Üdv! Azt szeretném kérdezni, hogy van-e Önök között aki belevágott ebbe a rendszerbe és megbánta? és miért bánta meg? Tulajdonképpen, lehetne róla készíteni egy kis előny-hátrány összefoglalást gondolatjelekkel. Megköszönném, és sokunk hasznára lenne!

A méhészetben volt erről cikk több is , úgy egy éven belül. Én is sok gondra emlékszem. Különösen az elktronika gagyi benne.

Mint például?

Ha csak az lenne a baja,már többen használnák, de ennél sokkal több baja is van.

A fogófészkesnek egy a baja drága! BÁLINT ha érdekel privátba megoldlyuk.

Ezt a szerkezetet én is láttam, csak ez hunor fiókra készült. Szerintem egy termelő méhészetben nem igazán működik, mert elég macerás, és nagy helyet is foglal. Ez fejjel lefele forditja a fiókot, fölülről két léccel ösze van fogatva a keretek valahogy és így nem esik ki. átfordításkor le kell venni az anyarácsot is (persze akinek van), és sok bogarat, vagy az anyát is agyonnyomhatjuk egy átfordításkor.
A Kónya-féle forgófészkes a megoldás aki forgatni akar.

Hát persze, ezért is terjedt el annyira a forgófészkes kaptár is...

Én a jászbrényi méhészvásáron augusztusban láttam egy ilyen szerkezetet, megoldást, gondoltam, hogy a tiéd is ilyen v. legalább is hasonló elven müködik. Nekem tetszett, bár nem szeretnék senki találmányát, munkáját kritizálni, de másképpen is megoldható, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen a kezelése. Igaz, hogy utólag mindíg könnyebb okosabbnak lenni.
Hangsúlyozom, nekem tetszett úgy is. Nagy előnye még a rajzás megakadályozása, ill az atka gyérítése.

Elöször a kiötlő hozájárulása kell!

Pisti bálintnak igaza van abba hogy a forgófészkes illetve hengerfészkes megoldás erre. De amit te leírsz ahhoz spéci fiók és fordító szerkezet kell tegyél fel fotót részletekkel hogy mindenki lássa.

Egy kiváló szerkezet van a forditáshoz amit egy méhész kolega ötlött ki !
A szerkentyüt látni kell ezt leirni nem lehet !

Szia Pisti!

A forgófészkesnél is hasonló a téma, de itt nem értem, hogyan fordítod meg a fészket?

Nálam is alsó a kijáró! Ha mézkoszorut huznak az nb kereten akór megforditom a fészket,még a fedetet is fell tollyák !
Nem tetszik nekik ha a méz allul van.

Mindig a fészek fölött lévő fiók a legüresebb, a felső fiókot már csak megőrzik olyankor.

Is. Inkabb

Szerintem a nektárt nem a kijáróméhek hordják fel.Az a belső munkások dolga.Amúgy meg csak vándorlás esetén jó a középkijáró mert állóban addigra tájolnak rá mire vége a hordásnak.

Nem hosszú az út fel a méztérbe?

Nekem csak alsó kijárós kaptárjaim vannak a fiókokon nincs kijáró.

A kijáróval kapcsolatosan szeretnék még kérdezni: alsó v. felsőt használtok, ill. a méztéri f. szoktatok nyitni?

Hát, el is várom hogy meghordják ,legalább a 2 fiókot repcén.
Ha van időm akár pergethetek többször is, de előfordult már, hogy akácon négy méztéri fiók volt fent..., mit mondjak, nem nagyon bántam a dolgot. Igazából 3 félkeretes fiókot számítok egy Nb fészekre.

Repce alatt nálam az a szokás,hogy a szélső lépeket kiszedem.Helyükre nyitott fias kerül a hiányzó helyre pedig műlép.A kiszedett lépeket szaporításra használom és akác után vissza adom Zárólépnek. Úgyhogy a fészekből nem pörgetek semmit mert az a kevés koszorú kell a méheknek is.

De akkor az egy félkeretes fiókot hamar meghordják. Egy méhlegelőn, ha jó hordás van, akkor töbször pergetsz, v. két fiók van fent egyszerre, v. ezt hogy oldjátok meg?

A fészek nálam már a tavaszi serkentéssel+ repce elött gyümölcsön fel kell hogy töltődjön mézkoszorúval.
Repcére az állományom már elég erős, méztérrel megy repcevirágzásra. A fészekben a 10 keretből 8 fias, a szélső 2 lép virágporos-mézes, és ennyi kell is a fészekben.
A fészket akkor kell pergetni, ha a család megrajzik, különben jó karban lévő család jó anyával, jól kezelve nem hordja tele a fészket.

Csoky!
Gondolom, ha vándorol repcére, akkor azt elveszi a fészekből is? vagy tévedek?(a kristályosodás miatt)

üdv

Bálint!
Ennek szerintem közülünk Tükör a mestere.
Amúgy én nem pergetem a fészket mert tele van fiassal.

Sziasztok!

Én is átakarok állni rakodóra, de még nem tudom milyen tipusra. Bár nekem a hunor méret színpatikusabb, de ettől függetlenül erről a rendszerről (NB fészek+1/2 méztér) is kérdeznék, hátha rábeszéltek és ezt választom. Az átállás valóban egyszerű, ahogy miko74 írta.
Kérdésem: pergetéskor a fészket is nézitek, vesztek ki mézes keretet? Van olyan, akinek két m.félfiók van feltéve?

Aki eddig fekvőkaptáras méhész volt(mint jómagam) és rakodózni akar akkor az átállás erre a legkönnyebb!A téli esték elfoglaltsága:a fekvőből kiszedett keretek körfűrészen való elvágása és a az igy kapott félkeretek alsó és felsö léc-el való felszegelése!Tavasszal a családok a beteleltetett kereteken a rakodó kaptár fészkébe kerülnek,a téli munkánk gyümölcse(1/2NB keretek)pedig a méztérbe!Jó munkát!

Én nem használok rácsot, és eddig úgy vettem észre, hogy nagyon kevés anya hagyja ott az Nb keretet, hogy a félkeretbe petézzen. Azt tapasztaltam, hogy akácon előfordul, 60db ilyen típusú kaptárból 3-nál. Nem nagy területen, tudom is én a középső 2-3 keretbe egy-egy tenyérnyi.
Viszont azt hiszem ez a hordás intenzitásától is függ.

Arról szeretnék információt ha az NB fészekre szűzlépekkel teli félmézteret teszek rács nélkül milyen %-ban mennek fel az anyák a méztérbe?

Leginkább még azért mert ebből rendelkezésemre áll egy Nabiséhoz hasonló tartóvázra való!
De szivesen veszem a véleményeteket az előnyei-hátrányairól!!
Könnyeben feljön a család?Viszont hamarabb szorul?
Nekem a szállithatóság miatt is nagyon praktikus!

Miért 9 keret? Én most már inkább 10+1 vakkeretesre csinálnám, hogy be tudnám tenni tenni a 10 keret mellé az építtető keretet, vagy ha kell + még egy keret.

Sziasztok!
Jómagam is most dolgozom az átálláson:fekvőről kilenc keretes NB+1/2 NB rakodóra!
Ezek a kaptárak talán még"méhészkedösebbek" lesznek mint a tiz keretesek??
Tanulmány képpen egy néhány család már ebbe telel!
De mit hoz majd a tavasz?a repce?

Véleményem szerint azért hordják fel az összes mézet,mert a polistirol kaptárjaim alja nyitott.A nagy mérete miatt a kijáró részének tekinthetik a méhek ezért aztán a mézet minél távolabb igyekeznek elhelyezni.
Sajnos nekem a Bálint módszere sem jön be még ráccsal sem.

Hál' az égnek téli veszteségem nem nagyon szokott lenni, mondjuk nem a kaptártipustól függ a dolog...
Tavasszal vigyázni kell, mert repce közepén már nagyon meg tudják rakni a fészket, aztán nincs megállás, bölcső bölcső hátán, tehát észnél kell lenni.
Több időt kell fordítani erre a rendszerre, mint a félkeretes rakodóra, méhészkedősebb, mivel a fészek nem fiókkezelésű, tehát, jó néhányszor végig kell turni a kereteket.
Mézelvételnél ugyanazokat a technikákat alkalmazhatod, mint a félkeretesnél, bő a választék.

Én is kacérkodok a gondolattal, hogy ezt válasszam. Mi a tapasztalatotok vele? teleltetés, elég hely az anyának, erős családok, mézelvétel, stb... ?

Na végre lett ilyen topic is!

A jelenség amit csoky ír, hogy ha nyár végén, ősz elején fent van a fiók az NB fészken, akkor a fészekben mézkoszorú se nagyon van.
Viszont tavasszal jó erős család kell hozzá, hogy ne a fészekbe hordjanak.

Megesett néhányszor, hogy nyár végén megkezdtem az etetést és amíg a fiókok nem lettek leszedve, a fészekbe mézet nem hordtak. Nem semmi energiába került kihordatni velük a méztérből az etetést,csak úgy sikerült, hogy az NB keretekre nejlont terítettem, az egyik sarkát résnyire felhajtottam, majd rá a menekülőtér és a fiók.
Állítólag ha az NB+1/2NB-s rendszernél használunk anyarácsot, akkor rendezhető a nyár végi fészekben lévő méz mennyisége.

Úgylátom van ilyen is közöttünk elég jó arányban. Mindjárt neki is szegezném a kérdést csokynak, hogy milyen kialakításúak a kaptárjai, hogy felfele hordják a mézet? Mármint a gyanú szerint.