Hir a glifozátról:

https://index.hu/techtud/2018/09/25/a_v ... _meheknek/

Karancskesziben ez is történt:
https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/n ... 11606.html

25 év múlva mi lesz???? Jövőre sem tudni.
Persze a termelők mögött akkora anyagi és szellemi tőke halmozódik majd fel,hogy kenterbe verik a
kereskedelmi láncokat!
Ugyan nevesítve nincsenek ezek a láncok,de biztos nagyon aggódni kezdtek.

Támogatás nálunk:
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/09/17 ... ogatasokat

a szomszédban:
http://kamaraonline.hu/cikk/meg-tobb-ro ... tamogatast

Sejtettem, hogy erről lehet szó.
A sajtósa azonban nem először szerepel gyengén.

Ő nektárt mondott a beszédében.
Mondjuk én ezt is szkeptikusan hallgattam...

https://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/ ... medium=rss

Előkerült egy nem is olyan régi videó.
Tanulságos!

https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs

Igen az előadó úgy tűnik azóta paradigmát váltott.
Vajon , hogy váltják ma a paradigmát?

Mivel a méhek nem tértek vissza a kaptárba, ezért mintát venni a mehekböl nem lehet. A mézben is lehet az eredmény határérték alatti, mivel ha a méhek nem tértek vissza, akkor nagyon kevés a behordott nektár mennyisége is.

Szerintem az fontos, ne felejtsük el, hogy ezen határértékek a mi számunkra, tehát az emberek számára vannak kitalálva. A méhek számára /mivel nem melegvérűek/ ez az érték akár halálos lehet. Lehet, hogy kimutathatatlan kis mennyiség is elég a pusztulásukhoz. Vagy ami legalább olyan rossz, a legyengülésükhöz.

Kedves Arisztaiosz!

Megint olvashattunk valamit bő lére eresztve, talán így lenyeljük a keserű pirulát.
Jenő ügyét hoztad példának, azt írtad, hogy az akreditált érték alatt találtak csak neot.
Erősíts meg, hogy semmi más olyan anyagot ami okozhatta volna Jenőék (nem csak Jenőnél történt pusztulás) méheinek pusztulását.
Tehát egy látványos, brutális mérgezésnél csak határérték alatt volt kimutatható a neo.
Akkor mit várunk egy olyan vizsgálattól ahol minta is kevés van, mert a legtöbb helyen a méhek eltűntek, eltájoltak, nem találtak haza?
Véleményem szerint ahol látványos hulla mennyiség volt, ott van esély más szabálytalanul használt szerek kimutatására a neokat nem fogják megtalálni.

A vizsgálati helyekkel kapcsolatban köszönjük "konstruktív" ötletedet, hogy aki nem hisz az itthoni eredményekben az fizesse ki a független külföldi labor vizsgálatot.
Természetesen értelek, ha a tagdíjunk és az uniós támogatásból nekünk is járó pénzt már elköltötték értelmetlenül, durvábbat nem írok, akkor dobjuk össze.
Látom nyuggerként szeretnél egy jó helyet az elnök csapatában. Már látlak is lelki szemeimmel B.P. mellett a pultitus mögött.
Kérlek olvasd el ggyula előző hsz-ét!
Tanulhatsz belőle. Tudod Gyurcsány óta nem hiszem, hogy a hatalom emberei megengedik maguknak azt az ominózus vallomást, "hogy ezt elkúrtuk ...."

Számomra egyértelmű, hogy kimutatható a mézben, ha ilyen mértékben pusztulnak tőle a méhek.
A másik, hogy aki engedélyez nem fogja azt mondani, hogy elcsesztem mert akkor joggal követelhetnénk a kártérítést attól a kedves hatóságtól.
De hát a méhészminiszterünk is megmondta: vagy összefogunk, vagy tönkremegyünk, na hát ebből a második verzió felé jó úton jár az ágazatunk.

Sanyikám!

Itthon is ki tudják mutatni, csak nem mindegy, hogy milyen neot, s általában akkor képesek kimutatni, ha az benne van a mintában...

Annak nem sok köze van a kimutathatósághoz, hogy ki engedélyezi és ki ellenőrzi, az a buta labor -ha van benne- általában kimutatja. Rohadtul sokat kínlódtam, de a végén csak előkerestem Molnár Jenő vizsgálati jegyzőkönyveit, melyeket ugyan feltölteni nem tudok, ám az őket tartalmazó hozzászólást idézni igen:
viewtopic.php?f=2&t=48&p=109149#p109149

Innentől a linkek megnyithatók, az első jegyzőkönyv szerint a labor a napraforgó virágzatból ki tudta mutatni a tiametoxam hatóanyagot (azok kedvéért, akik nem tudják értelmezni a mg/kg értéket, lefordítom, a minta 1,5 ppb koncentrációban tartalmazott tiametoxam hatóanyagot, 0,001mg/kg=1 ppb). A jegyzőkönyv szerint "A mintában az akkreditált meghatározási határ (0,005 mg/kg) alatti mennyiségben a tiametoxam hatóanyag jelenléte igazolható(0,0015 mg/kg). Ha tehát gyanú van, a labor az akkreditált érték alatt is képes detektálni, mint tette ezt a Greenpeace által megrendelt vizsgálat esetében is. Sajnos, a méhekből ez a hatóanyag nem volt kimutatható, de ez nem a laboratórium szándéka miatt történt így, a hullákban a hatóanyagot az akkreditált meghatározási érték alatt is keresték, ám a műszerek nagyon alacsony kimutatási határérték alatti érzékenysége ellenére sem találtak tiametoxamot.

A jegyzőkönyvek "kibontására" akkortájt tettem egy bátortalan kísérletet, ma sem tudnék sokkal többet hozzáfűzni:
viewtopic.php?f=2&t=48&p=109172#p109172

A mintavétel hibájára mutogatni ezen esetben nincs értelme, a mintákat (napraforgó és méh-hulla) a Greenpeace vette (a laboratóriumi jegyzőkönyv tanúsága szerint napraforgó virágzat és nem a legendákban szereplő pollen volt a minta).

Idézhetnék jegyzőkönyveket, ahol a méhekre önmagában használva nem jelölésköteles neonikotinoid hatóanyagok pollenből, virágzatból kimutathatók voltak, többek között Csányi Antal is kapott olyan vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben kimutatható neonikotinoid hatóanyag (is) szerepelt, ám az nem a betiltott csávázószerek közül került ki, hanem a nem jelölésköteles acetamiprid volt a rettegett tebukonazol gombaölő nélkül. Nem tartom tehát szerencsésnek sem a "neonikotinoidok" generálszósz használatát, sem azt, hogy nem tisztázza a "(ki)nyilatkoz(tat)ó", hogy a feltalált "neonikotinoid" hatóanyag csávázásból avagy permetezésből származott-e. Azt a nyilatkozó főméhész is megjegyezte, hogy azoknak a nyüves neonikotinoidoknak a szermaradvány-értéke a 75 %-os gyakoriság ellenére egyetlen esetben sem lépte át az engedélyezett határértéket a mézekben. Akkor meg már csak az a kifogás merülhetne fel, hogy a kimutatható, ám határérték alatti szermaradvány értékek ellehetetlenítik annak lehetőségét, hogy ökológiai méhészkedésből származó mézként értékesítsék a termést, ám e kérdéssel sincs értelme foglalkoznunk, ökológiai minősítésű mézet ökológiai művelésű mezőgazdasági kultúráról, területről lehet gyűjteni.

Mivel Jenő jegyzőkönyveit sokáig kerestem, belebotlottam egy másik esetbe is: már annak idején is foglalkoztunk a ryanodin-receptor agonista diamide-inszekticidek problémájával, noha nem is gondoltuk volna, hogy egyszer még csávázószerként is találkozunk a hatóanyag-csoporttal. Elkövetkezett ez is:
viewtopic.php?f=7&t=77&p=110851&hilit=Coragen#p110851

Volt persze később is szó ezen szercsoportról, kevesen kapták fel rá a fejüket (bár már akkor is kínálgattam potenciális gumicsontként:
viewtopic.php?f=2&t=55&p=162379&hilit=Coragen#p162379

Javaslom visszaolvasni, jelenleg annak idejét éljük, hogy esmeg képbe kerülhetnek ezek a rovarölők, mostanság csáváznak is velük (egyelőre csak repcét, ha bejönnének a kukorica, napraforgó csávázása esetében, úgyis szólok). Kósza hírek szerint az idei ősz folyamán a repce közel kétharmadát csávázzák Lumiposa-val (cyantraniliprol hatóanyag, addig nincs is baj vele, amíg csak le kell írni, de próbáld meg kimondani...). Majd figyeljétek, tényleg olyan veszélytelen-e a méhekre, mint ahogy ígérik...!

Jenei Feri később próbált elbizonytalanítani a Steward 30 DF szerrel, de az indoxakarb hatóanyag is elgondolkodtathat bennünket, mostanság sűrűn pillantgatnak feléjük, hiszen fogynak a használható hatóanyagok, s a szerrotációra is gondolni kell, ám én mégis Jenőt idézném zárszóként, lévén Ő volt az, aki máig is használható diagnózist írt le már 5 évvel ezelőtt is a vélelmezett (s a szimptómák alapján akár biztosan neos csávázószer okozta mérgezésként aposztrofálható), ám a méhekből sajnos szintén kimutathatatlan neonikotinoid hatóanyagú csávázószer okozta (?) mérgezésről:
viewtopic.php?f=7&t=77&p=110944#p110944

Szóval elég nehéz okosnak lenni (senkit ne tévesszen meg, ha nekem néha-néha sikerül), de a szlovén csúsztatásokat néhány momentum esetében nem javasolom piedesztálra emelni. Szerintem várjuk meg a hazai laboratóriumi vizsgálatok eredményét, s amennyiben az OMME által kért laboratóriumi vizsgálatok eredményével nem leszünk "elégedettek", egy kontroll-vizsgálatot javasolnék -teszem fel a QSI-nél, vagy az Intertek-nél-, hiszen kell egy kontroll-mintának lennie az OMME fagyasztójában is. Természetesen a költségek tekintetében gondban leszünk, hiszen azért e vizsgálatok nem kifejezetten az "óccsó gagyi" kategóriába sorolandók, de a mostani vizsgálatok sem a brossi "Péter-fillérekből" jöttek össze. Mivel e vizsgálatok külföldön sem nagyságrendekkel drágábbak, mint itthon, azt a pártízmillió forintot majd a hazai vizsgálatokkal szemben szkeptikus személyek összedobják, ha az OMME erre szánható kerete kimerülne. Aztán pozitív eredmény esetében némi átcsoportosítással a MMNP terhére is meg lehet finanszírozni a laborköltségeket, negatív eredményt hozó vizsgálati költségeket meg majd a szkeptikusok nyelik le...

Profi munka. Olcsó méz, kevesebb méh. Bejött a terv!

Ők legalább ki tudják mutatni a neokat.
Nálunk az a hatóság ellenőriz aki engedélyez.
Gondolom az idén sem találnak semmit.
Csak a méhek pusztulnak .......

A vizsgálatok kimutatták, hogy a méz-minták 75 százaléka tartalmazza a neo-nikotinoid típusú növényvédő-szerek legalább egyikének maradványát.

http://novekedes.hu/pusztulnak-a-mehek-higul-a-mez/

Mivel látom, hogy kevés érdeklődés mutatkozik a hazai méhész-botrányokra (úgy látszik, még az OMME történései sem kavarják fel túlzottan az állóvizet), felteszek egy óceánon túli esetet, ami lehetne persze "Mézpiaci hír" is, de gondolom, mi néha nehezen látjuk meg az analógiát, így inkább sajtóhírként mutatom meg.

Nem túl régi, s igazi világbotrány, csak még azt nem tudom, hogy ausztrál, ausztrál-európai, vagy ausztrál-kínai-európai-é a botrány, mindenesetre kicsit visszhangzik még a mi Megmentőnk és érdekképviseleti elnökünk furcsán egybecsengő, szkeptikus véleménye az NMR eredetiség-vizsgálatokról.

Repesve várom, milyen irányba "sül el" ez a pár napos botrány, de kellemetlen érzeteim vannak, amikor visszagondolok a kapcsolódó régi dolgokra. Viszont van egy olyan érzésem, hogy egyszer talán a nemzetközi mézpiac analógiájára a hazai is képes lesz "feltisztulni", persze ahhoz elsőként talán az érdekképviseleti munkára kellenék fókuszálni...

http://www.abc.net.au/news/2018-09-03/c ... y/10187628

https://www.smh.com.au/business/consume ... 5000u.html
https://www.smartcompany.com.au/entrepr ... y-scandal/
http://www.tastyhoney.com/blog/tag/fake-honey/

Nem az első, nem az utolsó ez a botrány, Ausztrália mézeit is régtől fogva hamisítják világ-méretekben...

Aztán majd ráfogjuk a "nyuszira"...

Kár,hogy az érem másik oldaláról nem ír semmit.
Franciák az elmúlt évtizedekben már sok mindent betiltottak,ezzel egyidejűleg egy másik hatóanyagot meg engedélyeztek.

Méhészetük helyzetét jól mutatja,hogy régebben önellátók voltak mézből,jelenleg a fogyasztásuk felét sem tudják megtermelni.
Mindeközben a méhcsaládok száma folyamatosan emelkedik.
Kevés a profi méhészet,sok a hobbis(majdénmegmutatomhogykellméhészkedni,mencsükmegavilágot)

Atyaúristen! Ezek megőrültek! El fognak lepni minket a rovarok kvintilliói!!!
Hova jut a világ...

Franciaországban az acetamipridet és a tiaklopridot is betiltják.
http://www.ng.hu/Tudomany/2018/09/05/Fr ... gyuleteket

Nehéz megfelelő helyet találni ennek a cikknek is, mert van benne hazai mézfogyasztás -természetesen a felütésnek megfelelő csúsztatásokkal-, van benne méhmérgezés -a műanyag hatású buta pofa vágásának szándékával...

https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalk ... m_content=

Szóval Feldman Zsolt államtitkár sem képes átlépni a saját árnyékát, pontosabban a végzettségének megfelelő (történész, politológus és jogász végzettségű) válaszokat igyekszik és képes adni, melyekből egyrészt látványosan hiányzik az agrárszakmai végzettség nyoma és sajnos a letisztult matematikai észjárás is, hiszen ha értene a szakmához, akkor nem mondana butákat, s ha egy kicsit is tudna fejben számolni, akkor eszébe sem jutna ilyen "levezetést" elkövetni a sajtón keresztül. Ha meg nem ő mondta, kérje már ki , hogy megpróbálják a szájába adni...:
...............
"Az egy főre jutó éves magyar mézfogyasztás a 2010-es 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra nőtt."
................
"Magyarországon mintegy húszezer méhész található, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot nevelnek. Az éves méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A méhészetek alapterméke az akácméz, ami már hungarikum. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás évente 7-8 tonna – írja az Agrárágazat."

Nos, az általános iskolában is felfigyelne a nebuló, ha azt kérdeznék tőle, hány tonna méz fogyhat Magyarországon, ha a népesség minden tagja évente 80 dekagrammot fogyaszt...

Ha meg a nebuló nem figyelne fel arra, hogy a hazai mézfogyasztást illetően ezres nagyságrendben tévedett, akkor meg a tanár figyelne fel arra, hogy a nebuló képtelen a tömeg-mértékegységek átváltására, avagy képtelen megjegyezni hazánk fogyóban lévő népességének megközelítő számát...

Abba lehetne hagyni ezt a hazai fogyasztás-dekázást, meg hogy a regnáló politikai rendszer áldásos működésének következtében eddig csak tejjel folyt, mostantól immár mézzel folyóvá vált országunk. Iskolatej, iskolagyümölcs, iskolaméz szentháromsága dagasztja a keblünket és természetesen az agrárium és a nemzetgazdaság vitorláját is...

Ennél is nagyobb blődség volt, amikor a mezőgazdasághoz cseppet sem értő szakpolitikusaink a méz rendkívül magas vitamin-, enzim-, ásványi-anyag és antioxidáns-tartalmával érveltek. Ez körülbelül olyan "szakmaiságú" megközelítés, mint Körmendy-Rácz P. Jani méhek myelin-hüvelyével kapcsolatos eszmefuttatása vagy Csonka Imre nektárok és mézek cinktartalmával kapcsolatos "kutatásai", illetve a méhek "cukorbetegségéről" szóló cikket fordító Békési dr. (aki állatorvos és szakkutató!!!) pár évvel ezelőtti merényletei a szakmai relevancia ellen.

Szóval az a hazai mézfogyasztás annyi, amennyi, de a méhészek adatszolgáltató képességének és hajlandóságának ismeretében azt kijelenteni, hogy 70 vagy 80 dekát fogyaszt ma egy állampolgár: nagymértékű ostobaság, még politikai mézmáznak is alkalmatlan. A végén még annyira jól sikerül a "marketing" (persze csak akkor, ha ilyen apja-anyja lesz ezután is), hogy nem lesz mit kiszállítani javító-mézként, s ha tényleg 7 év alatt meg lehet közel háromszorozni a fogyasztást, akkor újabb hét év alatt ezzel a tendenciával akár lekerülhetjük az olyan nagy mézfogyasztó államokat is, mint Németország (amely "fogyasztását" Bükk egykor nagyon szemléletesen levezette...).

Mindenesetre az államtitkárság tarthatna egy embert arra, hogy leellenőrizze, azt írja-é az újság, mint amit mondott az államtitkár, s akkor nem fordulhatna elő, hogy Csomor Zsolt évente 7-8 tonna mézet etetne meg velünk. Ha meg mégis az államtitkár mondta a számot, akkor ez az írni, olvasni, számolni képes sajtós megsúghatná neki, hogy még politológusi vénával sem szabad ilyen butaságokat mondani, leírni...

http://agraragazat.hu/hir/duplajara-not ... t-ev-alatt

Tényleg fájón hiányzik egy méhész a minisztériumból, pedig bejár oda olyan is, aki régi motorosnak számít a mézes szakmában, még a PhD. dolgozatát is "A méhészeti termelés technológiai, gazdasági, társadalmi összefüggéseinek vizsgálata" címmel írta... Telis-tele számadatokkal, szövetkezetekkel, Méhész Részvénytársasággal, csupa-csupa életszerű dologgal, megállapítással...

http://ilex.efe.hu/PhD/mek/nagyistvan/de_3749.pdf

Én kötelező olvasmánnyá tenném a minisztériumban is, magam ágyi olvasmányként fogyasztom. Mindenkinek szeretettel ajánlom, talán még Dr. Darvas Béla bácsi is elolvassa egyszer, s talán megenyhül a jó agrárminiszter irányában. Persze az is lehet, hogy nem, de az legyen kettejük dolga...

Érdekes, de ezt a cikket ma ketten is, nem méhészek, a figyelmembe ajánlották.

Végig gondolva, számomra így megszervezve a kísérlet könnyen félrevezetőnek tűnik.
Kezdő méhészként érdeklődve figyeltem, hogy Lajos bácsi az első etetésekbe kannánként beleborított egy-egy kancsó bort.
Ez meg minek? -kérdeztem.
Hogy rászokjanak az etetőre. Számomra Lajos bácsi direkttermő bora, első lépés volt az antialkoholizmus felé.
De viccet félretéve, az első etetéseket sokan valamilyen aromás anyaggal teszik vonzóbbá a méhek számára. A cikket olvasva ez is eszembe jutott.
Talán jobb lett volna a kísérletet így is elvégezni nem csak tiszta sziruppal.

http://profitline.hu/A-mehek-raszokhatn ... ere-382618

Lehet, hogy napraforgón ezért volt a méhhullás ?

http://www.vasarhely24.com/vasarhely/ci ... ek-ugyeben

Nem semmi.

Itt a elemzés hivatkozása: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek ... 11466.html

Én ezt emelném ki, ami szerintem erre az ágazatra is igaz:
" A traktorvásárlás támogatása egyszerű, gyors pénzkiszórást tesz lehetővé, az érdekelt gépforgalmazók is üdvözlik az ilyen jellegű pályázatokat. Könnyű pénzt jelent az ültetvények agrár-környezetgazdálkodásba vonása is: egy kicsit okszerűbb vegyszerhasználattal és több madárodúval megoldható, hogy több százezer forint extratámogatásban részesüljön a gazda - ugyanazon a korszerűtlen almaültetvényen.

Termelők, gépkereskedők és szakpolitikusok együtt tehetnek róla, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta nem az ágazatok vertikális fejlesztésébe, a feldolgozóiparba folyt a pénz, hanem a legegyszerűbb megoldást választottuk: a pénzt arra használtuk, hogy konzerváljuk az elavult technológiát."

https://www.agronaplo.hu/hirek/megalaku ... zovetkezet

Hát ez tényleg látványos és kemény is.
Vajon a korábban alakult TÉSZ-ek mik voltak és hova jutottak?

Egy pontosan ezt feszegető szakmai elemzés az almásoktól:

Egy termelői tulajdonú, hazai feldolgozónak annyi lenne az előnye, hogy nonprofit módon el tudna számolni a gazdákkal, így egy ilyen helyzetben magasabb árat tudna adni, mint a profitra dolgozó. A piaci helyzetből kiindulva ma ez sem jelentene többet 20 forintos léalmaárnál. Hiszen bármennyire is nonprofit egy cég, attól még veszteséges nem lehet. És mivel ugyanazon a sűrítménypiacon versenyez, mint a többi, a mérethatékonysági kérdéseket sem tudjuk megkerülni. Egy százszoros méretű piaci szereplővel szemben nem sok esélyünk marad"

Én valóban nem hallgattam élőben, csak az újságból olvastam.
Ott pedig ezt a szöveget adták a miniszter úr szájába:


https://www.echotv.hu/hirek/2018/08/26/ ... meheszeket

Élőben hallgattam "Pistát", arról beszélt, hogy a következő időszakra nem adott ki engedélyt neo-val csávázott vetőmag használatára. Nem a múltról beszélt.

Mindenütt jobb árban megy a méz, mint nálunk, ha figyeled a híreket. Elég sok mindent lenyomnak a torkunkon!

Meg lennék elégedve egy 3,7 eurós átlagárral. Akkor hogy is van ez? Ha ennyi az átlagár Romániában, akkor miért nem ennyi nálunk is? Vagy mi nem ugyan abba az unióba szállítunk?

Barátim!

Szépek ezek a számok, szépek ezek a szándékok, most már viszont az orvosnak is látnia kellene bennünket, feltehetően erősen kiázott a körmünk a biliben áztatás során:

https://www.heol.hu/gazdasag/hazai-gazd ... t-1275180/

Igazat mond Pistánk!
Nem a minisztérium adta ki hanem a NÉBIH!

https://www.echotv.hu/hirek/2018/08/26/ ... meheszeket

Tud e erről valaki részleteket? Jó lesz e ez nakünk? Vagy még egy ujjabb szervezet ahová lehet tagdíjat fizetni ( ide is )?

https://www.agrarszektor.hu/noveny/kana ... 11440.html

Hungary?

Nem tudom, ki hogy van vele, de én a magam részéről egyre inkább kezdek belefáradni ebbe a küzdelembe. Amikor kezdtem elég volt egy tartós hordozó augusztusban, meg egy zárókezelés október végén. Aztán azóta bejött az akác utáni és a szeptemberi történet nem beszélve a karácsonyi zárókezelésről. Most meg itt a kora tavasz, és a here fias tördelését nem is említem.
Mi jöhet még??? (Azt nem írom le, hogy idén napraforgó után mennyi atkát szedtem már le a méheimről, mert néhányan koszorút fognak küldeni.)

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a ... 68429.html

Jó ha figyelünk.

Persze hogy nem, teljesen egyértelmű, hogy nem vallja be a méhészek előtt, hogy hibázott. Ha mégis bevallaná, akkor lehetne a kártérítést követelni.

https://pestisracok.hu/a-tiltott-de-kul ... l-a-mehek/

Nagyon igazak a cikk megállapításai.
A KSH adatok egyértelműen mutatják amit a cikk állít, hogy neok betiltása alatt kimagasló terméseredmények voltak a repce és napraforgó termesztésben.
A másik érv amit előszeretettel felhoznak a neos csávázás védelmében, hogy más szerek esetén sokkal több permetezés szükséges és ezek komoly méhpusztulást okozhatnak.
Erről is vannak gondolom statisztikák. Elő kell venni és összehasonlítani, a 2015-2017 időszak éves mérgezéseinek számát és nagyságát az ideivel! Úgy gondolom az idei a nagyobb.

Kinek az érdeke a szükséghelyzeti engedélyek szinte minden kontroll nélküli kiadása?
A gyártók lobbijának és a szántóföldi növénytermesztőknek. A gyártóknál az árbevétel egyértelmű indok.
A termesztőnek pedig egyszerűbb és olcsóbb a méregben fürösztött magot elvetni. mint méhkimélő módon napnyugtakor permetezni.
A Nébih szinte biztosra veszem, nem fogja megtalálni a maga által engedélyezett szerek maradványait a méhekben. A méhek most is csak úgy eltűntek-elpusztultak, hogy mitől azt majd vizsgáljuk.
Az OMME vezetése pedig félrebeszél és sunnyog, hogy saját gerinctelenségét a neonikotinoidok elleni tiltakozás ügyben leplezze.

Szebb jövőt!

Sanyi!

Szulfoxaflorral meg még inkább: az ugyanis valójában egy neonikotinoid hatóanyag...!

A szergyártók "szerecsenmosdató" kísérlete, hogy a nem túl jól csengő hatóanyagcsoport, a neonikotinoidok helyett kreáltak egy új peszticid hatóanyagcsoportot a szulfoximinek csoportját a "közvélemény" megnyugtatására.

Küldök egy linket, mely téged, kémikust bizonyára örömmel tölt el, de másoknak sem árt okulásul átfutni:

https://www.pan-europe.info/sites/pan-e ... Europe.pdf

A cikkben említett Lumiposa viszont nem a neonikotinoidok családjának tagja, az a diamid inszekticidek, cirkalmasabban a "ryanodine receptor agonist insecticides" csoportba tartozik, s most abban reménykednek, hogy (a cikkben rosszul megnevezett hatóanyag) a cyantraniliprole megoldást jelenthet a neonikotinoid csávázószerek betiltását követő szerhiányra.

Nemsokára megtudjuk, még pár nap és vetik az őszi káposztarepcét...

Nehéz leváltani a neokat.
https://www.agrarszektor.hu/noveny/szul ... 11402.html

Kínai figura:
http://alapblog.hu/egy-kicsit-pisztrang-de-a-mienk/