Tibor!
Valóban folyt erről beszélgetés. Nekem is volt egy elképzelésem ezzel kapcsolatban. Azt hiszem Tisza is említett egy hasonló technológiával dolgozó méhészt. Az idén is beszélgettünk többekkel hasonló megoldású rajzásgátló módszerekről és nekem is van némi tapasztalatom a tavalyi és az idei évről is.

Azt hiszem megpróbálok egy új témát nyitni, hogy ne ide legyen ömlesztve minden. Egyébként is a röptetéses rajzásgátlás, termelés lényegében bármelyik kaptártípusnál is alkalmazható, ezért is megérdemel egy önálló rovatot. Szerintem folytassuk ott a beszélgetést!

Köszöntök mindenkit a fórumon!
Robi!
Segits visszaemlékezni légyszi,egy-két éve valaki az alacsonykeretes anyakorlátozást először anyarácsal majd később rostafedővel oldotta meg.Ha jól emlékszem két kijáróval.Azt nem tudom sikerült é a rajzást megoldani,igy fejben minden stimmel de a gyakorlatban más a helyzet.Valaki próbálkozott(vagy csinálja)ezzel a módszerrel ,én itt olvastam róla.

Nem szeretném a most tárgyalt témát félbeszakitani ráér utánna is

Robi !
Pontosan az általad megfogalmazott érvek alapján szoktam én is aug. végén és szept. elején az egyesítéseket elvégezni. A melegebb időjárás lehet az oka annak, hogy rosszabb eredményű, mint a későbbi egyesítés. Tehát, ha ilyen időtájt jelentős lehűlés van, akkor érdemes megcsinálni, egyébként pedig kivárni a rossz időt.

Cerana!
Én állomány szinten még nem próbáltuk meg a szaporulat felszámolását visszaegyesítéssel, ezért csak egy elméleti lehetőségként gondoltam át.

A szaporulat egyik fészekfiókja anya nélkül, komletten (mézzel, fiassal együtt) kerülne a termelőhöz.
Az augusztusi (inkább annak utolsó harmadában) történő család egyesítésnél abból indultam ki, hogy a család olyan fiassal van ekkor megsegítve, amelyből már telelő méhek lesznek, így nagyobb népességgel megy a télnek és telel ki tavasszal.
Az ebben az időszakban történő egyesítés előnye lehet az, akkor az új méhek már a törzscsaládnál kelnek és két egyesített rész még rendezni tudja a fészkét.
Az OMME fórumon korábban volt olyan beszámoló, ami arról szólt, hogy a két keretsorral megszakított fészek a kissé gyengébb családokat már megfoghatja és kevesebb fiasa lesz. Ezt lehetne ellensúlyozni a visszaegyesítéssel.
Természetesen az egyesítés pontos időpontját a külső körülmények határozzák meg. Előnyösnek tartom, ha ekkor még van némi szolidágó hordás, az jelentősen javíthat az eredményességén.

Korábban (július végén-augusztus elején) valóban nem jó ezt megtenni, mert akkor az anya valóban leáll és nem lesz jelentősebb a népesség erősödés.
A későbbi időpont szerintem is csak akkor lehet jó, ha ez már valóban késő ősszel történik, amikor már nincs jelentős röpködés.

Persze én csak elméleti szinten foglalkoztam eddig ezzel a kérdéssel, a gyakorlati tapasztalataidat nem nagyon lehet vitatni.

Robz!
Az anyátlan család ha épít is, akkor nagyon gyengén és sokszor elrontja a műlépet bölcső kezdeményekkel. Ha már legalább szűz anyja van, akkor építenek.
Hogy bölcsővel rendelkező anyátlan családnál mi a helyzet, azt nem tudom. Elképzelhető, hogy a kelés előtt álló bölcsőnél már megindul az építés, mivel a család felkészül az anya fogadására, petézésére.

Zárkázott anya már más helyzet. Ott érvényesül az anyatermék hatása, hiszen a zárkán keresztül a méhek érintkezhetnek az anyával. Igazából eddig még egyetlen szakkönyvben sem olvastam és olyan cikk sem jutott a kezem ügyébe, amiben a zárkázott anyás család építéséről írnának.
Talán van olyan személy a fórum tagok között, aki már kipróbálta ezt a módszert és van ezzel kapcsolatban tapasztalata.

Nem akarok okoskodni, de szerintem igen.
Nálam idén még akkor is építettek, amikor nem is volt anyjuk. (Kelés előtti bölcső volt náluk, lehet, hogy ez is elég volt, hogy érezzék az anyát?)

Üdv.Mennyire tartjátok jó vagy rossz megoldásnak,hogy a mesterséges raj vagy család maga neveljen anyát.Persze időben elkészítve.Köszönöm.Nem tudom kellene-e egy anyaneveléses topic?

Robi !
Augusztus nem jó ! Én legalábbis egyszer próbáltam, az anyák azonnal leálltak, és a hozadék (erősebb telelő családok) nem jelentkezett. Idén a szeptember eleji egyesítések népességén sem látom a pozitív hatást. Hozzá kell tennem, hogy nagyon meleg volt, és azonnal kutatás alakult ki, így gyakorlatilag szerintem az egyesített családok lerepültek (öldöklés is volt egy-két családnál). A legjobb hatású népesség szempontjából éredekesmód az októberi egyesítés, de mindenképpen hűvös időben (10-12 fok ideális). A törzscsaládot kell télire feletetni, és a gyengébbet alulra betenni.

Ha ősszel szeretnél családokat egyesíteni itt egy módszer.
XY méhész aki Kelet-Európából ment az USA-ba.
Közismert hogy a krajnai méhfajta viszonylag kis családdal megy telelőbe más fajtákhoz képest.
Egyesít 2 krajnai méhcsaládot,az egyik egyesítendő család anyját 5 kereten pincében vagy más védett helyen telelteti.
Tavasszal a kis család szükség szerint hasznosítható.

Megfogadom tanácsotokat, csak a fiasítás megindulása után engedem össze a a családokat, természetesen anyaráccsal. Jövőre még nagyon kell a szaporulat, a telelés pedig mostanság kockázatosabbá vált. Úgyhogy nem kockáztatok feleslegesen.

Mindenkinek más az egyszerű!
Egy fiókos korlátozást viszont semmiképp nem javasolnék.
A hogyan-hoz két kérdést kéne tisztázni. Mekkora mértékű szaporítást akarsz? (Ha felszerelés és cukor van 3 szorozni lehet)
De kulcskérdés az anya. Nevelsz, veszel, ....? (Számíts rá, hogy akác utánra, még ha előre rendeled sem biztos, hogy tudnak adni eleget, mint az idén.)

Nekem is lenne egy kérdésem, bár nem tartozik szorosan a témához. Mindenesetre nem akartam emiatt újabb témát nyitni.
Szóval érdekelne van-e tapasztalatotok az anya zárkázásával kapcsolatban. Konkrétan az a kérdésem, hogy a zárkázott anyával rendelkező család építi-e a műlépet?

Újrabogaras!
Nekem nincsenek tapasztalataim ezen a téren, de átgondolva én is azon a véleményen vagyok, hogy a cerana által alkalmazott őszi (augusztusi), vagy a tavaszi egyesítés a járható út. A tavaszi mellett szól az, hogy így vannak anyatartalékaid, amivel a téli anya veszteséget pótolni lehet.
Azonban egy beállt létszámú méhészetben jó módszernek találom a szaporulat egy részének felszámolását a termelőkkel történő visszaegyesítéssel. Erre kiválló időpont lehet az augusztus, hiszen az egyesített család még ki tudja alakítani a fészkét, sőt szerintem a téli élelmét is lazán behordja még mifelénk is.
Ezeket az egyesített családokat biztosan nem kell szűkítgetni, vagy noszogatni tavasszal a fejlődésben, sőt túlfejlődnek már akác előtt. Bizonyos technológiáknál azonban ez nem jelent gondot, sőt inkább előny!

Nekem csak annyi tapasztalatom van, hogy az egyesítéseket natúrban végzem, újságpapír nélkül. Azért így, mert így könnyebben forrnak egy családdá össze. Amikor újságpapírral csináltam, akkor későn egyesültek, a raktározandó méz csak a felsőknek jutott. Sőt pont ebben az évben sok kölyökcsaládom maradt a pároztatókban, így több helyre is jutott két fiatal anya. Ezek az egykorúak pedig öldöklés helyett inkább kimennek, akár október közepén is lehet raj miatta. Te nyilván anyarácsos egyesítésre gondolsz, akkor könnyen elkülönülnek. Én viszont azért nem ajánlanám (ahogy tsanyi is írja) mert :1. eset : a mézkészlet koncentrált elhelyezése miatt szűkített kaptárt használsz. Ekkor könnyen leölhetik az anyát. 2. eset : tágas a kaptár: a telelőmézet is szétszórják: könnyen éhen pusztulhat a télen az egyik fele a családnak.
Néhány családnál láttam, hogy valószínű két külön fürt alakult ki, mert a kaptár alsó és felső felén is tömören voltak a családok, a közöttük levő fiókon 2-3 léputcával viszont közlekedtek egymással. Szerintem a télen egyesülni fognak.
Idén volt alkalmam tüzetesen átvizsgálni őket, és 2-3 százalékban heréket találtam. Valószínű, hogy itt a verekedés során a megmaradt anya is sérüléseket szenvedett.

üdvözletem.Azt szeretném kérdezni,hogy fél nb kaptárban méhészkedve hogyan lehetne legegyszerűbben családot szaporítani.Tehát anya keresés,keretek pakolászása nélkül.Ilyenkor szabad e korlátozni az anyát,mikor csináljam stb.Köszönöm.

Erről a nyáron sokat beszélgettünk, végül is arról győzött meg Zsolti, hogy a munkásméhek felvisznek egy-egy petét a méztérbe. Én régebben azt hittem, hogy késleltetett fejlődésű álcáról van szó, vagyis 8 napos álcára bölcsőt húznak, és kitolódik a fejlődés ideje, de a Te műlépes eseted is Zsoltit igazolja (3 napos petét vittek fel).

Probléma hegyek!
-Hol alakulna meg a telelőfürt? Egy vagy kettő alakulna? Félek az egyik anya rámenne.
-A mézkészlet, hova kerülne???

Cerana ősszel egyesíti a családokat. De erről majd ír Ő.
Nálam kb. 10% 1fiókon 6-7lépen betelelt anyatartalék van. Ezek lesznek március elején egyesítve, valamelyik családdal.
Álltalában azzal amelyik tetején teleltek. Ezeket elsősorban azért telelem be, mert kora tavasszal mindig van egy két anyagond termelő családnál.
Az együtt telelésben nem hiszek. De a puding próbája .....

Üdv mindenkinek!
Már itt vagyok egy ideje, de ebbe a fórumbanmost szólok először hozzá.
Több tapasztalat igazolja, hogy kétanyás családok működhetnek (Tsanyi Cerana és mások). Tavasszal én is anyaráccsal egy kijáróval egyesítettem néhány erősön gyenge családot, és tetszett az eredmény.
Mi lenne, ha ezt már az ősz végi összerakáskor megcsinálnám? Van erről valakinek tapasztalata, vagy információja?

Tsanyi!
Az anyakereséssel kapcsolatban írt hozzászólásoddal teljesen egyetértek. A füsttel leűzés a legegyszerűbb dolog. Mi is jórészt így dolgozunk öcsémel.
Az idei évben azonban azt tapasztaltam, hogy sokszor még egyszerűbben megoldható. A kb. egy héttel előtte berakott építtető kereten a legtöbb esetben megtaláltam az anyát. Tehát én először mindíg kiemeltem és megnéztem azt. Ahol nem láttam az anyát rajta, ott füsttel leűztem.

Egyébként a megfelelő időpontban berakott építtető kerettel szerintem nagyban lehet irányítani az anya mozgását is.

De ha felpetézhet a méztérbe, akkor ez hogyan lehetséges?

Tudod Tibor az idei év volt rá a példa,hogy még sokmindent nem tudunk a méhek életéről.
Pl. Hogyan lehetséges,hogy a már 2 hete lekorlátozott család mézterében nyitott bölcsőt találok.
Vagy az egy hete feltett műlépes fiók középső lépjén fedett bölcsőt leltem.
Sok még a méhészetben a megválaszolatlan kérdés,és kevés a pénz a kutatómunkára.

Én eddig azt hittem a rakodó egyik előnye, hogy leveszem a mézteret, felrakok egy másikat, és a telit viszem pergetni. De ha felpetézhet a méztérbe, akkor ez hogyan lehetséges?

Nem akadályozom meg. Minek? Hárson okozott az idén némi plusz melót, kb egy fél napot, de amúgy is eü szempontból is ideje volt átnézni őket!

Anyarács!!!! Az alsó fiókra. A másodikra azért kell ha mégis fenn marad a muti és az lesz az alsó.

Ha csak akácra zárod le az anyát, hogyan akadályozod meg, hogy az alsó két fiókon fölött is petézzen?

Minek az anyát megkeresni?

Sajnos én is NB-stől tanultam méhészkedni, mint a jelenlegi méhészek zöme. Átvettem egy halom felesleges szokást, amin csak az utóbbi években kezdem túltenni magam. Pl anyakeresés. Minek? Az anya melóját ellenőrzöm. Ha van elég fias, a népe jó tulajdonságú minek zavarjam?
Anyazárás akácra. Erős füsttel lefüstölöm az alsó fiókba, (Cerana felfüstöli,a legfelsőbe) rárakom az anyarácsot.(ahova jut ott a 2. fiókra is teszek) 3 nap múlva ellenőrzés. Ha fenn maradt a mutter, akkor az eddigi 2 fiók lesz az alsó és a 3.-ból is belecsapom az összes bogarat. Kész.

Először fejben kell rakodóssá válnunk, hogy minden előnyét ki tudjuk használni!

Én is csak ezt tudom javasolni a saját hibámból!

Én is rakodóval kezdtem (nem is olyan rég), 1/2 keretessel és aki engem lkezdett tanítgatni, az is NB24-el dolgozik, hát voltak is gondaim. Szerencsére viszont és be tudtam szerzni a legtöbb valamirevaló könyvet és azóta van olyan ismerősöm, aki alacsonykeretes rakodóval méhészkedik és segít is mindenben.

Saját tapasztalatom, hogy könnyebb kezelni, anyátkeresni pláne, kezdő fejjel fekvőben.

Szerintem csak akkor kezdj rakodóval ha találsz olyan méhészt aki tud és akar is segíteni rakodóval kapcsolatban!!

Ha félsz az 1/2 NB rakodórendszertől ne válaszd.
Kezdőnek az NB fekvővel egyszerübb az alapdolgokat elsajátítani és mint írod a mentorod is fekvővel dolgozik.
Ráérsz később is választani ha igényed lesz rá.

Megvaaaan! Itt tudod meghalgatni: http://www.vandormehesz.extra.hu/infusi ... el/mp3.php
Letöltés: megvárod, amig letölti a gép a gyorsitotárba ( ráklikkelsz a "Dr Cserényi elöadása" gombra. és megvárod, hogy a "loaded" a jobb szélen 100% legyen ), megkeresed, kimásolod. Alternativa lehet hohgy van, de én igy csináltam
103Mb a mérete amugy....

És milyen úton is tudod közzétenni ezt az mp3-al filet??

Megköszönném, ha emailban elküldenéd!

Ajánlott a méhészvásárokat megnézni, ill lehet, hogy az OMME nál érdeklödni. Én még tavasszal ujjonnan láttam Szfehérváron. Sajna már nem tudom ki árulta, de tavaly én is igy ott vettem.

FTibor: Érdemes egy szimpatikus technologiát kinézni, és azt a lehetöség szerint kivesézni, elsajátitani. ha már megy a gyakorlatban csak utánna tovább nézelödni, összevetve a tanultakkal, és a szimpatikus dolgokat átvenni. Én valahonnan letöltöttem Cserényi doktor elöadását mp3-ban (azota se találom honnan )azt jo néhányszor végighalgattam, és idén igyekeztem megcsinálni: ment, ha nem is tökéletesen. Ö azt mondta, hogy a Vicze ernö technologiája 1:1ben alkalmazva garantált rajzás, az ö tecnikájával a 600bol 40 körül rajzott meg. Persze azt mond mindenki amit akar. De ez ugy néz ki müködik. 2 dolgot nem szabad: kétségbe esni, és mindenkire hallgatni. Mert akkor káosz!

Ajánlom a Biksi Istvánnak és Fazekas Józseffel készült riportok tanulmányozását, perszen nem lehet egyből alkalmazni a saját helyzetünkre, de leírják benne az alacsonykeretes rakodózás lényegét.

Igazából én önmagától a rakodótól félek. Olvasgattam az OMME fórumon, és annyi féle variáció, technikai fogás volt, főleg a félkeretnél, hogy azt én, kezdő méhészként kicsit komplikáltnak tartom. A mentorom fekvőzött főleg, illetve az egyszem megmaradt rakodója keretei 30x30-sok, és a fészek egy fiókon van. Tehát nincs is igazán honnan elsajátítanom a feles rakodó gyakorlati fogásait. A Bertalan féle cikkben olyan egyszerűnek, érthetőnek tűnt a dolog, ezért lelkesedtem rá egy kicsit. Azt hiszem utánanézek egy rakodós szakkönyvnek. A vízmű úgyis elkérte a spórolt pénzem jelentős részét, nem tudnék most igazán beruházni kaptárakba. Tény, hogy a Tamási rendszerű kaptárak feles fiókjait hajópadlóból egyszerűen el tudnám készíteni. Gyanítom, hogy ez kellene nekem? dr. Vicze Ernő Az alacsony keretes rakodókaptár Sajnos mindenhol csak előjegyezhető. Rakodóban elenleg a Zander könyvet lehet kapni.

Tibor! Meg akarod indokolni, hogy miért nem félkeret???



Ha hagyományos pergetőd van
-Ugyanannyi ideig tart a pergetés. (Kétszer annyi keret fér bele, és ugyanannyi idő alatt csapódik ki.)
- Ugyanannyi kézi munka, fedelezés. (A lefedett sejtek területe ua.)
- Pakolás ide oda! Itt valóban van kevés idő veszteség! (De pl. forgatáskor egyszerre kettőt szoktunk, a keretfülek középen.)

Ha áttérsz sugaras pörgetőre (Félkeretnél, ennek vannak előnyei.) Akkor egy 24 keretessel, kb fele a pörgetési idő mint 12NB-nek!
Ezen kívül a fedelezést is később a félkeretesnél tudod meggyorsítani gépesítéssel.

De ha az NB használata áll közelebb hozzád, akkor mond azt, hogy ezt szeretem, ez áll kézre, és ne keress erőltetett indokokat!
NB méretben a 18-as fészekmézkamrás szerintem is a nyerő!!!

Szerintem az NB méretben az egyik legjobb méret a 18 keretes.

Kétszer annyi ideig tart a pergetés, mint az NB lépnél. és a 2x annyi kézi munka, az 2x annyi kézimunka, áttétel ide, vagy áttétel oda. Akkor a feles fiókos kilőve továbbra is.

A válasz, nem.
A Bertalan módszer egy nagyon jó módszer közepes családokig de egy jó családnál már nem működik olyan egyszerűen.
Jó a félkeretes kaptár de ennek is meg kell találni az ideális kezelését. Kétség kívül vannak hátrányai de azt jó technológiával lehet szűkíteni.
Hátránya a tavaszi fejlődés mássága, de az is közepes és gyenge családra igaz igazán. Egy jól kitelelt erős családnak nem okoz gondot a fészek megosztottsága. Tavasszal nem megy keretes kezelés nélkül de utána már működik a fiókos. A rakódó kaptár akkor igazán termelékeny és jó ha minden meg van hozzá ami egy rendszert eredményez. Minden hiányzó eszköz sokszor komoly hátrányt okoz ennél a típusnál.
Csak egy példa: képzeld el van 50 családod félkeretes rendszered de a pörgetőd csak egy 4 keretes hagyományos kézzel hajtott.

Olvastam a honalpon a Bertalan féle cikket. Tényleg ilyen "egyszerű" lenne a feles rakodó?

Én a következőképp rendezem őket:
3 fiókon telelek a középső fiókon van a kijáró.
felső fiókban 7 db lefedett mézes, jobbról keretetető a maradék hely kartonpapír.
második fiók 10 keret , két szélső fedett mézes-virágporos a többi üres, csak virágpor van bent.
az alsó fiók 10 üres keret.
Nagy többségben a középső és felső között alakul ki a telelőfürt.
A takarás:
1 db hőtükör, egy fólia, 5 cm hullámpapír.

Az a véleményem, hogy a leírtak alapján nyugodtan nézz a tél elé. A felső takarás az már nehezebb kérdés. Én eddig mindig (kb 20 éve), október második felébe be tettem az erős takarást, de igaz, hogy akkor még gyalogkaptárak voltak. Most a konténerrel ez az első telem és bizonytalan vagyok mit tegyek, de hajlok az fele, hogy most is erősen takarok.

Üdv.Aztszeretném kérdezni,mikor rakjam be a téli takarást?Most még csak fólia van pár cm-es réssel.A fiókok 8 keret párra szűkitve,felül mézes,alul szélén mézes,közepén részben mézes,és üres sejtek.16-17kg élelem jó ez így?

Bővíthető , Én csak egy alapot csináltam, minden logikus témakört elfogadok.

jó hogy látom, hogy itt vagy már azt hittem, hogy senki sem áll velem szóba.Fel vittem egy új témát, de még egyet felviszek.

Igen, jól látod. Pedig ha tudnák, hogy teljesen szét van szedve. Most nyitanak mindenféle topikot és azt csak pár ember látja. Ettől okosodik a többi méhész.

Látom senki sem akar belépni és írni a fórumba mindenki a OMME fórumot lesi mikor nyitják meg.

Te , hogy csinálod?