Edding 790-t használok.

Az idén ilyet használok és nagyon bevált,sajnos a méhészboltban ez is drágább :
https://www.tonerpiac.com/termek/or9580 ... decomarker

Régen használtam egy Edding márkáju filctollat anyajelölésre. Nagyon bevált de nem emlékszem biztosan a számára. Talán Edding 791. Tudja valaki biztosan a számát? Egy ilyet szeretnek ide ki rendelni.

Oszkár, Figura !
Köszönöm mindkettőtök válaszát.

Szia.
Én hagynám az 1/2 nb a helyén és arra raknék egy nb fióknyi méhet( ha ez a kérdés), és majd úgy is felmennek az nb.-re. Majd repcénél csere. 2 napig mind kettőn volt (ha kuttatás van akkor csak alul) kijáró szükitve, utána csak a 1/2nb. Télen amikor már nappal nem nagyon van kirepülés bezártam, és az Nb.-re nyitottam kijárót, de ezt már csak mikor kész a téli fészek, és hideg van. Nekem így nem volt gond.

Mi az anyásra rakjuk az anyátlant. Kijáró az anyáson van. Csak újságpapírt rakunk. De, rakhatsz anyarácsot,és rá újságpapírt is.

NB fészek 1/2 NB méztérrel rendelkező, alsó kijárós kaptárakkal méhészkedem.
1/2 NB fiókban nevelt, párzott, petéző anyával rendelkező kis családdal szeretnék anyásítani.
Az NB fészekre szeretném tenni a kis családot újságpapíros módszerrel.
Kérdésem, hogy használjak-e anyarácsot illetve melyik kijárót zárjam ?
Előre is köszönöm a segítséget.

08.04.-én betettem 1 anyátlanított családba szoktatóra anyazárkába 46-os számú zöld jelölt anyát.
08.07.-én lebölcsőztem, keveseltem a kaját a zárkába (gondoltam feltöltöm és kitöröm a pöcköt), addig bénáztam míg az anya elrepült..... 20-30 percet vártam a kaptárnál rátettem az anyazárkát nézegettem a ruhámat hátha visszajön hát nem jött, később többször is visszamentem hátha meglesz. Elszidtam magam milyen béna vagyok.
08.09. Vizsgálom a többi családot, találtam 1 olyat amivel egyesíthetem a nem sikerült anyásításút.
Kibontottam az anyátlannak hitt kaptárt, hogy lebölcsőzzem (nyugodtak voltak) második keret semmi, harmadik keret álcák nincs pótbölcső, negyedik keret napos peték na mondom mi a ....... ötödik keret 46-os számú zöld anya.
Nem akartam hinni a szememnek, gyors becsuktam a kaptárt pár nap múlva megnézem.......
Még most is nehezen hiszem el, hogy ilyen mákos vagyok!!!

Igen, gondolkoztam is rajta, hogy elhozzam e oket..
Korabban mindig helyben maradtak, de gondoltam igy jobb, mert marad annyi amennyivel keszultek.

Akkor maradnak egy ideig, ha nem lehet mondjuk a napokan visszavinni oket.
(Gondoltam esetleg az anya kelese elott meg megoldhato lenne)

Koszonom!

Míg az anya be nem párzik addig semmiképp ne háborgasd. Bár kicsit erősebbre csinálod, söpörsz rá fiatal méheket, akkor el se kellett volna vinni őket.

Sziasztok!

Ma keszitettem tobb feszkes bongeszett rajt fedett bolcsovel.
A meheket elhoztam a telekrol ropkorzeten kivulre.
A kerdesem az lenne, hogy mennyi ido elteltevel lehet oket visszavinni ugyan arra a telekre?
Ahol most vannak, ott a leheto legrovidebb idore szeretnem/tudom hagyni oket.

Koszonom!

M.G.

Körbe szoktam tekerni a bölcsőt alufóliával, a végét hagyom csak nyitva, ahol az anya kirágja magát. A felső, vastagabb végén összenyomom az alufóliát, bele egy vékony “S” alakú drót, és könnyen felakasztom a felső keretlécre. Gyors megoldás, és nem bántják a bölcsőt.

Nem, azok bölcső zárkák.
Én pl. 0.4mm-es keretfűző dróttal körbetekerem, más szigszalaggal tekeri körbe, a csúcsát szabadon hagyva. Így a méhek nem tudják oldalról kirágni. Ezt értem bölcső védő alatt.

Bölcsővédő alatt ilyen Jenter vagy Nicot féle bölcsővédőt értesz? Pincézést ki akarnám hagyni, hát nem tudom, hogy mennyire megvalósítható.

Bocs, a sikert az elfogadásra értettem, az anyásít ás (bepárzás) sikerét tsanyi írta meg.

Én úgy emlékszem, Csoky már korábban beszámolt róla, (már bocs, hogy idézem, de most nem találom, hol, mikor) hogy pincézett söpört rajjal 100%-ban anyásít.
Bölcsőt bölcsővédőben beadni az egyik legbiztosabb módszer, söpört rajjal is jól működik.
Bátran csináld, sikeres lesz.

Elsősorban a bölcső fogadókészségükre gondoltam, hogy mennyire hajlamosak esetleg lerágni. Gondolom nem igazán mivel fiasuk nem lesz amiből nevelhetnének, meg fiatal méhek (fias keretről rázott) erre nem igazán hajlamosak. Na, majd meglátjuk.

Mivel az új anyák párzásánál is óriási különbségek vannak, (30%-100%) erre neked senki nem tud korrekt választ adni.

Söpört rajt szeretnék csinálni akác után. Mennyire lehet sikeres ennek az anyásítása érett bölcsővel?

Sok, a műlépet is úgy építgetik már,hogy beépített bölcsők vannak. Igazából annyira nem esek kétségbe, mert most már akad fedett bölcső, azzal szétosztom még őket, mert így is fogják a 15-16 keretet, hogy a múltkor elvettem a fedettet.

Átmegye az Nb1/2 nb topicba..

Hány bölcső van és hol?
Biztos, hogy rajbölcsők?
Én már futottam taccsra egyéves anyánál talált 5-6 bolcsővel.

Ez pont fekvő kaptár Anyaneveléshez van néhány

Unokám már mondaná, papa már megint mit nyomtál meg ... ata 67 válasza nekem tetszik
Üdv. Jóska

Mindhárom előző hozzászólás igaz, meg az is, amit most fogok írni: innentől kezdve nincs elegáns megoldás, ki így, ki úgy küszködik...

Igen, a rajzáshoz megszorult anya kell és sok dajkaméh.
Tehát a fedett fias csak utánpótlást jelent ebben a képletben.
El lehet venni az anyát, így igaz, lemondanak a rajzásról.
De szabad megjegyeznem, el lehet venni a dajkát is, vagy egy részét, (úgy sem hord,) akkor is lemond a rajzásról.

De ha most elveszed az anyját, az akác felét beletolják a fészekbe a fias helyére (legyünk optimisták, és lesz akác).
Mit csinálsz utána azzal a mézzel NB + 1/2 NB rendszerben?

Az én méheim makacsabbak a kelleténél, ha beindult a rajzás csapolhatod, én nemrég az egyik bölcsős családnak elszedtem az összes fedett fiasát, lebölcsőztem, megtűztem a fészket, tippelj, van-e nála újabb bölcső?
Van, pedig ilyen csapolással már erősen megkérdőjelezhető, hogy termelő családként tekintümk-e rá. Szóval talán ki kell venni az anyát egy fias kereten két mézessel, akkor majd leállnak...

Szia Jóskabáttyám!

Bár kezdő méhész vagyok, de ugyanakkor nagyon lelkes, és "kutató"
Véleményem szerint, dönteni kell!
Vagy a szaporításra, vagy a méztermelésre kell kiélezned a családjaidat. Mjanóka jól írja.
Hozzászólás témája: Re: Szaporítás/Anyásítás Hozzászólás az előzmény idézésével
Akác után kétfele szedni, addig egyben tartani a családot.

Gondolom nem a teljes állományod van rajzás előtti állapotban.
Akik már bölcsisek, azokat szétszedném, és Anyásítanám vagy rajbölcsőket adnék Nekik. Akik még nem vették fejükbe a rajzást, azokat meg csapolnám, hogy eszükbe se jusson. Így marad mézed is, és lesz korai szaporulatod is. A rajokat kergetni, befogni, utálatos dolog, nagy állománynàl. Pár családnál még szép, és izgalmas elfoglaltság.
Az idei év is feladja a leckét. Azon vagyok, hogy hogyan tartsam idén, akác végéig egyben a családokat. Utána ráérek szaporítani. Nekem is kell bőven, hogy elérjem az általunk kitűzött "álomlétszámot" ...

Jóskabáttyám, Nehézséget!!!
Üdv Gábor

Az, aki azt mondta, rajozzanak le, az arra gondolt, hogy majd leszeditek a fáról a rajt ?

Ha már bepetézett rajbölcsők vannak, akkor csapolni kell, és szaporítani. A méhek már döntöttek, de kellő csapolással lemond a család a rajzásról.

Már mind a két eset megvan. Igen, nem bolcsoztem,mert a családok számát felszeretném hozni a tavalyi színtre. A barátoomal ezért arrol agyaltunk, amit a lentiedkben írtam.
Üdv. Jóska

Már rajzási állapotban vannak? Tehát húzzák a rajbölcsőket, annak ellenére hogy lebölcsőzted, és kotlanak?
Vagy csak építik a kelyheket, amit bepetézett az anya?
Nem mindegy!

Akkor ez a módszer a helyes, de itt most arrol van szó, hogy a családok már most nagyon erosek, ahogy írtam rajzási állapotban vannak, tehát most kell választani.
Üdv. Jóska

Akác után kétfele szedni, addig egyben tartani a családot.

Kinek van igaza ... A barátommal vitatkoztunk azon, hogy az elpusztunt állományt hogyan szaparítani. A méhek szinte rajzási állapotban vannak /nagyon jó a repce/. Az egyik azt mondja, hogy rajozzanak le amásik pedig, hogy szedjuk kétfelé a családokat.
Szerintetek mellyik a jobb megoldás.
Üdv, Jóska

Én ezt másképp látom. A génexpresszió is azt gondolom, hogy már az eredménye a oncogenezisnek. A tumor represszáló gén represszió alá kerül. Ezért juthatnak érvényre az oncogén hatások. Az is elég, hogy egy v oncogént nem hordozó retrovírus ezen szabályozási centrum közelében integrálódjon a genomba. A beépült DNS szakasz pusztán megzavarja a normál génszabályozást, ami rákhoz vezet. De hát az inerció is a mutáció egy formája. A rákok sokfélesége pedig éppen abból adódik, hogy milyen szövettípus esetén indul el az oncogenezis. A szövettípus pedig a differenciálódás végterméke, magyarán a génexpresszióé. Tehát a differenciálódás végső állapota az, amikor a sejt pusztán a saját feladataihoz szükséges fehérjéket termeli, adott esetben egyáltalán nem kettőződik meg. A megkettőződés az őssejtek feladata. Szükségszerű feltételezni egy központi regulátor szerepét, ami szabályozza azt, hogy történhet megkettőződés vagy sem. Erre a p 53 tűnik a legalkalmasabb génnek. Tekintettel arra, hogy a daganatszupresszor gén is minden bizonnyal az általa kódolt fehérje révén fejti ki a hatását, ezért elegendő lehet az is, hogy ezt a fehérjét valami blokkolja. Ekkor tényleg nincs szükség mutációra. Csakhogy az ilyen blokkolás éppolyan evolúciós folyamat eredményeként történhet meg, ami igaz valahol máshol, mutációsorozat révén jön létre. Egyfajta immunológiai jellegű blokkra gondolok. Ennek azért nagyon kicsi a valószínűsége. Az ugye egy másik vonalat jelent, amikor pl. telomeráz enzim jelenléte miatt azért lesz rák, mert a kettőződési ciklus nem ér véget a telomer elfogyása miatt. Telomeráza azonban csak a papucsállatkának van normál esetben, tehát ezt az enzimet kódoló génszakaszt is meg kell szerezni valamiképpen. Én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy pusztán arról van szó, hogy kódolva van, de nem expresszált. Egy regulátornak kell ezt az expressziót szabályoznia. Az alapeseti gátlás a regulátorban történő mutáció miatt kieső funkciót hoz létre, ezáltal a telomeráz szintézis felszabadul a represszió alól.
Szumma szummárum nekem nagyon nehezen elképzelhető az oncogenezis epigenetikai jellege. Irtózatosan kicsinek tartom annak valószínűségét, hogy egy vegyszer annyira specifikusan hasson egy fehérjére, hogy attól a sejt ne pusztuljon el, hanem pusztán oncogenezis alakuljon ki. Ha hatás egy sérülékeny génszakaszon következik be (mert a gén többi részét hiszton és nonhiszton proteinek védik a külső hatástól), akkor a specifikusság már értelmezhető teret nyer. Azonban ebben az esetben kőkemény mutációról van szó. Így hát nekem a rák még mindig a regulátorgén kieső funkciója miatti állapotnak felel meg, igaz tisztán logikai alapon.


Tibor! Nincs bizonyítékom. Ami a feromonokat illeti: álanyás család gyakorlati megfigyelés szerint csak a fias kikelése után lesz. A zárt fias kikelése után. A zárt fias feromon kibocsátó képességével kapcsolatban azonban komoly aggályaim vannak. Ezért talán a nyitott fias által kibocsátott feromonok gátló hatásának eltűnése után két hétre van szükség a saját petefészkek működésbe lendüléséhez. Tehát ez a rész, akár az anyai feromon, akár a fias feromonhatásról van szó, teljesen rendben van, nem is szállnék vitába. Azzal viszont igen, hogy erre mi szükség van? A család úgyis kipusztul. A család szempontjából még érthető is lenne, hogy a genetikai anyagának túlélését ily módon biztosítsa. Az én meglátásom azonban az, hogy evolúciósan az evolúciós szempontból előnyös tulajdonságok maradnak fenn. Ez pedig a haploid sejtek fúziója. Ennek van evolúciós előnye. Nem csak a méhcsalád genomjának fennmaradását biztosítja, hanem a fajét is. Hiszen rendkívül kockázatos dolog az egy anyás rendszer. Egyáltalán az anya a heréhez viszonyítva. Az anya létrejöttéhez egy feltétellel többre van szükség, mint a heréhez. A párzásra. Az sem kicsi rizikó.

Hát ezt a sejtfúziót még nem hallottam. Van rá bármiféle bizonyíték? Egy lehetséges evolúciós magyarázat a "melléktermék hipotézis". Pl. lehet, hogy a dolgozók sterilitása úgy evolválódott, hogy ahhoz nem elegendő a sajátos táplálás okozta egyedfejlődési folyamat, hanem az anya által kibocsátott feromonok is szükségesek a fenntartásához. De ha már mindenképp előnyöket keresünk akkor a törpe herék sikeres párzásának szerintem több esélye van mint a sejtfúzióval létrejövő anyának.

A rák ennél sokrétűbb betegség. Előszöris legalább annyira epigenetikai mint genetikai. Epigenetikai azt jelenti, hogy nem kell géneknek változnia "mutálódnia", mert pl néhány vegyszer, gyulladás stb. megváltoztathatja a gének kifejeződési mintázatát és ez is okozhat önmagában rákot. Ha gének változnak akkor sem biztos, hogy a p53-nak szerepe lesz, bár az egy fontos szereplő sok rákban. Nagyjából ahány rák annyiféle háttér ok, annyiféle betegség.

Köszönöm a válaszokat!

Én azért megvárnám amíg az anya bepárzik, és a böngészett lépekből már tömegesen kel a bogár.
Ha van hordás, akkor kiépíti a lépeket, ha nincs vagy nagyon kevés, akkor esténként 1-1l szörppel meg kell támogatni az építő brigádot.

Mikor összerakod a szaporítást akác hordáskor és adsz nekik egy bölcsőt, nyugodtan tegyél rájuk egy fiók műlépet.
Szépen fognak építeni, nem lesz semmi bajuk tőle.
Szerintem.

És kiépített keretek hiányában hogy járjak el?

Igen, egy fiókba. Mikor az anya már petézik, addigra annyi méh kel, hogy zsúfolt a fiók. Ekkor kiépített keretes fiókot kapnak a fejük fölé, és egy-két füstöt atka ellen. Napraforgó végére erősségben elvegyülnek a törzscsaládok között.
Ezt hívják egyébként böngészett rajnak.

Egy fiókba igaz?
És ha tele lesz a fiók,csak rakjak rá egy műléppel teli fiókot?

Én akác elején szoktam böngészett rajokat csinálni 7-8 fias + két mézes kerettel + 3 keret nyílt fiasról rárázott dajkaméhekkel. Ezt 3-4 családtól szedem össze. Másnap érett bölcsőt kapnak.

Üdvözlet mindenkinek!
1/2 nb kaptarban hogyan végezzem el a szaporítás?
A valaszokat előre is köszönöm.

Egy törpe here, nem tudom mennyire életképes, szerintem erre nem végzett senki vizsgálatot, de a normál herékkel sem egyszerű a helyzet. Aki próbálkozott inszeminálással tudja, hogy érett herét sem egyszerű találni. Elég sokból lesz pár darab és azok se mind egyöntetűen jók. De ahogy írod homozigóta, diploid anya lenne, de erre nem nagyon látni gyakorlati példát. És kérdés, hogy fogadná e a család, mert tudjuk, hogy ha keretet adunk neki, arra húz bölcsőt, akkor kelő bölcsőt teszünk be és nem fogadja el. Elég relytélyesa dolgok. Tavaly próbaképpen így tettem, nem fogadta. Adtam petéző anyát petéztető tokban, nem fogadta. Úgy tünt, minden rendben, de leölte. Egymás után hármat is. Akkor vettem el a törzs családoktól az anyákat, így volt sok darab feleslegben. Ebből egyszerre hármat bedobtam mérgemben és csodák csodája, egy megmaradt, két nap mulva telepetézett egy lépet, gyönyörűen betelelt a család. Hogy itt a genetikájukban mi van megírva, mi nem, erre nem jöttem rá. Egyébként elég furcsa a genetika útvesztője, mert a hüllőknél a hőmérséklet magassága határozza meg az utód nemét, a madaraknál meg az xy kromoszóma a nő nemű.

Én pedig észrevettem, hogy felcseréltem két szót véletlenül. Szóval nem két álanya haploid sejtjéről van szó, hanem egy álanya két haploid sejtjéről. Ugyanis a fúziónak alapvetően még a petefészekben van esélye létrejönni, amikor egymás mellett fejlődnek. Ugye ezen az alapon az embereknél is előfordulhatna szűznemzéssel leánygyermek születése, ami nem jellemző. De ugye embereknél nem is érik be naponta több ezer petesejt.
De tény és való, ez is csak fikció. Alapját nálam az adja, hogy semmi más észérvet nem találok arra, hogy miért lesz egy anyátlan család álanyás, amelyik csak heréket képes nemzeni? Pontosabban egy ilyen abnormalitás hogy-hogy nem veszett el az evolúció útvesztőiben? Azok a dolgok szoktak fennmaradni, amelyek előnyt biztosítanak a túléléshez. Egy diploid anya létrejöttének lehetősége komoly túlélési esélyt jelent. Fennmaradni is csak akkor tud, ha öröklődik. Tehát ha létrejön egyszer a történelemben ilyen jelenség, hogy álanyaság, az akkor fog öröklődni, ha termékeny anya lesz belőle. Hacsak a kereszteződések révén nem tűnik el. De mivel törpeherék is vannak, ezért elvileg nemcsak diploid anya lehet, hanem termékeny is, amelyik homozigóta erre a tulajdonságra nézve, ha ez olyan időszakban következik be, amikor normál esetben nincs természetes here a légtérben.