Tegnapi nap szépen hordták a virágport,hogy miről nem tudom virágot nem láttam.
Mai nap atka számolás a legtöbb 5 ami számomra megnyugtató.

Nálunk Szerbiában is ugyan ez a helyzet mindig újra fertőződnek a családok.Én 20%os mitakal füstöltem 8 szor és még mindig vannak! Nem merek tovább füstölni nehogy hasmenést kapjanak.
Sajnos fias is van még bőven!

Jelenleg oxálsavat szublimálok. A családok java renben, de az atka nem akar fogyni egyes családoknál. Van ahol hat napja szublimáltam és kb l. 150 hullott eddig. Mindez egy átkezelt szezon végéhez közelítve. Nem gondoltam hogy ez bekövetkezik ilyen hamar de szerintem az oxálsav szublimálás hatékonyságában lenyomta az amitrázt. Ha így van lesz min agyalni a jövőben.

Nálam kb. ugyanez.

Tegnap nézegettem a méheket eltünt a népesség jó része .5-6 NB keretre szükitettem őket.Nem tudom mi lesz.Másnál mi a helyzet ?

Néztem a családok egy részét, mindenült van fedett fias,hol több hol kevesebb. És meg jelentek a peték is, úgyhogy lehet még atka ellen kezelni.

Tomipapa!
Köszönöm a kiigazítást , örülök hogy az ország egyes részein igen szép a zöldítés, de igaz az is hogy a röpkörzetrmen belül van a zöldítés ebben az állapotban. És nem mondom hogy nem örülök neki.
Tavaly novemberben még tele voltak a családok fiassal a betóduló virágpor miatt. Ez most nem jelentkezik.

A legtöbb anya leállt egy időre, de mostanra 3-4 napos fiasitas van megint. Talán annyi szerencsés van benne, hogy lesz 3-4 nap amikor csak nyitott lesz, és így az atkat meg lehet fogni, de a fiasitas újra indult. Virágpor is megy befelé. Nem nagy öröm. Ahol kicsit kevesebb az élelem, ott most sok fogyhat.

A múlt héthez képest némely család jobban mozog, főleg azok amelyeket egész nap éri a nap. És bővebb virágporral térnek haza... Kicsit rosszul jön ki a jóidő most.....

Attól tartok, hogy te a Cseh-2-őt nézed. Szerintem kapcsolja vissza!

Ahogy elnézem most 2 hét "jó" idő jön. Nem lennék a helyében annak, akinek zöldítés van a közelében.

Janóka!

A múlt hétvégén végig stricheltem pár megyét, ( Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér), s üzenem, arrafelé virágoznak a zöldítések, mint a hejderménkű. ( a tavaly az nem tavaj, de semmi baj, ez nem nyelvész-fórum).

Az idén pohánkát láttam a legtöbb esetben nagy felületeken virágozni, ha van méh a közelben, akkor akármit csinál a méhész, a gondozottjai járják a pohánka-táblákat.

Tegnap éppen mondtam a méheknek, hogy a Hedera is tiltott terület. Ők meg csesztek hallgatni rám... Gyűjtötték...

Én még találtam petét is egy kettőnél.

Tavaj még javára tele voltak fiassal a családok a zöldítés miatt.
Az idei szárazság miatt még csak bokáig érnek, és nem virágoznak.
Itt is pár keretben találtam a családoknál tenyeres fedett fiast.
Hátha ezzel az atka hullás is megáll.

Mi az hogy csak, még fedett fias van, nem? Azért ilyenkorra már nem nagyon van fias.

Tegnap és ma találtam nem egy olyan családot, ahol már csak fedett fiasítás van.

Itthon Magyarországon még gyártja a Ceva-Phylaxia. 120 körül szokták adni erre-arra a 475-öst.
Csak a Fumidil-B szűnt meg pár éve, és most a Fumagilin-B. Illetve vannak még eléggé bizonytalan szerb és közel keleti fumagilin hatóanyagú cuccok.

Mint írták már nem lehet ,leálltak a gyártásával.

Inkább az lenne a fontos, hogy lehessen használni.

Kicsit nosema nem atka.... 3 családtól vettem mintát virágporos mèheket. Sporaszám 60-80 között. Ebből is látszik hogy csak látszólag van rendben minden. Pillanatnyilag szèpek a méhek de ez a sporaszám magas. Nagyon fontos lenne, hogy a fumagilinhez elèrhető áronehesen hozzájutni !

Cerana! Ez a folyosó dolog tuti így van. Volt egy vándor tőlem 1 km-re, miközben én a környék utolsó 60 ha területe és a méhei közé estem. Ugrásszerűen megnőtt ( kezelésenként akár több száz ) az atkaszámom, majd miután elment ugyanúgy lecsökkent arra szintre, amit már el is hiszek sajátomnak. Ráadásul volt egy majdnem fias mentes időszakom is, de az atkaszám nőtt. Másfél hónapja kezelem őket minden szarral. Tartóshordozós amitráz kivételével minden jól hozta le az atkát, de annyi volt, hogy a következő nemzedék se lett atkamentes. Most értem oda, hogy egy átlagos évnek megfelelő a lehullásom. Csak sajnos ráment az állomány egy része és hol van még a tavasz... Tavaly mikor decemberben hordtak a méhek, ide is feltettem, hogy ebből baj lesz. Záróim nem voltak tökéletesek, de nem sok hullott. Zárót itt a környéken alig csináltak. Tavaly télen a falu szinte nullázta az állományt. Akkor engem okoltak, pedig csak nekem nem volt veszteségem. Legtöbben szeptemberbe kezdték el idén irtani az atkát. Akkor már fölösleges.

Hogy a fenébe ne lenne atka amikor ma is + 40 deka volt virág meg a környéken sincsen.

Sziasztok!
Augusztusban amitrázzal kezeltem 1 családnál volt nagyobb atka hullás 25nap alatt kb 200db.
Most szublimálok: ennél a családnál a 4. kezelés után 16 nap alatt már 1000 felett potyogott le atka. A többinél ( 15 családot nézzek) jóval kevesebb.

Mindennel próbálkozunk Beevital tac-tic oxál . Van ahol egy darab sem hullik de van ahol még mindig több száz .

Nálam is irtózatosan sok az atka. Tavaly decemberben Perizinnel kezelt családtól leesett öt db atka. Június- július hónapban árgus szemekkel kerestem az atkát, nem találtam. A fiókok között felszakadó herefiasban történő keresést hatékony módszernek tartom. Ez a család augusztusra kiment. Meggyőződésem, hogy az atka miatt. Ugyanis a szomszéd családoknál a második sorozat CHM is ezrével hozza az atkát. Júliusban 2 hétig fluvanilátos kezelést kaptak. Amitrázos kezelésnek nem láttam értelmét, mert tavaly októberben tíz Furettót kaptak, annak az eredménye a mostani ezres nagyságrend. Elgondolkodtam mi lehet a baj? Tény, hogy augusztusban szinte naponta jöttek rajok a másfél kilométerre lévő 500-as méhészetből. Szinte mind ugyanazon a nyiladékon érkezett, erre még visszatérek. Volt amelyik be akart menni egy családhoz, de azok nem engedték be. Néhány nap után pedig elmentek. Az egyiken találtam olyan méhet egy ökölnyi rajocskában, amelyiken láttam atkát. Mégsem hiszem azt, hogy ezek hozták az atkákat. Ugyanis négy -öt hetes folyamatos kumafosz tartós hordozó mellett egyenletesen magas atkapotyogás volt. Ha állandóan betelepülne egy-egy raj a családhoz, akkor ott a népességnek is nőnie kellene. Azt inkább elhiszem, hogy akác és hárs idején a szomszéd méhei hozzám hordták a mézet. Hiszen az kiemelkedő volt. Sajnos azonban akkor az atkát is hozták. Tavaly az FF-en kinevettek azon, amikor azt mondtam, hogy a méhek légifolyosóban közlekednek. Én számtalanszor megfigyeltem már az erdőben bóklászva, hogy méhek zúgnak egy nem túl széles sávban. Egy méhészet méhei egy légifolyosóban közelítik meg a méhlegelőt. Erre nagyon jó bizonyíték volt tavaly, amikor NNI-vel csávázott repcevetés idején tömeges méhpusztulás volt az egyik faluban. Egy ottani méhész mesélte, hogy a rothadó méhhullák annyira büdösek voltak, hogy nekiállt feltakarítani őket. Gyakorlatilag a hullák egy utat képeztek. Kirajzolták a légifolyosót.
Nos szerintem a szomszédba hordás is aképpen lehet, hogy a méhek egy része betéved a másik méhészet légifolyosójába. Aztán ha az új helyen jobb körülmények várják, pl. atkamentes környezet, akkor csak meg kell mutatni az új gazdáknak a régi helyet, amit ki lehet rabolni. Szóval szerintem a hordást követő időszakban a rablásokkal bekerülhet sok atka a méhészetünkbe. Tehát helyesbítve az előzőeket, a szomszéd méhei nem énhozzám tájoltak be, hanem rablás útján a hordás végén áthordták hozzám a mézet. Ha a rablás hordás kezdetén volt, akkor viszont már ide gyűjthettek.Néhány éve a mérleges kaptáram akác utáni hordástalan időben 70 kg-ot emelkedett (szerintem etetésből származó cukortól). Nos ezért írtam a nyiladékot, ahol a rajok jöttek. Az a légifolyosó kettőnk között.
Ha ez így van, ahogyan írtam, akkor sokkal nagyobb a baj, mint gondoltam. Ugyanis akkor arról van szó, hogy nincs olyan szer, amelyikkel fiasításos időben csökkenteni lehet az atkaszámot. Csak a fiatal atkákat irtjuk, az öregek zavartalanul szaporodnak. Tehát szinten tartás működik csak a folyamatos kezeléssel. Így viszont a télre annyira le lehet csökkenteni az atkaszámot (amikor már nincs fias), hogy a következő évben még véletlenül sem lehet találni. Hiszen az a fiatal atka, amelyiknek a következő év atkatermésének előállítása lenne a feladata, azt folyamatosan, jó hatékonysággal irtottuk idén. Az öreg atka pedig vagy kimerül, vagy a fias kikelése után lesz elpusztítva. Azonban két év múlva ismét kritikus lesz a helyzet, ha enyhe lesz az előtte lévő tél.
Itt térnék most arra rá, hogy mit csinál a szomszéd méhész. Például nem irt atkát télen. Betakarja a méheit, és nem piszkálja őket. Ezért lesz nála nyárra olyan magas az atkaszám, hogy jut belőle a szomszédnak is. Amíg tökéletesen működött az amitráz, addig nem volt gond nyáron csökkenteni az atkaszámot, ez a probléma nem jelentkezett. Azt gondoltam, hogy a CHM, esetleg a fluvanilát képes erre (az oxálsavról ezt korábban sem hittem el, de akinek kétségei vannak az olvassa el Polai Richárd egy évvel ezelőtti hozzászólásait). Idén én célzottan teszteltem ezt a két hatóanyagot, és negatív eredményt kaptam. Hacsak nem tévedek, és most is folyamatos a szomszédból az atkák bevándorlása. Ítélje meg mindenki a saját szája íze szerint.

Nálunk minden évben panaszkodnak az eü-s nek, hogy kirabolják a családokat...és ez, meg az a ganyé, mer' az ő méhei voltak...biztos nem etet...mer' ő igen...a hárommaréknyi "családokat"(teszi hozzá az eü-s...).

A környékünkön van méhészet ami jó eséllyel teljesen kezeletlen. Nem egy. Sokan rájöttek hogy nem ebből lesz Ányóc audi. Tavaj egy közeli településen 40 családdal elment a kolléga (?) naprára, majd nemes egyszerüséggel otthagyta őket. Az ottani méheüs oldotta meg a problémát. Nem is kell csodálkozni hogy van atka.

Én azt nem értem, hogy ahonnan állandóan visszakapjuk a fertőzést, az a méhész mi a jó k... ...ját csinál?

Meleg van, és kutatnak...szerintem visszafertőződik mindig.

Jano2013!
Mivel kezeled a családokat ?
Mennyi hull naponta ?

Képtelenség lenyomni az atkát. Ilyet még nem értem...

Van még nálam is sajnos.

Ez a baj

Az újság az, hogy bár volt egy kis leállás az anyáknak, de mostanra mind a 3 telephelyen 2 keret full pete és pár napos álca. Virágpor és csillogó nektár. Kaja majdnem mindenhol rendben a népesség viszont néhány helyen még mindig nincs rendben, pedig már a 80 -ból 10 -et megszuntettem // osszeraktam.

Idén nem járják a méhek, vagy nem vettem észre.

Barátom, Jani!

Semmi bajom veled, de ideje észrevenned, hogy te sajnos saját magadra haragszol, majd azon keresztül az egész világra.

A pöcsétes papíroddal meg nem tudok mit kezdeni, s mivel olyat labor nem mond ki, hogy Pictor SC-vel permetezett a paraszt, legfeljebb azt mondja, hogy mivel boscalid és dimoxistrobin hatóanyagok voltak a méhekben ezért valószínűsíthető, hogy a paraszt Pictor SC-vel permetezett. Tehette ezt minden megkötés nélkül, a Pictor SC méhekre nézve nem jelölésköteles. Innentől nem tudom, miért rajtam kéred számon. hogy a méheid a Pictor SC-től is mászkálnak. Csányi Antinak sem nekem kell megfelelnem, ha mászkálnak a méhei, nem én vagyok az engedélyező hatóság embere, nem én vagyok, aki a környezetetekben mezőgazdasági tevékenységet űz és nem én vagyok az érdekképviselet illetékese sem. Velem pörölni olyan, mintha odamennétek a masszív kőfalhoz és tehetetlen haragotokban rohadt nagyot rúgnátok bele. Hidd meg, nem a kőfalnak és nem is nekem fáj...

Ha netán lenne valamilyen bizonyítékod, hogy a Pictor SC gombaölő szer kockázatot jelent a mézelő méhekre, akkor ne hezitálj, hanem tárd elénk, s ígérem, minden kapcsolatomat bevetve kezdeményezni fogom, hogy a felhasználását korlátozzák. Valójában nem tudom, hogy szükséges-e ezt kezdeményezni, egyes pöcsétes papirosok szerint szerint a Pictor SC forgalomba hozatali engedélye ez év kora őszén (szept. 30.) lejár, más pöcsétes papíros 2022. január 31.-re teszi az engedélyének hatályát. Majd rákeresek, melyik időpont az igazi.

https://www.agroinform.hu/novenyvedoszer/szer/pictor_sc

A strobilurinokat egyébként -fenntartásokkal- az ökológiai termesztésben is engedélyezett hatóanyagokként tartják számon (biofungicidként), ám nem tudom, valójában attól, hogy egy hatóanyag egykori eredete természetes, a szintetikusan előállított variációi már nem feltétlenül "biológiai" értékűek. Ilyen a piretroidok csoportja, hiszen a piretrum egy mediterrán fészkes virágzatú növényben található hatóanyag, a strobilurinok pedig a fungicidek újabb generációjaként (1996-tól) kerültek felhasználásra, a strobilurin-A a keserű tobozfülőke (Strobilurus tenacellus) kalapos, bazídiumos gomba másodlagos anyagcsereterméke.

A boscalid gyakorlatilag a szterol bioszintézist befolyásoló hatóanyagokkal rokon, nem tudok olyan irodalomról, hogy befolyásolta volna a méhek méregtelenítő enzimrendszerét, tehát nem valószínűsíthető, hogy a mászkálásért felelős lenne, hatásmechanizmusa az, hogy a mitokondriális elektrontranszportot akadályozza, leállítva azzal a gombák légzését.

Mindenesetre küldök egy okos kis cikket, ebből lehet tájékozódni a gombaölők rövid távú jövőjéről.

https://www.agroinform.hu/gazdasag/a-go ... -35489-001

Bocsánatkérést nem várok, tisztában vagyok azzal, hogy az indulat a tehetetlenséged szülötte. Veled érzek, ám figyelmezz oda, hogy nem én vagyok az ellenség, ha megpróbálom megvilágítani azt, amihez Csányi Tóninak és Neked is kevés az ismeretanyagod. Ha nincs rá szükségetek, azt is akceptálom, ám nem szeretném, ha a Fórum közönségét bármlyikőtök félretájékoztatná, mint a múltkor Csányi Tóni, aki annyira szeretné szerelmetes Brossa szekerét "tónyi", hogy a korrekt tájékoztatást is hajlandó odadobni a hangulatkeltés érdekében. Nem lenne egészséges, ha te is ebbe a hibába esnél...

Tomipapa könnyen beszél 3 om méhcsaládnál ha azóta több akkor elnézést úgy beszél itt mintha ezek a növényvédő szerek vitaminok lennének a méheinknek.Csányi Antal méhei az enyémek máséi is másznak a repcére kinyomott gomaölöktől .... lehet ,hogy a papírjukon az van méhekre nem veszélyes de nekem van róla papírom is nagy pöcsétes méhekben se nosema spóra se atka de még amitráz illetve komafusz bomlás termék se volt...volt bennük visszont rengeteg gombaölő azt hiszem piktor ha jól emlékszem mást nem tudtak kimutatni ez szépen ott volt a repce virágokban ezt sikerült mérniük...na kérdem én ha csak gombaölő volt kimutatható vajon mitől gyalagolt az államány ??? Ami a repcét illeti 3 éve kerülöm ezután a szotyit is ,hogy megélek e nélkülük fentmaradna a méhésztem esetleg profitot is termelne sztem igen...

Tomipapa!
Jó, így már értem az álláspontodat. Én nagyon arra fókuszáltam, hogy NNI csávázás idéz elő kukoricában heveny toxicitást (tehát ott a méhhulla) és mégsem lehet kimutatni a növényből. Tehát a mondandódat belehelyeztem egy olyan általam vélt helyzetbe, amikor az NNI vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, és méhhullák is vannak. Lehet, hogy ez csak a napraforgótáblákra igaz? Az attraktivitást nem kérdőjeleztem meg! Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy kumulatív toxicitásnak nem feltétele a kimutathatóság. Azonban kumulatív toxicitás kizárja az akut toxicitásra utaló képet, mert előbb téved el, mint megbénul. Akut toxicitás esetén viszont elvárható a kimutathatóság.

Tomipapa!
Nem most volt már, de te biztosan emlékszel, hisz jó a memóriád, én akkor is mondtam, amikor erről először beszélgettünk és mondtad ezt a kabócát, hogy én nem találtam azokban a "habokban" semmit.
Most előkerestem az akkori fotóimat. Asszem tipikus:

Cerana!

Lehet, hogy úgy gondoltad, ám nem azt írtad, hogy mit isznak rajta:



Azt viszont én tényleg nem írtam, hogy fogyasztaná a gyűjtő méh a kukorica virágporát, amit én írtam, az az, hogy mivel attraktív a kukorica a méheinkre, gyűjtik annak virágporát s az attraktív kultúrákban végzett növényvédelmi munkák fogyasztástól függetlenül is "leverhetik" a gyűjtő méheinket. Akár oly módon is, hogy a virágport gyűjtő méhek kontakt mérgezést szenvednek, de nem ismeretlen az a jelenség sem, hogy hordás esetén a gyűjtő méh a legelő megközelítése közben repül át olyan kultúrák felett, melyek ugyan nem vonzzák, ám az útba esnek. Tóth Péter számolt be ilyen esetekről, amikor az akácot gyűjtő méhek rovarölő szerrel kezelt gabonatáblák felett repültek el, s szenvedtek mérgezést.

Mindenesetre nem idén, de nem is oly régen (pár éve) fordult elő, hogy napraforgón egy illusztris méhész-csapat mérgezést szenvedett. Messze szálló híre támadt, azzal a szövegkörnyezettel, hogy neonikotinoid csávázószertől pusztulhattak a méhek, ám annak minden bizonyítéka nélkül. Aztán kiderült, hogy mégsem a csávázó neók voltak, és mégsem a napraforgó volt a hunyó, hanem a kukorica és egy masszív piretroid-mérgezés...

Nem írok neveket, de közismert történet...

A kukorica attraktivitására néhány példa:

https://www.youtube.com/watch?v=ZLsLnC8W5DI
http://www.scielo.br/pdf/asagr/v33n4/20
https://dghaskell.com/2011/07/30/bees-pollinating-corn/
http://journals.plos.org/plosone/articl ... ne.0162818
https://academic.oup.com/ee/article-abs ... m=fulltext
http://www.waldeneffect.org/blog/Honeyb ... rn_pollen/

Ejnye-bejnye Tomipapa, ilyent én nem írtam. Annyit írtam, hogy nem tudom mit "isznak" rajta. Tudtommal gyűjtő méh nem eszi a virágport.

Laci!

Egyetértek, jelenleg a kései fajták esetében valóban jeleztek tömeges poloska betelepülést. Igaz, hogy nem kabócáét (emlékszem, beszélgettünk már a tajtékos kabócákról napraforgóban), annak már jobbára letelt, de majd a későbbiekben mutatok egy furcsa kárképet, ami esetleg méheinket is érdekelheti, s mostanság kezd jelentősebbé válni az aszály és a forróság, valamint a szúró-rágó kártevők támogatásával.

Valahogy így áll a növényvédelmi helyzet, egy nem túl régi előrejelzés (tegnapi):

https://www.agroinform.hu/novenyvedelem ... -37499-001

Ígértem egy újabban terjedő betegség bemutatását. Meleg, csapadékos nyárutón gyorsan terjedhet az érőfélben lévő napraforgótáblán a rizópuszos tányérrothadás (Rhizopus stolonifer). A kórokozóra jellegzetes szaga és szürkésfehér micéliumszövedéke hívja fel a figyelmet. A fertőzést követő száraz, meleg időben a kártétel jelentősen mérséklődhet, mert a rothadó foltok beszáradnak. Átterjedhet a fertőzés a kaszatok bélállományára is, és súlyos minőségi romlást okozhat (különösen az étkezési hibrideknél). A betegség fellépése gyakran köthető a napraforgómoly vagy a gyapottok-bagolylepke, egyes poloskafajok kártételéhez.

Ez a hab nem tajtékos kabóca "kipufogvány", több kolléga is jelezte a feltűnését. Kifejezetten rovarvonzó e betegség habos "tünete":

http://www.karkep.hu/napikep/napikep-2018-08-14

Egyhetes előrejelzés a Syngenta-tól, napraforgó a fókuszban:

https://www.syngenta.hu/szantofoldi-kul ... orejelzese

Száz szónak is egy a vége: a deszikkáló szerek nem méhgyilkosok, fölösleges kísérletezés rájuk kenni a problémákat. Van elegendő méhgyilkos szer, de tetszik, nem tetszik, a mostani fenológiai stádiumban a napraforgót már nem kezelik rovarirtó szerekkel, a csávázószerek hatása sem valószínű, hogy mostanság kiürítené a kaptárakat. Ha nem jönnek haza a méhek, olyan kultúrát kell keresni a röpkörzetben, amely még igényli a rovarölő szeres kezelést. Valójában jelenleg már a kukorica is egyre kevésbé valószínű, de nem azért, mert Cerana meglátása szerint az nem attraktív a méheinkre, hanem azért, mert nemigen találkozhatunk mostanság címerhányó kukoricával, a csemegét leginkább törik már. Azért érdemes körülvizslatni, mert esetleg megcsúszhattak a vetéssel.

Rövidesen viszont jöhet a cidrizés, nem sokára vetik a repcét, s ha valóban beváltja az ígéretét a jó méhész-miniszter, akkor kíváncsi leszek, a keresztesvirágúak bolhái ellen mit bűvölnek a gazdák...

Remélem a jó Nagyernyei Attilának tett ígéretét nem váltja be Nagypista, s azért vetnek annyi repcét, amin Csányi Anti méhei tavasszal majd elmászkálhatnak, s az is rémisztően hangzik, hogy jövőre már napraforgóra se kell vándorolni, az agrárminiszter azt ígérte Attilácskának, hogy egy köpködésre való szotyit se vetnek a parasztok...

https://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/ ... ek-2464400

"Értem én, hogy villanymotor, de mi hajcsa?" Szóval a kukoricán a méh mit vesz fel, amitől mérgeződik? A virágporból nem fogyaszt. Perkután mérgeződés, amikor takarítja magát?

Természetesen nem is a virágokra gondoltam én sem...
Kabócát pl pont ilyeneken láttam már.
Ennek ellenére persze, inkább a hozzászólásom második felében említett okokra gyanakodnék mert a tapasztalatlan kolléga esetleg még keveset látott ilyet.

Laci!

Azt a napraforgót, amely még "járható", a paraszt nem deszikkálja. Deszikkálásra a napraforgó-tányérok "citromérése" idején szokás sort keríteni. A citromérés egy fenológiai állapot,
amikor a napraforgó-tányérok háta sárga, a murvalevelek széle barnul, a kaszatoknak legalább fele már sötét és kemény, a magbél nedvesség tartalma sem túl magas már (mintegy 25-30 %-os víztartalmú).

Vélelmem, tapasztalataim és olvasottságom alapján a korai vetésű, gyors éréslefutású fajtáknál ez a stádium kb. a múlt hét végén, e hét elején állhatott be.



Viszont akárhonnan nézem, a rendelkezésre álló deszikkáló szerek egyike sem jelölésköteles a méhek szempontjából, s ez nem azért van, mert az engedélyező hatóság véleménye szerint a méhek normális esetben nem találkozhatnak a szerekkel, hanem azért, mert kontaktus esetén valóban nem jelentenek kockázatot méheinkre.

Egyébként csak két hatóanyag-csoport maradt meg deszikkálásra (a regulátor típusú Harvade 25 F =22,4% dimetipin hatóanyag kivonásra került) , az egyik a kontakt, perzselő hatású deszikkáló készítmények (diquat-dibromid, bromoxinil hatóanyagú) csoportja, a másik a felszívódó (szisztemikus) készítmények csoportja, gyakorlatilag a glifozát-csoport, azaz a glifozát izopropil-, K- és ammonium (NH4-)-sói.

Nem tartom valószínűnek, hogy deszikkáló-szer okozott volna gondot, hiszen a készítmények és a hatásukat fokozó "cseppnehezítő", elsodródás-gátló és kipergés-gátló ragasztó-anyagok egyike sem jelölésköteles méheink szempontjából.

Sokkal több esélyt adnék egy ilyen "eltűnéses" tünet fellépése esetén a kései vetésű csemegekukorica növényvédelmi munkáinak, a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly ellen e kultúrában szinte kötelező a védekezés. Mivel általában méhkímélő szerekkel igyekeznek védekezni a "felvilágosult" parasztok, nem kötelező érvényű ilyen mérgezés bekövetkezte, de legyünk őszinték, nem minden paraszt felvilágosult és sajnos a termés érdekében nem csak a társadalmi együttélés szabályait, de akár a törvényi előírásokat is hajlamosak felrúgni.

Mindezek előrebocsájtásával veszélyesnek ítélem, ha konkrét bizonyíték nélkül valaki ilyen módon igyekszik hangulatot kelteni, az ismeretek hiánya pedig nem ment fel senkit azon szabály alól, hogy vádat emelni bizonyíték alapján illik, nem emocionális vélelmezés alapján. Ha pedig bizonyítékra van szükség, jobb a gazdával, a növényvédelmi szakirányítóval jóban lenni, mint alaptalanul vádolni őket. Lehet, hogy ők tudják, hogy a szomszédok mit és milyen technológiával termelnek, s a kompromisszum-kész közeledés hatására esetleg súgnak is.

Megmondom őszintén, ha valaki "rámrúgja az ajtót" és kérdezés nélkül kezd anyázni és vádaskodni, annak akkor sem szívesen adok információt, ha történetesen a szomszéd paraszt nem a cimborám...

Járták még azt a napraforgót, vagy keresztül jártak rajta?
Ilyenkorra azért már összeesnek a családok egyébként is, pláne ha jó napraforgód volt.
Hány fiók van rajtuk?

... lepermetezték helikopterrel a napraforgót valamilyen érlelővel.... a méhek meg egyszerűen eltűntek a kaptárból, erőteljes családok is csak lézengenek a fiókokba,,,nem tudom, másnál volt már hasonló eset? elmentem a növényvédőshöz... állítja, hogy méhekre nem veszélyes anyogot használtak... ennek ellenére elnéptelenedtek a kaptáraim, a permetezés előtt teljesen normális családok voltak, pont a fele lett az állományom 16 család... el vagyok keseredve,, ugyan nem vagyok nagyon gyakorlott, de az atkairtást rendesen elvégeztem, még a mentorom szerint is rendben voltak a méhek...

Nálunk ugyan ez van napok óta. Reggel fél 6-tól egy óra, és irány haza,már kezd bosszantani.

Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen kutatós időszak van. A leszöktetett fiókokat nem lehet elvenni nappal. Ehhez már hozzá kell szokni és olyan technológiát kitalálni, ami tényleg csak a szükséges kaptárbontásokat tartalmazza.