Én is hétfőn kezdtem el, akkor jó idő volt, át is néztem őket felével végeztem, kedden folytattam, akkor már később tudtam kezdeni mert nem volt olyan szép idő, jobbára vizér jártak már ki, de még azokat is átnéztem, szerdára maradt kilenc azokat már nem néztem át csak a lepényt raktam rájuk, meg felülről szemrevételeztem őket, népességfogyás nem volt náluk, helyet kitöltik, mézet láttam a felső keretsoron, nem zúgtak, így valszeg anyjuk is van.
Mikor végeztem eszembe jutott, hogy valaki érdeklődött (chaten?) a fogyás után, hogy nem eszik ahogy elképzelte, volt fényképező nálam gondoltam rájuk nézek a hétfőiekre.

Mi hétfőn adtuk be a feed bee-s lepényeket 0,5 kg-ot családonként. Azóta borongós-esős idő van, úgyhogy nem nézegettem őket.
Úgy tervezzük, hogy 2-3 hét múlva kapnak még egy ilyen adagot. Egyébként 1 kg-ot akartunk beadni családonként, de a dagasztógépünk bedöglött és így a már elkészült 1 kg-os csomagokat feleztük el.

Nagyjából a gyári arányban ami a csomagoláson rajta van. Bár kicsivel több cukor ment bele. Minél édesebb annál előbb elhordják.

Visszanéztem a képet a tarcsinak 60 dekás ment be nem 50 dekás.

kolias!
Milyen arányban gyúrtad meg a fed-bee lepényt
Mert a tavalyi recept nekem nem jött be amit adtak fehérváron hozzá ott vetem

Nem tudom már ki kérdezte és hol, de FED-BEE-s lepény után érdeklődtek, hogy hogyan eszik a méhek.
Két napja tettem be őket, ennyire álltak neki:

A cukor szirupot kitunoen el lehet kesziteni a pergetovel is, ki kell venni a kosarat es a tengelj aljara kell szerkeszteni egy kevero lapatot,ami ugy nez ki mint egy repulonek a propelerje . El inditod a pergetot bele ontod a viet es ra a cukrot mikor kesz csak le kell engedni, lehet meg bele szerelni egy moso gep futto szalat es meg oldva a meleg viz is.

Mi ezt a gyors szirupkészítést szintén tartállyal, de festékkeverő pálca , és egy fúró segítségével oldottuk meg, és igy nem marad az alján elelvadatlan cukor sem.

Ma adtam be a lepényeket.
A polistirolokban jó a helyzet kaja fronton,
de a többiben oda kell figyelni.

Hát előző hsz.ben azt mondtam élelem bőven.Ma beraktam a lepényeket mert nálam is megcsappant.A mérleg szerint kb 8-9 kg kaja fogyott.A keretekben is ez mutatkozik.Ez normális mennyiség?

Nem tudom kinél hogyan állnak élelemmel a családok, nálam feltünően megcsappant az élelem készlet. Ma egy hete, hogy beraktam a lepényeket, egy kicsit muszályból is.

Üdv. jani bátya

Szia!
Ha van bőven élelem,szerintem még várhatsz vele.

Üdvözletem.Szerintetek korai még a gyúrt lepényt beadni?Élelem amúgy van a méheknél bőven.Nálunk ma is +8c volt.Köszönöm.

??? Jenőé???
Jó család.
Ha komoly lehűlés nem jön pár nap és indul a fiasítás!
Szerintem.

Néhány kép a sejtekben elraktározott virágporról.







Bekülfte: mj.

Éppen most kaptam a szaktanácsadónktól a következőt emailben: Baldavári László előadásain elhangzott gyúrt cukorlepény receptje

Ha valakit érdekel itt elolvashatja:

http://zsotermeheszet.extra.hu/portal/i ... &Itemid=40

Innen meg word doksiban le is töltheti:

http://zsotermeheszet.extra.hu/portal/i ... &Itemid=67

Sziasztok!
Szirupkeveréshez egy jó ötlet, amivel gyorsan, könnyen nagy mennyiségű sziruphoz juthatunk. Egy elég nagy tartályra (pl mézeshordó) és egy erős szennyvízszivattyúra van csak szűkségünk. Ez a két dolog szinte biztos, hogy mindenkinek rendelkezésére áll. A motor a keverést elvégzi helyettünk, csak az edény aljára esetleg leragadt cukrot kell felkevernünk.
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/szirupkeveres-1SDHfNG6tMYMvXmw

MÉHKENYÉR = SEJTEKBEN TÁROLT VIRÁGPOR
teacserje-pollen tea-méhkenyér
össz hidratálható aminosav tartalom 23,10% 23,36%
összes szabad aminósav tartalom 1037,46 mg/100 g 80 175 mg/100 g
VITAMINTARTALOM
A B1 B2 C D E
pollen 0,79 0,09 2,74 1,20 0,015 6,6
méhkenyér 0,19 0,15 1,15 0,31 0,015 10,2
ZSÍRTARTALOM (%-BAN)
plamitin sztearin linolein linolenin
pollen 1,3 0,2 0,16 2,5
méhkenyér 1,0 1,0 0,30 1,0

Sajnos a táblázat nem tartalmazza a K vitamin változását.

Üdv. jani bátya

Nem csak a frisset, de a silózottat sem 100%-ban de a dajkaméhek nem is igazán ezzel etetik őket. A lárva táplálásához szükséges fehérje legfeljebb 5%-a pollen.
A pollen-emésztés nem kis feladat elsősorban a többszörös, cellulózból és pektinből álló ellenálló belső sejtfal miatt, amely körülveszi a fehérjében gazdag citoplazmát. A külső burok lipo-polisacharidokból és fehérjékből áll és rajta található a csíra pólus-nyílása. A pollen emésztése valószínűleg már a méh elő gyomrában megkezdődik, ahonnan csomókba verődve jut át a középbélbe. Itt a pollencsomót az un. peritrof hártya számos rétege fogja körül, amely egyrészt védi a bél hámját a sérülésektől, másrészt benne emésztőenzimek képződnek működnek. A középbél hátsó szakaszában egyre több pollenszemcse nyílik ki és fokozatosan veszti el citoplazmáját. Mindenesetre számos ép pollenszemcse halad át látszólag érintetlenül a méh bélcsatornáján. Az inakt pollenszemcsék száma a méh korának előrehaladtával nő. Ennek ellenére egy vizsgálat azt mutatta, hogy az ürülékben 83%-al kevesebb volt a nitrogén, ami viszont arra utal, hogy a méhek igen jól hasznosítják a pollen fehérje tartalmát. Álcák esetében, ha lehet még kedvezőbb a helyzet, Babendreier és mtsai kísérletében a kukorica pollen 98%-a legalább részlegesen megemésztődött, bár az álcák közvetlenül kevés pollent fogyasztanak.

Üdv. jani bátya

Nemrég olvastam, hogy nem tudja megemészteni a méhecskék fiasítása a friss virágport. Azok csak a méhkenyérből tudnak tápanyagot nyerni. A kifejlett méhek belében találtak friss virágport, de azok se voltak megemésztve.

Üdv mindenkinek!

Látom másokat is érdekel ez a virágporos dolog!
Természetesen én is tudom minek gyüjtenek vp. a méhek, nem félre értésből írtam legutóbb!

Eddigi ismereteim alapján osztom "jani bátya" véleményét . Szerintem is el tudják fogyasztani a friss v.port, különösen tavasszal nincs sok idejük silózgatni és várni amíg végbe megy a tejsavas erjedés ! Fogyasztják azt úgy ahogy bekerül a kaptárba ! Persze az hogy mennyire tudják megemészteni az más kérdés !
És éppen innen jött az ötlet hogy meg lehetne próbálni a szárított v.por etetését ! Csak az a kérdés hogy hogyan ?
Legegyszerübbnek a lepénybe gyúrás tűnik. Megdarálva , mézzel és porcukorral összekeverve.
A lehetséges betegségekről persze nem kell el felejtkezni ! A helyzet olyan mint a méznél ! Csak saját állománytól, és onnan is csak az egészségesektől gyüjtve ! Meszes családnak amúgy sem érdemes szedőt rakni !
A költés rothadást meg nem ez fogja szét terjeszteni a méhesben ! Arra ott van a pergetés meg a keretek cserélgetése !

A friss virágporok többségét is gyönyörűen hasznosítja a méh hiszen rágói alkalmasak annak felnyitására. Bár sokszor nem tudja megemészteni. A friss virágpor nagyobb értéket képvisel a család számára mint az elraktározott régebbi.
A méhkenyér készítése a felhalmozást és a felhalmozott virágpor készlet tartósítását szolgálja.

Üdv. jani bátya

Úgy emlékszem nem tudja. Emlékeim szerint 3-4 nap silózás után lesz csak számára fogyasztható.

Igazából ennek nem néztem utánna, csak kérdezem: biztos, hogy nem tudja a méh a friss virágport hasznosítani? Én inkább úgy pontosítanék, hogy talán a fiasítás etetésére nem alkalmas a friss virágpor. A kifejlett méh bizonyos mértékig biztosan tudja hasznosítani a friss virágpost is.
de hát részemről ez találgatás, mert mostanáig tényleg nem olvastam utánna.
Na, de majd most!

Az invertáz biztos nem, mert az csak a répacukrot bontja. Elképzelhető, hogy ezt a tartósításban részt vevő baktérium enzimje teszi meg. Ez viszont egy tökéletes szimbiózist feltételez a méh és az erjesztő baktérium között ( ha egyáltalán az erjesztő baktérium hordozza az ehhez szükséges enzimet, és nem egy külön baktérium, mert ha cellulázról van szó, akkor azt az erjesztők nem hiszem, hogy termelik). De az is lehet, hogy pl.ez a celluláz enzim (vagy más "pollenfal" bontó enzim) a mézben van (nektáreredetű: ami a bibéről származik)és valójában az tárja fel a pollenben a fehérjét. Így viszont már érthető, hogy a friss virágport miért nem tudja hasznosítani.

Elolvasgattam amit írtatok és azt is amit a Wikipédia írt. Úgy látom, hogy még senki sem tudja, hogyan készül a méhkenyér. Ezek szerint a tejsavas erjesztés csak a méhkenyér készítésének utolsó, tartósítási szakasza. De akkor mi van előtte? Úgy tudom, hogy a méhkenyérben a pollen fala szétroncsolódik. De hogyan? Mi roncsolja szét? Felduzzad a pollen belseje és szétdurrantja a külső szilárd burkot vagy feloldja valami enzim a pollen kemény falát? Egyáltalán milyen enzimek képesek bontani a pollen falát?
A méhecske nyálában sok invertáz enzim van. Vajon az invertáz enzim képes a pollenburok bontására?

A virágpor tejsavas erjesztéséről egy tavalyi héhészetbe írtak, asszem a virágpor termeléséről szóló két részes cikkben.

A lényege, hogy a friss virágpot ( szárítás nélkül ) akácmézzel keveri össze, majd 3-5 (?) napig 35-40 fokon tartja és így végbemegy az erjedés, ami tartósítja a virágport valamint az erjedés során új anyagok is keletkeznek ( na nem úgy a semmiből, hanem más anyagokból )

Ha valakit érdekel és nem tud utánnanézni akkor megkeresem a cikket!

A virágporról itt, találsz infót.http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gpor
A külső tok felbontása a lényeg, mert erre a gyomor nem képes. Gubicza tanárúrtól hallottam egy előadáson.

Eddig csak figyelgettem az erjesztett virágporról szóló polémiát. Az állítás az, hogy a nyers virágpor nem alkalmas a fiasítás táplálására, a zsírtest feltöltésére. Kérdésem, hogy az erjesztés mit tesz a virágporban levő fehérjével ? Mert egy tejsavas erjedés tudomásom szerint csak a fehérjebontó baktériumok szaporodásának gátlásához szükséges alacsony pH-t biztosítja. A virágpor emészthetőségét így nem befolyásolja szerintem. Tud erről valaki többet? Mert ha a fenti állítás igaz, akkor a tejpor , szója alapú pótlók sem működnek. Továbbmegyek : ha a FeedBee sincs enzimatikusan feltárva (mert erjesztve biztosan nincs), akkor az sem működhetne. Nekem az a véleményem, hogy csak a tartósításban van szerepe. Ebben az esetben viszont felvetődik egy további (Geddekas által szerintem jogosan feltett) kérdés: a nyúlós tüneteinek kialakulásához magasabb pH kell, ami eredhet rosszul tartósított virágporból.

Virágpor erjesztési eljárást nem ismer senki?

Nyersen mézzel tartósítva, ez hasonlít legjobban a méhek silózásához.

Üdv. jani bátya

Szerintetek lehetne házilag úgy erjeszteni a gyűjtött virágport, mint ahogy a méhek ezt megteszik? Lehet, hogy erjesztve még én is kipróbálnám. Bár akkor is ott lebeg a szemem előtt a fertőzésveszély.

Valamit félreértettél Laciméhész hozzászólásából!
Szerintem arra célzott, hogy a virágpor etetése, közel sem olyan hasznos, mint a méhek által betárolt méhkenyér.
A méhkenyér nem azonos a virágporral!
A méhek virágport gyűjtenek. Méhkenyér akkor lesz belőle, amikor a méhek a lép sejtjeibe beledolgozzák, ahol egy erjedési, érési folyamaton megy keresztül a "nyersen" összegyűjtött virágpor.
Szóval a lényeg, hogy nem méhkenyeret gyűjtenek a méhek, azt már ők csinálják a virágporból.

A szárított, vagy fagyasztással tárolt virágpor meg sem közelíti a méhkenyér bológiai értékét, viszont igaz, hogy ínséges időkben érhet annyit mint bármely más virágporpótló. Persze csak akkor, ha a méhek számára hasznosítható formában sikerül beadni, amire tudvalevőleg többféle módszer van (porrá darálva elhordatva, lepénybe beadva) és persze fontos, hogy nem ment tönkre a nem megfelelő tárolás miatt.

A virágporpótlók etetésében nem vagyok gyakorlott, eddig szerencsére nem volt rá szükségem.

Az idei ősz a legtöbb helyen lehetőságet adott a virágporkészletek feltöltésére. A tavaszi virágporlegelő felénk nagyon jó. Itt nincs értelme tavaszivirágpor etetésnek.

Etetni csak változatlan formában ( száritás nélkül) lenne értelme. Azt meg csak ugy tudod megoldani, ha egyböl gyüjtés után száritás helyett megy a fagyoba.

Bizonyára igazad lehet, hogy terjeszthet betegséget is ! Legalább annyira mint a mézzel gyúrt cukorlepény !
És ha nincs semmi haszna akkor minek gyüjtik annyira a méhek ?

De komolyan, valaki próbálkozott már ezzel etetni tavaszi időszakban ?

Biztos jó a méheknek ha mindenféle vitaminokkal és tápszerekkel akarjuk kihozni belőlük a legtöbbet ? Én is próbálkoztam a tavasszal "B" vitaminos lepénnyel, de nem aratott nagy sikert! Alig akarták elhordani ! Se több , se jobb nem lett mint amikor nem használtam csak sima c.lepényt .
A gyógyszer az más kérdés , de ahhoz meg beteg családok kellenek ! Vagy nem ?

Rendben,értem amit irtok,és köszönöm a segítségetek!

Zöldfülü!
Jani bátya leírta a lényeget!
Megelőzésképpen a jó családok részére beadható lepényben a Fumidil. Azok feldolgozzák, felélik és a pörgetésbe nem kerül belőle.
Az eleve gyenge, beteg családok kezelésére viszont ez a lepényes megoldás nem jól.

Ártani biztosan nem ártasz a családoknak. Véleményem szerint csináld meg a lepényeket FB-vel vagy anélkül. Gyógyszert ha szükségesmás úton gyorsan is be lehet adni a családnak. Ha beteg a család a lepényeket is nehezebben hordja el, preventív meg nem látom értelmét. Én valamikor a 90-es évek elején használtam fumagillint és nem éreztem a hiányát még.

Üdv. jani bátya

Szia Jani bátya!

Mivel nekem kevés családom van,és alaposan ránkiesztett a noséma,gondoltam nem ártok a családoknak,ha kapnak Fumagilin B-t.Valamelyik Méhészetben van,hogy hány g/család szert ajánlott beadni.A Feedbee-t kiváncsiságból etetném,annyi mindent mondanak róla,meglátom"mit tud".Viszont azt olvastam,hogy a méhek nem szivesen hordják el a Feedbee-s lepényeket.Ha belerakom a Fumagilin B-t,és nem hordják el,bebuktam.

Azért a fűrészpornál többet ér,de valóban betegséget terjeszthet!

A virágpor nem méhkenyér, ezért semmi haszna, de betegséget terjeszt.

Tapasztalatok a Feed Bee-ről.

Első rész:
http://www.youtube.com/watch?v=wh_ZvV8XY68
Második rész:
http://www.youtube.com/watch?v=8d1O0eR2lzY
Harmadik rész:
http://www.youtube.com/watch?v=a4H7ugkNS90

Üdv mindenkinek !

Volna egy kérdésem! Mi a véleményetek a virágpor etetéséről pl. lepénybe gyúrva ?
Az idén gyüjtettem kb.40 kilót. Érdemes e próbálkozni vele, vagy simán adjam el ! (Na persze ha valaki megvenné esetleg, mert mostanában senki nem hirdet hogy venne !)

Mint írtam, nem igazán szeretnék beleszólni milyen gyógyszert használsz. Egy dolgot azért nem szabad figyelmen kívül hagyni.

"A kísérletben résztvevő telepekről beküldött minták alapján a SZIE ÁOTK Járványtani Tanszéke a N. ceranae egysejtű faj jelenlétét állapította meg minden telepen. A korábbi kórokozónak tartott N. apis sem önállóan, sem pedig vegyes fertőzésben nem fordult elő.

Az eredmények ismeretében azt kell megállapítani, hogy a kísérleti szer (fumagillin) hatékonyságát a kapott adatok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, mivel a javulás a kontroll családokban is bekövetkezett."

Üdv. jani bátya

Próbálkozásképpen többféle lepényt készítettem és figyeltem a családokat. Összegzés és a tapasztalatok alapján fogom készíteni.
Alapjába véve egyet értek az ajánlással. Én egy kicsit több FB tartalommal fogom készíteni. porcukor mindenféleképp kell hozzá, és mézzel.
A porcukor és a méz gátolja a kérgesedést amely lassítja a fogyasztást és élelmet is pótol egy kicsit.
Tavasszal készítettem egy két képet is.




Üdv. jani bátya

Jani bátya!
Köszi a receptet!
Te lepényed is ilyen arányok szerint készült?

Pár sor az FB lepény formátumban történő felhasználásáról.
Forrás: FB szórólap, a legújabb.
Puha lepény készítése: 1 kg FB-t keverjen össze 1 kg porcukorral és ezt 0,3 l vízzel gyúrja össze. Hagyja az összekevert elegyet legalább 24 órán át lefedve pihenni.
-A fentebb olvasható recept csak egy példa. A lepény elkészítése az alábbiak figyelembevételével a szokásoknak, az alkalmazott etetési technológiának megfelelően rugalmasan változtatható.
-Az FB és porcukor keverési aránya igény szerint változtatható. A magasabb FB tartalommal erősebb, míg a kevesebbel mérsékeltebb serkentő hatás érhető el. Javasoljuk, hogy az elkészített lepény maximálisan 50%, minimálisan 25% FB-t tartalmazzon.
-Tapasztalatok szerint optimális lepényállag 6,5-7 kg szárazanyag (FB+porcukor) és 1 l víz keverésével érhető el.
-A lepény előállítási költsége csökkenthető, ha a felhasználni kívánt porcukorból elvesz egy bizonyos mennyiséget, melyet kristálycukor formában ad a vízhez és a megmaradt szárazanyagot az elkészített sziruppal keveri össze.
Példa: 3,5 kg FB+3,5 kg porcukor+1 l víz=8 kg lepény.
Ugyanezt az állagú lepényt kapja, ha a porcukor mennyiségét 1 kg-mal csökkenti és 1 kg kristálycukrot felold 1 l vízben. Tehát (3,5 kg FB+ 2,5 kg porcukor)+(1 kg kristálycukor+ 1 l víz).
-Az elkészített lepényt kb 1 kg-os adagokban nylonzacskóba töltve helyezze a keretek tetejére oly módon, hogy a zacskó keretek felöli oldala legyen bevagdosva.

Üdv. jani bátya

Nekem úgy tűnik, hogy jók a tapasztalataid ezzel a táplálékkiegészítővel. Többen szeretnénk kipróbálni de mint minden új dolognál vannak fenntartásaink. Kérlek írd le a gyakorlati tapasztalataid , mi lett jobb a használatával, milyen lett a családok állapota, erőssége, mi az amire figyelni kell

Üdv.Feri

Természetesen olyan gyógyszert használsz amit akarsz. Véleményem szerint ha családjaid el képesek hordani egy 70 dkg FB.ből készült lepényt akkor semmi szükség antibiotikumra.

Üdv. jani bátya

Szerintem a két szer nem "üti egymást", úgyhogy nem hiszem, hogy gond lenne belőle.