A mára már 27 vérvonal az soknak számít. Nem csak egy-egy anyát tartunk/tesztelünk, hanem az adott vonalakat visszük is tovább (persze ha érdemes). Az, hogy érdemlegesen egy vérvonalról meglehessen állapítani a rájellemző tulajdonságokat a teszteléshez min 20 család kell belőle. Ez durván azt jelent, hogy 27*20=540 család és ennyi csak a kontroll! Persze ezekkel termelni is kell, mert különben anyagilag nagy bukta lenne a tartásuk. Marhaszigorú passport rendszer van, hogy tudjuk melyik kaptárban melyik anya van. A pergetési eredmények is jelölve vannak a családról, ha felnyitjuk a kaptárt azonnal tudunk minden lényeges infót.

A tenyésztésről nem egy két sor lehetne írni, de röviden megpróbálom összefoglalni. Igen jól értelmezed, ma az alapja a buckfastozásnak a anatóliai méh. Ezek általában az apacsaládokat adják, ha úgy tetszik akkor az anatolica az ami a stabilitást adja. De egyre nehezebb tiszta vérvonalú anatóliai méhet találni, (a törököknél is 1000-rel megy az intenzív vándorlás és keverednek a vonalak) ezért mi az anatóliai vonalat is tisztán tartjuk. Vonalkeresztezéssel a genetikai változatosság hosszútávon jól fenntartható (csak ennek a vonalnak az összköltsége 20 euro felett van!). Az anyacsaládok értelemszerűen a már meglévő vonalak. Mi évente változóan 1-2-3 pároztatótelepen 1-2-3 különböző apacsaládot helyezünk el (egy szezonban egy pároztatóhelyen csak egy apavérvonal van) és ezekhez visszük fel a pároztatókat amik természetesen herementesek és a szűzanyák vonalszámával jelöltek.
A jelölési rendszer egyszerű. Én a 118-as vonalat tartom a legjobbnak (az van a saját kaptáraimban is). Stabil, minden legelőn a legjobban teljesítő vonalak között van. Ez a vonal 6 éves lesz és itt jön a lényeg a B18(PN) és a B383 (PN) vonalak keresztezésével jött létre. Az az két buckfast vonalból kaptuk! Amit írtál, hogy „ plussz hibridek amiknek szétesik a tulajdonságuk akkor is ha azonos vonalat keresztezűnk össze” részemről megcáfoltnak tekintem. Már csak azért is mert reciprok keresztezésekkel (egyszer apacsalád, egyszer anyacsalád) igen stabillá tudjuk tenni a tulajdonságokat. Jövőre a tenyésztési tervben a 118-as vonal reciprok keresztezése is benne van, szerintem ez nagyon jó méhet fog adni.
Hány éve már, hogy van buckfast? Ha a pozitív tulajdonságok örökítése olyan instabil lenne mint azt sokat terjesztik, akkor már réges-régen a homályba merült volna ez a méh.
Nem akarom a magyar tenyésztőket bántani, de ha megvásárolt anyák után kérnék egy pedigré listát, akkor néhány embertől eltekintve kétlem, hogy tudnának adni. Ezt tényleg csak azért írtam le, mert ha egy méh megfelel a fajtajellegnek és attól anyát nevelünk az még nem lesz méhtenyésztés. Persze vannak ezen a téren előrelépések, csak túl kicsik és túl lassúak. Talán Debrecenben most elindul vmi. Marakodás helyett, együtt könnyebb haladnánk előre.
Nyugaton van egy hasonlat amit általában arra a kérdésemre kapok, hogy mi lesz a krajnai méhészetekkel a buckfast herék miatt. Valahogy így tudom lefordítani „ Az aki kutyát tenyészt nem az utcán fogja (akarja) fedeztetni a sajátját.” De egyébkén pozitívan jellemzik a krajnai x buckfast keresztezést.

Valóban sok „tájjellegű” buckfast van. A lényeg szerintem a biztos beszerzési forrás és ezt nemcsak a buckfastra értem! Egy felkapott luxemburgi tenyésztőnek (PJ) volt egy olyan vonalszériája ami igencsak fogós volt a nyúlósra. Lehet e miatt is terjed az a buckfastról, hogy fogékonyabb rá. Itthon sokan vesznek pár darab buckfastnak vélt anyát és az ezektől nevelt anyákat árulják mint buckfast. Ez sajnos egyre gyakoribb lesz mert sokan kiakarják próbálni és ez az érdeklődés csak fokozódni fog.

Ausztriában is megy a krajnai vs buckfast harc. A tavasszal fog indulni egy 100 000 euros fajtafeltérképezési program, hogy hol milyen méhekkel méhészkednek. De itt is a 20-50 családos hobbiméhészek a leghangosabbak és nem azok akiknek a méhészetből kell megélniük.

Amit H Tibor írt a bukfast méh sok virágpora kontra CCD és nosema ceraneról, ez másnak is feltűnt. Emiatt a németeknél szintén indul egy tesztsorozat ahol a kifejezetten a buckfast pollendús környezetét vizsgálják majd. Pont a mi tenyészetünket kérték fel, hogy ehhez mi adjunk buckfast kontrollcsaládokat. A tenyészetünk iránt ez szerintem szép elismerés és egyben elgondolkodtató is. Ha jól tudom Dél-Dunántúlon viszonylag kevés buckfast méhészet van és ott jóval nagyobb gondok vannak a nosemával. A Tiszántúlon több a buckfast család és kevesebb hírt hallani a nosemapróblémáról. Talán ezzel a kísérlettel erre is választ kapunk.
Csak halkan megjegyzem, ha ez a virágporos megfigyelés bizonyítást nyer, akkor jelen egészségügyi helyzetben a bf nem hogy ront a krajnain hanem javít rajta (de erre a mondatomra biztosan zúdulnak majd a kövek).

Az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek 1-3 döntően amerikai és német legújjabb szakirodalomból valók.
Szerintem sokat lehetett belőle okulni,és vannak persze akik hivatalosan is kérték az OMME-t,ne többet mert nem olvassák el a méhészek.

Dögöljön meg a szomszéd tehene is. Azért rajtuk kivül másoknak is szurhatjuk a szemét.

Na itt már a topikok is szépen kereszteződnek.

Úgy emlékszem,remélem nem rosszul hogy a hazai anyanevelők éves szintem kb. 50 000 db méhanyát nevelnek.
Ha csak 900 ezer méhcsaládot veszek alapul,ez alapján 18 év kellene az teljes honi "anyacseréhez".
Valójában a méhészek évente összesen 4-500 ezer új anyát nevelnek,ki így ki úgy és változatos szakmai szinvonalon.Elég általános gyakorlat még az éppen rajzó családokból való bölcsőmentés,vagy a tavaszra leromlott családok felerősítgetése.

Sandro5555
Vannak országok ahol 4-5 fajta méhet is tartanak,mert van hozzá tér meg időjárási különbség.
Arányaiban ez annyit jelent mintha Somogyban kb.2000 család lenne csak.
Az összeesküvés elméletedről...mire nem érnek rá az amerikaiak meg a németek miközben nyakukon a CCD meg a ceranae,és még mézet is egyre nehezebben tudnak venni mert hiánycikk.

Azok nem kereszteződnek egymással,mert más -más fajhoz tartoznak. A KRAJNAI méh viszont olyan érték ami tönkre megy kereszteződéssel.ÉN ha tönkre akarnám tenni egy ország méhészetét ,akkor sok fajtát tartanák ott. Itt a cocializmusban hoztak be olaszt és kaukázusit ,de rájöttek hogy a kereszteződésekből nagyon széteső szinvonalu családok lesznek ,amik viszont résztvesznek a genetika alakitásában.Ahol tartottak kaukázusit és olaszt is pl bulgária ott olyan is a szinvonal.Tőrők honlapon olvastam hogy nem visz jóra a fajták keresztezése ,ők is rájöttek.A krajnait kárpáti méh néven istenitik a volt szovjetunio utod államaiban ,és csak a munkács és ungvár környékéről származot ismerik el annak és hajlandóak venni anyát. Az anyanevelöknek mindegy legfeljebb át állnak hibrid elő állitásra ,onnantól kezdve a méhészek nem tudnának ütőképes termelö anyákat nevelni mindig megkéne minden anyát venni az anyanevelöktöl ,még egy kőltséggel tőbb lenne.Ezért kussol a méhtenyésztő szövetség. Persze gondoltam arra is hogy amerika vagy németország nem türi hogy nála jobbak legyenek ,igyekszik kicsinálni a konkurenciát ,de lehet hogy tőrők ország akar piacot szerezni kapzsi honfitársaink segitségével,mert előbb -utóbb tőnkre megy a krajnai nélkül a magyar méhészet.

Igen. Hát, hogy én is kifejtsem a véleményemet ha rajtam múlna inkább választanám a tiszta krajnai - tarlóvirág világot a zűrzavar - akác helyett, mint valamennyire természetvédő. Mert azért mégis csak az a legjobb verzió, amit a Jóisten összerakott nekünk.
De hát nem sok múlik rajtam.

Most nem azért sandro, de a "méhlegelő javítás" topikban nem vagy ilyen finnyás az idegenből hozott növényekkel.
Az nem okozhat gondot esetleg az itt honos nővények között???

A krajnai genetikáját sikerült szétzilálni,most már tegyűk tőnkre a maradékot is ami még egybe volt. Hajrá haszonhajhászok,ti nem a természettel éltek eggyütt ,nektek oda adta az isten állitólag a természetet hogy garázdálkodjatok benne. Mások is vannak rajtatok kivül. Ez a hangnem biztosan zavar sokakat ,másokat meg az zavar ha saját rövid távú nyereségetekért ,hosszú távon helyrehozhatatlan, nagy károkat okoztok másoknak.Amugy minden nagyon szép ,minden nagyon jó, minden tőkéletes ,dugjuk a fejünket homokba legyünk birkák akikkel csak megtőrténnek a dolgok amiket mások a kárunkra elkezdtek.BEEEEE,BEEEEE

Tibor!
Megpróbáltam tárgyilagos lenni a topik bezárásával azonban mindig oda jutunk, hogy vádaskodásba torkollik a téma. Ez a hozzászólásom a krajnai topikból származik de erre a témára vonatkozik.
Kiegészíteném az Én véleményemmel , itt egymást öljük 1-100-200 családos méhészek. Kérdezem Én , hogy a "NAGY" méhészek akik ezer fölötti családszámmal termel milyen anyákat tartanak? Elhiszitek azt , hogy 100%-ig krajnaival termelnek? Ugyan már.
Méhésztársak! az a kérésem maradjon mindenki a szakmaiságnál.

Kedves méhész társak!
Sok mindenre fényderült a hozzásólásaitokból,de sajnos a kérdések amiket felvetettem nem azt az eredményt hozták amit vártam.Nem látom értelmét annak hogy ez a téma így tovább folytatódjon.
Megkérlek nabis hogy zárd le!

Kezd ez az egész kicsit furcsa lenni.
Az egész kezd arra hasonlítani mint amikor valaki a kertje végében lévő patakba ereszti a szennyvizét és ha számon kérik arra hivatkozik, hogy addig sem volt kifogástalan ivóvíz.

Lassan az lesz a topic tárgya, hogy a méhanyanevelők nem is krajnait forgalmaznak.
(Nem az előző, bükk hsz-ére gondolok)
de

A here szerepét se felejtsük el. Sajnos megint jön azoknak A FELELŐTLEN HASZONLESŐK szerepe akik GMO méheket tartanak illetve ezekkel engedély nélkül méhanyanevelők amúgy védett körzetébe települnek.

Nem túl bőséges, de némi információt a méhanyanevelőkről a http://www.mehtenyesztok.hu/ oldalon lehet olvasni.

A krajnai jelenlegi "szinválasztéka" nem az utóbbi évek terméke,ez már régóta így van.
Régi méhészkönyvekben is szerepel,hogy a múlt század elején olasz méheket hoztak be Magyarországra pusztán a színük miatt.
Magam is inkább a világosbarna színűeket prefelálom,mert nagyon szelídek és kevésbé rajzók.

Egyízben vásároltam anyanavelőtől(soha többet),már abban az évben csak az anyák 70%-a maradt meg.Az anynevelő ezt jó aránynak tartotta, én katasztrófálisnak.Persze biztos vannak jó anyanevelők,én ilyet fogtam ki.

Az anyatámogatási rendszer javításra szorul,az anyák drágák, éves szinten kevés az anyacsere,a méhészek jó része meg olyan anyát nevel amilyet éppen tud vagy sikerül.

Tudomásom szerint a Buckfast méh az ország egy bizonyos részében népszerű(?!),itt Somogyban nincs belőle számottevő állomány.

Elkezdtem egy jellemzést és csak ezt szeretném befejezni,ha valakinek zavaró vagy bántó majd nabis megnyesi.
Egyetlen nagy problémát érzékeltem 2-éven át:
-a nagyon korai főhordásra nem tud berobbanni(akác I)
-hasonlóan petézik mint az olasz anya de több virágporral,felvesz egy sebességet ha van méz ha nincs megy előre.
-kereszteződési problémán kívül ez egy nagy gond ha Endréék ezt meg tudják oldani akkor nagyon el kell gondolkodni.
Egyáltalán milyen krajnairól beszélünk? mert ami most nálunk van az már minden csak nem krajnai,a tesóm mondja(20-éve méhész)neki szép fekete hosszú krajnai anya kellene.Nekem is csak a krajnai nem fekete és nem hosszú.A szlovákoknál medvebarnának nevezett anyák vannak újabban(az ő anyanevelőik már inszeminálnak is)egy ismerősöm szerint kilenc fias NB méreten.
A lényeg:kétségbeesésünkben próbálunk valamit tenni de ezt az anyanevelőknek kelene megoldani ,előrelépni.
Ők eladnak évi háromezer anyát megkapják a támogatást és lambada,a méhész agyon tapos belőlle 1500-at és iszonyatosan sokat dolgozik a selejt anyákkal.Ha ezt a támogatási rendszert nem alakítják át szerintem összeomlik a magyar fajta,buchfast nélkül is.

Hizsnyai Tibor

Az én véleményem szerint, az őshonos méhfaj jövője olyan kardinális kérdés ami háttérbe kell, hogy szorítson más dolgokat. Pénzt, munkaerőt lehet átcsoportosítani.
Remélem rosszul tudod.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category&sectionid=10&id=92&Itemid=271 Itt még nem láttam a GMO-s szervezetet.

Atis!
http://www.economy-point.org/bee-race/index.html


Pocak!

Nem hiszem, hogy az OMME-nak kötelessége lenne ez ügyben lépnie. Szerintem se pénz se ember dolgában nem állnak ilyen jól. Meg ha jól tudom és ha tag lennék a Buckfast Egyesületben, akkor az OMME-ba rajta keresztül is beléphetnék. Ha ez igaz akkor tagszervezeten keresztül öngólt meg csak nem rugnak.

Karci!
Ez csak nézőpont kérdése.
http://www.honig-bieni.de/downloads/33b ... nges31.pdf

Így is lehet!
http://www.honig-bieni.de/zuchtundtipps ... 74a01.html


Egy kicsit szüneteltetem magam, mert kaptam egy két kéretlen levelt. Sokat jártatom itt a számat.

Karci!

Ez tudományos. Én egy egyszerű hétköznapi példát akartam hozni. Talán két éve találkoztam egy ismerősömnél egy messzebbről jött méhésszel, aki arról mesélt, hogy 40€-os mesterségesen megtermékenyített anyáktól (amiket minden évben hozat) nevelt Buckfast anyái vannak.
Nem igazából kavart fel akkor a téma mert keveset tudtam a bukfast gyártásáról.
Az néhány napja az ismerősöm akinél találkoztunk kérdezte milyen lett az akácom mert a GMO-s barátunknak elég gyenge lett az átlaga. A mondott szám 2,5 szeresét pörgettem! Igaz más akácos és az időjárásban is lehettek különbségek. Az eltérés azonban olyan nagy, hogy ha a GMO-k valóban jól telelő, nosema rezisztens, rohamosan fejlődő, szorgalmas méhek lennének, akkor nem lehetne igaz.
H Tibor egy hozzászólását olvasva, beugrott Bencsik úr (Fr) egyik cikke,europaimehesz.atw.hu-ról, amit ugyan régebben olvastam, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget.
A cikk: http://europaimehesz.atw.hu/modules/news/article.php?storyid=96&page=2&PHPSESSID=2eb8add54f0329112ff1bc4044d5cb9bA hsz.

Tibor ugyan dicséretnek szánta, de ez a kutató (csendes?) rabló hajlamot is mutatja.

Sziasztok,

Egyetértek én is. Nem tudom van e a fórumon nagyobb rangú OMME tag de úgy vélem érdemes lenne ezzel a problémával is foglalkozni az OMME-nek hiszen ez hasonló mint bármilyen vegyszer tiltása, méz vizsgálat, GMO növény stb. ami ellen fellép az OMME.

Pocak

Teljesen egyetértek jani bátya véleményével.
amatőrök

Valaki leirhatná a hátrányait is,mert ami idáig elhangzott abban csak a jó tulajdonságok voltak.
Ez meg igy maximum csak reklámnak jó.
Leszámitva a kereszteződésről folyó vitát,amiről persze egy szemernyi kétségem sincs,hogy aki kiakarja próbálni azt egy cseppett sem fogja érdekelni.

Egyik-másik hozzászólásból nekem nagyon az a mentalitás jönt le, hogy
"úgyis egyre szarabb lesz minden, hát akkor miért ne sürgessük meg a dolgokat, úgyis mindegy"
meg hogy a "lényeg, hogy nekem most most jó legyen, a jövő meg a többi ember nem érdekel". Nagyjából az ilyen hozzáállás miatt tartunk ott ahol tartunk. (Nemcsak magyar, hanem világszinten is.)

Az, hogy a krajnai fajta keveredett eddig is más fajtákkal, még nem jelenti azt, hogy ez így hosszútávon jó a magyar méhészeti ágazatnak. Arra meg végkép nem indok, hogy tovább rontsuk a helyzetet.
Ráadásul a más tájegységekről érkező vérvonalak csak fokozták a genetikai sokszínűséget. De a hibridekkel való keresztezés nem hoz be új géneket. Sőt, a beltenyéstés miatt sokkal kisebb a genetikai változatossága. Ha igaz, akkor erre még rádob egy lapáttal, hogy a hibridek leszármazottai satnyábbak. Ha azt vesszük, hogy Magyarországon a családszám nem változik jenetősen, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy egyre kevesebb olyan család lesz, amelyik nem a hibridek leszármazotta. És idővel egyre több és több lesz a családokban a hibrid vér (persze jó eséllyel nem a jól teljesítő kombinációban). Tehát a nem F1-es családok egyre gyengébbek lesznek.

Nem hiszem, hogy hiányzik ez nekünk.

Persze lehet azt mondani, hogy mindeki használjon/vegyen hibrid anyát, de akkor eltűnik az a széles genetikai bázis, ami most talán még meg van. És ami nélkül elég nehéz lesz kiszelektálni az új betegségeknek ellenálló (hibrid)törzseket. Mert az azért sejthető, hogy mindig lesznek újabbb betegségek.

Valaki arra is hivatkozott, hogy túl sokat kell a krajnai fajtával dolgozni. Ha csak ez a baj a tőzsde sem sokkal kockázatosabb, mint a méhészet, de a befektetőnek nem nagyon kell dolgozni.

(Vagy a jóképességű fiatalokat kell kitanítani és alkalmazni, úgyis egyre kevesebben kapnak munkát.)

"Mi a krajnai méhet, annak tájfajtáit tenyésztjük. Jók a tulajdonságai. Alkalmazkodott honi viszonyainkhoz. Nem érdemes más fajtával kisérletezni termelő méhésznek."
Ezt nem én írtam de az én véleményemet is tükrözi.
Akinek az itthoni körülmények között nem felel meg az itthoni méhfajta az szerintem más fajta méhhel sem fogja megoldani a problémáit.

Üdv. jani bátya

Én szerintem ezek nem jószándéku amatörök,

Természetesen nem tiszták. (Sajnos.)
De nagyon aggályosnak tartom ha olyanok kísérleteznek akik nincsenek tisztában a lehetséges következményekkel.
Úgy emlékszem egy ilyen jószándékú amatör miatt került európába az atka is.

miért szerinted a te anyáid is tiszta krajnaiak ) látatlanban is biztos vagyok benne hogy a legnagyobb gondossággal és vásárolt anyáknak is csak a 60-70 %-a az

Ha lenne tapsolós szmálji akkor most azt tennék ide Tsanyi hozzászólása kapcsán.

Egyébként a méhésszomszédom is berendelt ilyen anyákat. Nagyon nem örülök neki.

http://www.sicamm2006.legs.cnrs-gif.fr/
http://www.apis-mellifera-mellifera.de/
http://www.mellifera.ch/
http://www.mellifica.be/fr/
.....
Sajnos leginkább csak magyarul beszélek, de a fenti honlapok ha jól gondolom pl. olyan programokat takarnak ahol franciák, németek, belgák, svájciak .... a saját őshonos méheiket akarják megmenteni.
Nálunk pedig felelőtlen emberek némi haszonért igyekeznek megsemmisíteni a sajátunkat ......
Normális??????

Kedves Bogaras és Tibor51!
A crack-et vagy a heroint is kipróbáljátok? A Magyar Drog Díler Szövetség melegen ajánlja!

Magamnak, kíváncsiságból az F2-es anyák teljesítménytesztje nélkül egyből neveltem egy F2-es anyától néhány anyát. A külső jegyek ennyire megváltoztak. (Az F1-es anya közös náluk.)
F2-es anya:

http://www.kismadar.hu/pics/3060/full/b ... d445bb.jpg

F3-as párzatlan anya:

http://www.kismadar.hu/pics/3060/full/8 ... 7c7ce6.jpg

Az előző hozzászólásomban erre utaltam.
Ha valaki ezek után is váltig azt állítja, hogy neki biztosan krajnai dolgozik a kaptárjában és ezt nem tudja dokumentálva igazolni (kubitális index, szipókahossz stb-stb), akkor megeszem a méhészkalapom.
Egy hasonlat: tudjuk, hogy a nosema cerana néhány év alatt „meghódította” európát. Az első buckfast, olasz stb anyákat ki tudja mikor hozták be hozzánk? Ez a keveredési folyamat már régóta fennállhat.

Nem csak neked válasz, hanem minden kétkedőnek. Nem olyan bonyolult anyát nevelni, ha valakinek nem jó a hibrid akkor neveljen magának, de a buckfaston kívül is van más méh az országban és a herék , meszebbre mennek egy párzásért mint a dolgozók, gyüjtögetni, tehát abban sem lehet senki biztos hogy a hivatalosan vett anyái vagy bölcsői 100%-osak vagy az is lehet hogy egyéb okokból nem felel meg a családnak és rövid petézést engednek az új anyának azután pedig leváltják azt. Keveredés mindig van és mindig is lesz, a többit meg a természet megoldja.

Egyébként elégedett vagyok a krajnai anyáimmal, csak ne rajoznának, a tiszta olasz anyák utódai már gyenge hordásnál is kutakodnak, ami eddig legjobban bevált az a tiszta olasz anyától vett álca, ezek általában nem olasz herével párzanak, bár volt rá példa amikor az utódokat megláttam. Az anya sokat petézik és a rabló és rajzó hajlama is csökkent az eredeti vonalhoz képest. Most viszont én is kíváncsi vagyok a buckfastjaimra, hogy mit fognak teljesíteni.

Érdekel ez a téma,jövőre lehet hogy megpróbálok beszerezni pár db buckfastot!

A hazai anyákat szemre csak a külső jegyek alapján beazonosítani szerintem roppant nehéz.
Voltam már olyan 400 családos buckfast tenyészetben ahol az anyák elég sötétek voltak, én mondtam volna rájuk azt hogy krajnai, mint azt hogy buckfast.
De fordítva is igaz, egy havernak az idén segíteni voltam akácot pörgetni, neki 180 családja van. Ő büszke arra, hogy csak tiszta vérvonalból veszi a krajnai anyáit (külföldről), mégis sok családban ott vannak a sárga csíkos anyái.
Nekem ez a 6. szezonom a méhek között és már az első családjaimban is benne voltak a sárgás méhek, pedig akkor még nem voltak buckfast anyáim.

Ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy sokan mondják azt, hogy ilyen meg olyan jól szelektált krajnai anyáik vannak, nem kell ide buckfast. Közben lehet, hogy ők is a keveredett méhekkel dolgoznak, csak szemre ez nem feltűnő.

Sziasztok,

Kicsit értelmetlennek látom ezt a Topicok. Bárki bármit mond nálunk be kellen tiltani bármilyen hibrid méh tartását. Nekünk még van egy Krajnaink ami ha ilyen ütemben megy a hibrid terjedés el fog tünni. Én hiszek abban hogy a pénz megpróbál mindent uralni és sajnos nekik ez a céljuk hogy ez eltünjön. Hiszen majd mindenki mehet venni magának hibridet. Lehet hogy betegségekkel kapcsolatban ellenálóbb más fajta de az hogy jobban telelne kételkedve fogadom, az utóbbi 10-15 éveben nálunk igen enyhék a telek a krajnai az előtt is megvolt és termeltek vele. Sőtt ahogyan mindeki olvashatja (Örsi és a többiek) nem is rossz eredménnyel. Ahogyan lent írták itt nem lehet megszabni hogy az én méhem ne menjen máshová ha párzani akar. Sajnálom hogy nálunk is terjedőben van a hibrid. Vallom hogy ez a folyamat az eleje annak hogy itt is legyen olyan betegségek amit eddig mi nem tapasztaltunk(pl. CCD). Ami lehet hogy pont a mi krajnai tipusunk miatt kerul el bennunket. Aztán majd lehet sírni hogy mostmár nincs nosema és egyéb gyógyítható betegség de méh sem a kaptárban a CCD miatt. Lehet olvasni olyat is hogy külföldi méhészek viszik a mi krajnai anyáinkat valószínű azért mert nekik már nem jó a hibrid(ezt az állításom ha van itt anyanevelő biztosan megtudja erősíteni vagy cáfolni). Gondolkozzon szerintem mindenki el rajta mit csinál.

Üdv.
Pocak

Szükség az lenne, csak nem a megtermelés helyén és így már igaz, hogy a fizetéssel gond van.
Egy nálam jóval okosabb, mezőgazdasági mérnök ismerősöm mondta, ha a szállítás során történő kiszóródást világszerte megoldanák (azt amit rendszeresen látunk az út szélén mi is), akkor a megmentett mennyiséggel Afrika élelmezési gondjait meg lehetne oldani.
Csak hát ezért nem fizet senki, főleg nem az IFA sofőrnek...

Hogy ne legyen off:
Nekem is vannak hasonló sárga anyáim, jól teljesítenek, én szeretem őket, bár eddigi rövid pályafutásom alatt nem sok viszonyítási alapom van.
Van valahol adatbázis (képpel) hogy nagyjából be lehessen azonosítani a fajtát?

??????????????????????????????

Az én hozzászólásom ha megfigyeled csupa kérdőjel!
Nem érv!Én a Bukfast ról is csak kérdezek semmit nem tudok róla.

Sziasztok!

Akik ezzel az érvvel jönnek elő, ajánlom megnézni , hogy mit ültetünk/vetünk pl. Magyarországon teli van repcével , napraforgóval a határ , erdőt is egyre többet ültetnek,illetve mifelénk régebben rizst is ültettek,ma puszta van a helyén.Egyszerűen nincs ennyi kajára szükség.
A világon nem élelmezési gond van hanem fizetési !
Üdv.

Egyet kell értenem az ellenvéleményekkel. A méheket nem lehet összehasonlítani más, háziasított állattal éppen a szaporodás módja, a természetes kereszteződések miatt.
Mati eléggé leegyszerüsíti a dolgot, amit nevezhetünk valóban csúsztatásnak is, bár én nem hiszem, hogy ezt szándékosan tenné. Szerintem csak egyszerűen ezeket az érveket hallotta máshonnan is.

Igen, ezt hívják csúsztatásnak!
Ha az egyik szomszéd tojó hibrideket tart a másik húshibridet, az nem teszi tönkre nálam a kendermagost. A szürke marha mellett is ellegelhet a magyar-tarka meg a holstein, ha elég erős a kerítés nem kereszteződnek ....

Talán érted a különbséget .....

az "olaszos" milyen?
ha jó idő lesz, készítek képet a fajtaazonosításhoz...

[

Most, hogy nézem a képet, nálam 3 éve keltek először ilyen "narancssárga" anyák... nem nagyon értettem, hiszen azelőtt csak sötét krajnai anyáim voltak. azóta az állomány kb 1/3-ában van ilyen anya, termelési eltéréseket nem veszek észre a két "fajta" között... bár eddig nem is kezeltem külön fajtaként...
Szóval, nálam már megkezdődőtt a keveredés...

Az általad felsorolt állatfajták párzása,megtermékenyítése kereszteződés nélkül könnyen biztosítható.A méhanya ellenben szabadon elrepül messze az un. heregyűlési helyekre és akár tucatnyi herével párosodik.

Valóban egyre nehezebb a világ élelmiszerszükségletét biztosítani.
Többek közt evvel érvelnek a GMO pártiak is...kevés az élelmiszer,túl sok a vegyszermaradék,
termeljetek és egyetek hát GMO-os növényeket.

Húshibrid csirke,pulyka,húshibrid ,liba,szarvasmarhák, tarkák, és F1 sertések, keresztezett egyedek ...
mindenféle ... füstölt árú : szalonna sonka tarja , tolyás amit már gén manipulált tyúk tojik mindenféle élelemiszer de még a kutyáink macskáink kedvenceink is javarész hibridek!
Na akkor ki az aki közülünk mind ezen dolgokat nem fogyasztja?Kinek nincs kitenyésztett házi kedvence?
Talán szükség szerűek ezek a dolgok?
Ebben a tulnépesedet világban jutna elegendő éllelem mindenkinek enélkül?

Azt kétlem hogy Ádám testvér (német pap Angliában) a nagyüzemi méhészet miatt kezdett volna méhtenyésztésbe,inkább egy jó tulajdonságu betegségekkel szemben álló méh tenyésztése volt a célja.
Ha már osztrák példát hozol,kiváncsi lennék a szintén jónevű de krajnai méhet tenyésztő Singerék véleményére is.

Amerikában úgy egy évtizede nagy sláger volt több hibrid méhfajta tenyésztése,mára már csak a Bukfast maradt.A tiszta vérvonalak fenntartása nagy költségekbe került és így gazdaságilag nem érte meg.
Kíváncsi vagyok nálunk hogy tudjátok a tiszta vérvonalat biztosítani ennél a méhsűrüségnél és szakmai zűrzavarban?
Hallottam egy ilyen méhfajtát tenyésztő előadó termelési eredményeit,sok méhcsaládot kezel,de nem cserélnék az eredményeivel.

Szükség lenne egy elfogulatlan méhészetben jártas biológus véleményére a kereszteződések esetleges veszélyének tisztázására.

Sajnos nagyon jól összefoglaltad.
Egyetlen dologban azt hiszem tévedsz.

Sajnos ott sem védett az állomány. A közelben lakók közül bárki elkezdhet méhészkedni, vagy ha méhészkedik válthat GMO méhekre...
Alakítsünk Buckfast anyanevelő szövetséget, fertőzzük végig az országot, és mindenki nekünk lesz kiszolgáltatva.......
Hangzatos programok indulnak az őshonos növény és állatvilág megmentéséért, a méhek vajon miért nem tartoznak bele????

Talán két aprócska idézet a A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM-ból


Valóban????

Engem az aggaszta ebben a bukfast dologban, hogy ha igaz az, hogy a követkerő generációk egyre satnyábbak. Akkor egy bizonyos szintű elterjedés után már nem lesz a méhészeknek választása. Nem mondhatják azt, hogy én (pl. ökológai megfontolásból) mégis a krajnai fajtát akarom tartani, mert egyszerűen nem fog működni. Egy átlagos méhész nem fog tudni saját magának anyát nevelni, ha a röpkörzetén belül bukfast méhészet lesz. Tehát majd szépen elmegy és X pénzért mindig veszi az anyákat. Ami elég erős kiszolgáltatottság. Persze ez az anyanevelőknek nagyon jó lesz. De ők vannak kevesebben. A másik gond ezzel, hogy erősen csökkenni fog a méhek genetikai sokszínűsége. Ami erősen rontja egy faj lehetőségeit a túlélésre, fejlődésre. A krajnai génállománya elég egyenletesen van elosztva a sokezer méhészet között. Ha bejönnek az előbb vázoltak, akkor a hazai génállomány néhány száz anyanevelő törzstenyészetére fog korlátozódni. Ami nem túl szívderítő...


Ez kb. olyan mint a GMO-s gabona/repce, ha bekerül egy térségbe elszennyezi a környezetet és utánna már hiába vetnek helyette hagyományosat a természetes környezetben már ott lesz a GMO és visszfertőz. Az ökológai hatásról meg ne is beszéljünk.


Igazándiból erre a problémára az lenne a legjobb megoldás, ha a termelő méhészetek számára készült bukfast hibrid méh nemcsak nem rajzana, herét sem nevelne. Akkor jelentősen lehetne csökkenteni a környezetre gyakorolt hatást.

Túl mélyen én sem akarok a témába belemerülni csak néhány észrevételem van.
Nekem vannak buckfast és „hazai” anyáim. Mielőtt behoztam az anyákat próbáltam hazai méhészektől infót szerezni, hogy érdemes e vagy sem próbálkozni vele. Semmi érdemi infót senkitől nem kaptam. Aztán az élet úgy hozta, hogy személyesen kapcsolatba kerültem két osztrák buckfasttenyésztővel és valódi tapasztalatok alapján tudtam eldönteni, hogy kell nekem ilyen méh vagy sem.
A kinti méhésztársak egyike egész életében méhészkedett, Ő volt az egyik alapítója a EPBA-nak http://www.epba.info/ A tudását én nem kérdőjelezem meg. Kapcsolatban állnak szinte mindenkivel (globálisan) és komoly teszteket végeznek a fajták tekintetében. Buckfast és buckfast között is óriási a különbség, a beszerzési hely lényeges! A krajnai velük összehasonlításban kicsit elmarad a tartási technológiától függetlenül. Nem azért kell buckfastot tartani hogy x szeresére növeljük a megtermelt mézmennyiséget. Meglátásom szerint ennek a méhnek előnye az, hogy töredék munkával tudom ugyanazt az eredményt elérni mint amit a krajnaival sok munkával. Így több családot lehet tartani, pont ezért mondják rá azt hogy nagyüzemi tartásra tenyésztették.

Még három dolog:
-valóban nagyon szelíd, nekünk a kertünkben és a városban vannak a méheink. Most már kevésbé tartok attól, hogy a szomszédokkal valami probléma lesz.
-rajzás nincs
-mióta vannak buckfast méheim és ezt nem titkolom (mint sokan) rengeteg hazai méhésztárs „megnyílt”, hogy ő is próbálkozott-próbálkozik a tartásával, kb 10 méhészből három! A hazai krajnai tisztaságáról nem is kell többet tudni.



Egy párzott anya még nem a saját méheivel.
http://www.kismadar.hu/pics/3060/full/b ... d445bb.jpg

Valaki leírhatná, hogy néz ki a Buckfast! Érdekelne!

mati
Én irok neked egy pár jó tulajdonságot is(mert a jóisten ésszel osztotta a javakat a rossz mellé jót is adott)
-ha a kaptár mellé letettem egy mézeskeretet tiz perc mulva megnéztem volt rajta 50 buckfast méh és 6-db szürke.
-bármikor megemeltem e fiókot és füst nélkül betettem a kezem
-fészektávolhordó a hatodik fiókba is felhordja a mézet,fiasokat nem kell felhúzni.
-a máriának sem rajzik akár mit csinálsz vele,egész nyáron nem kell bölcsőzni
-nagyon jól tűri a szárazságot sőt ez időben neki méze is van valahonnan,iszonyatosan jó gyüjtő.
-méz mennyiségben nem lehet megverni.
Eggyenlőre ennyi jutott eszembe de ez úgy korrekt ha egy másik alkalommal leirom a hátrányait is.