Én az első léputcába szoktam betenni, tehát 2.-nak.

Nekem tavaly oldalról a 2. vagy a 3. volt a fészekfiókban.
Szerintetek melyik a jobb?

Nálunk is gyümölcsön, általában szilva elején szokott bekerülni.

En eddig az első műlép helyett tettem az építtetőt , tehát repce elején. Bükk azt írta, hogy már gyümölcsön lehet. Most még nagyon korai.

Az építtető keretet mikor érdemes a családoknál elhelyezni?
Már a tavaszi átnézéskor, vagy csak a gyümölcsvirágzás alatt?

Mivel Tél tábornok bukása elkerülhetetlen, ezért szívesen fogadnám, ha közretennétek, hogy 1/2 keretes családaink intenzív fejlődését milyen módszerrel segíthetjük elő!

A témában a méhészet 2007-es példányai között 3 nagyon érdekes cikk van ( Biksi Istvánnal és Fazekas Józseffel készült ripoton felül a Műléppel irányított fejlesztés című ), ami alapul szolgálhat a téma iránti érdeklődőknek, nyilván minden teljes technológiáról szóló beszámolót csak ötletek forrásaként szabad kezelni!

Nem kaszálni akarok..főleg nem az első években..de szerintem mindenki aggódik valamilyen szinten a felvásárlási árak miatt!Egyszerüen csak jól akarom érezni magam a méhesben..és valamilyen szinten ezt a kedvet befolyásolják az árak is!Nna majd néhány év mulva,ha már belejöttem, visszatérünk a témára! Mindenkinek jó méhészkedést!

Én ma is (19 év után) öszeszedegetem a ledermedteket. De ennyi idő után sem felejtettem el, hogy először jócskán be kell fektetni (akkor is, ha a kaptárnak való rönköt is magunk termeljük ki). A most kiszámolt megtérülés pár év múlva romba döntheti az egészet egy alacsonyabb mézár esetén. A nagy kérdés az, hogy ki mekkora tőkével tud indulni, ahol annak teljes elbukása legfeljebb egy kézlegyintés lehet : tanulópénz. Hát Matyi ezekből a mézárakból kaszálni nem fog, legfeljebb meg tud alapozni egy nagyobb méhészetet.

Igen, mint írtam amit csak be tudtam szerezni a témában azt elolvastam, de a téma dandárja valóban az általad említett könyv volt. Csak ajánlani tudom mindenkinek ( valamelyik alapmű elolvasásáa után persze - Méhek között a pontosság kedvéért - ).

Hozzászólásod alapján szakirodalomként az alacsonykeretes rakodókaptár című műről lehet szó, melynek szerzője Dr Vicze Ernő bácsi a pontosság kedvéért.

Üdv. jani bátya

Azt hiszem igazad van Zsolti! És köszi Pöte!

Amellett, hogy osztom zsolti véleményét, elmondanám, hogy Én is 1/2 kerettel kezdtem, aki engem elkezdett tanítgatni az Nb fekvővel dolgozik. Annak ellenére, hogy ami alacsonykeretes méhészkedéssel foglalkozó könyvet vagy cikket találtam azt mind elolvalstam, mégis nagy kihívást jelet még most is - a kevés méhcsalád ellenére -!
Nem egyszerű gyakorlatban alkalmazni a szakirodalom ajánlásait a fiókos kezelésről, az anyakeresgetés nélküli méhészetről. Nem is beszélve aról, hogy a fekvő tetejét fölnyitva ott van minden, ennél meg szeded szét a fiókokat, ömlig orrán-száján a méh...

Nem lebeszélni akarlak, Én sem váltanék még Nb fészkes rakodóra sem ( megőrjít a különböző keretmérettel fellépő macera gondolata ), de olvasva nem tűnt olyan komolynak Vicze Endre intése miszerint a rendszer nem kezdőnek való...

Sok sikert a jövőre Ludas ( és Pöte )

Hát Matyi, ha kezdőként Te a mézárcsökkenéssel - vagy emelkedéssel - foglalkozol, meg attól rettegsz, akkor megette a fene az egészet! Neked még azzal kéne foglalkozni, hogy a ledermedt méhecskét visszarakod a kijáróba, nem pedig azzal, hogy mennyit fogsz kaszálni!

Még kezdő,de nagyon lelkes méhész vagyok!Lelksedésem egyedül a mézár csökkenésétől való félelem lohasztja le!Most viszonylag jó a helyzet,de kitudja mit hoz a jövő!Nagyon bejön ez a 1/2 NB kaptárral való méhészkedés!Nagyon sok mindenre be kell még ruháznom..utánfutó,pörgető,fdelezőállvány..és egyenlőre semmi nem állhat az utamba hogy megvalósitsam a méhész álmaim..de ki tudja mit hoz a holnap...

Köszi szépen!

Ha beleszerelmesedtél ebbe a tipusba akkor ezzel méhészkedj, innentől már csak az a feladatod, hogy a számodra és a méheid számára legmegfelelőbb technológiát alakítsd ki!

Köszi!Elolvastam..a januári számban is van egy idős méhész,aki minden tipust kipróbált,és a 1/2 NB kaptárnál maradt!De ez nem jelent semmit!Nemrég voltam egy összejövetelen,ahol egy időssebb méhész tartott előadást,és egy vendég megkérdezte tőle hogy szerinte melyik tipus a legjobb..erre az idős méhész azt válaszolta hogy a 100 egyforma!

Inkább úgy fogalmaznék, hogy van olyan kaptártípus amely az ország bizonyos területein kicsinek bizonyul. (Ilyen pl. nálunk délen az NB 15-ös.) Szerintem jó választás a fél NB rakodó. Ha most kezdenék azzal csinálnám.
De olvasd el a legutóbbi méhészetet. Van egy cikk melyben a méhész 15-össel kezdett aztán rakodózott majd visszaállt. Érdemes elolvasni.

Köszi a minden igényt kielégítő választ!

mindegy a kaptár csak jó legyen benne a család

Szevasztok!Kezdő méhész vagyok!1/2 NB kaptárakkal szeretnék kezdeni,most a tavasszal!Rengeteg könyvet,cikket olvastam erről a tipusról,és nagyon megfogott ez a tipus,másrészt rengetegen mondták hogy ne kezdjek fekvő kaptárakkal!Kezdjek Hunorral,vagy 1/2NB kaptárral!Az 1/2 NB mellett döntöttem!Borsod megyében élek,azt is hallottam,hogy az ország ezen részén nemigazán válik be ez a kaptártipus!Valaki viszont épp az ellenkezőjét állitja!Szerintetek van összefüggés a lakhelyek,és kaptártipusok közt,vagy ne is foglalkozzak ilyen dolgokkal?

Szia Pöte!
Nekem anno 15 éve a következő képp sikerült 50Nb családomat átfejleszteni:
-a családok nb kereten teleltek . ezek mentek a 2db fél fiókba .
-bővítést úgy intéztem ,hogy fél keretet építsenek a fészek szélén és az anya azt be is petézze.
-akác előtt 2 héttel az anya ezeken a bepetézett félkereteken lett az alsó fiókba zárva sajnos akkor a többi műlép volt.( nem volt kiépített keretem ) ez csak azért gond mert az alsó fiókban nem léctől lécig épít a család.
-a második és harmadik fiókba került anyaráccsal az elsőtől elválasztva a volt Nb fészek ezt hordták meg akáccal és mire megtelt a fias ki is kelt onnét.
- a hordás közepén kapta meg másodiknak a műlépes fiókot amit az akác végére kiépített.
-nb keretek kipörgetése után tetszőlegesen vagy kivágod és beszabod félkeretbe vagy kiolvasztod.
Ezen kívül még számtalan verzió lehet körülményeidtől és egyéb dolgoktól függően.
Üdv: Petya

Egy kicsit off, de a lényeg az helyben van!

Szerintetek milyen módszerrel lehet NB családokat a legkönnyebben és/vagy legrövidebb idő alatt 1/2 NB keretre átfejleszteni? Esetleg ezzel kapcsolatos tapasztalat, egyáltalán mikor célszerű?!

Na Én erre gondoltam, nincs is ezzel semmi gond!

Pöte! Ez azt jelenti,hogy mondjuk 10-ből 15-öt Szeretnél?
Akkor ne várd meg az akác végét. Amennyiben megfelelően erősek a törzs családjaid már repce végén készíthetsz
2-3 fias kerettel böngészett rajokat bölcsővel.Amikor az anya elpárzott felerősíted 6-7 fiasra és megfelelő gondozás mellett naprára már jók lesznek.
Akác után már csak párzott anyával tudsz olyan családokat összeállítani amik napráról már hordanak is.

Ha rám hallgatsz akkor ebben az esetben minden kiscsaládot külön fiókba teszel , különben macerás lesz később a széttelepítés a visszarepülés miatt. At általad leírt fiók csak pároztatásra való nem szaporítás nevelésre.

Ez dolog nálam még erősen induló alakzatban van, idén egy 10-15 törzscsaláddal tervezek, amit 30-50 %-al szeretnék bővíteni szaporításból, tehát még elég képlékeny a kérdés.

Pöte! Mennyi az induló állomány és mennyi szaporulatot tervezel?

Így visszaolvasva látom, hogy félreérthető, természetes, hogy nem a családok visszafejlődése során akarok szaporítan, hanem akác után akkora családokat szándékozok csinálni, hogy az napraforgóra bő egy fiókot töltsön meg. Erre a célra olyan aljdeszkákat készítek amin ellenkező irányban több kijárónyílás van ( mint a gödöllői fiókos pároztatóhoz használatos ) és így alakítok 3-4 keretes kiscsakádokat. Mint most írtam akác után. Szerintem is napraforgón már csak pocséklás volna ezt csinálni, plusz ha nincs párzott anya akkor a bepárzás és az anyásítás is kétséges.
Természetes hordás nélkül szerintem a bepárzás sem lehet optimális bár ez már off.
Ja és kontrollcsaládok alkalmazása mellett a saját kiváncsiságom kielégítése végett is gondoltam erre a módszerre.

Én ismerek olyat, aki napraforgó után készít böngészett rajokból családokat, igaz 8 fias keret, 2 mézes keret és petéző méhanyák felhasználásával.

Én mindenesetre még nem próbáltam.

Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy "módjával" de próbálja ki az elképzeléseit, legyen kontroll. Így lehet szert tenni saját tapasztalatra.
De a napraforgón való szaporítást én sem javaslom.
Akkor már inkább akác előtt tegyél a kaptárba 2-3 fiast (ez még jót is tesz a törzscsaládnak, ahonnan elveszed: rajzásgátlás, stb.), 2 mézes keretet úgy hogy a kijárók is vele legyenek (pincézés vagy másik telephely...) és anyásitsd.
Ez kellő gondoskodás mellett betelelhető állapotba kerül őszre.
Akác előtt és akácon "jut" erre a fiasításból, míg napraforgón már kell a törzscsaládnak is.

Kísérletképpen biztos, hogy ki fogom próbálni összehasonlítás végett ( ténylegesen mennyit jelent a fejlődésben, mennyire viseli meg a törzscsaládokat.. )
Szerintem nem vesz ki olyan sokat a törzscsaládokból!

Szerinrem a napraforgó már alkalmatlan a szaporításra. És még a törzscsaládokat is lagatyásítod.

Én is gondolkodtam ezen a kérdésen, nekem a mézhozam romlása nélküli megoldást kell találnom.

Év közben a szigetivili módszeréhez hasonló eljáráson gondolkodtam, majd napraforgó körül pedig olyan rajokat készítenék amelyek egy fiókon mennének a télbe, így nyilván többet tudnék csinálni, mint két fiókosból ( kb. dupla annyit ). Ezek áttelelését padig azzal biztosítanám, hogy kijárós fiókokban egy sima linóleumlap vagy nejlon elválasztásával egy termelő két fiókos családra tenném, ami fűtené. Ezzel egyben biztosítanám a tavaszi robbanásszerű fejlődést is.

Nem tudom, hogy a felső család(ocska) ilyen-olyan tavaszi kirepülés során mennyire tájolna rá az alsó családra?!

Vili köszi!

Kolias!
Pár éve (nem akartam jelentősebb mézveszteséget) én így végeztem komolyabb állománynövelést, igaz nem az egész állománnyal:
Akác kezdetére gondoskodtam megfelelő mennyiségű bölcsőről és anyáról. A termelő családjaim kaptárjai helyére intenzív hordásban üres kaptárakat (azonos szinnel) raktam, amelyekbe a régi anyát néhány keret fiassal és egy-két mézes kerettel rendeztem be. (néhány nyitott fias keretről fiatal méhet kell rárázni!)
Az elvett fias fiókokat új helyre rakva anyásítottam és egy-két nap etettem.
Pontos mérést nem végeztem, de nem sokkal volt kevesebb a mézem, ha egyáltalán kevesebb volt, mint az állomány többi részénél.

Eddig elég extenzív szaporítást végeztem (ált böngészett raj, számomra kedves családtól lévő bölcsős kerettel, hogy a méhek ne essenek egymásnak egy dezodorral egyszagúvá tettem őket).
Idén duplázni akarok, lehetőleg különösebb mézveszteség nélkül.
Tervem-: a legkorábban rajzani kezdő családokat és a gyengéket feláldozva a Zsolti által is bemutatott lépszalagos, vagy álcaáthelyezéses módszerrel elindítok egy sorozatot, a kelés előtti bölcsővel 2-3 kerettel a (a rajzókból és a gyengékből) pároztatókat alakítok ki egy fiókot kettéosztva. Ezt az egészet úgy, hogy akác végére az anyák már petézzenek, akác után ha egységeseket akarok csinálni akkor kiegyenlítem a termelőkkel, ha még akarok mézet ( hárs, szotyi) akkor csak erősítem őket 1-1 kerettel alkalmanként.
Nagyjából így tervezem, kérdés még nálam is, hogy a pároztatók mekkorák legyenek, ha egyből 2-3 1/2 nb keretre mennek a kelés előtti bölcsők, akkor viszonylag több családot fel kell áldozni már akác alatt is, ha meg csak kis pároztatókba rakom őket söpört néppel akkor csinálhatok kis dobozkákat és akác után kell már petéző anyával kialakítani a kölyökcsaládokat. Ez utóbbi pontosabb tervezést igényel időben, mert a pároztató nagyon kicsi és gyorsan megszorul az anya, viszont kevesebb termelő családot kell akác alatt feláldozni. Ezzel a módszerrel anyacseréhez szükséges anyákat viszonylag kevés néppel is elő tudom állítani, viszont el is kellene őket használni akác után, amikor nincs hordás, ilyenkor viszont az anyásítás sikere bizonytalanabb. Szóval erre még alszok párat, van még idő mindkettőhöz a szükséges eszközöket legyártani. Hajlok egyébként a bölcsős keretes, első megoldásra.

Egy méhészeti mélypont után én a repcén a családokat négyfele szedtem bölcsövel,és vándorlás nélkül is termeltek már napraforgón!
A családokat elszállitva 100% volt az"anyásitás"!

Május elején 3 keretes bölcsős "rajok" napraforgón már hordanak. Én személy szerint bölcsővel jobban szeretek anyásítani.

Üdvözlet.Azt szeretném megtudakolni,ki milyen módszerrel szokott családot szaporítani?A cél minél több család szaporítása,a méztermés nem érdekes.Én tavaly a keretek szétrakásával,de anya keresés stb,ez nem volt egyszerű,viszont mézem az volt.A másik kérdés,hogy bölcsővel,vagy párzott anyával jobb-e anyásítani.

Üdv Zöldfülü!
Már háromféle Bertalanos leírás van. Amit ezsiási mutat, az egy "nagyon" régi cikksorozat. Talán 4-5 éve jelent meg a "régi" módszer, a múlt évben pedig az "új".
Ha Zsolti megküldi, biztosan észreveszed, hogy van néhány lényeges különbség a módszerekben.
Remélem felkerül ezsiás honlapjára is. Én sajnos nem tudom feltenni, mert nem tudom beszkennelni.

Zsolti, benned bízunk!

Nem, úgyhogy küldöm Neked is! Bár a holnapi napom sűrű lesz, de estére talán gép elé kerülök.

Zsolti neked is ez van meg? Mert ha nem, akkor nekem is küld el, köszi.

Azt nem tudom ez melyik de nekem ez van.
http://meh.cjb.hu/gallery/thumbnails.php?album=172

Küldj privátban egy emilcímet, és holnap elküldöm a leírást! Ha elfelejteném, nyugodtan zaklathatsz telefonon!

Üdvözlök Mindenkit!

Azt szeretném kérdezni,hogy hol tudnám elolvasni a "régi"Bertalan technológiát?Az "új"tecnológiát olvastam a Méhészetbe.De szoktátok írni,hogy régi módszer, új módszer.Vagy ha valaki leírná úgy,hogy egy zöldfülü is értse,azt megköszönném!

Ha esetleg nem tudod ezeket a cikkeket megszerezni, akkor megpróbálom beszkennelni, mert tényleg jók, kár kihagyni!

Méhészet 2007 március: 10-12.old; május: 16-19. oldal.

Érdeklődnék, hogy hol lehet ezeket a riportokat megtalálni?

Köszöntök mindenkit!

Jó ideje olvasgattam a régi fórumot amíg volt, és most végre ide is eltaláltam !
Az idén volt 12éve hogy méhészkedem 1/2NB kaptárral!
Véleményem szerint nem szabad gyenge családot betelelni, mert az tavaszra csak még gyengébb lesz (ha egyáltalán megéli ) ! Több lesz velük a gond mint amennyi hasznot hoznak !

Osztom cerana véleményét az októberi egyesítéssel. És pedig azért mert mert akkorra már csak a telelő méhek maradnak a családoknál . Így reálisabban lehet megítélni az egyesítésre szánt családok népességét ! És a lényeg pont ez !!