Még egyszer leírom: NEM ÉN TALÁLTAM KI A FELTÉTELEKET! Azok a feltételek, amik. Én elfogadom és amennyire lehet, próbálom teljesíteni. Én nem próbállak téged meggyőzni, csupán azt mondom el, hogy van lehetőség változtatásra, életünk méhészeti termelésünk jobbítására, de a változtatás jó iránya NEM a még több vegyszer, hanem minél kevesebb vegyszer alkalmazása a méhészetben is.

Viszont te továbbra is csak arról tudtál meggyőzni engem, hogy te nem akarsz változtatni egy cseppet sem a jelenlegi hozzáállásodon, szemléleteden, módszereden, céljaidon és ezért azokat, aki viszont változtatni kíván, megbélyegzed, kifigurázod, lenézed és lejáratod. Helyedben én az ilyen magatartástól tartózkodnék.

Ez megint olyan dolog amin kár vitázni, mert csak elmérgesedik.
pter - nek is igaza van mert a leírtakat betartó , bio terméket állít elő.
A másik tábornak is igaza van, mert 100% - osan nem lehet biót előállítani.

Viszont akinek módjában áll és tenni akar valami jót másokkal és saját magával is, az próbáljon meg a lehetőségakhez képest bio módon gazdálkodni és élni. Még ha nehéz is megtalálni a gazdaságosság és az ésszerűség közt az arany közép utat.
Sok kicsi sokra megy.

Szemelvények a Biokontroll Alap-feltételrendszerből:

„A méhészet elhelyezése és a méhek tartása: A hordás idejében 3 km-es körön belül a virágzó növényállományok ökológiaiak vagy természetesek legyenek."

Már ez az első feltétel rendszer is megnyitja a csalás kapuját,ha nincs ökológiai növényállomány, akkor jöhet bármi mert hát a természetesbe minden belefér,
például a tetű ellen este vegyszerezett dinnyeföldem is, na arról másnap reggel biztos bio-t gyűjt a méh.

Ügye nem nézel hülyének mindenkit?

Azt azért vedd figyelembe,hogy a méhek onnan hordanak ahonnan nekik jólesik.Bigyós papírt kiállíthatsz még a kaptárszolgádról is de mézed olyan lesz amilyet behordanak neked.

Nem az én feltételrendszerem, hanem tőlem függetlenül Európában élő szakemberek megegyezésén alapuló feltételrendszer.
Nekem csak annyi közöm van hozzá mint akárkinek Európában, tehát az, hogy hajlandó vagyok-e aszerint dolgozni vagy nem. Te is csatlakozhatsz, ha vállalod.

Tehát a bio az nem vegyszermentes hanem csak megfelel a ti feltételrendszereteknek,
bravó ilyet is csak ebbe a hazába lehet megtenni.
Állításod csak arra jó, hogy megmagyarázd magadnak, hogy miért "bio" és drágább a te terméked

Állításod arra jó, hogy megmagyarázd magadnak, hogy miért nem változtatsz semmit a "régi jó" bevett szokásaidon. Ha viszont változtatni akarsz és törekszel egy környezetkímélőbb gazdálkodásra, akkor el kell fogadnod, hogy a világot nem lehet egyszerre megváltoztatni, viszont a saját gazdálkodásodon változtathatsz úgy, hogy azzal másnak is kedvezőbb legyen az általad előállított termék.

Szervusz!



Nem hogy a röpkörzeten belül, hanem a földön sincs már olyan hely, ami mentes lenne minden emberi ténykedés és annak káros következményeitől. Sajnos!

Igen. bekerülhet, de a biogazdálkodás feltételrendszere a te magatartásodat szabályozza elsősorban. Így van ez a bioméhészetben is.

Ha nem olvasod el a feltételrendszert, akkor nem tudod, hogy mi felel meg a bio minősítésnek.

Azt elhiszem hogy vannak akik úgy méhészkednek hogy minden előírást betartanak, ezálltal bioméhészek.
De. Nem hiszem hogy van olyan méhes aminek a röpkörzete vegyszermentes lenne. Virágpor , nektár , víz. Valamelyikkel biztosan bekerül a méhesbe, akarva akaratlan. Akkor az meg már nem bio, csak papíron.

Ez rád így ebben a formában igaz is.

Magyarországon "bio" bármit termelni, ami ahhoz a földhöz kötődik vagy bármilyen formában kapcsolódik, amit a Tsz.-időkben vegyszereztek képtelenség, vonatkozik ez az erdőkre is.Volt a használt vegyszerek közt olyan ami soha sem fog lebomlani. Most is itt van.Márpedig a "bio" vegyszermentességet feltételez.
Így szerintem ez a "bio ..." csak arra jó hogy a szart is el lehessen adni, jó drágán, mert hát van róla papír.
.... azért olyan ízű amilyen mert bio...

Szélsőséges állításokat teszel, mert a nemtudás biztonságával bármit állíthatsz, a tények ismeretének hiánya nem korlátoz ebben téged. Ettől még a valóság valóság marad. Megvannak a feltételei Magyarországon a bio méhészkedésnek. Van és létezik bio méhészkedés és aminek nincs bio minősítése a nagy valószínűséggel nem is bio méhészet és nem is bio mézet termel. De nyilván van abban is igazság, hogy nem minden bio méhész csinálja szakszerűen és helyesen a munkáját.

Kedves pter!

pter írta: Hamis állítás!

Tükör írta:
Igaz állítás!

Én írom: Amit biónak lehetne nevezni az az időszak, a Bibliai bűnbeesés előtti időre tehető.
De, amióta ez megtörtént, azóta ezen állítás az "ember áldásos" tevékenysége révén már nem tekinthető igaznak! Lehet vitatkozni! De, nem érdemes! Mert a tények ragacsos lények!

pter!
Tükörrel értek egyet!
Aki betartja a bió előírást az tavasszal jön méhet venni ami természetesen a vásárlás után bió. Még akkor is ha kereten vásárolták. Ilyen alapon az eladónál is bió méz terem,vagy nem?????

Nem akarom mondani, milyen gondolkodás ez, mert egyesek mindjárt antiszemitának bélyegeznének.
Egyenlőre nem tiltakozok hangosan mondtam, csak ha túlzásba viszitek az öntömjénezést.
Éppen az első mondatomban idézett gondolkodású jogász urak kitalációja ez az egész, ahol kisajátították ezt a minőséget, és megpróbálják elhitetni a világ erre fogékony részével, hogy csak az ő leírásaik mentén lehet ezt előállítani.És ebből komoly pénzeket leakasztanak!
De nem lenne ezzel baj, ha nálunk ez betartható lenne. De nem az!
Szememben a szavahihetőségét kérdőjelezi meg, aki azt állítja, hogy azokkal a módszerekkel fenntarthatóan tud méhészkedni!
Több certifikáttal rendelkező bioméhészet működésébe belelátok.
Volt aki böcsülettel megpróbálta...
Megtanulta a leckét!
Azt látom a zöm nem is akar igazából eleget tenni a leírtaknak már a belépéskor sem, csakis a valamivel nagyobb bevétel reményében ugrik bele!
De mint mondtam már, nincs nagy problémám ezzel, megfértünk egymás mellett.
Csak nem kell a mi termékünket leszólni, és legalább itt ne adjátok elő magatokat, miközben mindannyian tudjuk, hogyan mennek a dolgok!!

A pénz csak csendben fial, tehát akármilyen hangosan is tiltakozol, a bio az mégiscsak komoly dolog.

Én szintén...

Tomipapa !
Ngyon szívesen olvasom kivételes írói vénát felfedő írásaidat. Pontosan ezért várom, várjuk a fenti témában írt beszámolódat, akár egy új topicban, vagy a Mérgezés címűbe is belefér talán.

Tükör !

A régi témát nem felmelegíteni akarom, mert az egyértelmű választ bevallom, még ma sem tudom egy szóval megadni. A növények transzportmechanizmusai és a szállított anyagok raktározódási-lebomlási folyamatai részben még csak hipotetikus szinten tisztázottak, másrészt jól felfogott üzleti érdekből nem publikusak.
A túladagolás kérdésében a véleményem az, hogy ennek a legkisebb a valószínűsége, a termelő a vetőmagot csávázva kapja. Rögtön az ördög ügyvédje is megszólal, ha azt mondom, tapasztaltak a méhészek már saját bőrükön is ennek ellentmondó jelenséget,akár hatóanyag-túladagolásról, akár annak hiányáról legyen szó. Ennek ellenére úgy vélem, nem manufaktura szintjén kutyulnak a multik, több alkalommal is meglátogathattunk olyan üzemeket, ahol a látogató-útvonalat felfestették a padozatra, s a fényképező masinát is 'kicsavarták' a kezünkből.
Az időjárási anomáliák azt az évet is jellemezték, melyben nálad, nálam és még nagyon sokunknál olyan tüneteket tapasztaltak a méhészek, melyek jelentős népességvesztésben nyilvánultak meg. Az új hatóanyagcsoportok közvetlen vagy közvetett szerepét ebben megállapítani ill. cáfolni nem sikerült, a világsajtó lózungjai, s a méhészeti kutatás tanácstalansága a bizonytalanságot erősítette. Sok kérdésre érkezett válasz, de "a kérdésre" azóta sem. Mindenki vérmérséklete és érdekei erővonalai mentén nyilatkozott, hangos farkast-kiáltások és csúsztatások közepette. Szintetizáló munka azóta sem született, de a szellem már nem gyömöszölhető vissza a palackba, vannak államok Európában és az Újvilágban is, ahol a hatóanyagokat máris betiltották. Amiért visszanyúltam ehhez a kérdésedhez, annak az ad aktualitást, hogy az Eu-ban is érik az új szabályozás, mely gyökerestől forgathatja fel az eddigi gyakorlatot, s ezt sok cég már össztűz alá vette. Ez viszont már nem ez a témakör, ha találtok hozzá topicot és a téma érdekli a fórumozókat, ott folytathatjuk, azzal kiegészítve, hogy a várható megszorítások és az arra szánt válaszlépések a neonikotinoidok témájánál lényegesen súlyosabb, nem csak a méhészetre kiható problémákat vetnek fel.
Üdv: Tomipapa

Tükör !
A kényszervirágzás korai, vagy kései volt? Nálunk ui. az időjárásból eredően először 'kiázott', majd megsült a napraforgó, a gyomirtást sem végezték el, így csodálatos Ambrosia-erdő nőtte túl a kultúrát.
A csávázásból eredő károk felméréséhez jó viszonyban kell lenni a tulajdonossal, vagy növényvédőssel, mivel ők tudják megmondani, milyen technológiát használtak. A növényvédelem sajnos ma már az a szellem, amit nemigen tudunk röndösen visszagyömöszölni a palackba.
Üdv: Tomipapa

Ezért írtam a "kényszer virágzást".
Ugyanis extrém körülmények miatt, jóval előbbre jöhet a nyílás, mint az a növény tenyészidejéből egyébként következne!

Nekem nagyon gyanus, hogy a 2007-es népességeltünésem valami ilyesmi miatt is lehetett!!

Amúgy ezt a kóválygást, kábaságot a virágokon én is gondoltam úgy, hogy lehet a nektár hiánytól, de többet megynyomva találtam olyat is, amelyikben volt némi muníció. Mégsem tudott elrepülni!

Tükör !
A probléma sokkal összetettebb, mint hogy egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolható lenne, ugyanis az új hatóanyagcsoportok (imidakloprid,klotianidin, fipronil) esetében a növényben való transzlokálódás ill. a talajban való felhalmozódás mechanizmusa, az 'időváltozó' még jórészt további vizsgálatokért kiált. A napraforgóban engedélyes imidakloprid ha-ú Gaucho 600 FS
hatóanyaga valóban transzlokációval képes a növényben mozogva a levéltetvek elpusztítására, s ezt teszi is mintegy két hónapon belül, de a gyártó szerint a virágzás idejére már nem terjed ki a hatása. Szerintük....
Én mégis tovább keresném a barguzinit, mert a neonikotinoidok feltűnését megelőzően is volt a napraforgón méhpusztulás, s az sem mutatott egyértelmű szimptomákat. A kérdésedben vázolt tünetcsoport épp ellenkezője a csávázószer által okozottnak, a méhek a mérgezést követően nem rakásra pusztulnak, hanem a tájékozódó-képesség elvesztése következtében nem jutnak haza. A mászkáló, kóválygó méhek napraforgón elsősorban éhen halnak, azaz a virágok nektártermelésének elmaradása következtében kifogy az üzemanyag, ekkor marad kint a méh a virágokon, vagy vész el útközben.A napraforgó kései virágzása egyébként is sok kérdést vet még fel, sajnos a dandárban sem mindenhol és minden fajta mézel egyformán. Megállapították, hogy a mézelésben a hőmérséklet mellett a páratartalom is szerepet játszik, így a hideg, csapadékos viszonyok között arra nem érdemes számítani a kései napraforgón.
Ennyit dióhéjban, látható, a kérdéskör sokrétűbb, mint gondolnánk.
Üdv: Tomipapa

amatőrök !
A Regent-es mérgezést azért idéztem, mert ott is 'fekete technológia ' okozta a bajt, a fipronil hatóanyag ugyanis csak burgonyában, kukoricában, cukorrépában és napraforgóban volt engedélyezve, szőlőben nem, s a szőlő melletti selyemkóróban végképp nem. Már az is csoda, hogy kiderült a történet, a pénzbehajtás lehetetlensége pedig csakúgy nem megy csodaszámba, mint a megélhetési bűnözők triumfálása.
Üdv: Tomipapa

A Paks környéki mérgezés esetében REGENT permetezőszert használtak. A pert megnyertük de a pénzt nem tudják behajtani!

Tomipapa!
Azt elképzelhetőnek tartod-e, hogy egy valamilyen oknál fogva kényszer virágzásba kezdett napraforgóban (nagy meleg,szárazság stb) még a nektárba kerüljön a csávázó szer. mert megfigyeltem, hogy ilyen táblákon nagyon sok, a virágokon kábán bóklászó, repülni nem akaró méhet látok!!!
Vagy túladagolás következtében esetleg.

bebe !
Nem szeretnék szőrszálhasogató színben feltűnni, de a fenti állításod bennem olyan kérdőjeleket generált, melyet dedukcióval nem voltam képes feloldani.
Felmerült bennem, hogy milyen vizsgálati módszerrel sikerült a Poncho elnevezésű, egyébként 600 g/l klotianidin hatóanyagú csávázószer jelenlétét kimutatni a kérdéses napraforgó-tábla esetében? E nevezett készítmény ugyanis az engedélyokirat alapján csak kizárólag a kukorica kultúrában felhasználható, kukoricabarkó, kukoricabogár, s egyéb talajlakó rovarkártevők ellen, Barkó és rovarok esetében 42, kukoricabogárnál 104 ml/U
dózisban.
Nomármost a lehetőség az alábbi:
a, a felhasználó szigorúan eltért az engedélytől
b, nem Poncho-t használt
Itt jön a dilemma, a vizsgálat eredményét illetően.
A napraforgó esetében ugyanis egy másik hatóanyag, az imidakloprid engedélyezett csávázásra, korai lombkártevők, levéltetvek és talajlakó kártevők leküzdésére 0,12-0,175 l/U
dózisban. No, ez engedélyezett kukoricában is. Ilyeténképp a kérdéses állítás
a, revízióra szorul
b,helyesbítést igényel
c,polgári peres eljárás alapjául szolgálhat: részedről a fekete technológia lehetséges alkalmazójával szemben, ha a szerhasználat bizonyítható, ill.veled szemben, amennyiben állításod nem támasztható alá.
Az új típusú peszticidek megjelenése valóban sok kérdőjelet vet fel a méhek immunszupressziója, eltájolása tekintetében, de jelenleg a kutatási eredmények még nem képesek egyértelműen bizonyítani a családösszeomlásban betöltött( ?) szerepüket. Tartozunk viszont annyival a fórumozóknak,hogy korrektül tájékoztatjuk őket.Így nem éri őket meglepetés, miként az emlékezetes paks környéki mérgezés esetében. Tudod , "...csak pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen..."
Üdv: Tomipapa

Jaj!

Ez egy keret nélküli bioméhész kaptártípus.
A japánok ebben a kaptártípusban nem az Apis mellifera-t, hanem a náluk őshonos Apis cerana-t tartják.

Van ennek a kaptártípusnak angol megfelelője ami a következő honlapon érhető el
http://warre.biobees.com/index.html

Minden országra igaz Európában, hogy a bioméz termelése a méhész lelkiismeretén múlik. De ettől függetlenül nem lehetetlen és nem kamu. A méhészek többsége próbál a hagyományos kemikáliás gyógyszerektől elszakadni és próbálja kikerülni a kemikáliákkal kezelt agrár kultúrákat.

Én magam megszenvedtem két évvel ezelőtt a poncho-val csávázott vetőmagból kelt napraforgó táblát. Nagyon kellemes dolog volt a sok napraforgómézet kivenni a méhcsaládból, de... Annyira elnéptelenedtek tőle a méhcsaládok, hogy 36 méhcsaládot össze kellett zsongatnom 28-ra. Szóval kisebbfajta CCD zajlott le az állományomban a ponchózott napraforgó miatt. Arról nem is beszélve, hogy sejtésem sincs, hogy mi kerülhetett át az eladott mézbe.

A múlt évben és idén kikerültem a napraforgót és nem is lett nyári családvesztésem.

Nálunk nincs kialakulva a megfelelő bio agrárkultúra illetve a bioélelmiszerek iránti kereslet sem olyan erős (minimálbér). Ha jól tudom itthon a mezőgazdasági területek 2-3 %-án folytatnak biogazdálkodást, Ausztiában ez talán 13 vagy 14 %, ezért ott a termesztett méhlegelőkről származó mézeket is biomézként jobban lehet értékesíteni.
Csak egy idei példám, mert én is kacérkodom a biozás gondolatával. Naprán 40 család méhem közvetlenül 15 Ha regisztrált bio terület melle volt. Ha akartam volna, akkor a napramézemet bio minőségűnek minősíthettem volna, papíron ez stimmelt volna (40cs/15Ha=2,7 ; aránynak jó). Az viszont már mellékes, hogy a méhek még kb 150 hektár kommersz napráról tudtak gyűjteni.
Szóval sztem elsősorban a méhész lelkiismeretén múlik, hogy mi lesz bio és mi nem. Milyen koktélokat visz be a kaptárba atka vagy nosema ellen.

Sziasztok!

Bár kezd kicsit off lenni a topic...ezért megpróbálok rövid lenni. Részben egyetértek az előttem szólókkal. Nem árt egy kis önostorozás, ránk fér. Azt szoktam mondani, hogy annyira a kiskapuk országa lettünk, hogy lassan nem is használjuk a nagykaput, pedig azon egyszerűbb közlekedni, mert nem kell annyit hajlongani...így meg komoly gerincproblémáink lesznek...

Az érem másik oldala pedig az, hogy a hatósági ellenőrzések nálunk elsősorban a kis embereket szorongatják. Ne menjünk messzire csak a tágabb házunk táján kell szétnézni, a mezőgazdasági támogatási rendszer, az előírások és azok ellenőrzése... Meg kell nézni, hogy EU-s direktívákra hivatkozva mit kell betartani egy magyar parasztnak aki meg akar élni és családját el akarja tartani. Legtöbbször nem is a magyar ellenőrök/ellenőrzési rendszer a hibás, hanem az a kontroll amit az EU nyom ránk. Egy francia vagy olasz gazdának finoman szólva lófüttyöt sem kell betartani ugyanazért a támogatásért cserébe (de inkább többért) mint a magyarnak. Rajtunk pedig kőkeményen bevasalnak olyan előírásokat amiket náluk nem kell betartani. Az EU jelmondata lehetne ez is: "Mindenki egyenlő, de mi 15-en egyenlőbbek vagyunk." Nem akarok nagyon belegondolni, hogy miért is van ez, de ha egy kicsit elmélázunk akkor megfordulhat a fejünkben, hogy: szinte betarthatatlan szabályok/szigorú ellenőrzések/folyamatos büntetések=pályázati kedv csökkenése. Támogatások nélkül nagy eséllyel csőd vagy kisebb volumenű termelés. A kiesett termelés pótolható francia, olasz stb. termékekkel...és a kör bezárul, az Únió működik és ez a lényeg (de meddig?).

Csak nem sikerült elég rövid lennem, de gyorsan be is fejezem.

A topicra visszatérve, tényleg jó lenne, ha más bioméhész is megszólalna a témában, aki esetleg rég óta gyakorolja a "biózást". Valóban betarthatatlanok ezek az előírások, vagy túl van misztifikálva a dolog? Mert bebe hozzászólásai azért árnyalták ezt a "bioméhészét nem működőképes Magyarországon, ami meg működik az mind csaló hangulatot".

Üdvözlettel:
Hunor

Szerintem ennek zöme a társadalmi megszokásokban keresendő.
A magyar leleményes társadalomban általánosan el van fogadva, hogy ha van kiskapu, akkor ki kell használni.
Nem jó mutogatni másokra, de egy németet ha bármilyen apró adócsaláson kapják meghucolják és keményen büntetik, gyilkossággal azonos súlyú az adócsalás vétsége, általánosan egész nemzet kötelezettségének tekinti az adózást...kinézik akik "feketén" üzletelnek. Ha mifelénk körbenézek, alig tudok olyan embert mondani aki nem élt még a feketekereskedelem kisebb nagyobb eszközeivel. (Ebből kifolyólag a multikat fogják jobban támogatni az ország irányítása terén, mert kevesebb céget, embert sokkal egyszerűbb alaposan leellenőrizni, mint falunkét hármat.) Ahhoz lehetne hasonlítani mint egy iskolát...a jó osztályt magára hagyhatja az ember, nem fog padokat ríbolni...a rossz osztálynak felügyelet kell, hogy minimalizálják a károkat amit okozna

Ez csak egy példa, persze mindenkinek lennének történetei, hiszen szoci országunkból kivándorolt rokonaink, ismerőseink miatt sokan értesülnek "elsőkézből" az ilyenekről!

Országosan lehetne csak vele kezdeni valami... lásd: nincs értelme szelektíven szemetet gyűjteni, amíg jóakaróink a vegyeset is belegyűrik a pet palackok mellé.

Remélem senkit nem bántottam meg!

Ez döbbenet. Én azt hittem, hogy a mi őstermelői státuszunk valami kivételes kedvezmény. Mindenesetre ha hozzá akarnának nyúlni, akkor van mibe kapaszkodni.

Először én is meglepődtem azon, hogy külföldön a piacokon nincsen se nyugta, se számla. Aztán egyszer volt egy vásárlóm, aki kért volna és mivel nem volt, ott a helyszínen leírtuk egy darab sajtcédulára hogy én eladtam, ő megvette az xy óvoda részére a felsorolt mennyiséget a meghatározott árban. Egy kint élő barátom szerint az ottani szabályok szerint a kézírásos megállapodás teljes értékű adóügyi bizonylat, tehát az óvoda számára tökéletesen megfelelt. Nem tudom mit szóla egy ilyen papírhoz a magyar apeh? Én úgy érezem, hogy a kisvállalkozóknak a mindennapi tevékenységét sokkal rugalmasabban fogadja el az EU, mint azt mi itt Magyarországon követjük. Mi mindenben behajolunk a multik igényeinek.

Igen, de a virágmézeket közel azonos áron veszik.

Számla nélkül! Három év alatt én még számlatömb szerűséget sem láttam.

Mi önállóan adjuk el a mézünket, de ott is lehet szövetkezetbe tömörülni.

Is-is.

Nincs előszerződés és nincs előleg, de mint írtam halasztott fizetés viszont van!

Hasonlóan mint itthon.

Természetesen csinál, ha minden rendben, akkor ő állja a költségeket.

Tudomásom szerint 100 Ft-tal adnak többet a biomézért, de nincs pontos információm mert én nem szeretném hordósan értékesíteni.
Azért ez a 3,8 € akárhogyan is számolom 1000 Ft körüli ár. Ennyit nálunk csak a konvencionális akácmézért adnak. De lenne néhány kérdésem hozzád.
Tesznek-e különbséget a felvásárlók a biomézfajták között?
Egyáltalán hogyan történik ott a termelői értékesítés?
Szövetkezeti alapon adják el a biotermelők vagy egyenként?
Hordósan vagy kiüvegezve?
Van-e előszerződés és előleget kapnak a méhészek vagy csak a bioméz elszállítása után?
Egyáltalán a minősítés hogyan történik?
Pollenanalitikát is csinál a felvásárló vagy ez kinek a dolga, költsége?

Az András meg most van ott kint folyamatosan...

Az info tavalyi és egy helyi bioméhész mondta a felvásárlási árra!

Pöte!
Valószinű nem jól tudod...

Én úgy tudom, hogy 150 Ft a "bio felár" kilónként. Hát nem egy 3,8 euro!

Ott még más világ van, él a kölcsönös bizalom. A méz elszállításakor sem kapja egyből a méhész készhez a teljes vételárat, halasztott fizetés van. Ja most ott a bio vegyes 3,8 euro. Itthon most mennyiért veszik, tudja vki?

Na ilyen hibát Magyarországon biztos nem követnek el, mert a cukor átvételét követően egy-két cég biztos becsődölne!

80 cent körüli ár rémlik, majd rákérdezek. Az biztos, hogy kamiontételes az ár, három-négy nagy méhészet mindig együtt rendeli meg. Így jóval olcsóbb, házhoz hozzák és nem is kell egyből fizetni érte!

Árakat nem tudsz mondani? Mennyivel drágább a közönséges répacukornál?

Ám itt nem erről kéne beszélgetni.

Haha ez oda b.sz .

Úgy látom most már csak érzelmi megjegyzések vannak, tehát visszatérhetünk a topic eredeti témájához.

Azt a csapolásos mángorlóját a zongorahúros méhkenyerének!

Az is valami,hogy nem írtál hamis nevet.