Köszönjük szépen a fordítást!

A kezdeményezést lefordítottam, de nézzétek el, hogy helyenként nem magyaros, sőt lehet benne nem pontos fordítás is. Nekem a hivatali angol nyelvismeretek még hiányosak, de azért fogadjátok szeretettel:

Az importált méz minőségével, és az Európai méhészeti ágazattal kapcsolatos aggodalmak.
A Magyar, Bulgár, Cseh, Lengyel és a Szlovén delegáció kérése
Az Európai Unió a méztermelésben nem önellátó; import behozatala szükséges. Az Európai Unió méztermelése mintegy 200.000 tonna évente, ami alig haladta meg az EU-ba behozott mézmennyiséget. A múlt évben bekövetkezett események adatai azt mutatták, hogy az import folyamatosan növekszik, miközben a termelés az Európai Unióban stagnál. A behozatal egyes exportáló országokból érkezik, olyan alacsony áron, hogy kérdéseket vet fel a termék minőségével kapcsolatban.
A címkézési rendszer, amely gyakorlatilag elrejti a behozott termék pontos eredetét, nem oszlatja el a minőséggel kapcsolatos aggodalmakat. Ha a származás nem nyújt megfelelő információt a fogyasztóknak, akkor a vásárló leginkább az ár alapján hozza meg a döntést, ami a minőségi szempontokra károsan hat.

Fontos, hogy a méz, hogy egy tiszta és természetes termék; nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott anyagokat. A folyamatos ellenőrzés a fogyasztói bizalom megerősítését célozza meg, amelyben különös jelentőséggel bír a minőség. A csalás beazonosítása egy nagyon összetett folyamat; egy paramétert önmagában nem lehet értékelni, így a pontos elemzésre számos vizsgálatra van szükség (érzékszervi, analitikai és mikroszkópos vizsgálat)
Ezért sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy vállaljon aktívabb szerepet a vizsgálatokban korszerű laboratóriumi módszerekkel. Hisszük, hogy Európai szinten közös fellépésre van szükség, a szükséges pénzügyi és technikai feltételek biztosításához. Ez az egyetlen módja, hogy az élelmiszerek biztonságával kapcsolatban, illetve eredet megjelöléssel eleget tegyenek, és garantálva legyen a legmodernebb technikával előállított hamis termékek kizárása a belső piacról. Mindezek mellett alapvető fontosságú, hogy az ellenőrzések (ami által a csalás kimutatható) és azok eredményei Európa szintre kiterjesztett és egységes legyen. Az ellenőrzések gyakoriságát kockázatelemzés alapján kell meghatározni, és növelni kell abban az esetben, amennyiben az importőröknél és a régiókban hiányosságok, problémák akadnak. Emellett fontos, hogy terjedjenek a minőséggel kapcsolatos jó gyakorlatok, például a védjegyek használata, garancia pecsétek, és speciálisan kialakított termelői mézes üvegek.

Nagyon fontos, hogy fordítsanak különös figyelmet a folyamatos nyomon követhetőségre a fogyasztók érdekében az Európai méhsűrűségről és a termelőkről. A fogyasztóknak meg kell kapni a megfelelő információt, hogy ismert eredetű, veszélytelen terméket tudjanak vásárolni. Ez szintén elősegíti az egész európai mezőgazdaság fellendítését. Szigorúbb szabályzásra van szükség az EU-ban a méz, és mézből készült termékek származási helyének feltüntetésére. A származási ország, és az importált termék címkével kell a terméket ellátni a következők szerint:
• EU országokból származó mézek keveréke
• Nem EU országokból származó mézek keveréke (ország neve)
• EU és nem EU országokból származó mézek keveréke ( a nem EU ország/országok nevei)
A mézkeverékek eseteiben gondoljuk úgy, hogy kötelező legyen feltüntetni a mézek országonkénti keverék arányát. Fontos meghatározni, hogy egy-egy adott országban meg kell felelnie a termék minden egyes összetevőjének a természetes eredtetnek. Az egyértelmű elvárás, hogy a mézkeverékek csak természetes anyagokból származhatnak, amelyek egyesével megfelelnek a méz élelmiszer követelményeinek.

Ráadásul fontos megemlíteni, hogy a fenn leírt problémák nem csak a méhészeti ágazatot érintik, de kihatással vannak más ágazatokra is, mert a beporzáshoz szükségesek a megfelelő számú méhcsaládok számos szántóföldi növényeknél, zöldségeknél és gyümölcsöknél. A beporzó rovarok számának csökkenése is veszélyezteti a beporzást bizonyos növényeknél, ami mintegy egy ökológiai szolgáltatás. Nem túlzás attól tartani, hogy a méz behozatalának növekvő tendenciája, kiütheti az európai méhészeket az EU belső piacáról, így a méhsűrűség visszaesése miatt meghiúsulhat a beporzás. Ez a jövőben közvetlen hatással van a növénytermesztésre, és ami a legfontosabb a gyümölcstermelésre és a kertészeti ágazatra. Így ez a kérdés az Élelmiszer-biztonság és a környezetvédelemnek is fontos.

Végül fontosnak tartjuk, hogy támogassák azon kezdeményezéseket, amelyek céljai a méhészeti ágazat megerősítése. (pl: Szlovén „Európai mézes reggeli kezdeményezés” és indítványozás, hogy a május 20.-a legyen a Méhek világnapja)

Gratulálok, és egyben köszönöm Dr. Feldman Zsolt Úrnak a határozott és jól előadott fellépést! Ez tényleg többet ért!

Ez többet ér mint két Brüsszeli tüntetés!

A magyar agrártárca Brüsszelben is kiállt a méztermelők védelmében


A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 15-ei, brüsszeli ülésén Magyarország kezdeményezte az EU-ba importált mézek szigorúbb ellenőrzését és származásuk pontosabb megjelölését. A kezdeményezéshez a hagyományosan jó Visegrádi Négyek együttműködés jegyében csatlakozott Csehország, Lengyelország és Szlovákia, és több más tagállam is támogatta a célkitűzéseket, Európa minden részéből.

A magyar delegációt vezető Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára határozottan kiállt a hazai méztermelők érdekei mellett. Az alacsony minőségű, gyakran hamisított import termékek hatékonyabb kiszűrése céljából az Európai Bizottság fokozottabb szerepvállalását kérte. Az államtitkár hangsúlyozta: a silány készítmények feldolgozása „irreális piaci versenyhelyzetet eredményez azok számára, akik magasabb költséggel, minőségi terméket állítanak elő.”

A magyar kezdeményezés a komoly hagyományokra visszatekintő magyarországi méztermelés védelme érdekében uniós szinten szigorúbb eredet és származás jelölési előírásokat sürgetett.

A kezdeményezés szövege a következő linken érhető el (egyelőre kizárólag angol nyelven):
http://data.consilium.europa.eu/doc/doc ... NIT/en/pdf

http://www.ma.hu/kulturport.hu/268528/B ... 2015_dijat

Arisztaiosz

Messze vagyunk Győrtől. Köszönöm a tájékoztatást.

A csomagoláson lévő 4 karikát keresse!

Molesz!

Sudár Ágika nem teljesen idegbeteg, noha a Kisalföld újságírói gárdájához tartozóként meglehetősen liberális beállítottságú. A hír "mézes" vonatkozása inkább az új gyárigazgató, Peter Kössler fanyar humorát dicséri, mintsem az újságíró mentális állapotára utal. Az előzmények több mint öt évre nyúlnak vissza, mikor az Audi Hungaria megkezdte a motor és járműgyár második ütemének fejlesztési munkáit, természetesen állami támogatás mellett (az akkori kormányt még nem Orbán vezette, bár az ő kormányzására esett az ügy tetőpontja). A fejlesztésre kiszemelt terület egyetlen szépséghibája az volt, hogy NATURA 2000 besorolás alá esett (a dolog pikantériája, hogy a rendszerváltás és a szovjet csapatok távozása előtt viszont ruszki laktanya, lőtér és üzemanyagbázis "védte" itt a természetet). Nos, a területet végül hazai természetvédelmi hatósági és brüsszeli asszisztenciával és jóváhagyással kivették a NATURA-hálózatból, az Audi piaci áron (25 millió Ft/ha) megvásárolta, majd több mint 600 millióval hozzájárult a területen élő védett növény- (homoki nőszirom, néhány tő orchidea) és állatfajok (homoki és magyar futrinka, hüllők) áttelepítéséhez, s finanszírozta kisalföldi meszes homokpuszták és tölgyesek rehabilitációs programját is. A történet ezzel még nem ért ilyen szép és egyszerű véget, hiszen megérkezett Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédelmi Társaság (TTT) harcos vezetője, aki beperelte a beruházót - a jogerős ítélet szerint megzsarolta az Audit-, s némi pénzmag (kb. 200 millió Ft) reményében volt csak hajlandó a TTT keresetét visszavonni. Az Audi viszont a megkötött megállapodás ellenére nem fizetett, hanem zsarolás bűncselekménye miatt feljelentést tett a harcos természetvédő ellen. Mivel titkosszolgálati módszerek alkalmazásával (kiválóan "bedrótozott" audis tárgyaló-fél, jogszerű=hivatalos telefonlehallgatás) megfelelő bizonyítékkal szolgált , Zsákot "bezsákolták", néhány hónapot a "darabolós gyilkossal" egy cellában pihent előzetesben, s csak erőteljes LMP-nyomásra és megromlott egészségi állapotára tekintettel ítélték másodfokon -4 évre felfüggesztett- két évre. Azóta a hazai gyakorlatban nem volt beruházást természetvédelmi indokkal akadályozó per, bár Zsák ezt megelőzően többször is élt a pereskedés és "peren kívüli megegyezés" módszerével...
Ezen túl meg kellett küzdenie még az Audinak a péri reptér-bővítés, a logisztikai bázis-bővítés kapcsán is néhány "jóakaróval", akik gazdasági vagy politikai haszonszerzés reményében igyekeztek pumpolni a vállalatot, mostanában már én is fontolgattam, hogy beperelem őket a kisalföldi meszes homokpuszták rehabilitációs projektjének kapcsán arra való hivatkozással, hogy a fene nagy természetvédelmi buzgalmuk nyomán eltűnnek a méhlegelőink (akác, bálványfa, selyemkóró), s ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik a tájegység méhészetét. Erre ez a vicces direktor kicseszik velem és kifogja a szelet a vitorlámból, Sudár Ágikát meg éppen mézzel ajándékozza meg. Mindegy, legfeljebb majd nem a renitens áruházláncok előtt demonstrálok, hanem a győri Kardán utcában... Persze nem ártana, ha Takács vagy Petrus úr is felvállalnák ezt a tüntetés-dolgot, ha a kínai mézet sikerült kiszorítani a Klenánczékkal együtt, talán a Kössler-féle audis ipari méz ellen is sikerrel fel tudnák venni a harcot. Ha esetleg Takács úr csak helyi méhészegyesületi tagság mellett vállalná a projektet, akkor a jövő héten már intézem is az óvári tagságát - s hogy mégse kelljen neki lassan az ország összes egyesületében tagdíjat fizetnie, inkább befizetem helyette azt a pár ezer forintot, csak vegye hátára a kisalföldi méhészek megmentésének súlyos keresztjét is. Gondolom, Fehér Péter támogatására is számíthatunk, ő harcos selyemkóró-védő és -kutató, legfeljebb a védendő és kutatni szükséges fajok listájára felvetetjük vele a többi özönnövényt is, nálunk szinte mindegyiket megtalálhatja, körbekapirgálhatja... Aztán biztosan beszállna Bambavári kolléga is, ő a nyüves nyárak ellen vehetné fel a küzdelmet, abból is szám felett ültet az akác helyett a KÁEG Zrt. és a Nemzeti Park (részben Audi-finanszírozással).

A fentiekből jól látható, hogy Kössler igazgató úr parlamenti (miniszterelnöki) bemutatkozó látogatása kapcsán nem véletlenül emelte ki: "A környezettudatosságunk egyik része, hogy győri iskolákkal, illetve az egyetemmel kocsányos tölgyeket ültetünk és monitoringozunk. A másik része pedig az, hogy a fenntarthatóság érdekében valamit hozzá tudjunk adni környezetünk állapotához. A méhek megvédése lehet az egyik válasz, a rovarok csodás terméke pedig a méz -mi ezt kapjuk viszont."
A világ legnagyobb motorgyárának vezetőjeként viszont nem tűzte ki célul, hogy a világ legnagyobb méztermelő vállalatává is váljon az Audi Hungaria, ezért nem valószínűsítem, hogy akár a magyar méztermelőkre, akár a csomagolókra nézve konkurenciát jelentene a jövőben, annak viszont üzenet-értéke van számomra, hogy ilyen "édesen" és elegánsan viccelődött, ha morbid humorral él, akár egy "négykarikás" koporsógyár indítását is kilátásba helyezhette volna. Ahhoz is rendelkezne megfelelő alapanyaggal, egy valag pénzébe került eddig a vállalatának a tölgy-projekt is...

Ha valaki feltétlenül ragaszkodna a hozzászólásom alapját adó sajtóreferenciák beidézéséhez, a legjellegzetesebb pár százat szívesen belinkelem (a tudományos igényűek valamivel kisebb számban, ám jóval nagyobb terjedelemben állnak rendelkezésre, mint a bulvár- és méregzöld recenziók, azokból viszont van annyi, mint Vácott rabszarból...)

Valami elmebeteg újságíró lehet aki ilyet tesz közzé. Gondolták jó poén lehet és lehet vele hülyíteni a méhész társadalmat.

Itt az újabb konkurencia!
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/itt ... n/2455817/

Ez most akkor ipari méz lesz??

Be fogja, lesznek újabb vizsgálati eredmények! A hatóság is segít.

Nem hiszem, hogy Haász Feri ezt így nyilatkozta le. Ezért kell mindíg elkérni a leírt szöveget
mielőtt megjelenik.

Ilyenkor gondolkodok el, hogy valószínűleg azokról a dolgokról, is, amikkel kapcsolatban nekem nincs vagy kevés információm van, ugyan ennyi marhaságot írnak az újságírók...
Csak azt ugye nem tudom.

A Tesco,és az ALDI viszont nem adja be a derekát arra hivatkozva,hogy náluk minden rendben van a mézzel!

Lejáratta a kínai hamisítás a magyar akácmézet

http://index.hu/gazdasag/2015/12/09/lej ... akacmezet/

Ja. Csak azt hittem nem láttad.
Van egy idéz gomb jobbra lent. Ha nem közvetlen előtted szólónak válaszolsz, azt célszerű használni és akkor mindenki tudja mihez kapcsolódik a hozzászólás.

Ez így van! Én csak hozzászolni szerettem volna. Lehet, hogy ez így udvariatlanra sikerült.

3 hsz-el előbb én is ezt linkeltem...

http://www.kormany.hu/download/6/90/900 ... mentBrowse


Ez azért jó, mert a Spanyolországon az únióba belépő és utána ideszállított kínai mézről is tudni fognak.

A Nyiregyházi piac egy a helyieknek fájó konkurencia, de az egyik legnagyobbnak mondott hazai felvásárló már komolyabb gond, ha onnét szerzi be az árut.Vajon milyen címkével értékesíti???

A Nyíregyházi piacon árulják is előszeretettel... és sajnos viszik is mert olcsó...

Nem használható. A Hazai termék védjegy sem. Ugyanis földrajzi eredetmegjelölést takar, nem nemzeti hovatartozást.

Ezek szerint pl. a ukrán akácmézre, ha pl Kárpátalján vásárolták fel használható a magyar termék megjelölés?
Azt pletykálják, hogy egyik nagy felvásárló onnét szerzi be a magyar akácmézet.

Én a jogszabályt néztem. Ott a 2.§ 4. bekezdésében a magyar származásra utaló jelölést ír a feldolgozottnál. Ezen átsiklottam. De ez valóban azonos a Magyar termékkel. Így valóban használható a Magyar termék elnevezés. Én a magyar származás alatt nem Magyarországra asszociáltam, hanem a magyar nemzetségre. Így egy erdélyi magyar állampolgárságú méhész nem használhatja a magyar termék elnevezést. Valójában ez az EU-s földrajzi eredet szerinti jelölés hazai szabályozása, annak az előírásaival van összhangban, nem attól független magyar jogszabály. Kicsit pongyola a megfogalmazás.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.c ... 1200074.VM

2008.05.9.

Azért lehetséges, hogy Magyarországra is jutott ebből a fajta kínai mézből, mert a Magyarországon megtermelt méz nagy része Európa piacaira kerül, így a magyar fogyasztók – a laboratóriumban mért eredmények alapján – a nagyáruházakban csak kínai mézzel hígított termékeket találnak. "A vizsgálat alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy a felhasznált kínai méz 40 százaléka ipari méz volt, amelyet legfeljebb csak sütéshez lehetne használni" – fűzte hozzá az elnök.

Én az általad belinkelt cikkben ezt találtam:

Az előző idézeted honnét van?

Ugyanakkor pedig a 852/2004 EK rendelet szerint :


A méz melegítése ugyan az eredeti terméket lényegesen nem változtatja meg, így nem tudom, hogy az egalizált, melegített mézre használható-e a magyar termék megnevezés. A Hazai termék viszont egészen biztosan igen.

Igen, így pontosabb, mert a feldolgozott terméknél a hazai termék, az alapterméknél a magyar termék megnevezést tartalmazza a rendelet.

a nagyáruházakban csak kínai mézzel hígított termékeket találnak. "A vizsgálat alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy a felhasznált kínai méz 40 százaléka ipari méz volt, amelyet legfeljebb csak sütéshez lehetne használni" – fűzte hozzá az elnök.

Ez betüre pontosan igy jott le! Nem kérdés mi ennek a mondatnak az értelme.
Ha ez az információ nem a Lacitól származik, akkor is az ő feladata és lehetősége lenne, hogy helyretegyék.

Én az "EU és nem EU" mézről írtam le, hogy mind kínai. Nem tudom, hogyan lehetne másképpen figyelmeztetni a fogyasztót arra, hogy mire figyeljen, ha esetleg nem szeretne kínai mézet venni?

Én is úgy láttam, hogy a két állítás pontosan fedi egymást.
A vizsgált mézek 100%-áról volt szó.
Ez alapján a nem vizsgált mézekről nem lehet semmit biztosan állítani. Legalább is én így tanultam logikából az implikációt.

Tsanyi!

Ne hagyd magad átverni, a "Laci" semmi ilyet nem mondott...

A "Laci" azt mondta: "...... :az összes ellenőrzésre küldött keverékméz-minta nagy mennyiségben tartalmazott kínai eredetű mézet."

A lényeg, hogy "Lacin" éppen most nem volt sapka... A "Feri" meg ezt mondta:

Mint látszik, az a komoly hiátusa "Lacinak", hogy jelenleg ő az OMME elnöke... "Feri" hozzászólását meg jobb lenne talán áthelyezni az "OMME hírek" témába, vagy inkább nyitni kellene egy újat: pl. "Megkezdtem az OMME választási kampányát!". Ezekben a témákban aztán lehetne nyugodtan rentyölni azokat, akik nem a Golden Nektar szája íze szerint nyilatkoznak, bármit össze lehetne hablatyolni, s ezzel párhuzamosan lehetne a restaurációs törekvéseket is népszerűsíteni...
Persze megspórolható lenne a "kampány-téma" is, de ahhoz rá kellene venni "Ferit", hogy tartsa frissen a memóriáját, ha idéz, idézzen szabatosan, ne írjon és nyilatkozzon valótlanságokat, s a mézpiaci nehézségeket ne a leváltani tervezett érdek-képviseleti vezetők nyakába igyekezzen varrni, mikor a "botrány-fagyi" éppen visszanyal...

Nem inkább a Magyar Termék védjegyre gondoltál Cerana?

http://24.hu/fn/gazdasag/2015/12/07/a-s ... ai-mezzel/

Lassan-lassan eltűnik a boltokból a kínai szutyok.

tsanyi írta:

Te Feri! Ki is tartotta a a kaposváriaknál a sajtótájékoztatót?



Nagy különbség! Én azt mondtam, hogy "EU és nem EU" jelölésűeket ne vegyék meg, mert azok 100%-ban kínai mézek. Laci azt, hogy minden bolti méz az.

Takács Feri!
Szerintem Te nyugodtan használhatod a Hazai Termék védjegyet, és az áruház szórólapjain erre külön is fel lehet hívni a figyelmet! Hazai méz, hazai üveg, hazai lapka, hazai üzem. Ezt a védjegyet nem az EU-s méz betűnagyságán kell feltüntetned. Ebben a médiazajban a vásárlóban tényleg azt marad meg, hogy a mézespolcok környékére sem megy. Az áruház bejáratánál fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ebben az üzletben , ez és ez a termék bizonyítottan valódi magyar méz.

Te Feri! Ki is tartotta a a kaposváriaknál a sajtótájékoztatót?

Focinyelven fogalmazva repkednek az öngólok!
Nem kérdés hogy aki figyeli a sajtót az nagy ívben kerüli a bolti mézeket.
Borítékolni lehet,hogy rövid távon(jövő év) itt komoly visszaesés várható.
Bodnár Úr nem először hívja fel a figyelmet hol vásároljon a fogyasztó..a méhészeknél közvetlenül!

Nemzetközi téren kell(kellene) tenni valamit,és jó példák,lehetőségek vannak a múltból.
Csak át kéne jól gondolni,de ez láthatóan nehéz itthon.
Spanyol méhészek már léptek...egy szóval nem említik a kínait.
Negatív kampányra nem biztos hogy vevők az emberek arra felé.

Tükör írta:
"hordós értékesítésre nem nagy hatása van a belföldi üvegezőknek (cégek)."

Laci, hogy mi számit, mi nem: Nincs egy hónapja hogy 1400 Ft/kg áron vettem kb 100 tonna akácot. Ezt pillanatnyilag ezen az árszinten itthon tudom eladni. Ez több mint száz termelőnek az akácméze volt. Ez a száz méhész most boldog, hogy el tudta adni a mézét.
Tudom ez csekéjség!
Más, mit akarunk elérni a nagyvilágban, ha itthon így vágjuk magunk alatt a fát?