Most kaptam egy katalógust, kinálnak benne műléphengereket. A 780 sejt/dm2 méretűt "européennes" , a z 1000 sejt/dm2 méretűt "africaines" -ként nevezi. Nem lehet hogy ez más méhfajt jelöl?

De nem beszélek le senkit az ilyen lépekről, emiatt nem veszünk össze!

A "small cell combs" ("kis-sejtes lép") kifejezésre keresve elég sok infó elérhető az interneten pl:
http://www.scientificbeekeeping.com/ind ... view&id=51
Eszerint, egyebek közt nem bizonyított a varroa elleni hatásossága, másrészt problémás a "visszafejlesztés":
a nagy sejtben (5,4 mm) nevelt méh nem tud rögtön kis sejtet (4,9 mm) építeni, csak közepeset (5,1 mm) és az abban nevelt méh tud majd kicsit építeni.
Természetes lépben 4,6-5,1 mm a méret.
Részletes számítások: http://www.bushfarms.com/beesnaturalcell.htm
És egy kísérlet (gondolom a sok közül):
http://www.springerlink.com/content/lk80j0017v01w026/
eredmény:
"To summarize our results, we found that the use of small cell foundation did not significantly affect cm2 total brood, total mites per colony, mites per brood cell, or mites per adult bee, but did affect adult bee population for two sampling months. Varroa levels were similar in all colonies throughout the study. We found no evidence that small cell foundation was beneficial with regard to varroa control under the tested conditions in Florida."
Tehát a fészek cm2 területe nem lett nagyobb, a sejtenkénti-méhenkénti-családonkénti atkaszám nem csökkent, de nagyobb lett a népesség. Nincs bizonyíték rá, hogy a tesztelt környezetben a kis sejteknek pozitív hatása lett volna az atka megfékezésére.

Saját vélemény: nem az a lényeg (kereskedelmi szempontból), hogy hatásos-e, hanem az, hogy vannak-e, akik elhiszik a hatásosságát. Ha igen, lesz rá kereslet.
Némi meggyőző szöveg mellett már a fórumozók is vettek volna belőle. Ez a marketing
De lehet, hogy szkeptikus vagyok....

Hát igen, amennyiben bebizonyosodna, hogy a kisebb sejtből is teljes értékű méhek fejlődnek, akkor tényleg érdemes lenne foglalkozni vele.

Nekem is van itthon 15 család kontrollnak, ezek ilyen műlépeket kaptak. A tavasszal a fejlődésükre kíváncsi leszek.

Számoltam. 22%-kal több az azonos lépfelületre jutó sejtszám. Ha a kikelt méhek egyenértékűek... Elgondolkodtató.

De ugye itt nálad nem igaz a 22%. Mitől is lehetne több hely ha a sejtek oldalfala marad a régi felállásban? Mikor vettem a méheket bizony az átlag jó öreg fekete kereteken volt. Aztán kaptak új keretek, és nem kis külömbséget láttam az új keretből kikelt méhek és a tesvíreik között a fiatalok nagyobbak voltak ugyanattól az anyától. Szval lehet abban valami, hogy a túl öreg lép nem a leg fajább.

Lehet ez a szemlélet még abból az időből maradt fenn, amikor alapból a kisebb sejteket használták.
Épp a cserényi dokinak mondtam viccesen az előadás után, hogy én az öreg lépeimmel már régen visszatértem a kicsi sejtméretre. Nálam ugyanis,mint azt sokszor hangsújoztam már, a technológia része az öreg fészek lépkészlet.

Ja, és eddig semmi káros következményét nem nagyon tapasztaltam!!

Számoltam. 22%-kal több az azonos lépfelületre jutó sejtszám. Ha a kikelt méhek egyenértékűek... Elgondolkodtató.
Korábban az volt a szemlélet, hogy az öreg lépeket azért (is) kell cserélni, met a bábingektől beszűkülnek a sejtek.

Közben kiegészítettem az előzőt olvasd el... és nem megsértődni

Ezt nem tudom sajnos, de ha esetleg ezt a Gajdos Máté gyereket, aki nekünk az előadást tartotta megkeresed, lehet tud segíteni.
Vagy itt Krajnai esetleg!

Két indokot tudok mellette mondani.
De mindenek előtt ki kell hangsúlyoznom, hogy a háziméh lárvájának legnagyobb átmérője előbáb korában van és 4,5 mm, tehát "lötyögve" elférne akár a 4,6 mm-es sejtben is. A ma forgalmazott lépek sejtmérete 5,2-5,3 mm, ami azzal az indokkal ennyi, mert az 1900-as évek fordulóján volt egy olyan feltételezés, hogy a nagyobb sejtből nagyobb méhecske fog kikelni és a nagyobb méhecske erősebb lesz és többet gyűjt. Ezt senki nem bizonyította azóta se korrekt összehasonlító mérésekkel, de a műléphenger készítők ráálltak az 5,2 és 5,3 mm-es sejtméretre.
Nézzük a két indokot a kissejt mellett:
1.
Nem mindegy, hogy hány négyzetdeciméteres fészket kell fűteni és ott egységnyi felületen mennyi méhecske kél ki.
2.
Újabb amerikai és trópusi méhészeti tapasztalat, hogy azok a méhcsaládok, amik jobban tűrik a varroa atka jelenlétét és természetes lépet építenek, kisebb sejtméretű fészket építenek.

A fenti két indok alapján terjed a kissejtes (4,7 mm-es sejtméretű) lépek használata Amerikában és Nyugat-Európában.

Miért is jó a kissejtes?

Nyugaton kezd elterjedni a kissejtes (5,2 mm helyett 4,7 mm) műlép. Itthon gyártja-e valaki? Mit tudtok róla?

Itt van a kép is:
http://kepfeltoltes.hu/091023/241115595DSCF0403_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Helló

Egy autóakkumulátor is elég,próbáld ki egy kereten.Vagy egy aksitöltő.Persze pár ezerért lehet kapni méhészboltokban erre a célra trafót is.
Én egy keretléc alsó felére szereltem pár lábat és a két szélső kapja az áramot egy kapcsolón keresztül.
Na majd holnap lefényképezem ha érdekel.

Szia Vivaldi még mit akarsz róla tudni?

A besütőm.

Tisztelt Sanyi szép . Hogyan drotozol ? Ha a drot szabad oldalára teszek egy vékony csikot lépből mi tőrténik?

Illusztráció. Ez már majdnem táblás ....

Én olyant is tapasztaltam már, hogy kiépítik a drót mentén is, de az anya kihagyja a petézéskor a drót feletti sejteket.
De olyant is láttam, hogy a drót mentén "felrágják" a műlépet!

...Az idei tapasztalatom az , hogy némely család utál a drótra építeni