A legnagyobb hibát ott vétetted, hogy még nem készítettél egy napviaszolvasztót. Az enyém maradékanyagból készült hirtelen felindulásból, azóta is azt használom és gyönyörű viaszt ad, szép nagy blokkokban, nem szemetes, nagy "jégcsapos".

Ha a viaszod, szürkés-barnás akkor akkor valószínűleg sikerült megégetni/elszappanosítani. Nem játék a viaszfőzés, mert ha nem figyelsz oda akkor tönkre is teheted a drága viaszt, forralva úgy el lehet szappanosítani, hogy a műlépes sem veszi át, itt nálunk a helyi műlépesnek ez az egyik hárklija ( teljesen jogosan-sokan szidják a műlépeseket, de nekik is abból kell dolgozni amit odaviszünk nekik ).

Amennyiben nem fogadod meg első tanácsom, javaslom, hogy ha főzöd a viaszod ülj oda mellé és ha kezd forrni a kondér szélén a viasz akkor egy odakészített veder vízből loccsantsál a tűzre vagy a kondérba. Nem szabad magára hagyni.

Nekem 4-5 kiló fedelezés fér bele az olvasztóba ami meleg, napsütéses napon másfél-két óra alatt leolvad. 5 perc újratölteni a köztes időben azt csinálok amit akarok, ha nem érek rá vagy nem vagyok otthon este megtöltöm.

Miben olvasztottad?

Sziasztok!

Nem a legjobb helyre írok, de a kérdésem kapcsolódik.
A fedelezés viaszt összeolvasztottam a hétvégén, csak az a baj vele, hogy a szép sárga szín helyett inkább szürkés lett.
Megégethettem?
Mit lehet vele csinálni?

Válaszokat előre is köszönöm.

Üdv: Sala78

Sziasztok! Ez a dolog nyitja, meg a jó fészek rendezés. Nem titok, Őrősinél olvassátok csak el, hogyan is kell berendezni a családokat akácra.
Csoky egyáltalán nem varázsló. Csak ismeri a szakmát.
Üdv

És a megfelelő akácost se felejtsük el.

Nem kell semmilyen összeesküvés elméletet gyártani.
Megfelelően erős méhcsaládok lépkészlet hiányában bármennyi lépet képesek kiépíteni ami a betárolandó élelem elraktározásához szükséges.
Semennyi cukrot nem használtam a építtetéshez.
Nb24-es kaptárakról van szó, és a méheket 8 kereten vásároltam. Mielőtt azonban megint elkezdenétek számolni,
akác kezdetekor képeztem még böngészett fészkes rajokat is ahova az öreg lépeket raktam így lett elég hely a műlépeknek.

Csoky!
Mennyi cukrot igényelt ez az intenzív építtetés?
Üdv: Attila

Szerintem inkább mivel "most kezdte" a méhészkedést és tételezzük fel hogy tíz kereten vette a méheit akkor az akácra nem tudott mást csinálni mint az összes többi helyett műléppel kellett "kitöltenie"(na meg még az etetőbe is kellett tennie persze,persze oda is csak műlépet tett...) az akáchordáskor és van egy olyan gyanúm,hogy valahol északabbra méhészkedik...Jaaa és mivel ez így is még csak 14 lép családonként ezért több mint biztos az a technikája ,hogy a.á.ra ...... .. ..... .... ...... ....... ....,.... .. .... ...... ........ ami ugye még további hat lép és megvan a húsz kiépített lép...

Rajállapotba hoztad a családokat, hogy a fekete lépkészletet lecserélhesd? Esetleg a fiast anya nélkül a méztérbe?

nem tudom hogyan képzeljem ezt

Laci990!

A gyengébbek kedvéért még egyszer!
Családonként 20db Nb műlépet építtettem ki.
Remélem így már érthető!

Tiisztelt csoky!

Megkövezésnek itt nincs helye!
Valószínű nagyon kevés termelő,családod lehetett,hogy az összessel, közösen, ennyit sikerült !
Műlépet,én nem építettem,de a családokkal hasonlóan sokat sikerült építtetnem !
Az ákácon történő pörgetésed az a repcemézre vonatkozik a kiépíttetett műlépek száma alapján !?
Hát...igen a "kényszer törvényt bont" !!
Csak gratulálni lehet!

Ez 06.02.-án volt, és 1/2NB rakodó. Így volt a szaporítás megoldva. Olyan időszakban, mikor semmi hordás nem volt. Természetesen etetve volt. Viszont ha abban az időben tűzdeltem volna, tuti nincs meg ez a lép mennyiség. Vagy épp szétszedem a családot egy kiépített, egy műlépes fiókra, szerintem.

Ez inkább söpört raj volt, egyszeri reptetéssel.

Grat...az akkor másik 20 kilós pörgetésnek felelt meg,méz felhasználási szempontból

Nem nagyon akartam reklámozni, mert sokan megköveznének érte,de idén akácon az összes termelő családommal 20 NB műlépet építtettem ki, és 22kg-os átlagot pörgettem 1 akácon.
Való igaz az építtetés bizonyára a méztermelés rovására is megy, de a "kényszer törvényt bont" szokták mondani.

És akkor még mondják a fekvősök, hogy a rakodó túl bonyolult , hát lehet azért ezt is bonyolítani:)

Ez egy NB18 "leröptetéses" megoldás,gondolom többször is egymás után...(kezdőé is ,de azt is írd le hogy mikor csináltad a 2x9-es kiépítést)

Nálam is melegépítmény van. (Olyan mint a tolnai konténerben.) Csak én anyaráccsal használom. Az anyás rész akácon 6 kereten hátul van . Annak a résznek saját kijárója van, így ez a rész (ekkor) hidegépítményként működik. Mivel régebben fészemézkamrás "Cicafrica" kaptáraim voltak és az a rendszer jól működött akácon ezeket a tolnaiakat is olyan technilógiával használom mint amit a fészek-mézkamrásnál megtanultam. Úgy is szoktam lerakni őket, sarkosan érintkezve.
Lehet, hogy most többeket teljesen összezavartam.

Én idén, próbaképpen drasztikus módón építettem. Kaptár el a helyéről, a helyére tiszta műlépes két fiók(2x9) az eredeti anya maradt ott. Persze ráztam hozzá nyitott fiasról bogarakat még. Az eredeti család kapott, kelés előtti bölcsöt.

Csak gondoltam ezért nem értetek egyet egészen.
Azért másképp helyezkedik el, bővül, szűkül a család egyikben és másikban.

Hideggel is.
Újra sületlenség veszély van?
Vérprofi tagságról már nem is álmodhatok?

Karcsi!
Zizzenetesék meleg építménnyel méhészkednek.

Ha jobban belegondolok egyet sem. Ahol még talál (vagy csináltat) a már meglévő fiasokban helyet annyi a tánctere. Jobb, mint letűzni az anyát. Fias elosztást pedig kaptárméret szerint végzem. Ez a fekvő.

Te hány keretet hagysz az anyának akácon?

Egy szóval sem írtam, hogy hibás a tanácsadásod, de az enyém javításra szorul. Sebaj, nincs harag.
Ehelyett inkább az előny / hátrány mibenlétét kéne feszegetnünk. A Te állományodnak nagyobb lendülete lesz forgóra, de azt a kevéske akácot jobban fiasnak dolgozza be. Nekem egy hangyányival több mézem lesz, de forgóra való felkészülés sokszor pengeélen táncol.

Amit az elején írtál az az anyarács nélküli technológia alkalmazásakor igaz, de az anyarács alkalmazásakor úgy működik a dolog ahogy én írtam. Szépen fokozatosan ráterjed a család a műlépekre és az anya befiasítja. Nem mézesedik el, csak ritkán, de az az anya gyengeségét jelzi.

Az a család, ahol nincs bogár nem fog építeni. Ahol viszont van, az kap műlépes keretet, és jó hordás esetén pikk-pakk kirántja, és tele is hordja. Ez azt eredményezi, hogy akácon, leszorítod az anyát, aminek mozgástere az összepakolt fészekre korlátozódik. Mikor már ott van az idő ne fiasításra dolgozzon a család. Akácon nem fog 2 friss keretet lehagyni az anya elhagyva a fészket, hogy fiasítson. Előfordulhat, hogy a nagy (széles, vastag) potrohával rendelkező anyuk kapnak az alkalmon és félig kiépített lépbe is fiasítanak, de már a másodikba nem. Ha pedig nagyon (!) erős nem 4-et, hanem 5-6 keretet kap. Az pedig, hogy melyik oldalra kapja a pluszt, az attól függ, hogy van-e még értelme adott irányba korlátozni az anyát.

Igen tehetjük (majdnem) akárhova, de tudni kell, hogy miért.
Azt nem ajánlom, hogy a fészek kellős közepébe tegyél 3 műlépes keretet akácon. Tartós rosszidő beállta miatt előfordulhat, hogy nem lesz akácmézed, nem építik ki a kereteket, és még a család is belerokkanhat, miközben csak a fiasításnak próbálja az ideális feltételeket biztosítani.

Én a lentebb említett módszert (ahogy már a ,Hideg vagy meleg építmény?' topicban is írtam) az anyarács kiváltására használom fekvő rendszerben.
Forgón meg változik a politika.

Más az anyarácsra esküszik, nekem pedig így a jó. Attól, hogy ezt nem tettem itt is hozzá, attól még nem sántít a dolog. Egy biztos ne azért csináld így vagy úgy, mert más azt mondja jó. Járj a végére, és meggyőződéssel használd.

Ki kell hogy javítsam az előttem szólót.
Akácon akárhova teheted a műlépet mert mindenhol kiépítik. Én az anyás részbe teszem elsősorban mert ott mindjárt be is petézi az anya. Ezt később egyre nehezebben teszi meg.
Jó napraforgón is kiépítenek 2-3-4 keretet de itt már figyelni kell , hogy hova teszi az ember mert az anya nem szerei bepetézni és nem is mindig lép át rajta.

Igyekezz minél népesebbre nevelni a családokat és megelőzni a rajzási hangulat (!) kialakulását. Akácon főhordás előtt egy héttel már bent legyen a műlépes keret. Kényszerítheted is őket azzal, ha fészekkereteken kívül minden száraz keretet kiszedel a kaptárból, és feltöltöd műlépessel. Ha a méztermeltetést háttérbe szorítod (ahogy írtad), akkor a hordás csökkenését észlelve azonnal serkents, hogy azt higgyék nincs vége a bulinak.

NB 18-as esetén, ha van 8 szép keret fiasa, akkor simán kiépít 4 keretet (optimális) teljes egészében, jó hordás esetén (ezt írtad is, hogy a 4-5 kertet megvan). Így mézed is lesz közepes évben is.

Akácon fias és virágporos közzé tedd az építendőt, forgón meg fias közé tűzdelve. Más nem jut az eszembe. Ha nincs sok fiatal bogár, vagy már csak a rajzás jár a fejükben, akkor nem fognak építeni. Túlzásba vinni az építtetést nem lehet. Vagy méz, vagy viasz.

Eddig 20-30%-át szoktam a kereteimnek műlépes kerettel megújítani. Ez úgy hangzik, hogy a többit esetleg veszed kiépítve. :- )

Sziasztok jövőre előtérbe szeretném helyezni a keret építtetést. Eddig 20-30%-át szoktam a kereteimnek műlépes kerettel megújítani. Érdeklődnék hogy egy évben nb18-as kaptárban hány keretet tud nagyjából kiépíteni egy család, nem vándorlok repcét akácot és naprát szoktam pörgetni. Mikor milyen technikákkal szoktátok őket segíteni a gyorsabb építést segítve?

Szerintem a sonkolyból főzött viasz nem azért ridegebb, mert sokszor volt főzve, hanem mert az öreg lépekben sokkal több az egyéb szennyező anyag. (propolisz, álca ürülék, virágpor stb.)

Az ásó ott van a kapa mellett stílusban tudom csak megfogalmazni, amire gondolok. Nincsenek számszerűsített adatok, vizsgálatok a mögött, amit mondok, csak szerény megfigyeléseim. A selejt lépekből kinyert viaszkorongok aprításkor, mikor töröm össze parázsszerűen törnek, ugyanazon a hőmérsékleten a fedelezésből nyert viaszkorongok -ami tudjuk túlnyomórészt friss viasz- nem is tudom szétverni, mert annyira krémes (fagyasztóba teszem, hogy törjön). A feldolgozás gyakoriságát és a viasz minőségét kapcsoltam össze fejben. Hogy melyiket szeretik jobban a méhek? Nem tudom mert keverem a kettőt, ha lehet 1:1 arányban.

Ebből kiindulva minél kisebb hőfok, minél kisebb gyakorisággal melegítve. Én spec ezt veszem figyelembe minden munkafolyamatnál. Csak annyira melegíteni és annyiszor, amire mindenképp szükség van. Hogy legyen valami konkrétum is. Én addig melegítem a selejt lépeket, míg fel nem rottyan. Kavarás után is bugyog szinte azonnal. Ez előmelegített vízzel 25, maximum 30 perc. Ha valami oknál fogva később öntöm a présbe, akkor néha előfordul, hogy sötétebb a viasz. Ezt annak tudom be, hogy leégett, mert nem kavartam vagy nem csendesítettem a gázt.

Viszont vannak itt műlép készítő fórumtársak is. Szívesen venném az ő véleményüket, mert nekik se mindegy milyen alapanyagot adnak le a méhészek. Mondhatnánk szakmai titok, de akkor is. Senkinek sem jó a titkolózás. A műlépes munkájának minőségét meghatározza a leadott viasz, és a méhész is húzhatja a száját, ha rossz minőségű lépet kap kézhez.

Karcsi milyen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a kérdés?
Az esővízzel duplán jól jártok. Legutóbb beázott az üst (kép). Savas eső volt?

Igen, az esővíz nagyon jó, ha tehetem, azt használom én is. És ma láttam a Tescoban 75 literes rozsdamentes üstöt. Fájó szívvel hagytam ott, mert megemelve elég jó, vastagfalúnak tűnt.

Én úgy tudom, hogy ha lágy vizet (eső víz) használunk, tehát nincs benne vas vagy egyéb ásványi anyag és a viasz nem érintkezik olyan fémekkel amik megszíneznék (pl. rozsdás fazék), akkor nem lesz baja a hosszabb forralástól sem. Ha csapvízzel főzök, akkor én is ügyelek arra, hogy ne hevítsem nagyon, csak míg nagyon muszáj. De aki jobban ért hozzá, majd kijavít, ha nem így van.

Ó, nem haragszom én, csak ne szólj hozzám! Félretéve a viccet, akkor végül szabad-e forralni a sonkolyt vízen? Mi legyen a döntés? Árt a készterméknek, ahogy a mester mondta, vagy semmit sem befolyásol?

Karcsi nem azért írtam, hogy letámadjalak, vagy meghazudtoljam azt, amit neked mondott az a mester. Viszont itt van egy kisebb cikk vele is (a harmadik): http://tinyurl.com/py74dfj /Műlép – tisztán, fertőtlenítve/

Észter elszappanosítása pedig a következő: észter + lúg + lúg sója + alkohol = szappan

Ha jól emlékszem olyan 300l-es üstje van - illetve most már Győri Sanyié. A bevitt viaszt ebben melegítette fel többször is a viasz tisztítása végett. Valamint egyszer egy bő órára 112 celsius fölé a viasz fertőtlenítése miatt. Az, hogy a fertőtlenítő melegítés pontosan hanyadik - első, vagy utolsó - már nem emlékszem.

Marónátron (NaOH, nátrium-hidroxid, lúgkő) segítségével lehet olajokból/zsírokból szappant előállítani.
A zsírok/olajok "elszappanosodnak" a főzési folyamat során. Ugyanez történik a hozzáadott viasszal is.

Szappanizációs érték:
Saponification value (or "saponification number"/"Koettstorfer number",[1] also referred to as "sap" in short) represents the number of milligrams of potassium hydroxide required to saponify 1g of fat under the conditions specified. http://en.wikipedia.org/wiki/Saponification_value

Röviden: azt mutatja meg, hány milligramm NaOH tudja az adott zsír/olaj 1 grammját "elszappanosítani" meghatározott körülmények mellett.

Talán kérdezzétek meg őt magát. Részletes magyarázatba annak idején nem bocsátkozott, én meg most színtiszta jóindulatból osztottam meg veletek. A forrásomat megjelöltem, ha valaki tudja, akkor cáfolja meg, vagy derítse ki az igazságot. Én hiszek neki, mert többet tud a viaszról, mint mi itt együtt.

Nem azért, mert oké, de akkor is. Kérdés, hogy mit takar a forralás szó, és persze az elszappanosodás.

Fertőtlenítésre a hőfok ismert, de nem független az időtől (nem csak nyúlósnál). Szappant pedig a kémiai értelemben vett zsírokból lehet készíteni lúggal. Ide tartozik a viasz is. Az indokolatlan (és egyáltalán a) forralás ténylegesen nem tesz jót a viasznak, mert szerves anyag. Viszont csak a forralástól nem szappanosodik el.

136°C-on, saját technológiával fertőtlenítem a viaszt. - Birinyi Sándor nyilatkozta.

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9hviasz
Itt is említik a szaponizációt. És ez az a szó, amire a mi kis barátunk, a gugli, mindössze egy találatot adott

Egyszerű: fertőtlenítéskor nincs a viasz mellett víz. Így nem fő. Ennyi.

Jó néhány évvel ezelőtt jártam Birinyi mester műhelyében és körbe is vezetett. Az üstje el volt látva mérőműszerrel, mely a hőfokot kijelezte, valamint elmagyarázta hogyan működik a műlépgyártó sora. Betartott minden előírást.

A tartós forralásnak annyi hátránya lehet, hogy ha nem megfelelő az edény, vagy az olvasztáshoz használt víz (meszes, vasas), akkor jobban megszínezi a viaszt. De nem az a megoldás, hogy akkor inkább nem fertőtlenítjük, hanem megfelelő módon kell csinálni.

A viasz szódától szappanosodik, nem az erős hevítéstől.

Azt tudod, hogy akkor ő hogyan fertőtlenítette a viaszt?
70/2003.(VI.27.) FVM rendelet 12. § 2. bekezdés.

(2) A műlépet előállító üzem köteles a viasz megbízható fertőtlenítése céljából olyan berendezést üzemeltetni, amely a viaszt egy órán át legalább 112 C-os hőmérsékleten tartja. A hőfok és a hőhatás idejének megtartását kifogástalanul működő műszerekkel ellenőrizni kell. A viasz sterilizálására (fertőtlenítő hőkezelésére) szolgáló, viaszfertőtlenítő berendezést el kell látni automatikus hőfokszabályozó és hőmérséklet-regisztráló műszerrel, amely legalább öt percenként mér, és a mért értékeket az idő függvényében rögzíti, valamint ellenőrzéskor kinyomtatja. Az öníró műszerrel regisztrált adatokat három évig kell megőrizni. A viaszt, illetve a műlépet értékesíteni csak abban az esetben lehet, ha a viaszt minimum egy órán át, legalább 112 C-on hőkezelték és ezt a hőmérséklet-regisztráló berendezés igazolja.

Végigolvastam ezt az oldalt, és felfigyeltem egy dologra. Többen írjátok, hogy ennyi, meg annyi ideig forraljuk a dolgot. Meggyőződésem szerint nyugdíjba vonulásáig az ország egyik legjobb (ha nem A legjobb) műlépese volt Birinyi Sándor. Ő egy előadásában azt mondta: nem szabad forralni, mert szappanosodik! Én ennek a kémiájához nem értek, de van benne logika. Tegyük fel, hogy sosem melegítjük az egészet pl. 90°C fölé, a viaszunk már akkor is régen folyékony. És nem lesz folyékonyabb 100 fokosan sem. A visszahűlés és dermedés ugyan hamarabb következhet be, de azt máshogy védem ki. Erről korábban írtam.

Pilátus az Warre kaptár,és annak 1-2-3 fészekfiókjában 35x30-as keretek vannak,csak a mézkamrájában vannak felsőlécek vagy felsőlécek oldalléccel ellátva.Tehát nem egy kategória a hexa formájú akármivel

Korsós István méhészkedett Warre félkeretes(35x15) "törpefiókos rakodókkal" a 80-as évektől,miután öregsége miatt a Langstroth és Dadant-Blatt már nehéz volt neki.5-6 fiókon teleltetett(Aix en Provence-ban)

Viszont semmivel nem jön ki több viasz, a kosz meg tőlem maradhat a bábingben, az úgyis megy a szemétbe. Régebben én is áztatgattam, de már semmi értelmét nem látom, a viasz sem tisztább tőle, vagyis inkább úgy mondom, áztatás nélkül is teljesen megfelelő.

Ez is "viasz termelés"? (így kis fiókban mégsem olyan mint "nagy hatszögben... ) https://www.youtube.com/watch?v=31ovKSO-v4g

mert megpuhulnak a bábingek rostjai,könnyeben kioldódik mindenféle salak,piszok.