Mindenkinek szép estét kívánok. Ma voltam kint a méheimnél, a 35 családból kettöt kisepertem, az egyik már összel biztos volt. A terepet nézve segítségre volna szugségem. Új helyen vagyok, mert a lopások, károsítások és egyebek mellett változtatnom kellett. A mostani helyem magánterulet, relatívan védett, de elég nagy a nedvesség. Úgy is mondhatnám, hogy enyhén lápos, mocsáros hely, talajvízzel. Én ilyen helyen még nem voltam, de más választásom nincs. Azoktól szeretnék tanácsot kérni, akik hasonló helyen vannak, hogy milyen megoldások vannak, javítani az adott helyzeten. Abból indulok ki, hogy ez van. Én is voltam már ideális helyen....
Minden segitönek kösz, Jóska

A darus IFA-ra gondolsz? V ha kisebb járműre, léteznek önrakodós haszongépjárművek, v emelős hátlappal szereltek... Én az utóbbit használhatóbbnak találom, mivel nincs szükség láncokra,hevederekre stb és nem kell azon gondolkozni, h hogy emeljem meg h ne sérüljön... A hátlapra csak felpakolsz emel, és már csak a platón kel elhelyezni.

Nagytestvérek így csinálják: http://static.video.yandex.ru/lite/pchelhom/z62ovsjilb.905

Szerintem úgy a legpraktikusabb, ha egy ilyen darut felszerelsz a plató egyik sarkára, úgy hogy azt könnyen le-fel lehessen rakni.

Igen látom!

Igazából csak elméleti síkon gondolkoztam el rajta hogy is nézne ez ki de egy ilyen "primitív" szerkezetet vagy is ehez hasonló legjobb ha fixen van a platón!

Ugye látod a hasonlóságot?!

http://www.uni-max.hu/muhelydaru-2-t-os ... ato/d/img/

Ilyen olajemelő "hajtással" még egyszerűbb, de nem tudom, hogy hogyan is akarod ezt használni vándorláskor? Az erdőben ez nem gurul. Erre a célra a inkább daruk vagy sínes hordóemelők felelnek meg jobban.

Azt szerintem a mézszívatyú is megteszi, igaz az üres hordó is nehéz

például jó hasznát venné az ember mikor vándorol oda megy és felpakolássza vele!

Szia,

Meg hát.Amit gyárilag, azt az esetek többségében házilag is, csak kérdés az ára(amibe neked kerül, ha megveszed boltilag, vagy az az ár, amit Te otthon házilag erre fordítasz, vagy az említett idő helyett mennyit bírsz keresni más tevékenységgel)!!!
Mondá angol - Make or buy!(csinálod, gyártod, elkészíted..., vagy veszed.-termék szolgáltatás...)
Furettó ügyben ez már túltárgyalt kérdés volt, hogy ki veszi, ki csinálja és esküszik mindenki az Övére.

Szerintetek ezt házilag meg lehetne csinálni?

Ezekkel az érvekkel egyetértek,főleg az utolsó mondatával.De érdekességnek azért jó .

Szerintem ezt nálunk már kitalálták 12 keretes hunor rakódókkal régebben.A fórumon régen írta már valaki,hogy így használja a mézteret.

Sok mindent meg lehet magyarázni, amit szegény méhek nyakába sózunk, de olyan lépekkel ami a videón van, semmi szükség a tél kemény részében léputca váltásra! Amikor meg már van fias, felfelé majd terjeszkednek a kajáért!
másrészt pl Zsolti barátomnak, még egy család nem pusztult el, azért mert nem tudott volna váltani (talán még másért sem)
Harmadrészt, ezt nálunk csak egyedi keretmérettel, vagy 12 keretes kaptárral lehetne megcsinálni.
Szóval csak a magunk dolgát nehezítenénk vele, de minek???

Ha esetleg az anya fiók váltásáról lenne szó, az megint csak nem lehet sokkal könnyebb, mert a léc távolság itt is megvan!

Amúgy is túl van ez spilázva talán itt a feles rakodónál. Úgy mint a miénknél, hogy mennyi mézet elnyel a nagy fészek? Meg nem mennek fel...
Erős család, sok méz télire oszt jónapot!!!
Aztán erre az együtesre kell kaptárt kitalálni, nem a gyenge család, kevés méz kombinációra!!

Szevasztok!
Mit szóltok hozzá? http://www.youtube.com/watch?v=xYsVlX7I52Q
Ezüstérmes lett valamelyik kiállításon.Könnyebb léputcaváltás,stb...

Persze van néhány méhész tulajdonában 1000 családosnál nagyobb állomány Magyarországon is és lesz még több is, de úgy nem fog elterjedni, mint Amerikában.

NEKED LEGYEN IGAZAD!!!
Bár úgy tudom, itthon már van 4000cs-os állomány is.

Nem hiszem, hogy ez a fajta megoldás Magyarországon el fog terjedni. Környezeti, mezőgazdasági adottságaink miatt nem célszerű 1000 méhcsalád fölötti állományokat fenntartani. Ez a gépsor drága 1000 méhcsalád esetén nem lehet gazdaságosan használni.

A qwerx által feltett videón lévő technológia, ha utolér, game ower szép manufakturális szakmánknak.

ezt hogy érted hészaki?

Nemsokáig lesznek ilyen "gondjaink" úgy tűnik.

Hááát... öregszem!

Ez az, ami engem már nem lelkesít, hanem inkább elborzaszt!

http://www.youtube.com/watch?v=viCTorVEXho&feature=related

Na!
Erről beszélek!

50család=150fiók=1500 keret. délelőtt lesöprővel elszedés,hazaszállítás, du.pergetés 24k. sugarassal villázva.
2nap nejemmel nagyon kényelmesen megvan, holott igen későn,nagyon fedettet szedek el, minőség miatt.

Lehet,hogy nem tudja míg elnem mondom neki.
Egy szép méz olyan mint a tükrös bor,ezt zavarhatják a mikroszemcsék fénytörésükkel.Még nem láttam milyen a gőzössel kinyert méz, csak ezt a ""baromságot"" olvastam róla.
Egyébként nem feltétlen csak a saját mézemre gondoltam.
Számomra a méz többet jelent mint árú,mint pénzszerzés ezért fenntartom,hogy ez (is) egy SINTÉRMUNKA!!!
Semmi gondom nincs a gépesítéssel, ha az hidegen távolítja el a viaszt mint a pl. láncos.

Bálint!
Nem értem, miért vagy meglepődve, Te már régi fórumos vagy...
Itt már elég régen megmondta más is, hogy a jövő a kasos méhészeté....(és az ráadásul nem is műanyagból van!)

Ne mondd már azt, hogy a vevők azért keresik jobban a te mézedet, mert konyhakéssel vagy villával fedelezel..... Különben mi is villát használunk, de ez akkor is baromság!!!!!!!!!!!!!!

A vevő 99%-ban azt sem tudja, hogy mire kell odafigyelnie, ha mézet vásárol, nem hogy azt lesné, hogy mikroszkópikus viasszemcsék vannak a mézben, ami szerintem amúgy még nem jelent minőségromlást...

Ne beszélj már.. hát 6-700 keretet úgy is kipörgetünk ketten a asszonnyal, hogy ő villával fedelez.

Szerintem kb 30 kg mézet melegíti fel és keringet a rendszer és ezzel olvasztja a méhész fedelezést. A megolvadt fedelezés lecsorog a 80 C fokos mézzel együtt a tartályba, ahol egy termosztát kapcsolja ki-be a párszáz wattos fűtőszálat, ami az egészet kutyvaszt 80-95 C fok között tartja. A felülúszó viasz egy fentebbi nyíláson át kifolyik, forró mézet egy alsó nyíláson át egy szivattyú nyomja abba a plasztik csőbe, amivel a méhész csinálja a fedelezést. Mivel a forró mézzel csak rövid ideig és felületesen érintkezik a lépben levő méz, ezért sejtésem szerint kimutatható mértékű károsodás nem történik. Persze az a keringetett 30 kg méz már csak a cefrébe lesz jó egy egész napos munka után, de ha tényleg egy nap 1000 keret így kipergethető, akkor király a technológia.

Természetesen ezzel nincs megoldva a vadépítmények és hizlalások leszedése, tehát arra is kell ember. Vagyis a filmen ígért teljesítményt illendő megfelezni, vagy két ilyen masinát és két pergetőt és még két embert kell beállítani egy folyamatos üzemhez. Mondom én. Aztán ki tudja? A gyakorlat lehet, hogy egészen mást mutat és egészen máshol akad el a szekér.

Már a gőzös fedelezőkésnél is van mézminőségromlás a bekerülő viaszcseppek miatt.
Ez is csak egy nagyüzemi sintérmunka,de sebaj minél többen így csinálják, annál keresettebbb lesz a KISTERMELŐI MAGYAR MÉZ.
Mint mutatta ezt az elmúlt két év is.

Trópusi méz lesz legfeljebb...

Annak magasabb lehet a HMF-je

Szerintem mézet forrósít.

A nevezett hőmérsékletű méz már nem nevezhető méznek.Maximum a sütőiparnak lehet értékesíteni.
Nem követendő példának csak érdekességnek tettem fel.

Ha jól fordítottam, akkor 80-90 C fokos mézzel olvasztja le a fedelet? Valószínűleg a lecsorgó mézet újra felfűti és újra használja. Jól sejtem? Ezzel a módszerrel gyorsan kell dolgozni, hogy kárt ne tegyen.

Mitszámít nem adja a nevét hozzá, mint a filmen sem az arcát.
Egyébként izoszörppel történő keverés után technológiailag megoldható a besűrítés.

Gyorsnak tűnik, de nem növeli a méz víztartalmát vajon? Bár igazából azt sem értem hogy a megolvadt viasz hová tűnik, vagy lefolyik a folyadékkal?

Egy érdekes fedelezési mód!
http://images.google.hu/imgres?imgurl=h ... 2%26um%3D1

Csoky!
Én arra gondoltam, hogy anyarács behelyezése után, főként rossz idő esetén nincs megfelelő közlekedés az anyás és anya nélküli rész között. Ekkor egy induló álanyásság alakulhat ki. Pároztatók esetében nagyon sokszor csak úgy tudom eldönteni, hogy arról van-e szó, hogyíaz anya nem petézik még, vagy nincs is neki, hogy megnézem van-e bepetézett bölcsőalap. Ekkor egészen biztosan nincs anya, de még álanyásságról sem lehet igazán beszélni, mert lehet, hogy ezen kívül egy sejtben sincs pete.(de ez csak egy-két nap kérdése). Szóval hirtelen anyátlannak érzik magukat, belekerül egy-egy bölcsőbe pete, aztán megindul az anyatermék áramlása és ezért nem lesz álanyásság, viszont a bölcsőt nevelik tovább (hiszen a mesterséges anyanevelés is ezen alapszik, anyás kombinált dajka esetén).

Robi!
Ez nem az igazi anyaelvételes módszer, én csak akkor folyamodok hozzá, ha az idősebb anyás családnál bölcsőt látok. A párzás eddigiekben 50-70%-ban jött be. Bár eléggé bokros fás a terület.
Olvastam róla, de én külön nem próbálom segíteni a tájékozódást.
Talán ezért volt a tavaly és az idén is olyan családom, ahol nem volt rajbölcső, de akác végére két anya is munkálkodott benne.. Nálam akácon a méztéren vannak a kijárók.

Tsanyi!
Azt írod, hogy több éve az anya elvételének módszerével dolgozol. Cerana arról számolt be, hogy nála akác alatt nagyon rossz a párzás eredménye. Neked mik a tapasztalataid, esetleg segíted-e valamilyen módon az anyák tájékozódását?
(Én pl. arra gondoltam, hogy a sorban lévő kaptárak esetén horganyzott lemezből vágott darabokat különböző színre festve minden második család kijárója fölé, mellé, vagy alá raknék.)

Nem erre gondoltam hanem, hogy valamiért néha üresen marad egy-egy sejt és arra húznak bölcsőt. De hogy mi kerül bele azt nem tudom.

Atis!
Még olyan anyabölcsővel nem találkoztam amelyikben méz lett volna.

Lehet, hogy csak egy bölcső volt, a többi sejtben meg már volt méz?
Időnként lehet látni egy-egy olyan sejtet a méztérben, hogy nincs benne méz. (mondjuk műa kereten még nem láttam ilyet, csak műlépesen)

VAlójában ez a lehetőség is eszembe jutott,de akkor máshova miért nem rakott petét?
Miért csak abba az 1 bölcsőbe?

Ebben az esetben akkor nem lehet, hogy nem is cipelt petéről van szó, hanem a dolgozó méhek által lerakott petéről ?

Valami valóságalapja lehet a dolognak, mert a nejem nagyapja után megörökölt '70-es évekbeli MÉHÉSZET-ben egyik számában ugyanerről a jelenségről számolt be egy méhész. Szóval már régebben is észlelték a jelenséget.

Szia Bálint!

Csak most kerültem gép elé és olvastam a dilemádat.
Kb 10 éve munkahely váltás miatt én is kerültem hasonló "időzavarba".Akkor én úgy oldottam meg a problémát,hogy az összes anyát 10-12 nappal akác előtt bezárkáztam és felraktam a keretek tetejére.Egyetlen család se rajzott meg,akácpergetéskor a családok 80%-nál petézett az új anya.Ahol nem ott még az öreget mindig etették a zárkában,kiváncsiság képpen néhányat visszaengedtem de kettő kivételével leváltották öket.A többi család ahol nem volt petéző anya fiatal petéző anyát kapott.Igaz akác után eléggé elnéptelenedtek acsaládok de napraforgóra már utolérték magukat.Ebben az évben rekordmennyíségű akácot pergettem vándorlás nélkűl,igaz a telephelyem környékén akkor még eléggé elnyúló akácvirágzás volt. Azóta sajnos az "északi akácot" kivágták.

Igen emlékszem a témára. Többen kétségbe vonták, hogy ez a cipelés dolog egyáltalán létezik. Most külön figyelni fogyon - és figyeltetni fogom a fedelezőkkel - , hogy mi van a bölcsőben.

Emlékszel rá régebben volt róla szó,hogy a mézkamrában néha találunk olyan bölcsőket ami a technológia miatt nem lehetne ott.Így aztán többen úgy gondoltuk,hogy ezeket a bölcsőket cipelt petére húzzák a méhek.Tavaly én 17 ilyen bölcsőt találtam és megpróbáltam őket kikeltetni,de egyik sem kelt ki,viszont az utolsó 3 ban még fejlődési alakot sem találtam.
Ezért írtam,hogy ezután ezekkel legalábbis szerintem nem kell foglalkozni.

Csoky ez nagyon érdekes amit írsz. Bár én nem szoktam bölcsőzni a mézkamrát mert általában a pörgetések miatt úgyis kézbe kerülnek a keretek és akkor nyomjuk el a bölcsőt.