Érdeklődnék, hogy mások is így gondolják-e ezt? Én is így gondoltam, hiszen a BVHC-t lehet fiasításos időszakban is haszálni, míg az Api-Ox-ot nem. Idén mindkettőt alkalmaztam. A flakonokat megnézve azonban meglepődtem. Az Api-Ox-ra ez van írva: Oxálsav dihidrát 5,0 g, Glükóz 20 g, Deszt. víz: 100 ml (a flakon 1 l-es). A BVHC: 1 liter tartalma: Oxálsav dihidrát 42 g...

Szóval mitől és mennyivel koncentráltabb az Api Ox a BVHC-nál? Az Api Ox oxálsav tartalma végül is mennyi? Az 5 g egy literre v. 100 ml-re vonatkozik. Ha az utóbbi akkor is 50 g/l áll szemben 42 g/l-el. Ez olyan óriási különbség lenne? Ráadásul a BVHC-ben még hangyasav is van. Valaki tudna erre nekem magyarázatot adni, hogy az egyiket miért lehet fiasításos időszakban 3-szor (ne adj isten 5-ször - az OMME-s ajánlás szerint) használni, míg a másikat szigorúan 1-szer?

Köszönettel:
Hunor

Szerintem mindkettő, mivel ha jól gondolom az sokkal keményebb, bár sokkal drágábbnak hiszem.

Én inkább kicserélem, és azt kérték részletezzem,hogy szerintem milyen problémái vannak, az ezek kivédésére elég sok megoldás létezik, amit nem részleteztem.
Egyébként szoktam fóliázni, de sokszor időhiány, akarat, stb miatt kihagyom, mivel mint Falex írta könnyen beszerezhető.
És könnyen mondod NB kaptárral hogy zárt térben kell tárolni a nikecellt!
Mivel "segédeszköz" igénye az NB-nek valamivel kevesebb mint a rakodónak, így tároló igénye is kevesebb, és sajnos nem mindenki tárolóhelye végtelen. A cickánynak ( kifejlett példány ) elég 7 mm- és már bent is van.

Falex!
Már látom nem olvastam elég figyelmesen az írásod.
Bocsi
De így már látszik, hogy sokan használjuk.

Lábazati polistirolt használok felső és oldalsó takarásnak. Nyáron halomba rakva tartom őket. Eddig (vagy szerencsém volt vagy ezt a rágcsálók nem annyira szeretik) nem költözött be a polistirol halomba semmilyen jószág. Pedig az üres kaptáraimba költözött már be cinke, mogyorós pele. Nem a kijárón keresztül, mert az zárva van, hanem a rostaszövet fölötti menekülőtérbe.

galamb386!

A nikicelt fóliával kell bevonni védeni, fólia, ragsztószalag, igy megvédhető, fertőtleníteni nem kell , csak a "csomagolását" cserélni, ha szükséges.

"Nyári időszakban ha nem zárt térben tároljuk, az egér nagy valószínűséggel bele költözik."

Méhegészségügyi szempontok miatt is, zárt térben kell tárolni!

Csak annyit írtam, helytelenül, hogy nem szellőzik. Viszont az sem mindegy, hogy mihez képest. Egyszer már utánanéztem az értékeknek, most szántam rá egy kis időt ismét.
Az oldal szűkítés nálam is nikecell, fóliába csomagolva, hogy ne rágják. A felső takarás a problémásabb, itt keletkezik a legtöbb pára.
A kereteken van a fólia, visszahajtva, hogy a pára felfele tudjon távozni. Felette 2 réteg szőnyegpadló, majd hullámpapír rétegesen újságpapírral.
Aztán a rostakeret. Minimális légrés,ami a tető szellőzőinél lélegzik, majd a tető, benne 4 cm nikecell, ami télen-nyáron bent van.
Számokban ez úgy néz ki, hogy a 4 cm nikecell páradiffúziós ellenállása 58. A hullámpapíré 0,2-0,3! A szőnyegpadló 0,17! Számolok 20 réteg hullámpapírt meg 2 réteg szőnyegpadlót, az csak 6,34 az 58 helyett. Csak, hogy mindenki tisztán lásson, pl. a 2 cm es fenyő kaptár oldal 12,5, a 10 cm vastagságú üveggyapot 0,6-0,7. A 2 cm farost lemez 2,8 as értékkel bír.
Ezért írtam, hogy számomra nem szellőző, hiszen összehasonlítva mondjuk a fenyő deszkával, 4és fél kaptár oldal is jobban szellőzik, vagy éppen 200 réteg hullámpapír.
Tehát ellenérzésem van, de én is használom a hátrányai ellenére. Aztán van egy nagy előnye, az építőiparban könnyen beszerezhető.
Jó éjt mindenkinek!

Használat közben könnyen porlódik morzsálódik.
Ha az egérrács véletlenül nem jó vagy későn került fel, azaz ha beköltözött, úgy összerágja, hogy még a sejtekben is sok kis gubics lesz. Persze ez nagyrészt a méhész hülyesége.
A méhek erősségtől függően megrágják és megpróbálják kihordani, így legközelebb már nem, vagy csak részben használható.
Fertőtleníteni szinte lehetetlen, mert a forró vizet nem viseli el, dörzsölni kefélni nem lehet, láng pedig végkép szóba sem jöhet.
Vizes bázisú festékkel bevonva kissé csökkenthető a rágás, a mindenféle piszok rárakódása. Ja és a festéknek is ára van.
A pontos szabásához kell egy állítható feszültségű trafó, hogy a cekasz hőjét be lehessen állítani, ami az áram és a izzó fém miatt veszélyes.
(A tapétavágó kés nagyon morzsol)
Nyitott platón való szállitása nagy odafigyelést igényel. Bár minden más is.
Nyári időszakban ha nem zárt térben tároljuk, az egér nagy valószínűséggel bele költözik.
Ennyi negatívum jutott eszembe.
Én minden kaptárban használom felső takarásnak, és ahol kell oldalszűkítésnek.

Megosztanád velünk is mik azok?

Bár már régen foglalkoztam behatóan a páradiffúzióval, de úgy emlékszem, hogy a műanyag fóliának 0,2 mm vastagságban kb 70000 az ellenállása, míg a könnyű polisztirolhabnak 1 mm-en 150, azaz 2cm-en 3000. A számok nem pontosak, de azért látszik, hogy a kettő között nagyságrendi különbség van, így a magam részéről nem értem az ellenérzésed a nikecellel kapcsolatban. Igaz írod, hogy elől hátul visszahajtod a fóliát. A nikecellt sem tudod teljesen pontosan beszabni, így a pára ott is elszökhet.
Nem akarok kötözködni, de nem értem, miért kell felhajtani hátul. Több hátrányát látom mint előnyét.
A nikecellnek is vannak hátrányai, de szerintem nem a párafékező képessége az.

Abban az időszakban a kaptárakkal zörögni, a méheket nyugtalanítani nem biztos, hogy hálás dolog. A lepényezés is úgy jó, ha csak pár pillanat az egész. Jó a hungarocell, de a legjobb takaró a mézes lép
A másik szempont pedig a méhész. 10 családnál még ez a mennyiség elmegy, de egy komolyabb állománynál már meggondolandó egy fél napos hótaposás.

Igen Galamb, azt használok. Elől, hátul 4-5 cm visszahajtva.

Igen szerintem is jobb Január végén „takarni”. Mármint én Január végén Február elején rakom fel a külső hungarocelt. Hogy a fiasítást könnyebben tudják hőn tartani. Kevesebb energiával, nagyobb területet tudnak így védeni. szerintem, De én még kicsi vagyok. De nekem ez a véleményem.

Az ellen érzetemet ez a rengeteg "mű" dolog váltotta ki, nem pedig a takarás ideje! Csak a telelésről sokan úgy nyilatkoznak, hogy a takarás minőségétől függ a telelés, pedig szerintem döntően nem így van!

Falex
Műanyag fóliát használsz takarásnak?

A világon csak egyetlen anyag van amelyik egyáltalán nem páraáteresztő!
Természetesen magyar találmány, és ebből készítik a PET palackot.
Még az 1 méter vastag ólomlemeznek is van páradiffúziós ellenállása, nem még egy néhány centis, bogyókból álló szerkezetnek, mint a nikecell.

Érdekes, kicsit lerövidült a hozzászólásod.
Minden esetre igazad van, a nikecell is szellőzik. Én viszont nem vagyok megelégedve a mértékével, és máshogy oldom meg a pára elvezetését.

Nem az volt a kérdés, hogy mikor indul meg, hanem az hogy ő mikor takar. Januárban jobb takarni?

Kedves Falex!
A világon csak egyetlen anyag van amelyik egyáltalán nem páraáteresztő!
Természetesen magyar találmány, és ebből készítik a PET palackot.
Még az 1 méter vastag ólomlemeznek is van páradiffúziós ellenállása, nem még egy néhány centis, bogyókból álló szerkezetnek, mint a nikecell.

Másról beszélünk.
Te arról írsz mi mindent képes elviselni egy méhcsalád.
Én arról mikor telelnek át jobb erőnlétben.....

A méhésztanfolyamon tavaly láttam egy képet, szabad ég alatt telelő méhcsaládról, a lépeket egy drótkerítésbe építették.
A lépek tetején hó volt látható! Nem tudom hogy egyszerűen azért nem olvadt el, mert jól szigetel a fürt, vagy csak friss hóesés utáni volt a kép, de úgy tudom átteleltek!

Mi az utolsó atka elleni kezelés elvégzése után téliesítünk. A családoknak csak annyi keretet hagyunk bent amennyit takarnak+1-et!
Oldalról 1 db kartonpapír+5 cm hungarocell, a keretek felett, 1*1 cm-es léc erre 1 db padlószőnyeg + 5-8 réteg újság, erre a rostaszövet!
A kaptárakat a kijáróig leengedett fóliával védjük, ezt majd csak februárban addig hajtom fel, amíg megy be a lepény /és itt lehetne bővebben takarni is/, és márc 1. én kerül le végleg!
Eddig ez vált be és a bőséges téli élelem! : )

egyetlen hátránya, hogy a papírt megrágják, ha elkésünk a bővítéssel, de ez legyen a legkevesebb gond!

Egyszer télen a kerítésünkön átpakoltak egy futónyi családot valami tolvaj tetvek. Az egyik család valószínú kifordult a kezükből és a földre esett. A hó miatt ki se mentünk a tanyára csak hetekkel később. A kaptárból kiszóródott kereteken szépen teleltek a méhek a hóban. Túlélték a telet, de arra már nem emlékszem szezonba mit produkáltak.

Sok mindent túlélnek a méhek, csak nem mindegy milyen áron......

Szia BFERI!
Épphogy kedvezően hat a kaptár élettartamára, mivel felfogja a nagy párát..., legalábbis ezt várom tőle.
Amit írtál a hangyákról, az bizony előfordulhat, ezen én még nem gondolkodtam. Azt is el tudom képzelni, hogy a nyitott rostaszöveten való teleltetés feleslegessé teszi a kaptár farostlemezzel való bélelését, mert ott jóval szárazabb lehet a levegő. Tervezem, hogy készítek néhány rostaszövetes aljdeszkát. Az önmagában sokmindent megold. Tetszik, amit erről írtak a tapasztalt méhészek.
Egyelőre nem festettem le a kaptárakat kívülről, csak kisütöttem. Kipróbálom hogyan viselkedik. Ha azt látom, hogy túlzottan öregszik a fa, akkor lefestem olajfestékkel.
Attila

A nikecell nem csak elvileg páraáteresztő, hanem gyakorlatilag is.

Én ezzel vitatkoznék, a nikecell nem engedi át a párát. Abszolút nem páraáteresztő, azaz egy cég terméke bír ilyen tulajdonsággal.

A fiasítás jó családoknál január 20-a táján szokott elindulni nálam.

Bigjoeker!
Van benne igazság, hogy a fiasítás megindulása után nő meg a jelentősége a takarásnak, de Te akkor februárban takarsz?

Szia Ata !

Én is követtem el a kaptáraim ellen hasonló merényletet. Belülről használtam farostlemezt , jó pár évig rendben is volt . Azonban rátaláltak a hangyák egyik- másik kaptáramra .
Egyet szétbontottam , belül a farost felől eléggé elkorhadt és tele volt hangyatolyással , igaz én olajfestéket használok.
Valószínű , h a farostlap ahogy Te is írtad más fizikai tulajdonságai miatt kedvezőtlenül hat a kaptárdeszka élettartamára.

Szerintem a takarásnak nem télen van a legnagyobb jelentősége, hanem amikor beindul a fiasítás!
Személy szerint méheket megfagyni a hideg miatt még nem láttam, hallottam!
Kicsit mintha túlmisztifikált dolgok lennének ezek, legalább is nekem!

Annyit még talán a belső páralecsapódás elleni védelemről: a kaptáraim homlok, és hátfalát farostlemezzel béleltem. Aztán sütöttem ki olajban. Apró szögekkel van a farost a kaptár belső falára szögelve. A szögelés azért fontos (nem csavar, pláne nem ragasztás), mert a farost nem biztos, hogy együtt mozog a fiókdeszkával, és így felesleges anyagfeszültség nélkül lehetőség van a minimális elmozdulásra. Ez a technika a fiódeszkát hivatott megvédeni a rothadástól.
Attila

A nikecell nem csak elvileg páraáteresztő, hanem gyakorlatilag is.
Az, hogy a pára hol csapódik le az pedig a következőktől függ: külső hőmérséklet és páratartalom; belső hőmérséklet és páratartalom; rétegek vastagsága és páradiffúziós ellenállása( fa vtg, légréteg vtg, nikecell vtg, stb ). Az adatok birtokában számolható ( építészeknek van páradiffúziós számításhoz programjuk), hogy hol lesz illetve nem lesz páralecsapódás.
Persze sokváltozós a dolog, mert hát mekkora a család, mennyire tudja felfűteni a környezetét, de egy ilyen programmal el lehet kísérletezni és ki lehet számolni a saját (talán) legjobb megoldását a nikecell felhasználásban.
Tény, hogy az egyik legjobb hőszigetelő anyag mely árban elérhető ( egy 50 x 100 x 2 cm-es tábla kb 150 Ft).
Én a fejük fölé teszek nikecellt, és a szűkítést is ezzel oldom meg.

Sziasztok! Én így takarok:
- a keretekre közvetlenül geotextíliát terítek
- 5 cm vastag kőzetgyapot paplan fátyolfóliába burkolva (a fátyolfólia illyesztése ragasztóval történt)
- a tetőben lévő szellőző télen-nyáron nyitva
- teli aljdeszka
- alsó kijárm van, 22*2 cm-es méretű, amit az egérrács kevesebb, mint a felére szűkít. Ez is nyitva van teljes hosszában.
A teljes takarás enyhe mértékben átereszti a levegőt, és a párát.
Először teleltetek, nincs saját tapasztalatom, azért mertem leírni, mert a mesteremnél hosszú évek óta kiválóan működik ez a rendszer.
Karcsi kérdésére nálam egyértelmű a válasz: a nyitott szellőzőn kimegy a fölfelé áramló pára.
(A "Teleltetés" topicban már írtam ezt, csak akkor nem tudtam képet csatolni. Rájöttem azóta, hogyan kell tömöríteni a fotókat. Így szemléletesebb.)
Üdvözlettel: Attila

Én már nem lennék kezdő, de (minimum) egy dolog még nem világos nekem:
Ha feleresztjük -mert ugye így teszünk- a családtól a párát a menekülőtérbe, akkor onnét hová lesz? A tető annyira nem zár tökéletesen, hogy visszatartsa? Nem csodálkoznék, ha így lenne. Vagy ott csapódik le? Gyakran látni olyat, hogy a tető is szépen be van csomagolva, szél sem éri. Régebben én is lefóliáztam az egész kaptársort, csak a kijáró (rakodós, alsó) volt szabadon. Akkoriban még zárt aljakon teleltettem. Mára se fólia, se zárt fenék. Penészes keretet évek óta nem láttam, a fiókok sem rohadnak gyorsabban.

Nem vagyok benne biztos, de mintha Gajdos Máté kanadai méhészkedéséről láttam volna olyan képeket, hogy a kaptárak raklapon paplannal és fóliával voltak "bedunsztolva" kb 4-es csoportokban. Ott aztán van tél. Láttam már olyat is, (talán épp Máténál?) hogy a tetőbe kis lyuk volt fúrva szellőzés céljából.

Az első telem lesz, úgyhogy tapasztalatom nincs a kaptár takarásról, viszont kicsit szakmába vág a szigetelés. Reményeim szerint nem fog túlzottan párásodni. Megterveztem a szigetelést, páraelvezetést. Mint egy családi háznál. Belül oldaltakarás a kaptár aljától, a menekülőtérig, mindkét oldalon. A menekülőben páraáteresztő takarás, jó vastagon, felette levegő, majd a tetőben ismét nikecell szigetelés párazáró fóliával. Végül az elején, és hátulján, kívülről amit látsz. Ja, és alul úgy negyedéig nyitott alj. A kátránypapír inkább csak a kaptárat védi.

Nekem egy méhész azt mondta, egyik évben hungarocellel takarta a kaptárak oldalát, mézet spórolt, de a kaptárak szétrohadtak annyira bevizesedtek... Véleménye szerint, ha vastagabb hungarocellel takarta volna, lehet a hőhíd máshol alakul ki és nem rohad szét a kaptár. Többet nem kísérletezett vele.

A nikecell elvileg átengedi a párát, ráadásul alatta a "legmelegebb" a fa, tehát elvileg nem itt csapódik ki a pára.

Szia . Hagy kérdezzem már meg, nem párásodik be nagyon a kaptárad? Én is fel szoktam rakni a hungarocelt de csak február vége felé, hogy a fiasítást jobban tudják fűteni. Féltem egész télre felrakni, nehogy szétmenjen (szétdagadjon a víztől) a kaptár.

A beszorítás is elég lenne szerintem, de azért körbe is kötöttem, így a kátránypapírt is megfogja.

SZép munkát végez.Nem hülyeség a módszer hogy hungarocelt raksz kívülre.Beszorítod simán a két léc közé vagy rögzíted is valamivel?

Az OMME apróhirdetéséről rendeltük a besütőt két számsorral, egy kollégámmal közösen. Ez egy gázpalackról működő besütő, aminek a számlapja cserélhető.

Mivel sütötted a számokat ?

Nálam teljesen átjegesedett, csak a mai olvadáskor tudtam letakarítani.

Vagy igen, vagy nem.

A közeledő front, néha agrresszív viselkedést vált ki a méhekből. Még mielőtt az esőfelhőket az ember láthatná, ők már érzik.

Máskor meg pont, szokatlan nagy jámborsággal reagálnak.

Na, petéznek még az anyák?

Kösz.
Megnyugtattatok.

Sziasztok! Viszont nagyon jó hő szigetelő. Ameddig nem lesz jég a tetején
maradjon.A kiáramló meleg levegő mindenképp elolvaszt valamennyit.Kis kijárónyi utcácska. A letakarítást ,ha muszáj meleg vízzel a legjobb.De csak kijáró szélességben.
Üdv

A hó nem zár légmentesen

Hogy kapnak levegőt ha a kijárót belepi a hó?

01 óra óta havazik nagyon hordja a havat a szél!. 15 család kijáróját szinte belepte a hó, 15cm van már nálunk Sellyén és szakad továbbra is.

Mi újság? Tél van...
Csendes zúgás a kaptárakból, hangos csivitelés a verebektől.
A földről szedegetnek fűmagot gondolom, meg be-be néznek a kaptárak alá a lehulló viaszmorzsákra.
Cinkét nem láttam köztük, de azt hiszem holnap felrakom csendben a madárhálót.