Kedves Propolisz

Ha már Báró Ambrózy Béláról beszélünk álljon itt a képe,nekem az 1905 évi kiadás van meg.

Magyarán én is azt gondolom, hogy a sárga szín megjelenése olasz jellegre utal. Amelyiken csak kevés a sárga szín, arra ráfogják, hogy krajnai. Valójában tájhibrid, amennyiben még több évtizeddel (századdal) ezelőtt is jelen volt.

Margita!

Piszok szerencséd, hogy megint bevágott a ménkű a vonalba, s épp a hozzászólás elküldésekor szakadt meg a vonal, eképp egy hosszabb lélegzetű genetikai fejtegetést úsztál meg. Sajnos nem az irodán keresztül írtam, hanem egyenest a fórumra, s nincs kedvem előről kezdeni, hamár elb...ta (bocs: elbaltázta) a szolgáltató...

Nagy vonalakban a hazai méh-populáció fajtaösszetételének kérdésében egyet tudok érteni veled, de oly eklektikusan használod a fajta, hibrid és korcs fogalmakat, hogy érdemes lenne kicsit utánaolvasnod a kérdésnek.

Alapban hazánkban a krainai fajta lenne hivatott élni, szaporodni és szaporíttatni, de mára az antropochoria révén már elég sok idegen gén is bekerült. E behozott szaporítóanyag révén nem korcsok, hanem hibrid méhek születtek. Ha neked jobban tetszik, használhatod a korcs fogalmat is, majdnem ugyanazt jelenti, mint a hibrid.
Címszavakban:
--fajta: fajon, alfajon belüli taxonómiai egység, mely kultúrhatásra jött létre s került rögzítésre, azaz tulajdonságai (morfológiai, élettani) alapján egyértelműen megkülönböztethető a faj egyéb egyedeitől, fajtáitól. E jelző, megkülönböztető tulajdonságokat szokás fajtabélyegként emlegetni, azok alapján állítják fel a fajtastandardot.
a fajta lehet: klónfajta (méhnél még nemigen, bár nem lehetetlen...)
fajtapopuláció
fajtahibrid, mely szintén osztályozható aszerint, hogy stabilak, vagy instabilak e fajták
--hibrid:egymástól eltérő genetikai információt hordozó gaméták egyesüléséből származó egyed. Tágabb értelemben bármilyen heterozigota egyedet nevezhetünk hibridnek. Ha szükséges, egyszer mélyebben is elemezhetjük.
a hibrid-szervezetek lehetnek: -intraspecifikus hibridek egyazon fajon belüli alfajok, fajták, változatok közötti
kereszteződéssel létrejött hibridek
-interspecifikus hibridek, fajhibridek vagy más néven basztardok: egyazon nemzetség
különböző fajaihoz tartozó egyedek kereszteződésével létrejövő hibridek
-intergenerikus hibridek, rokon nemzetségek fajai között létrejövő hibridek
-interfamiliáris hibridek: rokon családok fajai közötti hibridek
A távolabbi rokonságba sorolt fajok hibridizálhatósága általában rendszerezési kérdést is felvet, a DNS alapú rendszertan lesz képes a rokonsági fokot megállapítani, várható tehát, hogy lesz itt még átrendeződés. E hibrid-csoportosítás csak a szülők rendszertani besorolása alapján osztályoz, genetikai alapon történő csoportosításba most nem mennék bele, mert részben senkit nem érdekel, másrészt nem fér bele az időnkbe.
Legyen elég annyi, hogy krainai méhünk ha tetszik, ha nem: hibrid, méghozzá fajtahibrid-populációként fogható fel, melynek tenyésztése, nemesítése morfológiai bélyegek valamint viselkedés- és teljesítményvizsgálat alapján folytatott szelekciós nemesítés. A Buckfast már egy más történet, annál a heterózis-nemesítés a módszer, azaz különböző beltenyésztett vonalak keresztezésével állítják elő, eképp az F2-Fn nemzedékekben jobban hasad, mint a krainai fajta utódpopulációi.

Korcsnak meg azért nem nevezném egyiket sem, mert azt inkább a basztardokra illik mondani, azok legtöbbször nem szaporíthatók tovább. Ha jól emlékszem, Örösi is ilyen értelemben használja a fogalmat.

Ami a "fajtatiszta" méhfajta feltalálásának lehetőségét illeti, olyan helyet kellene keresni, ahol a fajta reproduktíve izolált körülmények között szaporodhat, de mivel óceáni szigeteink nincsenek, mégis csak a magas hegységek aránylag zártabb és a tfsz-i magasság izolációs hatása által is jobban védett környékén folytatott kutakodás hozhatna eredményt. Hajrá!

T

Báró Ambrózy Béla: A méh (1914) - részlet -
http://depositfiles.com/files/mr7v2zelc
Ha jól látom ő még nem tudott róla, hogy a krajnai az őshonos

Amit én olvasok,/ be is szkennelem ha kell/ Örösi Pál Zoltán, Méhek Között.
Ötödik javított kiadás.
Mezőgazdasági kiadó
Budapest 1957
Na már most. vagy te olvastál egy régebbi kiadást, és mivel ez a javított kiadás, már így javították ki, ismeretlenek, mert a könyv nem írja.
A másik, hogy amit te olvastál későbbi kiadás, és valakik belecsempészték azt a két szót.
Biztos bennem van a hiba, de ha az utóbbi eset az igaz, akkor össze esküvésre gyanakszom. Valószínű valakik a könyvben is elmismákolták a krajnai és az olasz közti különbséget.

Idézem mert úgy látom kell.
A krajnai méh neve csalóka, mert ez a méh nem csak Krajnára, és környékére szorítkozik, hanem mesze elterjed Ausztriában a Keleti Alpokon, a Magyar medencén át, a Balkán egy részén is. a méhkereskedelem azonban Krajnából tette híressé. Számos tájfajtája van. Nevezetesebbek:
1. Hegyi méh, ez maradt meg tisztábban(Krajna)
2.Alföldi méh, ez keveredettebb(Magyarország) valószínűleg ezt hívják nálunk" szürke Magyar méhnek".
A páncél színe változatos, mégis a sötét uralkodik. A munkások szőröve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő. Erről a sajátságáról" szürkének" mondják a barna vagy fekete északi méhvel szemben. Szipókája a hosszabbak közé tartozik. Szárnyjelző száma nagy, viasztükrének hátsó határa ívelt.
A Krajnai méh jámbor , jól fiasít, rajzó hajlamú, jól telel. Csak gyengén ragaszt, némelyik nem is méhszurokkal, csak viasszal.
A többi a kereskedelmére vonatkozik nem idézem.

Az olasz méh.
Sok mindenben közel áll a krajnaihoz.(Szárnymutatója, viasztükre, hosszú, de a krajnaiét el nem érő szipókája). A potroh páncélja azonban hol több, hol kevesebb gyűrűre terjedően sárga. A potroh szőröve széles, tömött sárgás szürke.
Az olasz méh színezete hazájában nem egyöntetű. Legjellegzetesebbek, az Olaszország déli részéből való példányok. Világos méheken kívül sötét páncélzatúak is találhatók A sárga szín rendesen a munkások 2. és 3. potrohgyűrűjére terjed ki, hátul sötét szegéllyel.
A kiválogatás . és a tenyésztés azonban világosabb"kultúrfajtákat" is teremtett, pl. olyat melynek 2. és 3. potrohgyűrűjén kívül az 1. is sárga, hátul valamennyi sötéttel határolva.
Ami le van írva még, az nem a küllemére vonatkozik, nem idézem. Nem tudom te milyen könyvet olvastál, de nem azt amit én.
Volt olyan időszak amikor többen is próbálkoztak méhészek, /és nem méhkereskedők/ az olasszal. Egy idő után mind vissza tért a krajnaihoz. Akkor még lehetett.

Gondolom véletlenül,de kimaradt egy sor az idézetből.


Idézet, Örösi Pál Zoltán Méhek között 1957-es kiadású könyvéből, 530. oldal, a Krajnai méh alatt, 2. pont.
"A krajnai méh változatos, mégis a sötét uralkodik.POTROHA ELEJÉN SÁRGÁSBARNA ELSZÍNEZŐDÉS LEHET. A munkások szőr öve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő, erről a sajátságról szürkének mondják."

Idézet, Örösi Pál Zoltán Méhek között 1957-es kiadású könyvéből, 530. oldal, a Krajnai méh alatt, 2. pont.
"A krajnai méh változatos, mégis a sötét uralkodik. A munkások szőr öve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő, erről a sajátságról szürkének mondják."
Minden fajtának fajta jellege van. Így van ez, szarvasmarhánál, kecskénél, almánál stb. Ez le van írva. Ami ilyen, az a fajta jelleget hordozza, ami ettől eltér, az meg nem. Ennyi. Már ne haragudjatok meg rám, bármily nagy munkásságotok fekszik is a méhészetben, neked , és Fekete Péternek, és ez biztos szentségtörés, de én, ebben a dologban mégis inkább az Örösinek hiszek, bár ő már meghalt, és nemigen tudja megvédeni magát. De, ha netalán annyit letesztek majd az asztalra, és írtok egy olyan könyvet mint ő, akkor majd elhiszem nektek is, hogy a hupikék törpikék is krajnai méhek, mert kékek, és zümmögnek, meg szeretik a mézet.

Vivaldi!

Nem kell felülni ennek az "eredeti krajnai" reklám dumának. Éppen annyira eredeti krajnait találsz Magyarországon is. Szerintem sokkal jobban megkutyulódhatott az olasz fajtával Olaszország közelsége miatt a méhállomány Szlovéniában, mint nálunk. Ha a legkevésbé kevert krajnai állományt keresed, akkor inkább nézz körül a teljes palócvidéken vagy Gömör megyében, esetleg Kárpátalján, szóval ahol a szegénység nem tette lehetővé a méhanya-kereskedelmet vagyis a korcsosítást.

Margita . Úgy sem fogod meg győzni . Mondhatsz neki bármit ,csak a saját csacskaságát szajkózza .Ez van .

Jó, legyen igazad. De azért azt elhiheted nekem, hogy a fajtákat, és azok tulajdonságait, még akkor leírták, amikor még nem voltak ekkora nagy tudású méhészek. Próbáld már elolvasni Örösit. Vagy menj ki Szlovéniába, ahol az eredeti krajnait tenyésztik. Ne próbáld már nekem elmagyarázni, hogy a krajnai okker sárga, az olasz meg zöldes kék. A nap meg fekete, a hold meg zöld.
Mert akkor, úgy járunk mint a tót a húgyos szilvával, mikor szedte össze. Ez se húgyos, ez se húgyos, és a végén mind össze szedte.
Ez is krajnai, meg az is krajnai, és ami zümmög, az mind krajnai.

Ezek mindig csinálnak vmit

Azt hittem, hogy ma semmit se fognak a méhek csinálni a hideg miatt. Gyönyörű nagy élénksárga virágpocsomókkal jöttek haza. A fészekben nyugalom van, de a fiasítás sajnos nem állt még le teljesen.

a korcs véletlenszerű, ahogy a játszótéren a kutyák éppen öszehozzák. A fajta természetes szelekció eredménye, amire az ember kicsit rásegíthet. A hibrid esetében semmi szándék nincs a fajta fenntartására. A fajta a hibrid esetében csak alapanyag, kényszerű szükség.

De amire kikel(ne) addigra már nem lesz (ideje). A nyitott fias végét ki is dobálják rend szerint.

"Hibrid (biológia): különböző csoportokba sorolt élőlények keresztezésének eredménye."

"Korcs: különböző fajtájú egyedek kereszteződéséből kialakuló; a megszokottól eltérő alakú."

Túl nagy különbség a jelentésben azért nincs, talán az, hogy ezzel különböztetjük meg a mesterséges nemesítést a véletlenszerű, irányítatlan keveredéstől (az egyik keresztezést, a másik kereszteződést mond). Ettől azonban még a második esetben is létrejöhet bizonyos szempontból jobb adottságú fajta, az ugyanis elég szubjektív, hogy mit tekintünk jobbnak, fontosabbnak. Ha konkrétan a méhekre nézzük, akkor meg talán jobban illik a hibrid szó, itt ugyanis nem jönnek létre a megszokottól eltérő alakú egyedek, úgyhogy ez inkább nyelvtani kérdésnek látszik. Persze az is kérdés, hogy a méheknél mit tekintünk a megszokottól eltérőnek, hiszen a fajták között is alig van eltérés, nemhogy a kereszteződéseik és a fajták között.

Kedves Vivaldi!

A korcs és a hibrid nem ugyanaz. Korcsokat láthatsz, hibridet elvétve. Amit hibridnek mond a dugeszbe értékesítő, zugkereskedő vagy zuganyanevelő, az se hibrid, hanem korcs, hibridet csak ellenőrzött párzással lehet előállítani. Ilyesmi még Magyarországon soha nem volt. Olvass utána, a Kárpátmedencében elő méh soha nem volt teljesen és egyenletesen szürke. Az Alföldön itt-ott sárga csikos szürke, és csak a hegyekben volt tiszta szürke. Genetikai vizsgálat jó lenne, de ki ad rá pénzt. Ha adna is rá, akkor ki végezné el?

Miért ne tudnák feltölteni ?
Augusztusban szinte semmi virágpor nem volt, most van dögivel....

Az olasz méh jellemzésében a nagy eltájolási hajlamot is említik.
A "szomszéd" (300 méter) méhész méheinek hazatelepítését követően elég szép számban megjelentek a kaptárakban nállam, is a feltűnő sárga méhek. Abban a pár évben amikor "olasz" méheket tartott.

Kedvesem, jelen pillanatban Magyarország leggyakoribb méhe a hibrid. Genetikai vizsgálatok kellenének annak megállapítására hogy melyik anya kromoszómái milyen fajtához állnak közel. Ráadásul úgy látszik,/persze ehhez is vizsgálatok kellenének/ hogy a szín nem is domináns, tehát színről nem lehet megállapítani a hibrid jellegét. Valamikor a tiszta olasz sárgás volt, a krajnai szürke. Mostanában látni ilyen okker szürke színű méheket is/jobban nem tudom leírni/. Tiszta krajnai ma Magyarországon már nagyon ritka, mert hihetetlen mennyiségű olasszal árasztották el a méhkereskedők az országot, és senki nem szól nekik.Talán erre is oda figyelhetett volna az OMME. Ma már tiszta krajnaiak esetleg azok amiket most hoznak be Szlovéniából. Mostanság már inkább tulajdonságai szerint kell osztályozni a méheket. A nagy népességű, de nem hordó méhanyákat ki kell iktatni, akác után. De nem vagyok naiv, tudom, hogy kedves kezdő méhészek,/tisztelet a kivételnek/nem fogják ezt megtenni. Sok veszély, a nagy méhsűrűség, a méhlegelők csökkenése mellett, ez a hibridizáció is valós veszély

Szerencsére minimális a fias, valahol 0-2 keret közti. Virágport mérsékelten hordtak. A népesség a törzsállománynál jó, 6-10 keret tömötten megvan, átlag 8 körüli. A rajok népessége már gyengébb, ott a legjobbaknak van 8 keret népessége, átlagban 5-6 keret méhhel mennek a télbe. Ez az év nem a rajokról szólt. Kaja van bőven, bár a középső keretek helyére egy-két családnál be kellett mézesebb keretet tűzni. Előző héten még adtam egy fújást a családoknak.

Fias mentes időben nyugodtan megbízhatsz záróként a BeeVitalban.

Tavaly nem ártott nekik, a beevital sztem nem tartalmaz annyi oxálsavat,hogy káros legyen rá egy hónappal az apiox,de még meggondolom,utánakérdezek(igazán ráírhatták volna az oxál tartalmat.). Esetleg mások is megoszthatnák tapasztalataikat. Tavaly október 15-én kaptak beevitalt, november 9-én apioxot. Nem tűnt gondnak,bár lehet,hogy károsította őket valamilyen mértékben,ennek ellenére mind kitelelt szépen. A Beevital lehozott még pár atkát, az apiox már nem. Lehet felesleges. De perizint meg nem szeretnék adni nekik. A beevitalban meg annyira nem bízok,mint zárókezelés,talán nem véletlenül ajánlják az 5 szöri sorozatkezelést év közben.

Nem lesz sok két oxálsav ősszel?

Na igen, ez érdekes. Van aki azt írja, elveszi ezeket a késői fiasokat,pont ezen okból és az atkák miatt is. Van aki azt mondja, hülyeség elvenni,mert ezek fognak majd tavasszal dajkálni. Méhészkedésem jelen szakaszában hajlanék az előbbi verzióra,de elvenni nem merem tőlük a fiast.

A telelők augusztusban kelnek. Ezek nem élik meg a tavaszt mert nem tudják feltölteni a zsírtestjeiket.

Üdv Urak!
Jelentem a 6 családom fészke télire rendezve.
Méz bőséges.
Oldalról hungarocelles szűkítés.
Felül a rostaszövet kis hézaggal a kereteken, rajta egy réteg padlószőnyeg.
Kaptárak kicsit előre döntve.
A műhelyben már a 6 hullámpapír 4 réteg vastagságú téli takarók előkészítve.
Fiasítás: háromnál még napos pete is van, másik háromnál már csak fedett és kelő fias.
Ha mindegyiknél kikelnek a telelő lányok akkor következik az utolsó atkairtás, vagy perizin vagy oxálsav...
Köszönöm a tanácsokat!
Novemberben indul méhészsuli...jelentkeztem.

Az olasz méh petézési tulajdonságait pontosan nem ismerem, mert nem jártam soha Olaszországban méhészetben, ezért csak az ideszármazott korcsok tulajdonságait láttam illetve hallottam. A krajnait viszont nagyon jól ismerem. Krajnai nem petézik, ha aszály van, majd a fiasítás újraindulásakor a fias közé is szívesen pakol virágport. Az idén párzott krajnai anyák nálam az aszály elmúltával most szeptemberben 1-2 keretben sajnos újrakezdték a petézést. Nem örülök neki.

Családok leszűkítve, egérrácsokat ma feltettem. Jövő hét végén egy beevital locsolás, oldaltakarás és felső takarás be, és megvagyok. Utána már csak egy oxálsav lesz november 2. felében. Atka nagyon kevés hullott,ami kicsit aggaszt,de remélem nem lesz gond. Bent hagyott kereteket szépen fedik kívülről is, kaja kb 15kiló/család.

Az eredeti krajnainak van olyan tulajdonsága ami a nappal, éjszaka arányát veszi figyelembe. Ezért kezdi petézését csökkenteni akác után, és ezért kezd petézni, január 15-e körül, bármilyen hideg is van kinn. Az olasz az nem ilyen, állandóan nagy népességgel télen nyáron, tavasszal, ezért szeretik a méhkereskedők./ Nem mondom, hogy tenyésztők, mert aki olaszt tenyészt az felelőtlen, és nem méltó a tenyésztő névre/. Ugyanis megy a kezdő méhész, belenéz a kaptárba. Mit lát? Sok-sok méhet. Hú, ezek milyen erősek, és fizet boldogan jó sok pénzt. Még dicsekedik is, hogy milyen jól járt. De kedves uraim, az olasz az állandó hordású méhlegelőkre való, mert akkor is sokat petézik ha nincs hordás. A hordási képességben a csúcsot a krajnai akácra, az olasz Augusztus közepére éri el. Nálunk, az a jó méhfajta aminek fejlődési üteme robbanás szerű akác előtt, mert nálunk ez a fő pénzt hozó méh legelő. Kis vagy közepes népességgel telel, és nagy családdá fejlődik akácra. Az olasz nem ilyen. De majd meglátjátok.

25-30 fok volt az elmúlt két hétben. A kolduskrizantémból ömlik be a virágpor, és nektárt is ad. Bármilyen fajta petézésbe kezdene.
És ez régen is így volt.
A témára a magam rézéről ennyit szántam.

Az, kedvesem, nem az. Bármennyire is úgy hiszed. Sajnos már kinézetre is nehéz megkülönböztetni a hibridet az igazitól. De , még hozzáteszek egy biztatót. Két éve vettünk méheket egy bizonyos méhészetből egy kezdő méhésznek,/ a méhkereskedő neve privátban/ ami kizárólag csak méheket ad el évek óta. Amikor kézzel lábbal tiltakoztam az olasz anyák ellen, azt mondta az illető, hogy miért tiltakozok, holnap visznek Bajára 150 családot olasz anyával. És nem az egyetlen méhészet ami innen vásárolt méheket, onnan tőletek. Tehát ki megy az általad nevelt anya, és bepározza olasz here. a következő évben nálad nevelt anyák is olasz hibridek.
Még vissza térve az előbbi méheladóra. Azt mondta, hogy akkor krajnai anyát ad. Ennek ellenére ezek a méhek is kirajzottak, 2 anyabölcsőről, ami az olaszok sajátja, a krajnai mindig 10 től több bölcsőről rajzik. Na már most az a baj, az olasznál nem tudod anyát vált-e vagy rajzik. Ezt csak úgy lehetne megoldani mesterséges termékenyítéssel. De ha te azt meg tudod oldani, írj, én is tőled veszek anyát.

A krajnai anyák ismét petéznek. Itt is.

Mint már írtam ezek valószínű vagy tiszta olasz anyák, vagy hibridek. A krajnai már nem petézik.

Nálam már teljesen fiasítás mentes az állomány 100%-ban, tegnap néztem át őket. Szerintem a napokban le is csurgatom őket oxálsavval...

Sziasztok !!
Most értem be a méhesből!vannak családok ahol még ma is találtam friss petét!!De lefedett sok van, van ahol még 2 keretnyi!
Etetést már3 hete befejeztem dugig vannak élelemmel , valamit hordtak is mert ennyit nem etettem bent amennyi van!
Remélem emiatt a sok méz miatt nem lesz gond a telelés.

Igen, arra...... Nos, én még méhésznek nem tartom magam, mivel méhtartó vagyok De, az etetést szept- 10.-ig befejeztem!!! Amit tapasztaltam, nem összerakta az eleséget, hanem menet közben szétszórta kelő fiasok helyére is. Ez az állapot kb 3 hete így van. Úgy gondolom, hogy ez egyfajta korlátozás a család részéről. Nem szeretne a fiasítással bajlódni, inkább pihenget, készül a télre. Gondolom a kevés virágpor is lehet az oka, hogy nem a fiasra koncentrálnak, hanem a saját zsírtestüket szeretnék feltölteni.

A sok "teregetett", /gondolom ezt a lefedetlen mézre érted, amit a cukorszirup feletetése után még nem érleltek be/, méz nem sok jót jelent. A méz túlnyomó részének már lefedett állapotban kell lenni. Ugyanis, bármikor beköszönthet olyan idő, amikor már a hőmérséklet miatt nem tudnak vizet párologtatni kifelé a kaptárból. Nem az a lényeg hogy addig etessünk míg elhordják, mert az még a beérlelés, egy meglehetősen bonyolult eljárás folyamán lesz méz. Ezért ezt már nem tudják beérlelni. Ez pedig a betegség melegágya. Valamikor általános szabály volt, hogy szeptember 10.-ére benn kell lenni a telelő élelemnek. Engedjünk ebből egy hetet a globális felmelegedés okán. Akkor is szeptember 17-nél tartunk. De ez is már az utolsó utáni időpont. a jó méhész most is tartja magát a szeptember 10.-éhez.

Akkor valamit elírtál, fuss neki újra a mondatnak

Az én anyáim, ha akarnának se tudnának indulni. A népe, nem engedi petézni a teregetett élelemtől. Ja, és nincs hordás se etetés.....

Kedves Fekete Péter. Az anyák ilyenkor az atkától nem úgy indulnak be, hogy petéznek, ha nem úgy indulnak be, hogy kiindulnak, és otthagyják a kaptárt. Ilyenkor találni teljesen lefedett keretekkel, mézzel teli kaptárt, méhek nélkül, üresen, még hulla sincs benne. Tehát állításod nagymértékű hiányosságokra utal, már ami a méhek életének ismeretét illeti.
Az, hogy egy anya ilyenkor petézni kezd, az inkább arra utal, hogy genetikailag mesze van a krajnai méhtől. Mert ugyanis Magyarországon, a méhtenyésztők jóvoltából, ma már, szinte minden fajta keveredés előfordul. Van itt olasz, meg hibrid, meg fél olasz, menj csak el olyanokhoz akik méhcsaládokat adnak el. Már ők maguk se tudják, hogy miket kevertek.
Na tehát viccen kívül, ami véresen komoly, inkább arról van szó hogy a szóban forgó petéző anyák, olasz anyák. Az olasz anyák tulajdonsága, hogy petézésük üteme, nem függ sem méhlegelőtől, sem évszaktól, sem a nappal éjszaka arányától, hanem kizárólag a külső hőmérséklettől. Tudom mert egyszer nekem is volt egy, vagy három évig. Mindig szépen feletettem, lekezeltem, petézett is, nagy népességgel telelt, nyaralt. Semmi baj nem volt vele, csak éppen mézet nem hordott.Ezért aztán, mivel az őszi feletetés, a gyógyszerezés, majd három év alatt belekerült vagy húsz ezer forintomba a harmadik akác után, amikor a hordási eredménye megint a nullára hajazott, szépen leszámoltam a dicső anyával, mégpedig úgy, hogy szépen az újaim közé csippentettem őkelmét kissé erősebben. De még így is csak a következő tavaszra jöttek valahogy rendbe. De a gond az, hogy ismét van , két család aminek látszólag semmi baja, sok bogárral, de semmi mézet nem hordtak ott, ahol a mellettük lévő családok meg 25 kilót. Ha kitelelnek itt is csippentés lesz a vége, akkor, amikor már rendelkezésemre áll petéző anya.

Ok . úgy legyen, reméljük igazad lesz .

Majd jövő héten megint leáll.

Akkor nem azért, mert kivirágzott a mező és van virágpor dögivel - ellentétben az előző két hónappal? Én buta meg azt hittem... Nem tudtam, hogy az az 1-2 atka, ami füstöléskor lejött családonként, ilyen csodákra képes.

Az enyémek le se álltak, atka meg sehol

Azért indult be az anya mert atkás a népe , nem pedig azért mert milyen remek az idő .

Jó hír: vége az aszálynak.
Rossz hír: beindultak az anyák megint a petézéssel. A megmaradt atkák euforikus boldogságban vannak.

Az igért fotók.
http://kepfeltoltes.hu/121002/HPIM3902_ ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/121002/HPIM3899_ ... es.hu_.jpg

Holnap ha az időjárás engedi, készítek pár közeli fotót a növényről.

Valószínű Aster punctatus, mivel a Kisújszállás város története első kötetében (1986) Tóth Albert
jelenleg Dr. Tóth Albert professor emeritus, utal a növényre , bár nem pontosan azon a helyen, de hasonlóan szikes talajon a város határában.

Tükör!

Köszönöm, hogy felhívtad figyelmem: pongyolán fogalmaztam, nekem a te vidéked a Közép-Tiszavidék növényföldrajzi tájának része. Amikor a nálatok is fellelhető Aster sedifolius L. (A. punctatus W. et K.) fellelhetőségét a Duna-Tisza köze esetében írtam, akkor a homokos Duna-Tisza közi síkvidékre, homokhátsági kistájakra gondoltam.

Tehát megnyugtatásodra: ez a faj felétek előfordul! Láthatod, elsősorban szikes réteken, sziki erdei tisztásokon.
http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/n ... 390#1.7.15.

Sajnos -általam ismeretlen okból eredően- az utólagos szövegszerkesztés lehetőségének hiányában ezúton vagyok kénytelen pontosítani Roboturnak írt válaszomban foglaltakat, azaz az ő Jász-Nagykun-Szolnok területén fellelhető élőhelyén -miként írtam- legnagyobb valószínűséggel szintúgy a réti őszirózsáról tapasztalt hordást. ( Ezúton javítanám az Aster novi-belgii L. nevét is, melyet konzekvensen hibásan írtam. Kegyelem szegény vén fejemnek!)

T