erdeklodo
Most már Tomipapa izelítőt adott a fermentációs ismeretekből.
Számomra új volt az ecetsav gátló hatása a a sörélesztőre. Igaz közben kicsit utána olvastam és már tudom, hogy vannak élesztőfajok amelyek 1%-os ecetben is teszik a dolgukat.....
De ha kicsit számolsz, akkor számodra is egyértelmű lehet, hogy 2.ek 10%-os ecet ~3g ecetsavat jelent. Ez 10l szörpbe keverve 0,3g/l
Ez nagyon messze van a Tomipapa által írt 2g/l-től ami jelentős csíraszám csökkenést okoz.
Tehát tévedtem abban, hogy gyorsítja az erjedést, de továbbra is egyértelműnek tűnik, hogy a szörp erjedésének megelőzésére ebben a koncentrációban alkalmatlan.

Erdeklodo!

Ez a fórum nem arról szól, hogy egymást leócskázzuk, s megkeressük a beszélgető-társ mindazon hibáját, amit világra-jövetele óta merészelt elkövetni.

Mi itt szakmai és nem szakmai töltésű dolgokról beszélgetünk, s eszünkbe sem jutna egymást "lehülyézni", ha a sajátunktól eltérő álláspontra helyezkedik beszélgető- vagy vitapartnerünk.

Vitatkozni nem egy komoly tudomány, észérvekkel érvelni már annál nagyobb adottság, s ez nem mindenkinél működik készség-szinten.

Miként látom, még nálad sem, de ha kellő elszántsággal szándékozol a továbbiakban résztvenni ezen, vagy bármelyik Fórum életében, akkor belátod, hogy ezen beszélgetések nem az erő, hanem a tudás nyomvonalán koncentrálódnak, mindannyian ( ritka kivételektől eltekintve ) informálódni és informálni, nem háborúzni járunk ide...

Egykor leírtad, hogy számodra hiteltelenek az általam közvetített információk, mert nem látod kézzelfoghatóan a mögöttük rejlő adatközlőt. Véleményeddel ( megszorításokkal) egyet is tudok érteni, ezért azt javasolnám, hogy kétségeid nyomán olvass utána az általam, vagy bármelyikőnk által közszemlére tett információknak, s a hitelességükről meggyőződve könyveld el, hogy megerősítést nyertek, s amennyiben nem állják ki a hitelesség próbáját a te ismeretanyagod tükrében, akkor -érvekkel felvértezve- szállj be ebbe a virtuális "ringbe", s harcolj bátran vélt vagy valós igazadért, de ne a lehülyézés, hanem az érvek mentén meggyőzés igényével.

Egyet soha ne engedj meg magadnak: eszedbe se jusson leírni, hogy a másik "hülyeséget" írt le, mert ezt a Fórumon akkor sem teheted meg, ha 100 % fölött biztosra véled igazadat. Ha úgy véled, rendelkezésedre állnak azok az érvek, információk, melyek beszélgető partnerednek pillanatnyilag nem állnak rendelkezésére, akkor a te ismeretanyagod osszad meg vele, de soha ne hidd, hogy csak nálad a bölcsek köve.

Tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a legelső alkalom, hogy valamiben nem értünk egyet, s abba a hiú ábrándba sem ringatom magam, hogy ez lenne az utolsó, egyúttal nem is kívánnám feleslegesen az "észt osztani", de amennyiben szükségét érzed, hogy ezen Fórum közvetítésével juss a továbbiakban információkhoz, ne igyekezz az etikai szabályokkal szembemenni, hanem élvezd e platform nyújtotta előnyöket, s ne igyekezz a felesleges konfrontációval tovább hizlalni amúgy is túlfejlett egódat. Előbbre vihet az egészséges alázat, s még annak sem teszed ki magad, hogy sebeket ossz és sebeket szerezz...

Üdv: a hiteltelen Tomipapa

okés trobi majd meglátjuk ki mire jut

tsanyi
Ne is törődj vele ,énis megkaptam a magamét privátban...
Kedves érdeklődő
sajnos fenn kelltartanom az álláspontomat,hogy olyanban adj tanácsot amibe biztos vagy
most kell az 1:1 eshez ecet vagy sem ezt biztos 8 éves korodban mondta apuka és elfelejtetted.


Őrösi szerint a sav éppen hátráltatja a méh enzimeinek működését.
Lehet, nem tavasszal kéne az egyébként is strapás méheket terhelni?Ja, de a szomszéd bácsi is szokott bele tenni,ő jobban vágja.....
Amúgy ,meg verheted a melledet féltéglával,majd idővel kinövöd...remélhetőleg

konkrétan mindenben?

"Az élesztők kedvelik az enyhén savanyú közeget, tehát 1-2 ek. ecet csak növeli az esélyt az erjedésre."

az enyhén savas közeg az az 5-6, a 4-6ot mint hallottuk tényleg kedvelik, de 1-2 ben már meg sem élnek, ezzel szemben a szörp olyan 7.5-8as és ha teszel bele egy kis ecetsavat akkor olyan 7-7.5 lesz ami teljesen jó!

"az ecet növeli az esélyt az erlyedésre."

"A szerves savak közül az ecetsav jelentős gátló hatással bír az élesztőkre, 2 g/l ecetsav-tartalom a csíraszámot 30-40 %-kal csökkenti A Saccharomyces cerevisae élesztőnél 10 g/l ecetsav-tartalom az erjedést teljesen leállítja, de a S. pombe faj esetében csak 20-30 %-os gátlást okoz ez a koncentráció, a Saccharomycodes ludwigii 22 g/l ecetsav mellett is képes volt lassú erjesztésre." /Tomipapa/

Az 1:1 a határeset ami mindkettőre használható. az 1:1 szerintem tömény de tényleg rá lehet fogni,hogy mind2re jó....

"A kálium-szorbáthoz korlátozás nélkül használható, semmiféle kockázati tényező nem ismert. Egyébként ez is enyhén savas közegben a leghatékonyabb."
Mindennek van korlátozó tényezője! S ha enyhén savas közegben hat jól akkor miért is ne rakjunk bele ecetet???

Innentől én végeztem veled nem vagyok rád ezentúl kíváncsi! Aki ugyanis a hibáit képtelen elismerni azzal fölösleges vitatkozni/beszélgetni!

Erdeklodo

Konkrétan miben????

Ha én ragaszkodom a bevált ~35%-os oldatomhoz a serkentésnél, és nem szeretnék 5-7 naponta edényt fertőtleníteni, akkor mi lenne a megfelelő pH "mucika" ellen?

Itt nem az egó növelése folyik, mindenki sárba van taposva...

Talán te és talán azért mert pont te mondtál hülyeséget!

Elnézést!
Ki?
...és miért?

Köszönöm Tomipapa a pontos leírást!

Ha valaki (TSANYI) végigolvassa Tomipapa írását láthatja,hogy amit írtam az mind igaz, bár én nem tudtam ilyen szépen kikerekíteni és pontos számokat mondani.....
Így várnám,hogy valaki bocsánatot is kérhetne akár.... de tudom telhetetlen vagyok!

Cerana!

Látom, Tsanyi is írt egy használható adagolást, azt kiegészítve én is hozzátennék néhány -méhészeti gyakorlat híján - élelmiszeripari vonatkozást.

Tartósításra a szorbinsav sóit használják, azok vízoldhatósága jobb, mint a szorbinsavé, melyet melegítve, vagy tömény alkoholban azért jól fel lehet oldani.

Élelmiszeripari termékcsoportonként a hazai élelmiszeripari gyakorlat az alábbiak szerint adagolja (tiszta szorbinsavra számítva):
-- Tartósított gyümölcskészítményekben, savanyúságokban, édesipari termékekben (marcipán, fondant), tubusos zöldségpasztákban, margarinban, gyümölcs- és tojásalapú szeszesitalokban, tartós cukrászati süteményekben: 1,00 g/kg.
-- Réteslap, tartós kenyér, tartós sütemények eltartására: 3 g/kg liszt
-- Tojáslében: 3 g/ kg
--Üdítőitalokban: 0,6 g/kg
--Kemény és félkemény sajtok felületkezelésére: 300 mg/négyzetdeciméter.

Antimikrobás hatása csak a disszociálatlan szorbinsavnak és sóinak van, a disszociáció pH-függő.
A disszociálatlan rész %-osan a pH függvényében az alábbiak szerint alakul:

--pH = 2 99,8 %
--pH = 3 98,3 %
--pH = 4 85,2 %
--pH = 5 36,6 %
--pH = 6 5,46%
--pH = 7 0,57%

A disszociálatlan molekulák csíraölő hatása azzal függ össze, hogy a sejtmembránban lévő lipoproteinek a disszociálatlan, lipofilebb molekulákat könnyebben áteresztik, mint az erősen hidrofil jellegű disszociált molekulákat. A disszociálatlan molekulák a protoplazmában gyorsabban képesek eloszlani, s ott az enzimfehérjékre hatni.
Miként előbb írtam, a szorbinsav szelektív tartósítószer, csak élesztők és penészek ellen hatásos, így "mucika" ellen az alacsonyabb pH és a magasabb cukorkoncentráció a hatásos, esetleg a benzoésav és sói, de nem gyakori a töményebb szirup nyúlósodása, baktériumos nyúlósság az alacsonyabb koncentráció és pH következménye.

Ötven %-os töménységű szirup esetében pedig a megelőző, higieniás módszerek (edények, szirup hőkezelése, fertőtlenítése) szerintem elegendőek.

Üdv: Tomipapa

Köszönjük a részletes választ Tomipapa. Én még arról érdeklődnék, hogy ha Apibiovitet is teszek a szörpbe, ami fehérjét és vitaminokat tartalmaz, az elősegíti-e az esetleges baktériumos erjedéseket.

Én ezeket olvastam a Méhek között-ben. Bár ez inkább csak a kora tavaszi serkentésre vonatkozik:

Bocs cerana, de szerintem most Mortimernek van igaza!
Serkentéskor nem "mézet" szeretnénk eredményül, hanem több fiast.
A híg szirup bepárlása több energiát, cukrot emészt föl. Serkentéskor azonban nem ez a cél, az ilyenkor adott szirup nem lesz bepárolva ......

Kálium-szorbát. 20g/100l és minden O.K.!
Egyedüli gondom, hogy Tomipapa mucikája (Streptococcus mucilaginosus) ellen azt hiszem nem jó. Bocs de nekem nyúlós borom sem volt , de gondolom ez az eset amikor a szirup olyan lesz mintha az asszony a gyümölcstorta helyett ebbe tette volna a tortazselét ......
Viszont az üveh hypo-s mosása után minden rendben volt.

Örösi könyvben megkereshető, hogy a hígabb szirupból sokkal kevesebb "méz" lesz. Tehát fordítva igaz: a hígabb szirup a kidobott pénz. Az már más kérdés, ha töménnyel szeretnénk serkenteni, akkor túl sok telelőélelem keletkezhet egy hosszú, hordástalan nyáron. Tehát kiszoríthatja az anyát. Ezért javasolható a szakaszos etetés tömény sziruppal. Viszont, ha valakinek van tapasztalata a Kálium szorbátossal, az megírhatná .

Uraim! ( a hölgyek kihagyása nem udvariatlanság, de ők nem szólítottak meg, feltételezhetően lényegesen jobban ismerik az erjedések mibenlétét...)

Az erjedés, erjesztés valóban világszép dolog, s akik jól értenek ehhez, azok a háziasszonyok, a borászok, sörészek, no, meg a pékek, néha a mikrobiológusok. Ezért is tiszteljük őket a méhcsalád-számuktól függetlenül...
Mi, egyszerű adatlapú, puritán kertészek is hallottunk felőle valamennyit, s ha már érdeklődés mutatkozott a kérdésben, ím, szívesen közreadom, amit hallottam felőle. Természetesen a hitelesség igénye nélkül, hisz sem főállású háziasszony, sem borász, sörész, kenyerész nem vagyok, s a mikrobiológiához is annyi közöm van, hogy egykor szerencsésen nősültem.

Legelébb vegyük az alkoholos erjedést, mely élesztő- és élesztőszerű gombák energiatermelő folyamata. Mintegy 500 faj képes alkoholos erjesztésre, ezen szervezetek áttértek az oxidatív anyagcseréről a kisebb hatásfokú, de gyorsabb, valamint az alkohol termelésének következtében más mikrobákat kizáró energianyerési és felépítési módra. A biokémiai, élettani folyamatokat most nem elemezném részleteiben, bár a cukorszirup megerjedésének szempontjából nem árthat a folyamatokat is ismernünk, de a gyakorlatban úgy is oldhatunk cukrot (szacharózt), hogy nem követjük a glikolízis és a kapcsolódó reakció-körök lépéseit. Talán elegendő azt leszögeznünk, hogy anaerob viszonyok között a glikolízis folyamatában a 2 piroszőlősavnak és a NADH2-nek a sorsa másképp alakul, a piruvát dekarboxilálódik acetaldehiddé és ennek etanollá redukálása regenerálja a glikolitikus folyamat közepén képződött NADH2 molekulákat NAD-dá. Eszerint elmarad a NADH2 molekulák légzési-láncbéli oxidációjából aerob esetben származó ATP szintézis, az eredmény tehát csak az a 2 ATP, melyek többletként keletkeznek a glükolízis során. A folyamatban az etanol a "melléktermék". Látható, hogy anaerob körülmények között nem funkcionál ugyan a teljes citrátkör, de annak bizonyos részei igen, ezért ennek révén, valamint az Embden-Meyerhof-Parnas úton, azaz a hexózdifoszfát úton keresztül nyílik mód a felépítő szintézisekre. Ennek szépséges részleteivel most nem foglalkoznék, igény esetén persze nagyon szívesen vázolom.
Ha sikerült belátnunk, hogy a szénhidrátok szén- és energiaforrásként szerepelnek az anyagcserében, nem árt megismernünk azok transzport-mechanizmusait, hiszen az anyagcserében azok a meghatározóak. Erről majd egy alkalommal, a szénhidrát anyagcsere taglalásakor külön is beszélgethetünk, de lényeges, hogy a víz és néhány kisebb molekula kivételével nem csak az ozmotikus különbségek mentén haladnak át a membránokon a molekulák, hanem speciális transzporterek közvetítésével passzív vagy aktív transzporttal képesek keresztüljutni a lipofil barriereken.Amíg a passzív transzport az "átvivő" segítségével a koncentrációviszonyok mentén folyik és kevés energiabefektetést igényel, addig az aktív transzport energiaigényes folyamat, lévén a gradiens ellen halad. E cukor-transzport rendszerek következtében áll elő az ozmofilia és -tolerancia jelensége, melynek jellegzetessége, hogy egyes élesztő-fajok magas cukortartralmú tápanyagot igényelnek, illetve képesek 50-60 %-os glükóz-oldatban is szaporodni.

Az alkoholosan erjesztő élesztőgombák jelentős része a Saccharomyces nemzetségbe sorolható, de az erjedésben a Klockeria, Hanseniospora, Brettanomyces és Saccharomycodes nemzetségek is részt vehetnek, sőt, tágabb értelemben az ún. virágélesztők ( Candida, Pichia, Hansenula) és a nyálkaélesztők ( Debaryomycetes, Rhodotorula) valamint a Torulopsis, Torulaspora, Lodderomycetes, Kluyveromyces, Trichosporon nemzetségek élesztőgomba fajai is szerepet játszhatnak.

Mivel már tudjuk, hogy milyen gazdag az élesztőgombák világa, lássuk, milyen befolyásoló tényezők hatnak az alkoholos erjedésre.
Az erjedési hőmérséklet az élesztőgombáknál az aktivitást befolyásolja, optimumként 27 Cfokot adhatunk meg, ezen a hőmérsékleten szinte minden élesztő képes erjeszteni. Ennél magasabb hőmérsékleten az erjedés intenzitása csökken, sőt le is állhat. Az alacsony (8 Cfok körüli, vagy az alatti) hőtartományban csak néhány faj képes erjesztésre, s a maximális hőmérséklet 35 Cfok körüli.
Mint már említettem, az erjesztésre komoly hatással bír a cukor koncentrációja is, magas cukorkoncentrációnál az ozmotikus szívóerő (az oldat vízelvonó ereje) erősen megnől, 50 súlyszázalékos invertcukor-oldat esetén ez a szívóerő 120 atm, 80 súlyszázaléknál 250 atm, míg 25 súlyszázalék esetén mindössze 23 atm. Ezt az ozmotikus szívóerőt kell az élesztő-sejteknek kompenzálnia, s erre csak kevés ozmofil faj képes (pl. a Saccharomyces rouxii, mely 50 % feletti oldatban is erjeszteni képes). A mi környezetünkben előforduló élesztők közül egyesek képesek a magas cukortartalomú oldatok erjesztését elindítani, de 5-600 g/l cukortartalomnál szinte egyik sem képes erjeszteni.
Hatással lehet az erjedés intenzitására a magas induló csíraszám is (ezért lényeges, hogy az edényeket alaposan fertőtlenítsük, s az sem árthat, ha az oldatot is a csírátlanító hőmérsékletre melegítsük), de ki merem jelenteni, hogy a 600 g/l koncentrációjú szaccharóz-oldatban az alkoholos erjesztést végző élesztőgombák nem találják meg az életfeltételeiket.
Szerepet játszhat az erjedésben az oxigén is, ha az erjesztő-térben nincs levegő, az élesztők csak nagyon lassan képesek szaporodni, míg ha az oldat fölött 50 %-nyi légteret hagyunk, az élesztők szaporodása megnégyszereződhet és az erjesztés ideje a felére csökken.

Jelentős szerepe van a szerves sav-tartalomnak is az erjedésben, az élesztőgombák anaerob tevékenységének optimuma 4-6 pH-érték között van, de képesek 3-3,6 pH-érték mellett is lassú erjesztésre, 3 pH alatt az erjedés nagyon lelassul.
A szerves savak közül az ecetsav jelentős gátló hatással bír az élesztőkre, 2 g/l ecetsav-tartalom a csíraszámot 30-40 %-kal csökkenti A Saccharomyces cerevisae élesztőnél 10 g/l ecetsav-tartalom az erjedést teljesen leállítja, de a S. pombe faj esetében csak 20-30 %-os gátlást okoz ez a koncentráció, a Saccharomycodes ludwigii 22 g/l ecetsav mellett is képes volt lassú erjesztésre.

Bár nem veséztük ki az alkoholos erjedés minden csínját-bínját, de kérdeztetek a baktériumos erjedésekről is. Azokról is lehetne hosszan mesélni, de az ecetsavas és tejsavas bakteriális erjesztésnek esetünkben csak ritkán vagy soha nincs meg a feltételrendszere. Az ecetsavas erjedésnél a bacik az etanolt oxidálják ecetsavvá, tehát cukoroldatunknak elébb alkoholos erjedésen kell keresztülmennie, hogy az ecetsav-baktériumok (ezek az aerob mikroorganizmusok) etanolunkat ecetsavvá oxidálhassák.
A tejsav-baktériumok (szintúgy heterotróf, aerob organizmusok) még ennyi szereppel sem bírhatnak cukoroldatunk erjesztésében, lévén táplálékigényüket a szaccharóz-oldat nem képes kielégíteni, energiatermelő anyagcseréjükhöz egyéb szerves vegyületek és citokróm-vegyületek is szükségesek, ezért cukoroldaton nem tenyésznek.

A baktériumok a szorbinsavra és sóira nem érzékenyek, azokat élesztőgombák és penészek ellen javasoltam csak használni, a káposztasavanyítás folyamán azért lehet azzal visszaszorítani az élesztőket és penészeket, mert a tejsavbacik nem foglalkoznak vele, azokat nem korlátozza.

A többi, erjesztésben részt vevő mikroorganizmussal most nem foglalkoznék, azoknak kevés szerepe lehet a cukoroldat erjesztésében.

Maradt még egy jelenség, amikor azt tapasztaljuk, hogy oldatunk, borunk "megnyúlósodott". Ez alacsony cukor és savtartalom mellett következhet be, okozója a Streptococcus mucilaginosus nevű baktérium. E szervezet hatását más mikroorganizmusok ( Acetobacter rancens, Debaryomyces fajok jelentősen fölerősíthetik) Ellene a magasabb savtartalom és cukor-koncentráció nyújthat védelmet.

Gondolom, maradtak még nyitott kérdések, ha valamiben nem sikerült közelebb kerülnöm az érthetőséghez, kérem jelezzétek...

Üdv: Tomipapa

A neten nézegettem irományokat a cukorszirup baktériumos erjedéséről. Ami elősegítheti ezt:
-főleg földdel szennyezett közeg
-nem eléggé savas közeg (3,3 pH feletti)
-oxigén jelenléte (csak egyes baktériumoknál)
-30 C feletti hőmérséklet
Ezek a baktériumos erjedések mennyire lépnek fel, és hogy lehet ellenük védekezni, azon kívül, hogy felvisszük a töménységet?

Azért, mert a kérdező nagyobb mennyiségű szirupot szeretne adni, amit szigetvili tud kompetensen megválaszolni, mivel ő ezt a megoldást használja. Én maximum 2 litert szoktam beadni nekik,de azt is üvegben.

Talán hagyni kéne a Örösi tanár úr könyvét akár szó szerint is , és inkább utána nézni annak amit leírsz.
Tomipapa remélem tudományos alapossággal elmagyarázza neked az erjedés fajtáit jellemzőit, de konyhanyelven néhány egyszerű alapismeret az etetésre koncentrálva:
- 50%-tól jelentkezik a cukor tartósító hatása, tehát 1:1-es vagy annál töményebb szörpnél. (Vízelvonás, ozmózis stb ....) Fontos az eszközök tisztasága is.
- Az élesztők kedvelik az enyhén savanyú közeget, tehát 1-2 ek. ecet csak növeli az esélyt az erjedésre.
- A hígabb oldatok használatosak méhek serkentésére, a töményebbek élelempótlásra. Az 1:1 a határeset ami mindkettőre használható.
- A kálium-szorbáthoz korlátozás nélkül használható, semmiféle kockázati tényező nem ismert. Egyébként ez is enyhén savas közegben a leghatékonyabb.

ad1 nem mondok hülyeséget, ha nem tudok pontosan, ezt én így tudom és kész
ad2 nem kötelező megfogadni a tanácsaimat
ad3 ha nem tetszik egészen nyugodtan ignorálhatsz, nem fogok belehalni

trobi, bizonyos idő után lehet h kevés ecettel is felforr, nem mindegy a hőmérséklet sem,a család erősségesem,az sem mennyi idő alatt engeded hogy elhordja, ha nyárra úgy időzíted,hogy 5 nap alatt el tudja vinni (ezt ki kell próbálgatni) akkor nem lesz bajod ebből ezt biztosan mondom neked! Ha pedig ecetet teszel bele azzal biztos h nem ártasz! Sőt!

, Én csak idéztem Őrösit ,de te nyilván jobban tudod,mert elgondolkodtál rajta. Azért ha tanácsot adsz egy témában,konkrétabban is tehetnéd,mert ez így elég komolytalalan.

pöte,bocsi nem tudom pontosan, de én úgy tudom h egy ~10 literhez ha teszel egy olyan 1-2 evőkanállal 10%osat 1:1 eshez az jó. inkább így etess, nem ajánlok többet a hígabbhoz,mert azt lehet nem hordja el mert dögnek nézi...
inkább azt mondom etess 1:1essel...

Az arányokról kérdezd tomipapát bár kétlem,hogy ilyen konkrét dologra akár ő is tudna válaszolni....
mindazonáltal engem is érdekelne....
Viszont egy jó család 4-5 nap alatt elhordja az 5 litert kevés "lyukkal" is, és ha netán kicsit felforr... na és? úgy is elhordja....

trobi ha végigolvasod a nagy méhészkönyvet sok olyat olvasol benne ami idejétmúlt és köze nincs a mai méhészkedésünkhöz,jogszabályok -csak hogy legalapvetőbb példát említsek- de sokat fejlődött minden tudományág és lehet,hogy ezen el kellene gondolkodnod nem kell mindent mindig szó szerint venni...
Nem azt mondom,hogy ne ez legyen a "Méhészbiblia" mert a nagyja még ma is megállja a helyét,de meg kell azért fontolni,hogy mit fogadsz el szó szerint....

A cukorszörp készítésére sok fölösleges,vagy éppen káros tanácsot olvashatunk.Fölösleges a szörpöt forralni.Értékének növelésére nem kell bele konyhasó,ártalmas is.Savat is szoktak beletenni ,hogy az inverálódást segítse.Ez atanácsabból az időből származik amikor azt gondolták hogy a méh savval változtatja át a cukrot.A sav éppen hátráltatja a méh enzimeinek működését.

Őrösi Méhek között 529. old

Köszönöm

A méhek etetéséhez annyit hogy etetőkertet és tálcát használok
1:1-es sziruppal etetek úgy 10-12 napi utána jön a töményebb
Rakodó kaptárnál láttam valahol ezt a vödrös módszert csak ott nem lyukak voltak fúrva rá hanem volt rá vágva egy lyuk és arra rá volt rakva egy finom szúnyogháló szerűség rakva és a méhek azon hordták a szirupot.


Űrdongó

És egy híg sziruphoz ( 2 víz:1 cukor ) mennyi - és milyen - ecet kell, hogy ne forrjon fel?

én ilyeneket nem tennék bele!
Viszont az ecetet támogatom az ténylegesen jó a meszesedés ellen is!
De én nem szoktam, hanem jó erősre keverem és akkor nem erjed meg!
Egyébként ha még jót akarsz akkor vagy ecet vagy/és só, mert az kell a méheknek és a cukor lugos kémhatását is semlegesíti!

Tudom, csak előtte Pöte írta, hogy jó lenne beletenni tartósítószert, konkrétan kálium-szorbátot, de nem nagyon meri, mert az mindenféle gombát kiirt a szirupól, lehet hasznosat is.
Én is tartósítanám ezzel a szirupot. Azt már Tomipapa is írta, hogy egy kis ecettel együtt a szirupban a nosemát is féken tarthatja valamennyire, de mégis, mivelhogy tartósítószer, idegenkedek a használatától én is egy kicsit. Pedig a neten mindenhol azt írják a kálium-szorbátról, hogy nyugodtan lehet rakni szörpe, borba, lekvárba, mert semmilyen hatással nincs az emberi szervezetre, elég bennünk szén-dioxiddá, aztán kész. Tehát a szalicilnél és a nátrium-benzoátnál lényegesen barátságosabb.
Ha tényleg nincs káros hatása az emberre és a méhekre, akkor miért ne használnám, ha még olcsóbban is jövök ki?

Mortimer a kérdés az volt h neme erjed meg /lesz baja 4-5 liter szörpnek ha nyáron eteted és a melegben több napig is ott van.....
Igazad van,hogy a híg jobban serkent de ha megerjed lehet h nem olyan jó....

Be.

Tisztelt méztársak
Puha lepényt csináltam szirupból és porcukorból nonoszt is kevertem bele,de nem nagyon akarják enni a méheim. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a nonoszos lepényt belekeverhetem-e szirupba, ugyanis pipás etetővel szeretném nekik beadni.

Csakhogy felesleges olyan töményre csinálni, kidobott pénz, mivel a hígabb is ugyanúgy vagy még jobban serkent, ha van a családnál elegendő méz.

szajber dehogy ,nem csak a vákuum tud ellentartani, hanem a levegő is,mert nem tud olyan sokat tágulni! (ha akarod leírhatom miért (áramlástanból tanultam;) ) de hidd le nem ömlik ki

ha elég töményre kevered a szirupot (~60%-osra) akkor nem fog megerjedni! Mert ha jól tudom 57% felett nem erjed meg! Ha légfékes etetőt használsz akkor biztosan!

Akkor miért nem használod a száraz etetést?

Ha nem etetni hanem csak serkenteni szeretnék nyáron, akkor akár 10 napig is bent lehet a 4-5 liter szirup. Ide nem volna rossz valami tartósítás.

Miért, kellhet a méheknek akármilyen gomba is? Baktérium szerintem kell nekik, mint az embernek pl. a bélbaktériumok, de gomba?

De.
De arra is van megoldás: Pl. egy vödör fölött fordítod fel és aztán teszed rájuk.
De azokon a nyárvégi meleg napokon a nagy méhtömegnek az a pár csepp üdítően hat.

Ha 5 literesbe 3 litert teszek, akkor a vákuum később alakul ki és a nyakukba megy egy jó adag. Nem de?

Normális család az 5 litert is elviszi 3 nap alatt (pl. őszi beetetésnél). Annyit szabad ani amennyit el tudnak hordani. Az 5 literesbe is belefér pl. 3 liter.

Ezek a kecsapos 5 literesek beleférnek egy 1/2 rakodófiókba, ha jól emlékszem 17 cm magas.
A Kálium szorbát minden gombát elpusztít nem csak a cukorszirup erjedéséért felelőseket, így akár káros hatása is lehet a méhekre.

Tavaly a 3 literest 183 Ft/db áron vásároltam. De van 4 és 5 l-es is.

Miért szidják?

Még 5 literrel nem próbáltam, gondolom nyáron a nagy melegben megindulhat, de akkor is segíthet egy kis Kálium-szorbát, amit egyesek dicsérnek, mások szidnak...

Az 5 liter szirup nem nyálkások meg?

Én gyorskajáldából hordom el az 5 literes kecsapos, mustáros és majonézes vödröket ingyen. Műanyagos boltban kemény százasokat kérnek el értük.

Igen szerintem sem kell az ijet bevonni én a fa etetőkeretet szoktam hogy véletlen se erszthessen,de az úszót nemhiszem hogy kellene.

Semmivel nem szoltam bevonni, az első használat után eltelnek a pólusok.

Ha mindenképp beakarod vonni szerintem viaszal csináld,énis igyszoktam és bevált.