Három szép család járt igy nálam atka ellen füstöltünk füstölés után még meg voltak ,most meg 3x 8keret méz és semmi .Hulla se benn se kinn.A haverom csak csodálkozott mondá ő még ilyet nem látott. Hozzá kell tenni azt hogy 150 család lett egyszerre kezelve ugyanazzal ugyanugy.Na erre mi a lehetséges válasz hogy tanuljunk belőle?

Azért írtam hogy végül nem tudom hova lettek, de az biztos, hogy ahol 3 ilyen család volt a méhésznél, erősen atka fertőzöttek voltak a méhek.
Szárnyatlan ott sem volt túl sok, de a méheken sok atka volt!
Ott is meg volt az anya, pár dolgozóval! Kaptár alja, eleje tiszta!
Méz otthagyva!

Ez így nem gömbölyű .......
Hova lettek a méhek?

Különben fűnyírózáskor is feltűnt volna hogy, jónéhány szárnyatlan méh a kaptár közelében sétálgat.

Sajnos atka lesz az!

A múltkor írtam, hogy láttam egyik vizsgált méhesben 3 ilyen családot. Dettó ugyanez volt!
Persze, hogy a végső pusztulást mi akozta, az egy dolog, de abban szinte biztos vagyok, hogy előzőleg fel volt náluk dúsulva az atka!

Gyuszka kérdezi - aki most nem tud írni - mi lehet a gond:
Van egy családja otthon az udvaron, tavasszal befogott raj. Szépen feletette őket, 4-5 napja fűnyírás alkalmával még támadták a fűnyírót, ma pedig az a kép, hogy 5 db dolgozó + az anya kuporog a szélső kereten, és a méhek eltűntek, a sok fedett méz érintetlenül megvan. Csak néhány hulla van a kaptár alján, atkatetemek nincsenek. Mi lehet ez?

Én a nosema ceranae-re tippelnék, de ilyen gyorsan? Szóval nem tudom. Van valami ötletetek?

8mm

Tükör, az egérrácsaidon lévő lyukaknak mekkora az átmérője?

Tegnap borongós, hűvös időben felraktam az egérrácsokat.
Lett egy kis "tumultus", mert szokatlan volt nekik:



2 hete még így ittak:

Valamilyen párologtató.

Mintha Sanyinak oxálsav párologtatója lenne emlékeim szerint!

Megelőztél.

Ammegmi?

De igen. Már meg van az API ox. De nem gond a takarás . Egy mozdulattal felhajtom. (Na jó kettővel.)

Nem.
Vaporizerrel kapják az idén is.

sziasztok .Hétvégén meglehet oldani az oxálsavas loscolást ? üdv sikora .

Zsolti kérdésére utalva, mi viszont még várunk vele az oxálsavas locsolásig.

Karcsi, Sanyi!

Ezek szerint már nem terveztek csorgatást?

Hol laksz szibériába?

Pont ezen gondolkoztam én is .....

Igen. Szerintem nincs mire várni. A hét végére hűvös de szép időt ígérnek felénk. Én berakom nekik a nagykabátokat.

Megjött az első igazi reggeli fagy

Tegnap megcsináltam 40 család téli fészkét, többek között az egyetlen 2007-es anyásét is. Ez lesz a 4. tele; saját nevelés.
Őrület, amit láttam abban a kaptárban. Két fiók fullra méhekkel, lent még három keret fiasítás, igaz mézes kerettel meg kellett segíteni őket. Várom már a jövő szezont, hogy szaporíthassak ettől az anyától. Idén (de már tavaly is) minden mézből egy fiókkal lekörözték az átlagot, rajozni nem akartak és totál szürkék.
Egyébként a családok kb 2/3-ánál nincs már fias.

Ma virágport hordtak ezerrel. Jó idő volt és benézetem egy-két családhoz, most már igencsak készülnek a télre és meglepő módon a rakodóknál nem , de a fekvőknél találtam fiasokat.

Akkor valami jó fekvésü helyen lehet a telephelyed, mert nálam tegnap még azokból a kaptárakból sem igen jöttek ki, amiket megnyitottam. Ma meg még én sem szivesen ...

Tegnap és ma is olyan járás volt, hogy csak na. Egy kis után járással (inkább sétélgatással) sikerült kiderítenem az okát. BOROSTYÁN
Utolsó cseppek a kaptárban.

Így van. Ilyen hűvösebb időszakban már valóban célszerűbb lehet a délelőtti füstölés, hiszen utánna hűmérséklet emelkedés a valószínűbb. Igaz nehezebb eltalálni az időpontot, hiszen a füstölés csak akkor lesz hatásos, ha az éjszakára fürtbe húzódott család már fellazult.
Szóval némi gyakorlat kell hozzá és figyelni kell az időjárást.

12 fok alatt ne használd

Igen elolvastam már régen, de még 7-8 foknál nem volt probléma.

Ugye elolvastad a használati utasítást az Antivaron?

Ilyenkor már nem este kell föstölni, legalkalmasabb időpont a délelötti órákban mikor a méhek éppen elkezdenének tömegesen kijárni, vagy ha hűvösebb az idő és már nem mozognak annyira kint, akkor is tökéletes a 9-12 óra közti idő

ggyula!

De jó nektek ott a trópusokon, nálunk csak +1,3 Cfok volt 6h 30-táján!
Üdv: Tomipapa

ÁÁÁ, dehogy! Ilyenkorra már a füstölési sorozattal végeztem. Talán az idén lesz először, hogy 1x még füstölök, de csak ellenőrzés miatt, pár családnál, ahol számolom az atkahullást, de csak ha esetleg melegebb lesz, mivel még most is van fedett fias a családoknál. Eddig minden évben úgy szokott működni a dolog, hogy a téli élelem behordatása után közvetlenül füstölök egy sorozatot, aztán már csak a perizin marad. Idén perizin helyett ApiOx lesz, november-december környékén, de ez is időjárás függő dolog.

Szabypda

Te is így jártál?
Azért az a 10 fok még működik, nekem legalább is a multkor működött. Itt akkor volt 8 fok amikor eljöttem a telephelyrőr, reggel olyan 4-5 fok lehetett.

NB kereteken vannak. Hogyan egyesítsek?
VB[/quote]

A héten találtam a sorban egy kimerült anyás (herepetéző) családot. Csodásan takarnak 7 keretet,élelmük bőséges, csak ugye a mama... Az anyát megkerestem, örök létre szenderítettem, és egy 4 keretes tartalékot keretestül méhestül a régi fészek mellé raktam alapos füstölés kíséretében... Ezekre még rá kell majd nézni, a fölös kereteket elvenni tőlük, de nem nagyon lesz gond. (bár idén bármi lehet, ahogy látjuk)

Ez így van! Látom tényleg mindenki a saját bőrén szereti megtanulni, hogy 15fok alatti hőmérséklet esetén NEM füstölünk-ködölünk, legyen a szer Antivar, Taktic, vagy bármi (amitráz)!!! Azok a méhek,amik a szellőztetés, és az idegen szag miatt kirepültek, szépen kinn is maradtak, megdermedtek (felénk volt vagy 8fok), és el is hullottak sajnos....

Sziasztok!

"Jól sikerült a tegnap esti füstölésem". Antivarral füstöltem, ma délután voltam kint a méhesben, és a megszokottól sokkal több hullát láttam a kaptárak előtt, de még mögöttük is. A méheken semmi külsérelmi nyom nem látszott, valószínű össze voltak húzódva, és a fürt külső részén lévő méhek nagy dózist kaptak, és ezért pusztultak el. Felhajtottam kíváncsiságból a takarót egy pár családnál, de a népességen komoly csökkenés nem látszik, az aljdeszkán sem voltak hullák. Remélem ennyivel megúszom.

Aki még füsrölni akar, tartsa be a használati utasítást!

NB kereteken vannak. Hogyan egyesítsek?
VB

Az attól függ, hogy mennyire gyenge az a gyenge! Én most már nem erőltetném, max anyatartaléknak jó lesz tavaszra! Jól takard majd be,ha van elég élelme, nem lehet vele gond! Viszont az anyátlant alaposan átnézném a helyedben, és az egyik ilyen gyengébbel összeraknám!

A héten én is átnéztem a méheket. A családok kb felénél már nincs fiasítás. A többinél 1-2 keretben van tenyérnyi fedett fias. 1 kaptárban találtam petét is. (Talán az ilyen késői fiasítás miatt is éli túl az atkák egy része a téli kezeléseket.)
Az egyik család gyanusan zúgott, mint amelyiknek nincs anyja,de elég népes volt. Meg van 1-2 gyengébb is. Ilyenkor mit szoktatok csinálni. Egyesítsem, vagy várjak vele kora tavaszig? Hogyan kell késő ősszel egyesíteni?
VB

Neked még csak-csak megmutatnám a helyet Tükör mert a jászságból nem jelentesz túl nagy konkurenciát a gesztenyémre. Viszont a Gróf úr túl közel lakik a Mecsekhez. Ezt a gesztenyés hely dolgot legalább olyan bizalmasan kezelem mint a vándorhelyeimet.
Bocs Gróf úr!

Hát Te már most jól eligazítottad a 20.000 ha-on...

Legközelebb GPS-t vigyél Karcsi és tedd fel nekünk légyszi a kordinátákat, mer engem is érdekelne!!!

A gesztenyés erdőbe ne menj mert ott könnyen a fenekedbe durrant a gazda sóspuskával.
Inkább a egy-egy fákat keresd az erdőben a Kisújbánya - Hosszúhetény - Mecseknádasd - Pécsvárad négyszögben. Ez is van vagy 20 000 hektár de mégis kisebb terület mint amit ez a rosszmájú Tükör írt.

Há' írta!!

A Mecsekben!

És szedtem sok szelídgesztenyét is. [/quote]
Szia
Azt szednék én is ha nemtitok a lelőhely.
Gróf

A két kolléga sikerein felbuzdulva én is elmentem gombászni a Mecsekben. Eszméletlen mennyiségű gomba van az erdőben. Csak vargányából volt nagyon kevés. De olyan gombákat is találtam amilyeneket gyerekkorom óta nem láttam. Narancsszínű korallgombát, fésűs korallgombát, májgombát, mindenféle pereszkét, ,meg sok nagy őrlábgombát.
És szedtem sok szelídgesztenyét is.

Nálam még van fedett fias,álcát már nem láttam.

Jó ez az írás!

Viszont az olvasók jelentős része szerintem nincs tisztában a GMO és GMO közötti különbséggel.

A GMO-nak két típusa van. A "normál" ciszgenikus GMO olyan eljárás ahol a fajon belül visznek át géneket. Egyik alfajból vagy fajtából egy másikba. Ezzel lerövidíthető a nemesítési eljárás és kizárhatóak a hagyományos eljárásokkal esetlegesen továbbvitt nem kívánatos gének. Ez benne van a pakliban és kikeverhető.
A transzgenikus eljárások során fajok között, sőt mint olvashatjuk teljesen eltérő rendszertani egységben lévő fajok között viszik át a géneket. No ez az ami az ördögtől való, a teremtésbe való belenyúlás.

Egyébként úgy tudom, hogy az antibiotikumok előállításában dominálnak a GMO gombák. Olyan fajokat hoztak létre amik a természetben nem is létezik. Valamint a sörtésinzulin is GMO-os.

A megfelelő rovatba át kellene pakolni ezt a részt.

cerana!

Amit leírtam, természetesen fikció, semmilyen vizsgálat nem támasztja alá ötletrohamomat. Nem is reagálnék, ha nem kapok olyan privát üzenetet, mely felhív: pontosítsam, ill. korrigáljam az általam mondottakat, mert azok nem térnek ki a Bt-toxinok méhekre gyakorolt negatív hatásaira.
Előző hozzászólásaimban valóban azt igyekeztem sulykolni, hogy a genetikailag módosított növények nálunk, miután engedélyezve nincsenek, nem okozhatnak károkat a méhpopulációkban, s ez a jelenlegi nemzeti szabályozás ismeretében nem is várható. Amiért mégis újfent visszatérek a kérdésre, az azal indokolható, hogy a téma újra és újra visszaköszön külömböző megközelítésekben a rovatokban, s sok fehér foltot vélek felfedezni a hozzászólásokban. Természetesen nem várható el Morvai Krisztina asszisztensétől sem, hogy részletes ismeretekkel rendelkezzék a GM növények tárgyában, de az már elgondolkodtat, hogy bemutatkozásakor a Bt= Bacillus thuringiensis toxinok helyett 'betitoxinok méhpopulációkra gyakorolt hatásáról' ír. Természetesen hozzád hasonlóan én is felkaptam a fejem a kifejezés hallatán, s nem kis időmbe telt, míg ráébredtem: a Bt-toxinok kapcsán többször felmelegített polémia köszön vissza, s nem a Cercospora beticola hordozta toxinok jelentenek elháríthatatlan végveszélyt méheink számára.
A minket érdeklő B. thüringiensis nevű szervezetből izolált, majd részben módosított és több gazdasági növénybe is beépített gének lelkivilága már annál inkább érdekel bennünket, mert még szakmailag megalapozott kolléga is tévesztett velük kapcsolatban, s az végképp nem kívánható, hogy egy gyakorló méhész teljeskörűen otthon legyen egy olyan témában, amiben a tudomány és politika sem jut mindíg konszenzusra.
A Bacillus thuringiensis-nek több alfaját vizsgálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy mindegyik -hasonló hatásmechanizmus alapján- más és más rovarcsoportok fiatal lárváinak elpusztításához alkalmas, ill. a rovarok bizonyos csoportjaira specifikusak. A belőlük izolált géneket ezt követően beépítették olyan gazdaságilag fontos növényekbe, melyek ez által olyan toxinokat termeltek, melyek az eredeti B.t. baktérium toxinjával megegyezőek, s így a növény megvédheti önmagát a belőle táplálkozó, hangsúlyozom, fiatal rovarlárvákkal szemben.
A B. t. ssp. kurstaki(BTK) több, toxintermelést szabályozó génje közül a cry 1Ab és cry 1F -kristályos delta-endotoxin termelését biztosító génkészlet került beépítésre a MON 810 Kódjelű kukoricákba.Az eredeti baktérium toxinjai a lombfogyasztó lepkelárvák fiatal egyedeit mintegy 90%-ban pusztítják ( ilyenek a gyapjaslepke, szövőlepkék,araszolólepkék, káposztalepke, répalepke, szőlőmolyok, iloncák, pókhálósmolyok )A rejtett életmódú lárvák ellen permetezve már csak 50-80 %-os hatást biztosítanak, mivel az ide tartozó fajok ( gyümülcsmolyok, aknázómolyok, gyapottok bagolylepke, kukoricamoly )fiatal lárvái csak nagyon rövid ideig táplálkoznak a felszínen, s ha berágták magukat a termésbe, permetezési technikával csak nagyon kis hatásfokkal érhetők el. Épp ezek esetében van jelentősége a növény által termelt endotoxin fehérje-kristályoknak, azok ugyanis sokkal nagyobb hatékonyságot biztosítanak.
A B. t. ssp. tenebrionis (BTT) cry34Ab1, cry35Ab1 gének által létrehozott delta-endotoxinjai a levélbogarak, ormányosbogarak (burgonyabogár, spárgabogár,vetésfehérítő bogár, levélsodró, bimbólikasztók, repceormányos fiatal lárváira végzetesek, ugyanakkor a kifejlett rovarok meddőségét okozzák, az imágók terméketlenek.
A B. t. ssp. israeliensis (BTI) cry9 génje által létrehozott toxin a kétszárnyúakra hat, azoknál is a lárvákra, ezzel nagyon jelentős fegyver a trópusi országok szúnyogellenes harcában.
Az utóbbi időben állították elő a B. t. ssp. kumamotoensis cry3Bb1 delta-endotoxint szintetizáló génjének beépítésével a kukoricabogár ellenálló GM kukoricát (MON 863), s ez jelentősen javította a monokulturás termesztés gazdaságosságát.
Természetesen mindez csak dióhéjban illusztrálja a GM növények, azon belül is a kukoricák palettáját, elég ha megemlítem, hogy az 1997- ben köztermesztésbe került MON 810 BTK génkonstrukciót tartalmazó kukoricafajták 2009-re 100 millió ha fölötti területen szerepeltek, s ez kb. 0,5 milliárd tonna terményt vitt a világpiacra. A génkonstrukciót az EU 1998- ban belistázta, az engedély takarmány- és élelmiszer céljaira járult hozzá a beszállításhoz, majd a termesztéshez is.
Illendő, hogy megemlítsem, több szervezet és kutatócsoport is megkérdőjelezte a Monsanto kockázati vizsgálatainak eredményeit, többek között Seralini és tsai kijelentették, hogy a patkánykísérletek alapján nem állapítható meg a termék biztonságossága, ezért az EB 2007 márciusában felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (EFSA), hogy vizsgálja meg a kérdést. Az EFSA elvetette Seraliniék érveit, azzal az indoklással, hogy a kísérletek statisztikai analízise félrevezető volt, a következtetései nem állják meg helyüket, ugyanis a tapasztalt szignifikáns statisztikai eltérések (Monsanto-Seralini-EFSA) biológiailag nem tekinthetők relevánsnak.A GMO Panel szerint nem vet fel kérdéseket a MON 863 biztonságáról.
A Bt-gének beépítésével előállitott növények méhekre gyakorolt hatását is vizsgálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy azok a kolóniák életére nem gyakorolnak hatást. Ezt természetesen tovább vizsgálják, s erre utalhatott a képviselő asszony megkeresése is, bár a hazai méhészek tudomásom szerint nem rendelkeznek tapasztalatokkal a GM-szervezetek méhekre gyakorolt hatását illetően, hiszen a MON 810-es, ill MON 863-as génkészletet tartalmazó fajtajelöltekből tudomásom szerint csak néhány szerepel kizárólag kísérleti jelleggel a kutatásokban, a gének kiszabadulását pedig megakadályozzák, méheink nem érintkezhetnek velük.Ha netán mégis találnának arra utaló eredményeket, hogy e gének által előállított toxinok bármely tekintetben negatív hatással lennének a háziméhekre, még nagyon jól jöhet Magyarország számára a moratórium fenntartása. Sólyom László akkori köztársasági elnök 2009-ben szintén a moratórium fenntartása mellett érvelve kijelentette: "A nem őshonos vagy mesterségesen előállított élő organizmusok bevezetése az EU bármely területére vagy ökoszisztémájába szélesebb értelemben nemcsak a belső piacot, hanem a közegészségügyet, a természetvédelmet, a környezetvédelmet, a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést is érintő kérdés. ...Ha egyszer kikerülnek a természetbe, terjedésük, szaporodásuk, génjeik további változása ellenőrizhetetlenné válik az ember számára."
Ennél frappánsabb érvrendszerre nincs is szükség, tartanunk csak attól kell, nehogy a közgazdasági, üzleti érvrendszer véletlenül felülírja ezen érveket, mert a szellem a palackba többé már vissza nem tuszkolható, s az USA-ban már nem csak a rezisztencia jelent meg, de a génszóródás is fellépett, de hasonlóan történt ez Olaszországban is, ahol illegálisan vetett GM kukoricát találtak, s a legnagyobb meglepetésemre nem elpusztították, hanem kísérleti anyaggá nyilvánították.
A génkezelt növények, amennyiben rendelkeznek a jelöléssel, az EU-ban takarmányozási és táplálkozási célra forgalmazhatók, s termesztésük is sok tagállamban engedélyezett. Az az érzésem, csak a politikusokon múlik terjedésük korlátozása, ui. a Monsanto már végzett közvéleménykutatást a 100 legnagyobb hazai mezőgazdasági üzem körében, s a 100-ból mintegy 80 válaszadó közel 80%-a szeretné bevezetni a termesztésüket. A magyar géntechnológiai ipar ugrásra készen várja, hogy a tortából ő is szelhessen magának.
Ezen megnyugtató kilátásokkal szeretném lezárni részemről a témát, bízván, hogy mindenki megtalálta hozzászólásomban a számára érdekes választ, s ha hagytam volna még nyitott kérdéseket, egy másik topicban szívesen újra felveszem a fonalat.
Üdv: Tomipapa

hát nálam se rózsás a helyzet.mintha "ujra indultak" volna az anyák.................

Ez egy jó gondolat. Lehet, hogy ha a CCD.vel nem terhelt amerikai méhészeknek semmit sem csinálnának a tartaléklépek megóvása érdekében, akkor sem károsítana náluk a viaszmoly ?

cerana!

A Bacillus turingiensis által termelt toxin a molyfélékre és araszoló lepkékre,néhány lombrágó hernyóra (pl. amerikai fehér szövőlepke) mérgező hatású, a hártyásszárnyúakra ismereteim szerint nem veszélyes, bár olyan mennyiségben, mint amennyit a Bt. kukoricák előállítanak, jelenthetne bizonyos kockázati tényezőt( már csak az iszonyatos dózis tükrében is lehetne erre esély, ha nem is öl, de gyengíthet). A méhek ellenállóképességének csökkenése, s ezáltal a N. cer. fellépése szerintem inkább a kukorica pollenének gyűjtésére vezethető vissza, mely valószínűleg a nem megfelelő aminosav-összetétel következtében okoz problémát.A begyűjtött és elraktározott pollen pedig minden bizonnyal hordozza a toxint, ilyetén védi is a lépeket a viaszmoly kártételével szemben. A méhek itthon is gyűjtenek a kukoricán pollent, de esetünkben GMO kukoricával nem találkozhattak, s Bt. toxint előállítóval valószínű ezután sem lesz alkalmuk érintkezni, mivel az engedélyezés már nemzeti hatáskörben van, s hazánknak jelenleg nem jelent jelentős kockázatot a kukoricamoly. Ugyanezt már nem merem állítani a kukoricabogárra, mely tíz év alatt igen jelentős kártevővé vált, s a Monsanto már rendelkezik olyan harmadik generációs GMO fajtával, mely a kukoricabogarat eltörli a veszélyes kártevők palettájáról.... No, de erről lesz még lehetőségünk elmélkedni, bár a nagy biotechnológiai cégek erősen nyomulnak, lévén érdekük a hatóanyagok kockázati értékelésére történő áttérés következtében kivonásra kerülő növényvédőszerek piacán elszenvedett veszteségeik kompenzálása, s mint tudjuk, a növényvédőszer és GMO előállítás néhány óriás kezében van.
A CCD tekintetében pedig az ember a ludas, ő az aki a méheket kiszakította eredeti környezetükből, majd a környezetet is jóvátehetetlenül megváltoztatta, jelentősen túlszaporodott, penetráns ökológiai lábnyomával immár saját magát készül eltaposni, s még azt is rossz néven veszi, hogy egy természeti lény nem képes a sok millió év alatt kialakított génkészletének megváltoztatására néhány röpke esztendő leforgása alatt.
No, de sebaj, a méheket -mint tudjuk-, nem kell hosszú ideig nélkülöznünk...
Üdv: Tomipapa