Lenne még pár kérdésem 1 lehet e úgy szaporitani hogy májusban ha erős a család és húznak rajbölcsőt,akkor ezt 1 üres kaptárba rakni fiasléppel dolgozókkal és mézes lépekkel persze úgy hogy a lépeket takarja a munkás méh.

Olvass, olvass, olvass - sokat, itt a fórumon és másutt is a méhészkedés irodalmából!
Keress mentort és dolgozz le egy szezont nála!
Ezt követően már megalapozottan dönthetsz.
Sok sikert!

Jó estét,szeretnék méhészkedni,szeretem a mezőgazdaság minden ágazatát.Már ovodás koromban mentem segíteni a teheneket kihajtani a legelőre.Méhekkel elősször olyan 10-éves koromban kerültem oly módon kapcsolatba hogy egy üvegbe befogtam pár db dolgozót hogy majd lesz méz.Akkor még nem tudtam, hogy jó pár dolog kell még hozzá.De most már azért talán egy picivel többet tudok róluk.Most már ha anyagi körülményeim is lehetővé teszik szeretnék belevágni.Persze csak minimális családdal hogy átlássam.Én 2 családra gondoltam hogyha valami oknál fogva az eggyik legyengül akkor tudjam őket egyesíteni.Nos a kérdésem az lenne hogy muszály mentorhoz menni,vagy magamtól is belevághatok.

Köszönet az írásokért!

Már jól döntöttél, mert mindkét fajtára van kereslet. Ha meggondolod magad el tudod adni amelyik nem tetszik. Sokan kombinálják Hunor fészek+2db fél NB fiók méztérnek.

Van a környékeden pár méhész, a profilod szerint már 10 család is van. Keresd meg a méheüsödet biztosan segít.

Köszönöm a hozzászólásokat!

Erről a témáról (keretméret) már szinte minden le lett írva korábban. Ha az olvasottak kapcsán van konkrét kérdés, azt lenne érdemes feltenni.

Olyan méretet válassz, ami a környékeden, általad is ismert méhészek használnak, amiben segíteni tudnak, ahová tanulni el tudsz járni! Már most, a legelején minden eszközöd az adott mérethez igazítva fogod megvenni, így nem kicsi nyűgöt veszel a nyakadba, ha rosszul döntesz!

Tisztelt Méhészek!
Segítséget kérnék , kezdő vagyok/nagyon kezdő/, rakodókaptárral szeretném kezdeni a tevékenységet, de máris felütötte magát egy probléma, a keret méret.Nem tudok dönteni hunor vagy 1/2nb keret legyek. Kérek mindenkit mondjon véleményt, javaslatot pro és kontra
ezzel segítve a döntést. Előre is köszönöm!
Szép napot!

Köszönöm a tanácsodat.

Szia Hook!


Egy méhcsalád a kaptárban sokkal közelebb van a természethez, mint a tengeri hal az akváriumban. Magam 25 évig foglalkoztam akvarisztikával, de csak édesvízivel. Az én tapasztalatom szerint a legnehezebb a kezdésben az 1db méhcsalád megvétele lesz. A másik gond, amit meg kell majd szoknod, hogy a méhek szúrnak. Nem tudod elkerülni, főleg az elején. Majd rájössz, milyen kis furfangosak tudnak lenni. Atkát irtani egy családnál a Varidol tökéletes. És nem fogsz megállni egy családnál, még hobbiból se. Ami még nagyon fontos, jól gondold át, hova is fogod tenni a méheket. Mert ahova letetted, ott kell maradjanak.

H.apci

Idézet a fórumszabályzatból, nem csak neked!



"Kötelező a fórumba a kereső használata, továbbá a logikus gondolkodás!"

Köszönöm valami ilyesmire vártam!

Köszönöm válaszod!
Próbáltam mestert keresni de az itt nincs számomra sajnos. Én nem a mézért akarom most a méheket hanem csak hobbiból. Tengeri akváriumom is van ami szintén nem kis pénzbe kerül de azt sem azért csinálom hogy profitáljak belőle, hanem mert szeretem. Egyszerűen csak szeretnék a méhekkel foglalkozni.A szakirodalom olvasása mindig folyamatosan megy ahogy engedi az időm.

Tisztelt Hook!
Lépésenként :
1. tavaszig szakirodalom.
2. Keress egy segítőkész mestert! Tőle, ha szorgosan segíted meg lesz az egy családod is.
3. Egy család nem család, két család félcsalád... Ja ezt kovácsolhatnál mondják.
Szóval inkább ismerkedj meg a méhészkedéssel, majd döntsd el, hogy kellene neked akkora beruházás egy kis mézért!

Tisztelt méhészek!
Olvasgatom ahogy tudom a fórumot,próbálok információt gyűjteni a méhek tartásáról és elhatároztam hogy belekezdek eme nemes számomra még csak hobbiba. A célom 1 egész család tartása. Többel nem akarok kezdeni, nem akarok felelőtlen lenni, a pénzem se sok szóval az 1 az nekem elég lesz hogy azzal eldőljön hogy menni fog e nekem ez vagy sem.
Természetesen nem a profit a célom ezzel az 1 családdal , hanem a méhtartás öröme. Maximum egy kis lépes méz a szűk családnak néha-néha ha megadatik.
Eldöntöttem hogy NB 18-al fogok kezdeni. Azt hiszem hogy van annyi tudásom hogy ne öljem meg saját hibámból a méheket, de mégis lenne néhány kérdésem a hivatalos dolgokkal kapcsolatban.
Nos ha nem akarok értékesíteni egyáltalán akkor nekem kinek kell bejelentenem a méhtartást? Volna e valaki aki rászánna pár percet és leírná lépésről-lépésre hogy mit kell, hova kell mennie egy kezdőnek, ha méheket akar tartani szigorúan csak hobbi célból? Remélem nem zavartam meg senki nyugalmát Később még lenne kérdésem atkairtásról is, hogy egy ilyen kicsi családszámú méhészetnél mit érdemes használni, mert olyan sok eszközről olvastam hogy igazából már nem is tudom hogy mit kellene használnom.

üdv. Hook

automata fedelező-segítséggel

Így neeee!!!

https://www.youtube.com/watch?v=TZYZXQkVSbQ

Szerintem is így igaz, voltam már jobb helyen is.

Ez nagyon igaz!

Ez talán ebbe a topicba is illik:
http://www.beeculture.com/catch-the-buz ... anagement/

A méhészkedés 4 pillére:

1.A méhek táplálkozása,táplálékigénye.
2.Teleltetés.
3.Varroa atka elleni védekezés.
4.Mézeladás.

dodo!

Valóban nem lehet mindent az időjárásra fogni,a helyi körülmények is nagyon fontosak.
Így az összehasonlításnak is akkor van értelme ha a méhészetek igencsak közel vannak egymáshoz.
Már a szomszéd falu mikroklímája és méhlegelője is más,másképpen fejlődnek a méhek is.
Több telephelyen vannak méheim,sokat lehet belőle okulni.

Bükk sajnos ahol az én méheim vannak nincs olyan bőség mint gondolod így viszonylag sokat kell fordítanom arra hogy jó erőben legyenek, sokat is írtam ezekről. Sokan felesleges dolognak tartotta ezeket, elfogadom véleményüket nem hozom összefüggésbe így ezekkel.
Az időjárás ere is hasonló volt egyik közeli méhész kettőből csinált egyet, soknak volt 25% feletti vesztesége ezért úgy gondolom nem lehet csak az időjárás különbözőségével magyarázni azt kinek hogy fejlődnek a méhei.
De nem ez volt a szándékom, hogy ezen kérdéseket hozzam ismét elő csak egyszerűen az hogy bölcsőzés nélkül is lehet méhészkedni és nem feltétlen kell ezért feláldozni a nagyobb hozamot.
Nem volt más szándékom csak a már leírt dolgokkal szerettem volna alátámasztani mondanivalómat.
Amit állítasz az tapasztalataim szerint az alábbiak szerint zajlott. Egy túlfejlett család ha egy generáción belül csak egyszer is megszorul már húzni fogja a bölcsőket annak ellenére is ha növeljük később a kaptár vagy fészek nagyságát.
Amíg tart a jó hordás az éppen kikelni készülő anyák bölcsőit kirágják a hordás megszűnése után hagyják kikelni és rajozni fognak.
Ezért is fontos számomra, hogy akácig ne húzzanak bölcsőt, mert ha akác virágzás közben beüt egy hosszabb rossz idő (a hordás nélküli tétlenség) hagyják kikelni az anyákat és azokat ha elégséges mézük is van nem fogják leszúrni, amint kijön a jó idő lelépnek.
Az általam említett módszernél egy bekövetkezett rossz idő esetén a második nap elkezdenek bölcsőzni még ha 5 naposra is indítanának 10 napom van kivárni amíg bőven beérlelik a mézet ami elvehető egyszerűen szöktetővel és ha még mindig nincs lehetőség jó hordásra technológiai fogással kényszerítve vannak a csendes anyaváltásra.
Nem azt mondom, hogy ez 100% -os de csak 50-ből 1, 2 lép le. Mikor még bölcsőzgetem folyamatosan ép hogy végigértem kezdhettem elölről akkor is elment 3, 4 körül 50 db-ra vonatkoztatva.

Tükör!
„Ezt durván egy hónappal a fent említett április közepi dátum előtt írtad anno.
Na nem föltétlen ezért raktam ezt ide, hogy szavadon fogjalak, inkább azért, hogy szerintem nem lehet ilyen kijelentést tenni. Minden tavasz más. Én mindig azt mondom, hogy semmilyen munkát nem lehet dátumhoz kötni, vagy legalábbis csak nagyon nagyon lazán. „

Amit írtál én is úgy gondolom ebben nincs nézeteltérés köztünk mint ahogy írtam is
„oldaltakarók kivételéről amivel kezdődik nálam a méhcsaládok kezelése
( ennek időpontja amikor kezdenék az alsó fiók szélén a zugépítményt cca április 15 – 20
Április közepéig nem méhészkedek.)”
A családok állapota határozza meg a beavatkozások idejét, ha félreérthető volt elnézést.
Az időpont tájékoztató jellegű mivel jelenlegi helyemen április 15-e előtt még soha nem lakták be a 24 keretet ( ehhez 16 -18 táblás fias tartozik kb. a gyorsan 12 – 14 a lassabban fejlődőknél ahogy megfigyeltem).

„Ezt csak azért rakom ide, mert kétszer is kiemeled, hogy április közepéig nem méhészkedsz:
dodo írta:
Sziasztok ! Szombaton én is gyorsan átfutottam családjaimat egyúttal megkapták az idei első, egyben utolsó 1 kg-os lepényüket. Téli veszteségem nem volt, bár ez már a megszokott dolgok közé tartozik. Amit viszont kicsit furcsának tartok, hogy az állomány nagyon vegyes képet mutat. Nem emlékszem hogy valaha is tapasztaltam ehhez hasonlót. Közel azonos téli eleséggel mentek a télnek, az állomány egy részénél még mindig van cca 10 kg ( gyengébb családok )a másik részénél nagyon optimistán nyilatkozom ha azt állítom van 2 kg. ( ezek az erősebb családok ) Feltételezem a januári jó időben kiterjesztette az anya a fiasítást amit a bekövetkező rosszabb idő ellenére is fenntartottak hatalmas munka árán.
( Mivel szép számban találhatók ezeknél fiatal méhek is. A fisítás 3 db ½ NB keretre terjed ki a lépfelület 70 – 80 % - át elfoglalva vegyesen petétől a kikelő méhekig. )
Vasárnap már nagyon kacsingattam a pipás itatok irányában, de lebeszéltem magam erről még. De hamarosan lépni kell, mert komoly problémák is lehetnek itt pár nap múlva.”

Pontosan ezt írtam
„Április közepéig nem méhészkedem, nem lepényezek általában, csak az anyák meglétét méz mennyiségét ellenőrzöm minden családnál egy gyors vizsgálattal.”

Természetesen ha gond van beavatkozok, ezt nem tekintem technológia szerinti kezelésnek itt akkor megint rosszul fogalmaztam.

A „nem lepényezek általában” Pont a 2011-es évre gondoltam mikor a végére írtam, hogy általában
Meg is lepődtem, hogy az erős családok fiasítási kedvére nem hatott nagyobb mértékben a zord időjárás. ( 10 kiloval többet fogyasztottak mint a gyengék, három kereten végig tolták a fiasítást januártól.) így kellett kis segítség nekik.
Bizonyára emlékeztek:
2011 január elején indult melegedésre a 4.00, 7.00, 12.00, 15.00, 17.00 órakor mért adatokat leírnám ami volt nálunk.
3-án -3, -5, -1, +1, -2 derül, hó van még. 4-én -5, -4, -3, -2, -3, borult ködös, hó van még
5-én -5, -5, -4, -3, -3 borult, 6-án -5, -5, -1, +2 +2 borult 7-én +6, +5, +11, +12 +10 borult
8-án +10, +9, +11, +12, +11 borult 9-én +5, +5, +14, +15, +12 derült 10-én +5, +4, +3, +4, +3 derült 11-én +1, +1, +3, +3, +3 borult 12-én +3, +3, +5, +6, +4 változó 13-án +3, +3, +6, +8, +6 borult 14-én +4, +4, +11, +12, +10, változó 15-én 0, +2, +6, +10, +6, borult 16-án 0, -1, +10, +11, +8, derült 17-én 0, 0, +9, +12, +7 derült 18-án 0, 0, 0, +2, +1 ködös 19-én -3, -3, -1, 0, +1 borult 20-án +1, +1, +3, +3, +2 változó stb.

február 23-ig - 4 alá nem ment, néha elértr a +14 -et is.
Utána a -8 fokos éjszakai hőmérsékletek jöttek pár napig majd -4, +4 között váltakozott, március 8-án -7 volt éjszaka.
Március 12 néztem meg a családokat, után jött a jobb idő.

A mi vidékünkről már nem is beszélve.
Ez bennem is csak azóta tudatosult, mióta irigykedve olvasom itt a dél-somogyi kollégák írásait a kora tavaszi virágporhordásokról.

dodo,a 2013-as évhez az alábbiakat tenném hozzá:
Néhány dologról feledkeztél,ilyen pld.az időjárás.
Külső-Somogy időjárása-ahol Jenő és én is méhészkedek-sok tekintetben más mint ahol Te méheid vannak.
Nálunk jóval hidegebbek vannak tavasszal,a tavasz is később kezdődik és pont az É-ÉNY-i szélcsatornában vagyunk ahol sokszor majd el
fújnak a böjti szelek.A csapadékról annyit hogy 5év alatt úgy 600mm-el esett kevesebb nálunk,mint délen.
A 2012-es év egyébként is különleges volt a szárazság miatt,az anyák itt július végén már nem fiasítottak.(írtam akkor)
Voltak családok melyeknél egyetlen sejt virágpor sem volt,na így mentünk a télnek és 2013-nak.
Az átlagnál jóval kisebb családok mentek telelőbe,és tavaszi időjárás sem kedvezett a családok fejlődéséhez.
De nem csak nálad fejlődtek jó a méhek 2013-ban,litterae fórumtársunk is rakott fel képeket egy jól fejlődött állományról,az szintén Dél-Somogyból volt.

Visszatérve a bölcsőzéshez.
Szerintem a legtöbb szakkönyvben szó van arról,hogy jó hordás esetén a méhek kiürítik a bölcsőket.
Persze fontos az hogy pld. akác alatt mekkora helye(fiókja) van az anyának,meg sok más apró technológiából adódó
különbség.

Ezt csak azért rakom ide, mert kétszer is kiemeled, hogy április közepéig nem méhészkedsz:

Ezt durván egy hónappal a fent említett április közepi dátum előtt írtad anno.
Na nem föltétlen ezért raktam ezt ide, hogy szavadon fogjalak, inkább azért, hogy szerintem nem lehet ilyen kijelentést tenni. Minden tavasz más. Én mindig azt mondom, hogy semmilyen munkát nem lehet dátumhoz kötni, vagy legalábbis csak nagyon nagyon lazán.

És bocs, de ilyet sem írt vagy állított senki, sőt:

A rajzási lázról. Mit értesz alatta, és én mit értek?
Pontosabban a bölcsőzős védekezésben az lényeg, mikor áll le egy "rajzási lázban" égő család a hordással. Egyáltalán nem akkor, amikor meghúzza a bölcsőket, de még akkor sem, amikor befedi.
Ill nagyon fontos még a bölcsők "ütemezése" állomány szinten, ami segít abban, hogy a bölcsőzés kivitelezhető legyen nagyobb családszámnál, ill ne ütközzön lehetőleg pergetéssel, meg a legnagyobb hordásban is békén legyenek hagyva.
Ja és persze mindez nem jelenti azt, hogy más módszerekkel nem igyekszek én is kitolni a rajzás idejét. Ez viszont soha nem a család csapolása. De azt állítom, hogy ezeknek a bika családoknak egy részénél (soha nem kell az összeset) nem kerülhető el a bölcsőzés.

Igaz most nem az atkairtásról folytatott eszmecserét folytatnám, mert csak nem hagy nyugton egy gondolat, szerintem az a család ami rajzási lázban van nem a legjobb formáját hozza főhordáson, nem igazán szerencsés elérni ezt az állapotot. Remélem félreértettem azon eszmefuttatást, hogy amelyik nem húz bölcsőt az nem is képes jó eredményre.

A képekre történő hivatkozásom nem sikerült, de ha valaki segíteni tud benne azt megköszönöm.
Mindenki számára bizonyára gyengébben indultak a családok abban az emlékezetes 2013-as évben.
Nálam is ez volt a helyzet így lehetséges hogy nem a legjobb választás az ebben az évben készült képeken keresztül illusztrálni mondanivalómat, de csak ekkor közöltem itt képeket.

Az nemrég elhangzott megállapítások közül nem értek egyet azon megállapítással miszerint bölcsőzés nélkül nem lehet erős családokkal méhészkedni, elfogadható eredményeket elérni.
Természetes fel fog támadni a rajzási láz, de az előző hozzászólásomban közöltek alkalmazásával ezt ki kell tolni az akácméz kipörgetésének időpontja utánira.
A technológiám pár jellemző kritériumát is megemlíteném címszavakban vagy inkább, hogy mi látható adott időben a kaptárakban ha a képeket nem nézné meg valaki.

Bevezetőül
Meezesjeno írta 2013,05,20-n
„Teljesen mindegy, hogy miben vannak a méheid, mindenkinél leállt egy időre a fiasítás. Nem volt virágpor. Nem volt vízhordás, ürítkezés. Ismét telelőfürtbe voltak kénytelenek húzódni, és a szélső fias sejtek ki sem keltek sok családnál. Ahol petézett az anya, ott sem dajkálták abban az időben. Aztán attól még nálad dajkálhatták, és ha van még valaki itt a fórumon akinek hasonló módon alakult a tavasza, akkor tegye már közkinccsé a saját esetét, mert tanulhatnánk belőle a következő ilyen hosszú bezártság idejére. Én ugyan lepényt soha nem adok, de akiket ismerek nagy lepényezőket, hát náluk is leállt a fiasítás a havazások és késői tél napjaiban.
Nálam is meg kell vagy 20%-ot megszüntetni az állományból, ha termelő csapatot szeretnék akácra. Repcéről csak ábrándozok. Sokan vagyunk így, már akiknek van (maradt) mit szétosztani. „

Nem én lettem megszólítva csak a helyzetkép miatt idéztem.

Három fiókon teleltetek minden fiókban 8 keret a felső kettőben oldaltakarás az alsóban kétoldalt légrés. ( gyenge családok esetén penészesednek csak be a szélső lépek )
Október 1 hetére már csak az az évi anyáknál található kis mennyiségű fedett fiasítás.
Gyenge családot nem telelek be. ( nincs pátyolgatás, betegségek kockázatának csökkentése )
Április közepéig nem méhészkedem, nem lepényezek általában, csak az anyák meglétét méz mennyiségét ellenőrzöm minden családnál egy gyors vizsgálattal.

2013,04,20 felrakott kép egy állományszinten közepes erősségű család a kiemelt kerethez hasonló 6 db fedett található felül a fedett fiasítást vékony virágpor koszorú, majd friss méz veszi körbe.
Az anya a 2. fiókban 5 kereten petézett.
( a fészek fejlődési íránya lefelé biztosított a család a harmadik fiókba hordja a mézet a kikelő fias helyére. Fejeléssel nem helyezek ilyenkor fel méztéri fiókot )

2013.05,05 felrakott képen harmadik fiókban nagyrészt méz, cca 3 keretnyi napokban kelő ( 1 héten belül ) fiasítás
2, fiókban fedett fiasítás faltól falig 8 táblás
az alsó fiók lépjei vannak kiszedve a 8 keretben vegyesen található fiasítás nyílt,fedett ( cca 4 - 5 keretnyi ) valamint virágpor, méz található. A fiók két szélén zugépítmény herefiasítással.
Annak ellenére, hogy a családok lemaradását a 2 héttel korábban tartott szúrópróbaszerű átvizsgálásnál rosszul becsültem fel ( 2 hétre tettem de csak 1 hét lemaradásban voltak ) lemondtam az áprilisi műlépezésről, oldaltakarók kivételéről amivel kezdődik nálam a méhcsaládok kezelése ( ennek időpontja amikor kezdenék az alsó fiók szélén a zugépítményt cca április 15 – 20
Április közepéig nem méhészkedek.)
Annak ellenére hogy 1 hetet késtem nem támadt fel a rajzási láz egy családnál sem.
A további hozzászólásaimat beollóznám.
Téma: Mi újság a méhesben? Elküldve: 2013.05.05. 21:18
A technológiám része, oldaltakarás a felső két fióknál az alsónál légrés. Amikor a család leér a harmadik fiókra akkor kerül ki és a második fiók lesz a fészek akác elejéig hat műléppel.

Téma: Mi újság a méhesben? Elküldve: 2013.05.19. 20:19
Nálam nem akarják húzni a bölcsőket, de kéntelen voltam az 5 fiókosoktól elszedni 3 -3 keret fedett fiast ami még nem kelt ki nehogy túlnépesedjenek. Rendesen mentek ma is.

Téma: Akác Elküldve: 2013.05.22. 20:37
Sziasztok!

Nálam tegnapi nap a mérlegesen +1,5 kg mértem ma +0,6 kg azt hiszem vége lesz holnap, késő délután már csak lezengtek.
A mérleges kaptár 92.80 kg ha feltételezem 74,80 kg a kaptár stb súlya akkor nekem egy akácon megvan a 18 kg :-D

Téma: Akác 2013.05.23. 20:11
Nálam mínusz 0,4 kg remélem szombatig nem fogyasztják el az egészet.
Viszont mint a képen is látszik semmi mozgás csak a vízhordók dolgoznak, lepik az itatót.

Itt válik a legfontosabb feladatukká csak a szaporodás, legalábbis nálam és teljesen mindegy, az hogy 4, 5, vagy 6 fióknyi néppel rendelkeznek.
Az számomra egyértelmű, hogy mindenki azzal a technológiával tud eredményesen méhészkedni amit ismer a kaptárak nyitása után azonnal tudja mit kel tennie. Nagyon sok jó kaptár, és azokhoz tartózó eredményes technológia létezik, és mindegyiknek megvan az előnye hátránya.
Mindenkinek csak azt kell letisztázni magával mely előnyöket szeretné választani a számára legkönnyebben elviselhető hátrányok mellet.
Én a bölcsőzgetést nem komáltam, így nem is bölcsőzök, valamint a fiókokat pakolgatom a keretek helyett inkább. Ha az embernek a pörgetési időszakokon kívül heti 1 napja marad a méhekre, párhuzamosan növekszik a biztonsággal ellátható családok száma a technológia hatékonyságának függvényében. Egy évtizeddel ezelőtt 40 családdal sokkal többet dolgoztam mint most a duplájával.
De nem vagyunk egyformák más mást csinál szívesebben így a szerint döntsön.

Teljesen igazad van, de a megvalósításba mindig hiba csúszik, másként történik. De mindig úgy van mindenütt, ahogy a legjobb volna? Azonban néhány ember szemléletét nem lehet jó szándékkal megváltoztatni, nekik erősebb ráhatás kell. Ezt végre tudjuk hajtani?

Kezdő legyen a talpán, aki az atkagyérítésben eligazodik! Szerény ismereteim szerint, nem elég az egyes méhészetek normális kezelése, mert a környezetből visszafertőződhet. Kérdezem, miért nem lehet itt és esetleg más Fórumokon (OMME , Méhészújság stb) egy atka fertőzöttségről helyzetképet közre adni, mondjuk tájegységenként. Sok itt a hozzáértő nagy tudású jól felkészült méhész. Esetleg javaslatot tenni a a kezelés módjáról. És amit még fontosabbnak gondolok az idejéről. Szerintem egy összehangolt átfogó azonos elveken alapuló kezelés sokkal eredményesebb lenne, mint az hogy mindenki megy a saját feje után. Ez az ágazat azért van sokkal jobban kitéve a környezeti hatásoknak, mert itt nem valósítható meg a karantén, mint máshol. (A zárlat is csak részmegoldás, atkára nincs is) Tisztában vagyok azzal, hogy az összefogás nagyon nehezen valósítható meg, de lehet hogy egy kísérletet megérne. Gondolom ebből mindenki csak profitálhatna. Hogy ez egyáltalán hogyan valósítható meg nem tudom, de lehet hogy OMME támogatással a méhegészségügyi hálózaton keresztül lenne rá esetleg lehetőség. Ez nem csak a kezdő problémája, sok hosszabb ideje méhészkedő is hasznát vehetné. Gondolom ezt, mert sok méhésszel találkozva még a gyakorló nagy állományú méhészek sem ismernek és használnak minden rendelkezésre álló módszert. Az atka gyérítésének most már meglehetősen nagy az irodalma, nem tudja mindenki ezt végigolvasni és megérteni. Nem tudom, de gondolom ehhez rendelkezhet az OMME forrással is. Lehet hogy az egységesítésnek sokkal több lenne az előnye. (Kevesebb, olcsóbb hatékonyabb kezelés)

Napra után gyérítést írsz, miközben sokan arról panaszkodnak, hogy az esetlegesen nem gyérítő kezelés után is jelentős a visszafertőződés. Sokszor leírták már hogy a termelési szezon esetleges hordási hézagaiban végzett gyérítések után , napra után írtani kell az atkát. Nem gondolod , hogy a szerencséd mely szerint a jelenlegi módszered eredményes ugyan, elvileg egyszer megszakad, mert hosszú időt hagysz az atkának? Én nem szoktam sokszor és sokat kezelni, de a hordástalan időszakokat bizony kihasználom váltott hatóanyagokkal tavasztól őszig. És már többször leírtam én már évek óta nem számolom a lepotyogott atkát a kihúzhatós higi aljakat meg is szüntettem csak nyitott van. Viszont a fészek kereteken lévő atkákat folyamatosan figyelemmel kísérem ugyanis a kezelések alkalmával ezek fognak potyogni és nem az amit amúgy sem látok a fiasításban. Ahány ember annyi szokás. Egy időben Furettó lázban égtek a méhészek , ma úgy érzem az oxálsav és a szublimálás a sláger. Ezzel még mindig nem a megfelelő védekezést érjük el, azt hogy tavasztól-őszig különböző hatóanyagokkal , hordástól függően gyéríteni , napra után 1 szerrel keményen írtani, 1 kontrol kezelés, majd amikor úgy véljük hogy nincs fiasításunk és az atka nem tud elbújni 1 jó zárókezelés. Újabban már lehet olyan előadást is hallani ahol zárókezelésről nem is beszélhetünk mert november-december és január hónapokban is végeznek kezelést. Szerintem ekkora vész nincs, csupán nem megfelelő tájékozottság és egyszerűbb elfogadni amit xy mond , mint a méheinket nézegetni és gondolkozni. Tavaly is láttam csúnyán atkás és vírus fertőzött méhészetet, egy jól kiválasztott sorozat kezeléssel a látható atkák eltüntek, a betelelésre megfogyott a családok mérete 1-3 léputcával. Kaptak novemberben egy jó zárókezelést. Az idei évben a méhész nagyobb figyelemmel és a fent leírtak szerint kezelt. Az őszi bevizsgáláskor egyetlen vizsgált kereten sem volt atka vagy ürüléknyoma, de elmondása szerint év közben sem látott, elvétve 1-2 atkát. A váltott hatóanyag és a kicsit több odafigyelés jó eredményt hozott, viszont alig járt többlet munkával

Nem elírás, én így csinálom évtizedek óta, ebből sose volt gondom/a méheknek sem.

@tsanyi: Igen, a fészket pörgetni kell. A hordásban hagyom őket dolgozni, nem zavarom őket, hiszen egy dolgozó munkás embernek sem zavarok be azzal, hogy munka közben átrendezem a műhelyét, különben csökken a hatékonysága abban az időszakban.

Hát ha nem elírás akkor ott bajok vannak.!!

Szerintem csak elírta vagy éppen máshogyan értelmezte. Ha mégsem akkor ????
Napra után atkát írtunk , mert a gyérítgetés nem elég, amikor a hőmérséklet 4-5 fokig süllyed akkor zárókezelésen kell gondolkozni. Az idén is többen kezelték a napra után a méheket , de valóban csak gyérítés lett, mert szeptemberben igen csúnya atkás családok voltak sok helyen, ott pedig mostanra jó pár keretnyi bogár vesztés van, hiába volt a köztes időben atka írtás ott már rengeteg atka szúrt bogár volt amik nem hogy a tavaszt , de a telet sem érték meg és szerintem a közben kikelt fiatal bogár jó része is idő előtt elhullik.

Üdv.
Nem késö az ilyen még valamikor októberben sincs Mo-on.

Így értem, hogy nem rajzik, pl NB15-re gondolva.
Gondolom a fészket is kell pörgetned.

Mindenkinek más a módszere, te így, én úgy, ezzel nincs semmi probléma. Nekem így a jobb, neked úgy.

Erős családokat azért írtam, mert azokkal lehet dolgozni, mézet termeltetni, amiben igazat is adtál. Én is leírom nagy vonalakban, hogy én hogyan csinálom/csináltam.
Én kaptárt március 15. körül bontok általában, amikor az időjárás engedi. Elvégzem a bizonyos munkákat, ellenőrzéseket, tisztítást stb., utána április 10. környékén kiegyenlítem őket, a túl erősektől elveszek egy-két fias keretet. Akkor kapnak műlépet, alma-körte virágzáskor. 50 családnál 8-10 családot érint. És odaadom az általam vélt gyengébb családoknak a erősektől kivett kelő fiasításos kereteket. Amikor elkezdenek utána hátul csomókba gyűlni a méhek, csak akkor engedem fel őket a méztérbe. Aztán megkezdődik a repce-gyűjtés. Utána ennek vége, elszedem a mézteret és a mézes kereteket, a fias kereteket nem bántom. Aztán jöhet az akác. Ha az akácot kipörgettem, mentem a nekem második akácra a Bakonyba. Ott kipörgettem, utána ha virágzásban van a vaddohány akkor egyből odamentem, ha kell várni a virágzásig, akkor az állandó helyre mentem velük vissza. Ilyenkor szoktak az anyák váltóbölcsőt húzni, de nem mindegyik. Mármint a vaddohány közepe vége felé. Vaddohány után pörgetés és augusztus elején visszatértem az állandó helyemre, aztán jöhetett a napraforgó. Ez augusztus 20. körülig befejeződött, utána atkagyérítést végeztem. Szeptember elején mindegyik család kapott 5 liter szirupot (1-1 litert 3 naponta). Atkairtást akkor csinálom, amikor a nappali hőmérséklet lesüllyed +4+5 fokig.
Valamint a családokat sose tettem össze, nincs család összerakosgatás, bölcsőzgetés. Ami ősszel termelő család, az tavasszal is termelő család marad.

A fényképen látható családnál nem a bogármennyiséget akartam mutatni, hanem azt, hogy teli hordja és nem bölcsőzik akkor sem. Csúnya lenne, ha ebből tudnál a bogármennyiségre következtetni, gondolod nem füstöltem meg őket egy kicsit, hogy látsszon valami?
A konténerem 14 NB fészek és 11 hizlalt méztérből állt.
Én így méhészkedem/méhészkedtem. Ennyi.

Ez ide nagyon találó!

Amikor én kiválasztom a termelőket tavasszal, és adott esetben erősítem, a Biblia vezérel:

Márk evangéliuma 13.
" Mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van..."

Kísérd figyelemmel azokat a családokat amelyeket erősítettél 1-2 kelő fiassal.
Jelentős részüknél 2 hét múlva raj vagy váltó bölcsők lesznek. A kaptárban a korosztály összetétel megváltozik, sok dajka méh lesz munka nélkül, a gyenge anya nem tudja a petézését felpörgetni.

Bocsánat hogy belekotyogog.
Tsanyi! Erről írjáj mán egy pár mondatot légyszi.

A bölcsők a méhek normális szaporodási szokásaihoz tartoznak. Szaporodni viszont akkor szoktak amikor szűknek érzik a lakhelyüket, de nem a méz mennyisége , hanem a benne lévő bogár mennyisége miatt. Főként ha sok fiatal bogár nem jut elegendő munkához. Tükör képeit nézzétek vissza, ott van bogár mennyiség. Fanti nem bántani akarlak , de az a család nincs is rászorulva hogy rajbölcsőt húzzon , mivel nem lakta be a lakását.Mindig a fészekben lévő lépek a meghatározóak annak eldöntésére , hogy a család elkezdi-e a rajbölcsők húzását. Ezért tavasszal eleinte óvatosan bővítek , hogy zsúfoltság érzését keltsem a bogárban, sok az oldalsó mézes keretem. Amikor a két fészek 1/2 NB fiókban a középső 6 fias ( ez 12 fias keret szinte méz nélkül) a szélsők mézesek és a fiók forgatáson is túl vagyok akkor kell elkezdeni figyelni a családot, ugyanis a családnak szűk a hely, az anya nem igazán tud hova petézni , ha az valóban jó képességű anya. Ha a család nem akar bölcsőt húzni akkor elsőként az anya csere vetődik fel mert az anya nem képes ebben az időszakban a túl népesítésre a lerakott peték száma kevés. Ha megjelennek a bölcsőkezdemények , bölcsők, akkor 4 mézes keretet tudok műlépre cserélni egy gyors fészek rendezéssel. Amelyik család az építés mellett is meghagyta a bölcsőket azt bizony szét kell szedni. Több évtizedes múltam nincs sem a méhészkedésben sem ebben a technológiában, de ami eddig szinte biztos , hogy a család a fészekből nálam a mézet még soha nem vitte fel ilyenkor a méztérbe, hanem használta és csak a friss nektár ment a méztérbe, szóval a család ily módon nem csinált helyet az anyának nekem kellett a mézet kivenni a fészekből. A bölcsőket meghagyó és rajozni akaró családok szétszedése nem okozott problémát a következő években, nem mondhatom el hogy rajzósak lennének a családok. 1-2 kisebb csomag ugyan elmegy, de az mindig belefér. Igaz az első években kivártam mindig a következő beavatkozásokkal akkor voltak szép csomagok a fán, de az is csak inkább bosszantott, 4-5 családnál az sem volt több és 100 családnál még a tanulásba az is belefért. Viszont azt is el kell mondanom , hogy rekord hordásokkal sem kell vagy szoktam dicsekedni, mert ugyan 1-2 család túl teljesít, de általánosságban elmondható hogy kiszámítható átlagos hozam van, nagy meglepetések sem negatív sem pozitív nem szoktak érni. Én a tudásban hiszek nem a szerencsében, bőven van mit megfigyelnem , megtanulnom, de nagyjából tudom mikor mit várhatok

Most ha az egységes erősségre dolgozom az ugyanannyi idő mint ha lebölcsőzöm.
Bocs én nem pakolászok fias kereteket egyik családból a másikba, eltekintve a szélsőségektől, mert időm sincs rá és más fenntartásaim is vannak a módszerrel kapcsolatban.

http://i23.photobucket.com/albums/b377/Miszti/Bee/P4080344.jpg
Ezt a képet azért teszem fel, hogy lássad, hogy több év során szelektált anyák családja életképes tud lenni, s a képen látható méztelítettségnél még nem volt bölcső a családnál.
Ha netán ilyenkor némely családnál mégis lenne bölcső, akkor sem aggódok, mert pár napon belül pörgetek, és nem alakul ki a rajzási láz és a bölcsőre sincs szükségük.
Hozzá kell tennem, hogy akkoriban mindig ugyanannyi méhcsaláddal dolgoztam éveken keresztül és meg tudtam oldani, hogy egységes erősségűek legyenek. Azon vagyok most is, hogy ezt elérjem, de ehhez idő kell.

Én úgy tapasztaltam, ha beindult a rajzási láz, akkor már nem a jó hordás ami kiüríti a bölcsőket.
A szelekció segíthet valamit, de tudomásul kell venni, hogy normális méhcsaládban ott a szaporodási, rajzási ösztön, ezt szerencsére nem lehet kiküszöbölni, mert az már nem életképes család lenne.
Az optimális fészek nagyság így általánosságban jól hangzik, csak a gyakorlatban nincs minden családnak kedvező fészek méret.
Ha túl kicsi a fészek akkor logikus, hogy megszorul az anya, vagy a méhész kénytelen gyakran a fészekben turkálni.
Nagy fészek esetén jön az amire itt a fórumon is gyakran panaszkodnak tavasszal, hogy nem mennek fel a méhek a méztérbe, nálad oldalra a távoli lépekre.Ilyenkor a méhek fiast, virágport, mézet bezsúfolják a fészekbe és a gyenge család előbb indul rajzásnak mint az erős.
Gondolom, mindenkinek meg van az a fiasítás mennyiség,, fészekméret a saját kaptártípusához, amire a családokat beállítja akác előtt, aminél várhatóan a legtöbb méz és legkevesebb raj lesz. Ez a technológia vagy tartalmazza a bölcsőzést vagy valami más műveletsort a hordás alatt. Ez mind kompromisszumot jelent az optimálishoz képest.

Ha neked van valamilyen technológiád amivel elérhető az optimális hozam, légyszíves írd le.
Biztosra veszem, hogy nem csak az NB24-essel méhészkedők, hanem mi többiek is tanulhatunk belőle.

Bükknek igaza van.
A bölcsözés elkerüléséhez két fontos dolog van: fészek-nagyság és szelektálás. Beépített konténerben amikor én csináltam, akkor nem bölcsőztem és nem is igen ment ki a család, csak maximum 1-2 család fiatal anyával.

Vagy bízni abban hogy az esős napok után 5-10kg-os napi hordásos lesznek és kiürítik a bölcsőket.

Szerintem a kör négyszögesítéséről írsz.
Sok mézet termelni csak erős családdal lehet. Állapítod meg nagyon helyesen.
Az optimális mézhozamot azonban egy rajzás érett család adja. És itt jön a válaszút. Vagy csúcsra járatott családokat tartasz és bölcsőzöl (Tükör), vagy gyengébb családok és lesz néhány rajod, bölcsőzés nélkül.
Ez utóbbival több család ellátható, de az egy családra jutó hozam is kisebb.

A legtöbben én is próbáljuk kiküszöbölni a rajzást a lehető legerősebb családokat tartva, úgy hogy még épp ne alakuljon ki rajzási láz, de ez kötéltánc.
Pl ha akác közepén jön 3-5 nap eső akkor, az anyátlanul mézeltetők kivételével, elkerülhetetlen a bölcsőzés.

Ha valaki nem akar, vagy nem tud megfelelő időt fordítani a figyelmes precíz bölcsőzésre kénytelen a technológiájába beépíteni, hogy a családoknak mindig legyen elegendő helyük, munkájuk.
Viszont a bőséges hely biztosítását sem lehet túlzásba vinni a megfelelő tavaszi fejlődés kárára.
Magamat a lusta méhészek közé sorolom, ezért is alakítottam ki a 3 fiókon történő telelést méhészetemben, hogy április közepéig ne keljen megbontanom a téli takarást ne tudjanak megszorulni, ha csak rövid ideig is megszorulnak nagyon nehéz lemondatni őket a család gyengítése nélkül. Mindig előre kell gondolkodni minden kezelésnél, hogy a következő beavatkozásig ( pl 2 hét ) biztosítva legyen számukra az elegendő hely a család nagysága fedett fias figyelembevételével, valamint a fészek terjedési iránya biztosított legyen.
Rakodókaptárakban a fejlődési ütem említésre méltó hátráltatása nélkül megvalósítható, alkalmazható technológia, míg fekvőben nem igazán működik. Nem azonos technológia használatos a két rendszernél, sőt az nb méztér, ½ nb méztér és egyenlőlépes ½ nb is teljesen más.
Aki egyiket ismeri eredményesen használja lehet a másikat használhatatlannak tartja mert a már megszokott kezelési szokásokat próbálja vagy meri alkalmazni.
A szerencsés mikor lehetőségeinkhez választunk kaptártípust majd ahhoz technológiát,
mert az adott kaptártípushoz már csak az ahhoz eredményesen használható technológiák közül
választhatunk.

Csak jellemzően egy kezdő nem ismeri a technológiákat, de ennek ismerete nélkül is tud választani

2009-ben az alábbiakat írtam ebben a rovatban
„
Tomi !

Tegnap este részletesen leírtam véleményemet, de mire végeztem kiléptetett a gép és elveszett amit
írtam. Nem is bánom mert kicsit hosszúra sikeredett és kioktatásnak is értelmezhetted volna.
A lényegét összefoglalom azért még egyszer:
Felelőtlenül, Hunor fészek 1/2 NB méztér lehetne válaszom kérdésedre (talán ez áll legközelebb jelenlegi
keretméreteidhez ).
Neked kell dönteni ebben a kérdésben.
- A döntéshozatal előtt meg kell ismerned a különböző kaptártipusok ( nevezzük "rendszerek" ) előnyeit, hátrányait a hozzájuk tartózó technológiákkal.
- Meg kell fogalmaznod a rendszerekkel szemben támasztott igényeidet,lehetőségeid figyelembevételével.
Ezeket kiértékelve tudod kiválasztani a számodra legmegfelelőbb rendszert. ( Csak irott formában ha javasolhatnám ).
Tanulással egybekötve nagyobb értelme van mivel, ha 50 évig ez is megfelelő volt 1-2 év már semmit nem jelent.
12 család átfejlesztése egy kis többletmunkával bármely keretméretre lehetséges, (fokozatos átálást javaslok)
szempont ne legyen " melyikre tudnék átállni a legkönnyebben a régi méreteimről"
Olyan ez mint egy házasság.
Ugyan ez a döntési folyamat élérhető a szükséges ismeretanyag elsajátítása nélkül is.
Különböző rendszerekkel dolgozó méhésztársakat megkérsz ( Vagy utána olvasol, akár itt is ), hogy szavakban
fontossági sorrendben sorolják fel az előnyöket, hátrányokat. Mikor ez megvan a szobajöhető katártipusoknál,
saját szempontjaid szerint is felállítasz egy értékrendet a listákban szereplő jellemzők tulajdonságok felhasználásával. Ezután már csak a pontozás van hátra.

Ez meg olyan " nesze semmi fogd meg jól " stílusúra sikeredett de legalább rövidebb. „