Cerana!
Mivel az reccesszív idegrendszeri makroplatinális alapja a hipottorális reakciók a így ha a szaporodási ráta köbgyökének elméleti kiválasztódáson alapuló számítások mentén egy térmodellt állítunk fel és azt osztom az aktuális nozémaspóraszámmal kijön hogy az elmélet helyes. Szerintem érthetően fogalmaztam.
Bocs, nem bírtam kihagyni ..
Továbbá bocs az offért.

Kavalos!
Nem is ezt kértem számon, pusztán tájékoztattalak egy lassan évtizede tartó vitás kérdés állásáról a fórumon. Egy mondatban a lényeg: jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a rovarok, ezen belül a méhek rendelkeznének adaptív (rossz szóval: tanult) immunrendszerrel. Öröklött immunrendszerrel természetesen igen. A nómenklatúra tisztázása nagyon fontos. Hiszen szélesebb értelemben a szervezet védekező képességének a része a citokróm P450 rendszer is, amellyel az atka képes lebontani az atkairtó szereinket. Egyre jobban. Azonban évek, évtizedek alatt jut el oda, hogy a legnagyobb mennyiségben szervezetébe jutó hatóanyagot is képes legyen elbontani. Egy ezredrészt olyan bonyolult molekulát, mint amit egy kórokozó fehérjéje képvisel. Annál ugye kettő hét alatt kellene idáig eljutni. Miközben az az ezerszeres bonyolultságú dolog az atkairtó szerrel szemben még szaporodik is magától.
Azért persze a tegnapi mondandómban el volt rejtve egy logikai hiba. Mégpedig az, ha az adaptív immunitás esetén kódolva van minden létező kórokozó elleni ellenanyag, akkor az is valójában egy öröklött immunitás. Ezt úgy lehet feloldani, hogy a két hét a génexpresszióhoz szükséges időtartam, nem a mutációs alkalmazkodás időtartama. Így viszont mi különbözteti meg attól, amit öröklöttnek nevezünk? Majdnemhogy semmi sem. Vagy rossz a tudományos nómenklatúra, vagy az adaptív immunrendszer pl. kvantummechanikai összefonódás segítségével működik. Aztán az is lehet, hogy van harmadik megoldás is. Ezt a génexpressziót úgy kell elképzelni, hogy minden sejtünk hordozza minden más sejt előállításához szükséges kódot. Azonban a májban nem képződnek pl. idegsejtek. Ebben az esetben az adaptív immunitás valójában olyasmi dolgot művel, mint amikor a májban idegsejtek képződnek a májsejtek átalakulása révén. Más gének fognak kifejeződni, azaz expresszálódni. Tudom, hogy kicsit akadémikus a dolog, de én hiába vizsgáztam immunológiából, de ez az alapvető kérdés, még ott sem vetődött fel, hogy az adaptív immunitás valójában nem tanult, hanem öröklött immunitás lenne? Ennek viszont ellentmond, hogy pl. nyulakkal lehet olyan immunsavót termeltetni, amelyik kórokozó soha nem létezett azon a földrészen, ahol a nyúl kifejlődött. Tehát nem is öröklődhetett. Akkor pedig a centrális dogmában kell lennie a hibának.
Szumma szummárum: amikor az immunrendszerről a fórumon beszélünk, akkor az adaptív immunrendszert értjük alatta. Az öröklött immunrendszer megnevezés, ahogyan leírtam vagy hibás, mert lehet, hogy az adaptív is az, vagy a centrális dogma a hibás. A harmadik variácó, (ami jelenleg az elfogadott) pedig olyan meseszerű, hogy annál még a farkas hasából élve előbújó nagymama esete is sokkal valószínűbb. Konkrétan az, hogy véletlen mutációk sorozatából áll elő két hét alatt a semlegesítő ellenanyag. Az első variáció esetén a az adaptív és az öröklött immunitást az különböztetné meg, hogy az előbbi egy nem expresszált öröklött immunitás, a második viszont expresszált öröklött immunitás. Ezért nincs szüksége a két hetes időtartamra, hanem azonnal rendelkezésre áll. De, mint írtam, mindegyik variációval szemben tudok komoly ellenérveket felsorakoztatni. Mindenesetre az egyetlen helyes kifejezés az, hogy tudomásunk szerint a méhek nem rendelkeznek adaptív immunrendszerrel. Ekkor viszont felvetődik az, hogy van-e olyan élőlény, amelyik ilyennel rendelkezik? A génexpresszió folyamata nem azonos az adaptivitással. Az adaptivitás a centrális dogma cáfolata. A szobrász egy félkész szoborról csak onnan faragja le a követ, ahol az még nem készült el. Ha a törzs készen van, csak a fej hiányzik egy emberi alakról, akkor csak a feji részen farag, nem véletlenszerűen üti-veri bele a vésőjét az egész alakba. Abból nem lesz szobor, csak barmolás. A szobrász a szobrot adaptív módon faragja. Csak ott farag, ahol még nincs készen. A nem adaptív szoborkészítés az, amikor majmok kezébe adunk egy kődarabot és vésőt. Aztán sok milliárd majom, sok milliárd alkotásából lesz egy véletlenszerűen előállt szobor. Az adaptív szobrász fejében létezik a szobor, és csak a felesleget szedi le a kőtömbről. A véletlenszerű szoborelőállítás a majmok csapkodása. Sok milliárd csapkodásból lesz egy kőtömb, ami pont annyi és olyan helyen elvégzett capást tartalmaz, aminek az eredménye a szobor.

Kedves Cerana!
Én csak azt állítottam, hogy rendelkeznek immunrendszerrel. Nem részleteztem, hogy az milyen elemekből épül fel (adaptív, veleszületett, celluláris, humorális stb.) akit érdekel az a hivatkozott anyagban felmérheti, hogy jelenleg milyen ismeretanyag áll rendelkezésre a témában.
Üdv:

Hazugság!
Amióta van az úgymond "támogatás" azóta sz.r az egész!
Mán sokat veszekedtem az itteni méhészekkel pont ez miatt,mig nem "támogattak" addig volt ára,mióta meg sz.p.atnak bennünket azóta l.f.sz.
Jelen pillanatban számolom fel a méhészetet-semmi értelme.....
Nagyon sok az okos méhész aki ennyit meg annyit pörget de 98%-ban hazúgság az egész.
repce mán önporzó,akác nálunk ritkán jön be-itt hazudik a legtöbb méhész-,hárs semmi,napraforgó gyorsan el virágzott-ez adott valamit de.....-

Csak tiszta forrásból (Bartók)

Sanyi!
Ha hallgattál valaha is Bross előadást, akkor ott mindig az jön le, hogy a méhek immunrendszere meggyengült, ezért nem ugyanazok a méhek, mint régen. Nem erről van szó, ahogyan az általad említett mechanizmus sem immunológiai folyamat.

A csúsztatás talán nem véletlen. Ezek után nehéz lesz megmagyarázni a közvéleménynek, hogy mekkora bajban is van a méhészágazat, az emberekben úgyis csak az 500000 ft-os támogatás fog megmaradni.

ÜGYES!!!

Bocs de erről általában az elmúlt 30 évben azt tanították, hogy a peritrofikus hártya gyengülése ad lehetőséget a nosema fertőzésre, tehát a gyenge vagy egyoldalú táplálkozással esetleg mérgezéssel, függ össze. Akárcsak az embereknél az influenza a meggyengült szervezeteket támadja sikeresen.
Most szerinted már ez sem igaz.

Kavalos!
Ez egy régi téma itt a fórumon. Nagy nehezen sikerült addig eljutni, hogy alapvetően az adaptív immunrendszer az amelyikkel szemben a közbeszéd a hatékony kórokozók elleni védelmet azonosítja. Egészen konkrétan pl. Nosema vonatkozásban az a tévhit terjedt el, hogy a méhek éppen úgy tudnak ellene védekezni, mint mondjuk az ember az influenza ellen. Aztán, ha meggyengül az immunitás, akkor fejlődik ki a betegség. A hivatkozott anyagban sincs olyanról szó, hogy a méhek rendelkeznének ilyen képességgel. Az öröklött immunitás egy másik dolog. A lényegi különbség a kettő között molekuláris genetikai szinten abban van, hogy milyen gyakorisággal következik be egy-egy mutáció. Az öröklött immunitás esetén erre évmilliók állnak rendelkezésre. A nagy számok törvénye értelmében nagyszámú egyed, hosszú időn keresztül egy meghatározott mutációs rátával rendelkezve ki tud alakítani olyan variációjú fehérje szerkezetet, amelyik közömbösíteni tud egy adott kórokozót. Ha az nem változik. Ezzel szemben az adaptív immunitás két hét alatt lezajló folyamat. Ugye ebben az esetben két eset lehetséges. 1: Minden egyed rendelkezik, minden kórokozóval szembeni ellenanyag kódjával. Azzal szemben is, ami még nem is létezik. Erre akkor van szükség, ha a kórokozó is változik. Az influenza pl. nagyon gyakran változik. 2. Kvantummechanikai összefonódás révén a kórokozóval érintkezésbe lépett fehérje mutációt indukál a DNS-ben. Minthogy ez utóbbit én találtam ki, ezért az egyes számú verzió a valószínű. Mondjuk az sem kevésbé rejtélyes, mint a kettes számú. Azt még csak-csak el tudom képzelni, hogy az evolúció során véletlenszerűen kialakult hatékony kód öröklődni fog, és kiválasztódás révén minden élő egyed rendelkezik ilyennel, de a kórokozó változékonysága már sehogyan sem fér bele a képbe. Az az elleni védelemhez nagyon kevés a két hét (annyi idő alatt pedig a kórokozó el is szokta pusztítani a gazdaszervezetet), ha azok véletlenszerű mutációk. Ezen még az sem segít, ha extrém mértékben megnő a mutációs ráta. Azért, mert azokon a helyeken is megemelkedik a mutációk száma, ahol a szekvencia egyébként jó lenne. Tehát itt elromlik, még ha máshol esetleg pont jó is lesz. A valódi adaptív mutáció az egyetlen ésszerű magyarázat, tehát csak ott lesz változás, ahol nem jó a szekvencia. Ez ugye a centrális dogma cáfolatát jelenti. Eszerint a DNS változása váltja ki a fehérje változását, és nem fordítva, ami az adaptív mutációhoz kellene. A centrális dogma talán nem véletlenül kapta a dogma nevet. Ugyanis így gyakorlatilag semmi esélye nincs a biológia világnak arra, hogy kifejlődjön az ember. Ha a centrális dogmát kémiai úton lehetne cáfolni, akkor már megtették volna. A kvantummechanikai összefonódás szerintem tartogathat meglepetéseket, de kétségtelen tény, hogy az is meseszerű. Mindenesetre, ahhoz, hogy a méhek rendelkezzenek az adaptív immunitás képességével, ahhoz véleményem szerint minimum arra van szükség, hogy megdőljön a centrális dogma. Egy hat hetes életkorú méh még a törzsfejlődés során is icipici eséllyel tud minden kórokozó elleni ellenanyagot összegyűjteni, úgy, hogy azzal minden egyede a fajnak rendelkezzen, de nem csak ezekkel, hanem a még nem létezőkkel szembeni ellenanyaggal is.

https://privatbankar.hu/agrar/tamogatas ... zek-327900

A portál szerkesztőjét és a cikk írójának matek tanárait üdvözlöm!

Az O.K. hogy újságírók lettek, de hogy végezték el az általános iskolát?

Kedves tsanyi!
A témához kapcsolódóan egy friss, és széles-körű összefoglalásokat tartalmazó, szakmailag alaposan összeállított munka magyar nyelven:
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/9885/1/ ... rtacio.pdf

Egy kiragadott mondat:
"A paraziták és mikroorganizmusok ellen a rovarok, beleértve a méheket is hatékonyan működő immunrendszerrel rendelkeznek, amely a fertőzést követően, gyorsan aktiválódik és a válaszreakciók akár néhány órán belül lejátszódhatnak."
Persze természetesen ez a védekező rendszer más mint a humán immunitást biztosító, klasszikusan "immunrendszernek" nevezett szerveződés.
Valamiféle szervezeti szintű védekező rendszer nélkül (immunrendszer) az élőlények születésük után azonnal elpusztulnának.
Szerintem...
Remélem tudtam segíteni.
Advocato Dei

Kedves Cerana!
A hivatkozott cikk nem ír arról, hogy dupla vagy szimpla szálú RNS- ről lenne szó (az eredeti lehet, azt nem volt időm megnézni). De a természetben sokkal gyakoribb a szimpla szálú RNS, mint a dupla. Igazából, mint információhordozó, csak a vírusoknál fordul elő. A cikk csak "RNS-töredéket" említ, ami vélhetően az "RNS fragments" hibás fordításából eredhet, és szerencsésebb lenne pl. az RNS darabok, RNS szekvencia részletek, RNS fragmentumok, parciális RNS szekvenciák megnevezések alkalmazása.
Visszatérve a dupla szálú RNS-el kapcsolatos felvetésre, ha nem értettem félre, gondolom az RNS géncsendesítéses módszerre gondolhattál. Ebben az esetben azonban szimpla szálú oligonukleotidokat juttatnak a sejtekbe , melyek komlementerek a célsejt által szintetizált mRNS-ekkel, így ahhoz hibridizálni (hozzákapcsolódni dupla szálat kialakítva) képesek, melyek ezáltal nem íródnak át fehérjékké (nincs transzláció). Végeredményben pedig nem tud a gén kifejeződni.

A dupla szálú RNS nem fordul elő a természetben, ezért a sejt, mint idegen anyagot igyekszik megsemmisíteni. RNS hibridizációs módszerrel mesterségesen állítanak elő ilyen dupla szálú RNS-ket az egyes kórokozók genetikai anyagából. Így a kórokozó RNS-ét is közömbösíti. Ez egy új módja védekezés irány. Nem az immunrendszer vesz benne részt, attól teljesen különböző mechanizmussal működik.

Én még úgy tanultam, hogy a méheknek nincs immunrendszerük.
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/08/2 ... ehetosegei

https://magyarhang.org/gazdasag/2019/08 ... a-mehekre/


https://www.agrotrend.hu/hireink/nagyon ... -mezszezon

Ez már nem pontos. Nem csak a tagok számára.

Braziliában is aratnak a neok, igaz ott még nem méhgyógyszerben van a fipronil.
https://profitline.hu/500-millio-meh-pu ... ban-396675

Arisztaiosz.
Igazad van, rosszul értelmeztem írásod.

Zoli!

Értem én a mondanivalód, csak a feltételes mód használatát nem igazán... Mi az, hogy lenne...? Egyébként a megválasztásakor Bross 13 500 ember érdekképviseletét vállalta fel. Nem tíz embernek kell tehát megfelelnie, hanem 13 500-nak, mely szám idén már csak 12 728, azaz a tavalyinál 853-al kevesebben kérhetik számon a -még- elnökön joggal, hogy sikerült-e a vállalt feladatnak megfelelnie...

Nem tudom, mindenki olvasta-e az OMME honlapra feltett írást, mert azt azért előbb el kellene olvasni: http://www.omme.hu/mercosur/

Nos, ez valahogy olyan érzetet kelt bennem, mintha a minisztérium kért volna állásfoglalást az érdekképviselettől, s nem az érdekképviselet verte volna félre a harangokat...

Gondolom, a miniszter ezt a mézes-mázos állásfoglalást (amit talán pár hét múlva meg is ismerhetünk) -és a többi, szintén életveszélybe került ágazattól (baromfisok, csirkések, cukrosok-etanolosok, borászok) is bekért állásfoglalást- a hóna alá szorítva ment ki Párizsba. Repesve várom, hogy mire jutottak Didier Guillaume miniszter úrral, de e szabadkereskedelmi megállapodás megtorpedózásához komoly és hatékony lobbitevékenység kell.

A szabadkereskedelmi egyezmény egyébként ebben a formában valóban súlyosan sérti a magyar érdekeket, hiszen a dél-amerikai méz gyakorlatilag rövidesen vámmentesen érkezhet az Unióba.

Hogy ne rébuszokban beszéljek, íme a világ legnagyobb természetes méz-exportőrei és importőrei, s az Európai Unio legfrissebb mézpiaci elemzése. Az utóbbi linkben nem csak értékben vannak adatok, hanem mennyiségek és árak is szerepelnek:

http://www.worldstopexports.com/natural ... exporters/

http://www.worldstopexports.com/natural ... y-country/

https://ec.europa.eu/agriculture/sites/ ... ney_en.pdf

És akkor egy jó hazai elemzés, mit is jelenthet ez az egyezmény nekünk, magyar méhészeknek. Az elemzést dr. Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója készítette:

"Magyar szempontból az egyezmény egyik legfájóbb pontja a 45.000 tonnás teljesen vámmentes mézkvóta, és ez akkor is igaz, ha a jelenleg 17,3%-os vám a megállapodás értelmében csak fokozatosan, öt év alatt tűnik el.

Magyarország az EU egyik jelentős mézexportőre, a kevésbé jó minőségű, de olcsóbb harmadik országokból beáramló méz – legyen az akár kínai, vagy argentin – komoly gondokat okozhat méhészeinknek. Ennek egyik fő oka, hogy az uniós címkézési szabályok értelmében az EU-ból és EU-n kívülről származó mézet egyaránt tartalmazó termékek esetében nem kell feltüntetni azok arányát. Ez a szabály a mézcsomagolók számára kedvező, a termelők számára azonban egyértelműen hátrányos, hiszen így egy akár elenyésző mennyiségben európai mézet tartalmazó termékre is rá lehet írni, hogy EU és EU-n kívüli méz keveréke.

...................................

Mindent összevéve a legnagyobb kockázatot a mézpiacon látjuk. A térségből származó mézimport a jelenlegi 17,3%-os vám mellett is jelentős, mintegy 35.000 tonna.

A 45.000 tonnás vámmentes kontingens már önmagában is jelentős: a teljes európai termelés közel egy negyedét teszi ki, és mintegy kétszerese a hazaiénak.

Ráadásul – legalábbis az árak alapján – nincs akadálya annak, hogy emellett folytatódjon a jelenlegi vámszint melletti behozatal: míg az argentin méz 2018-ban átlagosan 2,34 €/kg áron került be az EU-ba, a nagykiszerelésű méz nagykereskedelmi uniós átlagára 3,8 €/kg volt, de a magyar mézé is elérte a 2,5 €/kg-ot. A Mercosurból származó mézimport növekedésének egyetlen gátja az lehet, ha a dél-amerikai méhészek az ötéves átmeneti időszak alatt valamilyen okból nem tudják megfelelő ütemben felfuttatni a termelésüket. Jellemző, hogy a többi mezőgazdasági termékkel szemben a méz nem is szerepelt az előzetes hatástanulmányokban, az Európai Bizottság tehát úgy vállalt egy jelentős piacnyitást, hogy felmérte volna annak lehetséges következményeit.

Ha meg akarjuk őrizni a magyar méz piaci pozícióit, a címkézési szabályok szigorítása mellett elengedhetetlen lesz folyamatosan számon kérni és követelni az Európai Bizottságtól a beérkező importméz megfelelő minőségének ellenőrzését."

Ez utóbbi kitétel az elemzés leggyengébb pontja: közel 20 év alatt nem sikerült elérni a címkézési szabályok szigorítását és a behozott méz minőségének korrekt vizsgálatát, miért éppen most sikerülne?

Ehhez még egy adalék: két év átlagában az ukrán méz EU-ba beszállított mennyisége is közelítette a 41 000 tonnát, s az uniós méz-prezentációból pedig láthatjuk, milyen árleszorító ez a tétel (az EU-ba beszállított ukrán mézár 2018-ban 1.83 €/kg volt). A magyar vegyes felvásárlási ár jelenleg 1,8125 €/kg, azaz az ukrán ár alá sikerült kerülnünk.......

Nem riogatásképpen, de a Mercosur országok és Ukrajna együtt az Eu mézimportjának (207 412 tonna) közel 40 %-át adhatják, s a Mercosur államok méz-ára is csekély mértékben, de alatta van a magyar méz árának, tehát árban azzal is versenyeznünk kell.

Talán az akác kihúzhatná az ágazatot a fekáliából, ha lenne akácméz. Nem akác-jellegű, ahová próbálja Bross a paramétereket lerontani, hanem különleges minőségű akácméz, s a köré felépített brand-del. Van még néhány különleges minőséget adó fajtamézünk is, azokat is lehetne promotálni (sokak szerint jobb a népszerűsíteni kifejezés, csak kár, hogy nem teljesen fedi egymást a két fogalom), de akác, pontosabban kiváló minőségű akácméz nélkül kezdhetjük tanulni az Il Silenzio-t https://www.youtube.com/watch?v=B804bBxIVpA

S mindez a Mercosur egyezmény a méz esetében hatástanulmány nélkül került elfogadásra... No, brááávóóóó Uni...jó !!!

molnárzoli75!
Nem a közléssel van a gond , hanem a nem valós tartalommal ... Jelenleg még 17.3% a vám , nem pedig 0%. Majd feltételes módba fokozatosan öt év múlva lesz 0%. Közben még sok víz elfolyik a Dunán.

Mortimer!

Én netán másegyebet írtam volna?



Én ezt írtam, s nem azt találgattam, Csuja mire gondolt...

Arisztaiosz.
Csuja Laci szerintem itt nem a dél-amerikai mézekre gondolt, hanem kínai gyantaszűrtre.

Arisztaiosz!
Anélkül, hogy védeném Brosst! Ugye, ha nem tették volna közzé, akkor meg egy aljas, sunnyogó, szemét alak lenne, aki a beszállítók zsebében van?! Az a sz@r az ilyen pozícióban, hogy tíz embernek sem tudsz megfelelni, nemhogy húszezernek.

Bocs! Nem Hapiaryt akarom bántani.

De ha ezzel segíthetek akkor ebben a cikkben szerepelnek az ukrán mézexport 2017-2018 évi adatai is egy táblázatban.
https://www.news360.com.ua/uk/koli-bdzh ... ayini-yes/

Sanyi!

Ne bántsd Hapiaryt, nem úgy gondolta.

Valójában ezek a még egyáltalán nem lemeccselt hírek szolgálnák a pánikkeltést, hiszen nem üzennek mást, mint hogy esélyünk sincs ellenállni, elsöpör bennünket a dél-amerikai méz. S ki az, aki ezt hinti maga körül?

Ki más lenne, mint Bross, aki nem tiltakozik, nem visít, mint akit ölnek, hanem terjeszti a rémhírt annak érdekében, hogy a kereskedők (közülük is a legfontosabb, a Megmentő) leszorítsák a méz-árakat legalább az ukrán-román árszintre. Valójában az ukrán mézmennyiség és méz-ár sem ismerhető, mert egy, az onnan behozott méz több, mint 90 %-át behozó cég az üzleti érdekeire hivatkozva a(z ukrán) mézbehozatal statisztikai adatait "titkosíttatta", nehogy a konkurencia üzleti titkokhoz juthasson... (Sajnos, úgy tűnik, ezt az uniós gazdasági szabályok és a statisztikai kódex lehetővé is teszik.)



Ez a "kisárgítás" azt jelenti, hogy egy piaci szereplő kérte az adatok titkosítását.
Ezt (állítólag) akkor kérheti(?) egy cég, ha az importból, nemzetközi árumozgásból való részesedése meghaladja a 90%-ot és ezáltal beazonosítható a cég és a forgalmi adatai...

Nos, van ennek nemzetközi és hazai irodalma is, csak párat emelnék ki, köztük elsőként egy ragyogó magyarázatot a sárga maszatolásnak a megvilágítására:

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3330/ ... atProb.pdf

"2.2. A rendelkezésre álló adatok titkosítottak

Általában elmondható, hogy az EU tagállamai nagyrésze igyekszik titokban tartani a dohányiparra, a bányászatra vonatkozó adatokat, de a kőolajfeldolgozásra vonatkozó adatokat
is sokszor hiába keressük. Ezenfelül egyes tagországok hasonlóan igyekeznek titkolni a gyógyszeriparukra, a villamosenergia-iparra, a gázelosztásra, valamint egyes közlekedési
alágazatokra vonatkozó adatokat.

A szokásos mentség az a statisztikai irányelv, hogy az egyes vállalatok adatainak titkosságát meg kell őrizni, és mivel az adott ágazatban csak egy-két vállalat van, az ágazati
szintű adatok publikálásával könnyen kiszámíthatók lennének e vállalatok egyedi adatai."

Innen is látható annak a nagypestás állításnak a jogossága, hogy a méhészet immár stratégiai ágazattá nőtte ki magát az Ő (és elsősorban a FIDESZ) bábáskodása alatt...

Ha valaki szeretne elmélyedni a statisztikai adatok kezelésének gyakorlatában, annak az európai és hazai irányelvek, gyakorlati kódex és a jogszabály

https://ec.europa.eu/eurostat/documents ... -HU-HU.PDF

https://ec.europa.eu/eurostat/documents ... 831841a634

http://www.ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun ... _kodex.pdf

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600155.tv


Fogalmam sincs, hogy miként lehet olyan hosszúra nyújtani egy kart, hogy mindenen átnyúlva titkosíttatni lehessen a teljes méz-ágazat behozatali statisztikai adatait... Majd az e téren nálam tájékozottabbak bizonyára megadják az adekvát választ...

A lényeg: ha pánikolunk, azzal csak súlyosbítjuk a saját helyzetünket, s ez a szabadkereskedelmi megállapodás most rendkívül kapóra jöhet az uniós ukrán mézbehozatal okozta frusztráció elmaszatolására. Csuja már "megnyilatkozott" az ügyben és próbálta elbagatellizálni a dél-amerikai államokkal aláírni tervezett szabadkereskedelmi egyezmény mézre vonatkoztatható jelentőségét azzal, hogy az OMME honlapon megjelentetett Mercosur-terv bagatell a gyantaszűrt ázsiai (ukrán?) behozatal mellett:

"Jaj, de nagy a baj! Emiatt omlott össze a magyar méhészet vagy azért, mert 350000 tonna gyantás méz jön be évente? Wazze?
Kapja be a f.....mat, aki ennek a propagandának bedől."

Szóval Lacánk hozta a formáját, mindössze arról feledkezik meg az árva, hogy az argentin, brazil valamint (uruguay-i és paraguay-i) mézek nem gyantaszűrt hamisítványok, s a GMO-k híján, vámmentesen komoly piaci nyomást képesek gyakorolni a minőségi mézet behozni kívánó, fizetőképes keresletet jelentő uniós mézpiacra, függetlenül az ázsiai és ukrán mézek nyomásától is.

Abban viszont nem hiszem, hogy téved, hogy ez olyan mesterséges pánikkeltés, mely a hazai felvásárlási árak csökkentésének lehetőségét igyekszik előkészíteni. Aki innen közelíti a kérdést, az viszont látja, lehet-e valamilyen szerepe és hatása az OMME elnökének a mézárak alakulására...

Azt mindenesetre még csak igyekszem feldolgozni, hogy Dr Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója aggódik legjobban a magyar méhészetért...

Mindenesetre kíváncsian várom a szakminiszterünk tájékoztatóját Didier Guillaume-val folytatott megbeszéléséről, nem tudom, mit vitt ki Párizsba magával (azt se, mit hozott haza), csak annyit hallottam, hogy igyekezett erős szövetségest keresni és a franciákkal együtt kampányolni a 2020 utáni időszak KAP költségvetés forrásai megtartásának érdekében... Kíváncsi lennék, e Mercosur-tárgyalások szóba kerültek-e, s mik is várhatók az ügyben, mert :

"Ahhoz azonban, hogy a most tető alá hozott megállapodás hatályba is lépjen, még rá kell bólintaniuk mind a Mercosur, mind az EU tagállamok parlamentjeinek, valamint az EP-nek is. Ez nem lesz egy könnyű folyamat, amelyet – többek között – jelez a párizsi kormány szóvivőjének reakciója, miszerint Franciaország „még nem áll készen” az egyezmény elfogadására..." Aztán majd Macron megmondja...

Én meg amondó vagyok, hogy a jó Bross gyújtsa be a rakétákat, s visítson, vonyítson, mint akit ölnek, s közismerten jó kapcsolatát a nálánál is sokkal jobb szakminiszterrel igyekezzen arra felhasználni, hogy egy ilyen -az amúgy is nehéz helyzetben lévő agráriumot sok ponton sújtó- szabadkereskedelmi egyezményt ne ratifikálja a nemzeti parlament, illetve a kormány Brüsszelben is lobbizzon ezen egyezmény elfogadása ellen!

Igazad van Sanyi!
A tájékoztatáson sok múlik , és különbözök az érdekek !

Igazad van Hapiary!

Valóban nem kell pánikolni.
Ukrajnán keresztül ömlik be a kétes eredetű méz az EU-ba vámmentesen, és a következő 5 évben ugyanez fog történni Dél-Amerikából.
Nem kell pánikolni, csak a valódi mézet előállító hazai méhészek fognak tönkremenni.
Van akinek ez nem gond, és van aki homokba dúgja a fejét.

Én is olvastam a linket és leírás alapján ,nem is kell annyira pánikolni . " A jelenleg 17.3%-os vám a megállapodás értelmével csak fokozatosan , öt év alatt tűnik el." Ugyan ez az OMME oldalon úgy van közre adva hogy megszűnt a vám , természetesen valakiknek érdeke ,hogy pánikot csináljanak a méhészek körében.

Nem, az 500 Ft/méhcsalád támogatásnak nem kell búcsút inteni, élvezni kell annak gondolatát, hogy a Kormány jobban teljesít, s 500 Ft/méhcsalád alamizsnával be lehet tömni a méhészeti ágazat termelői oldalának pofáját.

Beteg egy ágazat az, amely képtelen a saját érdekét világosan látni, s belenyugszik abba, hogy "Atyáink értünk, inaszakadtukból küzdenek", ám ez a küzdelem a Golden Nectar Gmbh, az Aranynektár Kft. és Fulmer Családi Méhészet érdekében csúcsosodik ki... Miniszteri szekértolással...!

Küzdjetek ezért, s szavazzatok a Bross-Takács-Nagypesta trióra, akik a ti megmentőitek...

Ámen!

Köszi! Én ezt ma olvastam de ha az a 45000 tonna méz bejön, akkor a 600 ft-nak is búcsút inthetünk.

Pityi88!

A link javítva (és megnyithatóan):

https://www.agrarszektor.hu/piac/a-braz ... 15361.html

https://www.hirado.hu/belfold/gazdasag/ ... ja-a-nebih

Javaslom a videót is megnézni, a számarányok és az értékelhető eredmények siralmasak...

Ugyanaz, pepitában...:

https://www.agrotrend.hu/hireink/a-mult ... ja-a-nebih

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/08/0 ... erletrol-2
Nekem kicsit gáz. Mikor zárkázzam az anyát?

Azért ebben a cikkben van 1-2 helyreigazítandó információ. Egy laikust így félretájékoztatni...

https://www.agroinform.hu/gazdasag/8-jo ... -40875-001

Nagyon jó összefoglalás.Ennyi vegyszer létezik?!???iszonyú....
Utolsó mondat hatalmas igazság:
"Többször hangsúlyoztam már írásaimban, hogy nem elfogadható számunkra az, ha növénytermesztő úgy fogadja el a méhész által nyújtott ingyenes szolgáltatást (a beporzást), hogy közben egy helytelenül elvégzett permetezéssel annak méheit elpusztítja."

Tóth Péter: Ezek az okai a méhpusztulásnak
https://www.agrarszektor.hu/allat/ezek- ... 15573.html

Fontos lehet! Méhanya támogatás.
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/2 ... hatarideje

https://nepszava.hu/3044236_rakkelto-me ... at-mellett
Én betiltom, ....... magamnál.

https://infostart.hu/gazdasag/2019/07/2 ... -az-arakon?

B.P. nyilatkozott:

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/al ... szek-szama

Bross Péter azt mondta,......hogy a mézelési szezon két hónapra csökkent.
repce, akác, facélia, hárs, vaddohány, napraforgó, szolidágó

Nálunk viszont egy év sem elég, hogy elmaszatoljuk az agrárkormányzat, az engedélyezési hatóság és az érdekképviseleti szervezetünk sunyi elnökének közös sarát...!

És ha tetszik ez nekünk, ha nem, a technika működik. Először rendkívül bonyolultnak tüntetjük fel a helyzetet, majd a hatóság vizsgálatra alkalmas két műszere közül az egyiket erre állítjuk rá, aztán bekérjük a gazdáktól a permetezési naplóikat, növényvédelmi technológiájukat, aztán kérőzünk még rajta egy kicsit.

A tipikus magyar problémamegoldás: ha nem szeretnéd, hogy a probléma megoldást nyerjen, akkor hozz létre egy bizottságot, s az garantálja, hogy ha a probléma nem hajlandó magától megoldódni, akkor hozzávetőleg "örök időkre" konzerválható legyen a szituáció, s a megoldás helyett hosszú távon gyönyörködni lehessen magának a problémának az eredendő szépségében...

Következmények nélküli ez az ország, nálunk nem mond le a közlekedési miniszter, ha vasúti tragédia történik. Nálunk nem mond le az engedélyező hatóság vezetője, ha asszisztenciája (jobban mondva az általa irányított szervezetre felülről rálőcsölt uniós törvényszegést cinikusan és szervilisen végrehajtó hatóság asszisztenciája) nyomán országos havária-helyzet alakul ki.

És a fenti logikai lánc analógiájára természetesen eszébe sem jut a lemondás gondolata annak az érdekképviseleti szervezeti elnöknek és a neki bokacsattogtatva asszisztáló elnökségi tagoknak.
A sunyi, cinikus, -felfelé széles nyelvcsapásokkal, lefelé alapos rúgásokkal manipuláló- nyomorult árulásuknak egy moralitásában, etikájában sértetlen társadalomban evidens következményének kellene lennie az önkéntes lemondás, s ha maguktól nem távoznának, egy morálisan ép társadalomban működő, morálisan ép civil szervezet tagsága -konstatálva az elárultatását- ebrúdon hányná ki a rajta élősködő, ám őt skrupulusok nélkül néhány piculáért eladó (ön)érdekképviseleti "vezetőit".

De hát a mi országunk egy következmények nélküli ország, itt keresztbe-kasba lehet nyilatkozni bármit, itt lehet angolna módjára kisiklani a tettek következményei alól (lehet, csigát kellett volna írnom?), tintahal-módra ködfátyol mögé rejtőzni, nehogy láthatóvá váljanak a körvonalak. Tudjátok, miért lehet?

Mert ez egy következmények nélküli ország, ahol egy évig is el lehet sunnyogni egy tiltakozást az engedélyezés ellen, ahol büntetlenül és következmények nélkül úgy ki lehet szolgálni egy személy, vagy egy szűk kereskedői-csomagolói csoport érdekeit, hogy közben sutba vágják annak a szervezetnek az érdekét, amely érdekképviseletére felesküdtek (s amely szervezet gazdagon kistafírozza az árulóit).

No, ezt is meg lehet csinálni a méhészekkel, mert a mai magyar méhésztársadalom valahogy így föst:

Nekik nem kell egy fél év egy ilyen vizsgálatra?