Végül is a hétvégén egy fiókra zártunk és berendeztük a Bertalan módszer szerinti 1. stádiumot.
Lesz, ami lesz.

Körbenézek mi a helyzet, a terminológiára meg jobban figyelek:)
Sarjúra fel!

Nyilván azt, amelyik először jön.
(A másod-ill. a sarjúvirágzás egyébként nem ugyanaz. Az előbbi nyár közepén van, a fagyhoz semmi köze, és mézelés szempontjából jelentéktelen, az utóbbi fagy után hajt ki az eredeti virág helyett, általában májusban, június elején virágzik, és jelentős nektártermelése lehet.)

Köszönöm!
Már csak az a kérdés, hogy az első vagy a másodvirágzást (sarjú és társai) vegyük figyelembe

Szerintem az anyazárást nem szabad más növények fejlettségi állapotához kötni, kizárólag csak az akácéhoz. Én a Bertalan-módszer szerinti mézeltetés előtt az akácfüzér kb 4 centis hosszánál szoktam elkezdeni.

Kedves Sorstársak!
Érdeklődnék, ki mikorra tervezi/jósolja az egy fiókra zárás idejét, már ha ez szerepel az alkalmazott technológiájában?
Lassan indul a vadgesztenye virágzás, de az akácon még nem mutatja magát a dolog.
Köszönöm a válaszokat!

Itt a fórumon már sokszor szerepelt Bertalan Imre módszere.
Csak annyit szeretnék pontosítani, hogy itt az alul lévő szöveg a 2001/4 Méhészetben "Fészekmézkamrás mézeltetés 1/2 NB kaptárral" címmel jelent meg.
Később "Műléppel irányított fejlesztés" címen 2007 májusban is írt a technológiájáról.

Bertalan Imre a módszerét a Méhészet újság 2001./04. számában tette közzé. Ha meg tudod szerezni ezt a lapot, vagy megvan, akkor onnan megtanulható.
Én már azóta így mézeltetek akácon, mióta megjelent az újságban. Az idei lenne a 21. év, hogy alkalmaznám, de van egy olyan gyanúm, hogy nem lesz rá szükség. Ne legyen igazam!
(Előzetesbe annyit, hogy családonként két anyarács kell hozzá.)

Tudna valaki bővebb információval szolgálni a sokat emlegetett "Bertalan módszer"-ről. A keresőben ezt a linket találtam (http://addat.hu/389e5274/bertalan.pdf.html), de ez sajnos már nem működik.

Köszönettel, Mészáros István

Most már látom, hogy ha előbb zártam volna le az anyát akkor, a 3. fiók-helyre került fias előbb kelt volna ki és előbb lehetett volna elvenni (akár a 4-el egyben) a fiókot. Így a koszorút már lefedték, de a kikelt fias helyére később behordták a friss nektár, amit így csak 4 nap múlva lehetett elvenni.
A korai zárásnak mi lehet a hátránya? Kevés lesz a nép? Vagy van egyéb is?

Mi újság a méhesben? 2013.05.05-én van a kép.

Főként azért négy fiók mert a közeljövőben kikelőkkel már nem férnek el három fiókon.
Nem tudom emlékszel a 2013-as évre, kicsit gyengén fejlődtek abban az évben.
Raktam akkor fel képet a fészek második fiókra zárása idejéről, ( 2013.05.05)
Négy, öt napon belül kiépítik a 6 - 7 műlépet akkor kerül alulra.
A fedett alsó harmadiknak, megszakításra kerül a fészek, a fiasítások közötti részt nem szeretik üresen hagyni, mivel az anya nem tudja bepetézni megindulnak ezerrel telehordani mézzel.

Szia dodo! Miért így csinálod?
Én csak 16 kiló emelkedés elérésével adom a méheknek a 4. fiókot a rácsra, tehát másodiknak, és innentől néz ki a kaptár úgy, mint Nálad.

Szia Zsolt!

Ugyan ezt a módszert használom én is. Anyazárás a második fiókon 6 - 7 műléppel, de akác indulásakor az alsó fiók ( fiasításos fiók ) nem a második, hanem a harmadik fiók lesz.
A második fiók méztéri fiók, majd a negyedik is méztéri.
Nekem csak alul van kijáró.

7-10 család/óra a teljesítményem. Tudom, hogy ezzel nem vagyok bajnok, de ez van.
Telelés ügyében nincs nagy különbség. Az 1/2-nél én arra szoktam ügyelni, hogy a fürt teteje fellógjon a felső fiókba.
Tavasszal szerintem a nagy keret sokkal kevesebb beavatkozást igényel, ezért váltottam.
Nálam amikor mindkét rendszer futott mindben voltak jók és lemaradók.
De pl. az 1/2NB egyik nagy előnye az anyakorlátozás akácra, jobban kifoszthatók a családok.
Ezt is meg lehet gyorsítani 2 anyaráccsal, de ez akkor is mind idő, sok idő.
Nagy keretnél viszont nem kell kapkodnom, hogy most sürgősen etesek mert száraz a fészek akác után.

@TSanyi
Azt meg szabad kérdezni, hogy körülbelül mennyi idő alatt nézel át hétvégén 70 családot ? Én elég vegyes felvágottal dolgozok, 18-16-os NB, meg több teljesen 1/2NB család. Én azt a 10-15 családot ami van, legalább 2-3 órán át szoktam túrni. Bár idén se sikerült a rajzással mit kezdenem, furcsa mód a 1/2NB-s családoknál jobban sikerült elnyújtani a dolgot, pedig arra számítottam ,hogy ők rajzanak először.

1/2 NB-s családjaim rendszerint jobban is telelnek, azt nem tudom, hogy a kaptár forma miatt van e ez, de eddig mindig erősebbek voltak mint az NB-s családok. Ennek ellenére most is később rajzottak.

Így már érthető, köszönöm!

Főállásom munkabeosztása úgy változott, hogy sokszor csak hétvégén jutok ki a méhekhez.
És ha akkor zuhog az eső?
Kénytelen voltam a lehetőségeimhez alkalmazkodó keretméretre váltani. Némi NB fészkes kísérletezés után a KB illetve Egységes keretméret jött ki hibatűrőbb fészeknek.
Ezért írom múlt időben.

Köszönöm a segítséget és a részletes válaszokat!

Ööö ... nem egészen, vagyis is. A helyzet a következő: Akác előtt 7-10 nappal anyazárás a második fiókba két rács közé, kijáró az alsó fiókon. Akác legelején a két alsó fiókot megcserélem, az anyás fiók alulra kerül, az addig alsó pedig másodiknak. A méhek megszokták, hogy az egykori alsó fiókon járnak ki, tehát egy részük most is ezen a már rács fölé került fészekmézkamra fiókon akar kijönni, ezért azt is nyitva hagyom, de befelé a méhek 90%-a alul jön be az anyás fiókba.
Olyan éveken, amikor nagyon erős a rajzási hajlandóság, akkor fiókcsere után lent az anyánál nem nyitok kijárót, csak a rács felett. Normál éveken (ez most ilyen) a fent leírt módon közlekednek a méhek.

Sanyi! Így már értem!

Kedves TSanyi!
Ez azt jelenti, hogy most már nem így történik a kijáró nyitása?

Sokáig az alsó fiókra volt akácon zárva az anya és fölötte lévő fiókon a kijáró.
Ha elszúrtam a bölcsőzést, akkor alul kelt anya és az öreg anya is eltűnt, anyátlan lett a család, de nem rajzott le.

Ha jól veszem ki a szavaidból Zsolti, akkor te is a második fiókon nyitod meg a kijárót.
Eddig P. P.-al 2:0 a második fióknak.
Magamat inkább nem számítom

Ha nem az anyás részen van a kijáró, akkor miért anyátlanodnának el rajzáskor? Nekem még soha nem történt ilyen, pedig pár rajom kiment már a méztéri kijárón.

Köszönöm tsanyi!
Ti, hogyan nyitjátok a kijárót?
Tudtommal van egy olyan módszer is, ami a második fiókon nyit, de időnként megnyitja az alsót is a herék miatt.

Ha az anyánál van kijáród és elnézted a bölcsőt, akkor megy.
Ha nem az anyás részen van kijáród akkor inkább az anya veszik el, meganyátlanodik.

Köszönöm!
Mondjuk, mikor lezárom az alsó fiókra az anyát a műlépekkel, én meghagyom az alsó kijárót. Sokat olvastam utána itt a fórumon is, hogy mi lenne a jobb, bezárni az alsó fiókot és a másodikon nyitni vagy hagyni alul nyitva. Egyenlőre nekem az utóbbi tűnt a jobb megoldásnak. Amint a szavaidból kivettem, amelyik család menni akar az úgy is megoldja. Ha jól tudom a Bertalan módszerben is alul marad nyitva a kijáró, legalább is abban a változatban, amit én ismerek
Üdv:

Én ha egyfiókra tettem az anyát, már nem bölcsőztem utána. Két dolog szokott történni az erős rajzó családokkal, vagy kirajzik - ha talál egy kis rést, de ez a ritkább -, vagy alul leölik az anyát és fent új anya képződik. Illetve igen ritkán kimegy kevés nép a szűz léppel. Egyik sem szerencsés, pozitivum annyi, hogy leváltják az öreg anyát. Időjárástól is függ, hogy mennyi anyát ölnek meg alul. Volt olyan, hogy a 80 %-át - ez egyszer volt - általában nekem olyan 15-20 %-át leölik. Kétszer szoktam fiast lehelyezni előtte az alsó fiókba és ekkor az erős családoktól elveszem a fiast (1-2-őt, most rátettem plusz egy népet is) erősítem a gyengéket, vagy bölcsővel műrajt készítek. Nem vagyok megelégedve ezzel a módszerrel, csak az ember megszokta és nekem már nincs energiám újat begyakorolni.

Szívesen!

Köszönöm a választ!

Nálam ez úgy megy, hogy a fiókcserekor egyszer belenézek a fészekbe. Ez kb 6-7 keretet jelent, mivel ekkor még 3-4 műlép. Gyorsan megy. Aztán 4-5 nap múlva még egyszer átnézem az állományt, mivel ilyenkor telepítem be a pároztatókat, és csinálom a böngészett rajokat. Ez után már gyakorlatilag nem vizsgálok, mert a családok lebölcsőzik magukat.
Igen, az építtetőkeret ilyenkor még tartozéka a fészeknek.

Kedves Zsolti!
Ha a fiókok már le lettek cserélve akácon, azaz az anya van alul a mülépes fiókkal, akkor már nem kell bölcsőzni, bölcsőt nézegetni? Ilyenkor nálad bent van az építettő keret is?

A módszernél, amit alkalmazok a 2. fiókba van lezárva az anya, és az alsó fiók az, amire gondolsz. Ide kerül 10 fias keret anya nélkül. Ez lesz akácon a fészekmézkamra fiók. Válaszom a kérdésedre: Ha anyazáráskor a család bölcsőz, akkor igen. Négy nap múlva újra átnézem a fészekmézkamra fiókot is.
(A folytatásban, akác elején a két alsó fiók meg van cserélve, ekkor kerül le az anya a klasszikus helyére, tehát az alsó fiókba, és kerül ki az egyik rács a kaptárból.)

Zsolti! Miután leraktad egy fiókra az anyát, bölcsőzöl néhány nap múlva a rács feletti fiókokban?

Köszönöm bakatoga!

Az anya egy fiókra zárását itt sem lehet megállapítani. Az akác fele 3-4-5 centis, a másik fele meg már nyílik. Ez persze mind a fa tetején kb 1,5 m-en. Egymástól 10-20 méterre lévő fák is így váltakoznak. Amíg van virág a fán, addig reménykedünk. (Aztán várunk egy újabb esztendőt.)

Nem okoz gondot.Nagyon kevés marad fenn,ha marad.

Szerintetek a szöktetés utáni méhlefúvásnak van hőmérséklet limite?
Az alaptézisek szerint elvileg 15 C° alatt nem bontunk kaptárt, valamint a szöktetett fiókot lefúvással kora reggel (~ 6h) vesszük el.
Reggel azonban hűvösebb van (mostanában) akár 10-11 C° nem okozhat ez problémát?
Persze, arra az esetre gondolok, ha azért maradnak fent méhek a szöktetett fiókban.
Az is lehet, hogy botorság ilyeneken rágódni...
Köszönöm ha válaszoltok!

Nincs mit!
Én ha nem találom el, akkor inkább elsietni szoktam, pontosabban az időjárás szokott anyazárás után lehűlni, és ilyenkor az akácvirág megáll a fejlődésben, a fiasítás viszont akkor is fejlődik és kel. Ilyen esetekben át szoktam túrni az állományt, és korrigálom a korai zárást. El még soha nem késtem vele.

Köszönöm!
Én 4-6, de szerintem én elkéstem. Ma már úgy néztem be kell rakni a szöktetőt a felső (többnyire 4.) fiók alá. Cirka 2 nap és indulás.
kavalos

Május 2-4; Bertalan-módszer.

Zsolti!

Az akácfüzér méretét idén fotó alapján határoztad meg?

Szia Zsolti!
Meg lehet kérdezni, hogy az idén mikor zártál?
Kössz!
kavalos

Nem egyszerű történet, az biztos. Én az akácfüzér mérete és az egyhetes időjárás-előrejelzés alapján szoktam dönteni. Idén úgy néz ki, hogy jól sikerült az időpontot eltalálnom.

ki érzi úgy, hogy egyre nehezebb eltalálni az egy fiókra zárást?

Szerintem ez a téma már nem a félNB technológiai topikba való!

Ezen a téren még én is fejlődni szeretnék, kicsivel több mint 10 éve méhészkedem, de amikor 2-3 bölcsőt találtam 1-2 keret közepén, úgy, hogy a szélein nem volt egyáltalán akkor azt hittem csendes váltásra készülnek, hát sajnos megrajzottak ezek is. Valószínűleg én voltam naív akkor.
Az biztos, hogy hétvégi méhészként a leghatékonyabb ha 10-12 fias után minden további fias keretet átrakunk egy szaporításhoz. Különben gyorsan rajzás lesz a vége, ezzel maximálisan egyetértek, és sajnos a sajátbőrömön is megtapasztaltam, hogy néhány nap késés is visszafordíthatatlan rajzási ösztönt hoz.

Valóban, csodákat nem várhatunk a szárnyazástól. Az anyák minőségén semmit sem javít. Én is csak harmadéves anyákon használom, ahol már nem mindegyikben bízok meg. 1-2 éveseknél nálam szerencsére nem szükséges. A harmadévesek jó része is váltóbölcsőzik. Látható, hogy ahol romlik a petézés volumene, az anyát hátra szorítják a fias keretekről valamire készülnek. Ekkor jó beavatkozni, hogy anyacseréig ne érjen bennünket meglepetés.