Én tegnap szedtem le egy rajt 19 óra felé, és valószínű, hogy egy összeröpített család ment ki. Szakirodalom szerint ilyenkor se a ráröptetett, se a leröptetett család sem rajzik meg... Megyek nem sokára megnézni , honnan is jöhetett ki. :S
Bölcső idén rengeteg, nekem még repcén kis is ment egy pár sajnos, ment nem tudtam odafigyelni rájuk a távolság miatt. Nagyon rajzós év ez.

Srácok!

Ti az idén hogy álltok a rajokkal? Csak az enyémek rajzanak, vagy ez az időjárás ezt eredményezi és fokozottabb a rajzás, mint más években?

Elsőként is attól hogy te este az erős családot lerakod x helyre az 24 óra múlva már nem biztos hogy erős lesz ha eltájol valamelyik irányba másodszor pedig leröptetni csak hordásban érdemes, mert másként könnyen veszekedés lehet a vége.
Az az igazi ha a leröpítendő családnál sok fias van mert a következő hordásra az lesz a jó termelő a gyenge családnál meg nem kell sok fias , oda termelő bogár kell. Nekem az akácos elött van egy lepakolóhely oda kerül minden. Majd ha elindul a nektár akkor a családok egy része bekerül az erdőben lévő helyre ez kb 50 méterre van az eredeti sor mögött és csak 3-4 órán át süt be a nap. Azokat a családokat amiket az erdőbe tervezek tenni, elötte felrakom 20 keret fiasra a kint lévőknél általában 12 fias keret marad 4 műlép és a 4 szélső keret főleg virágporral kevés méz, amikhez általában nem is nagyon nyúlnak csak a virágporért esetleg. A méztér pedig nyalatos keret. Kizárt hogy ne gyűjtsék be az elvárható mennyiséget

A kaptár csere az egy kiegyenlítésre szolgáló dolog általában gyümölcsön szokás az erősebb népűt ráröpíteni a gyengébbre, de szerintem nem szerencsés dolog , mert folyamatosan meg tűrik vele a méhészek a gyengébb anyát pontosan úgy mint amikor a fekvőkaptáraknál egyformára próbálták berendezni a fekvőkaptárak fészkeit minden pergetéskor.
A jó anya petéz és kevés a méze a fészekben a rossz anya nem petéz a méhek tele rakják a fiast mézzel de nem sokkal többet. Az ilyen anyának ki kell tekerni a nyakát és még a család kényszerbölcsőjével is többet tud termelni. Akác után pedig van idő jó anyára cserélni a pótbölcsős anyát

A kaptárhelycserés módszer után érdeklődnék, ha jól értem akkor lepakolásnál az erőseket és a gyengéket egymást váltva pakolom le (egy erős egy gyenge...) és berepülés után 3-4 nappal hátrahúzom az erős családokat h a kijáró méhe a gyenge családokhoz repüljön be
Kérdés: Mennyit kell hátrahúzni illetve el kell-e fordítani vmerre vagy elég hátrahúzni és már a gyenge családba repül be mindenki
Illetve számít-e az h a fiókjaim különböző színűek vagyis az egymás mellett lévő családoknak eltérő színű a kijárós fiókja ... nem okoz-e problémát h egyik nap piros fiókba repültek be másnap pedig egy szürke van az eredeti helyett?
Esetleg érdemes-e a nyitott fiassal varázsolni vmit (áthelyezgetni ilyesmi)?
Előre is köszi
Gabi24

hy


Lenne egy kérdésem.
Közép erősek a családok most és akácon még erősödnek majd a napraforgóra pedig vándorolni fogok egy aránylag nagyon jó helyre!
Szeretném az erősebb családokat széjjel szedni és értékesíteni kereten!
3 fiókon vannak!


Kinek milyen módszer vált be arra hogy családot szedjen ketté és hogy mikor?
Van e értelme etetni őket ezzel erősíteni őket?

Tegnap és tegnapelőtt végigbölcsőztem az állományt, erre ma mégis kiment egy raj. Pedig már a fiast is elkezdtem a pároztatókhoz elvenni az erősektől.
Remélem szombatig nem lesz újabb.

Most arra gondolsz, hogy a termelő résznél marad a bölcső párzásra és az öreg anyát veszed el?
Ha igen, akkor erős termelő esetén megvan az esély a rajzásra. Persze ez nem törvényszerű, több tényezőtől is függ (népesség, kelő fias mennyisége, zsúfoltság, hordás, időjárás..)
Mindenesetre én a termelőnél csak egy bölcsőt hagynék.

Ha viszont kicsi, pár keretes rajhoz kerül a bölcső, akkor ott lehet hagyni akár többet is.

Robi!

Köszi a válaszokat!
A termelő résznél nevelt bölcsőkből miért csak egyet hagyjak meg?
Én eddig mindig 2-3 bölcsőt szoktam meghagyni a leválogatás után, hogy tuti legyen kikelő anya.

Robz! Elég rendszertelenül nézek be a fórumra, így a válaszokkal eddig elmaradtam. Bocs! Most igyekszem pótolni.


Elvileg lehetséges, viszont az megnehezítené a mézelvételt, hiszen mindíg le kellene emelni róla, ha az alatta lévő fiókokhoz hozzá szeretnénk nyúlni. Ez az mozgatás meg új anya párzására is kedvezőtlen lenne.


Jól látod! Mi is így dolgoztunk, amikor az anyacserés módszert próbálgattuk és még most is alkalmazzuk egy-egy korán rajzásra készülő családnál. Azért a bölcsős keret mellé még tegyél egy-két fias keretet. De természetesen csak egy bölcsőt hagyjál meg alul.


Mi is ezt a típust készítettük el, persze némileg módosítottunk rajta.
Nálunk a zsanérok közepén van a forgáspont és így a zsanér végei is 45 fokban vannak vágva.
Egy facsavar fogja meg az alsó-felső zsanért. Egyébként, hogy ne csavarodjon ki némi trükköt alkalmaztunk: a felső zsanér süllyesztett, hogy a csavar feje ne álljon ki. A felső zsanért és a lapot a csavar átmérőjével fúrtuk át, míg az alsót csak egy kisebb fúróval fúrtuk elő. Ezzel elértük, hogy a két zsanér forgatását a csavar nem közvetíti (vagy legalábbis csak minimálisan.
A rajztól eltérően nálunk arányaiban sokkal nagyobb a rostaszövetes rész és mi csak az egyik oldalon tettünk rostaszövetet, mert azt akartuk, hogy azon keresztül a méhek érintkezhessenek, így szándékunk szerint visszaegyesítésénél jobb az öreg anya visszafogadásának aránya.

Én ezt a típust építeném meg most, de felmerült pár gyakorlati kérdés.
Az ajtók zsanérjai hogy vannak megoldva, sima facsavar a forgáspontja?
Mekkora kijárókat érdemes hagyni?
A teli lap középen miből van és milyen vastag?

http://www.dave-cushman.net/bee/gif/snelgroveboard.gif

Amennyiben a termelő részben neveltetek anyát és az öreget az elvett fiókban hagyom, úgy le kell zárni a legalsóba a bölcsőt/kelő anyát?
Mert a mézelvételnél elég nagy a keveredés a kaptárban, nem ölik le a frissen kelt anyát?
Meg ugye azt sem akarom, hogy a friss anya felmászkáljon a mézterekbe, nehogy baja legyen a pergetéskor.

A pároztatót nem próbáltad úgy, hogy a fejük felett hagytad volna őket, gyakorlatilag a termelő tetején?

Robz!
Lentebb írtam, hogy sok bölcsőt húz az anyátlan termelő részbe tett nyitott fiasra a család, amit azonban érdemes szelektálni és az öregebb bölcsőket lerombolni. Egyébként annyit hagysz meg belőlük amennyit akarsz.
Nálunk minden termelőből készült egy pároztató, ahova a bölcsős kereten csak egy bölcsőt hagytunk meg.
Értelemszerűen így max. annyi új anyád lehet, amennyi pároztató készül, de gyakorlatilag a valóságban ez kevesebb lesz a párzási veszteségek miatt.

Ezzel a módszerrel nagyságrendileg hány anyát neveltetek?

Cerana, azért ne feledkezz meg róla! Kíváncsi vagyok (és szerintem nem csak én) a tapasztalataidra.

beekeeper!
Természetesen nem állíthatunk semmit biztosan, ezért is fogalmaztam így.
Megjegyzem azonban, hogy azért mégiscsak így van a legnagyobb esély arra, hogy ne idős álcából nevelt anyát kapjunk, mert véleményem szerint a röptetővel elválasztott méztéri rész egy anyátlan dajkának tekinthető (legalábbis a legfelső fiók biztosan).
Lényegében az anyátlan dajkához is frissen kipattant álcát adunk. Persze a fias kereten a munkás sejtet kell bölcsővé alakítaniuk a méheknek, azonban, hogy ez lényegében mennyiben hátráltatja az anyás táplálást, arról nincs információm.
Talán az anyanevelők többet tudnak erről mondani.

Ha bele lehet szólni, az utolsó szó (juthatsz) korrekt és nagyon fontos, mert ismereteim szerint a méhek simán megcsinálják, hogy az így megjelölt petét továbbnevelik normál álcaként, majd gondolnak egyet és mégis váltanak anyabölcsőre.üdv.

Itt folytatom, mert a gép nem engedett tovább írni.
4.Az akác elején, amikor visszaegyesítesz, mi történik az anyával/anyákkal?
Semmi különöset (anyaleölés) nem tapasztaltunk. Szerintem az következő dolgok fontosak ehhez:
-A visszaegyesítés előtt 1-2 nappal kerüljenek ki a bölcsős keretek.
-A röptető kiszedése után a kaptár összerakása során az alsó és a 2. fiók közé befüstölünk, így elhúzódnak a méhek fokozatosabb az egyesítés.
-A visszaegyesítés során viszont nagy haszna van a fiókkijárónak, ami továbbra is a 2.fiókon van nyitva, hiszen így nem az alsó anyás részen kell keresztülmenni a visszatérő gyűjtőméheknek. Ezt szerintem el kell kerülni, mert nagy az esélye, hogy leölnék az anyát.
-A visszaegyesítés hordáskor történjen (mi célszerűen akác elején, az első tavaszi mézes fiók röptetőre helyezésekor egyesítettünk).

5.Építtetni teszel be közben műlépeket? (mert az anyás fiókba nem fér, max a röptető fölé közvetlenül. (gondolom én...)
Legfeljebb az anyás fiókba érdemes. Mi vettünk el onnan is fias keretet (szaporításhoz), azok helyére műlépet tettünk.
Ez igazából akác alatt épül csak ki, de sok családnál azért 1-1 db-ot még a röptető alatt is kihúztak és az anya be is petézte. A röptető feletti részbe (méztérbe) nem, vagy csak nagyon vontatottan épül a műlép, szerintem oda a szétválasztás alatt nem érdemes műlépet adni.

Robz!
Na szóval, megpróbálok sorban válaszolni:

1.A röptető ezek szerint csak 10 napot van fent. Eközben szoktad a kijárójukat váltani, vagy így marad végig?
A röptető felrakása a már előzőekben leírt kijáró állásokkal az első leröptetés. kb. 3-4 nap múlva (amikor már az anyás résznek a röptetőn hátul nyitott kijárón ismét megnő a forgalom) ismét kijárókat váltok. Tulajdonképpen a családok többségénél ez már elegendő lett is volna az idén, ennek ellenére a röptető kiszedése előtt 1-2 nappal végeztünk még egy kijáró váltást (biztonságképpen).

2.A családok átnézésekor nem zavar, hogy pont feléd jár ki az alsó fiók népe?? Kvázi a kijárójukban állsz.
Nem zavar azon egyszerű oknál fogva, hogy ott minimális a forgalom, hiszen az anyás alsó fiók kijáró méhei lerepültek és utánna már elől közlekednek. A fő kijáró a mi módszerünknél egyébként is az elől nyitott fiókkijáró, ahol a gyűjtő méhek tömege közlekedik. A röptető kijáróinál persze mindíg van némi forgalom, de ez minimálisnak mondható, így nem is zavaró.

3.A felülre tett petés kerettel mi lesz? Neveltetsz belőle anyát? (Érdemes?)
Gyönyörű, hatalmas pótbölcsőket húznak, amelyeket legkorábban 6 legkésőbb 10 nap múlva - az idős bölcsők kelése előtt - el kell szedni. Mi az idén ezekkel készítettük a szaporítást. Persze kifogás lehet, hogy ezek mégiscsak pótbölcsők, de szerintem lehet javítani a minőségen. Ha a fias keret berakásakor pl. egy gyufaszál beszúrásával megjelölöd a petés részt és a későbbiekben majd csak az ott lévő bölcsőket használod fel, akkor jó minőségű, fiatal álcából nevelt anyákhoz juthatsz. Egyébként meg gondold csak el, ebben a méztéri részben rengeteg fiatal dajkakorú méh van a kikelt fiasból, ami a petés kereten húzott 30 db körüli bölcsőt bőven el tudja dajkálni. Szóval szerintem jó anyákhoz lehet jutni.

Köszi a részletes leírást!
Igen, emlékszem, hogy régebben is volt róla szó, de ennyire jól összeszedve nem hiszem.
Még pár dolog felmerült:
A röptető ezek szerint csak 10 napot van fent. Eközben szoktad a kijárójukat váltani, vagy így marad végig?
A családok átnézésekor nem zavar, hogy pont feléd jár ki az alsó fiók népe?? Kvázi a kijárójukban állsz.
A felülre tett petés kerettel mi lesz? Neveltetsz belőle anyát? (Érdemes?)
Az akác elején, amikor visszaegyesítesz, mi történik az anyával/anyákkal?
Építtetni teszel be közben műlépeket? (mert az anyás fiókba nem fér, max a röptető fölé közvetlenül. (gondolom én...)

Robz!
A kérdéseid végén kezdeném.
Először akác előtt kb. 1 hónappal héttel - nálunk szilva virágzáskor - leűzzük az anyát a legfelső fiókból, majd kb. 8-10 nap múlva ismételt leűzés a legalsó fiókra.
Az akác előtt 10 nappal történő röptető felrakáskor már csak a legalsó anyás részben van nyitott fias. A többi fiókban csak fedett van, ami repce elszedésére kikel.
A legfelső fiókba - a röptető berakásakor - 1 nyitott fias keretet teszünk. Ezt részben a szaporításhoz szükséges egyszerűsített bölcsőnevelés miatt, részben pedig a család munkakedve lanyhulásának elkerülése miatt tettük az idén.

A röptető nagy felületen rostaszövetes, hogy az anyatermék átadása lehetővé váljék a két rész között.

A méhek a röptetőnek köszönhetően a felette lévő fiókokba terelődnek. Mivel nekünk minden fiókon van kijáró, ezért legkésőbb a röptető berakásakor az addigi alsó fiókkijárót bezárom és a röptető feletti fiókon nyitok újat. Az idén azonban már napokkal korábban megtettük, hogy a röptető berakásának idejére a kijáró méhek jelentős része már a második fiókon nyitott kijáróra tájoljon át, ott közlekedjen.
A fiókkijáró azonban nem létfontosságú.
Csak alsó kijáróval rendelkező családnál is lehet röptetővel dolgozni.
A röptetőn lévő kijárók megnyitásának rendje első alkalommal, azaz a berakáskor: a kaptár hátsó felénél a röptető alján lévő kijárót nyitjuk ki (azaz ez lesz alsó fészekfiók új kijárója), egyidejűleg a kaptár elején az addig használt kijárót bezárjuk és a röptetőkeret felső peremén lévő kijárót nyitjuk meg.
A kijáró méhek így a most bezárt, megszokott kijáró helyett a röptetőn elöl nyitott kijárón csak a méztérbe tudnak bejutni.

Erről egyébként már korábban is írtam. Nem akartam visszautalni rá, mert lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan, így inkább ismét megpróbáltam leírni. Ha valami nem érthető kérdezz nyugodtan.

A röptetőkeretek rostaszövetesek, hogy érezze a felső banda az anyát?
Ha az anya maradt alul, miért nem oda tértek vissza a kirepülő méhek? (ott a szokott bejárójuk)
A felső fiókokban maradt még nyitott fias, vagy rendezted a lépeket, hogy ne legyen? (Miért nem bölcsőztek a felsőben, ahol anyátlanul voltak?)

Tibor!
Tény, hogy az öreganya otthagyása a családnál kockázatmentesebb megoldás, mint az anyacserés mézeltetés. Éppen ezért, az idei évben a családok többségénél mi a legalul lévő anyás fiókot röptetővel választottuk el a termelő résztől akác előtt kb. 10 nappal. Akác elején már kikerült a röptető, mert elképzelésünk szerint ezalatt az idő alatt lemond az anyás rész a rajzásról. Ez úgy tűnik működik, bár tény, hogy az idei év nem volt nagyon rajzós, így igazából nem lehet kipróbáltnak nevezni a módszert.

A családok másik részénél hasonló dologgal próbálkoztunk, mint amiről Te is írsz. Akác előtt az öreganyát otthagytuk pár fiassal, kiépített és műléppel a legalsó fiókban. A többi, jobbára fiatal fias jó részét elszedtük szaporításnak. Nekünk ez az idén nem jött be mert ennek ellenére elkezdtek bölcsőzni ezek a családok. Emellett ez jóval több munkával is jár, mint a röptetőkeret berakása.

Én továbbra is biztosabbnak látom röptetőkeretet használatát, de jövőre öcsém nyomására valószínűleg mégis megpróbálkozunk az anyacserés akáci mézeltetéssel is. Tény, hogy esetünkben a repce és az első-második akác kihasználása a fő cél. Erre viszont jó lehet az anyacserés mézeltetés is.

Elfelejtettem odairni hogy a rács alá is teszek valamit,csak hogy ne legyen fiasa akác végefelé kivenni.

Szerintem néhány napon belül kirágnák a lépet a méhek, hogy kiengedjék az anyát.

Nemtudom emlékszel é 2005-ben az anyátlan termelést nagyon kentük,én abbahagytam de most hogy olvasom cerena irását beindult az agyam mert ő az öreganyát hagyja a sorbanlévőnek az elvett fiókot pedig szétrakhatod(a párzás miatt).Innen már csak egy ugrás hogy a már kikeresett öreganyára rátegyünk egy rácsot páldául, na ezen még gondolkodni kell.

Tibor!
A télen közel 110 db röptetőt csináltunk mind a 4 oldalán 1-1 kijárózáróval, persze alul-felül. Nem szapora munka az tény, de azért nem volt veszélyes.
Erre most öcsém feldobta a témát, hogy jövőre anyaelvételes módszerrel dolgozzunk, amihez igazából meg nincs szükség a röptető keretre. Én azért úgy gondolom, hogy a családok egy részével maradunk a röptetőkeretes technológiánál.

Kedves Cerana!
Remélem nem feledkeztél meg rólam!
Üdv: Andor

Robi
Eddig kitartónak tartottam magamat de mostmár kezdem türelmemet vesziteni.600-db kijárót 45 fokos szögben beszabva egytengelyre felfűzve hát mit is mondjak ez a röptetőkeret az agyamra hat bárhogy csinálom nem haladok.

Csak ügyesen!

Én is jártam már így más témában. A megoldás: írd be word-be, vagy amit használsz szövegszerkesztőbe. Onnan csak ki kell dobni vágólapra és jöhet a fórumra.

Tegnap esete egy órán át írtam a részeletes technológiámat, de a rendszer kiléptetett közben, és elveszett az egész. Alkalomadtán pótlom.

Kedves Cerana!
Tahát elegendő elvennem 0,5-1 fiókot a fészekből, az anya marad a törzscsaládba (1 fiókon?). Hogyan kell rendezni a fészket? Legyen az anya a törzscsaládban 1 fiókra zárva minden beavatkozás nélkül, vagy tűzdeljem meg műléppel, vagy akár kiépített léppel? Ha egyfiókon marad az anya minden változtatás nélül, akkor nem akar majd ugyan úgy rajzani?

Szerintem sokkal egyszerűbb, ha akác előtt elveszel egy fél-egy fiók fiast, bölcsőt neki, majd egy hét múlva újabbat (a párzási-kelési veszteség miatt). Ez a törzscsaládnál a rajzásgátlás része, és keveset kell bíbelődni. Nem egészen értem, amit előbb írtál, de ha következő évben akarod egyéves anyával pótolni a 2-3 évest az nem rajzásgátlás, mert nekem már volt olyan, hogy az áprilisi kelésű anya júliusban menni akart. Az egyévesek meg talán a legrajzósabbak. Ha ugyanabban az évben akarod visszatenni az öreganyát, akkor inkább az időpont a lényeges: minél később (napforduló közelében) annál kevésbé van rajzásveszély, de azért, mert már legyengültek. Tehát fordítva viszont május végén- június elején cserélve a rajzásnak lesz nagyobb esélye. Ezt a technológiát vesd össze majd azzal, amit ez egyes fél Nb technológiák öszehasonlításához szándékozom írni.

Sajnos én a Békési kúton vagyok, de azért gyere!

Közben még valami eszembe jutott.
Az előbb leírtakból látszik, hogy ebben a "modellben" keletkeznek gyenge 1. éves anyás rajocskák - az állomány 2/3-a mértékében (ha vissza teszem az öreg anyát a helyére és elveszem a fiatal petézőt) A következő évben ezek az anyák -feltéve, hogy sikerül áttelelniük- már maximumon tudnak teljesíteni. Ha ezeket az anyákat tenném be az öreg anya helyére (ami ez esetben 2-3 évest jelent) az állomány 1/3-hoz, vagy akár feléhez, akkor csökkenhetne a hozamkiesés, de elmaradna a rajzás. nem?

Nagyon szépen köszönöm az észrevételezésket. Következő kérdésemet immár ezek fényében teszem fel. Mi történik akkor, ha a fiatal anyás törzscsaládtól elveszem a bepárzott fiatal anyát, és vissza teszem az öreget? (mondjuk az állomány 2/3-ánál) Megvalósul e az a cél, hogy a család nem rajzik meg, többlet akác hordásom lesz és normális vaddohány, repce, és megoldom vele az anyák 2-3 éves korban történő leváltását? Nyilván az így keletkezett fiatal anyás 1 fiókos rajocska csak etetés révén lesz esetleg értékesíthető, de mondjuk az esetleges anya veszteséget lehet vele pótolni.
előre is köszönöm! Andor
Bezinkutas! Én vésztői vagyok, majd átugrok hozzád tankolni!

Üdvözöllek földim én a szomszédos Bélmegyeren lakom!
Én is próbálkoztam valami hasonlóval tavaly.A feromonos technikát próbáltam ki kevés sikerrel, szerintem a feromon csak néhány napig tartja a bölcsőket . A régi fórumon alaposan ki voltak vesézve ezek a technológiák nekem az jött le akkor belőle, hogy kockázatos legalább annyiszor nem jön be mint ahányszor be jön.

A leírt módszered több repce és akácmézet eredményez,de a nyári méz biztosan kevesebb lesz.
Az első éves anyák igazán nyár vége felé petéznek többet,ez egy fajta kódolt biológiai örökség.
Szerintem jelenleg egy nagy állomány teljes 2 hetes petéző anya mentes állapotba helyezése nagy kockázat.
Gondolok itt a nosemára, a repce-és a napraforgó virágzás körüli méhpusztulásokra és a méhcsaládok megbomló korösszetételére.

Akácon az állományom egy részét zárom 1 fiókra,de már ezeknél is észrevehető a nyári mézmennyiség és a telelő népesség csökkenése.

Az én véleményem az, hogy a fiatal anyás törzscsalád nem jó, mert leamortizálja a népet. Én 100-as nagyságrendben csináltam azt, hogy akác elejére petéző anyát adtam a családnak, mégis a 3-4 kereten elvitt öreg anya (1 éves) júliusra négy fiókos lett, a négy-öt fiókos törzscsalád a fiatal anyával pedig kettőre zsugorodott. Azt gondoltam, hogy az idősebb méhek nem engedik petézni a fiatal anyát, de emellett arról is szó van, hogy a fiatal anya az első évben nem teljesít száz százalékosan. Tehát a bölcsőből kelt és a családnál bepárzott anyák sem voltak jobbak. Ennek a típusú technológiának számtalan változatát próbáltam már, de végleg letettem róla, pedig nagyon ideális lenne.

Szervusztok kedves Méhésztársak!
Ezúton szeretném kikérni véleményeteket (tapasztalat alapján) a bölcsős röpített rajos mézeltetésről. Hogy pontosan lássátok mire vagyok kíváncsi, kicsit részletezem a dolgot:
Átlagos években (itt a Dél-Alföldön) családjaim már a repce végén gyönyörű rajbölcsőkkel szoktak rendelkezni. -az idei év kivétel- A fekvő kaptáraimnál egy pergetés ilyenkor megoldja a rajzást. A rakodóknál pedig arra gondoltam, hogy ilyenkor repce közepén-végén (a repcén 2 fiókon szokott lenni a fészek az anyával együtt + 1 méztér, majd szűkítem egyre és lesz 2 mézkamra, amelyből az egyik koszorúméz mentes fészek-mézkamara az akácon) a 2 fiókon lévő fészket egy újabb anyarács behelyezésével megosztom,így az anyás fészekfiókot 3-4 nappal később gond nélkül megtalálom. Ez idáig tiszta sor. Ekkor az anyás fiókot mindenestől elveszem, esetleg átcsoportosítom hozzá a nyílt fias kereteket, és kicsit távolabb elhelyezem. A helyére pedig egy üres fiókot teszek a fészek fölé és a mézkamra alá. Úgy saccolom, hogy ez az anyátlan család a meglévő bölcsőkből (esetleg a java részét lerombolom és csak 2-3 szebb bölcsőt hagyok) nevel magának anyát, ami pont a nyírségi akác elején fogja kezdeni a párzást, és majd a hegyi akác vége fele fog kezdeni petézni. E mellett a népes, nyílt fiastól mentes család akár kétszer annyi mézet fog gyűjteni, mint e beavatkozás nélkül, valamint a rajzás is elmarad. HA.... és most jön a kérdés:
1. Mekkora az esélye, hogy elveszítem ezeket a fiatal anyákat a vándorlás során?
2. Mekkora az esélye annak, hogy a fiatal anya felmegy az anyarácson keresztül a méztérbe és esetleg ott ragad (megduzzad a potroha míg fent van) így nem tud kirepülni többé párosodni és sok terméketlen petét fog rakni, amiből csak here lesz?
3. A későbbi legelőkön: vaddohány (előtte lehetőleg mustár), napraforgón milyen következményei lesznek ennek a 2 hetes fiasítás mentes időszaknak?
4. Ha valósak a félelmeim, akkor mit kell változtatnom a módszeren?

Az idei év minden tekintetben rendhagyó volt. A fent leírt módszert 1 családon próbáltam ki, azzal a különbséggel, hogy csak a nyírségi akácon tudtam elvenni az anyát, mert csak ekkorra lettek bölcsők. A tapasztalatom az volt, hogy a hegyen kb 2-szer annyit hordtak, mint a többi "kontroll" család, az anya az alsó fiókon maradt, nem veszítettem el, és a mustáron kezdett petézni. - közbe remélem észre vettétek, hogy beavatkozásom legalább 2 de inkább 3 héttel később történt, mint azt fent leírtam- A napraforgón gyenge volt a család, keveset hordott, kb. felét, mint a többi, és az anya teljesítménye is elmaradt a várttól. Hozzá teszem, mind a két akácon kifogtam a dandárban 2-3 hideg, szeles napot, ami az anya párzásával is egybe eset, mustárról semmit nem hordtak, csak virágport, az élelmük csak épp hogy kibírta a napraforgóig. A öreg anyás család, tehát amit 1 fiókon elvettem, a napraforgón már hozta az átlagot. Gondolom azért, mert java részt (legalább 5 db) nyílt fias kerettel vettem el.
Nos a feltevések és tények megosztása után várom véleményeteket, tapasztalataitokat. Ha úgy érzi valamelyikőtök, hogy telefonon egyszerűbb lenne megbeszélni, vagy akár személyesen, szívesen megosztom vele elérhetőségeimet!
Üdvözlettel: Andor

Fapeter!
Jól gondolod, a röptetés csak hordáskor alkalmazható. Egyrészt azért, mert ekkor repülnek tömegesen a méhek és hát ezzel a módszerrel éppen a kijáró méhekkel dolgozunk. Másrészt hordásban a méhek nem foglalkoznak egymással (nincs anyaleölés, stb.).
Hogy mennyire lehet keverni a méheket?......hordásban teljesen, semmi gondot nem okoz ez a méheknek.
Persze a beteg családokat jobb ha nem cserélgetjük.

Mostanában olvasgattam erröl a röptetéses technológiáról...
mennyire lehet így keverni a családok méheit? )
pl.: egyesítéskor vagy kiegyenlítéskor...
gondolom, csak hordáskor alkalmazható, mikor a kijáró méhek nektárral térnek haza.
vagy?

Ez ugyan az mint a Snelgrow's keret.Csak egybe nekem szöktető is( középen van a műanyag szöktető) amit lezárok szöktetés idején.

A snelgrow keretnek a működését megértettem, de a föltett képen levő keretnek használatát nem értem meg. Hányszor ismételhetem a röptetést? Evel a modszerrel a mézürben menyi virágpor kerül?

Nem tudom hány családod van, de ha több akkor figyeld melyik az amelyik vadabb, és jelöld meg és ha tudod cseréld ki az anyát. Érdemes figyelni erre, mert pár év alatt az egész állomány képes "megfertőződni" és ha túlsúlyban vannak az ilyen családok akkor már csak párzott anyák vásárlásával és teljes állomány anyáinak cseréjével oldható meg a probléma.
Azt nem tartom járható útnak, hogy mindig teljesen beöltözve lehessen velük dolgozni, persze van kivétel amikor muszály és az egyébb körülmények olyanok, hogy alapból gorombák a méhek.

Általában a finom bánásmód megszelídíti őket, finoman kell kezelni, ne zúzd a keretkiemeléssel a méheket stb. kora délelőtt általában nyugodtabbak hordástalan időben is.. A másik megoldás, hogy húzz kesztyűt, nagyon sokan abban méhészkednek... én nem vagyis az oránkénti tíz csípést ha megkapom utána már felhúzom, addig nem...

Ehhez bizony hozzá kell szokni, a méhek szúrnak. Néha agresszívabbak néha pedíg mint a kezes bárányok. Örökletes is lehet a vadság. A vadabb családok általában jól hordanak csak nagyon rossz velük dolgozni. Befolyásoló tényező lehet még az időjárás és a hordás is.

Üdv. jani bátya

Szeretnék tanácsot kérni, nálam okosabbaktól, tapasztaltabbaktól.
Mostanában, nagyon úgy érzem, hogy vadabbak a méheim, ahol érnek csípnek, pedig már kimostam a méhészruhát, , hátha mézes, akkor is csíptek, nem voltam ízzadt, nem használtam spayt, dezodort, már kipróbáltam azt is, h bekenntem a kezemet ecettel akkor is. Mit ronthatok el??? Mi az ami nem tetszik nekik??

Robz!
Nem a fiókkijáró a lényeg! A röptető keret éppen a felröptetéshez szükséges.
Ha visszamész ebben a témában és megnézed balui által 2008.11.18-án feltett képet a röptetőkeretről akkor érthetőbb lesz a dolog. Én nagyon hasonló röptetőt használok, bár a kijárózáró némileg másként van megoldva és a rostaszövet jóval nagyobb.

Én ugyanitt a 2008.11.28-i hozzászólásomban írtam le részletesen, hogyan is zajlik a leröptetés (illetve hát ahogyan én alkalmazom ez felfelé, a méztérbe történő röptetést jelenti). Tulajdonképpen a röptető páros kijáróinak 4-5 naponkénti átváltásával lehet elérni azt, hogy a fészekre nyíló kijáróra betájolt méheket a méztérbe vezessük. Ugyanekkor új kijárót nyitunk a röptetőn az alsó fészekrésznek.
Nem bonyolult a dolog, ha az elvét megérted, onnan már gyerekjáték az egész.

Nálam a fiókkijárónak csak annyi szerepe van, hogy én már az anya lezárásakor a második fiókon nyitottam csak kijárót és az alsót bezártam. Azért tettem így, hogy mire a röptetőkeretet felrakom, addigra az összes kijáró méh már a 2. fiók kijárójára legyen betájolva, így azok zavartalanul közlekednek tovább is.

Üdv.