Én az egérrácsot már szeptember elején feltettem. Mivel itt a környéken hó eleje körül az egerek rendesen megindultak a pincékbe, különféle épületekbe. A kaptárak környékén is egérlyukakat találtam. Takarást is már feltettem. Jóval hűvösebb van ebben a völgyben a patak mentén, mint például a környező dombokon vagy a városban.

Az egérrácsot valószínű a jövő hét végén.
A takarást meg majd ha hűvösebb lesz az idő.

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy az egérrácsot és a takarókat Ti mikor rakjátok fel?
Válaszotokat előre is köszönöm!

További szép napot!

Susu

Ez nálam is így van. A családok 15 %-nál már egyáltalán nincs fias, és van ahol több keretnyi is. Mondjuk a több fias a gyengébb családoknál (nem elég télire a nép). Azért az idei szeptember szerintem a legmelegebbek közé fog tartozni, tehát amelyik családnál még szükség lehet népre, ott az alacsony hőmérséklet hiánya miatt nem csökkent le a fiasítás. De ha nem kapnak elég virágport a kikelt méhek, akkor dugóhúzóba kerül a család.

Nálam ugyanez a helyzet csak hunor és NB méretben.Teljesen mindegy,hogy fiatal vagy öreg az anya,hogy mennyi virágpora van,mennyi élelme.Sok olyan van ahol már csak fedett fias van,az is tenyérnyi méretben.Miután még van némi hordás is,és virágport is találnak bőven így csak az anya szeszélyétől függ a fiasítás.

Ma (az idei évben remélhetőleg utoljára) teljesen átnéztem az állományunkat. Kaja és nép szemre egységes minden családban. Már csak a takarással és atkátlanítással kell foglalkoznunk. Kétféle keretméreten telelnek a családjaink, KB és fél NB 60-40%-os arányban. 90%-ban idei új anyával telelünk, a maradék 10%-ot tenyészanyáknak szánjuk (majd elválik, hogy melyek lesznek jók).
Na de ami érdekes az a fiasítás alakulása.
Ebben a helyzetben is teljesen szeszélyesen fiasítanak az anyák. Van ahol már alig-alig van fiasítás és van olyan család amelyik még javában fiasít.

Sem nagyon kreatív, főleg nem pedig Úr vagyok, de belekotyogok...
A fiasítás mennyisége nagyon sokmindentől függ. A család erőssége, mézkészlet, anya kora, estleges atka fertőzöttség, s természetesen a külső virágpor hordási lehetőségek, és szerintem ezek után a kaptár, s méhészkedési technológia függvénye...

Különösen ne polisztirol kaptárban mert az alján kicsöpög a méz és akkor olyan kutatást
még nem láttál ami ott kialakul.

Ne karcolj mert az kutatáshoz, rabláshoz vezet ilyenkor. Vedd ki és kész.

6,5 NB léputcás népességnél 7 lép van a kaptárban(műanyag kaptár)+ van még bent két szűkítőkeret+ még egy vastagabb kartonpapír. Az egyik szélső lépet ki szeretném venni. A lép egyik fele üres, a fészek felőli részen pedig a lép felületének 60%-án fedett méz van. Kivegyem a lépet egy az egyben vagy felkarcolhatom a fedett mézet és a szűkítő kerettel megcserélve hordassam át a méhekkel? Melyik megoldás a jobb? Mit javasoltok? Vagy hagyjam bent a lépet a fészekben vagy a szűkítő keret mögött hagyjam fedetten? A lépek nagy részében fedett méz van átlagban egy lép mindkét oldalán 60-70%-nyi. Illetve középen fedett fiasítás is még van 2 keretben tenyérnyi felületeken.

tegnap a feleségem felvilágosított, hogy már tavaly is 120l szemetes zsákot használtunk a hungarocell csomagolására, 1db-ból három szigetelő lap jön ki. A fészek felé pedig a radiátor testek mögött használt hőtükröt illesztjük, azt a fajtát, amelyik 2cmhungarocellre van ráragasztva. Nekünk nagyon bevált, egyéb felső takarásra nincs szükség, könnyen tisztítható és raktározható nyáron, legfőbb előnye, hogy valóban meleg.

Köszi a hungarocelles tippeket! Akkor nem kezdek vakkeretet gyártani...

Nem kell átforgatni. A napra után hagyom lassan kialakulni a fészket, tehát serkentő etetéssel megy be a kaja nagy része, hogy legyen ideje a fészeknek alakulni. A felsőből lassan szorulnak lefelé. Csak a nagyon fiatal lépeket teszem ki a legszélére, mert ezt nem szeretik mézzel tölteni télire.

Szia!

Mikor szoktad a fészket felülre átforgatni? Rablás nem fordul elő?

Üdv.

Én is hungarocelt használok, csak a feleségem szépen becsomagolja fóliába aztán ragasztja, de a többi az ugyan az. Felső takarásnak még nem használtam, de ebben az évben kipróbálom.

Üdvözöllek méhésztárs!

Példának okáért én fiók baloldalára tolva a joboldalra 3cm -es hungarocelt teszek az utolsó keret mellé, amellyet bevonok egy széles barna ragasztó szalaggal azért, hogy a méhek ne tudják megrágni. Az alján középen van egy fordított v alaku bevágás ahol a méhek ki-be tudnak járni, ugyanis a holttérbe hagyott mézes keretekről ezen a kis nyíláson át hordják a fészekbe a mézet. Ha szükségét érzik. Ugyan ilyet teszek a tetejére is, csak az a külömbség, hogy ennek az egyik sarkát vágom le és amikor megkezdődik a fiasitás ezen a kis résen tud a pára távozni a 3-dik fiókbantalálható takarásba amit aztán a somogyi néplapok szépen felszívnak. Én két fiókon és általában hat kereten telelek be a harmadik fiók csak azért van, hogy ha kell abban etetek és abba rakom a takarást. A takarás nálam 6 somogyi és a 3cm-es hungarocell.

Kiváncsi lennék, szűkítéskor ki mit szokott tenni a kivett keretek helyére? (vakkeret, kasírozott hullámpapír, gyékénypárna...)
Egyik oldalról, kaptár falára tolva, vagy mindkét oldalról?

Én eleve 3 fiókon teleltetek, alsó kijáróval. Gond még nem volt ebből sem.

Sziasztok!
Vannak családjaim,amik egy fiókon(1/2NB)telelnek.Szerintetek,ha október vége felé,persze időjárás függvénye,alájuk raknék egy fiókot,tele kiépített üres lépekkel,az nem lenne gond?Kijáró maradna a felső fiókon nyitva.Nincs sok helyem a fiókoknak,és így nem kéne hurcolászni őket.

A fias alakulását nagyban befolyásolja a kaptáron belüli hőmérséklet. Ebben az évben a konténereket átállitottam melegépítmenyre ajobb kezelhetőség végett/NB18 alsó kijáró/. Az őszi vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy ezeknél több mint kétszer annyi fias volt mint a gyalogokban, ami szintén NB, csak a földön van, hidegépímenyű és felső kijárós.Ezt én egyértelműen a jobb hőgazdálkodás javára írom.

A (nagyon kreatív és ötletdús méhész), én nem tartom magam egyiknek se, de a véleményem leírom. Szerintem ilyenkor fiasítás leállása az élelem (nektár, virágpor) gyűjtésének megszűnése okozza. Főleg a virágpor. Két éve főleg ország déli részén a szárasság miatt nem volt virágpor utánpótlás. Itt már augusztusban leállt a fiasítás, hiába etetünk, csak tenyérnyi fias volt. Szeptemberben megjött az eső és tudtak virágport hordani. Késő őszig nem állt le a fiasítás. Perzínezni csak november legvégén tudtam, némely családnál mindig volt minimális fedett fias. A mostani helyi esők, és a talaj típusától függően kilométeren változhat a virágpor mennyisége.

A nagyon kreativ és ötletdús méhész "urak"véleményet kérdezném a következőkről:
Lentebb beszéltünk fiasmentes állapotról úgytűnik fiasmentes lesz az állomány egy hét mulva,nyugtalanitott az anyák korai leállása elmentem a röpkörzeten belüli szomszédokhoz szivesen fogadtak megmutatták legalább 3 de 4keret fias is volt köztük nyitott is.Zsolti és még valaki emlitette a szeptemberi fiasmentességet,hogylehet az hogy a közelebbi szomszédomnál 4 keret fias nálam szinte meg lehet számolni darabra 10-20?Azt még nem irtam a két szomszéd nagy bocis valami a technológiában van az biztos mégpedig az őszi fészek környékén kell erölködni.Kaptártipus függő lenne az őszi fias?Lentebb irtam a rokonom langstroth kereten méhészkedik atlag 4 fiasról beszél ebből 1/3 nyitott.Az ő tecn.az anyarács egész évben az alsó fiók tetején van,most is októberben cseréli meg a két fiókot.Nem nyúl bele az őszi fészek kialakulásában csak a helyét határozza meg.Nekem az eddig leirtakból az jön le: ahol a család alakitja beavatkozás nélkül a téli fészket ott még van fias tehát jelen pillanatban a 3-4 fias a normális.

Sziasztok.

Most Így szeptember vége felé, ti mitt tekintetek gyengének, hány léputcányit

Mi általában már augusztus vége felé minősítjük a családokat. Ezt elsősorban az élelem felmérése miatt tesszük, mert az ekkor meglévő népesség és a kaptár súlya alapján adjuk az élelempótlást. Osztályozást nem végzünk, csak a méhekkel fedett keretszámot írjuk fel úgy, hogy a részben fedett kereteket összevonva számoljuk.
Az augusztusi 12-13 félkeretesnél gyengébb népességűek (ezek nagyrészt a pároztatókból megmaradt, fel nem fejlődött rajok) jó része általában októberben egyesítésre kerül, de persze mindíg hagyunk anyapótlás miatt pár tartalékot is. Nálunk ez a népességhatár, mert tapasztalatom szerint az augusztusi népesség kb. 2/3-a lesz majd az októberi hűvösebb időben látható népesség (meg általában a kitelelő is). Tulajdonképpen ezekből lesznek tavasszal majd a várhatóan gyenge induló minősítést kapó családok, melyek azért 8-9 keretet jól fednek és némi léprendezéssel, kiegyenlítéssel termelőkké válnak akácra és repcére is.

Minden esetre 6 léputcányi (sűrűm foglalt) népesség alatt kizárólag erős családra rakva teleltem. De az is igaz, hogy nagyon gyenge és gyenge családokat így is csak kísérletképpen teleltem be.

Ujrabogaras
Én azt gondolom 1/2 NB-nél az erős család az február végén (takaráskor) 11 keret bogár,melyet le lehet zsufolni egy fiókra.A 8 léputca méh az 4.5 NB keret méh tűzoltó eggyel lentebb 7keret alatt szétrázza.

Igyekszem úgy intézni , hogy 7 NB keretnél gyengébb (összehúzódva 6 léputcában lévő) család ne menjen a télbe. Amelyikeket gyengébbnek látom könyörtelenül egyesítem.

Amennyiben a telelő fürt 1fiókon 1/2 NB-ben a sűrűn fedett léputck száma

3-nagyon gyenge
4-gyenge
5-kicsit gyenge
6-megfelelő
7-jó
8-erős

Ugyanez két fiókon

4-kicsit gyenge
5-megfelelő
6-jó
7-erős

Csatlakozom zsolti váleményéhez, minimális létszámmal is átteleltek családok. Más kérdés, hogy a gyenge családok támogatás nélkül a telelésben kimerülnek, és a tavasszal betegségekre (nosemára) hajlamosak. Nem, vagy alig fejlődnek, esetleg el is pusztulhatnak.

A Szaporítás/Anyásítás témánál most folyó beszélgetést olvasva felmerült bennem a kérdés, a gyakorlatban ilyenkor beteleléskor ki milyen erősségű családot tekint gyengének?
Nem ártana ezt is tisztázni....már csak a kezdők kedvéért is.

3, de akár 4 félfiókon is teleltetek, mert nem tudom a +kereteket hova tenni csak a család alá. A felső két fiók a fias és mézes szeptemberben alatta az 1-2 ürs fiók. Minden fiókon kijáró van és mindig felülről a második van nyitva.

Egy ismerős méhész hunorban dolgozik, 2 hunor és egy félkeretes fiókkal. Az anyarácsot most veszi le az alsó hunor fiók tetejéről, ez a fiók fias és mézes. Ezt teszi felülre alatta hagyva az üres félkeretet és az üres hunor fiókot, csak alsó kijárós kaptárai vannak, soha nem volt gondja.

Köszönöm a válaszokat, akkor mennek a félkeretek alulra, ahová jut és lefejlesztés tavasszal.

Fáktól félárnyékban vannak a méhek,ezt én is jobban bírom meg a méhek is.Kezeléskor ott dolgozom ahol éppen nem süt a nap.
Néhány család amelyik szinte egész nap napon a nyári méhlegelőről kevesebb mézet hord,ezt korábban napraforgóra vándorláskor is tapasztaltam.
Télen viszont jó ha rájuk süt a nap,nem tartom bajnak ha kicsal valamennyi méhet,azok úgyis elpusztulnának,de így elhagyják a kaptárt.

cerana csatlakozom,igaz nem volt sikeres a kasos méhészkedésem,de onnan már nem volt visszaút.
Nem egyszerű a méhek etetése kasban ősszel,ki is rabolták az 1 szem kasos családom.
Akkor Te tudod mi az a tokzás.

Nálam napon vannak egész évben, kijárók délkeleti irányon. (ami inkább kelet)
Hogy miért?
Pl a görög példa miatt. Ott is a napon vannak a kaptárak, mégsem okoz problémát náluk. (Sokat látni a puszta közepére kirakva!)
Az atka sem szereti annyira, mint az árnyékos helyeket.
Inkább kapnak több levegőt (felső szellőztetés egész nyáron), így könnyebben érlelik a mézet is. (gondolom én)
A meszesedést még sosem láttam a lépeken, bár az egyik család higiénikus aljában látok néha pár darab meszesnek tűnő múmiát, de ez minimális.

Én anno így csináltam a következő különbséggel : felülre raktam a fél NB fiókot abból a célból, hogy a meleg hatására minél több dajkaméh húzódjon fel. De egészen egyszerűen az anyák leálltak a petézéssel,a család bölcsőt húzott inkább, és az anyák mindenáron le akartak menni a nagy keretekre (fiasítás feromonhatása miatt?). De ugyanígy jártam a félbevágott nb keretek alulra helyezésével is. Ma inkább én úgy csinálnám, hogy akác előtt rács nélkül alulra raknék fél fiókot, megnyitott fedett mézes lépekkel tűzdelve, fent pedig csak a fias lépeket meghagyva, hőszigetelővel szűkítve az NB fiókot, hagynám, hogy lefejlődjön a család. Amikor alul bepetézte az anya a fél nb-t, akkor újabb fiók alulra, és be a rács a fél nb és nb közé, amiből így lesz akácon mézkamra. Kevesen mondhatják el manapság, hogy kassal kezdtek méhészkedni. Én már annyira öreg vagyok, hogy én ezek közé tartozom. Az első családjaimat a vásárolt kasokból így fejlesztettem le NB keretekre, egy idősebb méhész tanácsára. Ez bevált.

Csak alátámasztani tudom ezt a megfigyelést. Én mostanában már inkább a tűző napra teszem ki a méheimet. De pl. tavaly volt néhány olyan család, amelyiknek dél felől a kijárást jó néhány magasra nőtt fa korlátozta. Itt torlódást okozozott hordás idején a kijáróra repülés, ezért északi oldalon nyitottam kijárót. Ennél a négy-öt családnál komoly meszesedés lépett fel, amin az anyacsere sem javított (igaz komolyabb aljdeszka fertőtlenítést sem végeztem). Akácon csak a töredékét hozták a többi családnak. Idén télen ezeket a családokat inkább áthelyezem, mert most is gyengébbek, mint a többi (mindig van náluk múmia).

Én majdnem úgy fejlesztettem át őket, ahogy bükk írta. Telelni mentek NB kereten (ezen kaptam őket), alattuk az általuk kiépített 1/2NB keretek. (3 fiókon teleltek)
Tavasszal a repce alatt, amikor az NB keretek legalább félig voltak mézzel és a fias is lejjebb szorult, akkor az anyát lezavartam a legalsó fiókba, amire anyarácsot tettem.
Az NB kereteket, amikor kikelt az utolsó fedett is kipergettem és föléjük tettem vissza. Ekkor kaptak 2. fióknak építeni műlépest, aminek a kereteit megkevertem az alsóban levő fedett fiasokkal. Az anyarácsot kivettem és a 2. fölé tettem.

Most így szeptember elején már nincs variációs lehetőség,az a keretméret legyen felül amelyikben a telelő mézkészlet van.
Megoldás lehet hogy jövőre repce alatt 2-3 keret 1/2 keret fiassal anyát anyaráccsal lezárod,föléje rakod az NB és az lesz a mézkamrájuk.Akác alatt akár a rács alatt vagy fölött teljes 1/2 műlépes fiókokat tudsz kiépíttetni,a méz meg az NB keretekbe gyűlik.

Az én méheim egy dombtetőn vannak, reggelente mikor megyek ki füstölni itthon a rövidnadrág elég hűvös, ott kint viszont kellemes viselet. Pára biztos nincs ott, a téli, tavaszi főleg reggeli lehűlések sem annyira terhelik meg őket, viszont télen a nagy hidegben hidegebb van mint otthon, volt hogy kint hó volt, otthon meg már rég olvadt. Szóval kiegyenlítettebb a hőmérséklet odakinn.
Teleltetett valaki úgy, amikor nb-ről tért át félnb re, hogy 3 fiókon, az nb fészek alatt vagy fölötti félfiókkal? Tavasszal sikerülhet-e előbb átrakni őket így félnbre?

Kint a méheknél szélcsendes időben általánab 2-5 fokkal van hűvösebb mint bent a városban. Gyakran van pára és köd. De nem tapasztaltam, hogy több lenne a meszes mint mikor sivatagosabb helyen voltam. Viszont szinte mindig van virágpor.

Ezt a felső fiókos mézes lép lehelyezést időben mikorra tervezed? Szeptember végére?
Máskor milyen szintig etetitek fel őket télire? A felső fiókban kb mennyire telítettek a lépek mézzel?

Amit lejjebb leírtam, az természetesen a dimbes-dombos-patakos somogyi vidékre jellemző, ahol gyakran 10 méterenként változik a mikroklíma, sokszor nem is kicsit. Elég egy erdőszél, vagy egy 2 méter mély lap, ahol főleg esténként megül a hideg és a pára, nem is beszélve a 20-30 méteres szintkülönbségekről.
Ez szerencse is egyben, mert az akácot érő késői fagyok is általában csak ezekben a zúgokban szoktak kárt okozni.
Arról gőzöm sincs, hogy egy alföldi vidéken átfolyó nagy folyó miként alakítja az adott hely "hőtérképét".

Akkor most nagy sz@rban vagyok.
Az telethelyemtől 150 méterre folyik a Duna.

Tapasztalatom szerint az anyacsere nem oldja meg ezt a problémát.
A nedves környezet mindenképpen elősegíti a meszesedés felbukkanását, és állandó jelenlétét. Ahol patak folyik, az általában mélyebben fekvő terület, és ezeken a helyeken hűvösek és párásak a reggelek. Ez kell a meszesedésnek. A régi telephelyem pont egy ilyen területen volt, és mióta áttelepítettem őket az új helyre (2006 tavaszán), azóta drasztikusan lecsökkent ennek a betegségnek az előfordulása. Most egy családnál láttam, ott is csak elvétve.

Szia!

Mindenképpen anyaváltás lesz a következő évben a meszes családnál és nem kisérletezem további gyógymódokkal. Talán amiatt sem múlt el a sztiropol kaptárban a meszesedés, mert a családjaimtól úgy 12-15 méterre egy patak csordogál és vizesebb, nedvesebb a környezet az átlagosnál.

Fuli!

A sztiropol kaptár konstrukciója miatt a meszesedésnek magától is
el kellene tűnnie,De ha mégsem így lesz akkor kövesd az előttem szólók Tanácsait.

Hasonlóképpen jártam, 2 családdal én is. 2 egymás melletti kaptár családjai meszesek lettek, az egyik kevésbé, a másik elég erősen. És éppen az utóbbi volt akácon a legjobb, legerősebb. Öreg is az anyám, fias , nép sincs annyi, mint a másiknál. A kevésbé meszes kigyógyult egy kis 10%-os ecetoldatos permetezéstől, a másik pedig még most sem. Mézük is kevés, népük is. Ugyanezt kaptam tanácsot a helybéli méhészektől, hogy etessem, vagy kapjanak mézes lépet, szűkítsem le amennyire lehet, és jövőre anyacsere.

Etesd fel télire. Túl fogja élni a telet. Takakard melegen. Majd jövőre le kell cserélni az anyát.

Sziasztok!

Szeretném tapasztaltabb méhészek tanácsát kérni.
Július elején vettem végre két kis méhcsaládot NB kereten, NB18-as kaptárban. 8 léputcásak voltak a családok, a fiasítást nem nagyon tudtam megbecsülni, mivel kezdő vagyok).
A családokat átraktam műanyag rakodókba.
Júlis 25-től mindkét családdal kapott 1:1 arányú szirupot. Összesen családonként 8 kiló cukor került feletetésre(szirup, később cukor+ rá víz formájában) kisebb-nagyobb megszakításokkal kezdetben kb. fél literes adagokba, majd augusztus végére már simán 1 kiló cukrot tettem 2 alkalommal az etetőkbe és öntöttem rá minimális vizet, majd ahogy fogyott a víz, utánatöltögettem. Közben aranyvesszőről volt folyamatos hordás és most is hordanak, de gondolom már csak mindenféle egyéb vadvirágról.
Az egyik családom 7,5 fél léputcát takar, ha nagyon szigorú veszem, akkor 7 léputcát.
A másik 8-9 léputcát. Ez utóbbi szemmel láthatóan népesebb és rengeteg fedett és nyitott méze van. 9 NB lép van az erősebb családnál és egy szűkítő keret és a 9 lép mindegyikében nagyon sok méz, talán a 3 táblás fiasításában valamivel kevesebb.
A problémám a gyengébb családdal van. Mikor megvettem a családot kb. 8 léputcás volt (júl.1.) Éppen csendes anyaváltás történt a családnál, mikor megvettem. Az új anyával úgy tűnik minden rendben van, petézik, csak az a gond,hogy a vétel után pár napra észrevettem, hogy költésmeszes ez a család. Bármivel próbálkoztam (Kömelsz, formalinos kaptárfertőtlenítés, szűkítés, rendszeres kaptáraljtakarítás (mivel a műanyag kaptár alja rácsos,de fennakadnak a maradványok a rácson) nem tudtam kigyógyítani a családot. A kaptár a talajtól 22 cm-re van és ,mint írtam rácsos az alja.
A családot leszűkítettem 7 keretre, a kijárónyílás 7 cm2-es nagyságúra. Mit tudtok javasolni, próbálkozzam még a gyógyítgatásukkal, vajon túlélik a telet?
Mézkészlete a gyengébb családnak kb.10 kiló, az erősebb családnak kb. ennek a duplája vagyis olyan 20 kiló, talán valamivel több.

Köszönöm a válaszokat!

Mi is három fiókon teleltetünk az állomány nagy részével már több éve.
A télen fenekeken van egy szellőzőnyílás a legfelső fiókon nyitott, védett kijáró mellett a jó szellőzés érdekében. Természetesen tavasszal alsó kijáróra váltunk.
A főhordáson kívül csak alsó kijáró van a termelési időszakban, amit nyár közepétől szúnyoghálós szűkítővel védünk. Rablást nem tapasztaltunk.
9 keretes kaptárainkban többnyire oldalszűkítés nélkül teleltettünk, de a tavalyi évben kipróbáltuk azt, hogy a felső fiókból 3 keretet kiszedtünk és a helyére fóliával védett hungarocell szűkítőt tettünk.
Nem elsősorban a jó telelés miatt, hanem a tavaszi első műlépezés megkönnyítése miatt tettük ezt.

Az idén is 3 fiókon teleltetünk, de azt még nem tudom, hogy szűkítjük-e a felső fiókot. Szívem szerint megtenném, de nem tudom az időjárás is engedi-e.
Ha nem szűkítünk egy - még korábban javasolt - "trükköt" azért kipróbálok: a telelő élelem kiegészítése után pár héttel a legfelső fiókban egy jó mézes lép helyére egy félig mézes-üres (-fias) keretet teszek fel. Ez elősegíti azt, hogy a fészek a két felső fiók között alakuljon meg. Bár hozzáteszem, hogy méztől elszakadás miatt még nem volt család elhullásunk.