kiépítették rendesen?

Tavaly vettem Dávid-féle anyanevelő készletet, most próbálgatom a hozzá adott leírás szerint, de az anya egyáltalán nem petézi be a sejteket, hiába zárom be. (Egy napnál tovább nem szoktam bent hagyni, pár nap után újra próbálkoztam.) Be van építve a tok rendesen, NB-keret felső részébe, középre, a keret a fészek közepébe betéve, erős, jól hordó, nem rajzó család, etettem is, hogy jobb kedvük legyen, de egyetlen pete sincs. Előtte szoktatásra is be volt téve a tokos keret, szörppel bekentem az egészet első alkalommal. Mi lehet a gond? Kint szépen petézik az anya. A leírás szerint egyetlen éjszaka alatt be kellene hogy petézze.

Okés! Köszi!

Németországban átlag 57,90 € egy komplett 1 kazetta 100 csésze 30-30 barna és vajszínű tartó 30 zárka tartalmú szett és kb 10 €-ért futárral elküldi házhoz.
Keress rá: google :nicot komplettsystem

A tamási méhészbolton kívül hol lehet cupularve-t venni? Ott összeszámolva minden kelléket legalább 25ezer. Igaz, hogy még mindig nincs 10 anya ára, de ami olcsóbb az olcsóbb... Persze csak ha van máshol is. A dávidos anyanevelőt is nézegettem, de attól félek kicsit.. A másik kettőnek mégis csak neve van, bizonyított... Az meg ha valami rossz műanyagból van és nem fogadják a méhek egyáltalán akkor kidobtam 10ezret. A jentertől meg azért találtam a cupularvet jobbnak, mert a tűzősejt egyben a bölcső is és nem kell vacakolni, hogy a sejtet tegyem a bölcsőalapba, azt a nagy sárga izébe azt meg a lécbe... Szerintem gyorsabban át lehet rakni az álcát. Vélemény?

Ha a Copularve bölcsőkezdetre gondolsz akkor Cerana első írásában erre is kapsz választ.

viewtopic.php?f=3&t=361&p=81037&hilit=b%C3%B6lcs%C5%91alapok%20tiszt%C3%ADt%C3%A1sa#p81037

A bölcsőkezdeteket hogy a legegyszerűbb kitisztítani?

http://www.karl-jenter-shop.com/index.php?a=51
A képre kattintva felnagyítható,akkor látszik ,h a sárgaszínű bölcsőalap-tartóból két fajta van a csomagban,bordázott erre jön a barna bölcsőalap,és ebbe a tűzősejt, majd legvégül a (hajcsavaró)ami anyazárka is és bölcsővédő egyben.
A sima sárga kerül a tenyészlécbe fúrt lukakba,erre lehet felhelyezni a sárga-bordás tartót .
Sok alkatrész által nagyon mobil és könnyű kezelhetőséget nyújt ,de persze az ördög a részletekben lakozik is minél több a részlet...........
Mindkettő rendszerben vannak előnyök,és hátrányok a másikkal szemben.

Propolisz!

Nagyon kösz.

Igen ezzel van a baj. Feltölti valaki majd 6 hónap után letörlik. Azután lehet keresgélni ki is töltötte fel, kinek is van meg és ha esetlegesen ráér töltse már fel még egyszer.

Data-t használom ezer éve, stabil. Néha takarítanak rajta , de akkor kell egy új feltöltés ha nem műkszik a link és kész

A Datától stabilabb helyre.
Ide is lehet de valami könyvtár vagy katalógus kellene az átláthatóság miatt. Ha a tárhely korlátlan nem gond. De most pl. a pdf-et nem enged feltölteni.

"Stabilabb helyre..."?
Négy éve a Fórumnál stabilabb méhészeti témájú oldal nincs...

Ezeket a jófajta leírásokat fel kellene rakni akár ide az oldalra is vagy valami stabilabb helyre, mert a DATA-ról törlik egy idő után

régi Jenter leírások kérésre újra feltöltve:
http://data.hu/get/5225252/jenter.pdf

Szerintem igen , de én biztosan csak fedett bölcsőre húznám és zárt véggel.

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/anyaneveles

Vannak évek , évszakok és természetesen anyák amikkel gond lehet és van, de azokat ki kell szűrni, azok általában amúgy is rosszul teljesítenek.
Május 15.-e óta ugyanaz az anya éppen 4. alkalommal van a petéztető tokban, rutinosan másnap reggelre a sejtek nagy része be van petézve. Az idén inkább elfogadási gondjaim a dajka családoknál, de ugyanezt teszik a hagyományos álca áthelyezésnél is.
Szóval ez egy ilyen év. Az első két évben egyetlen anyát sem tudtam a cupularveval nevelni.
Ráadásul a többségében nevelt anyáim álca kor elött kerülnek a dajkákhoz, az első élelmet már csüngő helyzetben kapják , ami szerintem lényegesen jobb.

Engem az érdekelne még,hogy a jenter zárkája is funkcionálhat bölcsővédőként is? tehát a zárka nyitható,mint a cupularve szettnél?

A jenter minden alkatrészét nem ismerem nem használtam. Viszont a cupularve egyszerű mint a pofon.

Van egy petéztető tokod aminek a hátuljára felteszed a műbölcső kezdeményeket a csészéket. Ez elölről a petéztető toknak köszönhetően hagyományos sejt méret. Az anyát bezárod (elülső oldalról) a petéztető tokba. Az anya bepetézi a sejteket.
Az anyát visszaengeded a fészekbe, majd, késöbb a barna kis csészéket áthelyezed a tenyészlécre, addig a családnál hagyod a petéztető tokot
(még álca kor elött szoktam átrakni a nevelő családhoz peteként a második vagy harmadik napon)

A tenyészkeret lécén fixen rögzítve van az alap (sötétebb szín) erre teszed a világosabb csészetartókat majd bele a kis barna mű csészéket, most mivel levetted a petéztető tokról már bölcső kezdemény méretű.
A családok másnapra szépen megnyújtják a csészéket , látható az elfogadás.

Mikor a családok befedik a bölcsöket szépen ráhúzod a bölcsővédőt , így már nem tudják kirágni a bölcsőt , ez egyben anya zárka is.

Az anya nyugodtan kikelhet itt és berakhatod a családhoz zárkázva szűz anyaként vagy teheted kelés elött is bölcsőként.

Nekem ma éppen szerencsém volt hogy zárva voltak a bölcső védők , mert 4 anya már éppen kikelt mikor átraktam őket.

A csészetartónak van két oldalt füle szépen feltűzhető a keretre akár bölcsővédővel vagy anélkül is.

A cupularve szóval 5 részes. Tok, csésze, csésze tartó, alap ami a tenyészlécen rögzített és a bölcső védő ami egyben anyazárka is.

Olvasgattam, nézegettem ezeket a cuccokat. Pár apró dolog nem egyértelmű. A jenternél van a petéztető tok, abba megy bele a tűzősejt, a tűzősejt a bölcső alapba (ez a két kis barna kütyü), és a bölcső alap meg a nagy sárga bölcső védőbe? Tehát ez 3 részből áll. A cupularve meg csak kettőből ha jól értelmezem. A tokba megy a tűzősejt, ami egyben bölcső alap is, ami meg megy a bölcső védőbe. A többi meg egyértelmű. Remélem!

Csak eddig nem ebben a topicban volt. És a copularve kifejezésre is dobott ki sok találatot,csak azok mind külföldiek voltak.

Pl. a topic címéből Tomi!

A németek is többféleképpen használják , én is csak azért tudom mert ezt használom

http://www.imkereifachbedarf.de/index.p ... e.tpl.html

http://www.bienenweber.de/PDF/Nicot%20Z ... eisung.pdf

Használtam. Csak valamiért copularve kifejezést írogatnak itt,ezen a néven meg nem találtam. Ki a fene gondolta volna,hogy ez cupularve
Amúgy köszi.

Használd a keresőt! Tudod, a Google a barátod.

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/anyanev ... ezteto-tok

Komplett Copularve szettet egyébként hol lehet vásárolni?

Igen ez a +50% összerakta a kettőt és így gyártatja.

Az a mi most a Dávidnál van egy vegyes felvágott

A műbölcső és a bölcsővédő az Copularve

http://www.imkereifachbedarf.de/index.p ... dukte.html

Viszont a petéztető tok az Jenterre hajaz. A piros műanyag alkatrész az eredeti Copularveban világos és tartozik hozzá egy barna alap ami a tenyészlécen van rögzítve.
Valószínű hogy már ezt is egy maszek gyártja itthon

Faluba. Sok méhész Fabulázza,de felénk az mást jelent.

Tisztelt Moderátor, Méhészek !

Érdekes és hasznos volt amit olvashattunk a CUPULARVE szabadalommal védett álcázás nélküli anyanevelési rendszerről.Köszönet az írásért !
Magam is használtam, de a petéztető műanyag tokba nehezen, vagy kettő petét rakott az anya....
De a rendszer részei kiválóan alkalmazható anyanevelésre....
Érdemes a szakirodalmat megtekinteni : Örösi méhek között , Fabula A méhanyanevelés,Zsidei Méhanyanevelés stb
A szakkönyvekből is ellehet sajátítani az ismeretek megszerzését nem kell a....

Csak annyit: nem szerettem volna megsérteni a szabályzatot, csak segíteni szerettem volna!
Üdv Füstös Sándor

Remélem nem akarod minden topikban ügyesen elbújtatni a saját reklámodat, mert akkor előbb utóbb komolyabb szankcióra is számíthatsz, egyszerű hsz törlés helyett!!
Moderátor

Láttam egy rövid felvételt arról hogy a cupularve műanyag bölcsői helyett mártott viasz bölcsőt használtak.
Próbálta-e már valaki?Feltenném a felvételt is de sajnos nem értek hozzá.

Szerintem a két rendszer rosszabbik elemeit vette át. Nem lehet bölcsős műrajt készíteni, mert nem fér be két keret közé, ha egyáltalán mozgatható a zárt bölcső (ahhoz hiányzik egy alkatrész, de lehet, hogy csak a képről). A Jenter tisztítása jobb, mint ennek a Cupularve jellegű bölcsőalapnak.

Ez pontosan a kettő keveréke! Cupu-tűzősejt, Jenter bölcsővédő.... Biztosan használható ez is, hiszen az elv adott, a módszer ismert, és a lényeg csak azon van, hogy adott időben, a kelés után rövid idő alatt lehessen üzembiztosan álcákat adni a dajkáknak... Szóval használhatod ezt is!

http://davidmeheszbolt.hu/termekek/anya ... gory_id=15


Erről vélemény ?

Képes valamilyen szinten versenyezni a másik 2-vel ?

Győző!
Mindenképpen szándékomban volt képeket is készíteni, csak most kevés az időm. Idővel pótlom.

Szervusz cerana!

Esetleg, képeket is tudnál feltenni az általad használt eszközökről?

Azért hoztam létre ezt a topicot, hogy itt megtalálható legyen a mesterséges eszközökkel történő anyanevelés gyakorlati leírása. Indokolni is szeretném, hogy én mit-miért választottam, illetve mit-miért csinálok, ezért ha valakinek érdemi hozzáfűzni valója van, akkor bátrn írja le ide. Lehet, hogy csak folytatásokban fér el, ezért kicsit töredezett lesz.
Álcázásos anyanevelés, vagy műanyag petéztetőtokos ? Azért választottam az utóbbit, mert fiatalabb álcából lehet anyát nevelni, mint az előbbiből. Ennek előnyeit pedig minden általam ismert szakirodalom kétséget kizáróan megerősít. A petéztető tokosok között is van kétféle. Az egyik a Jenter, a másik a Cupularve. Utóbbival dolgozom, de vagy 15 éve volt Jenterem is. Azért választottam a Cupularvet, mert az érett bölcsőt át tudom helyezni a pároztatóba .Keretes pároztatóba két keret közé sérülésmentesen behelyezhető. Emlékeim szerint a Jenternél a tenyészlécen fixen volt a bölcső, tehát nem volt mozgatható, de lehet, hogy megoldható a mozgatás (nem a bölcsőaljra gondolok, ami természetesen mozgatható), azonban emlékeim szerint az vaskosabb, tehát nehezebb lenne két keret közé behelyezni. Ezt csak azért írom le, mert mindenki döntse el maga az érvek alapján, hogy melyik szimpatikusabb neki, ha egy ilyen rendszer mellett dönt. A lépszalagos módszer az álca korát tekintve megfelelhet a műanyag petéztető tokosnak . Azért emelem ki a műanyagot, mert én is készítettem kb. 20 éve olyan petéztető tokot, amibe egy komplett keret volt helyezhető, de ott valójában álcázásos anyanevelés történt. A lépszalagosnál megint csak a bölcső mozgatása okozhat problémát, vagy a kikelt szűzanyák elkülönítése.

A továbbiakban a Cupularve technológiáját írom le, ami természetesen a legtöbb ponton egyezik a Jenterrel, amiben esetleg különbség lehet, arra külön kitérek majd, hogy akinek azzal van tapasztalata, az tudjon reagálni rá.
Az első lépés a barna színű bölcsőalapok tisztítása. Ennek főként a többszöri használat után van jelentősége, ha valaki mindig újat használ, akkor kevesebb gondot okoz. Én készítettem több tisztító keretet. Ezt úgy csináltam, hogy egy félkeretre szegeztem farostlemezt (pontosabban a mohácsi selejt hűtőtetőt, amit sokkal jobbnak tartok, mint a sima festett farostlemezt). Erre fúrtam kb. 130 db akkora méretű lyukat, hogy a barna bölcsőalapokat bele lehessen dugni, és azok oda beszoruljanak. Ezt a farostot úgy szegeztem fel, hogy a felső léc egyik oldalán legyen a felső szegezés, az alsó szegezés pedig a túloldalon legyen. Így a farost ferdén áll a keretben. Erre azért van szükség, mert a bölcsőalapokat mézzel töltöm meg, a ferde elhelyezés miatt így a bölcsőben marad méz . Nem folyik ki mind, amikor fekvő helyzetből felállításra, és a családhoz történő behelyezésre kerül. A méz kitakarítása során tisztítják meg a bölcsőalap teljes belső felszínét. Jenternél ilyen nincs, mert a mozgatható bölcsőalap rész itt teljesen másképp néz ki, ott ilyesmi tisztításra nincs szükség. Azonban azt tudni kell, hogy a méhek az óhatatlanul itt felgyülemlő viaszt nem szedik le, annak túlzott mennyisége problémát okozhat, ezért egy durva kézi előtisztítás szükséges. Erre a legalkalmasabb dolog a fém álcázótű. Pontosabban az a fajta, amelynek az egyik vége az álcázórész, egy pici kis lapos vég, a másik vége pedig egy vastagabb, szélesebb takarító lapos „kanálka”. Ezt élesre köszörülve tökéletes tisztító eszközt kapunk. Én vásárban vettem, szerintem hozzá lehet jutni most is. Szóval az előtakarított, majd tisztítókeretbe helyezett bölcsőalapokat vízszintes helyzetben megtöltjük mézzel (rácsorgatni a farostra és a kaptárszolga kaparó részével beletunkolni a bölcsőalapokba), majd értelemszerűen álló helyzetben egy családnak beadni. Az este beadott tisztítókeret másnap alkalmas lesz a petéztetőtokba helyezésre. Mint mondtam, újak használata esetén erre nincs szükség. A petéztető tokba helyezést követően én minden esetben elvégzek egy második tisztíttatást is, az újak esetén is, mert ennek már az anya petézésének a kiváltása is a célja. Azt utánozza, amikor a felkarcolt mézes keretet a méhek kitisztítják, és anya villámgyorsan bepetézi. Vagyis ekkor is mézzel töltöm fel a petéztetőtok lyukait, csak ugye ebben az esetben ez nem helyettesíti az első tisztítási műveletet a használtak esetén, mert a tok nyúlványai nem teszik lehetővé, hogy a bölcsőalap teljes felületéhez hozzáférjenek a méhek. Ennek később lehet jelentősége, amikor esetleg a nem kellően tiszta bölcsőben lévő álcát nem fogadják el. Jenternél ez nem gond, mert ott csak a bölcső alját visszük el. Szóval a mézet alaposan beletunkolom a sejtekbe, a felesleges mézet a tok felületéről lekaparom, majd a tenyészanyát behelyezem. Ezt én késő este szoktam csinálni, mert azt tapasztaltam, hogy reggel 7-10 órára petézi be az anya szinte az összes sejtet ( 110 db). Így nagyon fiatal álcákkal lehet dolgozni majd 3 nap múlva. A petéztetés sikertelensége lehet az, ha a tenyészanya megszorult, vagy éppen mi magunk szorítottuk meg azért pl., hogy a könnyebb megtalálás érdekében anyarácsot raktunk be pár nappal előtte. Bizony érdemesebb inkább 5 fiókot végigbogarászni, mert nagyon fel tudja borítani a menetrendet, ha az anya a kívánt időre nem petézi be a tokot. Rajbölcsővel rendelkező anyát sem rakok be, a fentiek miatt. Érdemes ilyenkor is lepényt berakni az arra szolgáló részbe, de még inkább sziruppal etetni (hordás esetén is), mert az éjszakai időszakban kell fenntartanunk az anya petézési kedvét, egy számára nagyon stresszes helyzetben. Másnap reggel 7- 8 óra tájban szoktam ellenőrizni, hogy megtörtént-e a petézés. Ha igen, akkor az anya kiengedésre kerül. Ha nem akkor ott estig nem zavarom, úgy 5-6 tájban ellenőrzök. Általában ritkán szokott ez ilyenkorra megtörténni, inkább másnap reggelre. De ezek már kényszermegoldások, mert az álca kora így nagyobb valószínűséggel lesz idősebb, mert lehet, hogy este 10-kor petézi be az anya. Úgy vettem észre, hogy az első napon inkább a hajnali órákban történik meg a peterakás, így egy 8 órakor indított álcázás során néhány órás álcával tudunk dolgozni. És pont ez az, amiért megéri ezzel a rendszerrel dolgozni. Volt egyszer olyan anyám, amelyiknek a petéi közel a négy naphoz keltek. Mostanában ilyenem nem volt, de éppen ezért óvatosságból mindig egy két órával később indítom az álca áthelyezést, mint ahogy a petézés ellenőrzését 3 nappal előtte megtettem. Így az esetleg 72 óránál később kelő petéket sem veszítem el. Mert a petét bizony kidobják a dajkák. Szóval petés nevelésre ez a rendszer sem alkalmas. Ha a zavarás rossz időben történik, vagyis még nem pempőzték be az éppen kikelő álcát, akkor ha gyorsan vissza is rakjuk a tokot, már jelentős mennyiségű lehet a veszteségünk. És tulajdonképpen itt is van ennek a rendszernek a legszűkebb keresztmetszete. A petéből kikelő álca etetése. Cupularve esetén a méhek nemigen találják meg a műanyag tokban a kikelő álcát, rendszerint későn csak, aminek kidobás az eredménye. Nem tudom, hogy ez Jenternél is hasonló probléma –e, de itt ennél a pontnál buktam el rengetegszer. Elképzelhetőnek tartom, hogy az alkalmazott műanyag miatt történik (idegen szaga van), ami Jenternél esetleg egy másik fajta anyag miatt nem gond. Ezért a legfontosabb feladat, hogy az éppen kikelő álcához minél több dajkaméhet vonzzunk oda. Próbálkoztam mindenféle dologgal, míg eljutottam egy elfogadható szintre. Lehet, hogy ennek egyes elemei elhagyhatók, de én már nem szívesen kísérletezek. Ezért először olyan családhoz raktam be a 3. nap előtti este a bepetézett tokot, ahol nem volt nyitott fias, sem anya. Itt tökéletesen gondozásba vették a kikelő álcákat, csak sajnos alattuk az egész sejtet feltöltötték pempővel , így amikor alulról lehúztam a bölcsőalapot, akkor az álcák elmerültek, és megfulladtak a pempőben. A nyitott fias nélküli anyás családhoz behelyezés már nagyobb sikerrel járt, de ekkor is előfordult nem várt kidobálás. Most ezért úgy csinálom, hogy az anyát ismét bezárom a tokba , és egy ilyen családhoz rakok még egy bepetézett tokot egymással szembefordítva, így használom ki az anya dajkavonzó tulajdonságát. Így egy léputcában, ahol az anya rögzítve van, oda tudom vonzani a dajkaméheket. Mivel a tapasztalataim is evolúciós módon bővültek, ezért ma is nyitott fias nélküli családdal végzem, de lehet, hogy az anyarögzítéssel nincs szükség a fiasítás elvételre. Így gyakorlatilag a kikelt álcákat mindet gondozásba veszik. Gyakorlatilag ha eddig eljutottunk akkor már nyert ügyünk van. A sárga bölcsőhordozóba bekerülnek a barna kis bölcsőalapok, ez egész rámegy a tenyészlécre szegezett bölcsőfixálóra (barna). Azért írom a színeket, mert lehet, hogy keverem az elnevezéseket. Egy anyátlan dajkához 3 tenyészlécet, azon 14 (összesen 42) bölcsőt rakok be. Egy nap múlva anyaráccsal egy fiókon (az összes fias) visszakerül az anya. Az anyátlanítás egy nappal az álcázás előtt történt. A dajkacsalád mindenképpen olyan család, amelyik előző ősszel egy öreg, és egy fiatal anyás család egyesítésével alakult ki. Ezeknél május elejére négy fiókon van fiasítás. Két fias fiók a dajkálórész, a másik kettőből összerakva az összes fias az anyával egy fiókra. Fontos, hogy az anya ebben a fiókban megszoruljon, mert ha két fiókon marad, akkor az anyátlan által elfogadott bölcsőket képes kidobálni, vagy később kirágni. A dajkálórészből az egyik (a felső) fiókból kiveszek három mézes keretet a későbbi tenyészléceket tartalmazó kereteknek helyet készítve. Az anyátlanítás, dajkarendezés (ami az álcázás előtti napon történik) után néhány órával ezeket az üres kerethelyeket ellenőrzöm, hogy bőven csüngenek-e rajta a méhek , Ha nem , akkor fiatal, lerázott méhekkel erősítem. Azért két fiókos a dajkálórész, hogy az anyátlan dajka státuszban a tenyészléc alatt is fias fiók legyen, így az esetlegesen hidegebb idő miatt ne legyen gond az elfogadás. Ami egyébként itt már legtöbbször a száz százalékhoz közelít. Inkább olyan szokott előfordulni, hogy valamiért egy érett bölcsőm sem lesz, mert nem kellően megszorult, vagy pl. túlságosan népes a dajka, és meleg is van, ezáltal a bölcsőkben az álcák lecsúsznak. A bölcsőket a 12. nap után szoktam keretes pároztatóba rakni. Fedés után az anyás fiókot elveszem, így nem építik össze a bölcsőket. És a család is jobban gyűjt egy fiatal anyával (egy bölcsőt hagyok náluk), mintha bölcsőzném az anyás részt.
Természetesen az álcázást követő napon történő visszaegyesítés során anyarács kerül az anyás fiók, és a két dajkálófiók közé. A kétfiókos dajkálórész természetesen több családból is összerakható. Lényeg a kellő mértékű zsúfoltság.