Sorozat fúróval, 1/2NB-nél gyors és egyszerű! (4 fúrófej)

Bátyám erőteljes bátoritására vagy 400 keretnél bepróbálkozom a keresztbefűzéssel,5-szál drót vizszintesen.Furni az oldallécet elég szar,valaki kiprópálta már?

A tárolással nincs gond, remélem a lépekkel sem lesz.
Kaptárt festeni ilyenkor nem lehet, gyümölcsvirágzásra az a program. Szezonban a sok kis munka (pl 4000 keret műlépezése) torlódik és készen is van a káosz.
Köszönöm a válaszokat.

Biztos függ a viasztól / műléptől is, de valóban be tud repedezni! Nálam is volt egyszer hogy a ki nem épített műlépek között tavaszra lett jónéhány összerepedezett !
Azóta jobban figyelek hogy ne maradjon kiépítettlen műlépes keret őszre !
Műlépet besütni elég gyümöcs virágzáskor is !
Ha minden elővan készítve akkor úgyis gyorsan halad vele az ember !

Bizony be repedhet a drót menten, ha nincsen olyan helyiséged ahol fagy mentesen tudod tárolni, én is jártam meg egy évbe. Azóta csak a drótozást végezzük el télen, besütés csak tavasszal.


Üvs sojmos

Hogy most is érezzem a viasz illatát, elkezdtem besütni a műlépeket a bedrótozott keretekbe. A műlépeket felmelegítem, hogy később a kaptárban nehogy behullámosodjon. A kész műlépes kereteket húszasával zsugorfóliázom, így nem mozdulnak el egymás mellől. Ti hogyan csináljátok? Egy ismerősöm beoltott azzal, hogy a hőtágulás mait a lép ha hűl elkezd a drótoknál repedezni. Mondjuk én ilyet még nem tapasztaltam, de lehetséges.

Ami nekem előny, lehet hogy neked hátrány és fordítva akár azonos keretméretnél.

Jó néhány éve már csak otthon pörgetünk mert ehhez van meg inkább a segítő személyzet.A kinnt méheknél dolgozóknak valóban többet kell emelgetni a fiókokat,de ezzel egyúttal a méz is hazakerül,és nem kell kölön fuvar az üres és tele hordók szállítására.
Egyszerübb és komfortosabb az egyéb szükséges feltételek biztosítása is.

fejesmeheszet
A Zander megfelelője a fél NB...Rajzásgátlásnál úgy érzem alőnyben vannak a fél NB-sek,tavaszi fejlesztésnél nekem északi méhésznek már más a véleményem".A Zander keret 4-cm-rel magasabb a fél NB-nél ezért az anya 1000-petével többet rakhat keretenként.Egy fiókban a 10000-pete az előnye a szeszélyes tavaszi időjárás esetén a zander méretnek"Kaptár és tecnológia cimű Jankovics István irása 1969-ből.Minden keretméretnek és tecnológiának van előnye és hátránya el kell dönteni hogy az én élethelyzetemnek melyik szimpatikus ,ennyi.

Fedelezö gép vs magyar keretméretek: valamelyik régebbi méhészetben olvastam, hogy a profik küldtek ki a görögöknek 1/2nb, h kereteket, azok meg pikkpakk legyártották hozzá a fedelezö gépet. Természetesen ugy, hogy a kint megszokott rendszert bármikor hozzá lehessen illeszteni. Söt eljöttek, megmutatták, beüzemelték. Pénz kérdése az egész.
Mondjuk én könnyen ugrálok innen a partszélröl, engem nem fenyeget egyelöre ilyen gépek beszerzésének veszélye...

Én sem akartam beleszólni a beszélgetésbe, mert igazából nem látok különösebb problémát abban, hogy nem külföldi keretméreten dolgozom.
Abban egyetértek veletek, hogy az olcsóbb eszközellátás lehet a legfőbb érv mellette.
Személy szerint nekem ez nem érv, talán éppen azért, mert magyar "méhész hagyományok" alapján öcsémel magunk készítjük kaptárainkat és tartozékait. Eszembe sem jutott, hogy külföldről szerezzek be pl. etetőt.

Persze nagyméhészeteknél már felvetődik a probléma, nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy komoly gép beszerzése, de az itthoni viszonyok között 100-200 családos méhészeteknél ez nem igazán jellemző.

Tudomásom szerint külföldön nagyrészt más az ágazat berendezkedése is. A méhészek nem kaptár és kiegészítők gyártásával foglalkoznak, ők megveszik ami kell és méhészkednek, az eszközgyártók meg legyártják az eszközöket, lehet belőle válogatni.
Persze ez pénzbe kerül a méhésznek, amit szintén ki kell termelni, amihez nagyobb családszám szükséges.

Szóval én feltétlenül törnék pálcát afelett, hogy nem a kinti méreteket használjuk. Kezdőként egyébként is általában mindenki a környezetében ismertebb kaptártípussal kezdi, aztán ha a technológia megköveteli a váltást, akkor úgy is át áll egy másik méretre.

Én nem a keret hosszról beszéltem hanem a felületéről,ami majdnem megeggyezik.Különben egyedűl a Langstroth keret 44,8cm hosszú, a Zander42cm, az eredeti Dadant /47x30cm/pedig inkább az Ignác /50x32cm/keretméretéhez hasonló.Ezek alapján írtam azt hogy aki akar talál nálunk honos keretméretet.A külföldi gyártók is azért készítanek különböző keretméretet hogy védjék a saját piacukat.

Örülök, hogy más is csatlakozik.
[Egyrészt nem értem miért kellene külföldi keretmérettel dolgozni mikor majdnem mindegyiknek /minimális eltéréssel/van magyar megfelelője.
Szerintem ez a minimális eltérés a gépesítés területén nem minimális mert a magyar méret 42 cm, szemben a 44.8 cm-es nemzetközi mérettel és ez még nekem is aki erdészeti sulit végeztem soknak tűnik, a gépészekről nem is beszélve. Persze ezzel igen jól elvannak a hazai eszközgyártóink, mert "csak" ennyivel kell átméretezni a gépeket. Az elején én azoknak javasoltam, hogy ne csak magyar kaptártipusban gondolkozanak akik még most kezdik beállítani a méhészetüket. A régi beállt méhészetek létrehozóit nem akarom én áttéríteni, és magam se cserélem le a hunorjaimat, de a mostani tapasztalattal ha most kezdenék akkor a keretem szélessége 44,8 cm lenne.
A fórumot olvasva kezdett bennem változni az a vélemény, hogy csak egyforma keretméret lehet fészekben és méztérben. Fejemben már kezd kialakulni, hogyan fogom majd megoldani, de addig még sokat szeretnék itt róla olvasni.
Azt azért nem írom alá, hogy hunorról nem működik a szöktetés hiszen már jó régen alkalmazom. Akkor nem jó ha van fent fiasítás, de szerintem akkor félkereten se megy. A jó lefúvó pedig tökéletes hunornál is.

Olvastam az eszmefuttatásotokat először nem akartam hozzászólni de most mégis megteszem.Egyrészt nem értem miért kellene külföldi keretmérettel dolgozni mikor majdnem mindegyiknek /minimális eltéréssel/van magyar megfelelője.A Dadantnak a közép Boczonádi,a Langstrothnak a Hunor , a Zandernek a fél NB.Az eltérések mind 1dm2-en belűl vannak.A másik a különböző keretméret.Mikor KB 20 éve elkezdtem H fészek fél NB méztérrel méhészkedni enyhénszólva kinevettek.Akkor felénk a Hunor a 2x12 volt.Nem tudták megérteni hogylehet kétféle mérettel dolgozni.Holott csak az egyik mérettel dolgozok mert a tavaszi fejlődés a H fészken történik utánna meg fészket nem turkálunk mert ha időben van bővítve akkor nem szorúl meg.Pörgetéskor szintén nem bántom mert normál esetben csak a két szélső keret mézes és az meg kell a családnak akác utánra.Ami a lényeg nem mindegy hogy a 30-35kg Hunor fiókokat emelgetem/esetleg keretenként lerázom/vagy a 20kg félNb fiókokat leszöktetve vagy lefuvatva.A Hunor méztérnél a szöktetés nem működik,és az sem mindegy hogy egyszerre hány keretet tudok pergetni.
De ez csak az én privát véleményem.

Szia Zoltán
A hunor méret az megeggyezik a langsroth mérettel felületben,csak egy kellemesebb alakzat.Tesóm 30 éves de ketten veszik le a fiókot, én egyedül szedtem le a lent emlitett dadant mézteret eredmény:..futárszolgálat hozta németországból a sérvkötőt.Jelen pillanatban is rajtam van több szezont ezzel dolgoztam. Csináltam a vegyes méretet az agyamra hatott,szerintem tecnológiában egy minőségi visszalépés a kétféle keretméret inkább egy plussz droid.

Szia Tibor!
Jól elbeszélgetünk itt ketten, mást úgylátszik nem érdekel ez a téma. Nagyon igazad van a változást illetően, 94-ben amikor elkezdtem átállni rakodóra eszembe se jutott külföldi méretben gondolkodni, de most már más időket élünk. Szerintem nekem nem lesz már más méretem, de azt még eltudom képzelni, hogy a mézeltetésre a súly miatt félkeretes méztérre berendezkedem majd ha csökkenni látom az erőmet, és megérem azt az időt.

CsZoltán
Vártam egy keveset mert kiváncsi voltam másnak lessz é véleménye. Mint irtam engem majd keresztre feszitettek a nem magyar keretméret miatt és lám pár év alatt mennyit változotta világ ezek az urak most nem villantanak.Teljesen egyetértünk abban hogy a kezdő jobban jár ha elszegődik egy profihoz.De akinek már működő jól termelő tecnikája van az is egyszerűsiteni akar,kevesebb munkával újszerű tecnikával(önleröptetés stb) ugyanannyit vagy többet termelni.Vigasztaljon hogy langsroth kaptárhoz nem tudunk etetőfiókot venni mert a tamási rendszerre nem illeszkedik egyik gyártóé sem.

Kedves Tibor!
Egy kicsit félre értettél, mert nem azt mondtam , hogy az amerikai, német stb . technológiát kell lemásolni, mert annak nincs reális alapja nálunk. Más az éghajlat a méhlegelő nembeszélve a méhekről...Nekünk azokra a kaptártipusokra kell átültetni a mi hazai technológiánkat, és ennek nem hiszem hogy az a néhány centi méretkülönbség a gátja, és aztán kitudnánk használni az előnyeit az eszközök beszerzése terén. Amikor azt javasoltam, hogy lekell másolni egy technológiát a környezetéből nem az ország másik végére gondoltam, és fentartom azt is, hogy egy kezdőnek elkell menni "gyakorlatra" egy tapasztaltabb méhészhez és csinálni a technológiáját, ha nincs neki rossz mentort választott. Majd ebből kialakul az ő saját egyénre szabott technológiája, ezt már sokan leírták mások is és én maximálisan egyetértek velük. Nagyméhészetben kell lenni technológiának lásd Csányi testvérek, Dr. Cserényiék, Janovics akik elmondják előadásokon és még sok van akinek van csak nem tudjuk, mert nem tart előadást csak tonnaszám termeli a mézet.

bükk leirta a lényeget
A mi krajnai méhünkkel nem lehet megcsinálni azt amit a világon nagyonsokezren a dadant és langsroth kaptárban mert nem csak a kaptár más a méh is.Én elmentem németországba megnéztem méhészetet,tavaszi fejlesztésre van 3-hónap majd sorba jönnek a nyári mézelő növények.A méhész havonta levesz egy fiók mézet átlagba 80-110 kg-ot.De mit tanuljak én ettől a méhésztől amikor a fészekben buckfast méh van.Legközelebbi méhészt megkeresni és lemásolni a tecnológiát...,A kis apró részletekben van a lényeg meg egyépként ez a másolgatás nekem nem szimpi jön ez saját kútfőből is,csak többet kell vele küzdeni.Unokatesóm egész évben telefonos kapcsolatban a mesterrel,hozzá nem nyúlt a kaptárhoz még nem kapott jóváhagyást eredmény: nagyonsok raj a fán..egy két apróságot elfelejtett a mester.Tudod mikor fogok járkálni az ország másik végére és telefonálgatni 50000-ezerért.Kétségtelen sok időm elment a kisérletezgetésekkel de engem már nem lehet félmagas lózungokkal hülyiteni.Az én élethelyzetemhez a folyamatosan turkálós méhészkedés nem ileszkedik(eddig nem ebből éltem).Buckfastot is kipróbáltam ott más problémák vannak,hogy a külföldi multi eszközgyártók olcsóbbak azt elhiszem de 3-évvel ezelőtt a fórumozótársaim osztályfőnöki rovóba részesitettek mert nem Magyar keretmérettel méhészkedek.

Ha nem harakszol, még szeretnék kérdezni.Ha időben szétrakod a 1-2. fiókba a fiasítást akkor megtudod állítani a rajzást? Anyarácsot gondolom használod 1-2 fiók között.

10

Neked hány keretes egy fiók?

Nekem 3 hunorfiók van, de gondolom félkeretnél is megoldható a 2. hunor fiók amit röptető kerettel leröptetsz és felhasználod szaporításnak, utána már minden méztér félkeretes lesz mire pergetni kell.

A hunor f.+1/2méztér esetén mi a megoldás, csak a fiaskeretek kivétele (szaporítás)?

Igen. Ezért kell széthúzni a fiasítást 2 fiókra, de anyarács nélkül nem marad lent az anya.

A hunornál is hasonló a helyzet, már mint, hogy 7-8 keret fiasnál már felébred a rájzási láz?
Itt ugye a keretméret is kissebb valamivel. Vagy ez függ a fiók keretszámatól is (10, 11, 12)?

Az eszközökről írt gondolatmeneted helytálló,irigylésre méltó hogy az amerikai méhész mennyiért tud hozzájutni felszerelésekhez,vagy mit tartalmaz egy kezdő méhész szett 180$-ért.Egy egyszerü Ft-ra átváltás nem minden.
Azért azt ne felejtsük el a Dadant-Langsroth kaptárt és a kezelési technológiát az olasz méhre találták ki,amely kevésbé rajzik nem csak közvetlenül a fészek fölötti fiókba hord.
A csak 7 keret fiast úgy érik el hogy a 10 keretes fészekbe 1 vakkeretet is használnak a túlfejlődés megakadályozására
Kis túlzással tavasszal fölrakják a 3-5 mézkamrafiókot,ősszel meg elszedik.
Ez a mi krajnai méhünkkel nem megy.
Nemrég egy Dadant-os előadást hallgattam meg itthon,ahol az előadó szerint 5-600 család szükséges a megélhetéshez(?!),és rajzás ellen saját Buckfast méhtenyészetet tart fenn.

Nagyon jól rátapintottál a lényegre 8 fias lép nem lehet egyben mert menthetetlenül megrajzik, de ebből adódik a megoldás is. Felét fel kell tenni az anyarács fölé, vagy szaporítani. Azt azért nem gondolhatod komolyan, hogy a világ sokszázezer méhésze tudja használni csak mi nem. Nem vagyunk mi butábbak tőlük. Csak van egy nagy bajunk, hogy mi mindent jobban tudunk másoknál.(Én is ) Aki mézet akar termelni haszonnal annak nem szabadna próbálgatni, kisérletezgetni. Azt csinálják a kutatók és a hobbiméhészek. Meg kell keresni a környezetében a legjobb átlagokat elérő méhészt és lemásolni a technológiáját, és megadni mindent a méheinknek. Utánna ha a technológiátg betartjuk és a fentiek is kedveznek akkor biztos jótermésünk lesz.
Az a 2 cm es különbség nem a méhészkedés gyakorlatában jelentkezik, hanem az eszközök átvételét akadályozza meg nálunk.(A felsőkeretléc hosszára gondolok.) Ez pont arra jó mint Záhonynál a vonatok átrakása az ottani tengelyekre, egyszóval csak akadály. Nem tudom elképzelni, hogy aki tud Hunorban vagy 1/2 NB-ben méhészkedni, az netudna Dadant vagy Langsroth méretű kaptárakban. Végezetül csak anyit, hogy nem akarok kaptárvitát elindítani, de most műanyag keretetetőt akartam venni és már rég volna ha nem Hunorom hanem Dadant kaptárjaim volnának.

Csak segitőszándékkal dumálok beje.
Csikó koromban vásároltam(ezzel kezdtem) családokat dadant fészek zander méztér.Annyit szenvedtem vele mint Jézus a kereszten,valószinű hogy nem voltam a szakmai tudásom csúcsán de a mai tudásommal is azt látom nehéz ügy a dadant fészek.A világ legjobb fészekméretét képzeljétek el,iszonyú sok bogár tud benne lenni.Ha kevés a fészekben a bogár az anya kiszoritja saját magát ha sok megrajzik,állandóan turni kellett a kaptárakat az optimális fiasmennyiséget figyelve.Nekem az okozta a problémát hogy 7-fiasnál még nem rajzott 8-nál már elkéstem végigsöpört a rajzási láz.Visszaemlékezve annak működött jól akik több éve szelektált (sajátmaguk nevelték az anyát) a nem rajzó hajlamú anyákkal dolgoztak.Igy átalakitottam az egészet zander méretre,ezzel egyidőben az unakaöcsém NB-ről átállt langsroth méretre.A problémáink nem szüntek meg de úgy érezzük ezeknél a méreteknél valamivel kevesebb a bogarunk de jobban be tudunk avatkozni.

Köszönöm.

Akkor végül is a keretmagasság nagyon hasonló a hunoréhoz.

Langstroth: 44.8x23,2 cm
Az eredeti Dadant: 43,5x30 cm, de módosították 44,8x28,6 cm-re és 1917 óta már csak így gyártják.
Az alkalmazott fiókszám változó, hiszen amerikában teljesen más a méhlegelő mint nálunk, de a rakodó egyik nagy előnye, hogy mindig olyan méretűre növeled amilyen szükséges. Én azért mondtam mert a világon ez a két tipus van legjobban elterjedve és minden eszköz kapható készen nem kell alakítani. Szerintem itthon azért nem terjed a "nagyok" között mert nem tudják a szaporulatokat kereten értékesíteni.

Üdv.!

Leírnád a Langstrot, és a Dadant tipusú kaptáraknak mennyi a keret külmérete, ill. milyen és hány méztéri fiók való rá? Nem igazán ismerem ezeket. Köszönöm.

A kérdésed egy kicsit bizonytalan, de szeretnék segíteni. Nekem 15 évig NB-18 kaptáraim voltak igaz nem sok 50-60, és 1995 óta pedig rakodók, így sejtem mit akarsz kérdezni. Tavasszal ugyanúgy kezeled őket mint fekvőben mert még nincs fent a méztered, vagy ha nincs hol tárolnod a fészek alatt van és így nem kell hajolni ami nagy előny mikor a századik családhoz közelítesz átvizsgáláskor. A későbbi kezeléseknél ha a fészekben akarsz turkálni a hátrány a rakodónál van mert a mézteret (méztereket 2-3 1/2NB) le kell emelgetni, de ez eltörpül a mézelvételnél szerzett előnyhöz képest, hiszen hizlalt keret vagy anyarács (csak pálcás) alkalmazásával eléred, hogy a mézterekben nincs fiasítás és szöktetővel, lefújóval nagyságrenddel több mézet tudsz elvenni tehát több családot tudsz ellátni mint fekvőben. Ha nem akarsz több családot akkor több idő jut a gyerekeidre, magadra mert a több pénzért nem érdemes megrokkanni és ötven felé az orvosnak hordani. A másik nagyon nagy előny, hogy kellő számú tartalék fiók és lép esetén a pörgetés időben csúsztatható. Fekvőnél nincs mese pörgetni kell, rakodónál elég kicserélni a méztereket üresekre. Tehát én ajánlani tudom az átállást, később gondolkodhatsz majd a fészek méret megváltoztatásáról is Dadant, Hunor vagy 1/2NB, de nem biztos hogy kell, mert jó lehet az NB is, de erre én nem tudok tanácsot adni. Azt tudom ha most váltanék akkor csak a két legelterjedtebb jöhetne szóba (Langstrot, Dadant). Miért? A világ bármely részéről lehetne venni hozzá eszközöket fedelezőgép, pergető, keret, kaptár, stb. és ez ma nem álom hanem valóság. Szerintem annyival nem olcsóbb otthon barkácsolni főleg ha az ujjadba is belekóstól a gép. Persze kivételek mindig vannak és azok nyugodtan csináljanak kaptárt, keretet stb.de én nem születtem asztalosnak a méhészkedést pedig megszerettem és még remélem sokáig bírom csinálni. Bocsi, hogy egy kicsit hosszú lettem!!!

Kizárólag családvizsgálatnál szerintem is gyorsabban lehet a fekvővel haladni hiszen csak azokat a kereteket kell mozgatni amit feltétlenül szükséges.

Valahogy ráhibáztál, szerintem pont ez az a részlet amiben a fekvő nem szenved hátrányt.

Üdv. jani bátya

A családok kezelésénél kevesebb keretet kell átnéznem ezáltal ugyanannyi idő alatt
több családot nézhessek át

Érdekes a kérdés, miben szeretnél gyorsabban haladni?

Üdv. jani bátya

Sziasztok!Azt szeretném tőletek kérdezni,hogy mi a véleményetek az NB+1/2 mézterű technologia vagy a fekvő rendszer a jobb.Mert én eddig NB-20-as kaptárral méhészkedem, de
érdekelne,hogy a rakodó rendszerrel gyorsabban haladnák e

Az ismeretterjesztő cikkekhez írd be a keresődbe a "méhészet"-et és kiad 250000 találatot.
Tudományos cikkeket is biztosan találsz,de vedd fel a kapcsolatot a gödöllői Katki-val ott biztosan tudnak segíteni.

Igen, ezeket gyanítottam, mert a neten is a 70-es évekből való könyvek vannak vagy még régebbiek! A könyvtárral az lesz a bajom, hogy ott max 2 hónapra lehet kihozni, nekem meg tovább kell, de azért ez is több, mint a semmi, köszi !
Mégegy kérdés! Ismeretterjesztő és tudományos cikkeket hollehet találni? Ti biztos otthon vagytok a témában!
Köszönöm előre is !

Szakkönyvet könyvtárakban is lehet találni, igaz jobbára régebbieket, de ezek még mindig többet érnek mint néhány újonan megjelenő idegen nyelvből fordított.

Köszönöm szépen, ez igazán gyors válasz volt ! Meg is nézem gyorsba az oldalt!!!
Vác mellett lakom Sződön, itt is van méhész kolléga, és fel is keresem, köszi a tippet!!!!!
Szia, Ági

Szia!
Szakirodalomban keresd Zsidei Barnabás, Őrösi Pál Zoltán műveit. De szerintem a legegyszerűbb az lenne, ha felkeresnél egy a közeledben élő méhészt és a területi méhészeti szaktanácsadót, a területi méhészklubbot.
Szakirodalmat sztem kaphatsz kölcsön is az illetékes méhész kollégáktól.
Merre laksz? Itt megtalálod a hozzád legközelebb lévő szaktanácsadót, hívd fel, biztosan segít.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_contact&catid=24&Itemid=54

Sziasztok!
Elnézést, hogy idejöttem zavarni, de a segítségeteket szeretném kérni!
Diplomamunkaírás előtt állok, és a diplomatémám a Méhészeti technológiák! Anyagra lenne szükségem, és olyan zöldfülű vagyok a témában, hogy teljesen ! Szóval, ha tudnátok ajánlani könyveket, vagy netoldalakat, ahol ki tudom okosítani magam, azt nagyon megköszönném!!!!
Bocsi mégegyszer!!!!
Sziasztok, Ági