De szerintem nem volt ilyen az elmult években, hogy az anyák nyáron leáljanak a petézésel. Az ide év nagyon szélsőséges volt. Ez a méhcsaládok fejlődésén is meglátcodot. Na meg az akác méz termésén. Nem vitát akarok kirobantani. Mint valaki az oxalsavval is. De mindenkinek van egy bizonyos feltevése és azért van ez a forum, hogy ezt megoszuk ill meg beszéljük.
Üdv Ferenc

"Vagy eső lesz vagy hó, rossz idő lesz vagy jó"
Mindemellett, hogy van benne ráció.

Az őshonos méhünknek nem szokása a decemberi petézés. Ez tény, ezen nincs mit agyalni. Azon érdemes gondolkodni, hogy mi boríthatta fel ezt a természetes rendet!?
Erre van három válasz:
1. Az őshonos fajta ide nem illő génállománnyal való elkorcsosítása.
2. Betegség.
3. Méhtartási hibák ősszel, télen.
És ezek kombinációja.
Minden más gondolatmenet önámító vagy üzleti érdekből jövő hablaty, maszlag.

MÁS:
Kedves kezdők! Itt a fórumon jócskán kell szelektálni a leírtakat, mert sok hozzászólásban megszólal üzleti érdek és megszólal önámítás is. Figyeljétek meg, hogyan fogják most támadni a megszólalásomat. Vagy épp nagy csend fogja majd körül, ahogy a méhek importja exportja kérdéseimre csend lett a válasz.

Még az jutott eszembe, hogy nem kizárt, hogy más években is előfordulhatott már néhány családnál elvétve ilyen késői fiasítás, csak általában ilyenkor már nem nézi senki. Most őszintén, ki az, aki december második felében át szokta nézni az állományt, hogy van-e benne fias? Mert ha most van, máskor is lehetett, ilyen telek elég gyakoriak, ez egyáltalán nem rendkívüli (ami eddig volt, januárra meg úgy látom, jön a meleg...). Dél-Dunántúlon meg ennél sokkal enyhébb szokott lenni az idő, mint itt keleten.

Na itt aztán van mit szűrni.

Tükör!

Nem annyira hablatyol, mint inkább provokál. Permanensen....

Abban viszont igaza lehet a mi kedves barátunknak, hogy a véle való "veszekedés" fölösleges volt. Vele szóbaállni is fölösleges, no, de ezt te nálamnál sokkal régebben tudod...

Üdv: Tomipapa

Mit hablatyolsz már megint?

Balázs! Köszönöm a választ. Mit mondjak? Elég összetett lehet egy nosema fertőzés oka!

kabojj!

Az a baj, hogy az adatlapod nincs igazán kitöltve és nem látom milyen kaptárral méhészkedsz is valójában.
Én rakodó kaptárakkal dolgozok és abban tudok esetleg tanácsot adni saját tapasztalatok alapján.
A fekvő kaptárral kapcsolatban sajnos nem tudok segiteni neked.
Az én véleményem az hogy szerintem a menekülőteredet túl zsufoltad szigetelőanyagokkal és a pára nem tud sehol máshol lecsapodni mert a karton papir felszivja az átázik és felette minden más is vizes lessz.
Én sokféle takarási modszert kiprobáltam mint irtam a ruhát is de az nem tul jo.
Tavaly ota hőtükrös fólia és nekem azon padlósznyeg van azon pedig kevés ujságpapir.
Jelenleg az idén a fóliát sehol sem hajtottam fel teljesen teliben takarja a fiokot.
A méhek nálam 2 szer 6 kereten telelnek szükitésre OSB-t használok és a pára itt csapodik le a fiok oldalán az osb-n kivül.
Mint már többen is irták és ebben igazuk van a pára mindig a hidegebb hejen csapodik le.
Nálad a karton papir ezt felszivja és átázikés minden vizes lessz/ majd penészes /. De ez csak az én véleményem.
Remélem segitettem.

A nosemás vagy atkás méh kijön hidegben is. A kaptár közelében, a hóban megjelenő méh szinte biztos, hogy nosemás. Ettől még nem kell aggódni, a többiek még lehetnek egészségesek.
Egyébként nálam is a tavalyi tél volt a eddigi legsz.rabb. 20% volt a mínusz nosema miatt. Rosszak voltak a körülmények, de ettől a veszteséget kár ráfogni az időjárásra. Tavaly is az egészséges családok tökéletes állapotba jöttek ki a télből, így a beteg családok kapcsán csak magamat okolhattam. Több ok volt a probléma. 1. kései napraforgós-harmatos hordás, amire nem reagáltam, a harmatot nem ismertem fel. 2. kései hordás túlterhelt táblán, így atka volt bőven a fújás ellenére is. 3. előzőek miatt elöregedett, de népes családok. 4. télen északi tájolás alsó kijárós teleléssel, némi beázás. Ezen a soron ment ki a 20%-ból 15%. 5. Nem volt madárháló, a madarak meg nagy számmal csesztették a családokat.
Szóval ennyi dolog kellett a nosemához. Sajnos a mellékállású méhész gyakran későn, vagy egyáltalán nem értesül a problémákról. Itt pedig naponta, de gyakran óránként is sokat változik a helyzet.

Van habkaptárad? Azokban a hőmérséklet állandóbb, mint a vékony falú kaptárakban. A fias azért indul meg előbb a vékony falúakban egy-két nap meleg hatására is. Úgy vettem észre, hogy a hab kaptárban nem görcsöl a család egy-két tenyérnyi fias nevelgetésével, tavasszal pedig robban. Amúgy a habkaptárat is lehet hűteni. Hókuszpók meg valóban nem kell, pont az a lényeg, hogy nem kell semmit se csinálni a hideg előtt.

Ha nem ázik be, akkor valami különbség biztos van egy beázott és egy száraz család között. Sokszor leírtam már. ha a kaptár adottságainak megfelelő takarást választ a méhész, akkor nincs belső pára lecsapódás felülről. Oldalt is csak minimális. Vedd ki a nikecellt, vagy vágj le belőle ha túl passzos.

Szia devil! Miért az itatás zavar! A decemberi méhészkedés az természetes?
Bizony az itatás, ha kell ,meg mentheti a család életét. Bocs! Ezt sem én találtam ki!
Üdv

Balázs! Valamelyik e-könyvben olvastam, hogy a beteg méhek kiröpülnek meghalni. (Hol, azt nem tudom. Nekiálltam keresni, de sajnos a PDF file-ok, amik nekem vannak, nem kereshetőek.) Még el is gondolkodtam, hogy milyen lojálisak a családdal a beteg méhecskék..., nem akarják megfertőzni a többieket. Valószínűsítem, hogy ez a meleg időszakra vonatkozott..., esetleg télen a tisztuló napokra. Ezért nem aggódom.
Jól emlékeztem, hőtükör fóliával, és szalmapárnával takarsz...Visszakerestem egy korábbi hsz-odat, engedelmeddel belinkelem..., szerintem válasz lehet néhány előzőekben leírt problémára...
viewtopic.php?f=2&t=51&p=93348&hilit=szalmap%C3%A1rna#p93348

O.K Arthur, de akkor mit csináljak?
Vegyem le a menekülőt és akkor csak karton és kész?
És miért nem vizes mind?
Tavaly egyébként úgy teleltem, h nem volt fenn a menekülő és nem volt párás semmi, de gondoltam kipróbálom ezt a vastag takarást de nekem nem mindenhol jött be.
Arra is gondoltam h talán csak a gyengébbekkel van a gond.

Tavaly télen itt nálunk minden méhészetet a jó időjárás 30-40-50 % os család elhullással sulytott.
Sajnos decemberben és januárban nem volt eléggé hideg és az anyák petéztek majd januar utolso hetében jött egy nagyon durva fagy és lehülés. A telelőfürtröl leszakadt méhek amik a fiast takarták megfagytak a fürt meggyengült és az is megfagyott vagy annyira legyengült hogy kora tavasszal sok családot eggyesiteni kelett. Hozzáteszem ez nem mind nálam történt hanem a környékemen élő méhészek is ezt mondták. Sok idős és nagyon hosszú ideje méhészkedő jó ismerősöm van akik azt mondták ilyen mértékű veszteség még nem érte őket.
Sajnos az idei télre is 50 % os veszteséget jósoltak

És mi van a habkaptárakkal? Azokat hogy hűtik? Véleményem szerint a család, magától áll le, és semmi hókuszpók nem kell.

Plusz 7 fok volt ma, de az elmúlt időszakban éjjel mínusz 10 alatt is volt. Több fedett fias sejt is van, vagyis épp a legnagyobb hidegben is petézhetett, amikor nappal is fagy volt.

Ez jó meglátás, nekem is ez jutott eszembe, hogy talán amiatt, mert nagyon erősen takarva vannak októbertől kezdve. Csak hát januárban nem szeretnék ezzel foglalkozni.

Ember!Decemberben csak ne kelljen már itatni a méheket..

kabboj!

Az én meglátásom szerintem az hogy a lecsapodó pára lessz amit felsziv a ruha a karton és stb.
2 évvel ezelött használtam én is ruhát felső takarásra de ugy hogy alatta folia volt / 1 -1,5 cm-re / felhajtva.
A párát a ruha magába szivta és penészedni kezdett.

Sziasztok! Nem csak akkor kell a víz, ha fiasítás van. A kristályos élelem hígítására is kell a víz. Szerintem az utóbbi a valószínűbb.Belső légfékes itatóval orvosolható ez a probléma.Olyan amilyet Torzó is használ. Amennyiben kap a nyílás egy kis rosta szövetet ,akkor üveg cserekor nem tudnak feljönni a lányok.Ez viszont Mortimer nevéhez fűződik.Legalábbis én tőle hallottam.
Üdv

Sziasztok!
Az az újság a méhesben nálam, hogy néhány kaptár takarása teljesen átnedvesedett.
A takarás úgy néz ki, hogy kemény karton, padlószőnyeg, újságok, ruhák végül a tetőben nikecel.
Egyik kaptár teljesen száraz, mellette lévő az alsó kartonig nedves. De úgy h a ruhából csavarni lehetett.
A karton csak ott volt száraz ahol a telelőfürt van.
Beázás tuti nem lehet, így fogalmam nincs hogy mi a baj?
Valakinek vmi tippje van?

Szerintem a petézésnél azt is vegyétek figyelembe, hogy milyen időjárás van pl abban a megyében ahol abraka lakik.
Én pl Nógrád megyében lakok nálunk a napi hőmérséklet 0 és -2 délután már -5 -6 este -8 C fok van sőt -18 fok is volt már.
November vége óta nincs jó idő.Náluk ha kellemes az időjárás ez alatt azt értem nincsenek nagy minuszok akkor ez várható volt hogy petézni fog az anya.
Kérdezem én hány fok volt épp mikor megnézted ezt a családot?
Mert biztosan nem 0 vagy -2

Ezt a mondatot nem értem. Olyan, mint a "Királynét megölni nem kell félnetek". Most akkor hol a vessző, meg mi az összefüggés az öreg méhek és a petézés közt?

A jelenséget sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, de remélem, nem megy el báckfász irányba a beszélgetés. Egyébként szerintem nagyon fontos a fészek kihűtése a telelés előtt. Ha jól emlékszem abrakazabra is azt írta, hogy októberben takar. Akkor még nagyon jó idő volt, lehet le se álltak az anyái. Nálam a 3. fiók telelésig fennmarad, novemberig nincs még nejlon takarás se. A fészek hül, a molytól meg nem kell tartani. Telelő helyemen nincs kései virágpor, így a vándorhelyről miután hazajövők szinte egyből leálnak az anyák.

Sziasztok szerintem nincsen itt semiféle bucfaszt beütés. November elején nálam sem volt semilyen fias. December elején elkezdték hordani a vízet. Most 3,2c° és sajnos vízért járnak. Ez az év ilyen sokk az idős telelő méhecske.
Üdv

Nagyon könnyen lehet fajtahiba, tehát olasz vagy buci korcsosulás.
Most igazolódik be, hogy amiért velem veszekedett Tükör és Tsanyi, fölösleges veszekedés volt.
A mediterrán és szubtrópusi méhek nemcsak télen, de a nyári aszály idején nyugalomba vonulnak és utána intenzíven, sokáig petéznek. Az olasz méh ilyen. De a buckfast hibridek legyártásához rendszeresen használnak mediterrán, szubtrópusi és óceáni esős időjáráshoz szokott génállományt. Ezek egyike se hasznos a Kárpát medencében.
Az aszály miatt nyári nyugalmi állapotba vonultak a méhcsaládok ez évben a legtöbb hazai méhállományban, de ez az esemény csak a korcs génállományú méhcsaládok biológiai óráját borította fel.

A hibátlan őshonos génállományú anyák biológiai órája nem borlult volna fel ilyen mértékben, mert ők sok-sok ezer év alatt nagyon sok aszályos nyarat láttak és az ilyenfajta hibás gének már rég kiszelektálódtak. Ők is nyugalomba vonulnak hosszú aszály idején, és újra elindul a fiasítás az esők megjöttére, de nem válik ilyen mértéktelenné, mint itt a képen szereplő méhcsaládnál, hanem októberben leáll.

És sajnos egyelőre védtelenek vagyunk a fajtaromboló magatartású méhészek kártétele ellen, hiszen nem tudjuk megtiltani az anyáinknak a korcs vagy idegen génállományú herékkel való párzást.

Persze kellene morális tilalom, tehát jó lenne ha tudatos kiközösítésben részesülne mindenki, aki kereskedik és az is, aki megveszi a kétes eredetű méhanyákat.

Szerintem Bákfaszt beütés hozadéka!!!

November végi enyhe idő ezt produkálta! Sok helyről lehetett hallani december elején aki belenézett, a kaptárba hogy petézni kezdtek az anyák..

Ennél a családnál nem volt az idén anyacsere, a többieknél (már amelyiknél) májusban. Ősszel nem csináltam semmi különöset, amit máskor nem. Szeptember elején még kaptak egy kis élelempótlást (keveset, főleg méz van bent), szeptember második felében már nem is volt fias, aztán az esős idő után megint beindult a petézés. Szerintem azóta folyamatosan van.

Jézusom! Itt nagy a baj. Erre a méhcsaládra (Bocs!) keresztet is vethetsz. Mit csináltál te ősszel b..szod? Anyacserék mikor voltak nálad? Január 20-ig fiasításmentes állapotban kellene lenniük a méhcsaládoknak. Az se lenne baj, ha február közepéig nincs fias, de a biológiai órájuk sajnos január végén már a szaporodási parancsot ad.

Helyzetkép december 19-én! Kíváncsi voltam, hogy 7 fokban miért van ilyen nagy röpködés a családok nagy részénél és miért hordják a vizet. Ezért.

Hát a kaptáron kívüli méh nem igazán mondható természetesnek. Beteg volt és kiment meghalni. Ugyanígy azokkal a családokkal is lehet valami probléma, amik már most produkálnak némi lehullást. Idővel meglátjuk, a tél java még hátravan. Ez a fantasztukus nyár több öreg méhet kényszerített a télbe.

Axoa!

A kristályos oxálsav (oxálsav-dihidrát) hatóanyag tartalma 71 %-os. Ez azért nem mindegy. Óvatosan a dózisokkal is, nemcsak a kezelések számával.

Axoa!

Az oxálsavas kezelést nem lehet gyakran ismételni, mert a hatás lényege, hogy a kristályok a méhek szőrén maradnak és nagyon lassan kopnak onnan le. Ebben rejlik a hatékonysága is. Tsanyi belinkelt egy nagyon hosszú külföldi cikket, amit lefordítottam. Elektronmikroszkópos fotón mutatták be, hogy az atka csápjain és lábain az oxálsavtól sérülések keletkeznek, tehát ezek miatt az égési sérülések miatt nem tud kapaszkodni és táplálkozni. Emiatt pusztul el.

Viszont óvatosan az oxálsavas kezeléssel, mert a méhecskének is árt, ha a többszöri csurgatás miatt túl sok savkristály gyűlik össze a testfelületén. Lehet hogy a méheket nem az atka, hanem a túlkezelés ölte meg? Ezt mikroszkópos vizsgálattal el lehetne dönteni.

Nálam múlt héten a nagy hidegben volt 15-20 méhecske az egyik kaptár előtt a hóban. Gondolom ez is belefér a természetes elhullásba. Amúgy a családok szépen, halkan duruzsolnak.

Egy osztrák pdf prospektusban, illetve ti is taglaltátok hogy jóval kisebb mértékben tartalmaz oxált.
Most azon a 2-3 grammon nem múlik hogy dihidrátra vagy tiszta oxálsavra volt vonatkoztatva.




kb. 15 méhészet, saját elmondás alapján, illetve a károkat láttam.
A "semmire-t " arra írtam, hogy nem használt az augusztusi amitrázos sorozatkezelés után semmit a szeptember-októberi időszakban, amire a zárókezeléshez ért volna, már nem volt mit kezelni. Tehát lényegében ez a csoport egyezik a hive-clean-es csoportal.




2 lehetőség van, vagy túlzásba vitte, vagy többszörös dózisban is hatástalan ekkora mértékű visszafertőződés, és hosszantartó fiasítás mellett.
De ha a semmivel kezelős, és a túlzott kezelős méhészt kivesszük a listából, mi a helyzet azzal a kb 7-8 méhészettel, aki augusztus elején megcsinált 5-7 ködölést 3 naponta, levitte utolsó füstölésre a lehullást 10-20 alá, szeptemberben pedig 3-szor csurgatott 15-20 ml-t.
Elhullás pedig 50 % feletti.
A szeptember-októberi amitrázos csoportban pedig elenyésző téli elhullás.

Túl nagy volt ezeken a területeken a méhsűrűség, de a természet önszabályzása közbelépett.
A legerősebb, 3000 méhcsalád röpkörzetben, hordástalan augusztus és szeptemberben.

Hétvégén körbejártam a méhest. Felső fiókon telelnek, a nyílás 3 cm átmérőjű lyuk. Néhányba zseblámpával bevilágítottam, hogy lássam hol vannak. Eddig még nem láttam egyszer se a háborítatlan telelő fürtöt. Szép látvány volt és a röpke megvilágítás annyira se zavarja öket, mint a meghallgatás. Jelenleg minden család elől van, ez mondjuk így decemberben nem csoda. Néhány alsó kijáróba belesve 0-20 körüli lehullott méh látszott. Remélem a 20 körüli lehullás csak ledermedés és nem nosema.

Az atkával kapcsolatban!
Egysíkú kezelés mellett, hamar kialakul.
Sokan tévedésbe esnek, hiszen kezelnek évente többször, a hatóanyag ugyanaz, sokszor az alkalmazott szer is, szavatosság, tárolás, stb kérdést most ne hozzuk fel, alkalmazott kibocsátási mód is egy, kontroll kezelés, tényeken alapuló vizsgálat /lehullott atka számolás/ elmarad, és a tavasz hozza a meglepetéseket!

Már mivel kapcsolatban Big?

A rezisztencia kialakulásának kérdését ne felejtsük el megemlíteni!
És még rengeteg befolyásoló tényező van!

Gondolkodtam azon, hogy az oxálsav ösztönzi-e vagy fékezi a takarítási, tisztálkodási ösztönt. Feltételezem, (de csak feltételezem), hogy inkább ösztönzi, hiszen a természetes pH a lépeken és a mézben 3,5-4,5, az oxálsav pH 1, tehát biztos, hogy ez inkább ösztönzi a takarító hajlamot, esetleg semlegesen hat, de semmiképpen se fékezi.

Én azt tapasztaltam, hogy hiába van benne cukor, de annyira savanyú az oxálsav oldat, hogy a méh nem kóstolja meg. A méznek 3,4 és 4,5 között van a pH-ja, az oxálsavas szirupnak pH:1.

Tsanyi! Hol beszéltem oxálsav miatti élettartam rövidülésről? Ha írtam volna ilyet, akkor csak szakirodalomra hivatkozva írhattam volna, mert saját adatom erre nincs.

A vásárolható atkaírtószerek használatáról leszoktam, sőt rá se szoktam. De megnézem a receptjüket és ha jó a tapasztalat, akkor házilag összeállítom. Amig használtam amitrázt, addig is magam állítottam elő a füstölő csíkot, ezért ha sikertelen volt a kezelés, csak magamat okolhattam.

Az oxálsavból magam készítettem az APIOX szerint gyógyszert és működik. Eddig betartottam azt a szabályt, hogy csak fiasításmentes időszakban kezelek, de jövőre nem biztos, hogy betartom, mert olyan tartós (három hét) a hatása, hogy jobban bízok benne, mint eddig.

Én azt tapasztaltam, hogy hiába van benne cukor, de annyira savanyú az oxálsav oldat, hogy a méh nem kóstolja meg. A méznek 3,4 és 4,5 között van a pH-ja, az oxálsavas szirupnak pH:1.

Két apró megjegyzés.
- 3-4 naponta csorgatni Bee Vitallal kicsit durvának és drágának tűnik ........... Egyébként a takarító hajlamot nem az oxálsav növeli.
- Az élethossz rövidülésről mindössze Margita344 beszélt, tapasztalatok nélkül. Szakirodalomban egyetlen esetben olvastam ilyet ahol hasonló töménységű oldat 175mg/egyed adagolásban 3-4 nap élethossz rövidülést okozott, ketreces kísérletben. De ha utána számolsz az már fürdetés kategória.
Sajnos a tanulmányt lementettem, de a régi vinyóm elszállt, és sok minden más mellett ez a fájl is az enyészeté lett.
Próbáltam újra keresni, de nem jutottam a nyomára.

Ezt hol olvastad?
Meg egyébként milyen térfogatra vetítve, és vigyázz, ne keverd az oxálsav, valamint az oxálsav-dihidrát tartalmat, mert akkor bekavarodsz.



Hány méhészetre, hány méhcsaládra terjedt ki ez a megfigyelés, vagy vizsgálat? Hogyan volt kontrollálva, Vagy csak a méhészek elmondása lapján?
Meg az, hogy "vagy semmire" az mit jelent? Semmit sem használt. Akkor mit csodálkozunk?


Ez inkább gyengíti az állításod.
Lehet, ha 47-szer ködölt volna, akkor is így jár...

Azt meg soha senki (legalábbis itt), szerintem nem állította, hogy fiasításos időszakban, teljes védelmet lehet elérni a BeeVitallal.
Meg egyáltalán semmilyen szert nem szabad csak önmagában használni ebben a mai helyzetben!

A 42gr amit emlegetsz egyébként, az vegyes %-ban 4,2% oxálsav-dihidrátra vetítve, mert 1literben van a 42gr. Nem mennék bele most a %-osdiba, mert a múltkor ki lett vesézve , de nincs itt semmi nagy ellentmondás.

Tudom hogy most bee vital-osoknak nem fog tetszeni.....
Amikor elkezdődött a magyarországi forgalmazás, minimális, 5-10 g körüli oxálsavat tartalmazott a hive-clean. Aztán valami oknál fogva ( több dolog is eszembe jutott, de majd valaki pontosan megírja ) tavaly ősz óta megemelték 42 g-ra.
Persze mindig is azon volt a hangsúly hogy nem az api-ox, és a 3,2 %-os oldat elvén hat, hanem a tisztogatási ösztönt fokozza. Lehet hogy így volt,( vagy reklám duma ) csak most már ott a 42 gramm.
A másik hogy tavaly ősszel a nyugati határszélen, a nagyobb méhsűrűségű területeken nagy volt az atka miatti elhullás.
Természetesen a jó idő miatti hosszan elnyúló fiasításban, és a családok közötti átfertőződések miatt. De! Aki a szeptember-októberi időszakban csak és kizárólag oxálsavas cuccokra alapozott( főleg hive-clean), vagy semmire, 60 % felett volt az elhullása. Nem volt számottevő különbség a két csoport között. Az augusztusi amitrázos sorozatfüstöltést mindenki megcsinálta a hónap elején. Aki viszont folytatta az amitrázos kezelést, ( nem sorozat füstölés, csak pár alkalmas ködölés a másfél hónap alatt), 0 vesztesége volt atka miatt.
Innen is látszik hogy késő nyári időszakra teljesen alkalmatlan az oxálsavas kezelés. ( Most nem a fiasításmentes kezelésre gondoltam ősz végén )
És még egy dolog ami még jobban megerősíti az állításom.
Egy méhész az említett időszakban látva a visszafertőzésből származó sok atkát az említett másfél hónapos időszakban 13 !-szor csurgatott hive-cleannel, és 50 %-os veszteséggel zárta a telet. Természetesen az augusztus eleji amitrázos sorozatkezelést ő is megcsinálta. Nozema vizsgálat negatív, többségében már tél eleji elhullás volt. Azonos röpkörzetben az amitrázos méhészettel nem volt gond.
A másik, régebben volt egy hozzászólás hogy a 3,2 tömeg/térfogat százalékos oldat már észrevehető élettartam rövidülést okoz a népességváltás idején, ezáltal valamilyen szinten megtorpan a család. Ő volt az a méhész aki 2006-2007-ben észrevette hogy a ceranae már erősen teret hódídott magyarországon, úgy látszik megint igaza lesz.
Persze elsősorban lehet másra mutogatni visszafertőződés miatt, de a tényen és ezáltal a hatásfokon akkor sem változtat hive-clean vs amitráz között. Krajnai is erre utalgat, de ezt csak az értheti, aki belekerül 30 cs/km2-es területbe, és nem tud hova menni.
Tóth Péter is a tavaly őszi problémák miatt emelte ki a következő összefoglalójában, a szeptember-októberi amitrázos kezelések fontosságát, főleg jó idő esetén.

Én egyet biztosan tudok, a BeeVitalt nem szívják fel a méhek.
Talán az Apioxot igen...
Esetleg ebben lehet keresni a különbséget az egyedekre való hatásában.

[quote="margita344"]
Pedig az üres kaptáraimba költözött már be cinke, mogyorós pele.
Ha vkinek eddig kétségei lettek volna...


https://plus.google.com/photos/10668395 ... banner=pwa