Sanyi !
Én úgy tudom, hogy a szacharóz és a répacukor ugyanaz. De nem is ez a lényeg. Szerintem az Applica az idegen beta frukto-furazonidázt tudja kimutatni, a méz invertáz enzimje valószínűleg ettől különbözik felépítésében. Azért gondolom, mert tavaly vismaiorral értekeztünk ezekről az enzimekről, és az élelmiszeripari kémiában használt enzimek igen eltérnek a biológiai rendszerekben működőktől. Így pl. a diasztáznak (alfa amiláz) elvileg le kellene bontania a keményítőt glükózig az alfa kötések miatt, de az emberi bélben pl. csak a diszacharid maltózig megy le a bontás, és ott külön maltáz nevű enzim bontja ketté. A bontás sebességében lehet komoly különbség, ami a darwini kiválasztódás során olyan mikroorganizmusokat hagyott életben, amelyek hatékonyabban fel tudták használni a tápanyagot.
Az akkreditációról írt gondolataiddal egyetértek.

Érdekes magyar nemzet ovatossága ,hogy szennyezett szót használ.
Az aplica enzim aktivitást mért .Az applica jegyzőkönyv mondata hogy idegen enzim a beta- frukto ,pedig nem igaz ,mert mindig van a mézben .
Várjuk meg azt a sok mintából előállított tudományos értekezést ,mely a béta frukto enzim-aktivitás mértékéből következtet,illetve azt az állásfoglalást ,hogy ez hamisítás szembontjábol a bíróság elött megáll-e.Hiányolom az "adulterétid " szót az interpretációból,márpedig ez sokkal rövidebb összefoglalása a minta eredményének ,mint az hogy nem felel meg méznek .
Mindegy hírverésnek jo volt.

Következő téma hogy a béta-frukto enzim benne van a mézben eredendően .Az aplika jegyzőkönyve interpretácioja szerintem egy magánlabor véleménye ,ami szintén a határérték miatt necces ,vagyis a korábban az lc-irms értékek határértékeinek vitatásával hozható párhuzamba.Mint tudjuk ez még vita téma és ez is az lesz ,ha van egy jó ügyvédje a csapatnak.
Az élelmiszerkönyv ilyen paraméterekre nem tér ki.Ha esetleg magasabb értéket is mutat a jegyzőkönyv az még nem bizonyitott hogy idegen anyag van benne,hiszen beta-frukt enzim mindig van a mézben.Egyszóval lesz még itt csörte ezügyben. Az más kérdés hogy nemzetközileg elfogadott módszerről van -e szó,vagy csak egy informális mézvizsgálati kategoria ,amit bárkinek pénzé megcsinálnak.Arról nem is szólva hogy akkreditált szót ugy használnak ,mint más a vc-papirt.Nyelvészkednek az ujságírók mintha nem tudnák vagy nem akarják felfogni,hogy van akkreditált mézlabor ,ami nem rendelkezik akkreditácioval bizonyos mézparaméterek vizsgálatára.A vesling akkreditált labor ,mely akkreditált vizsgálati módszerrel nem adhat ki akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvet,mert a szaharózra nincs meg az akreditácioja.Az aplika meg béta fruktóz enzimre rendelkezik akreditácioval ,ami azt jelenti hogy a vizsgálatot jol végzi ,de arról nem szol a történet ,hogy maga a vizsgálat döntő módszer-e ,mégha a vizsgálatot a labor nagy pontossággal ,biztonsággal és hiba határon belül végzi.
Van itt ellentmondás bőven ,amit a hatóság és az ügyben érintettek ki fognak játszani védelmükben.

A minap elémrakja édesanyám a Blikk Tv magazin egy májusi számát, hát sokkot kaptam!!

A cikk címe AIDS-beteg méhek! Na Jolánka néni ha eddig olvassa, sem vesz soha többé mézet! Egyébként a kolóni-összeomlásról szól, leírja, hogy az emberi AIDS-hez hasonló vírus metegítheti meg a méheket.

A magazint jellemzi továbbá az elmaradhatatlan Mobilos két: "Töltse le a méhecske virággal fotót", melyen egy margaréta virág és egy darázs látható!! Gratulálok!

Szevasztok!
Kis olvasni való!Csunyán keverik a fekáliát!

http://www.mno.hu/portal/596675
http://www.mno.hu/portal/596523?searchtext=méz

Elmondom mi az érdekes az eddig megjelent magyar nemzet cikkeiben.
Keressétek meg azt a cikket amin a vesling labor jegyzőkönyve van ,amiben erősen répacukroznak.A répacukor nem egyenlő szaharózzal.Csúnya olvasó butitás.A vesling labor nem akreditált vizsgálati jegyzőkönyve van beszkenelve az ujságba .Ugyanis lábjegyzetbe egy kettős keresztel van beirva megjegyzésként ,ugyanakkor a kettős kereszt a szaharóz mellé van irva ,vagyis arra vonatkozik.
Vagyis az alimenti kft.megint nyeregben lesz.

A dcplussz által belinkelt oldalon egy nagyon fontos információ van. Az Applica nem a C13-as vizsgálata alapján mutatta ki a hamisítást, hanem a Fazekas Gyula által tavaly ismertetett béta frukto-furazonidáz enzim jelenlétét vizsgálták. Itt a béta jel egyértelműen a répa (nád) cukor bontásához szükséges enzimre utal. Ebben van béta állású kötés a fruktóz és glükóz között. A keményítőből történő előállításhoz viszont alfa kötést bontó enzim kell. Az eljárás kidolgozása arra utal, hogy az LC IRMS teszt nem alkalmas a cukorból történő hamisítás kimutatására (egyszikű-kétszikű eltérő C13 beépítése cukor és virágmézek esetén nincs). Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az Aranynektár arra hivatkozott, hogy a hatósági ellenmintákat, amit a rajtaütéskor vettek, ők LC- IRMS-sel megvizsgálták, és nem volt hamisított. Vajon a beta frukto-furazonodáz vizsgálatot is elvégeztették ?
A hatóság keze viszont kötve van, ha ez a módszer nem akkredittált. Azért én a helyükben mégiscsak igénybe venném ezt a vizsgálatot annak eldöntésére, hogy valójában ki hamisít, és ezek után már az illető cég nyakába lehetne varrni, olyan hatósági ellenőrzéseket, hogy az illető cégnek még az élettől is elmenne a kedve, nemhogy a hamisítástól.

...



http://www.mno.hu/portal/596350



...

Ehhez nem sokat tudok (szalonképes formában) hozzászólni...

http://www.origo.hu/itthon/20081110-mag ... tesco.html

itt egy újabb link a méhek pusztúlásáról,...a méz árak mikor fognak ehez igazodni? remélem hamarosan!


http://hvg.hu/vilag/20081106_meh_eltunt ... .aspx?s=hk

Üdv Mindenkinek az "új" fórumon!
Én is csatlakoznék egy sajtóhírrel:

http://www.origo.hu/itthon/20081106-mag ... lcrol.html

Nabis küldtem be hírt!
Már kitettem.

Cerana! A vizsgálat ennél bonyolultabb és nehezebb átverni.

Nekem nagyon erős a gyanúm, hogy a répacukorból történő hamisítást a brémai LC IRMS módszerrel nem lehet kimutatni. Csak a keményítőből glükózzá, majd ebből részben fruktózzá alakított szörp tudja eltolni az eredeti mézben levő komponensek izotóparányát. Mivel a répacukorból egy glükóz és egy fruktóz lesz, ezért lényeges eltérítés az izotóp arányokban nem következik be. Sőt, ha az eredeti méz glükóz-fruktóz arányát sikerül eltalálni a fruktózzá alakításkor , akkor gyakorlatilag nem lesz eltérés. Tényleg úgy tűnik, hogy csak az enzimes reakció leállítására alkalmazott C vitamin (aszkorbinsav) kimutatása képes a cukorból történő hamisítást leleplezni. Tsanyi, (vagy mások) erről mi a véleményetek ? (Esetleg akár mézhamisítási topicban válaszolva).

http://www.mno.hu/portal/594517

Lehet, hogy tényleg a főállatorvos körül bűzlik valami.

Ez egy jó ötlet csak támogatni tudom.

Ez talán nem volt rossz téma az OMMe fórumon, ezért bátorkodtam indítani egyet.

És íme az első hír:

http://www.mno.hu/portal/592804