Csak annyival egészíteném ki, hogy mindhármuk érdeke, hiszen Jenő hustermelése is eredményesebb, ha az körülmények kedvezőek.

Hát nem vagyok egy pénzügyi-gazdasági szakember, ezt előrebocsájtom.
Mi méhészek minden felhasznált anyaghoz, eszközhöz, szolgáltatáshoz az ÁFA-t megfizetve jutunk hozzá, a termékünk ára az eladáskor ezt tartalmazza.
Egy nagyobbacska kereskedő cég a tevékenysége során a költségek után az ÁFA-t visszaigényelheti.
Kivéve a nyeresége utánit (eladási ár- bekerülési költség).
Ki járna jól az ÁFA eltörléssel, persze a vevő ( ideig-óráig) és a kereskedő cég.
Ja és ki bukna rajt?

Áfacsökkentés:kereskedőknek

https://www.efsa.europa.eu/sites/defaul ... report.pdf

http://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltata ... r-mentesek

Most akkor hogyisvanez?

Sok helyen, sok csapból csak az folyik: méregben úszik a világ...

Csányi Tónyi egyenesen Armageddon-t sikolt...

A link alapján talán nem nehéz belátni, hogy a helyesen, szabályosan folytatott növényvédelmi tevékenység nem az ördögtől való, s azt sem ártana látnunk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés léte függ azon, hogy fenntartható növényvédelmet folytassunk. A fenntarthatóság alatt az élni és élni hagyni elv érvényesülését értem, természetesen a hatékonyság megtartásával.

A gazda élelmiszert termel. A méhész is élelmiszert termel (kivéve Jenőt, aki elsősorban húst termel). Mindkettőjük érdeke, hogy legyen minél több virágzó kultúra, azok telepítése és fenntartása gazdaságos legyen, s a megporzást igénylő kultúrák növényvédelme ne pusztítsa a megporzó szervezeteket. Ebből a konstellációból egyik elem sem hagyható ki, tehát a méh sem, a növényvédelem sem. Ha jól csinálja mindenki, a mellékelt elemzés alapján kijelenthető: lehet és kell törekedni az élhetőbb növényvédelemre, s annak lesz hozadéka. Nem biztos, hogy a növényvédelem teljes betiltása a járható út.

Idézet a cíkből : A méz ára évek óta nem változott, " és az is szomorú , hogy 27 százalékos áfa terheli a fogyasztást". Az áfa csökkentés kinek lenne jó?

Mai olvasnivaló:
https://www.agroinform.hu/kornyezetvede ... tent=40531

és:
https://www.agrarszektor.hu/allat/most- ... 15473.html

Szerintem még ne tapsolj..... kapni fogsz helyette meleg ködöt a szer csak a légi kijuttatási engedélyt nem kapja meg a földi majd megy, hogy meglegyen a hatás... gondolom nagyobb dózis majd szépen meg űl a kaptárak közt a meleg köd....szerinted melyik ártalmasabb ? Az a szer ami szépen le űl majd lebomlik, vagy ami órákig lebeg

Jövőre már nem szórhatják a fejünkre a kémiai szúnyogirtó szereket
https://24.hu/belfold/2019/07/18/szunyo ... RhJzOJeQgA

Kis lépés egy nagyobb cél elérése felé! Követendő példa!

http://morzsafarm.hu/mehbarat-zoldtetot ... zmegallok/

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/1 ... mesztesben

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/1 ... eheszeknek

és nyugodtan telepíthetsz szélturbinát a méhesedbe.
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/1 ... zelturbina

Olvasgatom a OMME szaklapját: hordós nagybani vegyes felvásárlási ár
EU:3.79€
Mo:1.97€

Mintha nem is volna közünk európához
Ja ez tavalyi....

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása
A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap. A méhtartás regisztrálásakor az állatok állandó tartási helyét kell bejelenteni, s az így létrejött tenyészet rendelkezik majd önálló azonosítóval. https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/megvaltoztak-a-mehtartas-regisztralasara-vonatkozo-eloirasok
***
Mondjuk nem derül ki belőle, meglévő több telephelyre kell-e külön TIR számot kérni, vagy kiutalják automatikusan.(?)

Tomipapa!
Nekem sem szimpatikus a hozzáállásod.
Úgy látszik én jobban féltem az unokám mint Te a tiédeket.
Írod:"...Ráadásul olyan hírekkel is szembesülök, miszerint az emberi hatásoktól jóformán mentes régiókban is tapasztalható a rovarpopulációk csökkenése, gyakorta inkább átrendeződése. Olyan trópusi esőerdőkben is tapasztalták rovarfajok populációjának csökkenését, ahol semmilyen antropogén hatás nem befolyásolhatja a biodiverzitás alakulását...."
Ez az érvelés pl. nem áll meg a lábán, azt hiszem ezt Te is tudod. Nincsenek a bolygón érintetlen területek, ez csak mese.
A felmelegedést okozó gázok kibocsátása az egész bolygó éghajlatát megváltoztatja, nincsenek szűz területek. A felmelegedéssel megváltozik a hőmérsékleten kívül, a széljárás, a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása. Innétől kezdve pedig borul az ott kialakult ökoszisztéma.

Cinikusnak tűnik az "Az Úr adta, az Úr elvette. Áldott legyen az Úr neve!" idézet.
Persze, hogy elveszi, ha a figyelmeztető jeleit, nem akarják észrevenni, illetve félremagyarázzák.

Tomipapa!
Azt azért ne felejtsd el, hogy a felmelegedés a jelen időkben antropogén hatás. Annak ellenére, hogy a Föld történetében antropogén hatás nélkül is volt felmelegedés. Hiszen nincs másról szó, hogy a Föld szénvagyona éppen milyen disztribúcióban foglal helyet a két nagy rendszert illetően. Ez a két nagy rendszer a levegő, és a nem levegő. Ha a levegőben van, akkor a légkör melegszik, ha a savas esők formájában a vízbe kerül, akkor hűl. Innen persze megint a levegőbe tudna kerülni, hiszen a szénsavból könnyen lesz széndioxid. Ha azonban az élő szervezetek megkötik, akkor nem tud a levegőbe kerülni. Akkor kerül a levegőbe, amikor az ember ezeknek az élő szervezetnek a maradványait elégeti. Nagyjából kétszáz év alatt égeti el, ami egy-két milliárd év alatt került megkötésre! Hát ez ugye nem csekély antropogén hatás!

Tényleg én is aggódok, ám ezen aggódásom nem írja felül a hülye, inadekvát érvelési próbálkozások iránti viszolygásomat...

"Sanchez-Bayo és Wyckhuys szerint ez olyan mértékű kihalási hullámot jelent, amilyen utoljára a dinoszauruszok eltűnésének idején söpört végig a bolygón. Az okok között olyan tényezők szerepelnek, mint az élőhelyek zsugorodása, az urbanizáció, a környezetszennyezés – a rovarirtóktól a műtrágyákig –, az invazív fajok megjelenése, illetve a klímakatasztrófa.

„A jelek egyértelműek” – írták az ausztrál kutatók. „Ha nem változtatunk az élelmiszer-termelési módszereinken, az visszafordíthatatlan változásokat okozhat a biológiai sokszínűséget tekintve.”

Nos, ha a dinoszauruszok kihaltak, az egy rendkívül szomorú dolog. Akkor is voltak rovarok, melyek egy része akkor is kihalt. Lehet, hogy most is kihal a fajok egy része. Ha ilyen ökör módon csináljuk, még az sem lehetetlen, hogy az ember is megpróbálja kihalasztani magát. Félek, ennek a valószínűsége nem túl nagy, fajunk aránylag adaptív, minden butasága ellenére.

Ha a dinoszauruszok kihaltak, annak bizonyára nyomós oka lehetett. Eme okok között az urbanizáció, a rovarirtók, a műtrágyák, a környezetszennyezés és az inváziós fajok megjelenése minden bizonnyal nem szerepelt. Az élőhelyek zsugorodása és a klímakatasztrófa sem antropogén okok miatt játszhattak szerepet a dinoszauruszok kihalásában. Akkor most az ember okozhatta a dinoszauruszok kihalását is, avagy mégsem? Ha meg mégsem, akkor mi a rossebnek kell ilyen ökör érveléssel illusztrálni?

Mondom, aggódok magam is kicsiny (és nagyobb) unokáim sorsa mián, ám a szomorú jövőképet képtelen vagyok összehozni a dinoszauruszok megrázó kipusztulásának tényével. Ráadásul olyan hírekkel is szembesülök, miszerint az emberi hatásoktól jóformán mentes régiókban is tapasztalható a rovarpopulációk csökkenése, gyakorta inkább átrendeződése. Olyan trópusi esőerdőkben is tapasztalták rovarfajok populációjának csökkenését, ahol semmilyen antropogén hatás nem befolyásolhatja a biodiverzitás alakulását. Klímaváltozásról beszélnek, de ott a klíma sem változott érdemlegesen. Akkor pedig a fajok eltűnése, "kipusztulása" lehet, hogy nem is kizárólag antropogén hatások függvénye? Lehet, hogy a dinoszauruszok kipusztulásának analógiájára, egy általános felmelegedési hullám következménye a változás? Lehet, hogy a német tudósok is ennek a jelenségnek a detektálói?

Szóval aggódok én, de még fogalmam sincs, hogy ez a jelenség milyen mértékben emberi ráhatás és milyen mértékben egy természetes klímaváltozás hatásának következménye. Volt régen is Európában trópusi vegetáció és fauna, ugyanakkor volt masszív eljegesedés is, a rá jellemző flórával és faunával. Egyikben sem volt szerepe az embernek. Ha nagyon terhére lesz a bolygónknak az ember, akkor a bolygó "kiforrja" magáról ezt a fajt is. Lehet, hogy egyes -rendkívül specializált- rovarfajok is mennek a levesbe. A tőlük függő növényfajok is. Az őket predáló szervezetek egy része is. A parazitáik jelentős része is.

"Az Úr adta, az Úr elvette. Áldott legyen az Úr neve!"

https://nlc.hu/szabadido/20190701/nem-a ... arancsolj/

"kiderült, hogy az elmúlt években a repülő rovarok teljes biomasszája nem kevesebb, mint 76 százalékkal csökkent."

Arisztaiosz!

Köszönöm, a mindenre kiterjedő megerősítést! Magam is úgy gondoltam,hogy a mi általunk tartott méhekre semmi hatással nincsenek a fali,és poszméheken élő atkák.

Megnyugtató,hogy nem a Varroa nemzetségbe tartozó valamelyik faját találták meg rajtuk!

Oszkár!

Ami azt illeti, valóban valószínűtlen, hogy a Varroa nemzetségbe tartozó valamelyik faj, ill. a V. jacobsoni-nak valamelyik törzse előfordulna poszméheken, illetve a videón látható magányos méheken (esetünkben faliméheken), ám az is igaz, hogy a poszméheknek és a magányos méheknek is lehet parazita, illetve egyéb típusú ( pl. kommenzalista, neutralista, foretikus) atka-partnere.

Valóban vannak ilyenek, s ezen a tényen alapulva megállhatna a "potenciális atka tenyésztő" aposztrof. Nos, hogy lássuk, mindez milyen veszélyt jelenthetne a mi méheinkre, érdemes utánaolvasni is. A Bombusokra találtam egy nagyon érdekes irodalmat, melyben a kereskedelemben kapható poszméhek atkáit keresték és találták meg. Nem elemezném részletesen, a tanulmány linkje:

https://www.researchgate.net/publicatio ... reenhouses

Mint látható, nincs releváns veszély számunkra, s a kereskedelmi poszméh-családok sem hoznak magukkal sem a mi mézelő méhünkre, sem a Bombus nemzetségre veszélyt jelentő "idegenhonos" parazita atkákat (a Nosema, Crithidia protozoa-parazitoid szervezetek már más kérdés, ám azok nem atkák, s a mézelő méhekre sem jelentenek veszélyt, így az most számunkra elhanyagolható).

Magányos méhekre, melyeket a riportban láttunk, szintén vonatkozik, hogy mindenféle "kísérő" szervezetek élnek velük, többféle kapcsolatrendszerben. Köztük atkák is. Ezen atkák nem feltétlenül paraziták, de ezt se boncolgatnám, inkább belinkelem:

https://www.researchgate.net/publicatio ... protection

Nos, ezek a faliméheink "kísérői"...

S akkor az érdekesség kedvéért egy másik cikk a magányos méheket "kísérő", foretikus atkáról:

https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-01003578/document

Egyébként az ilyen irányú kommenzalista, foretikus "atka-probléma" szerepelt már a Fórumon többször is:

viewtopic.php?f=11&t=39&p=152849&hilit=kommenzalista#p152849

Az eredeti, "rotarywings-es" kérdésre a válasz: ez a "fővárosban bohóckodó" és "potenciális atka tenyésztő" személy, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, ornitológus. Ezek szerint Ő is a mi adóforintjainkból él. Lehet, hogy nem szimpatikus (magam is vitatom némelyik fecskékkel kapcsolatos ismeretterjesztő megállapítását).ám a magam öreges, amatőr, ornitológiát kedvelő és tangenciálisan művelő módján ilyen hülyeségeket akkor sem írnék le, ha az antipátiám másképp nem tudnám kifejezni. Már csak azért sem, Kedves Rotarywings mert az ilyen beszólások semmi másra nem jók, mint a tudatlan butaságunk illusztrálására...

Poszméheken atka?? Miből gondolod,hogy "atka tenyésztő"?

Ezt a potenciális atka tenyesztőt még jo hogy a fővárosban bohóckodnik....... csak tudnám miből éll.....

https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-napr ... t-7061147/

Katasztrofális szezonnal kellett szembenézniük az idén a méhészeknek mind az akácnál, mind a repcénél – mondta a Magyar Nemzetnek Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke felidézte: a repcét gyakorlatilag elvitte a szárazság, ezért a méztermés a tavalyi mennyiségnek mindössze a húsz-harminc százalékát érte el.

Alakulnak a számom, nagyon-nagyon lassan. Az okok is előbb utóbb tisztázódnak.

https://portal.nebih.gov.hu/-/nemzeti-n ... owUW_X600k

Nem oly régen, az OMME hírekben már idéztem ezt a "hírt": viewtopic.php?f=2&t=55&p=169506#p169506 s nem mondhatom, hogy akkor viharos érdeklődést keltett volna. No, tudomásul véve, hogy a Növényvédelmi Cselekvési Terv nem feltétlenül generál ágyikós-olvasmány méhész-körökben (különben is mindenki bőszen méhészkedik, aki meg nem, az nyaral, pihen, túrázik), ezért nem is erőltetném érdeme felett a hír mantrázását.

Legfeljebb egy bájos ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet: ez az írás dátum nélkül a NÉBIH honlapon van fent, ám a hírekben nem kereshető/feltalálható módon, így kideríthetetlen, valójában mikor jelentették meg. Támpont, hogy Tóth Péter a beszámolóját május 14-én írta, tehát a tervezet csak ezt követően készülhetett el. Én június 20-án "vettem az adást, nem hiszem, hogy sokkal előbb tehette közkinccsé a tervezetet a NÉBIH. A bájos ellentmondás pedig abban áll, hogy ugyan sehol nem tudható meg a felhívás közreadásának időpontja, de az "állampolgári véleményezés" beküldésének időpontja kifejezetten ráutaló:
" Ennek megfelelően az érintett szervek bevonásával a 2012-ben elkészült dokumentumot az Agrárminisztérium módosította, kiegészítette. A felülvizsgálat ugyanakkor magába foglalja annak lehetőségét is, hogy a lakosság is megtehesse észrevételeit, javaslatait a tervvel kapcsolatban. Az állampolgárok észrevételeiket a liliana.toth@am.gov.hu e-mail címre küldhetik 2019. június 17-ig."

A Növényvédelmi Szövetség facebook-oldalán a hír június 13-án jelent meg...

Kedves Állampolgárok! Mintha e lehetőség elúszni látszana...

No, majd 2030-ban jobban szíveskedjen figyelni, akinek módosító, jobbító javaslata lenne...

Akinek meg most is volt javaslata, az tegye már föl valahová -akár az OMME honlapra is- hadd legyünk tisztában, mely elemek kerültek be a méhészeti ágazat részéről a tervezetbe, s mely javaslataink azok, melyek leperegtek a Szentséges Minisztériumról és Hatóságról. Bross talán azt is el tudná mesélni, miként küzdött oroszlánként a méhész-érdekekért. Csodálom, hogy a két fő érdekvédő, aki növényvédelmi kérdésekben szeretné a véleményformálói státuszt magának vindikálni (Csányi és Agyernyőke doktorokra gondolok), miért nem szorgalmazták, hogy elnökük és jóbarátjuk nyilatkozzék már meg az ügyben, ne csak üzengessen...

Egy kis néznivaló a szúnyogok gyérítésének mellékhatásairól:

https://www.youtube.com/watch?v=UFWWznj ... e=youtu.be

Szóval még mindig nem hiszem, hogy szeretik ezt a mi méhecskéink!
Hamarosan beindul az utolsó reménységünk a napraforgó és közben kapjuk majd ezeket a kisebbfajta "védekezéseket" .

Ha már itt tartunk, azt nem értem meg, hogy miért nem lehet napfelkelte előtt csinálni a szúnyogírtást.
Itt is ki volt hírdetve hogy 5 órakor lesz, erre 6:20-kor húzott el felettünk. Azért az nem kis eltérés...

Nincs annál szebb, mint amikor kémiai úton szúnyoggyérítenek a naplementében
https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/nap ... _szep_foto

Hogyan? Hát sűrűbben...
https://www.origo.hu/itthon/20190615-ba ... irtas.html

Szúnyogírtás, de hogyan?

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/ele ... n-6959114/

Na hátha lesznek pitypangos területek is a szántókon:
https://infostart.hu/tudomany/2019/06/1 ... gyartoknak?

Tamás!

Ha már bor és tokaji...
Még az átkosban láttam,hogy az egyik nagy pincészetben óriási halmokban ömlesztve állt a kubai
nádcukor.A tovarisok azt hitték finom édes borokat kapnak mivel répacukrot néztek csak.
Tovarisi konyec,de az ipar megy tovább.

Néhány évig egy multi édes Szamorodni borát iszogattam kedvemre.
De a tavalyi évjárat úgy sikerült a beszállítónak,hogy néhány napon belül örökre levették
a pultról.Ennek se színe,se illata,se íze nem hasonlított a tokajira,csak édes lötty volt.

Ez a multi tavaly 10 millió(!) palack magyar bort vitt,és adott el a külföldi bolthálózatába!
Mi lenne,vagy lett volna ennek analógiája a mézünkre....attól tartok nincs olyan mézkiszerelő
aki ezt a "kihívást" bevállalja,mert van egyszerűbb pénzkeresési lehetőség feltehetően a minőség
oltárán.

Sanyikám!

Nem akarom megkeseríteni a szádban azt a múzeumi tokaji bort, amit most eredet-vizsgálnak, de van egy rettentő hírem: erre azért van szükség, mert anno a Tokaj Kereskedőház egy iszonyatos botrányba keveredett.

Én nem ragoznám, de néhány cikk a botrány kezdeteitől a közelmúltig:

http://nol.hu/gazdasag/pancsoltak-a-tokajit-1461995

https://tokajiborbolt.hu/tokaji-bormuty ... raszataban

https://atlatszo.hu/2015/04/21/tizenegy ... szinteren/

http://www.hetek.hu/hatter/201405/allam ... kaji_aszut

A következő link ugyan nem ezzel a botránnyal kapcsolatos, de a benne kimondott dolgok nem csak a tokaji borokra és a villányiakra nézve érvényesek. A bor és még számos élelmiszer - így a méz is - alapjában véve bizalmi termék, a bizalomvesztés pedig hosszú távon beleég a fogyasztó emlékezetébe, s nehezen állítható helyre a termékkel kapcsolatos negatív emóció:

https://borrajongo.blog.hu/2018/03/04/v ... _margojara


S hogy végképp leromboljam az illúzióidat, a bor-vizsgálatának tenderét elnyerő cég egy régebbi (nem túl vén) bemutatkozása:

http://www.diagnosticum.hu/Magunkrol

No ez a portfolio azóta borász-méhész szempontból módosult, a Diagnosticum Zrt. komoly fejlesztést hajtott végre, s mára képes a bor (és ha szándék van, méz) eredetvizsgálatára is. Ugyi, milyen érdekes, mire nem képes a H-NMR diagnosztika?

http://www.diagnosticum.hu/Palyazatok

http://www.ttk.pte.hu/files/hirek/allas ... sticum.pdf

Az a "pártatlan" ellenzéki sajtó:

https://hvg.hu/kkv/20170719_Negymilliar ... lenyomatat

https://index.hu/gazdasag/2017/07/19/or ... i_baratja/

Egy higgadt tájékoztatás:

https://boon.hu/szerencs-hirei/ahol-a-b ... l-2396968/



No, nem bőszítelek tovább, a méz-vizsgálatokat még nem kezdték el (a bort sem túl régen), de ez a fránya NMR vizsgálat csak hiteles standardok alapján működik, hiszen valójában a vizsgált mintát egy tárolt standarddal hasonlítja össze matematikai statisztikai úton. Mintát meg lehet venni egy homogenizált csomagolói tételből is, ha az a standard, akkor Isten irgalmazzon a szakmának.

Véleményem, hogy mivel a labor már adott (s tudomásom szerint a NAV-nál is található NMR labor), s a minisztériumnak is van némi köze a dologhoz, nekünk már nem a diagnosztikába kellene fektetnünk, hanem egy valóban hiteles, több évjáratra kiterjedő "méz adatbázist" kellene létrehoznunk, s utána a gyors mézvizsgálatoknak már nem lenne akadálya, s egy sorozat-NMR idővel lehet(ne) akár jelentősen olcsóbb is. Már csak az bizonytalanít el, s lohasztja lobogó lelkesedésemet, hogy a mi jó egyesületi elnökünk miképp hozná létre azt a hiteles minta-bázist, s abban sem vagyok biztos, hogy a hiteles termelői minta-bázist szándékában lenne létrehozni, hiszen akár az is kiderülhetne, hogy "fan-szőrzet keveredett a fagyiba". A tavalyi akác-vizsgálatok (Wessling) hozadéka sem villanyozott fel...

Mindenesetre a méhész-közösség akár javasolhatná is az egyesületi vezetésnek egy ilyen standard mintagyűjtemény felállítását. Azért nem az elnökség akácméz-paraméterekért aggódó tagjainak kellene ezt kezdeményeznie, mert félő, hogy ez a program is a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek szükséghelyzeti engedélyei elleni fellépés analógiájára az örök feledés brossi homályába veszne...

Van ahol fontos az eredetvizsgálat.
https://nepszava.hu/3039330_palackonken ... -keszletet

Máshol meg a paraméterek lerontása.

Nincs az OMME -nek felügyelő bizottsága?Miért nem vesznek -vagy vetetnek mintát hatósággal és vizsgáltassák be .Ha hamis akkor jöhet a milliárdos bírság és soha többet ne csomagolhasson Magyar mézet.Az OMME elnöke ellen pedig indítsanak vizsgálatot és kezdeményezzék a leváltást.

"Odaát" a jó Agyernyei pár(4) napos szundikálás után felriadt az álmából, s felfedezte a sajtban a lyukat.

Csakhogy az a "hevesimihályos" lik, nem az a lik. Hevesi Mihály bírja a nyelvet, de miután Agyernyőke másra használja e nemes szervét (talán a legnemesebbet?), kénytelen rendszeresen a "fordítókra", valójában ferdítőkre hagyatkozni, nyelve egyébirányú elfoglaltsága mián. Tehát Hevesi Mihály bírja a német nyelvet, ám szakmailag nem túl combos, Agyernyőke meg nem bírja a nyelvet sem, a szakmával kapcsolatos kvalitásaival kapcsolatban is vannak kétségeim, ezért az idézett cikk a hevesis-interpretációban és a agyernyedetlenes idézet szövegkörnyezetének kontextusában rohadtul más megvilágítást kap, mint az eredeti mondanivaló.

Amiből Hevesi Mihály elindult, az a Deutsches Bienen Journal június 5.-i számában megjelenő cikk volt https://www.bienenjournal.de/aktuelles/ ... aldi-sued/ mely viszont nem egészen azért böstörködött, mert oly olcsó az ár, hanem azt a brand- et féltette, melyet 1925 óta a DIB (Deutscher Imkerbund) a Valódi Német Méz=Echter Deutscher Honig márkanévvel felépített. Valójában tehát egy brand hitelességét féltették, mely brand természetesen a Valódi Német Méz presztizsét hivatott garantálni és fenntartani:

https://deutscherimkerbund.de/226-Echte ... cher_Honig

https://www.saarlandimker.de/echter-deu ... aldi-sued/

https://www.aldi-sued.de/de/angebote/an ... g-0605201/
https://unternehmen.aldi-sued.de/de/ver ... versitaet/

Nos, ha valaki tud olvasni a sorok között is, akkor nyilvánvaló, hogy egy garantált és az értékesítési biztonságot biztosítani hivatott márkanevet féltettek a méhészek az Aldi-Süd akciójától, azaz attól, hogy az áruházlánc a DIB üveg és címke alatt akciózza a márka-terméket.

A "nagyfejűek" ott is mentegetik a mundért, s azzal érvelnek, hogy egyrészt ez az akció valójában a megporzó szervezetek érdekében indult, s az Aldi biodiverzitás iránti érzékenységét hangsúlyozzák, ám mások elárulják a valódi okot is: a 2017-es és 2018-as kiváló hozamot produkáló készletek akciózásáról van valójában szó a "szent biodiverzitás" generál-szlogen ernyője alatt...

Mindenesetre azt sem ártana kiemelnie a jó Hevesi Mihálynak (Agyernyőkétől ilyet már csak azért sem várok, mert ő a felkészületlensége mellett kifejezetten Bross szócsöve, visszhangja és csicskája), hogy a magyar és német viszonyok sem összehasonlíthatóak, Magyarországon a méz-piac kínálati, míg Németországban e termék tekintetében is kifejezetten a keresleti piac a jellemző.

A Deutsches Bienen Journal német méz-fogyasztási adatai viszont nagyon jól jöttek a tekintetben, hogy bükk-Feri elemzését ismét felidézzük annak kapcsán, hogy igazolódott: Bross mézpiaci elemzőnek is outsider, vagy ami még szörnyűbb, egyszerű és könnyen irányítható szócsöve valakinek.

Nem tudom, mi motiválja a Magyar Méz Arcát, hogy olyat hazudjon, amiről már évek óta tudott, hogy semmi realitása:

viewtopic.php?f=2&t=55&p=166177#p166177

A linkben világpiaci és uniós piaci statisztikai adatok, s ráadásul egyszerű lenne a matek, elég csak a lakosság számát és a fogyasztás volumenét viszonyítani, s akkor nem kellene utóbb magyarázkodni a miniszternek és a jó Brossnak sem annak okán, hogy egy "vak vezet világtalant" szituáció során veszítik mindketten hitelüket.

S erre építik a "Legyen minden nap Mézes Nap" kampányt? Agyrém, mint ahogy az is, hogy egyen mindenki naponta 5 gramm mézet, s azt követően máris importáló ország leszünk... Nos ez a matek is nagypistás és brossos (Nagypista most Pécsről van, nem az óvári akadémiáról és polgármesteri hivatalból), valójában a bükkferi-i szisztémát kell követnünk, s a lakosok számával kell a bruttó fogyasztást kalkulálni. Esetünkben az 5 gramm/ nap 18 250 tonna mézet jelentene, nem 25-30 000 tonnát, tehát az export-orientáció továbbra is megmarad, legfeljebb az arány csökken valamelyest. A matek sem túl bonyolult: 5 gramm szorozva 365 nappal=1825 gramm. ezt érdemes elosztani ezerrel, s megkapjuk kilogrammban az egy főre eső éves fogyasztást: 1,825 kg.
Ezt követően nincs más dolgunk, mint beszorozni az éves fogyasztást a lakosság számával (a könnyebbség mián mondjuk 10 millióval), s megkapjuk, hogy évente 18 250 000 kg, azaz 18 250 tonna mézet fogyaszthatnánk. Kalkulatiív érték, de ez manapság papíron nincs ennek fele sem, bár áldott emlékű Tantó Sándorral egykor (a magyar méhész adatszolgáltatási hajlandóságának ismeretében) ennél többet, közelítőleg 0,8-1 kg-nyit valószínűsítettünk éves hazai fogyasztásként, az pedig alig marad el a német fogyasztástól, s még a hivatalos (0,7 kg-os) érték sem nagyon marad el az olasz fogyasztástól...

Akkor meg mit szeretne a Magyar Méz Arca és a jó miniszter?

Nem hiszem, hogy minket hülyíteni, hiszen mi azért nagyjából képben lennénk (még Agyernyőke is, csak ő azt fuvolázza, ami az elébe tett kottában áll), hanem a szavazótábort szeretnék inkább elkápráztatni a meglehetősen költséges reklámkampány "eredményével". Sajnos, nincs ilyen pozitív eredmény, a mézfogyasztás nem egyik évről a másikra háromszorozható meg. A választási kampányok alátámasztására sem feltétlenül alkalmas, a méhészek még ma is azt kérdezik, hogy a legutóbbi brüsszeli tüntetés hozadékaként miért nem ér kétszer annyit az udvarukon lévő méz, s ezek az aljas méhészek még néha arra is képesek rákérdezni, hogy mézes-hordóik a "győzelem" következtében miért az ő, s nem a kereskedő-csomagoló tevékenységet folytató, a megmentésben másodállásban vitézkedő "Magyar és Uniós Méhészek Megmentőjének" (MUMM) udvarán foglalják a helyet...

Rohadtul büdös az is, amit a Magyar Méz Arca a "Legyen minden nap Mézes Nap" kampány során sumákolt el: egy mézlovagrendi tag nehezményezte, hogy közreműködésükkel etettek meg a Nagyérdemű Célcsoporttal egy kétséges valódiságú, s mindenképp kétséges minőségű "mézet" a brossi holdudvar előadásában (valójában brossi beszerzésben...). Nos, erre a történetre azóta sem sikerült pontot tenni, ezen esetben is működött a már többször is megcsodált brossi "eltüntető gépezet", amit már a kényes/kínos dokumentumok honlapról történő elvarázslásának esetében sok esetben tapasztaltunk. Most, ezúton kérném, mondják már meg, hogy mi volt ez a dicstelen, de a brossi elnöki érát kiválóan leképező történet? Küldök két megoszthatót, kíváncsi leszek, ki hallott már róla és ki kíváncsi, miért nem történt semmi publikálható esemény az ügyben:

Márkovics János a Zselici Méz Lovagrend Főzászlóőrének levele a Méz Lovagrendek Nagymestereihez a brossi mézbeszerzés furcsaságairól:
https://drive.google.com/file/d/0B3ANie ... sp=sharing

A Zselici Méhész Egyesület és a Zselici Méz Lovagrend vezetőségének elhatárolódó közleménye:
https://drive.google.com/file/d/0B3ANie ... sp=sharing

Mondjuk, a zseliciek reakciója is oly orcapirító, hogy megéri a publicitást. Mészáros elnök úrtól és Bónai nagymestertől több is kitelhetne, mint irreleváns érvelés és a kéztördelő elhatárolódás, amennyiben valóban szívügyük a valódi, hamisítatlan termelői méz népszerűsítése...

No, mindegy, sok jelentősége nincs, hogy ki és miképp próbál asszisztálni a "brossi mézmarketinghez" és politikai kampányoláshoz:

Megerősíthetem, hogy az ivermectin rendkívüli mértékben képes pusztítani a méheket. Zsenge méhész koromban egy pároztatóban megpróbáltam, hogy van-e toxikus hatása a méhekre? Ugyanis az atkaölő képessége rendkívüli. Ennél csak a méhölő képessége a jobb.

Egy újabb nem jelölésköteles növénykondicionáló amitől eltűnhetnek a méheink.

https://www.agroinform.hu/szantofold/ha ... -40345-001

Sajnos úgy tűnik igazad van.

Cerana!

És valójában még "kínai szutyok" sem kell! Jól látod, a hegemónia kell elsősorban.

A "kínai szutyok" gyakorlatilag egy-két esetben játszott fontos szerepet: akkor volt jelentősége, amikor itthon kellett eltakarítani. Nem a "kínai szutykot", hanem azon keresztül a konkurenciát, amely volt olyan mohó, hogy könnyen identifikálható kínai szutykot kevert a mézéhez, vagy hagyott olyan támadható felületet, melyen keresztül fogást lehetett találni rajta...

Egyébként a "jövő már több, mint tíz éve megkezdődött". Mindenki látta, mindenki tudta, hogy mire ment, mire megy ki a játék. Gyakorlatilag három-négy nagyobb hullámban zajlott a meccs, közte két brüsszeli demonstrációval, s mindkét demonstráció vezér-szlogenje a "szorítsuk ki Európából a kínai szutykot" volt. Deklaráltan a Mennyei Birodalom ellen, titokban viszont cinikusan bevallva, hogy ugyan az európai mézpiaci hozadék zéró, de itthon nagyot léptünk előre. Már az első után lehetett tudni, hogy Európában ugyan semmire nem volt jó, de itthon komoly eredményt volt képes hozni. Vissza kell olvasni az utóbbi demonstráció történetét, s még csak a sorok között olvasni tudás sem szükséges hozzá, hogy kirajzolódjék a Nagy Testvér, a Megmentő és a magyar mézet egyedül hitelesen képviselni képes vállalkozás sziluettje.

Most persze már könnyen felvázolható az a háló, mellyel sikerült keresztül-kasul átszőni a magyar méhészeti ágazatot, benne az agrárkormányzattal, élelmiszerbiztonsági hatósággal s az érdekképviseleti szervezettel, az OMME-tel, de arra is szeretném emlékeztetni a Nagyérdeműt, hogy volt egyszer egy elnökhelyettesünk, aki a nyílt színen felvázolta a mára valósággá lett jövőképet...

Már akkor is késő volt ez a "cassandrai" figyelmeztetés, nem akkor és nem ott kellett volna felemelni a hangot, hogy a volt/jelenlegi érdekképviseleti elnök személye a mézpiaci hegemóniára törekvő "Gazda" trójai falova. A küldöttgyűlés úgy döntött, hogy bevonszolja azt a falovat a méhészeti ágazat érdekképviseleti szervezetének virtuális kapuján, ezzel áttételesen a teljes méhészeti ágazatot is odadobva a Keresztes Lovagnak (vagy "megkeresztelt" egykori Gazdinak), aki rendkívül türelmes és előrelátó módon halad a maga tervezte úton. A Zrt. létrejöttét még meg tudta akadályozni az életéért küzdő konkurencia, de mára alig maradt esélye a saját érdekeinek érvényesítésére.

Mire alapozom ezt?

Éveken keresztül sikerült visszaverni a mézparaméterekkel való manipuláció lehetőségét, mára ez köddé válni látszik. Ez egy következmények nélküli ország, hiszen - mint "odaát" megírta Neo - mára az élelmiszerbiztonsági hatóság visszavonulót kellett fújjon a méz eredetiségét és valódiságát (ismét hangsúlyozom, nem a "minőségét" , hanem a valódiságot, helyes kezelést-tárolást-csomagolást és eredetet) igazolni hivatott paraméterek számonkérési lehetőségének tárgyában:

"Méhészeti közélet / Re:Hír-les
« Utolsó üzenet: írta neo Dátum 2019. Június 03. 06:10 »
Idehaza kizárt dolog a drágulás! A Lückl Tiborral beszéltem a múlt héten (aki nem tudná ,ő a NÉBIH méhészeti összekötője), hogy bár nagyon reméli, hogy csak átmenetileg, de nemhogy az F/G értékek, hanem az alacsony diasztáz értékek is elfogadásra kerültek, méghozzá az EU által jóváhagyottan is. Úgyhogy most már teljesen szabad az út a mindenféle pancsolás előtt. Nincs itt szükség valódi akácmézre, anélkül is tele lesznek a boltok "mézekkel". Mi a csudától emelkedne az ár? Én inkább csökkenést várok ezektől az intézkedésektől!"

Új hír volt odaát a minap (mi már május 29.-én szólottunk róla, senkit nem érdekelt igazán):

Méhészeti közélet / Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Utolsó üzenet: írta Nagyernyei Attila Dátum 2019. Június 05. 21:00 »
Holnap találkoznak a kereskedők.
Előzetes információk szerint már most van aki 1.400-at ad az akácmézért.
Ne kapkodjatok!
Akinek kell a kereskedő címe privátban megadom.
Nagyernyei Attila

Nos, miként a jereváni rádió hírei esetében gyakori, itt is a hír inverzét kell érteni, valójában nem a kereskedők akartak találkozni, hanem Bross Péter OMME elnök hívta össze őket az M0 Gastland (a Nagy Testvér kedvenc találkahelye) asztalaihoz egy kis kötetlen beszélgetésre, akác mézpiaci egyeztetésre, diskurzusra. Ráadásként rohadt kínos lehetett számára, hogy egyik-másik kereskedő-exportőr konkrétan és határozottan rákérdezett: - Mondd már meg Péter, mi a bánatos rossebnek ráncigáltál ide bennünket az "infos-rádiós" nyilatkozatodat követően? Az akácméz jóformán még ki sincs pörgetve, valójában még a minőséget sem ismerjük, hiszen még mintázni sem kezdtünk, akkor mi a bánatos kínkeserv miatt trombitáltál össze bennünket?

Nos, a jó elnök végül úgy járt, be kellett vallja: az a bizonyos infos rádiós cikk, az a "katasztrófa-kuvikolás" egy kicsit... lehet hogy korai volt...de most már... ha szeretné is visszaszívni... izé... beszéljünkinkábbmásról....

És beszéltek és beszéltek, de ezek a rosszindulatú kereskedők mégis csak firtatták továbbra is, hogy valójában mit akarhat a jó elnökünk? Gondolom, azért volt, aki értette, hiszen ott volt a "konkurens" mézcsomagoló és -kereskedő új egyesület is, aki azért csak tudja, miért szeretne katasztrófahangulatot generálni a Magyar Méz Arca...

Mindenesetre az biztos, hogy itthon semmi sem biztos, de annyit azért megemlíthetne a jó elnök a barátjának, Koós Péternek, hogy azt a "szárazlevegős" mézszárítót a Mézdirektívában foglalt méz-definíció fényében nem kellene annyira reklámozni...

https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/n ... 14617.html

Gondolom, a gép kapacitásának ismeretében senki nem gondolja komolyan, hogy Koós Péter majd leszárítja bérben az idei híg löttyöket...

Nos, a végső konklúzió az lehetne, hogy nincs végső konklúzió, az OMME elnöke úgy próbál meg katasztrófát kuvikolni, hogy csak érzései vannak, de tényadatai az idei termésről és annak minőségéről még nincsenek (hozzáteszem, még a tavalyról áthúzódó akácméz-készletekről sem hiszem, hogy lennének). Tudják ezt a kereskedők is, ráadásul nekik több információjuk is lehet, ha szép csendben elkezdték javítani az akácméz árakat, de a jelen helyzetben nem az látszik, mintha rettenetesen megrémültek volna, s pánikban vásárolnának. Egyébként a végső felvásárlási árakat majd azok a "külföldi" nagy csomagolók mondják meg, akik "ott kinn" beszállítói az áruház-láncoknak, s továbbra is be kívánnak szállítani oda. Majd ők kitalálják, de mivel a beszállítói szerződéseket árral szokás kötni, majd eldöntik, vállalnak-e egy ideiglenes nyereségvesztést (ha olcsó árakra, besszre játszottak volna, azaz shortoltak ) , vagy megpróbálják továbbra is alacsony szinten tartani az árakat (1-2 százforintnyi emelés nem feltétlenül jelent mást, mint némi extraprofit-csökkenést), de dönthetnek úgy is, hogy kiváló minőségű kínai akácmézzel próbálják meg pótolni az európai kiesést, ráadásul Ukrajna is beléphet a képbe, nemsokára talán már Kínát is veri az export-teljesítményeivel...

Mindenesetre többváltozós a helyzet, s még az sem lehetetlen, hogy megfordul a régi - fanyar humorba pácolt - vicc eredője, s a haldokló Kohn azt a titkot súgja majd a fia fülébe: " Elárulok egy nagy titkot, Sámuel fiam. Hidd el, akácmézet nem csak akácfáról lehet gyűjtetni, készülhet az nyugodtan répából is. A lényeg, hogy répából legyen az a cukorszirup, ne abból a nyüves kimutatható nádból, rizsából vagy magas fruktóztartalmú kukorica-szirupból... Hhhhöööööhhhhhh..."

S ha ezen a ponton nem lehelte volna ki a lelkét a jó Kohn, a kosher mézcsomagoló, akkor még azt is elmondta volna, hogy a Sámuel gyerek forduljon bátran a Magyar Méz Arcához, a jó egyesületi elnök majd mindenhol megmagyarázza, hogy mégsem mehet tönkre 13 500 magyar méhész csak azért, mert a Kohn Sámuel ragaszkodott ahhoz a maradi agyszüleményhez, hogy akácmézet csak akác nektárból gyűjthet és készíthet a méhecske, és a Sámuel gyerek eme görcsös törvénytisztelete miatt a katasztrofális tavaszi időjárás ellenére szegény méhészek nem mertek a cukroszsák mélyéről ákáci-mézet készíttetni a "leánykáikkal", hanem inkább kiszorítani hagyták magukat a mézek piacáról, s mostanra végleg tönkrement méhészek, mézkereskedők és mézcsomagolók hekatombái szegélyezik a brossi paradigmaváltás rögös útját...



Elnézést, a kép aláírásából lemaradt, hogy az üvegben az idei akácmézet láthatja a Nagyérdemű - OMME elnöki interpretációban...