Ezt a képet találtam a "berendezésről". Ezt aztán vándorlásra fejlesztették ki:D Elképzelhetetlen számomra, hogy beváljon, de lehet, hogy tényleg jó lesz, bár az atkák elleni védelmében eléggé kételkedem meg úgy az egész berendezés értelmében.
https://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/07/16domcsokbelaBPM-e1531566839411.jpg

Sőt annyira továbbfejlesztett, hogy ha hirtelen támad egy zápor, ami hőmérséklet csökkenéssel, szélerősödéssel jár akkor ...........

https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalk ... z-atkatol/
Ez a forgófészkes rakodó továbbfejlesztett változata lehet?

Jól mellényúltam. Azt hittem az Aranynektárba száll be.

"Mi jöhet még, nem tudom, olyan mint egy rémálom....."

Nekem beszállítói szerződésem van velük. Felülvizsgálom
Szegény Laci forog a sírjában. Még, hogy a haza nem eladó

Eddig sem vásároltam műanyag macit, de ezután végképp nem fogok. Ezután jön a mézfelvásárlás és a kicsomagolás... ?

Napraforgó valóban megkoptatja a méheket.nem kérdéses.de itt most többröl van szó

Sziasztok!!
Kb 5éve (aki akarja keresse vissza) írtam h eltünnek napraforgó alatt a méhek!! Mindenki aki reagált rá atkát írt!! Atka ellen védekeztem , tudtam nem az volt!! már akkor napraforgóra gyanakodtam, azóta is rettegek ha van vetve a közelbe! Idén még a közelem be se volt szépek a méheim !

Kezembe került a januári méhészújság:
Ausztriában 50 családig nem kell semmiféle engedély méz kiszereléséhez/árusitásához.adómentes és számlaadási kötelezettség sincs!
De szép gondolat!

https://index.hu/tudomany/2018/07/29/me ... nyozasaban
Méhek segítenek Róma légszennyezettségének tanulmányozásában.

Somogyi napraforgós helyzetkép videóval:
http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2018-07- ... tulas.html

Esetleg fel kéne kérni B.P.-t az OMME elnökét, hogy tartson előadást a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt hatásáról, illetve arról, hogy miért is nem sikerült egy évig elküldeni azt az ominózus tiltakozó levelet.

http://www.atv.hu/belfold/20180720-foly ... /hirkereso

"Tavaly is ezzel a – méhészek között nem épp kedvelt – vegyszerrel csávázták a magokat, akkor rekord méztermés született."

Ez nem igaz. Éveken át be volt tiltva. A rekord termés az igaz, éppen ezért is volt lehetséges. Amit tavaly csáváztak magot, az mind az idén virágzott. Tönkretette sok méhész munkáját, -már repcén is, de azt a nemzedékváltás elsimította, csak méz nem lett- (akkor) mert akinek eltűntek a méhei, annak nem csak terméskiesése van, hanem kétséges a jövő is most már. Minket könnyű volt megfenyegetni annak idején, kevesen voltunk, és akkor mi még nem igazán értettük mi folyik körülöttünk. Abból jöttünk rá az okra, gyanakodtunk, hogy beszélni sem szabadott róla. Sőt Kaposváron a méhegészség ügyi továbbképzés egyik témája volt a "későn bejelentett" mérgezés, aminek következtében már nem lehetett állítólag kimutatni semmit a növényből. Na akkor ott a szomszéd méhegészség ügyi felelős és az élettársa lekiabálta a fejeket, mert nem kaptak fél év múltán még csak egy értesítést sem a mintájuk vizsgálatáról. Erre pár nap múlva kaptak egy értesítést, hogy a mintában nem volt semmi. Milyen érdekes, a Geddekas által odavezényelt Simon Gergő virágpor mintájában megtalálták. A szomszéd házból kért alufóliára gyűjtött virágporba, ami a nyaralása közben még néhány napot a nyaraló hűtőszekrényében töltött, azután vitte be Velencére. Lehet, hogy nem is szabadna lefagyasztani? Minek? Ha a növényben folyamatosan benne van, még a termésben is, akkor talán...
Most pedig elhallgatják az okot. Na vajon mi lehet ennek a Gaucho néven( ma neonikotinoid-ok) már betiltott "kaptárelhagyás"-t okozó tünetnek az oka? ccd, ami nincs? Vagy van mégis napraforgón?
Emlékszel Amatőrök, volt aki azt gondolta, hogy a saját fullánkjukba dőltek. Hányan sajnáltak bennünket? Csuja odatoborozta a zöldeket, a hatóság már rég levonult, ők még próbáltak segíteni. Ennek is mi voltunk az okai. Egyébként Csuja folyamatosan verte a dobot a mai napig, sokszor annyira, hogy már mindenkit idegesített (nem csak ezzel ) de most ismét a másik fórumon ő az akit ki akarna (onnét is) rúgni, mert felelősöket keres. Mint OMMEn kívüli.
Most olyan méhészekből is árad a panasz, akik akkor kétségüket egy félrehúzott szájjal legyintve megmosolyogtak bennünket.
Senki nem tudja az okot. Tényleg? Most ezt még van aki elhiszi? Meg azt is, hogy tavaly is ezzel csávázták a napraforgót? Ki nyilatkozta ezt a közvéleményt is félrevezetve?

A somogytúri mérgezésnél Mi is ezzel a jelenséggel kerültünk szembe.A hatóság a mai napig nem adta ki ,hogy mi okozta a mérgezést.LEHET,HOGY ÖNGYILKOSSÁGOT KÖVETTEK EL??????

Mérget használnak a természetben és nem tudják mi az oka a méhpusztulásnak? NEVETNEM KELL! Mi volna, ha abba hagynák? Talán visszaállna a Természetes REND? Szerintem IGEN! Na! Ez az, ami nem is cél! Csak a profit számit! DE! "ember" ha még lehet egyáltalán annak nevezni ezt a mai fajt, nem veszed észre, hogy TE' vagy minden probléma forrása! Hogy miért? MERT TUDATLAN VAGY!!!!!!

Aránylag friss:

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolga ... palyazatot
https://www.palyazat.gov.hu/az-agrrgazd ... lfggesztse
https://www.palyazat.gov.hu/vp1-111-17- ... t-trningek

Szóval az agrárium emberfői kiművelésének támogatása átmenetileg felfüggesztve...

Feri!

Talán emlékszel rá, hogy milyen fölhajtás volt a Kónya-kaptár feltűnésének idején. A csapból is forgófészkes folyt. Arra is emlékszem, amikor a fehérvári kiállításon feltűnt a Dömöcsök-féle műanyag találmány és mini-konténer, melyekkel a Kónya-találmány kelt új életre.

Nos, ez az új "okoskaptár"feltehetően ugyanazt a pályaívet fogja befutni, mint elődei, s nem is ragoznám sokáig, mert az egyik létalapját, az ökológiai minősítés lehetőségét már el is vesztette, hiszen új ökológiai termelési és jelölési szabályrendszer lépett életbe, az pedig a műanyagot nem preferálja (igaz, eddig sem preferálta, illetve tűrte, lásd még Geddekas műanyagos próbálkozásait).

Nem is pötyögtem volna semmit e témában, de attól tartok, hogy az új uniós és hazai öko-szabályrendszer az ökológiai méhészkedést is ellehetetleníti a hazai szántóföldi növénytermesztés viszonyai között. Nem szívesen veszem el a felfedezés örömét senkitől, de ha már végigolvastam az új rendeletet, beidézem azt a részt, mely alapján kétségeim támadtak a fenntarthatóság tekintetében:


1.9.6.5. Elhelyezés és tartási gyakorlatok
Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a méhészeteket olyan területen kell elhelyezni, ahol biztosítottak az alapvetően ökológiai termesztésű növényi kultúrákból, vagy adott esetben természetes vegetációból vagy nem ökológiailag művelt erdőkből vagy alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel kezelt növényi kultúrákból származó nektár- és pollenforrások;
b) a méhészeteket elegendő távolságra kell elhelyezni azoktól a forrásoktól, amelyek a méhészeti termékek szennyezését vagy a méhek egészségének romlását okozhatják;
c) a méhészeteket úgy kell elhelyezni, hogy az azok helyszínétől mért 3 km-es sugarú körön belül a nektár- és pollenforrások lényegében ökológiai termesztésű növényekből vagy spontán vegetációból vagy alacsony környezeti terhelésű módszerekkel kezelt növényekből álljanak, amelyek egyenértékűek az 1305/2013/EU rendelet 28. és 30. cikkében meghatározott módszerekkel, és nem érintik a méhészeti termelés ökológiai minősítését. Az említett követelmény nem alkalmazandó azokra a területekre, ahol éppen nincs virágzás, illetve akkor, amikor a méhcsaládok teleltetése történik;
d) a méhészetben használt anyagokat és kaptárakat alapvetően olyan természetes anyagokból kell készíteni, amelyek esetében nem áll fenn a környezet és a méhészeti termékek szennyeződésének kockázata;
e) az új keretek készítéséhez használt méhviasznak ökológiai termelőegységekből kell származnia;
f) a kaptárakban kizárólag természetes anyagok – így propolisz, viasz és növényi olajak – használhatók;
g) a mézpergetés során nem használhatók kémiai úton előállított, szintetikus riasztószerek;
h) nem lehet a mézet fiasítást tartalmazó lépből pergetni;
i) a méhészet nem tekinthető ökológiainak, ha olyan térségben vagy területen található, amelyet a tagállamok ökológiai méhészeti tevékenység végzésére alkalmatlannak minősítettek.

Nos, mint látszik, ez sem semmi, de ha megnézik a rendelet I. fejezetének (45). pontját, akkor előre vetíti a lehetőségét, hogy az állatok tartási körülményeinek (állománysűrűség, min "alapterület" stb.) tekintetében is változások várhatók a méhek esetében is.

A (46). pontban a méhek etetésének kérdése is hangsúlyt kapott, a méhegészségügyi rendelkezések sem lazultak fel, betartásuk sem lesz egyszerű.

Mint mondtam, semmi esetre sem szeretném csak a saját látásmód alapján megvilágítani a rendeletet, inkább idézem :

https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalk ... m_content=

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolga ... ekjelolest

https://eur-lex.europa.eu/legal-content ... 48&from=HU

"Az okoskaptár mindemellett figyeli a külső hőmérsékletet, a páratartalmat, a szélsebességet, és a már aktív kolónia méheit csak akkor engedi ki, ha a külső körülmények optimálisak repülésre, gyűjtésre."

Okoskaptár buta méheknek.

Az összbenyomásom az egész cikkről pesszimista, a hírek és tények puszta összeollózásának tűnik.

Sokat öregedett az elmúlt pár évben, megválasztásakor jobb formának örvendett ....

Igen számára megmagyarázhatatlan. De nem is szükséges magyarázkodnia, a küldöttgyűlés nem tartotta szükségesnek a felelősségrevonását az elnökségi határozatok ellenére el nem küldött tiltakozás miatt.
Mind mondani szokták ez egy következmények nélküli ország.....
Csak szegény méhek szívták meg.

https://index.hu/tudomany/2018/07/13/30 ... k_a_mehek/

Gyűrűzik az ügy.

Nekem azért vannak kétségeim. Vajon ki finanszírozta ezeket a kutatásokat és ezeket az eredményeket?

Érdekes cikk,sok kérdésre választ ad ha helyesek a vizsgálatok eredményei.

Megszületett a sajtóközlemény is:

http://mta.hu/mta_hirei/az-akademia-rag ... hoz-108811

Nem is merem kommentálni, már rám szóltak, hogy nem illik támadnom a hazánkat oroszlánként védő kormányt és az újsütetű agrárminisztert. Nem akarok úgy járni, mint szegény Dögei, aki csak írta-írta az "ultimátumozós" cikkeket, aztán a Magyar Mezőgazdaság online oldaláról is üstöllést letakarították az írását. Nem tudom, a gázsit is visszakérték, vagy azt megtarthatta a Méhészet főszerkesztője.

Most akkor lehet, hogy a Méhészetbe már be se rakja Nagypista méhész-szakminiszter ultimátumát? Föl is hívom mindjárt, hogy jobb lenne, ha Darvas professzor blogbejegyzésével párban közölné le. Aki nem olvasta volna a prof szösszenetét a facebookon vagy a "Sötétklubon", annak kedvéért fölteszem ide, a jó blogger-nyugger nem könnyen akad le a méhészekről, meg a szakminisztériumról és a hatóságokról...

Bevallom, nem szívesen idézem a teljes szöveget, mikor linkelni is lehetne, de okulva Dögei Imre példáján, jobb a teljes szöveget feltenni, nehogy valakinek kedve támadjon visszaszívni a miniszter-mosdatás jegyében...



Volt fenn három komment is, először egyet töröltek minden megjegyzés nélkül, majd amikor idézte valaki a maradék kettőt, akkor azokat is lepucolták a Magyar Ökotoxikológiai Társaság honlapjáról. Átmentettem "Setétéktől", valaki nálam előrelátóbb volt és elmentette őket. Sajnos a harmadik (azaz első) komment olyan rövid életű volt, hogy azt senki nem mentette...

No, jönnek ám a hírek...!

Kíváncsi vagyok, milyen fejlemények lesznek, mert a kormányzat úgy látszik, nem csak a méhészeket "ultimátolja" seggbe, de most maga alá gyűri a "szent tehén" Akadémiát is...?

http://mta.hu/mta_hirei/rendkivuli-elno ... -en-108809
http://www.ma.hu/belfold/316306/Osszeul ... _is_varjak
https://index.hu/belfold/2018/06/15/aka ... asa_ellen/

Az Arisztaiosz által említett Bruker NMR már több is van az országban, bár jellemzően borok eredet meghatározására és a hamisítás kiszűrésére használják.
A legújabb:
http://m.hvg.hu/tudomany/20180322_borla ... detvedelem
A szoftverben csak néhány kattintás a méz panel előhívása. A mintaelőkészítésre gyártói ajánlás van.

A méhészeti ágazatban érintettek együttműködése, emlékezetem szerint eddig sosem valósult meg tökéletesen.A rendszerváltás előtt az agrárminiszter mellett működött egy méhészeti szakbizottság.Egyfajta tanácsadó testület volt a termelés, kereskedelem, kutatás,képviselőiből, ma már keveset tudni róla. A terméktanács közismert volt, s bár az OMME kezdeményezésére már sok éve megszűnt, a termelő- kereskedő szervezeti kapcsolatok, együttműködések inkább gyengébbek mint az időben voltak.A Nemzeti Programnak Bögréné idejében, volt egy felügyelő bizottsága, s nem csak aktív ommésok voltak benne, nem tudom létezik-e még.
A demokratikus kultúra, ami számomra azt jelenti, hogy elvekben gondolkodunk s ahhoz keressük meg a személyeket a méhészeti ágazatban eléggé kialakulatlan.A legtöbben személyben gondolkodnak azzal, hogyha beküldjük a vezetőségbe akkor minden rendben lesz, és a beküldőknek nincs is más tennivalójuk. Na ez amint a mostani helyzet is mutatja nem működik.
Együttműködést kér a miniszter a méhészeti ágazatban érintettektől. Komolyan kellene venni, hiszen látható, hogy az állami irányítás szerepe egyre nő más területen is.

Péter!

Abban igaza van azoknak, akik vergődnek a követelmények lazításán, hogy a méz-előírás alapvetően nem tartalmaz konkrét szabályokat pl. az akácméz akác-pollenaránya tekintetében (ráadásul az összes pollentartalom tekintetében sem!) Mondhatnánk, hogy akkor mi a gond? Arra nem hivatkozhat a hatóság, hogy magunkra kell vennünk az európai joggal történő jogharmonizáció keresztjét, hiszen ilyen előírás ott nincs a jogszabályban, a különleges minőségű termék szabályozása viszont kizárólag a "különleges" jelölésű mézekre vonatkozhat.

Mégis, miért alakult így a pollenarány-követelmény, s ki alakította így?

Nos, a melissopalinológiai vizsgálatok nem véletlenül lettek fontossá, segítségükkel lehet megmondani, a jelölésnek megfelelő monoflorális mézzel áll-e szemben a csomagoló és a fogyasztó, avagy nem, illetve a földrajzi eredetre is utal a mézben található pollen. Nem véletlen, hogy fontos a pollenanalízis, fontos, hogy milyen típusú és faji összetételű a mézünkben található pollen. Szerintem éppen a nagy mézcsomagolók igényelték először a korrekt melissopalinológiai vizsgálatokat, s majd később látjuk, milyen a továbblépés lehetséges útja, s kik azok, akik érdekeltek a mézhamisítás, földrajzi eredethamisítás kiküszöbölésében.

A jelenleg általánosan elfogadott akác (és egyéb) pollenarány Louveaux L., Maurizio A., Vorwohl G. (1970) munkája nyomán ment át a köztudatba, s bár ez nem jogszabály, de egy olyan ajánlás, melyet általánosan elfogad a szakma:
https://ruralcat.gencat.cat/c/document_ ... upId=20181

Innen érthető lesz, hogy miért ilyen a felül- és alulreprezentált pollenek százalékos elvárása, nem a hatóság, hanem kifejezetten a mézes-szakma határozta meg, milyen elvárások támaszthatók többek között az akác és hárs-mézek esetében a pollennel és egyéb paraméterekkel kapcsolatban.

Bevallom, hogy Magyarországon akár el is lehetne térni ettől az ajánlástól, ám amennyiben enged a hatóság a szirén-hangoknak, semmi mást nem ér el, mint hogy a fogyasztó kétséges eredetű mézet kap itthon, hiszen a külföldi vásárlónak akkor is joga van az eddigi pollenarányhoz ragaszkodni, ha hazánkban a paramétereket lerontottuk, hiszen a vásárlás nem kényszer, s ha a külföldi kiszerelő ezen paraméterekhez ragaszkodik, az szíve joga. Később adok egy linket, s idézetet, hogy látsszék, mivel állunk szemben.

Felteszek néhány linket, hogy látsszék, Európában (és a világban) mi a tendencia, s -bár néhány magyar kutató is sertepertélt a téma körül, a környezetünk néha "beelőz", pedig a magyar akác Európa- (és világ-)szerte fogalom.

https://www.hindawi.com/journals/jfq/2017/8538693/
http://www.webbee.org.br/pesquisa/repre ... vidade.pdf
https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10. ... 012.724443
https://hrcak.srce.hr/file/24438
http://biotechnologyjournal.usamv.ro/pdf/2016/Art37.pdf

Ha még valakinek kétségei lennének, annak küldök egy cikket az agyonszűrt amerikai mézek "vadászáról", s a probléma gyökeréről:
http://www.foodsafetynews.com/2011/11/t ... xz9CUiFOUk

Ja, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amikor az eredetvédelem egyik új módszere bekerült a köztudatba, a mi két keresztes, vagy meg-/ ki-keresztelt lovagunk, a magyar méz arcai és egyedül hiteles képviselői kézzel-lábbal tiltakoztak azon módszer ellen, melyet azóta a legnagyobb (? , lehet, hogy a Golden Nectar Gmbh már nagyobb?) európai kiszerelő, a Famille Michaud Apiculteurs az ő véleményük ellenére elsőként bevezetett a munkájába, és saját laboratóriummal készült fel az újkori kihívásokra:

https://www.theresonance.com/brukers-ho ... y-control/

S akkor a cikkből egy idézet, azért rakom csak fel, mert a magyar akácméz az egyik főszereplő...:

"Beaune explained that when people buy honey, it is impossible for them to know with absolute certainty that the honey is safe, authentic and natural, unless it is tested. Competent quality control laboratories with adapted technologies are therefore needed to screen the large quantities of honey.
.........................
In the laboratory, 30% of the honey checked is non-complying and rejected, every year. Testing might reveal a mismatched botanical and geographical origin, with the product labeled, for example, as “Acacia Honey from Hungary,” when analysis shows it is in fact a polyfloral honey from China."

Gondolom, nem kell fordítanom. A mi méz-lovagjaink, -géniuszaink kézzel-lábbal tiltakoztak a módszer ellen... Nem tartom szükségesnek idézni őket, az "NMR-mézvizsgálat" keresőszóval meglelik, ha nem jelezzék, szállítom.

Hölgyeim, Uraim!

Valamit nagyon nem értek. Az érvényes Méz-előírás a diasztáz-aktivitást alacsony enzimtartalmú mézek esetén

"– alacsony természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz) és legfeljebb
15 mg/kg HMF-tartalmú mézek legalább 3" (Schade-skála)

Nincs itt más probléma, mint hogy ezen paraméter tekintetében alkalmazni lehetne a hatályos uniós előírást, természetesen a HMF-re vonatkozó kritérium betartásával. A feltételes módot azért merészeltem alkalmazni, mert a Beszámoló az OMME 2017. évi munkájáról c. küldöttgyűlési anyag 53-54-55-56-57. oldalain táblázatos formában megtekinthetők a közforgalomban lévő mézek fizikai-kémiai vizsgálatainak eredményei, melyek értelemszerűen mind a 118 vizsgált minta esetében tartalmazzák az összes mért paraméter értékeit. Nincs szkennerem, ezért most idézni nem tudom, egy "kiherélt" változat viszont az OMME honlapon is fellelhető: http://www.omme.hu/?p=9324

Azért foglalkozom a kérdéssel, mert a küldöttgyűlési anyagban a kifogásolt diasztáz-szám (aktivitás) a 118 mintából összesen három esetben volt 8 alatt, de ezekkel együtt is mindössze 7 esetben maradt 10 alatt!

A sokszor kifogásolt HMF érték három (3) esetben lépte át a 40 mg/kg-ot.

A legjobban támadott akác-pollenarány 25 esetben maradt 10 % alatt, de meg kell jegyeznem, hogy egyetlen csomagoló esetében (NATUR-SZ. Kft.) volt nyolc, a többi csomagoló mindegyike 10 % feletti pollenarányt produkált, a többi alacsony érték a zárszalagos akácmézek esetében mutatkozott.

Az F/G-t most nem bontanám ki részleteiben, de az anyagban az alacsony értékek valamelyest nagyobb részben a csomagolók akácmézeinél jelentkeztek, a szacharóz százalékos értéke egyetlen zárszalagos méz esetében lépte át a 10 %-ot, az is csak 0,2 %-kal...

Ezek alapján nem értem, mi a csomagolók nyűge, mit szeretnének diasztázaktivitáson, HMF-en alakítani, s mi okozza, okozhatja, hogy esetükben szinte egyetlen méz sem alacsony pollenarányú...?

A hazai szabályozók módosítása a hazai mézkiszerelőknek jelenthet lehetőséget, aki nem magyar pályán játszik, nem érdekelt a módosításban. A méhész sem érdekelt a paraméter-rontásban, neki egyetlen paraméter, az akácméz pollenarányának csökkentésében lenne érdeke (főleg azokon a területeken és technológiák esetében, melyek gyors előrehaladást ígérnek.

Ha a miniszter beszáll egy ilyen adok-kapokba, megpróbálja a régi kenyéradója szekerit megtolni, komoly hitelvesztésnek teheti ki magát. Szomorú, ha egy miniszter induláskor árulja el a "szíve-csücske" ágazatot. ha rám hallgatna Nagypistánk, rendkívül óvatosan és rendkívül messziről kerülné ezt a szituációt. Láttunk mi már karón varnyút is, pedig az nagyon intelligens madár...

Ja, azt majdnem elfelejtettem mondani, hogy a magyar fogyasztó a hazai piacon forgalmazó mézcsomagolók módosítási óhajának első számú és elsőként sújtott alanyai. Kellene már egy új szlogen: "El a kezekkel a hazai piacokon, üzletekben értékesített mézek minőségének lerontásától...!!!"

Volt ilyen érzésem nekem is, hogy ez egy cél. Amikor kinevezték Nagy Istvánt miniszternek, azon a vasárnapon a rádióban Boros Imre a méhészetről beszélt, mint potenciális fejlesztési lehetőségről. Konkrétan a méznek üvegben történő külföldi értékesítését említette.

Ez lehet egy cél.
Meg ez is:Nagy István:"Vagyunk Európában olyan méretűek, hogy számos területen mi diktáljunk, és ne fordítva"
Ez jó gondolat,de a kivitelezés hogyan történne,és pláne ki lenne a kedvezményezett?!

Aztán lehet stratégiai ágazattá minősíteni a Méhészetet,onnantól nem vonatkoznak rá bizonyos törvények...

Péter!
A TANÁCS 2001/110/EK IRÁNYELVE (2001. december 20.)a mézről. A Magyar Élelmiszerkönyv csakis és kizárólag ennek szellemében íródhat. A Direktíva az EU-s joganyagban azt jelenti, hogy a tagországok ez alapján kötelesek meghozni a saját szabályozásukat, de ezzel összhangban kell lenniük, más értékeket nem határozhatnak meg. A Direktíva (Irányelv), abban különbözik a EU-s Rendeletektől, hogy az utóbbiakat Brüsszelben hozzák, és közvetlenül beépülnek a magyar joganyagba, tehát nincs belső jogalkotási aktus sem. Minden élelmiszerbiztonsági jogszabály EU rendelet. Nincs magyar jogalkotás. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a méz is EU rendelet által legyen szabályozva, tehát semmilyen belső jogalkotási aktus se legyen. Ettől függetlenül itt nincs a miniszternek az Irányelv szerinti szabályozás esetén sem mozgástere. A különleges megnevezésű mézek vonatkozásában van csak lehetősége. De az eddig is szigorúbb volt. A méhészek szempontjából irreleváns, hogy miként szabályozza a különleges megnevezésű mézek paramétereit. A méhészeknek az a fontos, hogy mézet milyen paraméterrel lehet forgalomba hozni, nem az, hogy különleges mézet milyen paraméterekkel.