Jó meg próbálom én is . Köszönöm

Nem.

Az első adagot esetleg ,de azt is kirágják gyorsan,szóval felesleges.

Ki szoktad lyukasztani a zacskót?

Ma raktam be a másodikat, az elsőt szerdán kapták, kb 3dl egy adag, volt amelyik már a zacsit is szét rágták.

A zacskos szirupos etetést próbáltátok ,hogy vált be ?

Eddig azt hittem, hogy csak a felvásárlók, kereskedők a méhészek ellenségei...
A műlép gyártók a lép vastagságát saját méhészeti tapasztalataik alapján vagy a vevők többségének igényei alapján állítják be - ismereteim szerint. Ezért van az, hogy ahány gyártó annyiféle a vastagság így mindenki a neki legjobban megfelelőt választhatja. Szerintem abszolút nem logikus, hogy valaki azért öntene vastagabb műlépet, hogy - mérettől függően - 5 kg-onként (50-90 darabonként) egy-
kettővel kevesebb jöjjön ki. Sokkal többet jelent számukra, hogy az elégedett méhész jövőre is tőlük fog vásárolni. Már csak azért is, mert egy műlép üzemet nem egy szezonra hoznak létre.
Hozzánk is két műlépes jár évek óta és mégis van olyan kolléga aki máshol önteti a műlépét.

Előbb-utóbb csak összejön. Ha az úgy helyett a pedig szót használtad volna előbb leesett volna. Látszik, hogy felületes voltam, mert elérőt írtam, eltérő helyett. Annyit mindenképpen megért a dolog, hogy okosodtam én is.

Nem, nem írtam el.
Azért vastagabb a miénk, mert nekünk a sejtek pereme a magas ami adja a műlép vastagságát! Az középfali részre felesleges sok viaszt "pazarolni", mert úgy csak a súly nő, de nem lesz vastagabb a műlép, illetve azt a méhek sem tudják hasznosítani! A sejtek pereme fontos hogy vastag és magas legyen!


Egy kis előadásunk ezzel kapcsolatban
https://youtu.be/YhCkkrwhotU

Az nálunk is el van fagyva meg a mandula is teljesen .Viszont a keserü mandula a nagyon jól van más néven a vad mandula az gyönyörűen virágzik .

Nálatok milyen állapotban van a kajszi?
Nálam a virág rügyek elvannak fagyva.

Oké értem. Arra nem figyeltem, hogy Tibor elírta.

Csak az érdekelt volna, hogy a vastagabb műlépből hogy lesz több darabszámra, mint a vékonyabból, ha ugyanúgy 5 kg-ról Hunor műlépről beszélünk.

Észrevétel!
Miskolcon szegény Alex alig látszott ki a sonkoly és viaszkorongok közül, a többieknél lézengés volt.

Nem védem a Méz mázas műlépet ,de kiváló minőséget kapok tőlük minden évben.

A méhésznek a darab számít, a gyártónak pedig a kiló-azután fizetünk nekik.

Az általunk be olvasztott műlép majdnem 1 mm .Már ezzel is variálnak a műlép gyártók .Minél kevesebbet add ki nekik annál jobb

bocs de inkab vékonyab.

Gábor! Nem eltérő sűrűségű a viasz, hanem elérő vastagságú a műlép.

Ez mégis hogyan lehetséges? Más sűrűségű a viaszotok?

Nálunk 56-57 lapos az 5kg, hunor méretből.
Úgy,hogy a miénk vastagabb ,mint az 50-52 lapos hidegen hengerelt!
Méz Máz Debrecen, Melegen hengerelt műlép

Esetleg nem árt megmérni az "5 kg-os" csomagot is, hátha az veszített a tömegéből ....

Tavaly amit vettem vékonyabb volt 70 db adott ki de nem volt rosszabb az sem .

Nem, örülj neki, hogy nem papír vékony az a műlép, nekem még 52-53 szokott lenni.

5kg hunor műlépből kijött 54 keret . Nem kevés egy kicsit?

Esetleg még annyit a lepényhez, hogy valószínűleg nem jutsz hozzá fumagilinhez, ezért elég 60 fokig hűteni az összekeverés előtt. Így könnyebb kiönteni, nem kell annyira kapkodni.
Nem azért, mert kifejezetten javaslom (megoszlanak erről a vélemények), csak a teljesség kedvéért víz helyett lehet használni gyógynövény teát is az elkészítéséhez. Én lósóskából és fehér ürömből készített teát alkalmaztam (itt a fórumon olvasottak alapján) azzal működik.
Én léckeretbe öntöttem, így 0.5 kg-os lepények lettek. Egy hét alatt elhordták, még a leggyengébb család is.

Köszönöm szépen!

Pl.:

viewtopic.php?p=20925#p20925

Sziasztok!
Kérném, ha valaki ismeri a főzött cukorlepény receptjét, segítsen!
köszönöm

Látom van már olyan tagunk is aki tagja az OMME vezetésnek és nem fél saját néven reggelni a fórumon. Üdvözöllek a köreinkben Tóth Péter! Remélem sok hasznos infóval fogsz ellátni bennünket.

Nem logikát kell keresni hanem az a kèrdès hogy kinèl a pènz a hatalom, ki èrvènyesìti jobban az èrdekeit. Vajon a vegyszergyártó eurò ezer milliárdos cègek, vagy a mèheiket fèltő mèhèszek. Vagy hogy csùnyát mondják az emèsztő rendszeri daganatok miatt szenvedő embertársaink. Igen az utolsó utáni órában vagyunk.

Idézet a fenti anyagból Bross Pétertől:

Az olvasó joggal kérdezheti meg: ebben az ügyben milyen kompromisszum lehetséges? A hazai méhészeti érdekvédelem szemszögéből az a kompromisszum, hogy nem a hazai hatóság véleményét kritizáljuk, hiszen a neonikotinoidok használatával kapcsolatos végleges döntés uniós szinten fog eldőlni. Kritizáljuk inkább Brüsszelt!

Valaki lát ebben valami logikát?
Az EU ideiglenesen betiltja a neo.-kat.
Magyar hatóság 3 lépcsőben 0,1%-10%-100% szintre emeli szükséghelyzeti engedéllyel a neo.-al csávázható repce vetésterületet.
A magyar kormány képviselői Brüsszelben minden esetben a neo.-k újra engedélyezése mellett szavaznak.

Kritizáljuk Brüszelt...

Olyan méhészet nincs Magyarországon, amely nem ér el mezőgazdasági területet? Ott vajon van mászkálás, népességfogyás?

Az NNI vizsgálatot én is biológiai alapra helyezném a kémiairól. A szubletális tájékozódási zavart, mely a CCD tüneteivel jár, olyan műrajok vizsgálatával, ahol anya sincs, hanem csak anyaferomon. Több ilyent készíteni eltérő időpontokban, más-más helyre elhelyezni, és figyelni a méhek eltűnési ütemét. Előbb-utóbb ugyanis mind elpusztul, NNI hatás következtében azonban a virágzástól számított azonos időpontban. Az általad írt változat egy bonyolultabb dolog, merthogy a vizsgálandó kérdés is az. El kellene kezdeni az egyszerűbbel, aztán kiderülhet, hogy tovább lehet-e menni.

Cerana!
Azon gondolkozom, hogy egy olyan teszttel esetleg meg lehetne próbálkozni az 1. NNI: -t kizárni, hogy fognánk pl. 15 családot azonos korú anyákkal(esetleg azonos anyanevelő által nevelt). Repce előtt megszámolnánk a fiasítás nagyságát mindegyik családban. Felosztanánk erősség alapján egységesen 5-5-5 csoportokba.
Egyik csoportot kitennénk egy NNI-s táblához egyet egy normál repce táblához egyet meg egy olyan helyre ahol nincs repce, de van virágpor(pl vízpart). Repce végén újra megszámolnánk a fiasítást, megnéznénk a családok erősségét.
Ez nem lenne túl nagy munka, viszont le lehetne vonni következtetéseket.

Sanyi!
Valójában teljesen egyetértünk, tényleg csak a hangsúlyok mások. Mászkáló méhek: odaát sokat írtam róla, hogy egy tünetegyüttes. Alapvetően én most azokról a nem virágport hozó, repce alatt a fejükön sárga csillagot nem viselő méhekről beszélek, melyek nagy hordás idején tömeges mászkálást váltanak ki. Az én véleményem szerint 3 dolog jöhet szóba.
1. NNI: a virágporban magasabb a szennyeződés, mint a nektárban, a dajkák szennyezett mézet és szennyezett virágport is fogyasztanak, tehát az NNI mérgezés ezeket a dajkákat éri a legtöményebben ( a virágport behozó méh abból ugye nem eszik).
2. Heveny méhbénulás vírusa: ABPV. Ez a vírus a poszméheknél is megtalálható, ahol az alacsonyabb hőmérséklethez adaptálódhatott. Bailey 50 évvel ezelőtt foglalkozott a témával. Egészséges méhcsaládokból izolálta, úgy tartotta, hogy természetes körülmények között nem alakul ki megbetegedés, kórtünet. A méhek bénulását csak a méh szervezetébe mesterségesen bejuttatott injektálással, mondjuk az egyszerűség kedvéért inkeciózással tudta kiváltani. Nem gondolt a Nosema injekciós szerepének lehetőségére. A vírus a bélcsatornába ürül, onnan is tudja felvenni. Megállapította, hogy a mesterségesen injektált vírusok 30 fokon sokkal nagyobb intenzitással szaporodtak, mint 35 fokon . Veszti leírta, hogy nála a fűtött konténerben nem volt mászkálás, a nem fűtött gyalogoknál igen.
3. Idült méhbénulás CBPV. Tükör felhívta a figyelmet a Morison rögökre. A mászkáló méhek székletében talált kis rögöket. A Morison sejtek a vírusszaporodás mikroszkópos elváltozásai a bélfalban, de a CBPV esetében a bél üregében mikroszkóppal láthatóak feketére festődő rögök. A betegség előrehaladottt formájában ezek a méhek fekete színűek lesznek, ezért feketekór a neve. Rusvai dr. felhívta a figyelmet, hogy a mászkáló méhek fullánkját kihúzva az elhalt utóbél átlátszatlanná válik, ezért fehér. Ez azért nem felel meg a Nosemának, mert sehol nem írnak olyant, hogy a Nosema az utóbélben tudna szaporodni, hanem csak a középbélben. Ez a vírus nem szaporodik 30 fokon, hanem csak 35-ön. Csaba György dr. 30 évvel ezelőtt a mászkálás tünetegyüttesét a Nosema kórképének írta le. Valójában ez Nosema által beinjekciózott valamelyik méhbénulás vírusa lehetett akkor.
Azt gondolom, hogy országosan mindhárom dolog előfordul. Pontos vizsgálatokkal kellene felderíteni, hogy ezek milyen arányban vannak jelen. Az NNI-t lehet, hogy csak közvetetten lehet valószínűsíteni. Azok az esetek lehetnek azok, amelyeknél a másik kettő nem található meg, azaz kizárhatóak. Ettől még jelentkezhetnek együtt is, de sajnos az ilyen esetben történő bizonyítás roppant nehéz. Ezt mi méhészek biztosan nem tudjuk elvégezni. De mintákat szolgáltatni igen. A szaktanácsadók össze tudnának gyűjteni olyan mennyiségű anyagot az országból, hogy ez megérne egy teljeskörű vírusvizsgálatot és mellette a toxikológiai vizsgálatot, melynek nem biztos, hogy HPLC-vel kellene történnie. De ezt az OMME-nak kellene leszerveznie. Pontosabban először dönteni róla, pénzt biztosítani. Na itt van a gond. Semmiféle hajlandóságot nem látok erre.

Ez nem az elmúlt 10 évről szól .
Amíg nincsenek bizonyítékok nehéz tiltakozni .
Ma már vannak bizonyítékok. Tudjuk, hogy az imidakloprid pl. méhekben néhány óra alatt, még az elpusztult méhekben is, feleződik. (Vicc a mintavétel, napokkal később!!!!!)
https://www.nature.com/articles/s41598-017-06259-z
Lehet, hogy eddig nem tiltakozni hiba volt.
MA BŰN!

Panther! B. Pétert kihagytad

Te is bírálod:

Ez az egy mondat a legpontosabb vádirat az elmúlt 10 év szakmai vezetésével /Tóth P, Cserényi, Hegedűs.../ szemben.

Egy kis érdekesség a múltból.
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/10/ ... anutlanok/

Üdv. jani bátya

Cerana, az általad leírtak zömével tökéletesen egyetértek.
Néhány helyen máshol vannak nálam a hangsúlyok.

Kezdem kedvenc vesszőparipámmal a szezon elején mászkáló méhekkel.
Szerintem tonnában mérhető az a méhmennyiség ami országosan, repce illetve akác elején elgyalogol a kaptárainkból.
Neo vagy vírus? Jó lenne tudni mire figyeljünk.
Legalább egy évtized alatt vizsgálat nem történt, pedig sokkal jelentéktelenebb dolgokra is akadt pénz.
Olyat is hallottam, hogy nem volt kitől mintát szedni. Jelentem, én és a környékemen általam megkérdezett méhészek is maximálisan együttműködnénk egy ilyen vizsgálatban. Gondolom az ország más megyéiből is akadnak jelentkezők.

NNI kártétel.
Lappangó gyilkos.
Ahogy írod csak a kijáró méhek tűnnek el, az erősen mérgezett méh, eltájol nem jut haza.
Nem egy taglózó szer, a mézelő-mérgező tábla nem lesz telítve hullákkal, a gyűjtő méhek nem találnak haza. Amiben különbözik a véleményünk, hogy véleményem szerint veszélyezteti a család létét.
Nem akkor, nem ott azonnal.
Mit tesz a méhész, ha észleli a hirtelen népesség csökkenést?
Elvándorol! Van esélye, hogy otthon a család rendbe jön.
Állóméhész? -Így járt! Küzdjön a túlélésért!
Jelenlegi vizsgálati rendszer alkalmatlan az ilyen mérgezések kimutatására. ez egy külön hsz-t megér.
Érdekképviseletünk(?) el van foglalva a, támogatások elosztásával.
Másodállású elnökünk nem szeretne senkit megsérteni, akitől függhet a rendszer léte, ezért 9-10 hónap mire egy szakmai levelet továbbít, ha elég sok oldalról kérik rajta számon.
A mellékállású elnök úr és csapata által, sokat bírált méhegészségüggyel foglalkozó elnökségi tagunk leveléről van szó!!! Kinek is a sara?

Bocs!
Nagyon eltértem a végére.

Akkor hát javaslom áttanulmányozni ezt a cikket, főképpen annak tudatában, amit előbb is írtam. Kanadában 30 kilométeres sugarú körben gyűjtött mézek NNI tartalma.
https://www.usask.ca/toxicology/jgiesy/ ... JA-885.pdf
Amennyiben a csillaggal jelölt MRL értékek azt jelentenék, hogy ha a mézben ez alatti szintet találnak, akkor megsemmisíteni nem kell, de a csávázószer alkalmazása a továbbiakban tilos, akkor a méhésztársadalom nyugodtan beadhatja a kártérítési kérelmét.

Egy kicsit utána nézegettem ennek a fránya MRL-nek.
Ugyebár ez szabályozza a módosított MRL-ket: Reg. (EU) 2016/156
Ez itt található:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/ ... 56&from=EN
Hivatkozik erre a tanulmányra:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2 ... .3918/epdf
Amely tanulmányban az 53. oldalon meg lehet találni, hogy méz esetében:


Na igen, ettől tényleg szenvedhet neo fórumtárs. Vagyis értelmezésem szerint az 50 ppb egyfajta adminisztrációs hiba. Meg kellene kérdezni a minisztertől, hogyha külföldön kíváncsiságból a politikai helyzet következtében magyar mézből esetleg kimutatják a klotianidint, netán a tiametoxamot, akkor szerintük mi lesz az eljárásrend? Ugyebár a szulfonamid kimutatási határ csökkenése esetén megtalált tételek vonatkozásában nem habozott a magyar hatóság.

Az előző hsz-ből lemaradt: arra neo fórumtárs gondolni sem mer, hogy az MRL értékeknél a tiaklopridhoz hasonló adminisztrációs hiba történt, amikor is mindenki számára ismert módon Németországban azért tiltották be a használatot, mert eme MRL értékeknél az eredeti szintet levitték 200-ról ötvenre, és ugye ez rögtön kibukott, hogy nem véletlenül volt az annyi. Vissza is vitték az eredeti szintre azonnal, aztán ismét lehet használni (valószínűleg csak idén áprilisig). Szóval egy olyan adminisztrációs hibára gondol neo fórumtárs, hogy a döntéshozók eltévesztettek egy nullát, és valójában 5 ppb-re akarták levinni az MRL értéket, mert ez volt akkor a kimutatási határ. Ami most már 1 ppb, és elképzelhető, hogy idén minden magyar repce és napraforgómézből kimutatható lesz ez a szint. Mindenesetre nem ártana ha az EU a saját maga által meghatározott adatokat legalább egy szemernyi felelősséggel kezelné, és eldöntené, hogy kell-e csillag az 50-hez vagy sem. Ha igen, akkor miként lehet, hogy több lesz az érték, amikor a kimutatási határ lecsökkent? Ha nem kell a csillag, akkor mi volt az indoka annak, hogy feladták a kimutatási határ vörös vonalként történő alkalmazását? Ahogyan neo fórumtárs gyomra azt is nehezen veszi be, hogy egy bioméz miképpen tartalmazhatott NNI-t, hiszen sem a repce, sem a napraforgó nem lehet bioméz. Az megint csak felvet benne néhány kérdést, hogy tán valamilyen más mézhez keveredett (akáchoz repce, hárshoz napraforgó) NNI-t tartalmazó méz ? Akkor az eredeti méznek mennyi volt az NNI tartalma? Amúgy pedig Geddekas olyan értékeket közölt ezek szerint a biomézről, amely magasabb, mint a megengedett szint a kommersz mézek esetén is. Neo nem látta a jegyzőkönyvet, tehát nem tudja, hogy Geddekas adatai helyesek-e, ezt nyilvánvalóan a helyén tudja kezelni, akinek a birtokában van a jegyzőkönyv.
Meg ez is kimaradt:

Hát neo fórumtárs világosan leírta, kb. kétszázszor, hogy egyáltalán nem gondolja úgy, hogy az NNI-k lesznek a a méhészet jövője szempontjából a meghatározók. Az ugyanis a Varroa destructor lesz, a lítium klorid ellenére is. Ahogyan arra bükk kolléga is rájött, csak Rosenkranz kolléga még nem. Pedig saját maga írta le, hogy miért nem.
Az NNI-k azért nem lesznek a méhészet jövője szempontjából a meghatározók, mert érvényesül az önszabályozó mechanizmus. A két nagy alrendszer közül (fiasítás és felnőtt méh), csak az egyiket érinti. A gyűjtő méh halála megvédi a fiasítást. A CCD tüneteit mutató családnál tavaszi időszakban kikel a fiasítás. Ha az eltájoló méhek olyan ütemben tűnnek el, hogy a kelő fias nem képes a fészekmeleget biztosítani, akkor az NNI-k hatása is elérheti a Varroa kártételt. Nekem eddig kb. 16 millió forintomba került az eltűnés okozta kár, melyről csak valószínűsíteni tudom, hogy NNI okozta hatás, de sosem veszélyeztette a méhészetem létét, ahogyan azokét sem, akik váltig kardoskodnak amellett, hogy a mászkálás NNI hatás, de ABPV-re, CBPV-re és méhkenyér NNI szint vizsgálatra együttesen sosem került sor.

Tomipapa!
Neo fórumárs valószínűleg picit többet foglalkozott ezzel a dologgal, mint gondolnád, és most felteszi magában a kérdést, hogy ki is az aki az MRL értékekkel szenved ? Legkevesebb tízszer írta le, hogy igencsak furcsa az, hogy a csávázószerek MRL történetében a 10 ppb-t miért emelték 50 ppb-re (a mellékelt táblázatban az időrend jobbról balra olvasandó), miközben a csillag megjelölés szerint ennek a laboratóriumi kimutatási határnak kellene lennie, ami időközben tízről egy ppb-re csökkent,nem pedig 50-re emelkedett. Felmerült benne, hogy talán nem azért történt ez így, mert az a fránya kumuláció dolgozik, és talán ilyen adatok jutottak a hatóságok tudomására? Ahogyan azt is százszor kifejtette, hogy az MRL értékek növekedésének megállása a mézben azt jelenti, hogy ez a szint öli meg az azt behozó gyűjtő méhet. Aztán, hogy ez 1 ppb-nél következik be, vagy 50-nél arra neki nincs eszköze, hogy kimutassa. Ahogyan jelentősége sincs túl sok. Hacsak az nem, hogy esetleg az 50-es ppb szint is emelkedhet még, mert ez sem öli a méhet, hanem a fokozott tebukonazol használat miatt úgy a növényben, mint a méh szervezetében csökken a bomlás üteme. Ekkor pedig előfordulhat olyan együttállás, hogy a szermaradék meghaladja a megengedett szintet. Na ekkor mit fog csinálni szeretett kormányunk?

Hölgyeim, Uraim, Barátaim és nemes Ellenségeim!!

Értem én a neonikotinoid csávázószerek elleni tiltakozás elsunnyogása miatt támadt indulatot, de a helyzet korántsem látszik annyira tragikusnak, mint elsőre gondolják. Higgyék el, a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szereket egyrészt azért használták ilyen nagy mértékben, mert a gerinces- (benne elsősorban a humán-) toxicitási kockázata a helyettesítő hatóanyagokénak csak töredéke. Ezt nem az ujjamból szoptam, Zsigó államtitkár úr érvei között ez volt az egyik, mellyel kifizette Bross azon 2016-os levelét
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9l.pdf
mely levelet az elnök akkor is csak utólag volt hajlandó elküldeni, s melyet a jó Jogerős ismerősünk nemes egyszerűséggel így jellemzett:
"Kár vitatkoznotok. Ha ilyen leveleket írogat az OMME, mint amit 2016-ban, akkor teljesen mindegy, hogy ír vagy nem ír. Az a levél (Bocsássatok meg!) csicska. A csicska leveleket egyetlen miniszter se fogja komolyan venni."

No, de lássuk, milyen is az a válasz amelyet az ilyen "csicska" levélre küldenek:

https://drive.google.com/file/d/0B3ANie ... sp=sharing

Hát pont ilyen... A Méhészújságban feltett levél pedig valószínűleg még ilyet se kap, nem azért, mert Tóth Péter azt rosszul írta volna meg (kár volt kiherélni a szakmai érvek többségét belőle), de ideje belátni, hogy azt nem akkor kell elküldeni, amikor már majdnem virágzik a csávázott vetőmagból kikelt repce, hanem jóval az előtt, akkor, amikor még csak egy esetleges lehetőség az engedélyezés. Csodálkoznék, ha Bross egyáltalán választ kapna a "levelére", mely semmi másra nem volt már jó, mint eső után köpönyeget ölteni. Ráadásul arra a célra, hogy a fortyogó méhészeket lecsendesítse, szintén alkalmatlan, egy ilyen utózöngével a cserbenhagyás tényét elfedni nem lehet. Az én elnököm meg ne szemérmes legyen, meg ne a presztízsét féltse, hanem visítson, üvöltsön, harsogja a méhészek érdekében a tiltakozást! Akkor, amikor kell, amikor tudomására jutott az információ. Nem szemérmes elsőbálos szűzlányként szemérmeskedjen - 11 hónap után...!

Aki pedig akart tiltakozni és tiltakozott is (néhányad magával), azt kitiltatta a szervilis lakájával és Lópici Gáspárjával a Klubról, a kitiltatta a facebook legnagyobb és legtöbb személyt elérni képes csoportjából, s igyekezett minden eszközzel akadályozni, hogy súlytalanná és nevetségessé tegye.


Nos, elmesélem a történetet, miként történt az, mikor a -még- elnök kitiltatta a gyorsreagálású lakájával a jó Jogerős Geddekast a Klubról. Történt ez pediglen azért, mert a jó Jogerős feltette a világhálóra, hogy immáron a mézeink olyan mértékben szennyezettek neonikotinoid hatóanyagokkal, hogy a vásárlók kamionszámra fordították vissza azokat. E hír persze kiverte a biztosítékot Brossnál, de az sem lehetetlen, hogy elsősorban a "tartójánál".
Mivel Jogerős kifejezetten csak arra fókuszált, hogy demonstrálhasson, s ezzel újabb követ illesszen saját szobrának talapzatába, s demonstrált volna, mint a hejderménkü, a kedvenc elnöke elhallgattatta inkább ezzel a szermaradvány nyűggel, hogy ne bosszantsa már a miniszter urat ez a jó Jogerős, mindenféle neonikotinoid hatóanyagú csávázás elleni tiltakozással.

Amikor ez történt (szeptemberben), akkor még csak kevesen tudták, hogy a jó Bross már február óta nem hajlandó elküldeni a szükséghelyzeti engedélyek ellen tiltakozó levelet a miniszternek, melyet pedig elnökségi döntések, határozat értelmében kötelessége lett volna elküldeni. A jó Jogerős sejthetett valamit, de először azt hitte, kedvenc elnöke azért sunnyog, mert a tartójának szekerét kívánja tolni, s ezért tiltatta ki mindenhonnan, ahonnan azt megelőzően még nem tiltották ki, nehogy a "méz-szakértésbe" Jogerős mélyebben belefolyjon. Úgy látszik, a hatóanyag maradványok nem voltak kívánatosak a mézben, de azt rohadt nehéz megérteni épeszű embernek, hogy ha a méz neos szennyeződésének lehetősége tabu-téma, miként lesz publikussá a Küldöttgyűlésen megszellőztetett idegen cukros tömeges mézszennyezés ténye. Aki ott volt és hallotta, nemigen értette az összefüggéseket...

Jogerős azt hitte, azért kellett pihennie, mert nem volt hajlandó az állítólagos neos szennyeződésről jegyzőkönyvet produkálni, pedig feltehetően elsősorban azért volt szükséges elhallgattatni, mert próbálta felnyitni a szemeket a kiadott szükséghelyzeti engedélyek ügyében, s ez rohadt kínos lehetett Brossnak, hiszen valószínűleg olyan instrukciót kapott, hogy addig ne nagyon vergődjön, míg az összes engedélyt ki nem adták, s a repcét el nem vetették. Ő betartotta, de Jogerős e képet erősen zavarta a "demonstrációjával". Így aztán a jó Jogerős sehol nem tudott toborozni, s szembesülhetett azzal,hogy kedvenc elnökének sunnyogása révén szinte a teljes repce és napraforgó vetésterületre a szükséghelyzeti engedélyek minden zavaró tényezőtől mentesen kiadásra kerültek, s a repcét is elvetették addigra, mire a jó Jogerős kidemonstrálta magát.

No, a "haragszom" azért nem tartott örökké, a jó Jogerős visszatérhetett a FF Klubra, s közben azt is sikerült kiderítenem, hogy a kitiltásának ürügyéül szolgáló peszticid-szennyezés valóban létező probléma volt, csak probléma éppen a jereváni rádió híreihez hasonlóan viselkedett, azaz nem fordítottak vissza kamiontételeket neonikotinoid szermaradványok miatt, mindössze találtak olyan ökológiai termelésből származó mézeket, melyekben peszticid-maradványok valóban voltak, s azokat a biomézre vágyakozó vásárló biomézként megvenni nem szándékozott.

Nos, elkerekedett szemmel olvasgatom "odaát", hogy a közvéleményt alakítani szándékozó, meghatározó véleményformáló főméhészeknek fogalmuk sincs egy csomó dologról. Most két-három személytől is olvastam, miszerint majd Brosst akkor kapják el a méhészek, ha szermaradványos mézeiket nem veszik át a kereskedők...

"Tudod Kiskakas! Azt feltételezel, amit akarsz, de az az egy már tutibiztos tény, hogy a szántóföldi méhlegelőnk 2018-ra tönkre van téve és ez ellen az OMME az elnökségi tutyimutyiság és kollaboráció miatt gyakorlatilag semmit nem történt. Isten adja, hogy ne legyen igazam.

Majd Takács Feri meg a meg Fazekas, meg Klenáncz, meg Lénerné, meg Wild fogja felrobbantani a bombát, amikor a szermaradványos mézeket vissza fogja küldeni a méhészeknek. Merthogy mit tehetnek majd a mézüzemek ezekkel a szermaradványokkal? Gyantaszűrik. Jó ez nekünk? Annak a költségét is rajtunk méhészeken számolják el a felvásárlási ár csökkentésével.

Szóval tehet valamit az OMME az eddiginél is alacsonyabb méz felvásárlási árakért?
Igen!
Ha így tehetetlenkedik az OMME, ahogy eddig, akkor lesz ez még lejjebb is!
Ezeket a bukásokat nem pótolja semmilyen Méhészeti Nemzeti Program!

A repce és napraforgó teljes területére, a kukorica vetésterületének egyharmadára ki van adva a szükséghelyzeti engedély a neonikotinoidos csávázásra. Miközben persze szó sincs szükséghelyzetről. Szégyen és gyalázat. "

Beszél teljesen ellentmondásosakat ez a jó Geddekas! Most akkor szermaradványos-é a mézünk, vagy gyantaszűrt? A kettő együtt nem megy, a szermaradványos sehol nem kellene, gyantaszűrt meg a Mézdirektíva alapján nem lehet, mert amit manipuláltak, az nem természetes méz, legfeljebb "szűrt mézként", így jelölve kerülhetne forgalomba, ám a polcokra még úgy sem!

Nem védem én Brosst, nem védem én a gazdáját sem, de attól nemigen kell tartanunk, hogy egy csávázott vetőmagból nevelkedett növényben annyi szermaradvány lehet, hogy az a vegyszer-mennyiség kumulálódva, a gyűjtött nektárból készült mézben az engedélyezett határérték fölé menne. Erről egyébként a "tiltakozó" Bross a kaposvári előadásában éppen azt mondta a méhészeknek, hogy a neok mellet ugyanannyi érv szól, mint ellene… !

Nos, látszik, hogy az elnök össze van teljesen zavarodva, azt se mindig tudja, mit beszél. Sajnos fogalma sincs az egészről, nem ért a kérdéshez. Ez nem lenne baj, támaszkodna arra, aki ért a kérdéshez, de ő ezzel szemben olyan stábra hallgat, amely erre alkalmatlan. Ráadásként az igazán fájó nem az, hogy Nagyernyei, Baldavári és Csányi Antal abszolút nincs képben, hiszen egyikük sem szakembere a témának, magyarán: outsiderek, ha élelmiszerkémiáról, növényvédelmi kémiáról, agrokémiáról, biológiáról, netán ökotoxikológiáról esnék szó. Még azt sem értik, mi játszódik le a növényben, rovarban, de nem is az a dolguk, hogy értsék. Bármennyire is szeretnék, ha sikerülne elhitetniük, hogy értenek hozzá, nincs fogalmuk az egészről. Nagyon egyszerűen be tudom ezt bizonyítani: a három neo-főgurut kibővítve Brossal (aki szintén nagy szakértője a témának) beültetném egy terembe. melléjük ültetném Geddekast is, és megkérném őket, hogy szíveskedjenek röviden, saját szavaikkal leírni, miként közlekednek a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a növényben és a rovarokban, milyen hatásmechanizmus révén ölik a rovarokat, a hatóanyagok néhány (de legalább kettő) fő metaabolitjának toxicitásáról pár szót, s természetesen kérném, hogy a hatóanyagok bomlását, metabolizációját vázolják röviden a növények és rovarok esetében, valamint szíveskedjenek néhány szót leírni a rovarok méregtelenítő mechanizmusáról, s mivel idegmérgekről értekeznek, kérném a rovarok idegi tevékenységéről, az interneurális szinapszisokról, az excitátoros és inhibitoros szinapszisokról, a kolinerg rendszerről, transzmitterről, a ligandkötő helyek nikotinos és muszkarinos aktiválásáról, pár szót a depolarizálásról , csak röviden a neuromuszkuláris junkcióról, glutaminerg rendszerről, transzmitterről, neuromodulátorokról, valamint arról a corpus pedunculatumról, mely oly fontos szerepet tölt be a kognitív funkciók, memória, érzékelés, asszociáció terén. Nagyernyeinek adnék egy mentő kérdést, ha szükséges: rövid esszében ismertess Dr. Darvas Béla munkásságának főbb állomásait, mondjon néhány kutatási témát, mellyel foglalkozott, valamint vázlatosan ismertesse a neos témával kapcsolatos blogbejegyzések tartalmát. Ha ez se menne, talán még egy mentő kérdést is megkockáztathatunk: kérem írja le szabatosan "Etienne" barátja -és mintavételben mentora- vezetéknevét... Eddig még azt hiszem, csak egyszer sikerült hibátlanul, de az is lehet, hogy ott véletlenül a jobb egérgombbal másolta a nevet...

A bajom ezekkel a "tudósokkal", hogy képtelenek belátni a saját korlátaikat, de a vak vezet világtalan elven önmagukat csalhatatlan szakértőként aposztrofálják, s erről az alapról támadnak olyan személyeket, akik valamelyest értenek a témához. S ezek Bross informátorai, de van egy szörnyű gyanúm, hogy inkább a kiszolgáló szócsövei és hírvivői ők. Annyira kilóg a lóláb, amikor a fórumokon nem író és nem olvasó elnök idéz az írásaimból, majd a Klubmegvezető (és Tulajdonos) kottyantja el, hogy milyen parancsot kapott...

Az is meglepő, hogy Neo (aki azért "keresztelkedett ki" egykor Irido-ból, mert feltehetően úgy vélte, ezek a vegyületek (=neo-k, újabban NNI-ok lesznek a méhészet jövője szempontjából a meghatározók) szenved a konvencionális mézekre érvényes MRL-értékekkel, s magát neo-főgurunak tartó Geddekas is kínban van ezen értékek használata során, illetve egyikük sem választja külön a csávázással és permetezéssel kijuttatott hatóanyag-maradványok dolgát. A mézbe az MRL-értéket meghaladó szermaradvány elsősorban permetezve kijuttatott neonikotinoid révén kerülhet, a csávázószerekből nemigen, a felfüggesztett három hatóanyag esetében elképzelhetetlen, hogy a méh képes begyűjteni olyan koncentrációjú nektárt, hogy azt haza is tudja vinni, s ott szermaradványos nektárt úgy legyen képes beérlelni, hogy abban a maradvány-koncentrációk a mézre engedélyezett MRL értéket meghaladják. Nem véletlenül egyedül a thiacloprid MRL-értékét növelték meg egy nagyságrendnyivel, az meg köztudottan elsősorban permetezőszer. Azért adok egy házi feladatot: mondja meg valaki, milyen formában használják még a tiakloptidot újabban, esetleg a szerneve és az engedélyezett kultúra is érdekelne... (Vadkan nem indulhat a kvízben!)

Lássuk hát, milyen nagyságrendűek a méz eu-s MRL-értékei (ezek tényleg mézre vonatkozó értékek és nem csak neok, csak hogy ne legyenek senkinek kétségei):
http://ec.europa.eu/food/plant/pesticid ... ctedID=375
Új:
https://www.tuv-sud.com/home-com/resour ... commission
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/ ... 32016R1355
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/ ... #document1
https://ec.europa.eu/food/plant/pestici ... ls_2016_en (utóbbi nem mézre)

Érzékelhető, hogy a határértékek átlépéséhez a mézben annyi szermaradvány kellene legyen, amennyit méh begyűjteni csávázószeres nektárból jószerével képtelen.
Természetesen permetezve is használnak neonikotinoid hatóanyagokat, ezek révén értelemszerűen sokkal több hatóanyag-maradvány kerülhet(ne) a mézbe is, de szabályos szerhasználat esetén ezek csak a méhekre kevésbé veszélyes acetamiprid és thiacloprid hatóanyagok lehetnének, ám ha azt is számításba vesszük, hogy a thiacloprid MRL-értékét most emelték 0,2 mg/kg-ra, a neonikotinoid szermaradvány miatti "mézvisszadobás" veszélye nem túl nagy.

Értelemszerűen a bio-mézekre nincsenek peszticid MRL-ek, de fogalmam sincs, hogyan lenne lehetséges konvencionális növényvédelemmel védett mezőgazdasági területekről biomézet gyűjteni...

Száz szónak is egy a vége: a fenti -Jogerős- szermaradványos érvelés biccentős, ám nem értem, milyen okból kerüli meg a valós problémát és keres olyan irrreleváns érveket, melyekel a tapasztalatok szerint nem képes . Nem lehetetlen, sőt, kifejezetten valószínűsíthető, hogy a csávázott területekről neonikotinoid hatóanyag-maradványos nektárt és virágport gyűjtsenek a méhek, de az, hogy azokban a hatóanyag koncentráció elérje a határérték-túllépés és egyúttal az akkut mérgezés szintjét, nagyon kevés esetben várható (a szubletális koncentrációkról később beszéljünk). Szántóföldi körülmények között eddig a detektálható kumulációt nemigen sikerült igazolni, alkalmasint erről is beszélhetünk részletesebben.

Furcsállom, hogy tudósaink és nyomukban az "érdekvédő vezetőink" érvelése ennyire gyatra, pedig néhány éve rendelkezésre állnak azok a kutatási eredmények, melyek alapján lehetne érvelni, illetve lehetne sürgetni is a vizsgálatok befejezését és az eredmények alapján a valós kockázat, veszély megállapítását és a hatóanyagok betiltását avagy szigorú technológia betartása mellett az engedélyezését. Nem értem, miért nem olvassák az irodalmat.

Most és csak a Fórumunk olvasóinak (ha Bross olvasná, ugorja át, mert Nagyernyei megtiltotta, hogy tőlem származó szakmai információt elfogadjon) felteszek két linket, melyek közül az egyik -ha nem is tegnapi termés- de talán legjobban összefoglalja azokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a neonikotinoidokat és a fipronilt. Ha ezt átolvassák és feldolgozzák, esetleg a csatlakozó szakirodalomban is tallóznak kicsit, akkor szerintem beülhetnek a Bross, Nagyernyei, Csányi és Jogerős csapat mellé megírni a tesztet, ez alapján át lehet menni a "vizsgán". A cikk címe: Szisztémás (=felszívódó és transzlokálódni képes) rovarirtók (neonicotinoidok és fipronil): trendek, felhasználások, hatásmechanizmus és metabolitok.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4284386/

A másik cikk pedig azoknak szól, akik eddig nem tudták, milyen megközelítéssel lehet e szercsoport (neok) lényegét megfogni. Nos, e cikkben benne van, miért és mi ellen szükséges tiltakozni, ha a neokról beszélünk. Nehezen megfogható szercsoport ez, a cikk közelebb visz a megértéshez. Címe: Az imidakloprid késleltetett és időbeni kumulatív toxicitása méhekben, hangyákban és termeszekben.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4081892/

E két cikk alapján mindenkinek képe lesz, hogy milyen összefüggések, gondok lehetnek e szercsoporttal, s azt is le lehet szűrni, hogy mi az, ami mellettük szólhat. Nem érzem hivatottnak magamat az ítélet kimondására, de nem is én vagyok Lópici Gáspár, mely titulusra erősen pályáznak néhányan.

Ha e cikkeken túljutnának, szívesen adok még néhány fontos és a témában kihagyhatatlan cikket, linket, de kizárólag csak jelentős érdeklődés esetén, mert nem szeretnék úgy járni, mint nem is oly régen, amikor az egyik fórumozó azt mondta, hogy fölösleges volt az összes neonikotinoid hatóanyag és a fipronil, klórpirifosz részletes szakmai értékelését feltennem a világhálóra ahelyett, hogy egy tőmondatban megmondtam volna, hogy mennyi a neonikotinoid hatóanyagok (!) lebomlásának ideje. Mind a hét hatóanyagét, természetesen nem -tól, -ig, hanem úgy egy értékben... Inkább levettem az összes linket, ne terheljem fölöslegesen az árvát...

Az érdekvédelmi szervezetünkben a méhegészségüggyel, méhmérgezések okainak felderítésével két elnökhelyettes is hivatott foglalkozni, hiszen a szakmai alelnök állatorvos, a nemzetközi kapcsolatokért felelős pedig biológus végzettségű, aki rendszeresen járja a hazai és külföldi konferenciákat, szakmai rendezvényeket, ráadásként egykor vezető szaktanácsadó volt, jelenleg is szaktanácsadó, jól beszél nyelveket. Ha az elnök úr el van foglalva az útjában álló személyek eltávolításával, a bosszúállással és nincs ideje emiatt a szakirodalom böngészésére, akkor kérjen segítséget. Akár attól az elnökhelyettestől is, akit még nem oly régen mindenáron ki akart csinálni amiatt, hogy az az elnökhelyettes lehisztisóvodásozta a választáskor. Most ismét olyan jó barátok, mint amikor még egymás tenyeréből (és Brossék konyhájáról) ettek...

Momentán akár az elnökhelyettesektől is jöhetne segítség, de kérhetne akár Tóth Pétertől is, aki szintén képben van. Nem úgy képzelem, mint ahogy egyszer megtörtént velem: egy elnökségi ülés végén amolyan levezetésképpen a gyantaszűrési technológiáról beszélgettünk, s a jó elnök egyik tájékozatlanságról árulkodó kijelentése nyomán (mannóz a gyantaszűrt mézek detektor-cukra...) felajánlottam, hogy szívesen rendelkezésére bocsátom a témában összegyűjtött és feldolgozott szakirodalmat, mert nem lenne jó, ha nagyformátumú elnökünk tájékozatlan maradna. Bross elnök úr a felajánlásomat azzal hárította el, hogy "köszöni szépen, de Nagyernyei Attila nemrégen azt tanácsolta, hogy tőlem semmilyen szakmai segítséget ne fogadjon el az elnök úr"... Azóta nem erőltetem, de megkérdezem, hogy azok az alelnökök, akiknek végtére is az lenne a dolguk, hogy szakmai segítséget nyújtsanak az elnöknek, ilyen esetekben hol vannak, mit csinálnak? Összezárnak egy sunnyogó elnök mögött, aki nem hogy értelmes érveket gyűjtene a méhészeti ágazat védelme érdekében, de lenyeli, s 11 hónapon keresztül elsunnyogja azt az információt, melyet nem titkolni, dugdosni kellene, hanem az információ birtokában, kellő szakmai információs háttérrel a leghatározottabban fellépni az ágazat és az ágazati szereplők védelmében. Esetünkben nem a mézkereskedőkre, csomagolókra, importőrökre és exportőrökre gondolok kifejezetten, mikor ágazati szereplőkre utalok, hanem azon méhészekre, akik a "másik oldalnak" megtermelik a "feldolgozni- és kereskedni-valót", valamint összedobják a jó elnök és elnökség szép, kerekded tiszteletdíját. Már csak azért sem a mézkereskedők és csomagolók érdekét lenne szükséges képviselnie az OMME-nek, mert ők egy másik egyesületbe tömörültek, illetve "szabadúszóként" gyarapodnak a méhészek által megtermelt méz révén, mely gyarapodást addig tőlük a kutya sem sajnálja, amíg a tisztesség keretei között teszik azt... Azt viszont nehezen dugja le Bross és Nagyernyei a torkomon (mondhatnám többes számban is, a méhészek jelentős része érez hozzám hasonlóan), hogy az, aki egy "fülest" -mely meghatározó információkat tartalmaz a méhészeti ágazat és a méhészek szempontjából- 11 hónapon keresztül eltitkol, az a személy az ágazat érdekében cselekszik. Ezen "cselekszik" esetében is indokolt a többes szám, mert e sunnyogásnak többen is aktívan vagy passzívan részesei voltak, ám most igyekeznek összezárni a takargatás, a bőrük mentése érdekében. Tegye már föl a kezét az, aki aláírta azt a levelet, mely a történések következtében megírt (s mindkét fórumon, természetesen ellenkező előjellel megszellőztetett) ominózus újságcikk "ellencikkje" volt...!

Nos, ők a tettestársak, akik az elnökkel kooperálva Tóth Péter mellett az újság főszerkesztőjét is megtámadták, mert a hiteles tájékoztatásnak teret kívánt biztosítani a lap hasábjain, természetesen úgy, hogy a pro- és kontra érvelés lehetőségét is megadja. Egyből kijött a "gang-effektus", összeálltak, mint Puzsér beszédében a cigány, a szkinhed és a rabbi a jogállamért.... Szégyen ez emberek, hogy így tudunk csak választani...

Be kellene végre látni, hogy Brosstól nem azért kell megvonni a bizalmat, mert a szántóterületeken több, mint 1 300 000 hektáron lesz (felfüggesztett) neo-hatóanyagokkal csávázott kultúra, hanem azért, mert elárulta a méhészeket, akik az érdekvédelem letéteményeseként megválasztották őt az elnöki posztra.
Ezt egy 11 hónappal később megírt levéllel semmissé tenni nem lehet már. Ha ezután minden nap ír egy levelet a miniszternek, azzal sem hozhatja vissza azt az egyszeri lehetőséget, amit 2017. év elején két helyről is megkapott, s ezt a lehetőséget nem elszalasztotta, hanem elhazudta, a tiltakozást elsumákolta, elsunnyogta, s amikor ráolvasták az árulás bűnét, nem az egyetlen etikus lehetőséget, a maradék méltóságának megőrzését biztosító lemondást vagy önmaga ügyében a bizalmi szavazás kérését választotta, hanem próbált visszatámadni, s a csicskásaival a szerecsent kimosdatni. Egy ideje Csányi Antal sem igen szólal meg ezen ügyben, de értem Őt, szörnyen tudathasadásos állapotot jelenthet számára, hogy egyszerre kellene védeni a régi barátot és harcostársat, s ugyanakkor támadni azt a személyt, aki elnökként elárulta a méhészeket és köztük a benne megbízó barátokat, köztük azt a barátot is, aki a másik régi barátot odadobta emezért, s most éjszakánként az Erünniszek mardossák emiatt...

Bross immáron hiteltelen, Brossnak mennie kell! Azt se bánom, ha viszi magával a gang-jét is.

Ha túléli a család akkor valószínű, hogy az anya is fertőzött lett
Mielőbb keretcsere, és anyacsere!
Május végéig nekem is vegetált egy ilyen család régebben, mindegy, mit tettem vele.
Amíg le nem cseréltem az anyát, csak méreg volt vele.

Manapság nem az a kérdés,hogy az általunk nap mint nap fogyasztott alap élelmiszerekben van-e valamilyen
vegyszermaradék,hanem az mennyi és hány féle:
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/201 ... olcsokrol/

Ha még van élet a családba, akkor alkalmas időben tiszta keretre kell tenni. Addig mást nem lehet csinálni.

Néhány éve történt......
Párommal megbeszéltük, hogy saját felhasználásra gyűjtünk (gyűjtetünk) virágport. Esténként ürítettük is a virágporszedőket. Szikkasztás, tisztítás, majd irány a fagyasztó. Így ment ez néhány napig. AZTÁN...
Egyik reggel a munkahelyemen a munkaelosztás után leültem a permetezési naplóba beírni az aznapi beavatkozásokat. Virágzó repcét kezeltünk. 56!!! napos várakozási idejű gombaölő szerrel. Tehát addig -ha netán korábban beérne a repce- learatni sem szabadna. Azonnal felfüggesztettük a virágpor gyűjtést.
Akkor éppen suliba jártam. Csoporttársam volt egy NÉBIH-es osztályvezető. Felvetettem neki ezt a problémát. Egészséges virágpor, 56 napos szer, adott esetben a méhész sem tudja, hogy kezelve van, aztán viszi a piacra, vagy maga fogyasztja... Szóval hogyan is van ez? Mondta, hogy érdekes, jó kérdés, de megkérdezi a főnökét. A következő konzultációra hozta a választ.: Virágporból olyan keveset fogyasztunk, hogy abból mérgező mennyiséget nem viszünk be a szervezetbe. Gondolom ez igaz a repcemézre is. (csak a vevőknek ne szóljunk )
Már bánom, hogy diplomamunkának nem ezt a témát választottam......