cerana
A reptető szerkezetét láttam de az nem jutott eszembe hogy egyszerűen költöztetem a kijárót.
Igy már értem..-köszönöm.

Bocs, hogy én válaszolok, majd Robi is gondolom leírja. A leröpítés csak úgy működik, hogy betájolnak a fiatal méhek. Ekkor a röpítőkeret alsó kijáróját zárja, majd a felsőt, ami a méztérbe vezet: nyitja: itt csak egy-két centi különbség van. Vagyis a méztérbe járnak a régiek a fiókkijárón, az újak pedig a repítőkijárón is.Hátul a fészeknek a repítőkereten új kijárót nyit. Ezt lehet tovább vinni az oldalsó kijárókra, ha van.
Nézd meg a leröpítőkeret szerkezetét ebben a topicban a 3/4-oldalon (második oldal a kezdetektől Nov.18.).

Robi
Légyszi magyarázd el nekem egész konkrétan hogy csinálod a leröpitést?
A legalsó anyás fiókra rá teszed a röptetőkeretet akác előtt és a dolgatlan dajkaméheket méztérre röpteted, de hogy? Kinyitod a röptető alul lévő kijáróját és a felülre tájolt méhek kirepülve nemtudnak a fészekre visszajutni,ez rendben.Továbbiakban a még kelő tájolatlan dajkaméheket hogy repited a méztérre?Mert ha kiveszed a röptetőt a kelő méhek a felső kijáróra tájolnak majd visszarakod a röptetőt a felső kijáróra tájolt méhek fognak újjólag lerepülni.Az irásotokból én azt értem hogy 2-3 hétig benttartjátok a röptetőt és nem rakosgatjátok be - ki, igy viszont én vagy nem tudok vagy nem értek valamit.

Laciméhész!
Olvastam a fekvőkaptáras témánál a módszereded és nekem is szimpatikus. Én is már rég óta gondolkodtam azon, hogyan oldható meg a rajzás az akác előtti anyacserével. A fekvőben az a jó, hogy ha keretekkel kell dolgozni, az sokkal egyszerűbben megy, mint a rakodóban. Lényegében mindegyik fészekrész kéznél van, mindegyik kezelhető a másik zavarása nélkül.
Az általad laírt módszert persze rakodóban is meg lehet oldani (az idén én is dolgoztam ezzel pár családdal), de itt problémásabb a két elválasztott fészekrész kezelése, bár megfelelően időzített technológiával azért lehetséges és jól is működik.

Igen, valóban 5 héttel előre jelzi a teendőket, csak így van időm mindenre. De kell is ennyi idő, mert így aztán amikorra repülnek az új herék akkorra már a megosztást is megcsinálom. Akácra nagyon valószínű, hogy két petéző anyám is van a kaptárban. Egy új anya ami még nem sok keretet "piszkít" be, és mellette van a sok kijáró méh, tehát van bőven pergethető keret, a másik oldalon az öreg anya kevés kijáró méhvel, de sok dajkával, kikelő fedett fiasításokkal. Tehát az öreg anya mellől kevés akácmézre, de több fias lépre számítok. Ennek az oldalnak van aztán jó hordási készsége júliusban. Napraforgó után szoktam eldönteni, hogy hány család megy a télnek, tehát hány családot egyesítek.

Fejesméhészet!
Érdekes, amit a zárkázott anyával kapcsolatos tapasztalataidról írtál. Mindenesetre az biztos, hogy siker annak is köszönhető, hogy jó megbővítetted a családokat és hogy jó hordású év is volt.
Kevésbé kedvező időjárás esetén a családok meg is rajozhattak volna, annak ellenére, hogy csak váltó, vagy pótbölcsőket húztak. Mindenesetre az eseted jól mutatja azt, hogy a fiasítással nem rendelkező család hatalmas eredményt tud produkálni, hiszen méhei jó része kijáróvá válik. Azaz van értelme azzal foglalkozni, hogy technológia szinten hasonló állapot kialakításával dolgozzunk.
Lényegében és is a röptető keret alatt egy hasonló, de fióknyi méretű "zárkában" tartanám az anyát, ahonnan a dajkák jó részét elvéve, csökkenne a petézés üteme.

Persze mint minden módszernek ennek is van hátránya, ez is visszaüthet, pl. ha túl sokáig korlátozva van az anya a fiasításban.
Nehéz megtalálni azt a középutat, ami azt eredményezi, hogy ne legyen rajzás, növekedjen a pergethető méz mennyisége és ugyanakkor a család se essen össze akácok után.

Ezt persze mindenkinek a saját lehetőségei döntik el, mert - ahogyan írtad - egy állóméhészkedést folytató 1 akácos méhésznek nem feltétlenül fontos, hogy egy hordástalan vidéken júniusközepén is bombázó népességű családjai legyenek.

Én a vázolt módszerrel egy olyan köztes állapotot szeretnék elérni, amikor is a fiasítás korlátozása csak olyan mértékű, hogy a rajzás elmaradjon és remélhetőleg nőjön a gyüjtő méhek száma, ugyanakkor a korlátozás pár hét után történő megszüntetésével újra biztosítva legyen az anya intenzív petézése és így minél kisebb mértékű legyen a nyári népességcsökkenés.

Bocs, hogy most nem sok gyakorlati dologról írtam. Inkább azt akartam megfogalmazni, hogy csak egy rövid időre szóló, mérsékelt korlátozásról lenne szó.

Hát iránymutatónak jó lehet és mivel a herelép építés és bepetézése még egy eléggé korai időpontban kezdődik, akkor még valóban hatékony lehet bármilyen rajzásgátló beavatkozás. Az idén sok családnál pl. már akác előtt 5 héttel volt bepetézett heresejt, pedig ekkor még nem kell rajzásgátló beavatkozást végezni.

Én inkább a legerősebb családoknál megjelenő bölcsőalapok építését figyelem.

Szia Cerena!
Mint írtam ez közvetlen akác előtt volt és 5 félNB fiókon voltak a családok.Gondolom a fészek túl messze volt az anyától és érezték a hiányát ezért neveltek újakat.Ezt én úgy gondoltam mint egy csendesváltást mert ahol neveltek anyát ott az új anya petézése után már az öreget nem etették.Ahol nem neveltek anyát ezek az egy évesek voltak ott mikor kiengedtem a zárkából utánna leváltották.Azt hozzákell tennem hogy ez egy jó hordású év volt és ennek tudom be a rajzás elmaradását mert helyük az lett amikor felraktam a száraz fiókokat és a hordás hevében nem gondolkodtak a rajzáson.

Azt írod, hogy új anya lett ezeknél a családoknál. Tehát bölcsőt neveltek a zárkázás ellenére, viszont keléskor nem rajzottak meg ?

Szerintem nagyon jók az elképzeléseid. Ha van különbség közöttünk, akkor az abból adódik, hogy más kialakításúak a kaptárjaid (kijárók minden fiókon). De a végső megoldást a méhek fogják megmondani, nekünk csak jól kell értemezni.

Szia Robi!
A 90-es évek közepén volt egy olyan évem mikor intenzív mézfelvásárlást folytattam és nagyon megcsúsztam a családok felkészítésével akácra.Kb 10 nap lehetett akácig a családok nagyon erősek voltak nem volt időm velük foglalkozni csak felraktam a méztereket és 2 nap múlva minden családnál megkerestem az anyát amit zárkáztam és feldobtam a menekülőtérbe. Annyi mézem soha nem volt mint abban az évben 75kg ment a mérleg és a családok 90 százalékánál pörgetés után petézö új anya volt.Igaz ezt a módszert azóta sem próbáltam.Az egyik öreg ismerősömnél láttam évekkel ezelőtt hogy a fekvőiben akác előtt az anyát hajcsavaróba zárta és a kijáróba függesztette.Ezeket a módszereket állóméhészetben lehet csinálni de aki vándorol annak nem ajánlott mert egy generáció kiesik és a következő legelőn hiányzik a gyűjtő méh.Állóba jó mert a hordástalan időben nem kell a sok "dologtalan"bogarat etetni.

Én az Örösi könyvéből tanultam méhészkedni. Figyelem, hogy mikor kezdenek az etetőkeret alá herelépet építeni. Ekkor ütemezem a munkákat. Ezt tekintem a rajzásra készülés jelének és ez esetben nem kések el semmiről.

Cerana!
Már többször beszélgettünk erről a témáról és hozzád hasonlóan én is inkább az új anyával való ellátás híve voltam. Még mindíg látok lehetőséget abban is, de ma már úgy tartom, hogy ebben sok a kockázat.
Valójában én is inkább még a rajzásra készülés előtti fészek leröptetésben és az öreganya otthagyásában látom a megoldást.

Mindezt azonban úgy szeretném megvalósítani, hogy teljes keretátrendezést ne kelljen csinálni, mert az piszok nagy meló. Az általam leírt módszer egy köztes megoldás. A Janovicsé jobb mert az összes, családnál maradó dajka leröptetéssel dajkává válik, viszont ott is alapos keretátrendezést kell végezni és gondolom a fias elvétele miatt a későbbiekben valamiféle visszaegyesítést is kell végezni (bár ezt CsZoltán nem említette).

Nálam a 2. fészek ott marad a röptető felett, abból akác elejére kel sok fiatal méh. Nem tudom, hogy ezek - ebben a már méztérré alakult részben - mennyi idő alatt válnak kijáró méhekké. Tamaskó elmélete alapján csak a leröptetés "alakítja át" kijáró méhekké a dajkákat. Szerintem a fiasmentes állapot is valami hasonlót okoz, bár kérdés, hogy mennyi idő alatt.
Mindenesetre a röptető kiszedésekor az alsó anyás fiókra egy teli műlépes fiók kerülne, hogy az esetlegesen még meglévő sok fiatal, kijáróvá még nem vált méhnek munkát adjak.
Ezenkívül még repce alatt pár keret fiast elszednék a pároztatók részére, ezzel is gyöngítve a fiast.
Abban bízom, hogy a fészek 14-20 napos leröptetése alatt a rajzást okozó dajkaméh-felesleg nagy része munkába áll, a maradéknak meg a műléppel elegendő munkát adok.

Az idén ez működött, bár a tesztelt családok nem voltak túl erősek.
Ezeknél csak akác elejére alakult ki a legalsó anyás fiókon egy ideális képet mutató fészek: a két szélső lép között 7 táblás fias keret volt (9 keretesek a kaptáraink). Ezekre a családokra így akác legelején került fel a röptető keret és az akác pörgetése után került ki onnan.
Szóval ezt tesztelni kell erős családokkal is. Ezek esetében én akác előtt kb. 2 héttel tervezem berakni a röptetőkeretet, mert kb. 1 héttel akác előtt szokott megkezdődni az intenzív rajzásra készülődés a legerősebb családoknál.

Amelyik család már ekkor bölcsőzik, ott viszont az anya elvételével fogom megoldani a rajzásgátlást. Tehát véleményem szerint két fogást kell alkalmazni.

Mindenesetre szóljatok, hogy miben rossz az elképzelésem, nehogy nagyot buktázzak jövöre valamin, amit rosszul tudok!

Én is több éve hasonló módszerrel mézeltetek. Alapvetően két fő irányelvet követtem. Az első a rajzásgátlás minél hatékonyabb megoldása. Ez a törzscsalád új anyával való ellátása, és az öreganyás rész szapororulatként való felhasználása. A második ennek fordítottja : szaporulat új anyával, öreganya a törzscsaládnál marad : ez a röpítőkeretes megoldás. A tapasztalat ez utóbbi megoldást mutatja a helyesebb iránynak, annak ellenére, hogy a törzscsaládnál az eredeti feltételek visszaállítása ismét rajzásveszélyes állapotot idéz elő. Ezt úgy lehet a legjobban kivédeni, hogy a család véletlenül se szoruljon meg: már április elejétől kezdve mindig a fias mennyiségének duplája legyen a kaptártérfogat. Akkor is le kell röpíteni, ha nincs bölcső. Ebben az esetben a nagy hordás úgy elveszi a kedvüket a rajzástól, hogy jún.-vége júl. elején sem akarnak rajzani. Bombaerős nyári termelő családok lehetnek így. Ha azonban a leröpítésre akkor kerül a sor, amikor már akár nyitott-akár zárt fiasú bölcsőjük van, akkor akác után mindenképpen rajzani akarnak. Az ilyen család anyját, ha máj. 15-én négy félkeret fias kerettel félreraktam, akkor júliusban rajzott, ha a törzscsaládnál hagytam, akkor mindig fedés előtti bölcsőjük volt a többkilós hordások ellenére.
A méz és méhproduktum nagysága az utóbbi módszerrel nagyobb, ahogy fejesméhészet és Janovics példája is igazolja.
A szépséghibája a megfigyeléseimnek az, hogy egy-egy módszert használtam egy adott évben, így nem volt valóságos kontroll. Vagyis a júniusi nem rajzás oka lehetett a technológiától esetleg független tényező hatása. Tehát ebből a szempontból még érhetnek meglepetések.

Zoltán!
Néhány családdal én is ugyanezt próbáltam ki, mint amit Te is csináltál.
Alapvetően én azonban úgy gondolom, hogy ezt akác előtt kb. 2 héttel érdemes elvégezni, mert repce elszedésekor az öreganyás fészket félrerakom és azzal már a továbbiakban nem kell foglalkoznom akác alatt. A másik lényeges dolog, hogy akác elejére már új anya van.

A komplett fészek ment a röptető főlé. Legalulra egy új műlépes fiók került 1-2 fias kerettel és egy - a család által húzott - rajbölcsővel. Én 2-3 alkalommal röptettem le kb. 3-5 naponként.

Kétféle módon próbálkoztam. Az egyszerűbb az volt, hogy a 2 félfiókos fészek eggyütt került fel a röptetőre, majd repce végén új helyre. Ez szerintem nem ideális megoldás, mert erősen meggyengül akác végére a törzscsalád.
Dolgoztam úgy is, hogy akác előtt kb. 3 héttel 1 fiókra űztem le az anyát és csak ez az egy fiókos fészek került leröptetésre és elvételre. Ez a család sokkal jobb volt akác után is.

Alapvetően azonban ezzel az újanyás módszerrel több gond is van. Az egyik a párzási veszteség miatti anyaveszteség. A másik a nagyarányú fiaselvétel miatti gyengülés.
Mindegyik probléma kezelhető, de ez plusz kockázatot és munkákat ad, pont akkor amikor egyébként is sok a munka.Ezekre sajnos még nem tudtam egyszerű megoldást kigondolni.

Illetve egyet már kigondoltam és az idén - hacsak pár családdal is, de - kipróbáltam. A lényege, hogy az öreganyát ott hagyom (lehet, hogy Janovics is ezt látta kockázatmentesebbnek?).

Röviden:
Akác előtt 3 héttel a legalsóra zárnám az anyát ráccsal és a 2. fiókon nyitnék kijárót. Kb. 8-10 nap múlva - még a rajzási láz megindulása előtt - a legalsó öreganyás fészekre röptető kerülne és a méztérre röptetném fel a fészek méheit. A fészek kb. jó 2 hétig maradna a röptető alatt - amíg a dajkák száma megcsappan.
Ezt követően, kb. az első akác elején, vagy vége felékikerül a röptető és anyarács kerül vissza.

Persze ez is egy "zanzásított" leírás. Több apró dolog van, amit nem fejtettem ki. Pl. fontos részlet az, hogy a röptető keret nagy felületen van egy rétegű rostaszövettel ellátva. Így a fészek és a méztér méhei egymással érintkezhetnek az anyaterméket átadhatják. Így a méztéri méhek sem lesznek anyátlanok. Lényegében ez az állapot olyan lehet, mintha zárkáznám az anyát.
Furcsa megoldásnak tűnhet az is hogy a fészek nem a család tetejére kerül leröptetésre. Mindenesetre az idén ez a szisztéma nálam működött. Igaz csak 2 családnál dolgoztam ezzel, ezért szeretném jövőre több családdal kipróbálni.

Szia Robi!
Mint irtam nekem hunorom van és ahhoz próbáltam kialakítani, és annyit változtattam a technológián, hogy az alsó fiókba miután röptetőkeretre tettem a fészket az anyával együtt kelő bölcsőket adtam a 3 fias kerethez. A 2. méheü-i füzetek és Dr. Hegedűs D. is ajánlotta ezt mert mikor vége az akácnak és kipörgettem van egy lehetőségem az atkákat lefüstölni úgy, hogy nincs a családoknál fiasítás. Az észrevételem az volt, de mivel csak az idén csináltam először nincs nagy tapasztalatom, hogy a rajzást sikerült elkerülni és tényleg gyorsan teli vágják a méztereket (2x10hunor) pedig felénk az idén elég gyenge volt az akác.A leröptetett résznél azt vettem észre és néhánynál ki is próbáltam, hogy be kell tenni az etetőt mert olyan mértékű a kijáró nép elvesztése, hogy a nyitott fiasítást leszívják és kidobálják mert ha méz maradt is egy pici a szélső keretekben, de víz az hiányzik. Az is lehet, hogy én nagyon leröptettem őket 2 naponta és 3 szor egymásután utánna vittem el a fiókokat és csináltam belőlük szaporítást ez volt a negyedik leröptetés. Ezért jövőre már úgy készülök, hogy a 3. napon váltok kijárót és csak kétszer és mindhez beteszem az etetőt. (Majd este etetek nehogy meglássa valaki, hogy akácon hordom ki a szirupot ) Jó volna azt a fiasítást megmenteni, de az tuti, hogy a bőlcsőket is lerágták. De ez még csak terv egy év még nem sok lehetőséget adott a próbákra és az idén nem voltam én sem repcén. Azt is ki kellene találni hogyan lehetne ezt úgy megcsinálni hogy a repcét is kihasználjam de mégis akácon röptessek hiszen az az értékesebb méz és közben haza is kell szállítani a méheket. Remélem segítettem egy kicsit.

Zoltán, köszi a leírást!
Így első olvasatra úgy látom az elvek, sőt a fogások is hasonlóak ahhoz, amiről mi is beszélgettünk itt (meg korábban az OMME fórumon is). Az a két óra előadás meg gondolom még azokról a részletekről szólt, amelyeken a siker múlik. Janovics kollega nem hiába kezdte a MÉHÉSZET-ben megjelent cikksorozatot Tamaskó írásainak ismertetésével, mert azokon keresztül elég jól megérthető a leröptetés rajzásgátló hatása.

No és majd elfelejtettem megkérdezni: azt írtad próbáltad Te is megcsinálni. Milyen eredménnyel jártál?
Üdv.:

Sziasztok!
Mint írtam én hallgattam előadását és próbáltam megcsinálni a módszerét ami nálam nem lehet síma másolás mert nekem nem félkeretes az állományom. Ahogy ő mondta 2007-ben: akác előtt(amikor még nem indul be a rajzásiláz) átrendezi az állományt alsó fiókban marad az anya 2-3 fias kereten (nincs itt a jegyzetem pontosan nem emlékszem a keretszámokra) műlép stb. A többi fias keret megy a 2. fiókba a fölös fiasokkal erősíti a gyengébbeket. Akác első napjaiban a fészekre ad két üres fiókot a harmadik (mézes) fiók megy pörgetésre és a volt 2. fias fiókot teszi legfelülre röptetőkeretre vagy fóliára és nyit nekik kijárót a kijáró méhek mennek vissza az alsó kijáróra így fent szükségből a dajkakorú méhek kijáróméhek lesznek és ebben látta a lényeget mert a munkanélküli dajkák miatt indul be a rajzás. Majd a 3-4. napon ezeket a fiókokat összeszedi és a méhes mellett szaporításra használja fel őket. Azért nem viszi el, hogy a gyűjtővé vált dajkák az eredeti helyükre mennek vissza és a dandárt már oda hordják. Zanzásítva ennyi ,de ezt már ti is leírtátok és a több mint két órás előadást nem tudom párszóban elmondani.

Zoltán!
Akkor hát Te mégis csak többet tudsz nálunk Janovics módszeréről!
A röptetéses módszerének lényegét el tudnád magyarázni? Engem leginkább az érdekel, hogyan oldja meg, használ-e valamilyen eszközt hozzá, vagy egyáltalán milyen fogással valósul meg ez az ön- ráröptetés?

CsZoltán
Már ez is valami de akkor akác I-en kell tisztitózni.
Esetleg valami még nem jut eszedbe?

Nabis Köszi a kiigazítást, így korrekt!
Nekem sikerült meghallgatnom Janovics előadását ami nem rövid és azt tudom hozzá tenni az előttem szólókhoz,hogy ő is úgy végzi a visszaröpteséses technológiát nagy állománynál, hogy kihagyja a repcét és inkább akácra gyúr.

Robi
Hogy felhivom abban biztos lehetsz én Zoltán Bélabácsival is beszéltem úgy tizezerért.Régebben idősebb méhész bácsihoz bementem,- gyorsan lecsukta az NB kaptártetőt ráült és azt mondta ,..na fiam beszélgessünk.De ha egy Cserényi doktor urat vagy Csányi nagymestert ismeretlenül felhivsz válaszolni fog.Szerintem csak inteligencia kérdése az egész,ha tájékoztatom őt hogy ezen a fórumon többünket is nagyon érdekelne a módszere szerintem leirja,ha nem akkor Robi kénytelenek leszünk kitalálni.

H Tibor

Hát igen, az lenne az igazi!
Ő - ha jól tudom - egy évtizede kezdte a módszerének kialakítását. Rengeteg tapasztalata lehet olyan részletkérdések tisztázásában is, amikről még a jelenlegi szakirodalomban sem lehet olvasni.

Én tavaly télen már felhívtam. Korábban is beszéltem már vele néhányszor, mert az általa forgalmazott hajszárítós atkaírtóval dolgozom. Nem igazán mondott részleteket, pedig igazából nem konkrét leírást kértem tőle, hanem csak az elvet, azt a fogást amivel az ön-ráröptetést megvalósítja.
Azt mondta, hogy nem lehet telefonon röviden elmagyarázni, mert akkor valószínűleg csak kudarc lenne az eredménye és csak őt szidnám. Végül is van benne valami.....nem is hibáztatom azért, hogy nem mondta el.
Már akkor említette, lehetséges, hogy majd ír egy cikksorozatot a módszerével kapcsolatban, amit végül is el kezdett, de úgy tűnik sajnos félbemaradt.

Azért megpróbálhatod felhívni, talán elmondja, hogy a cikksorozatot folytatni fogja-e.

Remélem Janovics is olvassa és tud tanácsot adni.


(szerkesztette a moderátor)

Robi
Nagyon sokat segit ugyanis erre az irásra emlékeztem halványan. Janovicstól és déli szomszédainktól lehet ilyeneket olvasni . Mi történne ha felhivnám és egyszerűen megkérdezném hogy működik az ő módszere.Zander méreten azok a családok nem szorultak meg mejnél a fészekbe mézes-virágporos egy nyitott fias anyával egy üres keret egy öreg fias majd műlépek ebben a sorrendben.A nyitott vagy allig zárt fiasból sok idő mulva lesz hordóbogár és ez a cél,a műlépet is akác végére épiti ki. A fészek fiók hátraforditásánál ki kellene venni az öreg fiasokat helyébe műlépet tenni,lehet hogy megérne egy próbát.De a zárt fiasokat nem teheted a méztéribe mert ha talál rajta egy nyitottat bölcsőt huz ez a baj a Tisza álltal leirtal is hiába könnyitette ki a fészket a méztér zsúfolt lesz.Valahogy azt kell megoldani hogy a méztérbe felkerülő fiasok 8-9 napig ne legyenek anyaközelbe.


H Tibor

(szerkesztette a moderátor)

Tibor!
A 2005.évben indult régi méhészeti fórumról, illetve azt követően az OMM-s fórumról is folyamatosan kigyűjtögettem a számomra érdekes hozzászólásokat. Már közel 60-70 oldalnyi anyag jött össze.
He eszembe jut valami, amit meg szeretnék nézni, egyszerűen csak előveszem a kinyomtatott változatát.
Szerencsére a mostani leírt elképzelésedhez hasonló módszer leírását is megtaláltam.
Még Tisza írta le a 2006.évben az alábbi módszert. Bár nem láttam itt regisztrálva Őt, szerintem nem haragudna azért, hogy most idézem:



Én egyébként úgy gondoltam, hogy ez a módszer nálunk (legalábbis itt délen) nem alkalmazható, hiszen akác elejégi a felső fiókba zárt anya biztosan megszorulna a bekerülő repceméz miatt. Tisza arról is írt, hogy azon a vidkéken ahol az említett méhész dolgozott ezzel a módszerrel nem volt repce.

Végül is nekem is ez adta meg az alapötletet, hogy valami hasonló technológiát próbáljak ki Nálam pl. alul marad a fészek és röptető kerettel reptetek felülre, a méztérre).
Remélem neked is segít valamennyire az idézett hozzászólás.

Ja és még valami:
Egyetértek veled abban, hogy még repce alatt kell beavatkozni, sőt szerintem még akkor amikor nem előrehaladott a rajzásra készülődés. Nálam pl. a leröptető keret akác előtt 12-14 nappal kerülne be a családokhoz. Ekkorra a gyűjtő népesség méhek és fiasítás formájában már rendelkezésre áll, de a családok túlnyomó része még nem legfeljebb a rajzásra készülődés elején van. Ha ilyenkor avatkozunk be a rajzás megelőzhető.

Te is írsz arról, hogy amíg fias van a fészekbe addig rajzik a család. Erre valóban nagy az esély, ha már közvetlenül rajzás előtt álló családnál avatkozunk be. Az előrehaladott állapotban lévő rajzási lázat, már sokszor a fias nagy részének elvétele sem akadályozza meg (legfeljebb az anya elvétele), az anyával ott hagyott 1-2 fias keretre is bölcsőt húznak.
Ha azonban a beavatkozás (a termelő résztől történő fias elvétel még a rajzásra készülődés legelején megtörténik akkor valóban lemond a család a rajzásról.

Azért kíváncsi lennék fejesméhészet véleményére is, neki mi a tapasztalata.

Szia Robi
balui közreműködésével mostmár értem miről beszéltél(köszönöm).A fejesmeheszet teknikáját ismerem 150-családig jó de Csányi 2000-családjára már nem annyira
Azt mondja amig fias van a fészekbe megrajzik pedid neki 14-fő méhész szakeber áll egyidőben rendelkezésére,viszont a langsztron kaptáron szerintem csak az aljdeszkán van kijáró ha jól emlékjszem.
Én északi méhész vagyo k a véleményem az hogy repcén kell drasztikusan beavatkozni ,mindnyájan tudjuk hogy a sárga virág és a bejövő méz plusz hozzáadva a család tavaszi fejlődési ősztönét igy ősszeadva elég ütős ok a rajzásra.Ezen a ponton kell keményen beavatkozni, Zander méreten méhészkedem(eddig még nem sikerült megállapitani hogy ez előny vagy hátrány) azt gondolom ha repcére vándorláskor úgy érkezek meg hogy a harmadik fiókon nyitok kijárót(alatta anyarács) majd ha úgy látom hogy kezd zsúfolódni a fészek egyszerűen aljdeszkára teszem és ha kell fiast is kiveszek.Ugy látom a fiasokba bele kell nyúlni, a fészekben repcén 3-fias lehet ami 2-ik akácra lesz zsufolt.Az idén azt hibáztam hogy a méztérbe rakott fiasokra bölcsőt húztak itt kell valamit kitalálni.Az elnéptelenedés nálunk első akácon 450-családnál keményen jelentkezett úgy eltünt a bogár mint az aranyóra, szerintem repcéből valamilyen szerzemény.Ha a repcét és napraforgót ki
tudnánk hagyni semmi gondunk nem lenne.

Hizsnyai Tibor
Salgótarján

Szia Robi !
A tavaszi átvizsgáláskor háromféle besorolást adok a családoknak,gyenge , közepes ,erős.Az erőseket figyelem a többiekkel repcéig nem nagyon foglalkozok.Repcén a gyengéktől az összes fiasítást elveszem az marad amelyiken az anya van.Ezzel a fiasítással a közepeseket erősítem amik a repce végére szintén erősek lesznek és így közel egy időben tudom az akácra rendezni a családokat.Régebben a gyengékre röptettem rá az erőseket de rájöttem nem érdemes mert annak oka van hogy ugyanolyan körülmények mellett azok gyengék maradtak.A nyár közepén mikor már látom hogy a leröptetett családoknál az új anyák hogyan petéznek akkor ezeket a gyenge családokat felszámolom és a fiasításukat szétosztom.Most könnyen beszélek mert ezt a jelenlegi 70-80 családdal könnyen megcsinálom,de régebben mikor sok volt akkor nem tudtam én sem időben mindent megcsinálni.Pláne úgy hogy a pergetésen kívül mindent egyedűl csinálok.Őszre megpróbálom lehetőleg egyforma erősségüre kiegyenlíteni a családokat ,ezt a gyengébbek felszámolásával oldom meg.

Nekem sajnos nincs képem a saját röptetőmről, de a balui által felrakott képen lévő jobb is mint az általam készített.
Az én próbadarabjaim bonyolultabbak, mert a kijáróváltás ki-be rakható záróléccel történik.
Az elmúlt időszakban találtam rá azokra a külföldi leírásokra, amelyek már a képen látható megoldást is ábrázolják (többek közt ezt is megtaláltam és nagyjából le is fordítottam).
Amiket az idén télen készítünk, azok már ilyenek lesznek.
A neten is még lehet találni még hasonló képeket sőt komplett leírásokat is, ha rákeresel a "Snelgrove board" kulcsszavakra. Őrösi könyvében is van róla szó.

Az eredeti leírások szerint egyébként csak egy viszonylag kis ablak volt az elválasztó deszka közepén vágva, amit mindkét oldalról rostaszövettel fedtek, hogy a méhek ne is érintkezzenek egymással.
Az általam elkészített annyiban változott, hogy a lehető legnagyobbra növeltem a rostaszövet felületét és csak az egyik oldalról fedtem be vele a nyitott részt.
Az általam kigondolt módszer szerint többek közt az is cél, hogy az anyátlan méztéri rész is érezze az alatta lévő leröptetett fiókban lévő anyát. Az anyatermék átadása nem elsősorban "szag" útján történik, hanem a méhek érintkezése lévén. Ezért kell csak egy rétegű rostaszövet, mert így a két rész méhei azon keresztül érintkezhetnek.

Persze vannak kétségek még bennem a módszerrel kapcsolatban.
Azt hiszem Tisza említette még az OMME-s fórumon, hogy úgy vette észre a méhek munkakedve rosszabb volt, ha otthagyta rostaszövettel elválasztva a fészket, mint amikor teljesen elvette. Bár Ő sem mondta ezt biztosra.
Az idén ezt én nem így tapasztaltam, de persze nem vagyok teljesen meggyőződve erről, mert nem tudtam igazából összehasonnlítani az eredményeket, illetve hát pár család eredménye nem lehet mérvadó.
Ha minden igaz jövőre kb. 30 családdal már röptetővel dolgozunk, akkor "kiderül az igazság".

Ez egy fajtája
http://www.dave-cushman.net/bee/snelgroveboard.html

Robi
Egész pontosan milyen a te röptetőkereted? öregségemre szégyenletesnek tűnik de lehethogy én ilyet még nem is láttam.

Tibor!
Jól kipróbált röptetős módszerem még nekem sincs. Tavaly akartam hasonló módon dolgozni, de akkor közbejött a balesetem és csak féleredmények születtek. Az idén meg csak néhány családnál alkalmaztuk, abból meg nagy következtetést nem lehet levonni.

Hogy azért konkrétumokat is mondjak, néhány tapasztalatomat leírom:
-Nyitott fiasra bölcsőt húz a család még rostaszövetes elválasztás esetén is. Véleményem szerint egyébként érzik az anyát, a rostaszöveten keresztül a fészekből az anyatermék átjuthat a méztérbe, de valószínűleg nem olyan mennyiségben, mint egy egységes családnál, ezért bölcsőznek, ha van nyitott fias.
Alapvetően én arra törekedtem, hogy a rostaszövet, vagy röptető berakásakor az anya már legalább 8-9 napja egy fiókon legyen. Így az anyás fiókon kívül máshol már nincs nyitott fias.
-A családok egy részénél kipróbáltam azt, hogy amikor megjelentek a bölcsők az egy fiókos fészket hátrafordítottam (hátrafelé nézett a kijáróra), az anyarács helyére a rostaszövetes keretet tettem és a felette lévő már kelő fiasos fiókon nyitottam elől is kijárót. Ezzel lényegében leröptettem a fészket, a bölcsőket kb. 1 hét alatt lerombolták a fészekben.
A gond ezzel a módszerrel az, hogy az anyás fészek is tele van fiassal és az abból kelő méhek miatt rövid időn belül ismét zsúfolttá válhat a fészek, illetve az elvesztett kijáró méhek helyébe lépő anyás részben lévő dajkák erre a hátsó kijáróra tájolnak és 4-5 nap múlva már a fészekbe kezdenek gyűjteni. Mindkét dolog ismételt rajzásra készülődést okozhat.
-Kedvező tapasztalatom van a röptető keret használatával.
Lényegében az előzőek szerinti a módszer, de a rostaszövetes keret helyett leröptető keretet raktam az alsó fiókra. Ezzel kb. 5-7 nap elteltével, mikor már láttam, hogy sok méh közlekedik a fészekre nyitott kijárón, akkor a röptetőn kijárókat váltottam és ezzel ismételten felröptettem a méztérre a méheket.
A röptető keret alkalmazásával kapcsolatban (de valamennyi röptetésese módszernél is) alapvető, hogy hordás alatt történjen, különben nem hoz megfelelő eredményt.
Érdekes, hogy egész tavasz alatt gyenge családként szerepelt a feljegyzéseimben ez a röptető keretes család és mégis a repcés, de méginkább akác eredménye a legjobbak között volt. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy nálunk a tavsszal akác előtt volt egy hirtelen elnéptelenedés a teljes állománynál, tehát azért ezt az eredményt is kritikusan kell fogadni.
-Pár családnál azt is kipróbáltam, hogy a két fészket a család tetejére tettem, amikor bölcsőt húzott és alá került a röptető keret. Legalulra műlépes fiókot kapott egy anyabölcsős kerettel, ráccsal lezárva, rajta a mézterek. Repce pörgetése előtt a fészket új helyre tettem. Lényegében ez is működött. Kevésa munkával járt, a rajzás elmaradt, összességében a két családrész több mézet adott, mintha egyben hagytam volna.
Azonban ez a módszert így alkalmazva szerintem mégsem hatékony. Ha vándorlás van, egy családnak kell bombázónak lenni és meghordani amit lehet, nem pedig két részre osztva. Ezenkívül az új anyás rész legyengülhet akác végére a sok elvett fias miatt. Ja és hát még a párzási veszteség is ott van.
Persze ezeken is lehet javítani fias visszadással, öreganya visszaadással, de egy olyan módszer kell ami egyszerű és kevés beavatkozást igényel.

Minden módszernél az időzítés is fontos. Én igazából jelenleg az egy fiókra lezárt anyás, ön-ráröpítéses módszerben látom leginkább a leröptetéssel történő rajzásgátlás legegyszerűbb módját. Olvasom az ezzel kapcsolatos hazai cikkeket, sőt az angol nyelvűekkel is próbálkozom, igaz minimális nyelvtudással, fordítóprogrammal. Igazából azt sajnálom, hogy Janovicsnak a MÉHÉSZET-ben év elején indított cikksorozata félbemaradt, mert úgy tudom neki jól működő ön-ráröpítéses módszere van, amihez röptető keret sem kell.
Én úgy szeretném megoldani, hogy a teljes állománynál egyszerre lehessen alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy már 2. akácra vándorlás előtt kikerülne a röptető. Erre már végül is egy részletes tervem van (mert hát azért a részletekben van a lényeg), de még agyalok rajta és elsősorban a hibákat keresem benne. Minél több hiba lehetőséget ki tudok zárni, annál jobb lehet az eredmény.
Üdv.:

Fejesméhészet!
A most leírt módszered lényegében teljesen fedi az elméletet. A fészket megszabadítjuk a rajzás egyik fő okát jelentő munkátlan dajkaméhektől.
Lenne azért pár kérdésem:
Alaphelyzetben egyébként hogyan mézeltetsz, két fiókon van az anya repce, akác alatt, vagy 1 fiókra zárod? Végzel-e valamiféle kiegyenlítést a családok között? Valamennyi erős családnál egyszerre végzed el ezt a beavatkozást?
Igazából nekem is az a problémám, hogy én is új munkahelyen vagyok, ahol kevesebb időm jut a méhekre. Én inkább abban gondolkodom, hogy a teljes állománynál egy egyszerre elvégezhető beavatkozást végezhessek, mert a családok folyamatos figyelésére, vizsgálatára nincs elegendő idő.
Üdv.:

Szevasztok!
Engedjétek meg hogy pár sorban leirjam az én tapasztalataimat a lereptetéses rajzásgátlásról.Pár évvel ezelőtt mikor új munkahelyem lett és "hétvégi " méhész lettem a fél álományom megrajzott amiket betudtam fogni azokból sem igen lett semmi mert nem tudtam őket etetgetni.A következő évben megfogadtam hogy másnak nem nevelek méheket.Tavaszi átvizsgáláskor minden családról feljegyzést készítek ,élelem , nép, fiasítás.Az átlagnál erősebb családokat megjelölöm és ezek kiemelt figyelmet kapnak.Mikor a folyamatos bővítés ellenére elkezdik húzni a bölcsőket akkor megkeresem az anyát és azzal a kerettel amin van átrakom egy üres fiókba.Kétoldalt mellé két zsemleszinű lépet azokmellé két-két műlépet kapnak.A hiányzó helyre egy mézes és két száraz keretet teszek.Az eredeti kaptárt népestől elviszem és a helyére teszem az így berendezett fiókot,rá az anyarácsot és két száraz fiókot.Az összes kijáró nép ráröpűl mivel kaja az nincs dolgoznak mint az őrültek .A leröptetett család mivel nincs kijáró népe nem akar rajozni,két nap múlva kapnak egy érett bölcsőt.Mióta ezt a módszert alkalmazom nem nagyon kell rajokat szednem Ha nem félkeretes családdal csinálom ezt akkor egy nyitott fias keretet adok a fiókba méhek nélkül és erre teszem az anyát.

Robi
Elképzelésem az van de gyakorlati próbák nélkül ez semmit nem ér.Amit szeretnék sok bogár sok méz kevés rajzás.
Amennyiben rostafedőt teszek anyarács helyett a méztéri fiokokban a nyitott fiasra ráhuzza é a pótbölcsőt(rajbölcsőt)vagy a bölcső kezdeményt épiti é tovább,egyáltalán hogy viselkedik a család két kijáróval ebben a számára nem természetes hejzetben, hogy lehet ezt lereptetéssel kombinálni?

H.Tibor!
Akkor hát itt folytassuk!
Konkrétan mire lennél kíváncsi, vagy van-e valamilyen elképzelésed már a rostaszövetes módszerrel kapcsolatban?