Tisztelt Arisztaiosz,

Köszönöm hogy várta a hozzászólásomat a szőlőcukor etetéséhez,de mivel soha nem etettem a méhekkel szőlőcukrot igy semmi gyakorlati tapasztalatom ezzel kapcsolatban nincs.
Sőt,még csak nem is nyomozgattam utána hol lehet vásárolni,mibe kerül stb.
A "ruszki invertcukorról" is mindössze annyi emlékem van 1987-1990 közötti időből,és az az invertcukor is a Hungaronektár elsüllyedésével megszűnt.

A méhlegelő a legjobb mottóval teljesen egyetértek.

Bár egy kérdésre válaszoltam, mely a szőlőcukor, azaz glükóz "serkentésre vagy téli betelelésre" való alkalmasságát firtatta, s tettem azt a magam korlátai között, de nem véletlenül borongtam azon, hogy "nálam hozzáértőbb nem érzett késztetést a válaszadásra"....

Szerencsémre végre befutott Ön is a kéményből történő rajbefogásból, így hozzászólásom immáron nem csak okafogyottá vált, de fény derült súlyos tévedésemre is. Sajnos az ominózus hozzászólást törölni nem tudom, ezért kénytelen vagyok vállalni a dehonesztáló tévedés ellenére is.

Töredelmesen bevallom, magam se használtam soha "hungaronektáros, papírhordóban(,) műanyag zsákban lévő ruszki invertcukorból", ezért felcsillant bennem a remény, hogy egy évtizedek óta, nagy állománnyal méhészkedő "Mester" gyakorlati tapasztalatait olvashatom, s nem csak -a már megszokott módon- hajdani méhészmesterének biokémiai, rovar-élettani kurzusain szerzett ismereteiből, esetleg megfakult irodalmi emlékképeiből kapok ízelítőt.... "Egy piszkos kézzel" esetleg azt is elárulhatná, egykori mestere miként vélekedett a szőlőcukor etetésének, telelő élelemként történő felhasználásának hasznosságáról is...

Nos, visszatérve az invertcukor témájára, a mostani invertcukrokat feltehetően már nem Csernobilban készítik, s az sem lehetetlen, hogy talán a kiindulási alapanyag sem egyezik meg. Egykor burgonya-, gabona-keményítőből indultak ki, s teszik ezt még ma is az izo-cukor gyártása során, de az újabban méhtakarmányozásra ajánlott invertcukrot répacukorból állítják elő. A mostanság használt invertcukor -miként kérdezte- valóban kevésbé "salakos", melynek oka, hogy nem tartalmaz maradék keményítőt, mely a "salakosság" okozója lehetett. Bátorkodom azt is megjegyezni, hogy a répacukorból előállított invertcukor közel ugyanazt a monoszaharidokból álló oldatot adja, mint a méhek által enzimatikus úton (alfa-glükozidáz) hasított (invertált) szacharóz-oldat, melyet kitűnő méhtakarmányként aposztrofált egykori mestere, s a jelenkori szakírók egy része is. Van természetesen egyéb felhasználási lehetősége is a répacukornak, legyen elég utalnom a nem is oly régen megismert mézhamisítási botrányokra. Tudom, Ön nem ismerheti részleteiben ezen "újkori" rémregényeket, hiszen hosszú éveken keresztül a nyugati méhészfórumokon osztotta az igét, ott építvén a kapitalizmust...

Javasolnám az invertcukor méhtakarmányozási felhasználásával kapcsolatos frissebb ismeretek tanulmányozását is, s mivel látom, hogy kissé nehezen éri utol magát, ezért segítségképpen egy link:
http://www.erista.hu/sudcucker-takarman ... t_m30.html
No, de hiszen anyanyelvi szinten is olvas németül-angolul is:
http://www.bienenfutter.eu/en/Produkte/Apiinvert

A magam részéről -ha már muszáj vállalnom- nem ismételném az előző hozzászólásomat, de megosztanék egy gondolatot Önnel: az én egykori mesterem azt mondta, hogy a legjobb méhtakarmány a jó méhlegelő, a legjobb telelő élelem pedig a méhek által, poliflórás legelőkről begyűjtött nektárból készített és elraktározott MÉZ !!!

Elszánt újrakezdéséhez ez is adhat egy szempontot...
Ha meg szaporítani szeretné mottói gyarapodó tárházát egy gyöngyszem: "néha hallgatni arany"...

Természetesen továbbra is érdeklődve várom sodró lendületű írásait, kinyilatkoztatásait, méhészkedésben szerzett hasznos tapasztalatait, irodalmi szemelvényeit, mert az értelmes, tapasztalatokon és ismeretanyagon nyugvó, előrevivő hozzászólások képesek frissen tartani, élvezhetővé fűszerezni egy száraz szakmai fórumot.

Akkor már a téli feletetésre sokkal alkalmasabb az invertcukor, melyet répacukorból savas hidrolízissel állítanak elő, így bontva, invertálva a szacharózt.

Arisztaiosz,az emlékeimben az invertcukor úgy szerepel,hogy bármikor etethető kivéve téli élelemnek.Én anno soha nem rendeltem a "hungaronektáros,papirhordóban műanyagzsákban levő ruszki invertcukorból" de méhészmesterem is csak tavasszal illetve a rajok etetésére használta.

Vagy az újabb invertcukor az már nem olyan "salakos"?

Agyalok egy ideje, hogy erre a kérdésre mit lehet válaszolni, hiszen a megközelítés sem túl egyszerű. Sajnálom, hogy más, nálam hozzáértőbb nem érzett késztetést a válaszadásra, mert a feltett kérdést lehet megközelíteni biokémiai, élettani alapról, de ezen a förumon a legkézenfekvőbb az volna, ha valaki a méhészeti tapasztalatát adná közre a szőlőcukor etetésével kapcsolatban.

Én soha nem használtam kristályos szőlőcukrot etetésre, ezért gyakorlati tapasztalatom nincs is vele, de répa-, nád- és izo-cukrot már igen. Az izo-cukor gyártás során glükóz-szirupot állítanak elő, mely glükóznak a folyamat végén mintegy felét fruktózzá izomerizálják (immobilizált glükóz-izomeráz enzim segítségével), s felvetődött bennem is a kérdés, vajon miért nem hagyják békén azt a glükóz szirupot, hiszen sokkal gazdaságosabb lenne a gyártási folyamat.
Nos, a glükóz édesítő hatása a fruktózénak csupán közel 70 százaléka, azaz a fruktóz sokkal édesebb, mint a glükóz, s ezért édesítő-szerként a részlegesen fruktózzá "visszaizomerizált" izocukor-szirup élelmiszeripari célra alkalmasabb, mint a tiszta glükóz-szirup. Gondolom, a méhek is az édesebb szénhidrátot részesítik előnyben. Az is tény, hogy az elraktározott glükóz sokkal előbb és erősebben kristályosodik, mint a fruktóz, amennyiben téli etetésre használnánk, a "cukorméz" részben sokkal jobban kristályosodna, másrészt kevésbé lenne édes a glükóz-szirupunk, mint a szacharóz-oldat. A méh a szacharózt (répacukor, nádcukor) enzimjei segítségével invertálja, s köztudott, hogy az invertálás energiaigényes folyamat.
Akkor már a téli feletetésre sokkal alkalmasabb az invertcukor, melyet répacukorból savas hidrolízissel állítanak elő, így bontva, invertálva a szacharózt. (Azért "invert-", mert a hidrolízis során az optikai forgatóképesség megváltozik, megfordul, "invertálódik".) Az invertcukor vizes oldata édesebb és kevésbé hajlamos a kristályosodásra, így "spórolósabb", hiszen nem veszi annyira igénybe a méheket, s nehezebben is kristályosodik.

Ha élettani szempontból közelítünk, akkor egy dolgot kell legelőször leszögeznünk: a szénhidrátok az energiatermelés, a légzés szubsztrátjai. Nem elegendő "hozzájutni" a szénhidrátokhoz, azok a sejtbe bonyolult membrántranszporttal képesek bejutni, s a bejutást követően aktívan transzportálódni, raktározódni. Az általánosságokat most nem bontanám ki, azok a középiskolás tananyagból visszakereshetők, inkább a rovarok élettanának specifikumait kell megvilágítanunk. A rovarok a szénhidrátokat tárolni trechalóz (diszacharid) és glikogén (poliszacharid) formájában képesek tárolni. A glükóz csak átmenetileg a felszívódás után és a felhasználás előtt dominál a szervezetben. A gükóz először glükóz-6-foszfáttá alakul a bélcsatorna sejtjeiben, majd több lépésen keresztül szintetizálódik a trechalóz. Ez a diszacharid a hemolimfában raktározódik, fontos szerepe van a hemolimfa ozmotikus nyomásának kialakításában is. A trechalóz gyorsan képes hidrolizálni két glükóz-molekulára, ezért az energia tárolásában, transzportjában és pótlásában fontos szerepe van. A rovar sejtjeiben a szénhidrátok glükóz formájában találhatók, a hemolimfában trechalóz formájában raktározódnak, s a kettő egyensúlyát egy szabályozó visszacsatoló mechanizmus állítja be. Az izomsejtek energiaforrása glükóz.
A szénhidrátok raktározásában a glikogénnek is fontos szerep jut, a glikogén a "zsírtestekben", izomsejtekben és a bélcsatorna sejtjeiben raktározódik. A glikolízis során először a glikogén glükózzá hidrolizálódik, majd átalakul trechalózzá, mert a hemolimfában csak így transzportálódik. A trechalóz pedig a rendeltetési helyére jutva újfent két glükóz molekulára hidrolizál, s az izomsejtek a glikolízis során aerob módon használják fel energiatermelésre.

Ez a kibontás természetesen nagyon sematikus, de nem bonyolítanám a választ a teljes oxidatív foszforilálás, légzés élettani, biokémiai kibontásával, mert az eredeti kérdés a glükóz etetésének gyakorlati tapasztalatára irányult, s nem rovar-élettani aspektusára.

A magam részéről nem vetném el eleve a glükóz etetését sem, de annak gazdaságossága kérdőjeles lehet. Amennyiben kipróbálná, érdemes lenne a kísérletet úgy tervezni, hogy a méhek szabadon választhassák ki a többféle szirup (glükóz-, invert-, izo- és szacharóz-szirup) közül a számukra kedvesebbet, de ez csak agyalás, hiszen szabadban etetni nem lehet (rablás és fertőzésveszély), a belső etetés pedig ennyiféle változóval nehezen lenne kivitelezhető….

Köszönöm a felvilágosítást！

Sziasztok

Tud valaki információt,tapasztalatot hogy szőlőcukor mennyire jó a méheknek (serkentésre vagy téli betelelésre, estleg vegyesen kristály cukoral)?

Nem az "okosság" igényével, de némi adalék a kérdéshez...:

A rovarok légzése (eltekintve a vízi életmódot folytató rovaroktól, rovarlárváktól, melyek kopoltyúval [is] lélegeznek, s náluk a testfolyadékban található hemoglobin-szerű oxigén-szállító vegyület), trachea-rendszeren keresztül valósul meg, s a testfolyadékuk (hemolimfa) nem szállít kémiailag kötött oxigént, s a szén-dioxidot sem a testfolyadék szállítja, nincs hemoglobinjuk.

Alapjában véve nem is a nitrát-vegyületek a veszély hordozói a gerincesekre nézve, hanem a nitritek, melyek a hemoglobint methemoglobinná alakítják, mely nem képes az oxigén megkötésére és szállítására. Gyakorlatilag egy bizonyos methemoglobin arány felett fulladásos halált okozhatnak a nitrát-, pontosabban a belőlük kialakuló nitrit-vegyületek.

A gerincesekre a nitritek egyéb veszélyt is hordozhatnak: a részvételükkel képződő nitrozaminok karcinogén voltát állatkísérletekkel is bizonyították, s ezért találták veszélyesnek a nitritet tartalmazó élelmiszer-készítményeket.

A konkrét problémára tehát a válasz: a nitrátos vízzel készült cukorszirup a méhekre nézve nem jelent kockázatot.

A méhek imádják a pocsolyákat, trágyalevet,poshadt vizet.

Az nem nitrátos?

Szervusztok!
A véleményetekre lennék kíváncsi. Van az udvarban egy ásott kút, aminek a vize állítólag emberi fogyasztásra nem ajánlott, mert nitrátos. A kérdésem az, hogy a méhekre is veszélyt jelent ez, ha abból a vízből csinálom nekik a cukorszirupot?
Tudomásom szerint az ember vérében leköti az oxigén felvételére alkalmas sejtek kapacitását, ezért okoz mérgezést. A méheknél viszont nem tudom mi a helyzet.
Ha valaki tud valami okos hozzászólást,azt megköszönném.

Sziasztok !
Nálunk a méhek már a 4. napja alig járnak ki a hűvös idő miatt,és a következő napok sem túl biztatóak időjárás szempontjából.
Ebben az estben érdemes alkalmazni belső itatást és ha igen milyen arányú sziruppal .

Köszi

Így van, most csak élelem hiány esetén szabad etetni. Serkenteni, a mézeslépek felfedelezésével, és fészek szélre majd később, közepébe helyezéssel célszerű és hatékony. + fészek szűkítés. Ha mód van rá, melegvizes itató üzemeltetése, (atkairtás elhalasztása).

Sziasztok!
Ma nem hittem a szememnek a méhek esőbe is hordták a virágport! Iszonyatosan nagy szükségük van most rá! Én még egyenlőre nem serkentek sziruppal, mézük van sok. A serkentéssel szerintem most csak nagyobb kárt tennék bennük mert koptatnám a sok öreg méhet.

Lényegében telített cukoroldatot kell létrehozni és akkor jönnek a hőfokok is. A kiöntés utáni kevergetés valóban elengedhetetlen.
Ezeket a főzött lepényeket ebben az időszakban, nem feltétlen fogják már szivesen fogyasztani hacsak nem éheznek. Most a szirup, vagy még talán a gyúrtlepény is elfogadhatóbb. Kevésbé terheli koptatja a méheket.

A kitárgyalt recept szerint a hőfokok így alakulnak:
10 percnél 114 fok körül
16 percnél már volt olyan főzet ahol a 121 fokot is elérte
Tehát a 15 perc bőven elég a 117 fokhoz már ha nem akar valaki venni egy hőmérőt amivel mérheti folyamatosan.
A hibát ott követitek el,hogy nem várjátok meg a visszahűlést kellő mértékben.Addig kell keverni míg beopálosodik és akkor megfog keményedni.Ha csak kivan öntve és nem kevergetitek beopálosodásig akkor egy puha massza lesz csak belőle ami folyni fog.

A recept jó, de terménydarálóval is lehet porcukrot készíteni. Átszitálással különválaszthatók a nagyobb szemcsék, amelyet újból ledarálhatunk. A por és kristálycukor, árkülönbözete nem csekély. Így kalkulálva már 100 Kg nál is, 20 ezer Ft a megtakarítás. Persze nem azért mondom, mindenki maga tudja.

Idén az interneten keringő recept ( http://www.origo.hu/tafelspicc/recept/2 ... cukor.html ) szerint készítettem itthon sk invertcukorral puha cukorlepényt. A szörpöt kuktában főztem, így nagyon jól sikerült, kihűlve olyan lett mint a méz.
Eddig felemásak voltak a tapasztalataim az általam készített puha lepénnyel, volt, hogy nagyon megkeményedett. Idén bolti porcukorból csináltam az Őrösi könyv arányai szerint a fenti sziruppal ( én elvetem a mézetetés minden formáját ) és nagyon jó lett 3 hét múltán is olyan puha mint amikor elkészítettem, a méhek mind elhordták, nem morzsálták le.

Ha nem barnult meg a cukor, akkor igen. Nem is kell higítani, jól helyettesíti a mézet.

Üdv Mindenkinek!

Mint ahogy azt 03.07-én kitárgyaltuk, megkíséreltem a kemény lepény főzését, sikertelenül. Mivel az egész egy ragacsos massza lett, nem adtam be nekik, inkább gyúrt lepényt kaptak. Most a megmaradt ragacsból szeretnék szirupot csinálni, hogy ne vesszen kárba, de tanácstalan vagyok. A főzésnél ugyanis enyhén megkaramellizálódott. Színén nem látható, csak az ízén érzem egy picit. Szerintetek beadható szirup formájában az anyag, vagy nem? Válaszokat előre is köszönöm.
Üdv

Köszönöm a választ!

Persze, hogy van, a töménységet figyelembe kell venni a számításnál, pl. a 10 százalékosból kétszer annyi kell, mint a 20 százalékosból. Egyébként akkor sincs katasztrófa, ha nem teszünk bele, de ez egy kicsit segíti a méhek munkáját.

Mi van akkor, ha az ecet nem 15-20%-os, hanem csak 8%-os? Van jelentősége? Esetleg többet kell keverni a lepénybe?

A megjegyzésem szó szerint Ludányi István előadásán hangzott el. Tőle hallottam, hogy a cukorgyártás során mésztejjel derítik az oldatot, amit magam is ellenőriztem. A szacharóz oldat pH:7,8-9,3 lúgos tartományban stabil, ezért a gyártási folyamat során ezt tartják. A kétségeket ellenőrizendő azonban ma megmértem a cukor oldat pH-ját, és 6-osnak találtam.... Ez a közel semleges tartomány azonban még így is magasabb mint az invertáz enzim optimuma, ami pH: 4 körül van.
A kristálycukor tehát úgy tűnik mégsem nem lúgos, de az ecet hozzáadása valószínűleg hasznos.

Ez nekem egy új információ. Eddig úgy tudtam, hogy a kristálycukor az erősen savasító élelmiszerek közé tartozik. Kérlek írd le honnan származik ez az információ, szeretném megtudni ennek a hátterét!

"Bár titkon remélem, hogy nem hordják el a "technikás" lepényed"

ÉN' meg remélem, hogy elhordják, mert benne vannak a nosema elleni szerek is és az nem árt, inkább használ.
De, nem bánom, ha kintről is hordanak, sőt egyenesen örülök neki. Nálam is rengeteg árvacsalán van a kertben is és a "leendő lakótelep" területén és csütörtökön a relatíve jó időben zsongott az árvacsalán, annyi méh volt rajta. Most +7° megint befelhősödött, pedig reggel egy szál felhő sem volt a környéken. Ez van!

Győző! Nem Rád utaltam, Harsánynak próbáltam segíteni. Bár titkon remélem, hogy nem hordják el a "technikás" lepényed mostmár a természetes virágpordömping miatt. Azt hiszem, emiatt Te sem bánkódnál. ;)
Tegnap a füstölőanyagot egy citromsárga reklámtáskában vittem ki. A méheket nagyon érdekelte a műanyag, vizslatták erősen. Ez egy újabb tipp a külső megoldáshoz..

Lepénybe már én is adom nekik február óta.Mióta kijárnak próbálkoztam fedett helyen tálcába de rá se bagóznak.Ha rászórom a röp deszkára onnan el hordják.Bár az is lehet hogy a kaptárak környékén nyíló árvacsalán miatt makacskodnak.Lepény még van egy kicsi a fejük fölött.

zombee "Pótló szerintem korábban kellett volna"

Ha nem nekem írtad, akkor stornó, mert ÉN' már január óta adom nekik folyamatosan, annak ellenére, hogy viszonylag a Desedai ártérből jól raktároztak virágporból, de szerintem még ez is kevés volt.

Ha már a fészket lehet bolygatni akkor ki is járnak, akkor már mindegy hol van.

Pótló szerintem korábban kellett volna. A tálcás megoldással csomósodik 1 nap után a pára miatt, aztán meg gyorsan meg is penészedik véleményem szerint.

Én egy üres keret sejtjeibe szórnám és betenném a fészekbe legszélsőnek

Bocsánat ha őrültséget kérdezek.Mi van akkor ha NB-kaptár esetén,a fészek mellé az üres részbe teszek be tálcán virágpor pótlót?
Ha hülyeség akkor

Köszönöm a válaszotokat!! Ma is tanultam valamit!!

ÜDV!

Bálint87!
Ne töltsd tele a flakont, kicsit megnyomod és mikor fordítod a pipába lassan elengeded. így szívni fogja e levegőt. jó gyakorlást!!!!

Amikor még felfele van a kupak, kicsit összenyomom a flakont, a levegő kimegy, és mikor fordítom, akkor engedem, hogy helyre álljon, így levegőt szív és nem folyik ki.


H.apci.

Igyekszem! Ma be is üzemeltem a pipákat, csak az nem tetszik benne hogy amikor felfordítom hogy berakjam a kijárónyílásba akkor, amíg be nem állítom egynesbe kifolyik egy kicsi szirup! Nálad is így szokott lenni vagy van esetleg erre is valami technika?

Üdv!
Én nyáron úgy csináltam "lepényszerűséget" egyszerűen a szaporításnak, hogy kristálycukrot sűrű cukorsziruppal kevertem össze. Az egész összeállt egy kemény tömbbé, és nem láttam, hogy a méhek elmorzsolták, kihordták-e volna.
Idézet: "az ecet minden cukorlepénybe, szirupba nélkülözhetetlen, mert a kristálycukor kémhatása lúgos, de a méhek invertáz enzime csak savas kémhatáson működik"
Ha ez igaz, akkor a nektárral mi a helyzet?
Még valami: a cukorlepényeknek mi az előnye, értelme? Mézesjenő az előadásán azt mondta, hogy amikor a méhek nyalogatják, oldják a cukorlepényt, akkor ahhoz igénybeveszik az egyik mirigyüket, amit a pempőtermeléshez is használnak. Tehát "leharcolják" azt, amire szükségük lenne a fias neveléséhez.
Nem jobb akkor inkább már a sűrű szirup? Az előbb említett etető megoldással azt is a fürt közelébe lehet tenni, és kevés lyukkal el lehet nyújtani az elhordás idejét.

Szia Győző!
Nálam is hasonló a rendszer, azzal a fő különbséggel, hogy közbeiktattam a méhek és a befőttesüveg közé egy rostaszövetes hálót, arra borítom a befőttest a tetővel együtt, amin 2 mm-es lyukak vannak. Ezen keresztül is elhordják a szirpot vagy vizet. Kitámadni, kijönni viszont képtelenek rajta.
Lepénynél nem tudom, működne-e ez a rostaszövetes felállás, de valaki itt azt írta, hogy működik.

Ha valakit érdekel.

ÉN' a mai napon adtam virágporpótlós lepényt a lányoknak és ennek az apropóján gondoltam, hogyha valakit érdekel megmutatom, hogy ÉN' hogy csinálom az etetést és itatást kaptárbontás nélkül. Már korábban felraktam képeket a kerettakarásról, amit jómagam használok, mely egy hasonló lap mint a pozdorja, de vékonyabb és erősebb, mint amit a bútorokhoz használnak. Ennek a közepén van egy 65 mm lyuk és azon keresztül kapják a lepényt és a szirupot is, oly módon, hogy 90 műanyagkarikákat vágtam és azt töltöm meg a lepény anyagával. Szirupnál meg egyszerűen ráfordítom az üveget a lyukra. Arra teszem a képen látható papírhüvelyt, ami arra szolgál, hogy lezárja és melegen tartja a szirupot még amikor hűvösebb a levegő. A műanyag karikára vágtam 3 mm üvegből kis kockákat és azt rakom a lepényes karikára és ezen keresztül látom a fogyást és cserélem, amikor kell. Ez azért jó szerintem, mert nem kell kaptárt bontani és pillanatok alatt egy kis füsttel cserélni tudom a lepénynek valót, vagy a szirupos üveget. A másik, hogy a pára segít a lepény feloldásánál, illetve mikor elfogy az üvegen lecsapódik és így meleg vízhez jutnak a lányok, ami előnyös a fiasításnál főleg a hűvös időkben, amikor a méhek nem tudnak kimenni vízért.

Bálint mindent tudsz!


H.apci.

Szerintem ebben az évben volt igazán értelme a virágpor pótló lepény beadásának.

Köszönöm szépen a gyors választ! akkor én is 2 db 2 mm-eset fogok fúrni egy kupakra, és mi volt a gond a 4 lyukkal, az hogy nem hordták el olyan gyorsan mint ahogy csöpögött? mert én attól tartok hogy ez lesz és akkor ugye belefolyik a kaptárba!

A 2mm-es luk az általánosan elfogadott, két luk/kupak. Nekem nyáron a 4 lukkal sem volt semmi gond, de most tavasszal sok volt.


H.apci

ÜDV!

Valaki meg tudná nekem mondani hogy a pipás itató kupakjára ha 1:1-es szirupot akarok belerakni akkor hány lyukat és hány mm-eseket kell rá fúrnom hogy jó legyen?

Előre is köszönöm!

Úgy legyen!!

Sziasztok.Csak jussunk el odáig.Akkor viszont felesleges lesz a serkentés, mert annyi friss nektárjuk lesz. Nem is fognak rágyőzni.

Üdv

Az enyémek naponta fognak kapni 1.6dl 1:1-es szirupot (10dkg cukor 1dl víz) ha egyszer végre eljutunk odáig.


H.apci.

Sziasztok!
Szerintetek elegendő az a serkentéshez ha minden harmadik napon kapnak csak szirupot de nagyobb adagot vagy pedig minden második nap adjak nekik fél litert?
1:2 arányban gondoltam.

Kipróbáltam fele adaggal a receptet és tökéletesen működik.
Amennyiben sütőpapírt tettem alá azt még le is lehet húzni róla, és nem itatódik át.
Először 2 perc 800 W-on (kicsit talán sok volt) majd 1 perc. Kicsit mintha kemény lenne, de áttetsző.
Nekem a második mikrózásnál már hólyagosan forrt!

Természetesen cukros felével lefelé teszem a keretekre, és kirágják.
A cukor mennyiség -mikró energia arány fontos lehet, de a megadott cukor-folyadékarány optimalizált. Az én mikróm gyengébb az átlagosnál, tehát lehet, hogy kisebb energiával kell forralni. Semmiképp sem karamellizálandó.

meg a számításból azt, hogy kevesebb ideig kell "sütni"