Srácok!
Tavaly 17 cipelt petére húzott bölcsőből egy anya sem kelt ki
direkt külön keltettem őket próba végett úgyhogy ezután a
méztér bölcsőzésével nem foglalkozom.

Tsanyi !
Pontosan arról beszélsz a kelő fedett fias elvételével amire én a technológiámat alapozom a leröpítéssel egyetemben. De ezt már fiókosan csinálom, mert keretezésre és nyolc napos átfutásokra nincs időm. Most már egyszer tényleg leírom az egészet. Amit említettem az egy ugyanolyan kényszerhelyzet volt, mint amilyen fenyobé lesz, csak nálam porckorongsérv miatt.

Cerana!

A cipelt petére emlékszem mert nálam is megtörtént.
Amit írsz a "késleltetett anyanevelés" ez számomra teljesen új .....és megmondom őszintén, eléggé nehezen elképzelhető.
Abban viszont egyetértünk, hogy kelés előtt egy-két nappal már késő az anyát elvenni.
Ha azonban 8-naponta átfutod az állományt, akkor nem kerülsz ilyen helyzetbe. Ha fedés előtt, vagy fedés után 1-3 nappal elveszed az anyát, akkor a vele elvett fiasításnak nem annyira a mennyisége inkább a minősége számít. Csak kelő fiast veszek el és nyitottat nem. így a családnál lévő dajkaméhek melója még 3 napig nem csökken a kelő peték miatt, viszont kevesebben vannak mivel az anyával is vettem el. A 3. nap után pedig hiányzik az utánpótlás a 4 keret kelő méh, ezért áll le a rajzási láz.
Szerintem.

Tsanyi !
Nem tudom emlékszel-e arra, amikor még anno a régi fórumon a peték cipelésésről volt szó. Akkor erre én nem is gondoltam, de elfogadom, hogy létezik, mert sokszor van rá utaló jel. Viszont abban is biztos vagyok, hogy létezik a késleltetett anyanevelés. Ekkor szinte a fedés előtt álló napon kezdenek bölcsőt húzni a fiasra, és így 3-4 nappal meghosszabbodik a fejlődési idő. Főleg ezzel tudom magyarázni azt, hogy még 20 nappal az anya elvétele után is (egy teljes fiók fias és hozzáfüstölt rengeteg fiatal méhhel együtt) tömeges (!) rajzás van. Az is igaz, hogy tartalékolják az anyát, nem engedik kibújni a bölcsőből (rossz idő esetén bárki megfigyelheti) ezzel is tolódhat az idő. Az a tapasztalatom, ha egy család eljut a fedett bölcsőkor második felébe, akkor nem érdemes bajlódni vele, mert mindenáron rajzani akar majd, legcélszerűbb szétszedni. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ebben a rajzási mániában a simán kelő anya azért veszik el, mert nem történt meg a rajzás, és kivárják, amíg több anya kel.

Repce végén, akác elején oszd meg a túl erős, de még nem rajbölcsős családokat. Negyedik napon rombold le a rossz anyabölcsőket. Ebben az időszakban a párzási veszteség szinte nulla. Ezzel a módszerrel talán lesz egy kis mézveszteséged akácon, de nem akkora, mint a lerajzás esetén, ráadásul a szaporulatokkal nyersz is. Ha nem akarod a szaporulatot megtartani, akkor eladod őket vagy egyesíted olyan családdal, ahol anyát akarsz cserélni.

Köszönöm a segítő gondolatokat!

Ha valakinek van még vmi jó ötlete kérlek ne fogjátok vissza magatokat!

Jónak tűnik amit írsz.
Különben készültem már, van 31 4-5 NB kereten betelelt kis családom fekvőkbe, amiket tavaly böngésztem össze, hogy akármi lesz, legalább a termelő családszámomat fenn tudjam tartani.
A facéliára, meg ilyesmire így nem is készülök, majd 2011-be...

Az elmúlt években is volt néhány notórius rajzós, és csak akkor álltak le a rajzással, amikor a fias nagyon nagy százalékát elszedtem.

Jogos a megjegyzésed.


Valószínű, hogy nálam ez a hiányosság. A tavasszal figyelni fogok erre.

Hát lehet, hogy csak szerencsém volt. 100 családból 3 rajzott meg, igaz azok is a végén amikor már nagyon időhiányban voltam.
Szerintem a fő hangsúly az írásodban az is-en van. Rajbölcsőből sok van, nem szokták nálam úgy eldugni őket, hogy 1-2 legalább ne látsszon. Ha pedig látom akkor lépenként folytatom ...
A lépekkel kapcsolatban amióta az 1 fiókra korlátozott fészekbe igyekszem nem rakni műlépet, csak szűzlépeket, és a második fiókban építtetek sokkal szebben kiépített lépjeim vannak. Bandi barátom 2 fiókos fészekkel dolgozik (2*9) Ő a 3. fiókban építtet. Mesélte, hogy nála legtöbbször úgy indul az építés, hogy az alsó léchez kötik .....
Cerana!
Nem igazából értem a különbség okát.
Kelés után az anya 3.-6. napon repül ki először ha jól emlékszem. Arra már nem maradhat más bölcső ....????? Illetve nyitott fias se, legalább is amire bölcsőt húznának.
Te is kelő fiasokkal illetve dajka méhekkel együtt vetted el az anyát? Talán itt lehet az eltérés oka.

Bálint!
Sokat gondolkodtam az általad említett problémán,és sajnos
arra a megoldásra jutottam,hogy egyedül a kalitkás mézeltetés lehet
a számodra kielégítő megoldás.Igaz így is legalább egyszer át kell
nézni az összes fészket,de mégis könnyebb ütemezni mint a véletlenszerű
rajzós családok fészkeit turkálni.Sajnos nálad az idei év a kompromisszumokról
szól,de inkább akácon legyen sok mézed rajzás nélkül mint idő hiányában
a környékbeli kezdőknek alapozd meg a jövőjét.A kalitkázásnak pedig az is az előnye,
hogy utána az anyaváltást is könnyebben elvégzed.
A kieső fias biztosan hiányozni fog,de naprára már megint teljes értékűek lesznek.
Mindemellett nyugodtabban készülhetsz az államvizsgáidra lesz mézed és megmarad az állományod is.
Estlegesen a bölcsőzéskor lévő fiasok felhasználásával készíthetsz műrajokat a későbbi
családveszteségek pótlására.

Tsanyi!

Mi, akik félkeretes rendszerben méhészkedünk, könnyen hangoztatjuk ezt a technológiai fogást.
Nekem viszont nem ilyen egyértelműek a tapasztalataim. Amikor kezdtem a méhészkedést akkor is félkeretes kaptáraim voltak, azonban csak NB kereteken tudtam méheket vásárolni. Így az első két évben (három tavasz) NB+1/2NB renszerrel dolgoztam. Nem volt más megoldás többször lapoztam rajzási időszakban az NB fészkeket.
Amikor sikerült a teljes állományt félkeretesre fejleszteni örültem, hogy egyszerűsödni fog a munkám, s az általad említett módszerrel könnyebben haladok. De a gyakorlat felülírta az elméletet. Azt tapasztaltam, hogy ezzel a módszerrel kb. a családok 20%-ánál nem lehet észrevenni a bölcsőket. Ez 100 családnál 20 család termelésének kiesését jelentené megrajzásuk esetén.

Amit feltettél képet, azon egy mintaszerűen kiépített lép látható. Azonban sok lépnél a két alsó sarkot közlekedő járatnak használják és gyakran oda is húznak bölcsőt. Ezek a bölcsők fiókos kezeléssel sokszor nem vehetők észre. Ha nyugodt akarok lenni, akkor átlapozom a fiókokat. Igaz ilyen időszakban már csak egy fiókot kell.

Ez "derekas" munka, mert szét kell szedni a kaptárakat. Én nem panaszkodok, mert jól esik a mozgás, de akinek derékproblémái vannak, vagy nem emelhet nehezet, az ne is gondolkodjon ebben a rendszerben.

Ui.: Amit írtam, természetesen erősen "rajzásos évre" értettem.

Tsanyi!
Lehet, hogy nekem azért nem működik a rendszer (nagyon nem), mert akác alatt szinte nulla százalék a bepárzás eredménye. Ennél fogva az első kikelt anya eltűnése után, egyszerre kelnek a pótbölcsőből az anyák, ami a rajzást okozza. A rossz párzás okának a nagy méhforgalmat tartom akác alatt. Lehet, hogy az a problémám gyökere, hogy a kaptárak előtt levő kisebb fák az utóbbi években nagyon megnyúltak, és a méhek a kaptársor feletti folyosón húznak be, ami az anyák tájolását megzavarja. Konténernél szintén problémás lehet a párzás (úgy tudom fenyobnek az van), és hasonló szituációba kerülhet, mint én.

Márpedig vagy lebölcsőzöl,hogy csak egy maradjon vagy szaladgálsz a rajok után.Ha egynél több bölcsőd marad akkor megrajzik.Másként nem jó a technológia sajnos,de így működni fog.

Kétanyás Nb-ben szokás volt mindkét anya elvétele néhány kerettel, sőt volt aki zárkázta az anyát akáchordás alatt. Sokan csinálták régen amikor a nyári legelőről nem nagyon volt mit pergetni. Ma már az nem divat.
Soha nem csináltam, de vándoroltam együtt ilyen méhésszel. Szép pergetési eredménye volt mindig, de elnéptelenedtek a családok. Minden évben vásárolt méheket, hol ősszel, hol tavasszal, hogy feltöltse a kaptárait. Állandó anyaproblémája volt és vásárolta az anyákat. Az anyaprobléma miatt meg szidta az anyanevelőket.

2-3 éve kezdtem el csinálom, kb azt amit fenyob leírt, úgy hogy nem régiek a tapasztalataim. Én az anyát 4 táblás zömében fedett illetve kelő fiassal, a rajt ülő néppel együtt, teszem új fiókba, illetve kaptárba. 2 fias keretről söprök hozzá még fiatal méheket. A bölcsőkből csak egy maradhat!! különben tényleg kimegy a raj. Ilyenkor ha húz is bölcsőt, a meghagyott bölcsőből kelt anya lerágatja, eddigi tapasztalataim szerint.
Érdekes, ha az anyával elvett kereteken lévő bölcsőket nem romboltam le, akkor sok helyen leváltották az elvett anyát.
Ha amúgy jó tulajdonságú családban történt az eset, idősebb anyánál, akkor ezek is nagyon jó anyák lettek.

Fenyob!
Nem tudom, hogy csak az én méheim ennyire deviánsak, de szerintem a saját tapasztalataim alapján nem fog működni ez a rendszer. Azért nem, mert amelyik család rajzásnak indul, ott anyátlanítás nélkül is a bölcsőzés után elkezdik húzni a nyitott fiasra a bölcsőket. Ezért kell ilyenkor hetente bölcsőzni, mert nyolc nap után tutira van (nem egy ) kelő anya. Akkor pedig rajzanak, még anyátlanítás esetén is, mert szerintem a rajzást magát az egyszerre kelő anyák indítják be. Ha a családnak arra van ingerenciája, hogy rajozzon, akkor nem fogja az érett bölcsők számát korlátozni, ami egy kölyökcsaládnál még működik, de ott is gyakran előfordul még szeptemberben is, hogy öklömnyi rajok kimennek. Én a helyedben megosztanám a családokat.

Re:tsanyi

Sajnos a NB fészekkel nem ilyen könnyű, muszály végiglapozni.....

Re:john

Az általad leírt bölcső szelekcióhoz még egy kaptárbontás kellene, és azt tudom, hogy arra már nem lesz energia, ezért kellenek a tartalékok, meg a rendelt anyák, hogy ahol kiderül, hogy silány anya sikerült, ott cserélni kell, illetve a jelenleg üzemelő konténerben sajnos többször előfordult, hogy a nászrepülésről visszatért anya eltájolt....

Viszont attól félek, hogy akác pergetésnél lesznek még anyátlan családok, és a hordástalanság miatt bekövetkező kutatásnak tisztességes rablás lesz a vége!?

Még itt van a szöktetés problémája, nem tudom mennyire működik a szöktető fiatal, esetleg még be nem párzott anyánál?

...és itt célbaérkeztél.
Ezek az anyák már csak legfeljebb a következő évben rajzanak.
A párzás sikerességét azért ellenőrizni kell!

Az elgondolás jó,működik így,csak az anyacseréket nem értem.
Valóban csak egy bölcsőt kell hagyni,de az elvétel után ha 5-6 nap múlva bölcsőzöl és leszedsz minden fedett bölcsőt és csak a jó helyen lévő legfiatalabb bölcsőt hagyod meg akkor nem kell lecserélned az anyáidat.

A félkeretesben nem kell sokat turkálni. Fiókos kezelés. Egy pöff ... megnézed felülről a kereteket, a fiókot leveszed ráteszed a szomszéd kaptárra. Egy pöff .. a lépek aljára végignézed ... Ha van rajbölcső az jellemzően a lép alján, néha tetején ...
valahogy így......

Kőkorszaki elgondolást szeretnék vázolni::

Töröm a fejem, hogy a tavasszal hogy is tudom kaptárban tartani a méheimet és akácról is jó eredményt hozni, ugyanis szinte semmi időm sem lesz, mivel júniusban kell befejeznem a fősulit, államvizsga meg ilyenek, meg munkahelyem is csak van...

Új keretekkel, műléppel, üres kaptárakkal készülök bőven. A méhek nagy százaléka NB+fél NB kaptárakban van. A repce még talán simán lemegy, és amikor látom, hogy elkezdenek bölcsőzni az összes bölcsőt húzó családot leanyátlanítom, és hagyok 1-1 bölcsőt! Így ezek a családok már akác alatt nem tudnak rajzani, tehát tőlük már csak pergetni kell! Amelyik családnál látszanak a rajzás jelei anya el.
Azzal tisztába vagyok, hogy az anya hiány miatt le fognak gatyásodni kissé, tehát a nyári méhlegelőt nem fogom tudni jól kihasználni, de mindent nem is lehet. Az elszedett anyák közül 15 20 db-ot elrakok 2-3 keret fiassal tartalékba. A nyár közepére pedig rendelek anyákat hogy az ellenőrizetlenül kelt anyák jó részét le tudjam cserélni.

Kinek mi a véleménye? Vmit csinálnom kell, mert nem lesz időm 2-3 héten keresztül könyékig a kaptárakban lenni bölcsőket keresve.

[

Van itt még egy fontos tényező a technológia változtatásnál és ez a méhész életkora.
Ahogy múlnak az évek/évtizedek muszáj ehhez alkalmazkodnunk.
Probálgatom is az 1 fiókra zárást,mert az 5 fiók mostanság már túl magas.

Én 20 év után (és nem sokkal 60 előtt) is szeretnék még sok mindent kipróbálni!

szia Vili!

Én idén voltam Dohos László előadásán.
Magával ragadja az embert,az biztos.Nem tudom,hogy minden kezdő olyan-e,mint én,hogy mindent kiakar próbálni!De úgy vagyok vele,hogy elősször minél többet tanulni,tapasztalni,aztán lehet kisérletezni.Azt viszont már az előadáson eldöntöttem,hogy majd kipróbálom pár családdal a dadant kaptárat.Kiváncs vagyok,nálad hogy muzsikálnak majd a családok.Még ami a ter,hogy Buckfast anyákkal dadant kaptárban megpróbálni pár családot,szerintem jók lennének együtt.

Persze, tudom, hogy semmi sem fehér vagy fekete.
Tapasztalatból ismerem Tükör által említett előnyt a telelésnél és annak előkészítésénél. Nem is e miatt, hanem a mézeltetés miatt próbálkozom. Egy félfiókon tartva a fészket a termelési időszakban sok munkával, odafigyeléssel és hibázási lehetőséggel jár. Kettőn (NB) sok a bentmaradó méz a koszorúben (legalábbis nálam így volt).
Keresve a közbenső lehetőségeket (nem titkolva Dohos néhány éve hallott előadásának hatását), látom (remélem) megoldani ezzel a fészekmérettel. És ez azért 3 cm-el magasabb a H-mál, ami magában nem sok, de 40x3x10=12 dm2 ami több mint +1 H keret (~11 keretes H fiók csak praktikusabb méretben)Dehát mint a vak mondta: Majd meglátjuk

Igazat adok Tükörnek hiszen a problémát én is úgy oldottam meg, hogy napraforgótól repcéig kettő hunor fiókon vannak. Van hely a mézkoszorúnak, februárban nem kell izgulni, hogy elkésem-e a cukorlepény beadást. Az Ő megoldása annyiból jobb, hogy egyben van a lépfelület, de azért nem Állok vissza NB-ra. Azért eltelt egy kis idő nálam is mire megvilágosodott bennem ez az ötlet, pedig nyilvánvaló volt. Minekkényszerítsem egyfiókra őket nagyon jól áttelelnek két fiókon csak felülre kell tenni a fészket ( de maguktól is feljönnek) tudják ők jobban mint mi.

Én épp erről írtam egy litániát,ami eltűnt.
Hogy én azzal a mérettel kezdtem a főállású méhészkedésem.Felénk ez volt a KB méret.
Vagy 10 évig használtam.

A vég következtetést írnám most csak le.Mióta NB: nyugodtabb ősz (augusztus-szeptember) ,nyugodtabb tavasz (több nép ugyanolyan beállítás mellett)(öt fedett fias gyümölcs második felében),és durván 20% termés+.

Köszönöm!
Akkor felénk a 42x30 lehet a megfelelő méret.Kiváncsi vagyok,hogy nálad majd hogy válnak be.Majd írj róla!

A "kiváló kaptár" relatív fogalom! Leginkább a méhészkedés helye azaz a méhlegelők, időjárási viszonyok határozzák meg, hogy ott mi a kiváló.
Pl. az általam említett helyen nincs dömping mélegelő, viszont szinte folyamatos volt a hordás és a mézelvétel.

A 42-es szélesség miatt!

Vili!
Hülyét fogok kérdezni,de miért kell magyarosítani a dadantot,azt egy kiválló kaptárnak mondják.

Köszönöm a segítséget.

Szerintem túl nagy problémát csináltok ebből a dologbó.
Én csak március végétől kb. egy hónapig figyelek erre a dologra. Ha reggel felkelet és fagy volt az éjjel akkor nyargalok és viszek nekik melegvizet. Meg akkor ha napközben sem várható 10 foknál több. A vizet szigetelt tartályba töltöm csepegtetőre állítva. Mióta így csinálom nem volt ledermedés.

Az én itatómat is minden reggel fel kell tölteni meleg vízzel.
Maga a tartály lehet egy csappal ellátott műanyag tartály is csak kívül be kell burkolni
5-cm-es hungarocellel. Ez képes egész nap tartani a meleget.
Nálam egy padlóból motorfűrésszel kialakított itató vályúba csöpög a meleg víz.
Nagyon szeretik a lányok. Ara kell vigyázni, hogy a csap el ne tömődjön.

Ha ki tudsz menni minden reggel, akkor az általam korábban használt itató jó lehet:

Egy régi NB fiókba szerkesztettem egy kb. 12-15 cm mély tepsit horg. lemezből, ami bele passzolt a fiókba, körbe teljesen zárt. Alatta egy kivágott ajtón berakott olajégő égett, aminek a füstjét egy kályhacsövön vezettem el. Az olajégő nem más, mint egy festékesdoboz, a tetején kb. egy forintosnyi lyukkal, benne egy szorosan összetekert lenvászon kanóccal. Gázolajjal működött, de spiritusszal is üzemeltethető. Ez drágább, de nem kormol.
Reggel egy vödör meleg vizet öntöttem bele, rá az úszó, majd begyujtottam az égőt. Késő délutánig langyosan tartotta a vizet. Estefelé általában a láng magától elalszik, mert a tepsi aljára rakódó korom ráesik a lángra, és eloltja azt (időkapcsoló )
Két úszó volt hozzá, az egyik mindíg száradt. Most már azért ne alkalmazom, mert a méhek 100 méter távolságról 6 kilométerre kerültek, bár ha szükséges lesz, lehet, hogy idén is beüzemelem. Végülis még megvan.

Sziasztok!

Szeretnék én is csinálni egy melegvízes itatót, csak az a gondom, hogy az én telephelyemen nincs áram, tehát ilyen elektromos dolgok nem igazán megoldhatók.Tudnátok nekem valami megoldást javasolni? Előre is köszi.

Üdvözlet! Mikor szoktad kirakni az itatót? Akkor a te itatód is bojlerből készült? Ha igen akkor a vizet hol töltöd bele az alján a hidegvízzel jelölt csövön, vagy a tetején ? Hány fokra állítod be ahhoz , hogy a víz jó legyen? Ha tudnál küldenél egy képet az itatódról? Összehasonlítás végett. Előre is köszönöm.
Az itatót akkor szoktam beüzemelni mikor a fiasítás megindul és az időjárás lehetővé teszi a méhek kijárását, ez kb. március eleje. Lehet látni mikor kezdik látogatni az itatót. Nekem a csepegtetős nem vált be, sürün eldugult. A víz mennyiség beállítása állandó felügyeletet igényel. Reggeli órákba feleslegesen folyik a víz, délben meg nem elég. Ezért egy úszós itatót használok erre a célra. Ebbe max hetven liter víz fér, és a fogyasztástól függően töltöm fel. Mikor már nagyobb mennyiség kell melegvizet öntök bele.

Nem tudom, hogy mekkora az állományod, de az a 100 l víz igen sok.(még fürdőviznek is ) Kevesebb vizet kevesebb energiakts-el tudsz melegen tartani.
Nálam alapban a 20 l kettő nap csöpög le. A deszka alján van egy edény uszóval (ha nem venném időben észre, hogy elfogyott) de mindig a deszkán szivogatnak. Amíg melegítést igényel a víz, addig meg nem csöpögtetem, hanem a melegített vizen uszó van.
Mikortól érdemes itatni? Amikor a méhek már kijárnak.

Üdvözlet! Mikor szoktad kirakni az itatót? Akkor a te itatód is bojlerből készült? Ha igen akkor a vízet hol tőltöd bele az alján a hidegvízzel jelőlt csővőn, vagy a tetején ? Hány fokra állítod be ahhoz , hogy a víz jó legyen? Ha tudnál külddenél egy képet az itatódról? Összehasonlítás végett. Előre is köszönöm.

02.16-ai fotóm nyúlketrec kinézetű de pároztatónak szántam.Véleményetek szerint a papir kivül folpakkal belül(nem tudok vele mit kezdeni)úgyhagyva ki bir é egy szezont? 2.5-cm es bordázott papirlap sok van belőlle jól hőszigetel valami hasznosat kellene vele kezdeni

Vagy ez egy nagy hülyeség?

Üdv. Én már évek óta használom az akvárium vízmelegítőjét. Az eredeti fűtőpatron 100W kevésnek bizonyult. Ezért lecseréltem, egy vízmelegítő 700W-os fűtőbetétre. Így eléri a kellő hőfokot. Igaz pár ezrest dob a villanyszámlán. Esténként nincs ledermedő méh az itatón.

Üdvözlök mindenkit!

Egy kérésem lenne. Tudna e valaki kinti itatóról valamilyen képet küldeni?
Én nem rég kezdtem a méhészkedést és ez lesz az első tavasz, amikor is itatni kell majd a hideg napokban is. Mikor kell kirakni a vizet nekik? Vettem egy akvárium fűtésére alkalmas szabályozható készüléket, és arra gondoltam, hogy beleszerkesztem egy 100-literes bojlerba, mivel ez a készülék ennyi vizet tud a beállított értékre felmelegíteni. Az lenne a kérdésem mi a véleményetek róla?

Mi gyakorlatilag csak ezért lepényezünk,január közepe és vége között nálunk mindíg megtörténik a tisztító repülés akkor kapják meg a lepényt.

Az hogy mindent leírjak hosszú lenne, meg nem ugyanazt értjük.

A 2 telephelyemen sem egyszerre indulnak a családok,pedig egyformán vannak betelelve.
Amig fürtbe vannak a méhek és csak 2 féltenyérnyi fias-ha kinem dobták most-szerintem korai még azt mondani fiasítanak.Majd ha lesz 2-3 keret fias és szétterülve a méhek egész léputcákat fütenek,szerintem.
Az egyik helyen az odvas keltike ad virágport,a másiknál a mandula és ez kb. március vége felé van felénk,ezt értem a kora tavaszi méhlegelőnek és van amikor ezt sem tudják kihasználni az időjárás miatt.
Igazán folyamatos fejlődésük a méheknek a gyümölcsvirágzás (kajszi) kezdetétől van.

Van egy baranyai módszer ahol március elején tűzdelik fiast,ott a mediterán részen is előfordul
hogy tartós hideg esetén elfogy/elfagy a virágpor.Ugyanerre figyelmeztet a Feedbee is a leírásában.

A bőséges téli élelmet nyárvégén könnyü biztosítani,tavasszal ezt használják fel,nem kell a cukorfeldolgozással törödniük.A sziruppal beadott viz jó lenne a családnak,de olyan módszer hogy csak előnye van nincs.

Mivel minden családnál van fias.Megjött a hideg idő.Ha a feje fölül elfogy az élelem,nem tud léputcát váltani mivel a fiast nem hagyja ott.Az szépen éhen hal,hiába van odébb méz a keretben.De ha időben beraktad a lepényt ,nem kell léputcát váltania.
Ez nem minden családra vonatkozik,de elgondolkodásra érdemes.

Nem a lepényezés témát akarom folytatni csak a hsz-ed néhány megállapításának a gyakorlat ellentmond!
Ez két tényező lehet a sok közül, de nem egyértelműen meghatározó.
Itt a fórumon is arról számoltak be néhányan már több mint két hete, hogy van fiasítás, még képet is láttunk.
Azt hiszem a "kora tavaszi helyi méhlegelő" meghatározó voltától itt el kell tekintenünk, semmi nem volt.
Ilyennel még soha nem találkoztam. Az eltárolt silózott virágpor a egy bizonyos számú méh felneveléséhez elég, időponttól függetlenül. Problémát a túl korai fias okozhat mint ezt le is írod: ... és ez a fűtésszámla nem is csak mézben jelentkezik (ez könnyen pótolható) hanem túl korán elhasználódó méhekben.

A lepényezés vitába nem kívánok nagyon belemenni, de én is azon az állásponton vagyok, hogy a puha lepényt alapvetően kitavaszodás után (március elején közepén) érdemes beadni - kivéve persze, ha sürgős élelempótlás miatt van rá szükség.
Ezen kívül azonban már mindent a helyi viszonyok döntenek el.
Persze van egy ellenkező példa is. Van, aki kevesebb élelemmel telel be, viszont már ilyenkor bead nekik 2-2,5 kg lepényt.
Nála az vált be, az működik.
Alkalomszerűen mi is lepényeztünk pár évben, de igazából nem tudom megmondani, hogy a fejlődés szempontjából milyen eredménnyel járt, mert minden család kapott.

Az idén feed bee-s cukorlepényt adunk majd be, bár a családok elég jól el vannak látva mézzel, virágporral. Igazából nem az az elsődleges szempontunk, hogy megnyomjuk a fejlődést (bár azért ez sem utolsó, ha a korai rajzást meg tudjuk fogni). A fő ok az, hogy a család általános erőnléti állapotát, ellenállóképességét javítsuk vele és ezzel minimálisra szorítsuk a tavalyi népességvesztés megismétlődésének kockázatát.