Hátakkómegnemtom.

Tsanyi, akác elött gondolom kiegyenlítetted a családokat? Ezt azért kérdem, mert a leröptetésnél pont az a lényeg, hogy ne egyenlítsük ki a családokat, hanem az erőseket szinte nem szabad csapolni. A gyengéktől pedig elvenni a fiasítást és a közepeseknek adni. Gondolom, h ha kiegyenlítesz akkor nem érvényesül látványosan a röptetés előnyei.

Nem.
1-2kg-os hordásaim voltak Kútlapról, ez egy 2,5 km re lévő hűvös völgy akácosa volt.( tavaly tarra vágták. )
Őrségben jött a dandár. Leröptettünk ....
Az itthon maradt állomány már másnap délutánra meglepően járt. Az érlelés viszont nagyon lelassult.

Akácon segédkeztem anno a mesteremnél ezen módszerben. Egy (max. kettő) nap múlva pergettük az első akácon a leröptetett családokat. (Ekkor a többi már a második akácon gyűjtött a sok kijáró bogárral.) Már szépen fedtek. Csak kevés belő munkás ment át gyűjtőbe. Ezt a gyér forgalom is mutatta a kijáróban.

Te nem ezt tapasztaltad?

Én csak egy szállítmánnyal vándorlok ezért nem alkalmazom a módszert. Ha kettővel vándorolnék valószínű alkalmaznám mert jó módszernek tartom a pergetési munkacsúcs eltolására.

Karcsi!
Talán végig kéne gondolni.
A leröptetés vagy bármilyen erős népességvesztés után már egy nappal, megváltozik a kaptáron belüli munkamegosztás.
Én ezt tapasztaltam.

Köszönöm Nektek a segítséget!
Hydasy volt kedves felvilágosítani, hogy a mézet 48 óra alatt be tudják sűríteni a méhek. Ezt eddig nem tudtam, ezúton is köszönöm! Ezzel az adattal érthető a technológia létjogosultsága.
Zsolt

Az érlelés nem probléma mert nem azok a méhek végezik amelyeket leröpíted hanem azok amelyek még nem kijárók és a kaptárban maradnak.

A sorból kiveszem a leröpítésre szánt családokat ezeken rajta a két méztéri fiók remélhetőleg mézzel telítve. Hagyom is rajta, hogy érleljék.

Nem tervezem az alkalmazását, valószínűleg nagyon komoly technológiai fegyelmet követel.
Eddig ahol láttam leírva, nem emlékszem, hogy az érlelés problémájával foglalkoztak volna, pedig szerintem ez lehet a legkényesebb pont a technológiában.

A méz érlelése a kaptárban lévő méhek mennyiségétől s részben az időjárástól, szellőztetéstől is függ.
A kialakult technológia alapján van tapasztalat amit mindenkinek magának kell kialakítani.

A méz minőségét pedig a 10.000 Ft ért már kapható a mézbe lévő víz mennyiségét mérő készülékkel lehet ellenőrizni.

Nekem úgy tűnik páran vérszemet kaptak a röptetéses méz termeléstől.
Általam nagyra becsült méhészek nem alkalmazzák a módszert.
Óva intek mindenkit tapasztalat nélkül belevágjon.

Itt , pár szavas mondatos tanácstól nem lehet ezt megtanulni.
Mindenképpen kell hozzá gyakorlat.
Nincs két egyforma év, egyforma helyzet.

Örömmel látom, hogy a petézésen túl a méz érlelése sem a mi dolgunk.
Akkor kicsit kifejtve:
Ha egy akác alatt többször (3-4-szer) végrehajtom a kaptárcserét, hány napja van a méheknek a friss méz érlelésére? Milyen minőségű mézet fogok pörgetni? Hogy tudom elérni, hogy jó minőségű mézem legyen?
Valószínűleg van megoldás, mert használják a módszert. Erre próbáltam rákérdezni.

Semmi mást nem kellene tenned mint végigolvasni a korábbi hozzászólásokat.
Ha legörgetsz pár hozzászólást megtalálod a kért újságrészletet bemásolva.

Ne légy lusta tájékozódni, s Te is keresni a válaszokat.

SzilvaLaszlo!

Amit te mondtál azt üzenetben Mortimertol már megkaptam.
Kár hogy nincs itt a fórumon olyan aki már sikerre vitt egy ilyen mutatványt.
Megóvhatna egy esetleges kudarctól valamennyiünket. Én idén kipróbálom 1-2n.

Ez 1szeri ráröpítés volna. Egyenlo egy egyesitéssel is.
A méhek érlelik a mézet, nem a méhész.
De hallottam már olyanról is , hogy nyitott hordón tülfátyol és ventillátort irányítanak rá.
Konkrétan nem tudom mit nem értesz az méz érlelésen. Az lenne a legkevesebb A család korösszetételére gondolsz? (Munkamegoszlás?)
Lehet h rosszul értelmeztem a kérdésedet...tedd fel még egyszer.

kamgetszam: én úgy tudom ezt úgy szokták, hogy első akác végén összeröpítik majd adnak be egy bölcsőt az alsó fiókba 2. akác elején és raknak oda egy anyarácsot. Az eredeti családokat is elviszik 2. akácra és azon is erősödnek. De lehet én tudom rosszul, sosem csináltam.

Ezzel a többszöri ráröpítéssel kapcsolatban az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy hogyan érlelik a mézet, akik ilyen módszerrel méhészkednek?

Mivel sokunknak nincs meg ez a több mint 10 éves újság, bemásolhatnád ezt a részletet belőle.
Előre is köszönet érte.

...vagy esetleg előbb olvasd el ennek a leírását a szakirodalomban.

Például: Méhészet 2002 március: Mézeltetés ráröpítéssel (Fazekas József méhész)

Valaki próbálta már? Tapasztalat?
Hozzà kapcsolodo irodalmat, cikket tudnátok ajánlani, linkelni?
Milyen hibák csúszhatnak a számításba?
Úgy képzeltem el; mikor megérkezek akác vándortanyára kettes csoportokba rendezem őket. És ha eljött az ideje(amiben nem vagyok biztos hogy mikor lenne) új kaptársorokat képzek. Az eredeti kettessével lepakolt termelőket felváltja nagy helyközzel a szűz méztéri fiókokból álló kaptár torony. Ezeknek adok párzott anyákat. De kérdes hogy hogyan és mikor.(anyatlanság befolyásolja a termelőképességet? Azonnal vagy elég akác 2n.? Megsínyli az anya ha végig zárkázva lenne fönt? Nem szeretnem ha megtörtént az elfogadás elkezdené petézni a nem arra szànt kereteket.
... az eredeti családok fészkeit pedig itatnám és lepényezném, hogy naprára jók legyenek.
Mivel mind az összes egyed gyűjtésre érett biológiailag kaptáron belüli munkát is el tudják végezni. Mennyire oszlik ez meg vajon? Ha az összerepítés sikeres és számokban 60-80 ezer méhecske lesz kaptáronként. Ekkora nép meghordja a 4 fiókot jó legelőn?
Még folytatom később...

Nincs sok új a nap alatt.
Kidolgozott technikák vannak "összeröpítésre".
De vigyázni: nem olyan eccerű, mint amilyennek látszik. Ez egy rendszer, aminek a végén, ha jól csinálod az eredmény is jó, ha nem jól, akkor egy jókora káosz.

Vicze Ernő: Az alacsonykeretes rakodókaptár könyvében ez le van írva. Megnyugodhatsz, nem a Te ötleted

Laikus fejjel támadt egy ötletem: 2 bivaly csalàdot összerepítünk félkeretes méztér "toronyba".pl 5fiok
Mindezt akác 1 dandár után, mielőtt lenne menetel 2re
Tehát 2 család gyűjtő méheivel legeltetnénk.
Két családot feláldozok próbának.Várom az ellen érveket.

cerena!

Láttam visszatértél a fórumra,...

Írhatnál a tapasztalataidról a leröptető-kerettel kapcsolatban...

Gőzerővel, rohammunkában, nagy kedéllyel, fölfűtött hangulatban,robotként tolta, készítette fiam a leröptetőkereteket akác előtt, és akác kezdetekor, többségében csúcsminőségben,...nem hozta a várt eredményt,... noha etettünk a fészekben 1-2 dl naponta,... sem a bepárzás, ----ami kb.25%-os volt---. sem a fészek fiasításának mennyiségében,... sem a méztermés mennyiségében,..

Talán a rajzás amit sikerült meggátolni vele...

NB fészek szűz méztér amellyel méhészkedünk, ezen topikban írtam a leröptető keretről...

Sejtek már néhány hibázásunkat, de fiasításmentes szűz hizlalt keretekből pergetés a célom mindenkor, minél jobb minőségű méz kinyerése, és ennek ismertetése a műhelyen keresztül, hogy mindig eledható legyen a mézünk...

A gatyámat ráköltöttem a méhekre, de megértem hogy ez évben Svájba vittek tőlem mézet...mondhatom elégtétel...

Köszönöm mindenkinek a hasznos válaszokat. Így nem kell kísérleteznem.!

Szállításkor ha szűzanya elvész az nem leölés eredménye. Ha az új helyre érkezéskor még nem volt kint párosodni, akkor nem lesz semmi gond: Az új helyen párzik és kész. Az anyák akkor szoktak elveszni, ha párosodik a régi helyen, jön a szállítás, a rápárzás meg az új helyen történik. Na, ilyenkor eltéved és kint marad. De hogy szállításkor a méhek leölnék saját szűz anyjukat, ez tévedés!

Ha le van zárva az anya sokáig kis helyre akkor vagy váltásba kezdenek vagy megpróbálnak megrajzani.Egy rendes anya nem fér ki a rácson így a raj kimegy majd szépen visszamegy a helyére.
Ha sikerül nem észrevenni a bajt akkor kikelnek a bölcsők és eltűnik az öreg anya.Lezárva ott fog maradni egy szűz anya a lezárt részben.Az anyarács kivétele után ez az anya befog párzani.
Viszont a család úgy fog viselkedni mint egy szűzanyás család,tehát például szállításkor leölheti az anyát.

Ha nem tud kimenni a raj, akkor egy idő után a fölösleges anyák elpusztulnak (az anyák is gyilkolhatják egymást, nem csak a méhek az anyákat). Az öreg valószínűleg nem fog megmaradni, egy új anya lesz helyette. Csak annak majd ki kell tudni menni párzani, a rács nem maradhat fent sokáig.

Tavaj előtt akácon a méztéren volt kijáró, ahova az anya nem tudott felmenni az anyarács miatt. Valóban volt néhány raj, de a legtöbben anyaváltás lett a dologból. Azt hittük hogy a méztérbe feljött sok anya, mint később kiderült tévedtünk.
Az öreganya eltűnt, helyette új jelöletlen anya lett. Már nem emlékszem pontosan de kb. a családok felénél.

Köszönöm a választ, hasznos volt.
És ha nincs nyeszlett anya? Mert általában rajbölcsőből szépek szoktak kikelni. A potroha nyeszlett még mindegyiknek, de a tor a szűk keresztmetszet. Az nem fér át a rácson. Ilyenkor legyilkolják a szűzanyákat egy idő után? Vagy nem tudom.

A lezárt öreg anya nem tud kimenni, a raj kiszáll, majd visszamegy. Ha közben lebölcsőzöd, akkor oké. Ha kikelnek az új anyák és esetleg lesz közte egy nyeszlettebb, ami átvergődik az anyarácson, akkor elmegy a raj.

Szárny levágást egy időben én is csináltam, az is csak az első raj megfogására jó, de az anya általában elvész, nem tudja, hogy nem tud repülni, kiesik a földre, aztán gyakran elkallódik. A jó anyákért kár. Ha a kijáró közel van a földhöz, akkor vissza tud menni. Másrészt a megcsonkított anyát gyakran leváltják, pedig lehet, hogy még nem kellene. Az ilyen család is megrajzik, amint kikelnek az új anyák, illetve mindkét esetben megrajozhat akkor, ha kintről beszáll hozzájuk egy máshonnan elüldözött szűzanya.

Üdvözletem!
Nem röptetéses ugyan, de a téma rajzásgátlás.
Sajnos napi 4-5 perc szabadidőm van így elnézést ha már kivesézett témát említek.

Hallottam már, olyat hogy valaki csak a méztéri fiókokra nyit kijárót és így az anya nem tud kirepülni.
Mi fog ilyenkor történni? Szűzanyák kikelésznek és...... eredmények???

vagy:
anyócaszárny-lerövidítés ill csonkítás, hogy ne tudjon repülni.
Ilyenkor a család lehet rájön az anya testi hibájára és válthat.
De egyébként mit csinál a röpképtelen anya, ha a család nem váltja le.? Kisétál egy fatörzsre?

Köszönöm a főként tapasztalatból született válaszokat.
Az etikát most mellőzzük kérem, a mechanizmusra lennék kíváncsi.!

Megoldódott...

...Sziasztok!

...Tudna valaki segíteni?


...Végig olvastam a topikot, és írtátok hogy visszatájolnak a fészekre egy idő után a méhek. Mit kellene csinálni hogy ne ...tájoljanak vissza a fészekre?

A leröptető keret fölhelyezése előtt el kell-e foglaltatni a méhekkel a méztéri fiókokat, és mennyi idő után lehet a leröptető kereteket fölrakni a fészekre?

...kell-e a méztéri fiókokba fias keretet fölrakni?

...szúnyogháló nem sűrű-e a luk fedésére az anyaillat miatt?

Nálunk a cseresznyefákat a faliméhek lepték el, meg is lett az eredménye, fürtökben lógnak már a kis termések.

OKi akartam próbálni idén tavasszal a leröptetést akác előtt.
Szerintem defekt.

Na ja: az én telibe virágzó körtefámat is 2 (kettő) méhecske próbálta valahogy beporozni.

Nem is a fákkal van a baj hanem eléggé gyenge a zsongás a fák körül.

Gyönyörködni kell bennük!

Nálunk egyszerre virágzik minden fa ilyenkor mi a teendő ?

Sziasztok!
Mivel még nincs méhészkedésre való idő egy kis olvasmány a témához!

Igen!
A te általad leírt az anyátlan mézeltetés. Másik módszer mikor van anya a családnál. Na ennek a kettőnek is többféle módja van

Köll csinyálni egy atombiztos draot koszorút, ami vízbül veszi ki a zoxigént.

Akkor menj be a Polgár Jenő Úrhoz!

"...az kizárt dolog, mer nem tudom..."

Dezső!
Kicsit bővebben írd le mit kérdezel. Így nem érthető.

akácon el vettem az anyákat szerintem , töbet hoztak azt a keveset is. volna más modszer a termelésre?

Fanti !

Rossz irányból közelíted meg a kérdést!

- A felvázolt "technológia" esetében viszonyítási alapnak jó lesz az 5 kg-os hordás is.
30%-kal növekedve, 6,5kg.

Akkor ezek szerint ez a módszer nem nekem való. Mivel ez különböző családokra (gyenge, közepes, erős) vonatkozik, én pedig jobban szeretem, ha mindig jó erőben van a család, ami az anyán múlik nagyrészt.

Ha jól gondolom, akkor valami ilyesmit akarsz elérni, amikor leröptetsz, ugye? -->Kép-cikk

Ez a módszer mézeltetés szempontjából tényleg jó, viszont oda a méhészkedés romantikája. Itt nincs szomszédolás nyársalás, bográcsozás, itt 10nap folyamatos meló van.
Az egalizálás gyakorlatilag megoldódik magától, mivel a kijáró méhek amik a méhtömeget adják már repcén is melóztak, és masodik akác után zömében elhullnak.Ami kis különmbség adódik azt egy-egy fiaskeret áthelyezéssel helyre lehet hozni.
A rajzással akác előtt nekünk itt fenn nincs gondunk, erre az összeröpítésre is azért szántam rá magam először, mert gyengének találtam a családokat. Ha van hordás utána sem ,de pl. tavalyelőtt abban az esős időben fedíszítettem az akácost rendesen.

szia,

köszönöm

G