Hátha lesz kis nyúlosod is

igazatok van!
Jó nagy szarba kevertem magam,de szerencsére a méz mennyisége sem lett sok.így elrakom, a méheknek ha etetni kell akkor jó lesz cukor helyett.

Kedves Fórumozók !

Szakdolgozatot írok mézelő méhet veszélyeztető antropogén hatások címmel.
Az lenne a kérdésem, hogy valakinek van-e hanganyag, videoanyag a következő szakmai napról:
MEGVÁSÁROLNÁM !

Időpont: 2010. november 13.
Helyszín: Univerzoo Mogyoród

PROGRAM

„Védőbeszéd a méhekért”
Denis van Engelsdorp (USA) filmjének bemutatása
Hevesi Mihály kommentálásával (középpontban CCD)

„Klímaváltozás hatása a méhpopulációra és a méhbetegségekre”
Yves Le Conte (Franciaország)

„Családösszeomlás a Közel-Keleten”
Dr. Nizar Haddad (Jordánia)

„A 2010. évi méhészeti tapasztalatok egészségügyi szempontból”
Dr. Hegedűs Dénes

Thymovarral kapcsolatos kérdések, problémák megvitatása
Mr. Thierry Suard (Svájc), Biovet Andermatt AG

versenymail@gmail.com

GMO-val kapcsolatban egy elgondolkodtató film: http://www.youtube.com/watch?v=IMiuh-UnqbE

A cserefiókokat hűtési lehetőség híján akác és napra közt vmint napra után oldalukra állítva, lépek élével a fény felé fordítva szoktuk tárolni. Az épületben két szemben lévő szúnyoghálós ablak nyitva, hogy légmozgás legyen a lépek között. Ha hűvösek az éjszakák, érdemes nappalra becsukni az ablakot, hogy hideg maradjon az épület. Ezen körülményeket a molyok nem szeretik, így a napra utáni kritikus kb.másfél hónapot át tudjuk vészelni kénezés nélkül is.

Nos igen: úgy látszik a "labor lobbi" is egyre nagyobb befolyással bír!
Csak el kell hinteni(ebben aztán a pter félék nagymesterek), hogy 0,1-két tized ppb ánti, meg 10 mikroszkopikus GMO virágpor szemcse mekkora probléma és már van is bőven jól fizető munka!

Anélkül, hogy lebecsülném ezek veszélyeit, túlzásba van ez víve én azt gondolom itt a méz fronton, különös tekintettel arra, hogy mit megetetnek velünk más élelmiszerekben!
Csakhát, ott az érdekek mást kívánnak...!!!

....Csak el kell hinteni(ebben aztán a pter félék nagymesterek), hogy 0,1-két tized ppb ánti, meg 10 mikroszkopiku GMO virágpor szemcse mekkora probléma és már van is bőven jól fizető munka! ......

Nos igen: úgy látszik a "labor lobbi" is egyre nagyobb befolyással bír!
Csak el kell hinteni(ebben aztán a pter félék nagymesterek), hogy 0,1-két tized ppb ánti, meg 10 mikroszkopikus GMO virágpor szemcse mekkora probléma és már van is bőven jól fizető munka!

Anélkül, hogy lebecsülném ezek veszélyeit, túlzásba van ez víve én azt gondolom itt a méz fronton, különös tekintettel arra, hogy mit megetetnek velünk más élelmiszerekben!
Csakhát, ott az érdekek mást kívánnak...!!!

Az nagyon elrugaszkodott félelem, hogy ha Mellonexet, vagy általad javasolt egyéb készítményt (Bactucid P, Dipel ES, Novodor FC) használnék, és a mézben, virágporban kimutatnák a B.t. toxint, akkor nem lehetne GMO mentes a mézem?
Köszönöm!

Gondolatban el kell választanunk egymástól a Bacillus thuringiensis készítményeket a Bt-transzgenikus növényektől. A Bac. thuringiensis felhasználásával készült Mellonex nevű készítményt a biotermesztésben is elfogadják, a viaszmoly ellen engedélyezett szer. Gyakorlatilag baktériumspórákat és olyan fehérje-kristályokat tartalmaz, melyek a rovar belében található receptorokhoz kapcsolódva a bélfal sejtjeinek szétesését okozzák, ezzel kaput nyitva más baktériumoknak, melyek szétáradva a lárva testében, annak pusztulását okozzák. E fehérjék eléggé nemzetség-specifikusak, azokról írtam már a fórumon is, de a Biokontroll lapján is tájékozódhatsz róluk.

A GMO vizsgálatok nem a Bt fehérjék kimutatásán alapulnak, azok az idegen (GM) gének mennyiségi és minőségi meghatározására a DNS alapú polimeráz láncreakciót (PCR, Real-Time PCR) használják.
A kimutatás az idegen gén szabályozó elemeinek kimutatására irányul (35S promoter/Nos terminator).
Ha a minta idegen gén jelenlétét mutatja, a Real-Time PCR technikával a GMO-t identifikálják ill. a minta GMO-tartalmát is %-osan képesek meghatározni.
Látható, hogy nem arra irányulnak a vizsgálatok, hogy a mintából (pl.mézből) idegen fehérjéket mutassanak ki, hanem az abban található GMO-okra utaló, az azokból származó gének jelenlétét képesek kimutatni.
Magyarországon a Biomi Kft. szerzett elsőként akkreditációt ilyen vizsgálatok elvégzésére, melyet a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont és a Wessling Hungary Kft. hozott létre a biotechnológiai analitikus szolgáltatások nyújtására, ehhez két önálló labort hoztak létre, a DNS és a GMO labort .
Ez utóbbi foglalkozik a GMO-ok minőségi és mennyiségi meghatározásával piaci alapon, a vizsgálatok módszereiről, költségeiről ők tudnak felvilágosítással szolgálni.
A témát egyszer már érintettük Ceranaval és Tsanyival a fórumon is, de a legautentikusabb válaszadó Herpai Zoli lehet itt, ő a Wesslingnél van, bár nem GMO, hanem mézvizsgálatok a szakterülete.

Pepa!
Oxitetraciklin (OTC) nemcsak a kakasporban van, de ebben neomycin is van mellette. Ha arra is vizsgáltak, és negatív, akkor a szennyezés forrása nem Neo-Te -Sol (ez a kakaspor).De elképzelhetőnek tartom, hogy nem vizsgáltak rá. A vízoldékony készítményeket, mint a Neo-Te-Sol is inkább háztájiban használják. Tiszta OTC-t tartalmaz még az Anitetra nevű készítmény, ami szintén vízoldékony, és a kisebb állattartó gazdaságok használnak. Sertéstelepek viszont kiterjedten használnak takarmányba kevert OTC-t. Az OTC aktív formában vizelettel ürül, tehát a trágyalében megjelenik. Ezért én azt javaslom, hogy menj el ahhoz a sertéstelephez, melynek a közelében voltatok, és kérdezd meg őket, hogy etettek-e OTC-t tartalmazó takarmányt. Ha igen, akkor megérné a saját költségedre a trágyaléből olyan helyről mintát venni, ahonnan a méhek sós vizet tudtak szívogatni. Ezt sajnos a saját költségeden kellene OTC-re megvizsgáltatni, mert nem valószínű, hogy állami keretből ezt bárki elvégeztetné. Ha ez pozitív, akkor már nagyon nagy esélyed van bírósági úton visszaszerezni a pénzedet. (De vagy a hatóságot, vagy a telepet kell perelni attól függően, hogy a trágyakezelés szabályos-e. Ha szabályos, akkor a hatóságot, ha nem, akkor a telepet.)

....Az elméletünk szerint belekerülhetett a közeli falu háztáji csirkéitôl, vagy a közeli disznóteleprôl (mint nemrég megtudtuk, van egy nem messze a vándorlási helytôl).
............
uui: Ha választ nem is kapunk, legalább felhívom a figyelmet, hogy mindenki kerülhet bajba...

Azt jól látom,hogy a nagy fészek és kis méztérnek ez az előnye az egyenlő lépesekkel szemben? A kislép mindig szűz maradhat, ezért nem kell félni a molyoktól?

Én ki merném jelenteni, hogy lépek védelmére ilyen molyirtót használni TILOS.

Vásároltam a gazdaboltban KRISTÁLYOS MOLYÍRTÓT ( PARA-DIKLORBENZOL hatóanyagú ), ezt javasolták.
A használati utasításon az áll, hogy a tasakot néhány helyen ki kell szúrni és a tasakból kiáramló gőzök fejtik ki a hatásukat.
Viszont a termékismertetőben az is le van írva, hogy NAGYON MÉRGEZŐ, KERÜLNI KELL AZ ANYAG KÖRNYEZETBE JUTÁSÁT, ÉS RÁKKELTŐ HATÁSA KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN BIZONYÍTOTT!

A lépeket a szobában is megtámadják a molyok? Ha én nem kénezem, és nem is fagyasztom a lépeket egyszer sem, hanem csak berakom azt a párat egy üres új félfiókba, és azt a vendégszobába, akkor is kell tartanom a molyoktól? Vagy esetleg még műanyag fóliával burkoljam is be?