volt 30 db 20 keretes NB kaptáros családom és nem akartam bajlódni a rajzással, ezért amikor a vadépítményben a savós herefiast elkezdték lefedni, széthúztam a fészket. Arra számítottam, hogy ezzel egyszerűen csak késleltetni fogom a rajzást. De ehelyett a első ránézésre a rajzás elmaradt. Örültem. Akác elején apám tanácsára csináltam tisztító pergetést és akkor fedeztük fel sorba a családoknál a váltóbölcsőket. Apám kétségbe esett, hogy ennyi rossz anyánk honnan a fenéből lehet. Gyorsan csináltunk meg vásároltunk rajládákat, hogy kimentsük a szép bölcsőket. A párzások sikeresen megtörténtek. A második akácpergetés után a fészeklépeket újra összepakoltam, de rohanva és nem vetem szemügyre jobban a családokat.

Akác után apám mondta, hogy nézzük meg újra a 30 törzscsaládot és ahol majd újra bajt látunk, ott kukázzuk az anyákat és helyére betesszük az új anyát a kicsi családdal. Sehol nem találtunk váltóbölcsőket és az anyák gyönyörűen felfejlesztették a fiasítást. Így aztán minden szaporulatot megtartottunk, hogy az állomány nőjön. Ócska kaptárokat vettünk, javítgattuk, keretet csináltunk, műlépeztünk és következő évben már 70 méhcsaláddal indultam.

Közben sokat olvasgattam a szakirodalmat és arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem volt véletlen ami a méhcsaládjaimmal történt. Következő évben és azt követően mindig teljesen tudatosan használtam ki a méhek ezen tulajdonságát. Néhány év múlva beszéltem anyanevelő méhészekkel, akik egyáltalán nem csodálkoztak, hanem természetesnek tartották a módszeremet. Egy hátránya van a módszernek, hogy pergetéskor válogatni kell, melyik keretet pergeti az ember és viszonylag sok méz marad a fészekben. De nem vagyok biztos abban, hogy ez jelentős hátrány.

Misi!

Az hogy a capensis egyszer majd nagy veszély lehet világszerte a Dél-Afrikai méhészek rendre felhívják a figyelmet.
Terjedése azonban az elmúlt néhány évtizedben nem túl nagy területet foglalt el(hibrid zóna)őshazájában sem.
Honi jelenléte szinte kizárt,kevés méhészről tudom elképzelni hogy méhekért jár Dél-Afrikába,tengeri kapcsolatunk meg nincs.

Népes álanyás család pedig tud ilyen általad leírt petézést és bölcsőépítést produkálni...nekem is volt ilyen.
Az hogy a pörgetett fiókot nem nem takarította ki szintén ezt erősíti.
Anya keresésre bevált módszer hogy másik családból teszek át 1 fias keretet,visszazárom és 1/4 óra múlva megnézem a fiast.
Ha van anya akkor ott van.

Mivel nem fekvő kaptárral dolgozom, ezért valóban nincs tapasztalatom a fészek ilyen módon történő széthúzásáról.
Az is igaz, hogy rakodóban sem raktam még ennyire messze (2-3 félfiók betűzésével) a fiast a fészektől. Illetve, hát anyás dajkánál történt már, de ott ráccsal lennt volt tartva az anya, így az anya nem mehetett fel esetleg váltóbölcsőt bepetézni.
Mivel azért a fekvő kaptárnál a fészek széthúzása és tűzdelése nem ismeretlen technológiai fogás, kíváncsi vagyok arra, hogy a fekvős kollégáknak van-e hasonló tapasztalata, mint ami neked. Nevezetesen az, hogy a fészektől távol nem pótbölcsőt húznak a fiasra, hanem váltóbölcsőt építenek, amit aztán az anya bepetéz.
Alkalomadtán én rakodóban kipróbálom, valóban ez történik-e. Mindenesetre vannak kétségeim. Eddigi tapasztalataim inkább azt erősítik meg, hogy pótbölcsőt húznak.

Misi !
Kérlek ne vedd kötekedésnek, amit most írok. Én értékelem az eredeti ötleteket, bármennyire hajmeresztőek azok. Ezek viszik előrébb a világot. Ezért javaslom beszéljük meg konstruktívan a dolgot. Az alant leírt eseted publikálása során nem kellett volna megvárnod, amíg befedik a a fiasítást ? Mert én az álanyát ilyen esetekben mindig úgy szűröm ki, hogy található-e petés bölcső (pároztatóknál). Ha igen, akkor az nálam később mindig álanyának bizonyult. A capensis fajtabélyeg vizsgálattal kideríthető lenne. Nem ?

Hozzászólás témája: Re: Méhek viselkedése Elküldve: 2011.07.13. 22:55
- Azt mondják, hogy az Apis mellifera fajon belül egyedül a capensis (alfaj) dolgozóalakú egyede képes arra, hogy párzás nélkül termékeny petét tojjon. A továbbiakban én is így nevezem.

Jandasz !

- A leírásodból nem derül ki, hogy miből tevődött össze a kölyökcsalád és az sem, hogy a készítésekor milyen állapotban volt a törzscsalád. Ezért leírom a saját (hasoló?) esetemet.
Június 25-én hibátlannak tűnő csaldot ellenőriztem július 23-án.
Petén kívül semmilyen más korú fiasítás nem volt.
A lépek oldalán és az élén is sok böcső, nagyobb része bepetézve, és volt amiben kettő petét láttam.
A dolgozó sejtek több lépen nagy felületen bepetézve.
Felmerült a gyanú, hogy tetten értem a capensist! Alapos kereséssel sem találtam anyát -a lépeket egyenként leráztam. De megeshet, hogy közben felrepült.
Ezek után a fészket anyaráccsal lefedtem és rátettem egy frissen pörgetett -méhtől mentes- fiókot.
Ezt egy nap múlva megnéztem. Még nem volt teljesen kinyalva. A sejtek fenekén csillogott egy kis méz.
Újabb egy nap múlva (25-én) sok lépen (csak a lapján) sok bölcsőt találtam -bepetézve is. Ugyancsak nagyszámú dolgozós sejtet petével.
Számomra ez bizonyíték a petéző dolgozó jelenlétére. Több mint valószínű, hogy ebben a családban semmilyen anya nincs.Még pedig azért, mert minden bizonnyal a capensis dolgozó is csak akkor kezd petézni, mikor már valamennyi ideje nincs capensis anya a közelében.

- Azóta hogyan alakult a törzs- és a kölyök család állapota?

Pótbölcsős anyanevelésről akkor szoktunk beszélni, ha nincs anya a családnál és dolgozónak indult sejtre húznak anyabölcsőt a dolgozók. Én nem ezt a folyamatot írtam le.

Azt írtam le, amikor van termékeny petéző anya a családnál, de a fészek széthúzása miatt az anyaferomon nem jut el elegendő dózisban minden dajkaméhhez. Ebben az esetben gyönyörű szép szabályos anyabölcsőt építenek, amit aztán a néha arra járó anya be is petéz és szép szabályos anyanevelés is zajlik.

Kételkedhetsz abban amit leírtam, ezért próbáld ki a jövő esztendőben. Meglátod, hogy úgy fog zajlani, ahogy leírtam.

Az anyák csonkítását soha nem csináltam. Nem szeretem és nem is támogatom, de tudom, hogy sokan alkalmazzák. Kutyát se tartanék soha láncon a kertemben. Én ezeket a módszereket veszélyesnek tartom.

A személyes tapasztalatom, hogy a rajbölcsőből és a váltóbölcsőből kelt anyák a legjobb anyák és ezek a családok a legjobb termelő családjaink.

Ne haragudj Misi, de amit itt leírtál, nagyon emberszabású ötletek, azonban a méhek egészen más módon működnek.

Jobban tennéd, ha sokkal többet olvasnád a legkorszerűbb szakirodalmakat, ahol a méhcsaládok életét szabályozó folyamatokról nem 200 éves ötleteket ismételgetnek, hanem valós mérések, vizsgálatok, tesztek, eredmények alapján írnak.

Én nem vitatkozom. Amit leírtam az nem vitatéma, hanem tény.

Én azt nem állítottam, hogy más módon nem érhető el anyaváltás. Te híve vagy az anyacsonkolásnak. Én nem. Az anyacsonkolás miatti anyaváltás kicsit különbözik attól a folyamattól amit leírtam.

Én az anyacsonkolás miatti anyaváltást nem tekintem csendes váltásnak. De ez nem vita tárgya, hanem ízlés dolga. Te ezt is csendes váltásnak tekinted. Tekintsd annak. Engem nem zavar.

Ez csak természetes! Kockázatos dolog nagyobb távolságra elkóborolni a kaptafa mellől.Úgy néz ki, hogy a különleges képességei erre felé kevésbé érvényesülnek. Erre mutat a mesterséges szaporításával elérhető eredmény is.
Vajon szelektálnak-e a váltóhajlamra azokban a méhészetekben, ahol azok a nagy arányú, titokzatos okú téli családpusztulások bekövetkeztek?- A mi méhünk az anyájait rendes körülmények között a rajzáskor újítja meg! Rendkívüli esetekben pedig dolgozó sejtben lévő, arra alkamas álcából nevel anyát!
- Az "egytető" alatt csendes anyaváltás nincs! Az csak illúzió!
Viszont a kaptártető alatt van, fajta váltás. Aminek során a családon belül -előbb vagy utóbb- a betolakodók legyilkolják a mi méhünk anyáit

Időközben rájöttem, hogy régebben is láttam már (fajta)váltó anyákat a méhesemben.
Nem is keveset. De csak addig éltek, míg megláttam a fészektől ráccsal elválasztott -kijáró nélküli- mézkamrában a befiasított bölcsőjüket.

Pter!
Írásod alapján úgy látom, Te is félreértesz valamit. Amire Te hivatkozol az általad javasolt technológiák alapján, ott nem váltó, hanem pótbölcső neveléséről van szó. A váltós családoknál a fészekfiókokban (azaz az anya közelében) húzzák a váltó bölcsőt, amit aztán az anya bepetéz. Persze szerepe lehet ebben a gyengébb anyaferomonnak is, de más olyan anyahibának is, amit mi nem veszünk észre, vagy esetleg szándékosan mi idézünk elő (pl.csonkítás). A lényeg, hogy az anyaváltás során a család tervszerűen neveli váltóanyát, azaz az elejétől kezdve arra készül, úgy táplálja - akárcsak a rajbölcsők esetén.
Az általad hivatkozott "csendes anyaváltás" tulajdonképpen új pótanya nevelése pótbölcsőből, aminél az anya minősége is bizonytalan emiatt, hiszen eleve bizonytalan az álca kora is. Ugyanis esetedben a meglévő munkásfiasra húznak bölcsőt, nem pedig az anya megy oda bepetézni a megkezdett váltóbölcső kezdeményt. Az általad javasolt módszereknél kifejezetten az öreg anyától való távolság miatti feremongyengülés idézi elő a bölcsőhúzást. Itt szerintem pótbölcsőkről van szó, nem pedig váltóbölcsőről.

T

Az elképzelésem:
- Az idegen méh (valamilyen számú) dolgozó-alakú egyede belopakodik a mi méhünk (gazda) családjába.
A fészek szélső- vagy a mellette levő mézes lép oldalára 5-6 anyabölcsőt épít és petét rak bele.
A rajzás idején (április-május) kikelt idegen anya a párzásához nem talál a faj(táj)ából herét. Ezért petét rak a heresejtekbe, hogy majd a júliusban kikelő fajtársának legyen kivel párzani. Ennek a júliusban kikelt és párzott anyának a dolgozó-alakú ivadéka lesz az aki (a következő évben) váltóbölcsőt épít a gazdaméh családjában.
***
A kaptárban időnként vannak olyan zavaros állapotok, amiből nagyon nehéz megállapítani, hogy mi is történt.
Pl. bölcső is van meg pete is, van is anya meg nincs is, és ehhez hasonlókat lehet itt a fórumon is olvasni.

Ezt azzal magyarázom, hogy a váltóbölcsőből kelt anyák bizonyos körülmények között leölik a gazda méh anyját.

Ezek után számomra semmi meglepő nincs abban, hogy a méhek azt az anyát váltják le amit a méhész is lecserélendőnek ítélt. Mert a csendes anyaváltás (a fent leírt módon) eleve kisebb-nagyobb mértékű népességfogyással jár. (Kiválóan petéző váltóanyák esetében is!)

Megtaláltam.

Nem értek én félre semmit.
Sokkal inkább te próbálod félremagyarázni a csendes váltó családok jelentőségét.
Amíg nem vándoroltam szelektáltam váltó hajlamra,és gyönyörű családokat produkáltak a váltó anyák.

Vagy nem!
Nézd meg Jenő videóját!

Ha vélhetően ezek az anyák selejtesek, akkor Csoky félremagyarázza Misi elméletét.

Kicsit értékeld át a tudásod mert teljesen képzavarban vagy.
Amiről szó van az a csendes anyaváltás és nem az anyanevelés,részben a feromonhoz is van köze de nem úgy ahogy beállítod.

Mielőtt valami halandzsát még elengednél a témában tedd meg,hogy utánna olvasol és szólj ha már képben leszel.
De csak akkor ha megfejted nekem,hogy mit teszek a méhészetedben abban az esetben,ha holnap kiautózom hozzád és utánna garantálom neked,hogy télre a családjaid nagyrésze leváltja az anyját.

Olvasgatom az előttem lévő hozzászólásokat,és bizony tanácstalan vagyok.
Vélhetően ezek az anyák akkor selejtesek a Misi szerint.
download/file.php?id=1278&mode=view

Nincs abszolút biztos módszer. Nálam megélt már két telet is szárny levágott anya.

Valamit te félreértesz. Amit leírtam, azzal nem okozol kárt. Misi úgy írja le a méhcsalád váltóbölcső készítését, mint egy hibás tulajdonságot, mintegy betegséget, holott erről szó nincs. Ez az Ő részéről egy totális félreértés, mert nem ismeri eléggé a méhek tulajdonságait. Minden anyanevelő ismeri és alkalmazza a méhek ezen tulajdonságát amit leírtam, vagyis az anyaferomonnal nem találkozó dajkaméhek az általuk dajkált fiasításra anyabölcsőt húznak. Ezt az anyátlan és az anyás dajkacsaládok esetén is megteszik, de ahhoz úgy kell berendezni a kaptárt, hogy az anyaferomon lehető legkevésbé jusson el oda, ahova az anyanevelő a bölcsőket rakja.

Nekem a következő volt a rajzásgátlási módszerem és a 20 keretes NB-ben mindig így méhészkedtem. Akácra vándorlás előtt egy héttel az erősen herelépet építő és befiasító méhcsaládok (ez a rajzásra készülés legkorábbi tünete) fészkét széthúztam a kaptár teljes hosszába. Akác tisztító pergetésnél vettem ki a kaptárból a váltóbölcsőket és tettem ki néhány keret fiassal együtt szaporulatnak. Akác után a bepárzott anyákat a fiasításukkal vagy visszatettem az öreg anya helyére vagy nem. Természetesen az akác utolsó pergetésénél a fészket helyreállítottam vagyis a fias lépeket újra összerendeztem a kijáróhoz.

Ha csonkolod az anyát simán leváltják a hókuszpókuszaid próbálgatásai nélkül is,amikkel több kárt okoznál már mint ami hasznot remélsz tőle.

A csendes anyaváltást bármely egészséges családnál ki lehet váltani.

Miért jelennek meg a váltóbölcsők a méhcsaládoknál? A bölcsőépítés oka egy természetes ösztön. A fiasítást tápláló dolgozók akkor nevelnek 100 %-ban dolgozót a megtermékenyített petéből, ha állandóan kapnak bizonyos mennyiségű anyaferomont. Ha bármilyen ok miatt nincs jelen a környezetükben elégséges anyaferomon, akkor a fiasítást gondozó méhek a peték egy részéből anyát nevel. Ha bármilyen eszközzel az anyát elég távol tartjuk a fiasítástól, akkor a bölcsőépítési hajlam felerősödik. (Anyanevelők ezt az ösztönt váltják ki a dajkacsaládoknál.)

Egyszerű módszerrel elindíthatunk váltóbölcső építést:
1.
Egészséges legyen a család.
2.
Legalább egyenleg szintű nektárgyűjtés legyen és virágporban hiány ne legyen.
3.
Több mint háromszor akkora lépfelület legyen a kaptárban, mint amennyit az anya bepetézik.
4.
NB esetében fészeklépeket "széthúzom" a kaptár egészében, tehát üres és mézes lépekkel tűzdelem meg a fészket.
Fél boci esetében, ha az alsó két fiókban petézik az anya, akkor felteszek rá három üres lépes mézeslépes fiókot, majd egy újabb fiassal megtöltött fiókot.
5.
Várok türelemmel és ha nincs hordás nagyon kicsi napi adagokkal etetek.

Valószínűnek tartom, hogy a buckfast hibridek esetében nagyon az átlagosnál jóval ritkább a váltóbölcső építése. Ez nem a buci melletti propagandának szánom, hanem épp ellenkezőleg. Ha még erre se képes ez a hibrid, akkor a hosszútávú életképessége is kérdőjeles.

Gondolkodtam már én is valami ilyesmiről. Ha a fészek két fiókját külön veszem el, a leröptetéssel már semmiképen nem lesz rajzásra képes méhtömeg. Ha az anyát nem találom meg -márpedig erre a nagy méhtömeg és az időhiány miatt erre jó esély van - mindkét elvett fészekfióknál bölcsőnek kell lenni. Jövőre meglátjuk.

Mi a fenéért ölték volna meg? Tavaly volt amelyiktől előtte kétszer, összesen 7-8 bölcsőt sikerült mentenem.
Most két csendes váltóm van, de holnap lesznek kelés előtti nevelt bölcsőim, és mindkettő bölcsőzés után ebből kap, mivel nem szerencsés tulajdonságúak. Az egyik a futottak még mezőnyben volt. A másik ugyan gyorsan feljön tavasszal, és az egyik legjobb gyűjtő, de vadak mint az ördögök Úgy hogy ki kell szelektálnom mindkettőt a csendes váltás ellenére is.