Ez az okfejtés így nem "gömbölű"....
Ha vetettek a mérgezett méhészetek közelében, akkor honnan és milyen növénymintát küldött laborba a növényvédős?
A mérgezéssel kapcsolatban vett méh-mintákban milyen hatóanyag volt kimutatható? Netán tiametoxam, imidakloprid vagy klotianidin? Vagy mégsem...?

A neonikotinoid csávázószerek, permetezőszerek kifejezés sem jó megközelítés, szükséges lenne a hatóanyag pontos megnevezésére, mert a neonikotinoidok csoportjába olyan hatóanyagok is tartoznak, melyek a méhekre nem jelöléskötelesek. Ilyenek a tiakloprid és az acetamiprid hatóanyagok (előzőek a Biscaya, Calypso, utóbbiak a Mavrik, Mospilan permetező-szerek), melyek egyike sem károsította ezidáig a méheket, a Mavrikot pedig egy időben tudomásom szerint használták atkaölő-szerként is egyes méhészetekben...
Amennyiben a tiametoxam, imidakloprid vagy klotianidin hatóanyagok mutathatók ki a mérgezett méhcsaládokból vett mintákban, akkor a mérgezés felgöngyölítése sem lehet megoldhatatlan feladat: meg kell vizsgálni, a neonikotinoid csávázószerekkel kezelt vetőmag vetése során betartották-e a technológiai előírásokat, illetve az állománypermetezések során nem követtek-e el olyan szabálytalan szerhasználattal, neonikotinoid hatóanyaggal végrehajtott növényvédelmi munkát, mely a mérgezéses eseteket okozhatta.
Gondolom, egy igazságügyi méhmérgezés-szakértőnek nem nekem szükséges elmagyaráznom, "mitől döglik a méh"...
Tudom, hogy népszerűbb itt eleve kiátkozni minden növényvédő-szert, csak ha tájékoztatunk, akkor tegyük azt korrekt módon, ne sejtések alapján.
A hazai vizsgálatok mindeddig azt bizonyították, hogy a tömeges méhpusztulások, mérgezések nem a neonikotinoidok három kiátkozott hatóanyaga révén, hanem elsősorban a szabálytalan szerhasználat következményeképp elsősorban a szintetikus piretroidok, foszforsav-észterek és a fipronil hatóanyag miatt következtek be, de javítson ki, ha rosszul olvastam.

Vizsgálni kell természetesen a neonikotinoid hatóanyagok esetleges káros hatását, de prejudikálni hiba lenne. A tömeges méhmérgezés esetében a hatóanyag kimutatása nem lehetetlen feladat a méh-mintákból, s a szabálytalan szerhasználat üzemi szintű felderítése sem eleve lehetetlen, de a "nem beazonosított okú méhmérgezések" eredendő okaként nem feltétlenül a neonikotinoid hatóanyagcsoportot kellene megjelölni, különösen azon esetekben nem, ha azon hatóanyagok nem mutathatók ki a méh-mintákban. A laboratórium arra való, hogy megmondja, hány ppb tiametoxam, imidakloprid vagy klotianidin hatóanyag volt feltalálható a méh-hullákban. Azt követően viszont vizsgálni lehet, mi több, vizsgálni kell, miként került beléjük...

Ma mértem fel néhány Pákozdi méhészet, egy héttel ezelőtt észlelt méhmérgezéses kárát.A növényvélelmi felügyelő telefonon jelezte, a károsultaknak, hogy a megvizsgált növényminták, 8-9 db minta, negatívak lettek.A legnagyobb mértékben károsodott méhészettől, 10 méteres távolságra a kár keletkezésének időszakában vetettek.

A neonikotinoid tartalmú csávázó szerek sem közvetlen, sem közvetett hatását nem sikerült kimutatni a méhállományokra vonatkoztatva, ezért nem támogatja a vidékfejlesztési tárca ezeknek az anyagoknak a kivonását – hangoztatta a parlament honlapján Fazekas Sándor.

Indokolt lenne megvizsgálni, minden egyes ismeretlen eredetű,nem beazonosított okú méhmérgezés, röpkörzetében előforduló neonikotinoid felhasználást.

http://hvg.hu/itthon/20130428_neonicoti ... _2013_4_28

Kikivelkiellen.........!?

Ma rózsaszinű lesz a hold. http://hir.ma/kulfold/szines-hirek/ma-r ... hold/83702

http://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedel ... dot-402471

Kis hazánkban minden másként működik.

Nem kell olyan messze menni...

American Bee Journal mai hirlevél.angolul,de remélem sok fórumtárs számára azért érthető.

a lényege: nem sok jó.méhcsaládpusztulások,vegyszerek,neonikotinoidok... méztermelés,családok száma esik vissza.Dél-Dakotában 42% feletti téli pusztulás,gondok a megporzásban.

http://www.americanbeejournal.com/site/ ... 31_828.htm

Ennyi épp elég. Mi a fenének kell egy vagon angol szöveget bemásolni?
Negyed óráig tart a következő hozzászóláshoz görgetni!
Moderátor

Egy újabb adalék az inváziós fajok óriási veszélyéhez ez a karantén kártevő. A hosszúcsápú ázsiai cincér (Anoplophora glabripennis) 2005-ben tűnt fel Európában, konkrétan Bonn közelében.
A főleg juharfákat károsító cincér valószínűleg egy kínai kő-szállítmány raklapjaiban jutott be Európába, s rövid időn belül (5 év) több, mint 3000 hektárra kiterjedő zónában károsított.
A német hatóságok a vizuális keresés mellett már kereső-kutyákat is bevetnek a fertőzés felderítésére.
(Visszautalnék a nyúlós költésrothadás elleni védekezés keresőkutyával történő megoldásáról folytatott beszélgetésre a fórumon. A németek megoldották... a cincérünk esetében.) A kártevő fiatal fákat nem károsít, vegyszeres védekezés nincs ellene. A karanténszabályok szerint ellene védekezni a felfedezett károsítás helyszínének 200 méteres körzetében a rendszeres ellenőrzést követően a fertőzött fák kivágásával és elégetésével lehet. Elsősorban juhar-fajokat károsít, de a tápnövények között szerepel a nyár, fűz, nyír és több lombos faj is. Jelenlegi ismeretek szerint rózsaféléken nem károsít (gyümölcsfák).

A faanyag fertőtlenítése sem egyszerű, mert nálunk csak hőkezeléssel történhet, a régen kitűnő hatást nyújtó metilbromidos gázosítást az Unióban hosszú évek óta nem engedélyezik.

Több hasonló eset is előfordult a faanyagok importja kapcsán az utóbbi években nem csak rovar-fajokkal, de fonalféreggel, s gombával kapcsolatban is. Írország pl. a kőrisfái védelmében vezetett be beviteli korlátozást, mely a magyar faanyag-kivitelre is kihatott.
http://www.fataj.hu/2012/12/064/2012120 ... tozasa.php

Nem lehetnek nyugodtak a gyümölcstermesztők sem, szinte minden évben tűnnek fel veszélyes, új karantén-kártevők:
http://www.veddamagyart.info/gazdasag/5 ... arorszagon
http://www.mezogazdasaginfo.hu/?tag=kartevo

Tsanyi!

Bár néha valóban sikerül diagnosztizálnom magamon az időskori dementia kezdeti tüneteit, de miként helyesen sejti, én nagy vonalakban tisztában vagyok a problémával, s bármily hihetetlen is, a kezdetektől értem, "miről van szó"...

Jórészt arról van szó, hogy Önnek életbevágóan szüksége van egy "ellenség-képre", s azt bennem látja megtestesülni. A nyílt és őszinte rosszindulatom konstatálása helyett az érveléstechnikáján kellene csiszolnia, lévén konzekvensen másról beszél, mint az első, e tárgyban írt hozzászólásom premisszája.
Ha Önnek tetszett K.K. nyilatkozata, s azzal azonosulni óhajt, akkor ne az én eredendő, velem született rosszindulatommal igyekezzen érvelni, hanem mondja meg, miért tetszett a nyilatkozat, miért óhajt azonosulni vele, s milyen érvek mentén kívánja elutasítani az én álláspontomat a Ma Reggelben elhangzott elnöki nyilatkozatról.

Továbbra is állítom, hogy K.K. nyilatkozatával ártott a magyar méhészek, a hazai termelésű méz image-ének. Olyan méhész állt a kamera élé, aki a témának nem ismerője, felkészületlenül, beszéd- és érveléstechnika híján pedig belekeveredett a témába, mint legközelebbi főemlős-rokonunk a cérnába. Nem méhészeknek beszélt ugyanis egy méhészeti rendezvényen, hanem a széles közvéleménynek, s a nézők, a közvélemény előtt személyében manifesztálódik a "magyar méhész", aki visszaköveteli a mézbe a "farmakológiai szerek" maradványait. Bármennyire is igaza lehet a szermaradvány-határértékek, beavatkozási határértékek tárgyában, egyrészt nem arról kérdezték, másrészt a fumagillin-hatóanyag "betiltásáról", valamint az amitráz és metabolitjai reziduumainak "tiltásáról" is csúsztatott, mellébeszélt, megkockáztatom: nem mondott igazat.Arról végképp óvakodott nyilatkozni, mely hatóanyagok tekintetében zéró a tolerancia az Uniós szabályok értelmében, mely hatóanyagokat "vonták ki" a "labortiszta" mézünkből.
Arról is óvatosan hallgatott, hogy egyes vélelmek szerint éppen a miticid-hatóanyagok lehetnek részben okai a családeltűnéseknek...

Ha a méhpusztulásokról óhajt nyilatkozni, akkor nyilatkozzon arról, s mondja azt, hogy szerinte a megfelelő gyógyszerek nélkül nem lehet fenntartani a méhészeti gyakorlatot. A hazai méhpusztulásokról elhangzott kérdésre válaszolva is mellébeszélt, az időjárás okozta családveszteségeket a gyógyszer-hatóanyagok "betiltásának" tulajdonította, noha az eredeti kérdés az volt: milyen nagyságrendű (CCD jellegű) családpusztulások voltak Magyarországon az utóbbi években....
Sorolhatnám tovább, de fölösleges, meg kell hallgatni a belinkelt műsorrészt... Értőn, személytelenül, elfogulatlanul...

Hozzáállásom nem Kováts Károly személyével szemben ellenséges, egyszerűen azt kifogásoltam, amit összehordott a TV műsorában. Ha Gipsz Jakab hablatyolta volna mindezt, azt kifogásoltam volna. Csak egy gyöngyszemet ( nem szó szerint) idéznék: azért nem lehet védekezni a családpusztulások ellen, mert egy kereskedői csoport "egy bizonyos államtitkár" közreműködésével a farmakológiai hatóanyag maradványokat kivonatta a magyar mézből, labortiszta mézet követelnek meg a méhészektől...

Nos, ez legalább olyan irreleváns "érvelés" (?), mint amit az ikonikus Gilles Ratia-tól olvashattunk a Méhészetben. Sajnos attól még nem lesz releváns a MMOE Elnök Úr érvelése, hogy hasonlóan hibásan érvel, csúsztat, mint az Apimondia elnöke...

Szerencsére olvasták olyan fórumtársak is a polémiánkat, akikben -ha nem is "arisztaiosz-fanok"- nem él a görcsös ellenség-keresés kényszere... Furcsa, de ők felfogták: nem a méhészek és a méhészet ellen , hanem érdekükben ágáltam, ágálok, ha rombolni látom a méhészetről és a méhészekről alkotott képet.

Sanyi!

Én értelek, és értem az elnök urat is. De én egyenlőre még közelebb vagyok a laikusokhoz, mint a méhészekhez, ezért még tudok az ő szemükkel nézni, és az ő fülükkel hallani. És ez a riport nagyon nem jól sikerült.

Azt el tudom fogadni, hogy az elnök úr megválasztásánál nem az volt a legfontosabb szempont, hogy milyen kiváló szónok, és remek média sztár, de akkor ne ő menjen nyilatkozni a TV-be. Hanem olyat küldjenek aki ehhez is ért, és úgy tudja a dolgokat elmagyarázni, hogy egy laikus is megérthesse, és a méhészek oldalára állíthassa a közvéleményt. Arisztaiosz első megszólalása ez ügyben szerintem nem volt ellenséges, felhívta a figyelmet, hogy a méhészet egy igen komoly problémájáról igen gyatrára sikeredett riport jelent meg.


H.apci.

Tamás!
Mi már megszoktuk tőled ezt a nyílt őszinte rosszindulatot, de Kováts úr irányában elég érthetetlen. Csak ezért válaszolok neked.
Valóban nincsenek olyan kommunikációs képességei az elnök úrnak mint mint az OMME ex elnökének Bross Péternek.
Talán hallgasd meg a problémát az elnök úrtól is.
http://pannon-info.hu/mez-meheszet/150- ... gyar-mezet

Sajnos feltételezem rólad, hogy eddig is értetted, hogy miről van szó .......

H.apci, Tenitó!
Sajnos ha bizonyos üzleti érdekek úgy kívánják, bármikor lehet újabb mézbotrány. A zéró tolerancia pontosan ezt takarja, ez egyetlen méhésznek sem lehet érdeke.
(Érdekes mintha valami hasonlóról beszélt volna az Apimondia elnöke Gilles Ratia ............ )

Üdvözletem.Én csak azt nem értem ha minden élelmiszerben lehet szermaradvány akkor éppen a mézben nem lehet?Nem azt mondom,hogy legyen de miért ne lehetne?Ki tudja merre járnak a méhecskék,nem lehet szabályozni.Aki fóliában termel annak a zöldségeiben is van szermaradvány,míért éppen a mézben ne legyen?Mézből kb egy kilót eszik a magyar,zöldségből gyümölcsből több tíz kilót,sőt amikor miligramm per tonna mennyiségben is kimutatható,ami egy tabletta hatóanyagának megfelelő mennyiség nem értem.Kedves Arisztaiosz,Tomipapa én sem vagyok egy méhész fenomén de ahogy elnézem ön mintha a méhészek ellensége lenne,mit szólna ha az ön zöldségeiben is nulla kéne legyen a szermaradvány,sőt bio fóliával kéne takarni őket.Ez kétszínüség.

Elnézést kérek, feltehetően Önnek lehet igaza, s valóban az a borzalom, hogy még mindig képtelen vagyok elegendő empátiával "Ma Reggel"-t hallgatni, melyről tudnom kellene régtől fogva: kizárólag a méhészeknek szól 8 és 9 óra között....
Pirul is az orcám, hogy annak a laikus tévénézőnek, potenciális mézfogyasztónak a fülével vagyok csak képes hallgatni, akinek több éve más sem igen jön át a médiumokból, mint a mézhamisítás, az antibiotikum-, szulfonamid-szermaradványok jelenléte a mézben. S íme, Kováts Károly, a hazai méhészek "arca" most visszakövetelné (már Brüsszelben is) a "betiltott" "farmakológiai" szerek használatának jogát... Beszél az ázsiai nagy méhatkáról, de a hiteles tájékoztatás jegyében megfeledkezik megemlíteni, hogy az ellen olyan legális inszekticidekkel(akaricidekkel) védekezhet, védekezik a méhész-társadalom, melynek igenis van engedélyezett maradvány értéke a mézben is. Megfeledkezik megemlíteni, hogy az antibiotikumokat időtlen idők óta illegálisan használták a hazai méhészek a költésrothadások ellen, s most ezen illegális szerhasználatot igyekeznének legálissá tenni.
Az már tényleg "hal a tortán", hogy a fumagillin hatóanyagot nem tiltották be, mindössze a gyártó nem kívánta folytatni a gyártását.

Szóval belátom, a "reggeli kis színes" nem annak a néhány százezer TV-nézőnek szólt, akik nézőpontunk szerint a habos kakaó mellé még mindig nem csorgatnak elegendő mézet a gyerek vajas kiflijére, s azt is be kell ismerjem, hogy az antibiotikum-szermaradványok jelenléte képes lehet a nyugdíjas fogyasztók táborát is jelentősen növelni, hiszen az antibiotikum reziduumok a gyógyszerkiadásaik csökkentését is célozhatnák, nem is beszélve a gyógyszerkassza megtakarításainak lehetőségéről....

Szinte látom magam előtt a jövő heti interjút; a méhészek ikonikus képviselője leül a kamerák elé, s határozottan beléfojtván a szót a két -csak a saját hangját hallani óhajtó és képes- műsorvezetőbe megelégedetten jelenti:
"-A Brüsszelben folytatott hatékony lobbitevékenység folyományaként -Tabajdi és Morvai képviselőink hathatós közreműködésével- sikerült átvinni, hogy az EFSA letegye a Bizottság asztalára azt a rendelettervezetet, melyben kötelező érvénnyel el kell rendelje a Bizottság az antibiotikum- és szulfonamid-, amitráz-, és egyéb "farmakológiai" szermaradványok jelenlétét a mézben. Ezzel a "hungarikumok" palettája újabb képviselővel gazdagodhat, a marketingen már dolgoznak a magyar méhészek, hiszen a magyar akác-, hárs-, levendula kakukkfű-, selyemfű- stb. mézek az oxytetraciklin-tartalmuknál fogva sokkal hatékonyabb eszközök lehetnek a bakteriális eredetű felső-légúti megbetegedések kezelésében, mint az eddig szállított bio-minősítésű mézek. Büszkén jelentem, hogy a termékcsoportot a "Dr. Méz", vagy "Méz Dr." néven tervezzük piacra dobni. A hatásáról, mellékhatásáról a tisztelt Néző kérdezze bátran orvosát, gyógyszerészét, apiterapeutáját...
-Azt is örömmel közlöm, hogy azt a nyavalyás, profitéhes gyógyszergyártót is alaposan megdádázta a Bizottság, visszamenőleg kötelezték a fumagillin legyártására, melyet térítésmentesen köteles a méhészek részére biztosítani. Ezzel biztosítottnak látszik, hogy méz-exportunkat a maláriával, amőbás megbetegedésekkel sújtott országokra is kiterjesszük...
-A legörömtelibb hír, hogy ezen eredmények révén immáron a magyar méhállomány világviszonylatban is az élre ugorhat, s a magyar méhészek már ki is adták a jelszót: "Arccal a méhállomány növelése felé!"; "Legyünk a tízmillió méhcsalád országa!"...
-Majd meglátják a kedves nézők, hogy micsoda tejjel-mézzel folyó kis Kánaán lesz ez a Hon... ! Szermaradványossal...! "

Nos, valahogy így képzelné méhész-látásmódom átértékelését...?

Már mint a mézbe nincs semmi olyan se ami nem abba való így mondta

magyarán nincs benne semmilyen szermaradvány erről szeretett volna megbizonyosodni, hogy ugye nem olyan mézet adtam el neki

Tenito: Elolvastam vagy ötször amit írtál, de esküszöm nem értem a mondat második felét. Mi az, hogy nincs semmi olyan, ami nem lehetséges még véletlen se?

Pontosan H.apcinál a pont sőt tovább megyek engem ma felhívott egy törzsvásárló aki nézte, hogy ugyan abba a mézbe nincs semmi olyan ami nem lehetséges még véletlen se..

Lehet, én látom rosszul, és ha így van elnézést kérek, de ha valaki el megy egy országos médiába nyilatkozni, akkor a minimum, hogy felkészül abból, kik fogják azt nézni, hallgatni, és a szerint beszél a témáról. A médiában nyilatkozni, ott egy csoport érdekeit képviselni, megfelelő hozzáértést, felkészültséget igényel, ebben (is) teljesen igaza van Arisztaiosznak. (Az, hogy jó méhész, ehhez betyár kevés!) Ezt a műsort leginkább gyed-en lévő anyukák, kisnyugdíjasok, stb. nézhették. Szerinted ők ebből mit vontak le? Minden élelmiszer tele van szeméttel, és a méhészek most azért lobbiznak, hogy a mézben is lehessen. (Hurrá!) Ahelyett, hogy azt hangsúlyozta volna, hogy a mézben semmilyen ilyen szemét nem lehet, azon kevés élelmiszerek egyike, ami még teljesen egészséges, tessenek ezt venni, fogyasztani. Az MTV 1 reggeli műtorát nézők mekkora hányadát érdekli szerinted a méhészek problémája? Vagy abban reménykedünk, hogy az illetékesek ezt a riportot megnézve kapnak a fejükhöz?


H.apci.

Igen borzalom, hogy nem mindenki érti, de szerintem a méhészek tudják miről is van szó.
A zéró toleranciáról, kimutatási és beavatkozási határértékekről, már itt a fórumon is volt szó. Sőt szóba került a fumagillin betiltása is.
De a méhészek tudnak ilyen határértékek közti mézek sorsáról is ......
Egyébként egy ilyen reggeli műsor lényege, hogy rövid pörgős részekből álljon, nem adnak lehetőséget egy téma részletes kifejtésére.

Én hallottam élőben mind Kutasi Tamás mind Erdélyi Tibor előadását.
Mindkettő hasznos volt, semmi kivetnivaló vagy fellengzős szöveg nem hangzott el ezeken, sőt.
Erdélyi Tibor célpiaca viszont jellemzően más, mint az átlag piacozó méhészé, máshova is pozícionálja magát. Tehát a tanácsait is ennek megfelelően lehet ill. kell felhasználni/adaptálni.

Hát ... Igen... Tisztelt Arisztaiosz úr! Nehéz nekem Önnel vitatkozni. Én nem vagyok egy Bross Péter fan, de Ő legalább tudott beszélni is. (én legalább is élvezettel hallgattam azt az egy előadását, amin ott voltam)

Ebben a nyilatkozatban az az egyik legveszélyesebb elem egy laikus fülével hallgatva, hogy a méhészek azt szeretnék, hogy a mézben is lehessen szermaradvány, mert csak így tudják "gyógyítani" a méheiket. Holott a mézben fellelhető szerek egy jelentős részét a méheink kívülről hordják be a kaptárba, és minden elismerésem annak a méhésznek, aki ezt ki tudja védeni. Ezt kellett volna az egyszerű nézőnek,(reményteljes mézfogyasztónak) érthetően elmagyarázni. És minden ilyen lehetőséget megragadni arra, hogy egy mondatban felhívni az emberek figyelmét, mennyire egészséges a méz.


H.apci.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/04/2 ... nk_ha.aspx

Miért muszáj rendszeresen öngóllal tömködni a saját "kapunkat"....?

Nincs egy nyilatkozni képes, értelmesen és logikusan fogalmazni tudó méhész csonka kis Hazánkban?

Borzalom...!

Ugyanakkor meg...
Amikor elmegyek egy minőségi vásárba, és végignézem a mézkínálatot, akkor örömmel tölt el az a színvonal, amit Erdélyi Tibor képvisel. Fogyasztói szemmel a többi portékáját áruló méhész ritka kivétellel meg sem közelíti a CSMC standját, vevőkiszolgálását, ezért többnyire ellenpéldaként marad meg emlékezetemben, hogy miként nem kéne. Engem büszkeséggel tölt el, hogy van ilyen méhészünk!
Mézöntő! Ha voltál Tibor előadásán, akkor azt is hallhattad, hogy azt mondja: "Az én mézem nem jobb az Önökénél." Hogy mégis milyen apró nüanszokkal próbálja a méze minőségét fokozni, eladhatóbbá tenni, nos hallhattad. Lehet jobban csinálni!
Amikor a televízióban megjelenik Kutasi Tamás, és beszél a mézről, tudatosítja a fogyasztókban, hogy van méz az akácmézen kívül is, az minden hazai méhésznek jó. Van már minőségi borfogyasztás, pálinkafogyasztás stb. Kell minőségi mézfogyasztás is. Nincs hét gasztronómiai műsor nélkül, amiből nem hiányozhatnak a kiváló magyar fajtamézek sem. Kezdetben a magyar bornak is kevés "arca" volt a médiában, ma már hétről-hétre tűnnek fel új trónkövetelők (New Generation). Nekem, hazai méhésznek mindegy, hogy ki mondja bele a kamerába (nemrég Váraljai László), hogy a selyemfűméz kiváló, mert a vevőim engem hívnak fel, hogy látták a televízióban, szeretnének kóstolni/vásárolni belőle.
Amikor például egy Michelin-csillagos étterem mézbeszállítót keres, akkor a termelőnek a termékportfólióján kívül virítani kell minőségi tanúsítványokat is. Eszerint értelmezd újra a kritizált mondatot:"Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány csúcsminőséget képviselő méz van..."

A Litterae által leírtakkal teljes mértékben egyetértek.(!)
Továbbá: nem vagyok olvasója a hvg-nek, de ez a cikk nekem úgy jött le, mint egy fizetett hirdetés, amit három méhész rendelt meg, a saját maguk, marketingjük magasztalására, a többi 16.000 alázására.
Ez már sok(k)! Kutasi Tamás fizetett előadó is a Nemzeti Programban, Erdélyi Tibor volt fizetett előadó. ( E.T. előadását volt szerencsém kétszer is hallani néhány év különbséggel. Röviden: nagyon agresszív marketingre volt kihegyezve, nekem lehúzásnak tűnt.)
Ezzel a "két csúcsminősítéssel " az értelmezésem szerint a politika szintjére süllyedtek, amely ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér.

Nem beszélve arról,hogy nem mézes,hanem Csanaki Méhes Céh, és ha jól tudom a CsMC és Erdélyi Tibor egy és ugyanazon méhészet,tehát a "vagy" értelmetlenné teszi a mondatot.

http://hvg.hu/kkv/20130419_Kezmuves_meh ... agymamamez
„Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány csúcsminőséget képviselő méz van: ilyenek a Csanaki Mézes Céh vagy Erdélyi Tibor kézműves termékei – mondta a hvg.hu-nak Kutasi Tamás, aki szerint nagyon jó mézből azért már van több, de itt sem lehet túl sok termelőt felsorolni."


Az idézett cikkből másoltam ki ezt a részletet, de az egész Kutasi nyilatkozatot érdemes elolvasni (szürkével keretezett írás). Egyszerűen felháborító amit Kutasi Tamás előad. A laikus fogyasztóban azt a képzetet kelti, hogy az országban csak néhányan, köztük természetesen Kutasi Tamás tud kiváló mézeket előállítani, a többi méhész nem. Az eszem megáll.

Minden méhész tudja, hogy a méhész a méz minőségét illetően valójában annyit tud tenni, hogy nem rontja le a méhek produktumát. Így, a hordás előtt kiperget, nem etet hordásban, nem pergeti ki idő előtt az „éretlen” mézet, a higiénikus körülményeket biztosítja a méz elvételénél és tárolásánál is, ill. nem alkalmaz hevítéses kiszerelési technológiát. A többit a méhek végzik.

Az OMME-nak van Etikai-Fegyelmi Bizottsága. Joggal elvárható, hogy az ilyen önmagát fényező, a saját piaci pozícióját a többi méhész kárára kialakítani igyekvő, a becsületes méhésztársait alaptalanul leminősítő, hitelrontó tagjával szemben az OMME etikai-és fegyelmi eljárást folytasson le. Ez a minimum.

Csak emlékeztetőül:

http://www.omgk.hu/Mekv/1/132001110.pdf
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/downlo ... 0_2009.pdf

Javasolnám az újságírónak és Tepliczky Balázsnak is tanulmányozni....

Hiába utáljátok, ő benne van a méhész újságba, mi meg nem, benneteket is bele értve.

Mondja már meg valaki miért kell egy ilyen fotót átalakítani?
Ha kíváncsiak vagyunk, merjük felvállalni.

Üdv. Jani bátya

OFF
Arra utaltam, hogy nem is olyan régen a fórum lidérce már nem vallotta magát bioméhésznek. Bár hiányzott a mosoly hangulatjel, nem szántam komoly kritikának.
ON

Mielőtt mentegetőznöm kéne a figyelmem kihagyása miatt, javasolnám visszaolvasnia az általam írottakat....
Lehet, hogy nem elemeztem részletesen, de a "szemem a pályán"...

Tőled szokatlanul nem figyelsz eléggé, bár tény, hogy a szerény kasos ember jól forgatja a köpönyegeit.

Kár, hogy a fórumon csak a szakmai hozzászólások engedélyezettek. Egy-egy ilyen fotó vagy hozzászólás az én napjaimat meg szokta vidámítani.


H.apci.

Ebben virtuálisan tudok segíteni.

Maga a polisztirol biztos" bio" de a festek rajta az mar gyanus

Egy kis adalék a témához....
http://www.greenfo.hu/hirek/2013/04/10/ ... n-munkajuk

A sajtótájékoztató helyiségének posztere kifejezetten inspirálna az elmélyült tudományos vizsgálatok lefolytatására, akár szántóföldi körülmények között is...Megindított a gondolat, hogy a fotó ihletője netán maga is a neonikotinoidok áldozata lenne... A póz mindenesetre erre enged következtetnem, bár a szipókája nem látszik igazán...
Kiemelten felhívnám a figyelmet a babati bioméhészetre, s a vendéglátó gazdára.... Tetszenek a méhlakások, főleg a bio-habkaptárok...

Lassacskán én is kezdek "megtérni" köszönhetően ennek a sajtótájékoztatónak, s a hiteles szakértőknek...Tervezem, hogy rövidesen ellátogatok a Babat-völgybe is, a további megerősítés végett.

EU-s méhek döglenek a magyarok nem.... na igen.mi külön bolygó vagyunk.sok területen EU ellenzővé váltam az elmúlt években,de most azt mondom igen,legyen az amit az EU eldönt.tiltsák be ezeket a mérgeket.meg a többit is az élelmiszerekben jelenlevő mindenféle adalékokat,izfokozókat,mindent.

ezek itt képesek lesznek törvénybe vésni hogy "magyar méhe magyar méregtől nem döglik"

American Bee Journal -ban 2005 óta foglalkoztak ilyen rendszerű összefüggésekben . Ui. megjelent 2010-ben egy vizsgálati anyag ,de Németországban is végeztek párhuzamosan hasonló kísérleteket amik egyértelműsítették a feltételezéseket.
Viszont kémiai üzemek olyan gazdagok ,talán a méheinket darabonként is meg tudnák venni .
Nem kis ellentmondások léteznek , viszont a valóságot pénzel és propagandával nem lehet lefedni.

Tisztelt Ariasztaiosz,

néhány napja készitettem a képeket a kb 15éve nálam fészkelő faliméhekről.a lyukacsos téglákban fészkelnek.a képeken sajnos elég picikék,de ugyanazok mint a betett nagyobb képen.kb 200db-ra becsültem a számukat.
próbálok majd késziteni képeket a kék fadongókról is,évek óta fészkelnek a régi kutyaólban és egy faoszlopban.a napokban 3 nőstényt láttam a megszokott fészekrakóhelyeiknél.

A szarvas faliméh, amellyel találkozott, nagyon korai, egynemzedékes vadméh-faj. A legkorábbi beporzók közé tartozik, az előző években már márciusban találkoztam példányaival, ez az idén az ismert éghajlati anomáliák miatt közel egy hónapot késett. A mézelő méhekkel ellentétben nagyon jó hidegtűrő, borús időben 8-9 C fokon már repül, napos időben láttam gyűjteni + 4 C fokon is...
A korai gyümölcsfajok egyik leghatékonyabb beporzója ez a faj, a háziméhnél szívesebben gyűjt a gyümölcsfélékről, a Taraxacum és a repce sem vonja el, mint a mi méhünket. Szilvaültetvényekben egy faliméh 80-300 mézelő méh beporzóképességét produkálja. A lényeg, hogy fészkelőhelyet találjon, ha telepíteni szeretnénk, akkor fészket kell biztosítani számára. Legjobb a fából, bambuszból készült csőkötegeket tetővel, nyitott végű dobozzal védett tartókra kihelyezni. A furat, cső átmérője 5-10 mm, mélysége legalább 10-12 cm legyen. A csöveknek csak egyik vége maradhat nyitott, mert az "alagútba" nem fészkel bele. A fészeképítéshez nedves földre is szüksége van a faliméheknek. Nádtetős épületek tetejébe is szívesen fészkelnek, s találkozhatunk napsütötte vályogház-falakban is fészkeivel.

Zárt üvegházakban, fóliaházakban is jobban alkalmazhatók, mint a háziméh, csak a nyílászárókat kell hálóval zárni, a szökés megakadályozására. Aránylag kis körzetben gyűjt, fészkeitől 150-200 méternél messzebbre nem szívesen gyűjt. Négy-nyolc hetes repülési idejük van.

A másik üzemileg használt faliméh faj az Osmia rufa, valamivel később repül, mint az O. cornuta, leginkább a késői virágzású gyümölcsfajok kiváló beporzója.

Köszi!
Ilyen méhre, mint ami az első képen van, most vasárnap csodálkoztam rá. Legalábbis nagyon hasonlított.
Zs.

Jelenthetne, de tapasztalatom szerint nem jelent.

Nemrég írtam a kérdéshez, de gyakorlatilag sem én, sem más nem szolgált tapasztalati adatokkal a kérdéshez.
viewtopic.php?f=2&t=48&p=102330#p102330

A salátaboglárka virágait a mai terepjárás alapján alig járták a méhek, mivel mára virágzott ki szinte egyszerre a mandula, a kajszi, s megpattantak a Prunus cerasifera-n is az első virágok, csakúgy, mint a kökényen. Megjegyzem, a Tussilago farfara régóta virító virágain viszont élénkebb méhjárást tapasztaltam.

Ami igazán hírértékű, ma nyitott a korai juhar is nálunk, a méhek tömegesen keresték fel az első virágokat rajtuk. Hozzátartozik a jelentéshez, hogy a juharon, az aránylag rövid megfigyelési idő alatt sok vadméhet is láttam. Befogás nélkül is könnyen felismerhetők voltak: szarvas faliméh (Osmia cornuta) Anthophora fajok, s a Bombus fajok. Az elmúlt években a fóliás kultúrák, valamint a gyümölcs-fajok megporzása érdekében több vad- és poszméh-fajt is telepítettünk, s most ennek gyümölcse beérni látszik, már a távolabbi területeken is találkozom velük. A faliméhekkel a korai virágzású gyümölcs-fajokkal, a Bombusokkal a fóliás zöldség- és gyümölcsfajokkal kapcsolatban vannak kedvező tapasztalataink. Majd a megporzási krízis tárgyalása kapcsán egyszer bővebben is beszélgethetünk róluk.


Az aktuális közlendő: ma két feltűnő Hymenoptera faj is betévedt az irodába (21 C fok lévén tárva-nyitva minden). Megcsodáltam, s aztán szabadlábra helyeztem őket....



Valóban itt a TAVASZ... !!!!

Sziasztok!
A lenti cikkben olvasható salátaboglárka jelenthet valós veszélyt a méheinkre? Nálunk nagyon járják.
http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert ... irmai.html
Üdv
Zsolt

Veszprém megyei Napló, 2013 április 11. méhészettel foglalkozó cikk,néhány tipikus újságirói bakival...

Akácvirágzásra várva

Kép: 2 méhész egy NB kaptárt vizsgál.
Képaláirás: Hetven családot tart Szabó Sándor Sóly határában,megkezdődött a gyűjtés,mutatja a korábban szintén méhészkedő Árkovics Józsefnek

Megyei körkép

A mezőgazdaság egyik sikerágazata volt sokáig a méhészet,amely a hazai mezőgazdaság brutto termelési értékének 1%-át,az állattenyésztésnek 2,2%-át adta.A világ méztermelése éves átlagban mintegy 1,2-1,4 millió tonna.Az EU országaiban összesen mintegy 150ezer tonna mézet termelnek,az elfogyasztott mennyiség viszont ennek több mint kétszerese,ezért az unió mézbehozatalra szorul.A tagországok közül kiemelkedik Spanyolország,Franciaország,Görögország és Magyarország mint az ágazat meghatározó szereplői.A méztermés az utóbbi években viszont nem volt kedvező.Szabó Sándor litéri méhésztől megtudtuk hogy tavaly semennyi akácméze nem volt.Idén viszont a késői tavasz miatt már két nemzedék rovar nem kelt ki eddig.
Szabó Sándor Litéren él,de hetven családját télen Sóly határában tartja.Vándoroltatja a rovarokat ,mindig a legjobb mézelőhelyekre mennek.
Nagyon körültekintően választja meg a kitelepülés helyét,hiszen tudja,nálunk is egyre gyakoribbak a méhbetegségek.A járványokat és az atkákat eddig sikerült elkerülnie.Azt vallja hogy ilyenkor szűkebbre kell venni a kaptárban a méhek helyét,az a jó ha langyos vizzel itatják őket és takarással előzik meg hogy éjszaka kihűljenek a kaptárok.
Megtudtuk hogy a méhek télen sem piszkitanak a kaptárba,tavasszal az első meleg napokon üritik ki a potrohukat.
A petéket már február közepén le szokták rakni a méhanyák,de most nem volt megfelelő táplálékuk ezért esett ki két kikelő nemzedék.
Viszont már megkezdődött a virágporok hordása.Szabó Sándor abban reménykedik hogy jobb lesz az idei tavasz mint a tavalyi volt.Már nézi hogy merre megy repcevirágzás idején és szemmel tartja az akácokat is.
A magyar méztermelés sajátossága hogy a méhészek a megtermelt méz 83%-át nagybani felvásárlóknak és kereskedőknek,1%-át kiskereskedőknek,további 1%-át ipari felhasználóknak,15%-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesitik.
A magyar méznek mintegy 80%-a külföldön talál vevőre.Mig Európában évente átlagosan 7kg mézet fogyasztanak el,nálunk egy ember egy év alatt még fél kilót sem eszik meg.
Ugyanakkor a méhészek és a tudatos vásárlók is egyre inkább kiaknázzák a mézek izesitő és gyógyitó hatását.

Azért a napra eredmények sem mindenütt csillagokig szökő eredménnyel kecsegtettek .
Viszont mondhatta volna azt is : Nem volt aszály tavaly , hisz jól mézelt a szotyi.

Nagyjából valóban ez volt a helyzet, de amikor kitért arra Cserényi, hogy az elmúlt évek napraforgó eredményei nem a felől árulkodnak, hogy a napraforgó-vetőmagok csávázószere gondot okozna, akkor mindenki hallgatott. Azt is elmondta, hogy ilyen nem egyértelmű kérdésekben szerinte kár volna kardoskodni olyanok ellen akiknek számít a hosszútávú partnersége.
Én sem értek egyet az érvek nélkül hangoskodó "deakkoris" társasággal. Még valaki azt is kiabálta, hogy "takarodjatok". Gratulálok neki!

A neonikotionidok témájában Cserényi doktor ragaszkodik ahhoz, hogy a VM álláspontja helyes. Viszont a frissen beválasztott Fendrik doktor álláspontja szögesen ellentétes. Szerinte Magyaroszágnak is csatlakoznia kellene az EU szavazáson a neonikotionidok betiltásához. A méhészek tömegesen felzúgtak Cserényi doktor ellen és Fendrik doktor mellett.

Tóth Péter szaktanácsadó és IB tag életében most először végre elmondta a méhészeknek, hogy akkor is mérgező a neonikotionid, ha a halálos dózisnál kevesebbet kap a méh. Elmondta azt is, hogy nem arra irányultak a vizsgálatok, hogy a neonikotionidok mérgező hatását igazolja, hanem arra, hogy történtek-e ilyen típusú mérgezések.

OMME küldöttgyűlésen ilyen állásfoglalások voltak hallhatók .
Én sajnos nem voltam ott , viszont a jelelevők erről számoltak be.
Biztosan van a fórumtársak közt aki ezt megerősíti ,vagy cáfolni illetve helyesbíteni tudja .