Tsanyi!

Sajna nincs a telephelyemen áram. Minden nap tudok menni a méhekhez, mert 4kmre van a lakhelyemtől a telephely, sőt a főúttól 100 méterre. Nem ez a baj, hanem az, hogy dolgozok is és amikor reggelre megyek nem tudok munka előtt már kimenni a méhekhez, délután meg már felesleges menjek melegvizet adni, mert a telephely fekvése olyan, hogy délután 3 után nem nagyon járnak a méhek. Mármint a kora tavaszi időszakban.Ezért tetszik ez "házi napkollektor", mert viszont délig-egyig gyönyörűen odasüt a nap, és ki tudnának menni az itatóra, ami egyébként mióta apám megvette ezt a helyet,(30 éve) azóta ugyanott van.Egyébként meg a méhektől kb 500 méterre van az utolsó árammal ellátott tanya, megkérdeztem egyszer, hogy mennyiért hoznák el odáig. Ha a közbeeső összes tanyagazda is kérte volna csak pár tízezer lett volna, de mivel mindenki azt mondta, hogy neki nem kell így nem lett semmi, mert annyim meg nincs rá amit kértek volna.

Smileyface!

Tetszik az ötleted, ha végzek a kaptárgyártással lehet hogy neki állok majd valami hasonló ötletes megoldásnak, addig is tudsz esetleg feltenni még képeket?

Tomipapa!

Nem vagyok egy rutinos fórumozó, azért csatoltam mindig az előző hsz.-t amire válaszoltam. Sikerült teljes mértékben megváltoztatni a véleményem az itatásról, úgyhogy valószínű marad továbbra is külső itatás, valami eszes melegítéssel. Köszönöm a tanácsokat,de nem szeretném, ha miattam esetleg összezörrenés lenne más fórumozókkal!
Mégegyszer köszi a segítséget!

Tomipapa!
Nem tudom mire jó ez a folyamatos provokáció.
Veled ellentétben én nem vagyok az abszolút igazságok birtokában, viszont több mint 20 év méhészkedés után a tapasztalataimat illetve a barátaimnál látottakat szívesen megosztom másokkal.
Elmondom amit, tudok gondolok. Az illető eldönti, hogy tudja-e, akarja-e használni amit leírtam. Ha sikeresen használja akkor örülünk mindketten.
Ennyi.
A többit inkább privátban.

Tsanyi!

Dehogy nincs! Kérem, rögvest írd le!

A múltkor úgy vélted: szakirodalmi ismereteim és a véres valóság között tátongó szakadék eltömedékelése és az empatikusabb fórumlétem szempontjából előnyös lehetne a méhekkel való foglalatosság visszahozása az életembe. Be kell látnom, ha ezzel látóköröm szélesedhet és szavaim is hitelesebben hangozhatnak, akkor dőreség lenne kihagynom ezt a lehetőséget, ráadásképp a szemedben is fajsúlyosabbnak tűnhetnék, s kapcsolatunkba vissza lehetne hozni a harmóniát, hisz most talán leginkább ezek hiányoznak itt töltött rövid perceim során. Elhatároztam tehát, hogy megfogadván atyai tanácsod, ismét megtöltöm zümmögéssel, méhes-illattal az életemet, már csak annak okán is, hogy további viszonyunkat az alábbi illusztráció jellemezhesse:
Láthatod, a méhészkedés újrakezdéséhez szükséges ismeretek frissítése tárgyában rád is szeretnék támaszkodni, rendkívüli fontosságúak azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyek egyensúlyba hozhatják fakuló ismereteimet, megkopott gyakorlatiasságomat és az újkori méhészkedési gyakorlat legfrissebb információit, mesterfogásait.

Kérnélek, e szándékok és szempontok alapján a jövőben ne zárd bé előttem ismereteid gazdag tárházát, cserében megígérem, én is megosztom veled egyszerű, paraszti észjáráson alapuló gondolataimat...

T

Tomipapa!
Nb 18-nak tudok egyszerű tanácsot adni, ha van 230. Neked gondolom nincs szükséged rá.

....mert akkor a legegyszerűbb a traktor (mezőgazdasági vontató) téli vízmelegítője. Meg olcsóbb is, amíg megvan.

Sajnos úgy tűnik eléggé messze lehet a telephely, ha nem tudja naponta felkeresni, bár ettől még lehetne elektromos árama.

T

NB18 van a telephelyeden a méheknél áramod ?

Itt az én megoldásom: http://meheszkedunk.blogspot.hu/2012/03 ... itato.html

NB18!

Azt tanácsolnám, ne idézd feleslegesen a válaszadáskor a lereagálni való hozzászólást teljes terjedelemben. Ha mindenképp idézni szeretnél, akkor csak a kiemelendő részt emeld át.

A megfigyelésed korrekt, a méhek a belső itatót nem szívesen járják, ösztönösen külső vízforrásra járnak, ha tehetik. Feltehetően azért nem volt eredményes a belső itatásod, mert vagy elegendő lecsapódott vizet találtak a kaptárban, vagy külső vízforrást találtak, esetleg túl hideg volt a víz, szirup. A nagyon híg cukoroldatot sem hordják el. A pipás itatóval az lesz a baj a kora tavaszi időszakban, hogy a térfogatához képest a felülete túl nagy, abban a víz gyorsabban és hamarébb át tud hűlni, mivel nincs szigetelve.Azt sem kedvelik sokkal jobban, mint a belső itatót, elsősorban a kívülről hordás ösztöne, másrészt az alacsony hőmérséklete miatt. A víz optimális hőfoka 25-35 C fok. A fészek alól sem hordják el a vizet.
A kezdeti, kora tavaszi időben egyébként a szükséges vízmennyiség nem több napi 2-3 decinél. Extrém rossz időjárás kivételével a legjobban szeretik a méhesben elhelyezett külső, fűtött vagy szigetelt, elfolyó rendszerű itatót, az arra kijáró méhek a közhiedelemmel ellentétben nem dermednek le rajta olyan gyorsan. Lényeges, hogy korán el kell kezdeni az üzemeltetését, mert ha egyszer nem arra tájoltak, később sem keresik fel szívesen. Javíthat az elfogadáson az itatóvíz enyhe sózása. Az én tapasztalatom szerint a tőzegkivonatos vizet még ennél is jobban szeretik.

Kollár Imrét azért idéztem, mert közismert, hiteles méhész, s az ő tapasztalata kedvező volt a belső itatásról. Egyébként a néhány éve még hasonló nagyságrendű konténeres méhészettel méhészkedő dr.Király Endre is ugyanilyen belső itatással dolgozott, úgyszintén megelégedéssel. A te kaptárrendszeredhez legjobban hasonlító fészekmézkamrás kaptár eredeti, Cicatricis-féle változata a kaptár kettős (rövidebb) homlokfala között elhelyezett belső etetőt-itatót tartalmazott. Ez volt a "pitvaros" változat. Ő is használta belső itatásra...

T

Van benne valami amit mondasz, biztos nem elég nekik amit ki tudnak szívogatni, de a semminél mégis több.

Mindenképpen használni fogom, arra gondoltam,hogy vagy bevonom a ballont valamilyen fekete anyaggal, vagy ha kapok, akkor egyszerűen fekete ballont veszek, továbbá a deszkát vagy lecserélem valamilyen fekete anyagra, vagy egyszerűen befestem feketére, hogy a nap tudja melegen tartani. Sajnos nem tudom megoldani, hogy minden reggel viszek meleg vizet nekik és leszigetelem a tartályt.

NB18, ha használsz valamilyen itatót a méheknél, pipát vagy tálcát vagy bármilyen más működésűt akkor se mellőzd a csepegtetős itatót, hatásfokát növelheted ha megoldod a ballon melegítését. így rosszabb időben sem dermednek le a méhek a meleg víz miatt.

Két vagy három éve próbálkoztam én is a belső itatással vályúból, de hozzá sem nyúltak. Megpróbáltam híg sziruppal is, meg máshova is rakni a kaptárban, de nem hordták el. Ezért gondoltam a pipás itatóra. Ezzel nem akarom a bevált és tökéletesre fejlesztett módszer hatékonyságát vitatni, valószínű én csináltam valamit rosszul.

Megfigyeltem már, hogy a tavasszal a kijárószűkítésre használt szivacsból sűrűn szívogatnak a méhek. Ez a szivacs valamennyire mindig nedves részben a szokásos időjárási viszonyok miatt részben a kaptár kialakítása miatt. Nem azt mondom, hogy így kell itatni, de biztos, hogy számításba kell venni a dolgot. Hidegben nagyon lehűl, biztos, hogy jobb egy belső ( felső ), ennek a használatán én is gondolkodom.

Tehát ez is csak akkor működik igazán, amikor már jó idő van. Létezik esetleg másmilyen típusú pipás itató? Azért kérdezem, mert valahol hallottam,vagy olvastam, hogy beteszik a pipás itatót, a mellette lévő fennmaradt kijáró nyílást leszűkítik kb 1cm szélesre és a kiáramló meleg, nem engedi megfagyni, illetve egyáltalán kihűlni a folyadékot!

Az igazság az, hogy eddig az itatást úgy oldottam meg, hogy egy csapos műa. ballonból csöpögött a víz egy deszkára, amin ferdén lécek voltak szögelve. Ennél gondoltam jobbnak a pipás témát. Ezek szerint tévedtem....

NB18!

Szerintem ha a méheknél már van kiterjedtebb fiasítás, de az időjárás miatt kijárni nem, vagy csak nagy méhveszteséggel tudnak, akkor a külső itatás nem tűnik jó megoldásnak. A fiasítás február vége felé szokott úgy beindulni, hogy megnőjön a vízigény, ekkor viszont az időjárás általában nem kedvez a külső itató használatának. Sokszor még a repce alatt sem kedvez az idő.
A korán, belső itatással kidolgozott konténeres technológia egyik "főpapja", Kollár Imre belső, vályús itatást tart megfelelőnek. Igaz, ő fűti is a konténereit a kecskefűz indulásától. Itatni a fiasítás intenzívebb beindulásától szokott.
Mivel az érdekelt, mennyi víz fogyhat, azért idéztem Kollár Imrét. Az ő módszerével egy család átlagosan 26 liter vizet fogyaszt a fiasítás beindulásától repce elejéig. Rossz idő esetén repce alatt is itat, akkor naponta 1 liter víz is fogy a nagy kiterjedésű fias révén . A fiasítás meglétét és intenzitását is az elfogyasztott vízmennyiségen méri le. Ahol nem fogy a víz, ott vizsgál és avatkozik be. Fűteni csak a tömeges virágporhordástól szokott, szükség esetén a repce alatt is.

T

Nekem például sokáig elég volt egy palack víz kora tavasszal, mert a pipás etető aljában összegyűlt hideg vízbe annyi méh fulladt bele, hogy a többiek utána már nem fértek hozzá. Alsó kijáróba volt betéve a pipa. Többet nem használtam tavasszal. Én így jártam...

Véleményem szerint, ha olyan hideg van, hogy nem tudnak kijárni az itatóra, akkor a pipás etetőt sem fogják használni (hideg benne a víz vagy a szirup, esetleg meg is fagy, ha napsütés éri akkor meg elkezd folyni).
A belső itatót jobbnak tartom mivel ott nem hűl le a víz vagy a szirup.
Én most tervezem egy feljárós etető itató elkészítését (fendpoll hoz hasonlót) véleményem szerint ezzel a módszerrel lehet a legkevesebb hőveszteséggel etetni, itatni.

Üdvözlet mindenkinek!

Olyan kérdésem lenne,hogy a tavaszi fejlődési szakasz abban a részében amikor még nem nagyon tudnak kijárni a méhek a vízre, vagy csak nagy veszteségek árán a pipás itatóval itatva, kb mennyi időre elég a másfél literes szódásüveg tartalma? Most szeretném kipróbálni ezt az eszközt, szívesen és nagy köszönettel fogadok bármilyen jótanácsot a használatával kapcsolatban.Erről a fajtáról lenne szó:http://www.meheszbolt-tamasi.hu/meheteto-itato/legfekes-meheteto-mehitato

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv!
Most csináltam meg tavaszra a melegvizes itatómat.
+40 Celsius fokot tud, most a hidegben.Szerintetek elég meleg ez?

Kicsit előre ugorva az időben (De itt is ideje a könyvek forgatásának és a műhelymunkáknak).
Szóval mi a véleményetek a Szabó Károly:Méhész mühelyében lévő külső itatóról?

Köszönöm a válaszokat!

Válaszolok a kérdésemre! Hátha más is okul belőle.
Az etetők néhány milliméterrel szélesebbek mint 34 cm, viszont a peremeket levágva is működőképesek. A vasfűrész kíválóan használható erre a célra.

Segítségetekre lenne szükségem! A Fendpoll itató szélessége 34 cm-nek van megadva. Az új kaptáraim belső szélessége szintén ennyi. Megmondaná nekem valaki, hogy az etető pont 34cm-e, vagy picit több, vagy picit kevesebb? Illetve lehetne-e 1-2 mm-t lecsiszolni a szélességéből, van-e rajta annyi plusz anyag?
Köszönöm a válaszokat!

Kaptam egy e-mailt közzéteszem ha valakit érdekel a szódás palack beszerzése

milyen méretű a lyuk amit fúrtál rá? hány darabot?
nekem az a gondom h ha tele van az üveg (2L) akkor kifolyik gyorsan ha meg kevesebb van nem is folyik. küszködök csak. előre is köszi a választ.

Tőzeges itatóba melyik tőzegfajta lehet a legmegfelelőbb ?
Ha jól gondolom akkor mindenképp savanyú, savas ph értékű kell, tehát fekete ( síklápi ) tőzegből csak a hansági jöhet szóba, ami mészmentes is. ( PH 4-5-6,5 )
Vagy a balti, fehér ( fellápi ) tőzeg ? ( PH 3-4 )
Úgy tudom a fekete tőzeg huminsavat is tartalmaz.
Keverjem a kettőt, hogy kicsit alacsonyabb legyen a PH érték mint 4,5-6,5 ?
Mondjuk 2/3 hansági, és 1/3 északi ?

Mi is a helyi szódástól vettük 15 Ft-ért darabját úgy, hogy át is válogathattuk. Még örült is, mert ennyivel kevesebbet kell elszállíttatnia.

Szódagyártóktól kiselejtezett flakonok. Nagyobb áruházaknál visszaválthatós palackok.

Sziasztok!
Megoldást szeretnék kérni honnan tudok a pipás itatókba 2 literes üveget venni nem csillagászati áron!
Előre is köszi.

Ahogy látom az én képem van belinkelve.
A kép poénos, de anno leírtam, hogy nem sima szirupot kaptak téli feletetésnél, hanem kevertem bele ImmunoBee-t is, ettől sötét.

Jó lehet.Kipróbálom.Ksz

Üdv:FP

Popszegecset dugok a furatba.

[pdfview][url][/url][/pdfview]

Visszaválthatós 2 literes kólás üveget használok.Tömítést se vettem már ki a végén mert mikor kivettem akkor fals levegőt szívott.
Kifúrtam 3-as fúróval a pipa alját-most már teljesen jó mert nem áztatja a kaptárt.
Sziruppal etetésnél majd valahogy megoldom,h a szirup ne folyjon ki a lyukon.

Egy videót megnéznék aki tömítés nélkül használja,h hogy néz ki az egész-vagy esetleg ha nincs messze akkor meg is nézném.

ÜDV:FP

Te rontasz el valamit. Nem a pipában van a hiba, hanem a flakonban.
1. Nem szabad puha falú flakont használni, mert az behorpad és csöpög.
2. Jól záró kupakot kell használni, mert ha nem, akkor fals levegőt kap.

Nem voltam netközelben ezért válaszolok most.

Próbálgatom ezt a műanyag pipás itatót de nem akar jó lenni.
Általában csöpög-gondolom a hőtágulás miatt- és akkor belefulladnak a méhek.
Megnézem jobban ezt a belső itatót itt valahol a neten.

Minden jót a méhesben!

Üdv:FP[/quote]
A belső itatóba is bele fulladnak legalább annyi mint a külsőben

Szervusz fiatal Barátom!



Látod ezért jobb a belső itató- etető, mert ott ezek a dolgok nem állnak fenn, mivel nem éri fény,így a víz nem algásodik a szirup nem erjed, mivel mire ez a folyamat beindulna, addigra ott elhordják a méhek.[/quote]
Nem voltam netközelben ezért válaszolok most.

Próbálgatom ezt a műanyag pipás itatót de nem akar jó lenni.
Általában csöpög-gondolom a hőtágulás miatt- és akkor belefulladnak a méhek.
Megnézem jobban ezt a belső itatót itt valahol a neten.

Minden jót a méhesben!

Üdv:FP

Coca-colát isznak a méhek???
(nem vagyok ám ilyen hülye) de úgy néz ki.

Elsö felindulásomban, nagyon tetszett az ötleted, és arra gondoltam egy csupor mézzel kéne jutalmazni az innovációd .

Aztán lehiggadtam. Régóta használom a pipás etetőket, én még fából készítettem őket. Volt néhány ami az időjárás viszontagságaitól, megrepedt és csöpögött. Ezeket mindig sürgősen cserélnem kellett, és ezért is szereztem be a teljes állományra műanyag pipást. A csöpögő pipák, hordástalan időszakban, nálam főleg júliusban, kutatást okoztak.
És pontosan a rajoknál és a gyenge tartalékoknál jelentkezik a probléma, mert az erősek éjjel-nappal a kupakon lógnak.
Figyelj rá, és gondold át!

Egyszer már írtam róla, hogy a csöpögést a hőtágulás okozza. A folyadék fölött lévő levegő nagyobb hőtágulása, reggel felmelegedéskor kinyom pár ml-t és ha nincsenek ott méhek akik elhordják gyűlik a pipába.
Három a problémát csökkentő dolgot alkalmazok.
1. Csak április elején kapnak pipás etetőt a felső fiók kijárójába, mert arra lesz tömeges a kelés.
2. Tavaszra kisebb 1/2 l-es üdítős palackjaim vannak. Nálam zömében a régi kemény 1,5l-es kristályvizes palackok vannak, még azok is túl nagyok.
3. A pipa mindig abban a fiókban van ahol a fészek zöme. Mivel déli tájolású az állomány nagy része, ezért a fiók kijáró hátrafelé, észak felé van. Így egyrészt egyszerűbb a palack cseréje, de legfőképp soha nem süti a nap, ezért sokkal kisebb a hőingadozás, kevesebb a kifolyt szirup.

Valaki rakna föl képet erről a palackos pipás itatóról hogy hogyan működik, én is használtam egy rakodón régebbi ilyesmi itatót aminek saját edénye volt, belefulladás ellen vágtam egy kis darab rostaszövetet amit a folyadék fölé helyeztem azon könnyen föl tudták szívni és senki nem fulladt bele, és még járni is tudnak rajta.

Egyszerűen fúrtam rá egy 3-as lyukat alul.
Valóban! Ott kifolyik némi szörp is.Meg az eső is ami beleesik a pipába.
Azonban inkább csepegjen ki valamennyi mint tömegesen bele pusztuljanak a méhek.
Az esővizet pedig bevezesse a kaptárba.

Üdv Csoky!

Elárulod nekünk, hogy te hogy csinálod hogy ne álljon meg a szirup az itató pipában, amiben megfulladhatnak a méhek?

Motorozni akartunk de sajna etetni kell.

Mi munkát ki tudtok ti találni magatoknak...

2 hete etetünk pipás itatóval.Napi 2.5 dl szörpöt kapnak,és köszönik szépen
10 órától 16-ig szépen elhordja az összes.
A furatok nálunk 2 mm átmérőjűek.Egyik sorozaton 2 db a másikon 5.
Véleményem szerint azt mindenképpen meg kell oldani,hogy a szörp ne álljon meg az itatóban
mert akkor sajnos belepusztulnak a méhek,és ne is lejtsen a fészek fele mert akkor pedig beázik.
Azt ugye senki nem gondolja komolyan,hogy a frissen behelyezett flakonból semennyi szörp nem folyik ki?

Igor!
A hozzászólásodból nem derül ki egyértelműen, de nekem úgy jön le, hogy kupakot nem tettél a flakonra. Márpedig az kell rá, néhány furattal ellátva, mert csak így működik! A miénken pl. 3 db 1,5 mm-es furat van, de ha visszaolvasol ezen a témán belül, több helyütt is folyt már beszélgetés a pipás etetőről.

Pipás itatóba állított kólás üveg fényt kap és túlmelegedhet a napfényben, éjszaka meg lehűl a környezet hőmérsékletére. Ez okozza a gyors erjedést, algásodást. Gondolkodom, hogyan csökkenthetem az erjedést.

Szerintetek valami alufóliázás vagy dobozolás megoldás lehet-e?

A pipás itatóról vagy etetőről tudni kell egynéhány dolgot:

A legkorábbi etetési,itatási mód a légfékes etető fészekre borítva és betakarva a pipa használata szerintem még korai.7.5 dl-es befőttesüveg lapkáján 3.5-cm távolságra 40-es szeggel két lukat ütünk 1-1-es sziruppal a fészekre helyezzük úgy hogy a két luk léputca közé essen.Az üveg vagy kaptár vízszintbe legyen ha nem folyik a szirup akkor jó az elején meg kell tanulni a méheknek hogy szívni kell ezért ahol nem fogy oldalra fordítom hogy kicsurogjon a szirup és megérezzék az illatot.Ugyan így működik a pipával is de ott a fészek melege nem éri a szirupot és nem tudod betakarni.Eszköz kell hozzá kivágott takaró menekülőtér stb.,de rohanok mert keverem a szirupot.