Még soha nem jutott eszembe áztatni,de nem is értem miért is kellene.

Sziasztok! Ez egy jó viaszolvasztási mód szerintem is,de ha öreglépeket olvasztotok,akkor nem árt előtte pár napig vízbe áztatni.

Sziasztok! Igen ezt olvastam róla én is.Holnap lesz a napja, hogy debütálás lesz ezzel a technológiával. Amennyiben a szomszéd asszonyok nem mosnak.Reggel kiderül.
Majd elmondom mi a tapasztalat.
üdv

Egy ismerősöm így csinálja, jól működik, omlós a sonkoly utána ha van is benne viasz minimális, azt már lehet a prés sem hozná ki.

https://www.youtube.com/watch?v=8fvEI7N ... Q&index=13

Ha a báb nem megy szét akkor elég kevés ideig melegítetted. A préseléstől , eddig csak kevésbé macerásabb és munkásabb technikákat láttam. Mióta feltalálták a gőzt a legegyszerűbb és legtisztább módja a viasz elvételének. Kísérletképpen próbáltam a maradványt centrifugálni és préselni is az eredmény a nagy semmi. Szóval gőz és lecsurog tisztán , gyönyörű sárgán saját magától is

Öreg lépnél lehet, hogy működik, de nem hinném, hogy hatékonyabb, mint a préselés.

Kivagdalt herefiassal próbáltam egyszer ezt régen, de nem bírtam lenyomni, annyi levegő van a bábokban.

Valahol olvastam hogy napviaszolvasztóval nyerhető ki a legszebb,legtisztább viasz!Igaz,nem a legtöbb!De szerintem minden méhészetben kellene lennie egynek.Könnyű,olcsó az elkészítése,és napenergiával működik..szóval csak egyszer kell megcsinálni,utána már csak hozza a nagy lóvét!

Sziasztok! A napviaszolvasztóban csak a fedelezést és a zugépítményt szoktam olvasztani.
Az üstben a selejteket.Ami utána a présben köt ki. Lehet még esetleg szűrővel szét választani, de erről még nincs tapasztalatom.Ami egyszerű, a forrásban lévő üstbe egy hő álló szűrőt kell,rakni és még jó fél órát tovább forralni.ezzel azt lehet elérni , hogy a bábing a szűrő alsó felén reked, és a tiszta viasz a felső részbe kerül.
A méhészújságban volt róla cikk, valamikor pár évvel ez előtt. Kacérkodok a gondolattal, egy próbát meg ér.
Üdv

Mert csak így tudott viaszhabot csinálni.

Komolyan nem értem azokat akiknek nincs napviaszolvasztója. Pláne ha annak a valakinek van 50 családja...

Kimostad előtte?
Amúgy meg minek forraltad ennyi ideig?

Sziasztok!
Nemrég megpróbáltam összeolvasztani a fedelezés viaszát egy üstben. Nagyjából 1,5 órán keresztül forraltam a vizet. Miután kihűlt, azt tapasztaltam, hogy az alján és a tetején van kb 0,5 cm tiszta viasz, a közepén pedig teljesen morzsalékos maradt. Esetleg tudna valaki segíteni, hogy mit ronthattam el? Előre is köszönöm!

Külön szoktuk kezelni a két viaszt de semmi különbség nincs árban becseréléskor.

Van árban különbség a fedelezés gyönyörű sárga viasza és a sonkolyból kipréselt barnás viasz között?
Érdemes külön pogácsákat készíteni, vagy nyugodtan összefőzhetem őket?

Keress nagykonyhai alu üstöt, fazekat. Nekem van egy 20 meg egy 60 literes fazekam. Plusz az OMME-s alu mézes csőkannák.

A réz az tilos!!!!!! Méhek között 375.oldal! a viasz a réztől zöldes a bronztól barnássárga lesz!

Sziasztok!

Használ valaki réz üstöt viasz olvasztására,melegítésére ?Arra lennék kíváncsi ,hogy a réz nem-e színezi meg a viaszt illetve minőségét nem-e rontja.

Szerintem időszaktól és a "lyuk" méretétől függ.Nálam a kicsit meghagyták átjárónak, a nagyobbra heresejteket húzva befoltozták.Az első még elmegy, a foltos meg olvasztás, vagy be sem teszed,ha van elég lépkészleted.Ezt tapasztaltam.

Ha molyrágta lépen átszakad a lépalap, minden esetben átjárót hagynak ott, vagy be is építhetik?

Akinek nincs ebbéli ismerete, az szerintem tömény savakkal ne nagyon játszon.
Ellenben ha olyasmi arányú ecetsavra van szüksége, amit Arisztaiosz javasolt, akkor ezt legegyszerűbben úgy kapja meg, ha egy liter 10%-osat, 10 literre hígít.
Aztán , hogy ez mit csinál a viasszal, azt nem tudom!

Köszönöm szépen nektek ezt a sok segítséget! Majd valamelyiket kipróbálom, azt amelyikhez a leggyorsabban és legkönnyebben sikerül hozzájutnom az eredményről beszámolok.

Kénsav pl. az akkumulátorsavban van, ez megvásárolható, de ha van oxálsavad, szerintem az is jó lehet...
Majd meséld el hogy sikerült.
Lúggal ne próbálkozz, mert akkor szappan lesz belőle

Valóban, Én nem gyertyában gondolkodtam!

Ha visszaolvas, láthatja, hogy viaszgyertya öntése a célfeladat...

Egyébként egy régebbi cikk a viasz tisztításához (az előbbi hsz-ről lemaradt):
http://documente.bcucluj.ro/web/bibdigi ... 07_009.pdf

A savakkal meg valóban vigyázni kell....

Ha a savazás mellett döntesz, a tömény savak hígításánál rendkívül körültekintően kell eljárni.

Igen, ez így tökéletes, csak szerintem gergosracnak nem korong alakban kell a viasz, hanem műlép formában....így pedig kár vele dolgoznia! Ha nem biztos a minőségben, akkor vigye vissza!

Örösi a "csúf színű viasz" színének javítására savazást javasol. Alkalmas savként 1 liter vízbe 10 gramm tömény kénsavat, illetve 10 liter vízbe 1 dl tömény ecetsavat javasol. Az olvadt viaszhoz feleannyi savas forró vizet kell önteni, s tíz percig folyamatosan javasolja kavarással főzni. Lassú lehűtés, ülepítés után a salakot le kell kaparni, s a viaszt bő vízzel újra ki kell főzni.

Nem méhészeti felhasználásra javasolják a hidrogén-peroxidos kezelést, illetve olvastam aktív szenes kezelésről is.

És milyen savakkal? Nem tudod?

Ha nem a méheknek megy, esetleg savakkal is lehetne szőkíteni...
De én nem próbáltam soha.

Sziasztok!
Viaszból szeretnék húsvétra csinálni viaszgyertyákat, ilyen formákat kiönteni. Az a problémám, hogy a viasz nagyon sötét barna tele van virágporral. Már kétszer átolvasztottam de még mindig távol van az igazi aranysárgától. Hogyan tudnám könnyedén megtisztítani?
Köszi előre is!

Még jó hogy ilyen vicces kedvedben vagy...

Melengetni én is szoktam a prést minden sarzs előtt. Forrásban lévő vizet öntök bele, miben állni hagyom néhány percig (alsó elemet melegíti). A dugattyú pedig az előbb említett víz melegítő edényének fedőjeként melegszik fel. Mivel mindkét elem vastag súlyos darab, így nagy a hőtartaléka. Erre alapoztam készítéskor. Nyílt lángot prés alá nem merek tenni. Volt már hogy futott ki tőlem viasz és bizony teli volt a libero...

A prés anyaga egyszeri vétel volt. Biztosan ismerős mindenkinek, mikor elindul vásárolni (amit keres azt nem kap), de csak hazavisz valamit. Nem a boltolás a célom, hogy csak ez a jó...


ha fel is dolgozod a viaszt műléppé, akkor végképp

jó a pálesz csak már alig látok a fórumot olvasni

Lyson, lengyel, jó. Ilyet használok, mert csoda videókat láttam róla, illetve hasonlókról. Ár-érték arányban jó, nyilván nem tud annyit, mint egy centrifuga, vagy egy melegprés, de akár 50 NB is jól megmelegszik benne, ha ügyesen pakolod. Az a lényeg, hogy a sejtek vízszintesen legyenek, mert egyébként mint kicsiny oszlopok, úgy állnak. Egyszerűbben mondva: függőlegesen kell adagolni belé a lépeket. Van, aki kavargatja is benne a kacatot. Aztán még érdemes megnyomni. A felfűtés egy óra, az olvasztás kettő, érdemes reggel időben kezdeni, akkor estig egy felfűtéssel sokra érsz. Hiányzik az oldaláról egy kis hőszigetelés, de pótolható. 30 liter víz megy az aljába, de 15-20 is elég a működéséhez. Röviden ennyi

Akihez én járok műlép készítő neki is ilyen ipari főzőüstje van, dupla falú hőközlő olajjal feltöltve(trafóolaj) elektromos fűtőbetéttel nyitott rendszerben.Ezzel végzi a fertőtlenítést.

Hőközlő olajok.
Pl.: MOL Thermol olajok, de más cégeknek is van.
~ 100C-al magasabb lobbanáspont.
Az sem elhanyagolható, hogy erre lettek kifejlesztve.

Bolti árban sincs lényeges különbség.

Trafóolaj.

Ezzel a piros készülékkel van valakinek tapasztalata??
Ü:Peti

Az NMSZ (Nem Műszaki Szubkultura) tagjaként most fejet kell hajtsak a MSZ képviselője előtt, ugyanis ő fogalmazta meg azt a lehetséges kivitelezési módot, ahol maradhat esély az életbenmaradásra, s esetleg Tűzoltó sem kényszerülhet a viaszüzem utólagos helyszínelésére.

Azért néhány szempont a viasz fertőtlenítésének nagykonyhai eszközzel történő kivitelezéséhez:
-a vízes eljárással, illetve gőzzel kinyert viasz emulzió formájában mindíg tartalmaz némi vizet, benne 0,1-2,5 %-nyi víz maradhat vissza, de a túl gyorsan lehűtöttben ennél lényegesen több víz is emulgeálódhat. Nos, ettől a visszamaradt víztől pöfög, habzik a víz forráspontjának hőmérsékletére melegített viasz, s teszi ezt mindaddig, míg a víz maradéktalanul el nem párolog.
-a szárazon, víz nélkül olvasztott méhviasz hajlamos az "odaégésre"...

Mindezek mellett be kell látnom, hogy ugyan a fertőtlenítésre a 70/2003-as autoklávot tart irányadónak, de egy jól kivitelezett, nyitott rendszerű, olajtöltésű kettősfalú edény tökéletesen alkalmas lehet a viasz fertőtlenítésére. Nem is szükséges esmeg feltalálnunk a "spanyolviaszt": Örösi a Méhek között c., negyedik, átdolgozott kiadású munkájában (1955), bemutat egy ilyen készüléket a 441-442. oldalon. Természetesen javasolnám, hogy az ábrán látható nyílt tüzet (már csak Tűzoltóra való tekintettel is) lehetőleg mellőzzük. Feltétlenül én is javasolnám -Hészakival egybecsengve- az olaj túlbiztosított hőfokszabályozását, s az sem közömbös, az olaj milyen paraméterekkel rendelkezik a köpenyben. Semmiképp nem javasolnék növényi eredetű olajokat, azok forráspontja nagyrészt megegyezik a méhviasz lobbanáspontjával. Feltehetően a MSZ képviselői ebben is hasznos tanácsokkal látnak el minden kísérletező kedvű és spórolós (vagy bizalmatlan?) fórumozót.

Akkor: hajrá!

T

Nyílt rendszernél robbanás nem történhet.Tágulási tér (tartály) viszont kell mint egy sima vízfűtési rendszernél, valamint az olajhőfokot szabályozni kell (érdemes kétszeres túlbiztosítással) ezenkívül nem szabad felügyelet nélkül hagyni. MSZ (műszaki szubkultúra) szerint fogalmazva "szemed rajta".

Miért, hol van a szelep? Ha a folyadékszint fölött (elvileg ott kellene lenni), akkor olaj nem tud kijönni, de biztonságból lehet rátenni egy kis elvezető csövet. Ez nem olyan nagy probléma. A szelepet én alapból kivenném, hadd legyen nyitott, ne hirtelen nyisson.

Az üst nyomásra nyitó szeleppel van ellátva,amin távozik a 'felesleges'gőz,szóval ott nem alakulhat ki túlnyomás...de ha olajjal van feltöltve és kinyit a szelep,lehet hogy beterít forró olajjal...ennyit nem ér az egész!Elvetettük az ötletet!De azért köszönöm a segítséget mindenkinek!
Tomipapa:Pont azért támadt ez az ötlet mert ebben nem ég le szinte semmi ,kivéve a tejbegríz Tapasztalat, 10 évig ilyenekben főztük az iskolásoknak a bablevest

A felforrt víz az valóban kifuthat 100 fokon, ahogy préseléskor is előfordulhat az üstből, a sonkoly főzésénél, ha nem figyelünk oda. De szerintem fertőtlenítéskor már nem kell alá víz, csak a tiszta viaszpogácsákat kell beletenni az olajjal melegített üstbe és arra kell ügyelni, hogy ne hevítsük túl.

Kár elpocsékolni az ilyet viaszozásra mikor pálinkát is lehet benne főzni.

Csak az a Murphy ne írta volna: "A hiba elkerülésének legbiztosabb módja, ha nem hibázol..."

Igazad van, a dolog működhetne is, némi kockázattal. A Műlép témában tavaly hasonló dilemmázás folyt Kelence, Dodó és Tűzoltó részvételével (2012.02.17 16:27 -től 2012.02.25. 20:18-ig) Érdemes esetleg visszaolvasni. A viasz lobbanáspontja valóban 204,4 Cfok, de úgy emlékszem, Örösi azt írta, hogy a viaszban lévő víztartalom miatt 100 Cfokon nem csak rotyog, de ki is fut (s aztán előszeretettel meggyúl), ráadásul 100 és 200 Cfok között gyorsan emelkedik a hőmérséklete...

De megér egy kísérletet, hátha mégsem...

T

Nem tudom, milyen gőzös centrifuga lehetett az, ami felrobbant, mert ha jól van elkészítve, nem tud felrobbanni. Ezért nem szabad sem az alsó tartályt zártra csinálni, sem a felső tér kivezetését csappal ellátni, nehogy véletlenül zárva maradjon munka közben. A gyáriakon csak egy szimpla csőkivezetés van, amelyiken a forró gőz és viasz folyamatosan távozik. Nincs is nyomás a rendszerben. Ha robbant, akkor az valami konstrukciós hibás gyártmány lehetett.

Itt a fotókon látszik a kivezető cső, nem zárható, munka közben folyamatosan, sugárban ömlik a gőz belőle:
http://www.mezpergeto.hu/index.php?cont ... centrifuga

Vajon milyen zsákot használhattak, hogy a nyitott felső résznél sem szakadt ki?
A rendszert lehetne korszerűsíteni dupla falu préssel közte 100-120 fokos olajjal.

Ez egy 34 éves videó, ha jól látom, de irigylésre méltó az az egyszerűség és hatékonyság, amivel dolgoznak. 150 kilónyi tiszta viaszuk van kettőjüknek egy napi munkával 450 kg lépből. Nekem az egy heti meló. Nem sok rozsdamentes acél volt náluk, mégis milyen jó színe lett a korongoknak! Akit érdekel, itt a folytatás:
http://www.youtube.com/watch?v=ThCLtCG4 ... g&index=13

Kapásból én sem értem: mi az akadálya annak, hogy mondjuk 120-130 fokos olajjal, víz nélkül (!) viaszt tartsunk egy adott hőmérsékleten, nyitott rendszerben, túlnyomás nélkül?