És az miért baj, ha a viaszban maradt esetleges víz 100 fokon gőzzé válik és megemeli a fedőt, majd távozik? Éppen hogy jó. Ugyanígy az olajat tartalmazó résznek is nyitottnak kell lenni (vagy nyomásra nyitó szeleppel kell ellátni). Mi tud így felrobbanni, ha mindkét rész nyitott?

Nemigen szeretek "magamra írni", de ez most a tipikus "lépcsőház-effektus": éppen az írás után lapoztam bele a januári Méhészetbe. Szeretném figyelmetekbe ajánlani a 23. oldalon olvasható nekrológot. Koczor Attila méhésztárs (gondolom, a zselici, kaposvári méhészek előtt nem ismeretlen a személye) tragikus balesetének oka: felrobbant gőzös viaszcentrifuga.... Isten nyugosztalja, a hátramaradottaknak pedig érdemes elgondolkodni, szabad-e kockáztatni...

T

Frozen!

A konyhai főzőüstök nem autoklávok!

Vízköpenyre vannak kitalálva, a cél az odaégésmentes ételkészítés, nem a sterilezés. Sterilezésre zárt, nyomásálló főzőcsésze való, a konyhaiaknak a fedele csak a saját súlyánál fogva zár, azt a túlnyomás alatt lévő gőz megemeli a 100 Cfok elértével.

Kitűnő ételek főzhetők a vízköpenyes üstökben, én a lecsót és a paradicsomlevet is abban főzöm be (nem ég le), de viasz sterilizálására nem alkalmas. Olajjal feltölteni a vízköpeny-teret végképp nem javasolnám, nagyon csúnya baleseteket ismerek nyomás alatti viszonyok közben bekövetkezett meghibásodások, robbanások kapcsán.

A viasz sterilezésére, hőn-tartására autokláv való, az elég rendes nyomásokat is kibír. A sterilezési hőmérsékleteket a 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet 6. mellékletében találod.

T

Igen tudom!Van benne hőmérő is,de az csak 110 fokig mér!Csak azt nem lehet tudni,hogy pl a víz 80 fokos,vagy a leves ami benne fő Szereztem egy digitális mag hőmérőt,ami 210 fokig mér,úgyhogy az is megoldva

Minimum egy órán át kell legalább 112 fokon tartani.

Igen. Akkor 100 fok fölé is fel tudsz menni. Kell egy hőmérő, hogy ellenőrizd a viasz hőfokát (egy 150 fokig mérő már elég).

Ehhez hasonló csak kisebb:
http://www.google.hu/imgres?hl=en&clien ... =165&ty=57

Sajnos elég sok gőz távozik a réseken,de szerintem elegendő gőz bent marad,hogy forró maradjon a sonkoly!Bizonyára a forróvizes köpeny hatékonyabb lenne,de ez volt a legegyszerűbb leggyorsabb és ahogy írtad is,a legolcsóbb megoldás!
Más:Egy méhész ismerősöm szerzett egy 100 literes dupla falú nagyüzemi főzőüstöt!Abba szokta a sonkolyt főzni!A kérdésem az lenne,hogy ha a dupla fal között lévő vizet leengednénk és feltöltenénk olajjal,akkor ez az üst alkalmas lenne-e viaszfertőtlenítésre? Viasz prés,műléphenger is van,szóval ha meg tudnánk valósítani a viasz fertőtlenítést,akkor saját viaszunkból csinálhatnánk a műlépet!Kérdés hogy olajjal megoldható-e?!
Sziasztok

Ezt a videót már láttam régebben, de nem tudom, mi lehet az a ruha, ami ilyen hatalmas nyomást kibír megtámasztás nélkül is.

http://www.youtube.com/watch?v=C8oy7gzEyfc
Kb.az 05.00 nál kezdődika préselés.
Faprés némi acélkengyellel megerősítve.

Bocs, ezt úgy kellett volna írnom, hogy forró vízzel teli köpeny, tehát forró vizben áll az egész prés a sonkollyal együtt. Ha nemcsak beleöntjük a forró vizet, hanem alulról fűtjük is, az mégjobb. Ha meg még az egészet körbeszigeteljük is, az a legjobb. Gondolom a műlépeseknek is ilyesmijük van.
Frozen, ez a gőzös megoldás sem lehet rossz, ha sok gőz kijön, ha nem, de azért ez a forró vizes szerintem jobban melegen tudja tartani a sonkolyt, úgy gondolom. Viszont a te megoldásod egyszerűbb, olcsóbb.

Jó ötlet, de ott azért a réseken biztosan elég szépen jön a gőz kifelé. Elég melegen tudja úgy tartani?

Sziasztok!
Én úgy oldottam meg a prés köré a köpenyt,hogy egy rossz hordót a prés magasságánál kettévágtam.Az alján vágtam egy akkora lyukat,mint a prés átmérője!Ezt ráhúzom a présre és egy tapétagőzölővel egy csövön keresztül gőzt engedek a hordó és a prés közé!A hordó széle alá kis 'pöcköket' teszek,hogy a kipréselt viasz ki tudjon folyni.Szerintem minimális viasz marad a sonkolyban!
Sziasztok

Sziasztok. Asszem az Örösi könyvben is bennt van, hogy az a legjobb, ha a prést körülveszi egy fűtött forróvizes köpeny. A viasz így mindig olvadt a sonkolyban, és a forró víz tetejére folyik fel a préselésnél, amit billentéssel lehet leönteni. Valaki használ ilyet?

Eleinte én is tartottam ettől, de elenyésző mennyiségű viasz marad benne. A napokban sokat kísérleteztem, varrattam új zsákokat is, amiket aztán szintén kifőztem. Egyszerűen nem éri meg vele majmolni, amit a prés kihoz, az a lényeg, nem ami ezekben marad.


Akkor aztán Te sem fázol De a nagy selejtezés ősszel van, legalább is nálam. Amúgy igazad van, nyilván nem fagy úgy a viasz, de a kutakodók is hamarabb jönnek.


Valóban néger munka a szőlőpréses eljárás, de centrifugám -még- nincs. A méhész szokva van a kemény melókhoz Aki nem szeret vele mancsolni, nyilván a profikra bízza, a műlépesnek is kell a munka.

Az nagyon jó. A gőzös centrifugának annyi az előnye, hogy különösebb fizikai erőkifejtés sem kell hozzá. Én tavaly télen 100 kiló viaszt préselgettem ki szőlőprésben, de megizzadtam párszor.
Én is szoktam a prés alá gázégőt rakni, sokat jelent.

Ezért főzöm a selejt lépeket nyáron jó melegben. Kevesebb energia,és nem kell fűteni a prést. A sonkoly préselés után magától szétesik. Egyszer kipróbáltam újra kifőzni,és 40 liter sonkolyból nem jött ki 20 deka viasz. Ja! 100 literes szőlőprést használok 4 nyomólappal jutazsákkal.

És nagyon igaza van az acélmunkás barátunknak, a prést melegen kell tartani! Én pici lángon aláteszek egy gázégőt, nagyon sokáig csordogál a sárga arany Amint elzárom a gázt, lefagy a rendszer.[/quote]
Szia Karcsi 72
Kíváncsi lennék rá hogy a préselésnél használt zsákban mennyi viasz marad, és hogyan lehet belőle a maradék viaszt kinyerni hogy minél gazdaságosabb legyen a művelet.

Örömmel látom, hogy végre csak érkezett néhány észrevétel.
Azért tettem fel a kérdést, mert kifőztem 320 db 1/2 NB keretet és 33,9 kg viasz lett az eredmény. Először megmelengettem őket a Lyson nagyobbik gőzös szekrényében, többszöri utántöltéssel 100 db is belefér. Majd átlapátoltam az üstbe, még egy gyors hevítésre, aztán szőlőprés. A pogácsa kemény, a viasz tiszta, az eredmény meglepő. 10,6 dkg/1/2NB lép.
2 napig szórakoztam az egésszel, de ha kiadtam volna a munkát: 180 forintos főzési díjjal a 79,4 kg sonkoly 14 292 Ft-ba került volna, cserébe 160x17dkg=27,2 kg viaszt kapva. 7 ezer forintos napszámmal, majd 6 kg viasz prémiummal szerintem megérte.
És nagyon igaza van az acélmunkás barátunknak, a prést melegen kell tartani! Én pici lángon aláteszek egy gázégőt, nagyon sokáig csordogál a sárga arany Amint elzárom a gázt, lefagy a rendszer.

Kézi préselésnél még a második körre is szokott benne maradni, de ha neked nem jön ki másodjára semmi, akkor nyilván nem érdemes bajlódni vele.
Az egyértelmű, hogy a köpeny tart, nem a szövet (én is ilyet használok, csak én zsák formában), de ha véletlenül a saroknál nem fekszik fel teljesen a köpenyhez, akkor a nyomástól kiszakad.
Igen, a második kör nálam az, hogy kiemelem a zsákot, fellazítom, összerázom, majd leöntöm forróvízzel és még egyszer kipréselem. Nem veszem ki a sonkolyt a zsákból, csak a legvégén. Ha nincs kedvem vele kínlódni, akkor a második kör kimarad, csak egyszer préselek.

Ezt használom: (Katt ide) Mindegy minek nevezzük. Jutazsák, durva lenvászon. Dohánytermesztőktől szerzem be nem zsák formában hanem, mint szövet. 0,8x0,8m darabot használok egy rétegben. Kettőben csak akkor, ha már megviselt a szövet. Három réteg már túl macerás (jöhet az új).Nem a szövetnek kell tartania a nyomást, hanem a köpenynek, és itt van a bibi. Rossz köpeny akár egy préseléssel tönkreteszi a szövetet. Amit használok az 32cm átmérőjű és magasságú 5-9mm falvastagságú rozsdamentes/saválló csődarab. Persze megfelelő helyeken fúrva, de nem agyonfurkálva -felesleges-.
A köpeny a lényeg.
Lásd a gumiabroncsok logikáját. Régen nem volt tubeless (tömlő nélküli), csak tömlős. A tömlősnél sem a tömlő vette fel a terhelést, hanem a köpeny.

Sajnos még nekem is szöveteznem kell. Pedig nagyon jó lenne, ha olyan lenne a köpeny és a dugattyú, hogy hézagmentesen zárna (1-2mm).

Nálam nem a szövet a gond, hanem a felső híd teherbírási képessége. A kisvasút sínt eltöri, ha nem vigyázok.

Az újrapréselést azt nem értem. Kiveszed a sonkolyt és újra az egész? Próbáltam az is többször -az újrapréselést-. Nem érte meg. Csak olajfoltra hasonlító vékony filmréteg úszott a felfogó edényben a víz tetején eredményként.

Zizzenetes: Miben préselsz? Mi tartja a forró sonkolyt, ami ekkora nyomást kibír? mert ugye ez szokott a legnagyobb probléma lenni, hogy a présben szétszakad a zsák, vagy a ruhabélés, már kézi préselésnél is. Én sima szőlőprést használok, bele dupla jutazsákkal, de néha még ez is kiszakad. Másrészt hiába növelem a préserőt, a viasz bennmarad a zárványokban. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha kiveszem, fellazítom és újra préselem. Te hogy csinálod?

A gőzös olvasztásra készítettem tesztet, nem nyert! A gőz + centrifuga párosítás azért nincs rendben, mert ha úgy lenne nem lennének olajütők (inkább préselnek és nem centrifugálnak).
Ami a lényeg a folyadék összenyomhatatlan. A viaszt csak folyékony halmazállapotban kell tartani míg ki nem préseli az ember.
Igyekszem a lehető leggyorsabban préselni. Az esetleges sietséget mérsékelné, ha a prést fűthető köpennyel látnám el. Ez szép lenne, de mindent nem lehet és ezen a présen már nem akarok alakítani, csak használni. A gyorsaságot növelné a kifejthető erő növelése.
Azért lenne jobb a új terv. Egy négyzet-deciméterre 15 tonna nyomás (valójában végtelen nagy míg meg nem szakad a hévér).
Az előző hsz-ben írt eredmény fogalmam sincs, hogy jó-e, lépfüggő az biztos.
Amit pedig biztosan tudok, hogy a visszamaradt sonkoly egyáltalán nem ég! (többször szárítottam is, és úgy égettem volna el vegyes tüzelésű kazánban, had lássam milyen a munkám hatásfoka; nagyon nehezen égett el)

Azzal tudnál szerintem nyerni valamennyit, ha melegen tudod tartani a sonkolyt préselés közben. víz alatt, vagy gőzőlve.

Csatári-féle viszcentrifugával 8,5 deka.

Egy ismerősnek gőzös centrifugája van, azt mondta, 20 deka jön ki az NB lépekből.

Sosem mértem, nem volt időm, ki tudja. Nem foglakoztatott, de most megmértem. Az őszi utóselejtezés miatt kipréselt lépekből kinyert kis gurigák megmaradtak. Számszerint 22 darab. A préstisztítássi törmelékkel együtt összesen 43080g viasz. A présenkénti keretszám is változó volt (8-15 darab, 8 az első öntés, hideg a 'cucc' 15 pedig mikor már belejöttem). Általánosságban szerintem elmondható, hogy 11 keret/prés.

Az eredmény így lépenként 178g.
Nem is mondtam még, ezek mind NB keretek. Nem szűzlépek és nem is bábing gyűjtemények.

Az adott sorozatnál kedvező volt az időjárás, műhelyen kívül 14-18 °C volt. A préselést egy 8t teherbírású (mechanikus) hévérrel csináltam. Terben van egy 15t-s prés készítése is. Nem mintha ez nem lenne elég, de jó akác esetén megcsinálom.

(nem célom mások túllicitálása, a másik topikban olvasosttak után!)

No, akkor itt is megkérdezem: hány dekagramm viaszt illik házilag kinyerni egy NB lépből szerintetek. És mennyit egy 1/2 NB-ből? (Mert nem feltétlenül a fele.) És ne a szakirodalmat idézzétek, az nekem is meg van. A saját teljesítmény érdekelne, hogy hol a határ, meddig gazdaságos feszíteni a dolgot?

Érdekes még az interneten sok helyen árulják - viszont pl. az Erista-nál már nem -, gondolom nem azért vonhatták vissza, mert túl hatékony.

"Nem tudom a Mellonex-el kapcsolatban van-e valamiken tapasztalata:"

Azzal az a gond ,hogy bevonták a forgalomból. Az állatpatikában mondták, hogy a forgalmazó visszahívta a terméket. Konkrét okot nem tudtak, de valószínű v.mi gond van vele.

Léptárolásra direkt erre a célra kitenyésztett fülbemászókat használok.

Igi!
Legyen igazad.... egészségedre!
Üdv. Axx.
---------------------
Az örök kezdő.

Nekem vannak a méztéren kívül tartalék lépeim is,meg én a méztereket napraforgó után nem adom vissza.
Akkor meg tornyozhatod az égig úgyis lesz amit a moly megeszik. Télen meg torony nélkül sincs baja.

Igi!
Tudod mit? Kipróbálom őszig néhány fiókkal.
De most már a méztéri fiókoknak szerintem a méheknél a helye.
Üdv. Axx.
-----------------
Az örök kezdő.

axx! Nem ősztől mostanig van a probléma hanem mostantól őszig.

Nem tudom a Mellonex-el kapcsolatban van-e valamiken tapasztalata:

http://vetpluspatika.unas.hu/spd/vetplu ... atum_180gr

Szaby!
Szerintem többen leírták már a kürtő elven működő léptárolást. Nálam bevált,ősztől mostanáig egy gramm ként sem használtam és mégis minden keret érintetlen.
Üdv. Axx.
------------------
Az örök kezdő.

jól záró "lépszekrény"-ben tárolva, 2-3 hetente egy kénszalag elégetésével nem lesz gondod a molyokkal. Persze, ha 2000-3000 keretről van szó, inkább hűtőház (régi hűtőkamion raktere...) az indokolt, de elég nagy a bekerülési értéke a dolognak.

Jo napot kivánok!
Nemtudom, jó helyre irok-e? Azt szeretném megtudni, hogy hogyan óvjam meg a kiépitett lépeket s molyoktól? Akárhogy elzártam mindig beleköltött a molylepke, és szétrágták a kukacok a lépeket!

Kedves Zümi77!
Minden évben adok be néhány üres keretet, még drót sincs bennük. De csak méztéri fiókba, oda is csak két, már kiépített keret közé. A családban vannak, akik nagyon szeretik a lépes mézet. Néha csodaszép dolgok születnek így.
Milyen céllal hagynád el a műlépet? Költségkímélés miatt, vagy valódi lépes mézet szeretnél? Gondolom, ha a fészekbe teszed, 10-ből 8 család szép nagy here lépeket építene. Persze abban is tárolhatnak mézet is. Pergetéskor én csak kisebb fordulatszámot mernék használni. A huzalozás még annyiból is jó lehet, hogy valamennyire vezeti a méheket, mert egyébként nem mindig veszik figyelembe a lécek síkját. Szeretnek kifli szerű lépeket építeni.

Már 3000 felett járok és megjött a munkakedvem, csinálok még ezret. Ebben a rossz időben úgyis ráérek.

Egyébként ha túlél egy-két vándorlást drótozatlanul és volt már benne 2-3 garnitúra fias akkor mindent kibír.
Azért nem építtetek méztérben, mert egy évben úgy jártunk hogy a méztérben kiépített és nem egészen tele hordott keretek mind a családra szakadtak szállításkor, pedig abban volt drót is. Nálam ritka a méztérben a vadonatúj építésű keret.

Próbáltam. Ha 12 cm-nél magasabb a lép, akkor nem viseli el a vándorlást és a pergetést drót merevítés nélkül.

Szegény bogaras, mert az idén 2000 keretere pazarolta el a műlépet, a drótot, és legfőképp az idejét

Mindenhova mehet.

Mi azért használunk drótozott kerete műléppel mert túl sok az időnk meg a pénzünk.

Pergetésnél, bírja a strapát?....nem sugarasom van.
Méztérbe inkább vagy fészektérben....?

Be se drótozd.

Kedves Kollégák!

A mellékelt videó kíváncsivá tett.
Próbált már valaki úgy építtetni hogy a keretekbe nem rakott viaszlapot s úgy rakta be a családnak???
1/2 nb nál mit csinálhatnak...?(..ha csak bedrótozom..?)

http://www.youtube.com/watch?v=z1PBkfB5 ... re=related

Bocs, hogy itt sokan azt hiszik, hogy én annyira értek a biokémiához. Nem értek. Az a baj, hogy ezzel a mondatommal lényegében kizártam a virágport, ami ugye tartalmaz szénhidrátot, fehérjét, zsírt. Pedig azt tudtam, hogy a zsírból készíthet cukrot az állati szervezet, fehérjéből zsírt, és akkor már ez kizárja azt, hogy nem lehet a viasz virágporból is. Meg hát ott a szénhidráttartalma is.

Részemről végig annyit akartam bizonygatni, hogy az alapállítás hibás


Virágpor IS kell hozzá ......

De legalább csináltunk egy viasz termelése topicot ......

Már többször írtam, hogy szeretném ezt a témát befejezni. Azonban azt sem szeretném, ha kérdőjelek maradnának. A lipideket a méh akár be is építheti a viaszba. De először lebontja acetil koenzim A-vá. Aztán, hogy a terminális oxidációban elégeti-e, vagy szintetizálja, az a pillanatnyi energia helyzettől is függ. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fehérjék alkotórészeinek az aminosavaknak az oldalláncai is lebontásuk során a citrátkörbe kapcsolódnak be. Aminosavanként különböző helyeken: van amelyik oxál ecetsavként, van amelyik ketoglutársavként és a többi. Tehát elvileg az acetil koA-vá alakulva a szintézisbe is léphetne. De ez elsősorban éhezéskor van. Ha nincs elegendő energiabevitel. Ezért ilyenkor nem szintetizálásba kezd, hanem elégeti. Véghelyzetben. Akkor viszont nem épít. Tehát nem valószínű, hogy ebből termelné a viaszt. Az aminosavakat vagy átalakítja (transzaminálja), hogy a saját fehérjéit tudja felépíteni, vagy változatlanul felhasználja. Éhezésen kívül is lehet olyan eset,amikor lebontja az aminosavakat. Ez a normál felépítő-lebontó folyamatok részeként. Mert a szervezetben ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak. Igazán nem értem, hogy miért, hiszen egy aminosav nem kopik el, vagy nyúlik ki, mint egy Stihl fűrész lánca (akkor jutott eszembe, amikor favágás közben éppen ez történt). Mindenesetre tény. Na ekkor a lebomlás folyamán akár az aminosav oldalláncából is kerülhet be a viaszba valamennyi C, H , az épülő viaszba. Tehát izotóp alkalmazásával lehet, hogy ki lehetne mutatni. De én nem is zártam ezt ki. Attól, hogy 1000 bárány közül lesz egy fekete, attól még a másik 999 nem lesz szürke, az marad fehér. A hsz-idből én ezt véltem kihallani, mert ugyan ki nem mondtad, de megkérdőjelezted, hogy a cukorból keletkezik (a virágport említetted). Én csak annyit mondtam, hogy az az állítás igaz, hogy a cukorból lesz a zsírsav.
Beszéltünk már tavaly a játékelméletről, a Rapoport-féle nyerő stratégiáról. Vagyis először kooperálni, utána azt lépni, amit az ellenfél. A magam részéről ezért én elásom a csatabárdot.