Krajnai

misi

A varroával való ismerkedés okán olvastam el tegnap egy, az atkatoleranciáró szóló írást.
Megtalálható benne az afrikai "gyilkos" méhről az, hogy:
1., rendkívül erélyesen védekezik
2., együtt tud élni az atkával
3., a fiasításának 18-20 nap a fejlődési ideje
4., vándorrajokat képez.
A cikk szerzője szerint eme fajta méh varroatoleranciája szorosan összefügg az említett többi tulajdonságával.

A méhesemben megfigyelt, azelőtt még nem látott jelenségek: (az időpontok az észlelésre vonatkoznak)
- 2007. afrikai jellegű vadság,
- 2008. a lepotyogott atka mennyisége 1/4 - 1/5 része az előtte megszokottnak (néhány családnál semennyi!),
- 2009. július, a fiasítás 19,5 napos korában kikelt.

Mi ez, ha nem az afrikai beütés?

- A vándorrajjal nem igazán tudok mit kezdeni.
De tavaly elő-előfordult a mézkamrában fiasítás, néhol még akadt anyabölcső is.
Nem problémáztam rajta. Átrendeztem őket és ezzel el is vol intézve.
Az idén, az állományom jelentős hányadánál egyértelmően megállapítható volt az, hogy a fészek átköltözött a mézkamrába.
NEM arról szólok, hogy a fiasítás átnyúlik (átterjed) a mézkamra egynéhány lépjére!
Csak pislogtam mikor jó hordás idején, nyálcsorgatva bontom a mézkamrát és azt látom, hogy a mézkamra-fiókban az elvárható tempóban gyűlik a méz, de csak a széleken és a sarkokban. A középső részen szárazon van hagyva egy normális fészek fiasításának megfelelő méretű és (forgási ellipszioid) alakú rész.
Az esetek többségében ez a rész már be is volt fiasítva.
Ilyent még nem láttam az említett eseteket megelőző időben!

- Minden valószínűség szerint hazánk több méhészetében már jelen van az afrikai "gyilkos" méh génje.
Ezen sejtésemet csak megerősítik a lejjebb található, vadsággal kapcsolatos megnyugtató okoskodások.

bükk

Az hogy mikor milyen erősen támadnak a méhek a kaptárak körül kiszámíthatatlan és sokszor nem a hordás függvénye(súlygyarapodás).Tisztesfűn egyenlegen is olyanok mint a birkák.
Fűnyíráskor van amikor méterre előttük le lehet vágni,de másnap elég ha beindítom a a fűnyírót már támadnak,ez időjárásfüggő.
Tisztulókirepüléskor ha támadnak az valószínűleg nosemát jelent,ez időtájt nincs okuk a támadásra.
Napraforgó végén régen általános volt az erős támadásuk,manapság éppen ez időtájt rendkívüli szelídséget mutatnak.Valószínüleg ez azzal függ össze hogy a napra.vagy a kukorica virágporának vegyszermaradéka legyengíti immunrendszerüket és nincs erejük támadni.

tsanyi

Valóban régóta ismert tény, hogy hordástalan napokon erősebben védik a kaptárat.
Ez régebben is így volt.
Az idén 4kg-os akác hordás, enyhe szellő és mégis csak kalapban lehetett közelíteni a kaptárakhoz.
Hazafelé benéztem az egyik kollégához, nála is hasonló volt a helyzet ......

Bogaras írta:

A hordásos napok száma az elmúlt években nálam nem haladta meg a 25 napot, a gyenge hordásos napok ugyan ennyik. A többi napon jobb ha a kaptár közelébe sem megyek

(

Régen is voltak hordástalan napok sőt hetek, mégis nyugodtan mehettél a kaptárak közelébe.

Betegség. Cerana írta a nosemát. Nem tudom, sem mellette sem ellene nincs tapasztalatom.
Atkánál fordított a helyzet. A 90-es évek közepén vettünk klartános falapot atka ellen. Talán a klartántán is kevés volt rajtuk, vagy már a rezisztencia jelentkezett, mindenesetre egy idő után a méheken is sok atkát láttunk. Akkor használtuk először az Antivart ....ezrével hullott az atka...
No abban az időszakban tök békések voltak a méhek, füst nélkül lehetett méhészkedni ....

Bogaras

cerana írta:

Egy érdekes adalék a méhek vadságához. Egy általam igen tisztelt szaktudású méhész (fekvő NB-vel egyedül dolgozva 20 000 kg méz/év) szokta mondogatni, hogy a Nosemas családok igen agresszívek. Amikor megkapják a Fumagillint néhány napon belül ez a vadság teljesen eltűnik. Nos országos viszonylatban az elmúlt években már csak a Fumagillin hiánya miatt is, valamint a ceranae megjelenésével párhuzamosan a Nosema több gondot okoz, mint a korábbi években. Szerintem ez is egy indok lehet arra, hogy komolyabban monitorozzuk a méheinket a Nosema spórára.

igen valóban ez is gond lehet, mivel a méhek is tudják , hogy gond van a családban, ugyenez az embernél és más állatoknál is megfigyelhető, ha probléma van mind nyugtalanul, idegesen viselkedik

cerana

Egy érdekes adalék a méhek vadságához. Egy általam igen tisztelt szaktudású méhész (fekvő NB-vel egyedül dolgozva 20 000 kg méz/év) szokta mondogatni, hogy a Nosemas családok igen agresszívek. Amikor megkapják a Fumagillint néhány napon belül ez a vadság teljesen eltűnik. Nos országos viszonylatban az elmúlt években már csak a Fumagillin hiánya miatt is, valamint a ceranae megjelenésével párhuzamosan a Nosema több gondot okoz, mint a korábbi években. Szerintem ez is egy indok lehet arra, hogy komolyabban monitorozzuk a méheinket a Nosema spórára.

Bogaras

tsanyi írta:

Azt hiszem én reagáltam erre a fajta-kérdésre a legindulatosabban. Valamit a hátteréről.
Egy sztori a családi legendáriumból. Kb 15-16 éve a 20-25 családommal dolgozgattam, tavaszi időszakban, árvacsalán virágzott a kaptárak körül. ~3 éves fiam ott játszott pár méterre mögöttem. Feleségem figyelmét kijátszva egyszer csak érkezett…., és egy méretes doronggal oldalba vágta a kaptárat ami fölé hajolva dolgoztam, félmeztelenül kalapban, de a tüll hátracsapva….. . Gyorsan felkaptam a gyereket távolabb vittem a kaptártól. Ő egyetlen szúrást sem kapott, én 3-at vagy 4-et, mind a szemem köré. :roll:

Másik történet. Éveken át egy barátommal egy 80 családos vándorcsapatot összedobva (ennyi fért az ifára) vándoroltunk. Kellemes emlékek amikor facélián a melegben egy száll fürdőnadrágban szedtük el a mézet, söprögetve, és egy függöny oldalú, átalakított sörsátorban pörgettük.
Mi a közös ezekben? Az hogy az akkori méhészruhám legtöbbször egy rövidnadrágból és kalapból állt, repcén és felhős, zivataros időn kívül nem is volt szükség másra. Így akár egy teljes napot el lehetett méhészkedni <10 csípéssel, de ezek zöme is abból adódott, hogy figyelmetlenségből odaszorítottam valahova egy méhet.
Az elmúlt néhány évben alapjaiban változott meg a helyzet. Annak ellenére, hogy a szelídséget a legfontosabb szelekciós tényezők közé tettem, pl. az idén még akácon is előfordult, hogy a kaptárak mögött 10-15m-re kalap kellett.
Egyik barátom apósától örökölte a méhészkedést és a méheket. Több mint 60 éve ugyanott, ugyanolyan kaptárak, ugyanúgy vannak elhelyezve, és az évtizedek alatt bevált módon kezeli. Nála is többször előfordult az elmúlt néhány évben, hogy a méhek bementek az udvarba és ott támadtak, amire előtte soha nem volt példa.
Mi változott?
Attól tartok a méhek.
Az olaszt nem bűnösítem ebben a kérdésben. Nálunk nagyon régóta itt van, állítólag a múlt század elején illetve a háború után is hoztak be. Az olaszos beütésű családok tavaszi robbanásszerű, hordástól független fejlődése, kezdő méhészként tetszett. Aztán rájöttem az árnyoldalaira, pl a kutató hajlam, ……. de semmiképp nem agresszívek.
De milyenek mondjuk egy afrikai felmenőkkel rendelkező Buckfast 10. generációs utódai?
Ettől tartok.

Több írást is idézhetnék, de éppen ez jutott. A méhek vadsága az elmúlt évekhez képest vagy a 10-15 höz viszonyítva inkább a rossz időjárás , a sok hordástalan nap eredménye. Egy jó erős család amely képes mennyiséget hordani a kaptárba egy hordástalan napon dolog nélkül ül otthon, persze hogy támadnak mikor ott vagy. Gyenge hordás mellett ugyanez van csak akkor nem az első mozdulatodra támadnak csak akkor ha erősebb behatás éri őket.
A hordásos napok száma az elmúlt években nálam nem haladta meg a 25 napot, a gyenge hordásos napok ugyan ennyik. A többi napon jobb ha a kaptár közelébe sem megyek

(
Sajnos az idén is túl erősek a bogaraim és a melegben nem tudnak mit tenni olyanok , mint a kisebbség, ha sokan vannak nagyon bátrak.

Olaszos beütésű családjaim is vannak és vannak olaszok is ahol a here is sárga bár ebből már csak 2 család, semmivel nem agresszívebbek mint a krajnai társaik. A fajta jellemzői közt vannak külömségek és mivel a párzáskor nem tudni mivel párzik én ilyenen nem aggódom, mert csak az érdekel hogy jó petéző anyám legyen és sok dolgozó a kaptárban. Az időjárást nem befolyásolhatom, viszont amikor megjön egy kis hordás , a legvadabb családból is szelíd bárány lesz.
Kár vitatkozni a fajta kérdésen , a nem idevaló fajtákat a természet lerendezi, meg az okos méhész is

tűzoltó

A sárgás (barnás)gyűrű az olasz ismrtetőjele.
Katt ide és keresd a képet.
viewtopic.php?f=2&t=27
Ilyen bogarakat láttál?

csiro

Sziasztok!

Először is nagyon örülök, hogy végre megtaláltam a fórumot, amely - látva az onnan ismerős neveket - gondolom méltó utódja lehet az OMME oldalán bezárt fórumnak. Tulajdonképpen úgy találtam ide, hogy furcsa méheket találtam az egyik kaptáramban így keresgéltem az interneten így rábukkantam a erre fórumra, ami tényleg nagy öröm számomra, mert a régiből sokat tanultam tőletek. Na de visszakanyarodva a topik eredeti témájához...

Szóval úgy tudtam nekem sohasem voltak olyan méheim (eddig nem nagyon nézegettem őket ilyen szemmel), amelyeknek két első potrohgyűrűje barna lett volna. vasárnap azonban, amikor futó ellenőrzést tartottam az állományomban (28 család) a vége felé egy családnál nagyon feltűnt, hogy a méhek egy része - ránézésre 50%-a - két barna potrohgyűrűvel rendelkezett. Ezután kifejezetten kerestem a többi családnál ilyen méheket, de nem találtam. Eddig saját nevelésű anyákkal dolgoztam, idén azonban - "vérfrissítés" gyanánt" kértem egy ismerősömtől néhány bölcsőt és abból neveltem néhány anyát. Lehet, hogy ez hiba volt? Mire számíthatok? Eltávolítani gondolom nincs értelme ezt a családot, előbb-utóbb a keresztezés amúgy is létrejött volna. A topikot végigolvastam, de nem jött le tisztán, hogy melyek a krajnai és az olasz méh főbb ismertetőjelei, gondolom nálam mostmár mindkettő megtalálható, de melyik-melyik?

tsanyi

tsanyi írta:

H Tibor írta:

Én pont az ellenkezőjét tudom és tapasztalom.A krajnai herén keresztül töbször kereszteződve 2-3vöröscsikos igen vad agressziv utódot hoz létre.

Ezt nem értem, honnét veszed? Valami forrást tudnál megjelölni?

Tibor! Tudnál valami forrást megjelölni az állításoddal kapcsolatban?
Én nem találtam semmit.

kolias

Erre nekem is van egy történetem.
Régebi telephelyemen voltam még (szőlőhegyen) ott a szomszédok mindig azt mondták, hogy nincs baj a méheimmel. Pár éve tavasszal repcén megleptek minket a vándorméhészek, látva a sok vetett repcét (azóta se jöttek vissza mert sem ők se mi nem pörgettünk róla sokat), az egyik tőlem 200 méterre pakolt le, én nem sokat foglalkoztam velük, de a szomszéd állandóan prüszkölt, hogy a méhek megkergetik, gondoltam velem van a baj, de mondták, hogy nem az én méheim kergetik őket, ezek fekete méhek, az enyémek meg olyan szép szürkék. Akkor megnéztem őket és tényleg eléggé mások voltak. Azóta is megvannak nekem is a feketék is és a szomszéd is többször szaladt, el is költöztem onnét azóta.

misi

Tükör írta:

Van, akiknek már beszéltem róla: nagyon régóta figyelem a teljesítményét,meg a tulajdonságait a családjaimnak. Szelektáltan neveltem az anyákat.("mesterségesen" megrajoztatottaktól mentettem a bölcsőket) Sikerült is viszonylag jó homogén csapatot összehozni. Nem voltak túl hamisak, felfelé hordták a mézet,jól gyüjtöttek.
2-3 éve azonban valami megváltozott. Nem olyanok egészen a tulajdonságok mint én szeretném.
Sok a mérges család, futnak a lépen stb.

Szóval: lehet, ha akarjuk ha nem, lépni kell valamit, mert a talpon maradás lesz a tét...

Én is így jártam.
A helyi fajtán belül kialakított vonala(cská)m, 20 év után nagy hirtelenséggel elfajzott.
A 2006-ban kelt anyáim nagyszámban találkoztak olyan herékkel amiknek a leszármazottai -egyéb nemkívánatos viselkedés melett- renkívül agresszívak.

Azóta tudomásomra jotott, hogy ezen -vadságot örökítő- herék anyját, már párzott állapotban terjeszti valaki.
A fórumokon olvasottak arra engednek következtetni, hogy többen is terjesztik - az országban többfelé.

Én már lépegettem ellene, de eddig csak féllépéseket. Ugyanis a baj orvoslására csak az anyacserét alkalmaztam.
A jelek szerint nem hiába, mert nagymértékben visszaszorult az állományomban ez a nemkivánatos beütés.
Most úgy képzelem a következő lépést, hogy a szezon hátrlévő részében vadnak ítélt családoknál (sok az idén párzott anya) jövőre már egyetlen here se tudjon kirepülni a párzás befejeződéséig.

karci

tsanyi

Tükör írta:

Magának is lenne a kertben vagy 5 család. Én meg miből élnék??? :lol:

Bajban vagy Laci! X (moderálva) azért tart GMO-t mert az olyan szelid, hogy a kiskertben is lehet. ....Sőt talán a 10 emeletes erkélyén is. Akkor pedig ugrottak a lakótelepi vevőid is.....
Gondolj bele! Tóth méhészet a 7. emelet 2-ben.

tsanyi

H Tibor írta:

Én pont az ellenkezőjét tudom és tapasztalom.A krajnai herén keresztül töbször kereszteződve 2-3vöröscsikos igen vad agressziv utódot hoz létre.

Ezt nem értem, honnét veszed? Valami forrást tudnál megjelölni?
Az olaszt kár belekeverni. Mint már az előző hsz-emben írtam, Nálunk nagyon régen itt van. Nem a 15. de az 55. vagy 105. generációja. Soha nem okozott ilyen jellegű gondot.

Idézet:

a Buchfastot 2006-ben kezdték szervezni Karcagon.

És úgy gondolod, hogy pl a szervezők közül előtte senki nem hozott be belőle? :lol:

Idézet:

kinek a feladata hogy én mint termelő kimondottan jó minőségű és beütés nélküli krajnai anyához hozzájussak? mert ugyanis nem jutok hozzá.

Mint már idéztem az NP-ből a KÁTKI és a méhanyanevelők ezen dolgoznak. Sajnos munkájukat szerintem nagy mértékben veszélyezteti a Buckfastot tartó méhészek tevékenysége. Gondolom most az inszeminálásra akarsz rátérni, illetve ennek hiányára. A mesterségesen megtermékenyített anyákkal nem termelő családokat látnak el máshol sem, hanem tenyésztési céllal történik az inszeminálás. Sajnos 89 éve és 4 napja nem rendelkezünk olyan szigettel vagy magas hegyekkel körülvett völggyel ahol a tenyésztés izoláltan történhetne. Ezért is különösen veszélyes a Buckfast a hazai tenyésztésre.

Tükör

Sanyi! Azért ehhez hozzátennék annyit, (talán már meséltem ezt itt) hogy a piacon engem ha kérdeztek a vavők:És nem szúrják meg magát?? A válaszom mindig az:dehogy nem , hál' Istennek!!! Aztán az értetlen tekintetre tovább folytatom: Gondolja csak el ha nem szúrnának ezek az álldott jószágok. Magának is lenne a kertben vagy 5 család. Én meg miből élnék??? :lol:

Persze én sem vagyok mazohista és sajnálom is az utóbbi évek elfajzását,mint alant már ecseteltem.
Különben meg a szomszédok már jópár éve kiüztek a faluból,annak ellenére,hogy akkor még ez a vadság abszolut nem volt jellemző.

H Tibor

Én pont az ellenkezőjét tudom és tapasztalom.A krajnai herén keresztül töbször kereszteződve 2-3vöröscsikos igen vad agressziv utódot hoz létre.Egyszerűen tudja hogy a fejedet és a bokádat kell támadni,ha elmész a kaptártól jön utánad.Ha megnézem az anyját fekete szinű és nagy méretű.Az idén egyébként a sűrű nektár miatt lehettek ilyen agresszivak
Véleményem szerint pont az olasz kereszteződésnek az eredménye a mai hejzet a Buchfastot 2006-ben kezdték szervezni Karcagon.Azt mindenki tudja hogy egy három összetevőből mesterségesen kialakitott fajtát nem lehet tovább keresztezni már igy is bonyolult fajnak számit.Attól félsz milyen lesz a buchfast 10 generáció és hogy tetszik az olasz 15-ik generációja? de a lényegről elkanyarodtunk...kinek a feladata hogy én mint termelő kimondottan jó minőségű és beütés nélküli krajnai anyához hozzájussak? mert ugyanis nem jutok hozzá.

Hizsnyai Tibor

tsanyi

Azt hiszem én reagáltam erre a fajta-kérdésre a legindulatosabban. Valamit a hátteréről.
Egy sztori a családi legendáriumból. Kb 15-16 éve a 20-25 családommal dolgozgattam, tavaszi időszakban, árvacsalán virágzott a kaptárak körül. ~3 éves fiam ott játszott pár méterre mögöttem. Feleségem figyelmét kijátszva egyszer csak érkezett…., és egy méretes doronggal oldalba vágta a kaptárat ami fölé hajolva dolgoztam, félmeztelenül kalapban, de a tüll hátracsapva….. . Gyorsan felkaptam a gyereket távolabb vittem a kaptártól. Ő egyetlen szúrást sem kapott, én 3-at vagy 4-et, mind a szemem köré. :roll:

Másik történet. Éveken át egy barátommal egy 80 családos vándorcsapatot összedobva (ennyi fért az ifára) vándoroltunk. Kellemes emlékek amikor facélián a melegben egy száll fürdőnadrágban szedtük el a mézet, söprögetve, és egy függöny oldalú, átalakított sörsátorban pörgettük.
Mi a közös ezekben? Az hogy az akkori méhészruhám legtöbbször egy rövidnadrágból és kalapból állt, repcén és felhős, zivataros időn kívül nem is volt szükség másra. Így akár egy teljes napot el lehetett méhészkedni <10 csípéssel, de ezek zöme is abból adódott, hogy figyelmetlenségből odaszorítottam valahova egy méhet.
Az elmúlt néhány évben alapjaiban változott meg a helyzet. Annak ellenére, hogy a szelídséget a legfontosabb szelekciós tényezők közé tettem, pl. az idén még akácon is előfordult, hogy a kaptárak mögött 10-15m-re kalap kellett.
Egyik barátom apósától örökölte a méhészkedést és a méheket. Több mint 60 éve ugyanott, ugyanolyan kaptárak, ugyanúgy vannak elhelyezve, és az évtizedek alatt bevált módon kezeli. Nála is többször előfordult az elmúlt néhány évben, hogy a méhek bementek az udvarba és ott támadtak, amire előtte soha nem volt példa.
Mi változott?
Attól tartok a méhek.
Az olaszt nem bűnösítem ebben a kérdésben. Nálunk nagyon régóta itt van, állítólag a múlt század elején illetve a háború után is hoztak be. Az olaszos beütésű családok tavaszi robbanásszerű, hordástól független fejlődése, kezdő méhészként tetszett. Aztán rájöttem az árnyoldalaira, pl a kutató hajlam, ……. de semmiképp nem agresszívek.
De milyenek mondjuk egy afrikai felmenőkkel rendelkező Buckfast 10. generációs utódai?
Ettől tartok.

H Tibor

Én a Singeréknek elhiszem hogy 50-év alatt sikerült az eggyik ősfajtát megtalálni és megtartani a kérdés mi történik a kereszteződések során idehaza. Ha minden évben cserélni kell az anyát az sem baj.Kb 10-éve hoztak be nagyon sok olasz anyát megfigyelhető hogy egész jó tulajdonságai voltak az első kereszteződésknek de mostanra elvadult a hejzet, vörös csikos ideges családok az eredmény.Senkisem dőlhet hátra nyugodtan mert herén keresztül elér mindenkit csak idő kérdése.
Tényleg tenni kellene valamit mert belekényszerül a méhész hogy hozzáértetlenül hülyeséget csinál.Azt mondjátok a támogatási rendszer jo,az anyanevelők törvény szerint járnak el(bemutatnek Gödöllőn egy anyát meg egy neplót)akkor kinek kell ezt a problémát megoldani?-várni kell türelmesen vagy induljak a barátommal Montenegróban és hozzak ellenőrzés nélküli krajnainak tűnő anyát?-most mi a teendő,biztos hogy nem a topikot kell bezázni mert akkor megbeszélni sem tudjuk.

Hizsnyai Tibor

Atis

karci írta:

Tehát ,remekelhet eredményekkel egy behozott idegen faj,egy ideig.

Nem biztos, hogy az idegenség miatt volt. Lehet, hogy az anyák egy komoly szekelekció eredményei voltak. És ezek a feljavított tulajdonságok idővel felhígultak.

Tükör

Van, akiknek már beszéltem róla: nagyon régóta figyelem a teljesítményét,meg a tulajdonságait a családjaimnak. Szelektáltan neveltem az anyákat.("mesterségesen" megrajoztatottaktól mentettem a bölcsőket) Sikerült is viszonylag jó homogén csapatot összehozni. Nem voltak túl hamisak, felfelé hordták a mézet,jól gyüjtöttek.
2-3 éve azonban valami megváltozott. Nem olyanok egészen a tulajdonságok mint én szeretném.
Sok a mérges család, futnak a lépen stb.

Szóval: lehet, ha akarjuk ha nem, lépni kell valamit, mert a talpon maradás lesz a tét...

karci

fenyob

karci írta:

mati írta:

A Krajnai méhfajta előnyei más méhfajtákal szembe..... :?:

Szerintem,van egy vitathatatlanúl nagyon-nagy előnye,hogy itt a mi vidékünkön önfentartóan ez terjedt el és nem véletenűl.

Egyetértek!
Mi méhészek természetesen üldözzük a génmanipulációt, de hazánktól idegen méhfajtát meghonosítanánk?

karci

mati

A Krajnai méhfajta előnyei más méhfajtákal szembe..... :?:

Krajnai

Ki van itt