Ezt anno én is néztem a honlapjukon. Ez sima taposórács. Nem szedi le a virágport.

Huzalpálcás virágportaposó rács, így árulják az oldalukon. Ez nyilván ugyanaz amit taposórácsként árulnak. Ahogy írod a rácson nem keresztülhaladnak a méhek csak rajta masíroznak, és attól tartottam leszedheti a virágporcsomók egy részét, lehet buta kérdés volt, csak a neve megtévesztett. De ha nem szedi le akkor nagyon jó.

???

Namost vagy én nem értem, hogy mit gondolsz vagy te vagy fogalomzavarban, mert ezen a rácson nem keresztülhaladnak a méhek csak rajta masíroznak. Így nem is szedheti le a virágport a méhekről.

Tiszteletem minden kedves méhésztársnak!
Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valakinek tapasztalata arról hogy a nyitott aljú kaptárak esetén, ha alul van a kijáró nyílás, leszedi-e a drága kis méhecskék lábáról a virágport a rostaszövet illetve a taposórács, mert akkor ugye azon kellene végig sétálniuk. Most gyártom a kaptárakat, és az elkészült pár kaptárban a draszer féle virágportaposó rács van, gondolom azért ez a neve, mert leszedheti a virágpocsomókat, fölleg ha azon kell bejárni a kaptárba,vagy rosszul tudom? Ilyen szempontból esetleg jobb a rostaszövet?
Köszönöm !

Valaki kérte, hogy linkeljem be Tükör higi aljdeszkáját.
viewtopic.php?p=92835#p92835

Üdv! Próbál meg PUR-ból, lehet rendelni - meg rácsot is az aljba a Bazsónál Üdv Bazsó.

Egy sem szakadt még be szállításkor, pedig két sorban is mennek időnként.

Köszönöm Tükör! Azért nem találtam mert én a "Méhészeti technológiák" témák közötti konténeres topikot néztem, ez meg a "vándorlás"-ban volt.

Már értem, hogy Kopaszktyánál azért működhet a teliben nyitott alj mert konténerben vannak elhelyezve. Gyalogkaptárban sajnos kell a fix alj is a kaptár kellő merevsége miatt. Meg aztán azt tényleg könnyű lenne a pakoláskor beszakítani szállításkor.

köszi

viewtopic.php?f=14&t=23&p=1119#p1119

Ezen az oldalon közép tájon, 2008.11.25-én íródott

Sajnos nem találtam meg a képet. Pedig nagyon érdekelne. Jól írtad a dátumot.

Csatolmány:

kaptár fenék.jpg [ 86.83 KiB | Megtekintve 4287 alkalommal. ]

Ez egy 18 NB feneke.Én csak előnyét tapasztaltam eddig. Vándorláskor nem kell vacakolni a családok kitakarásával, érkezés után nem kell megvárni a reggelt, hogy betakarjam őket. Le kell csukni a kijárót, meg kinyitni, ennyi. A meszesedéssel kapcsolatban csak meg tudom erősíteni amit Tükör írt. Kb 10 éve elötötte az árvíz a gyalogkaptárjaimat. Évekig kinlódtam utána a meszesedéssel eredménytelenül. Mikor át lettek telepítve ezekbe a kaptárakba, a meszesedés teljesen megszűnt.

A képetnem tudtam idebénázni, 2008.11.25.-én lett feltéve a konténer topicba.

Ez azt jelenti, hogy én az Iveco-n amivel vándorlok, csak hátul és oldalt a két első saroknál hajtom fel a ponyvát, és így vándoroltatva, csak akkor nyitok felső szellőzőt, ha nagyon-nagyon meleg van éjszaka is (20 fok fölött), ill két sorban pakolok és messzire (100km fölött) megyek. Ez gyakorlatban csak a második akácra vándorlásomat jelenti.


Mint mondtam, én sem akarom ráerőltetni senkire.
Nálam épp esedékes volt egy teljes "fészek állomány" felújítás húsz év után, és kipróbálva ezeket, ilyenre voksoltam.

Nem állítom hogy logikátlan a megfigyelésed, de most a itt nem csak arról van szó hogy jó vagy nem a fenék nélküli kaptár. Saját kaptár megoldásom van, így nem adaptálható a nyitott alj lényegi áttervezés nélkül. ugyan is a fenék jelentős szerepet játszik a kaptár szilárdságában. Csupán az atkaszámolás lehetőségének a megoldása miatt néztem körül a topikban. Erre már van elképzelésem. Az aljnélküli kaptár és témája részemről tárgytalan egy időre.( Közben olvasom amit írtál) A vándorlások zöménél nem kell a szellőzéssel foglalkozni ez mit jelent? Rövidebb táv, hűvösebb idő esetén?

A Sanyi esetét meg kellene jobban nézni. Valami oka van, mert többen nem tapasztalunk ilyet. Mint írtam esetleg kijáró elhelyezkedése, vagy éppen röpdeszka hiánya, vagy valami más "kaptártechnikai" oka lehet.
Atis épp a szabályt erősítő kivétel lehetne, amikor azt írja, hogy neki is volt ilyen "egyszer".
Kőműves egy félelméről ír, amit nem tudja hogy gond lenne-é igazából, de jobb félni mint megijedni alapon oda támogatja a zsalukat a kaptárak alá. Egyébként az egyszerű megoldást is megmondja:"Lehet hogy elég lenne kisebb állvány is."
Az én "gondom" szintén csak technikai és nem technológiai, amely nálad is gond lenne, ha valamiért kilyukadna a kaptár alja.
Ehhez még azt hozzá is tenném, hogy ezek a rosták nem használat közben szereztek sérülést, hanem az elkészítésük során az asztalosom volt kicsit figyelmetlen, és amikor szögezte fel a rostaszövetet, elhúzta azt, és így lett rajta olyan rés, amin kifértek a méhek, de volt amit egész szezont így használtam, mondom, csak felpakolásnál van némi gond az ilyennel. Aztán aláhúzódnak szépen a jószágok, mert érzik a család illatát.

Egyébként nem akarok senkit meggyőzni, hogy ez jó vagy nem.
Először én sem hittem, hogy ez nem probléma a méheknek, ezért csak kipróbáltam, de most már nem mondanék le róla, hiszen rengeteg előnnyel jár (mondom én veled ellentétben, persze én könnyen vagyok mert kipróbáltam).
Nem kell se tavasszal sem máskor a kaptár alját takarítani. Könnyedén tudom az atka potyogást kontrollálni, és attól sem kell tartani, hogy a csak elszédült atkák visszamásznak, a vándorlások zöménél nem kell a szellőzéssel külön foglalkozni, a meszesedést el lehet felejteni. Ja és persze a téli lucskosodást, penészedést is, úgy, hogy közben felül nylonnal telibe vannak takarva a szigetelés alatt.
Szóval nekem meg már csak ilyen kaptárak készülnek.

Az én fenékrácsos kaptáraim feneke a földtől 40 cm-re van. Évek óta így telelnek. Amitől félsz, nem tűnik problémának. A kaptár alatt átfújó széltől én is féltem először, de több év gyakorlata meggyőzött, hogy telejsen indokolatlan a félelmem. Vannak fekvő kaptárokban is méhcsaládjaim, ahol nincs rácsos fenék, de mindig azok a gyengébbek, vagy épp azok akarnak hamarabb rajzani. Szóval mindig azokkal van több bajom. Sokkal kiegyenlítettebben viselkednek a méhek a rácsos fenekű kaptárokban.

Tükör!

tsanyi, Atis, sőt még saját magad is írtál némi problémáról. Továbbá kőműves is említi és fotón szemlélteti a szél elleni védelmét.

Melyik hozzászólásból is?

Köszi de volt már lyukas kaptáram. Régi volt már és elkorhadt. Igaz akkor is öreg volt, amikor vettem tizen éve.

Na jó komolyra fordítva a szót. Egyenlőre több hátrányát látom mint előnyét. Így nem fogok ilyet sem tervezni, sem készíteni.

Azért vannak itt problémák, ahogyan a hozzászólásokból is látható.

Markáns vélemény ez olyasvalamiről, amit eddig sem próbáltál, ezután sem akarsz. Olyan ez, mintha én azt mondanám, hogy egy hegedű sokkal könnyebb, mint egy mézes fiók, tehát a hegedűművészek mind ingyenélők. Közben én azt még sosem próbáltam.
Már 92 db tepsim van, amit hétről hétre le kell söpörnöm, csak egyszer csináld meg, aztán beszélgethetünk. De ha nincs is saját tapasztalatod, nézz be egy kolléga kaptárja alá. Nem kell onnét kitakarítani semmit. Az első 40 egészen nyitott, vagy 5-6 évig sosem zártam be az alját, se télen, se tavasszal. Volt másik annyi kontrollnak. Csöppet sem maradtak el a többiektől, sőt! A kaptár alatt szinte semmi sincs, a hangyák nem sztrájkolnak.
Azért örömmel látom, hogy a többség tapasztalata hasonló, így az aljak maradnak

Az utóbbi időben fekvőkhöz is egyre többen készíttetnek nyitott feneket.

Azért látok én azon a fotón gyári sztirót is.

Nem Igi. Ez egy régi kép. A fa kaptárak helyett csak saját sztiró van. Amit a sor végén látsz azok voltak a kezdeti sztiró kaptárak. ( Internet alapján hálózva , tapaszolva, festve kívül belül. Nehéz lett mint a bűn.) Lassan faragok le a hibákból és mindig az ujjabbak vannak használatban. Az idén még készítek párat ismételten módosítva, de ha az se lessz olyan amit én akarok akkor vissza a fához. A derekammal meg lessz ami lessz.
No akkor egészség..
images/smilies/36_11_11.gif
Polgár Tibor

Na ezt is tanulni kell még!

Nos elősször is, nincs bennem "zsigeri ellenkezés" Csak szeretem logikusan látni a miérteket is. Nem hiszem hogy kipróbálnám. Eleve már nincs rakodókaptáram, ebbe a topikba is csak azért néztem be hogy az atka számlálás megoldására találjak némi információt.

Margita344!
A méhek is itt a föld nevű bolygón élnek. Azonos tér időn belül. Miért lenne más a fizikájuk.
Az emlősökhöz képest, viselkedésük eltérő rovar létükből eredően.

A fakaptárt kívülről leszigeteled hungarocellel gondolom a jobb hőszigetelés miatt az alját meg nyitva hagyod.

Nekem is üres az alja még télen is. Tavaly bent hagytam az ellenörző karton lapokat de nem vettem észre külömbséget. Én is tamáskodtam ezért annyit midig megteszek,hogy az álványra tett kaptárak alatti rész zsalutáblákkal takarom. Ezzel azt akarom meggátolni, hogy a kaptárak alatt átfújó szél ne tudjon a nyitott aljon keresztül szívóhatást kifejteni. Lehet hogy elég lenne kissebb állvány is.

Robotúr!

Nekem is jó tapasztalatom van a fenékrácsos kaptárról. Azt a buta tálcát el lehet felejteni, mert csak molyfészek. Nálam egyeesen a fűbe potyog minden. A természet megemészti a kaptárhulladékot. Ha akarok ellenőrízni, akkor kartonlapot teszek a rács alá. Ugyanazt tapasztalom, amit Csoky. A méhek fizikája kicsit más, mint amit mi emberi fejjel elképzelünk. Zsigeri ellenkezés helyett próbáld ki.

A fizika törvényei szerint lehet,hogy igazad van. Azonban 17 éves sztirós lyukasfenekes tapasztalatom szerint indiferens a méheknek.hogy alul nyitott a kaptár. Sőt én azt tapasztaltam,hogy egy kissé később induló tavaszi fejlődés után lényegesen jobb a fejlődés benne mint a teljesen zárt fa kaptárakban.
Tudom a fizika az fizika! Azonban a fizika szerint a templom toronyban lévő harang sem ad ki hangot én mégis minden délben hallom.

Margita344!

A fizika törvényeinek szempontjából lényegtelen hogy a méhek, avagy az ember lakásáról van szó. A hasonlatod egyébként, azért sem állja meg a helyét, mert a lakásokat nem építik padló helyett taposó ráccsal, lábakon hogy a talpak alatt fütyüljön a szél.

A menekülőteret akkor így meg is spórolod vándorláskor?

Robotúr!

Egyszer néztem egy családi ház hőveszteségének modelljét. Azonos hőszigetelő képességet feltételezve a legkisebb a hővesztesége a háznak lefelé és a legnagyobb hőveszteség a mennyezeten keresztül. Ha jól emlékszem a ház hőveszteségének tizenszzaléka megy el a padlózaton keresztül. Ezért is terítettem végig a padláson 20 cm vastag közetgyapott szigetelést. Ugyanezért a méheket felülről 2 cm hungarocellel takarom. Ha lenne rá pénzem biztos, hogy vastagabbat is tennék. Az alsó hőszigetelés a méheknél még annyira se fontos, mint az embernél, ezért működnek jól azok a műanyag kaptárok, amiknek drótszövetes alja van.

A nyitott alj, hőgazdálkodás szempontjából semmiképpen nem lehet előnyös.
Tény hogy a meleglevegő könnyebb, ezért a kaptárban is fönt helyezkedik el. De ez fizikai szempontból csak egy kiragadott szelet, Többekközött számításba kell venni a termikuskölcsönhatást, a hősugárzást, és a gázok áramlását.

Tehát a hőkiegyenlítődés feltételei optimálisak, nincs semmi a környezeti alacsony hőmérsékletű és a relatív magasabb hőmérsékletű benti levegő között. A hő kisugárzása is szabadon történhet. A levegő mozgása segíti a hőkiegyenlítődés folyamatát, és nem mellékesen légőrvények áramlások is szerepet játszanak.
Ezért nem készítenek fenék nélküli termoszt, az emberek sem járnak mezítlábas nagykabátban. A lakóházak aljzatszigetelése sem felesleges találmány.

A méhek tűrőképességüknek köszönhetően nyilván kibírják.

A polisztirolkaptárak nyitottfenékkel ellátása esetén, értelmét veszti a lényeg, a jó hőszigetelés.

A szabadba kipotyogó kaptárszemét ténye is elég érdekes. Ugyan is a tepsik rendszeres ürítgetését problémásnak találó delikvenst mitől fog nagyobb motivációt érezni a kaptárak alatti talaj tisztán tartására. Vándortanyán a fűves talajra hulló szemét gyakorlatilag eltávolíthatatlan.

Azok a büdös "libcsik"...

Ilyen alá költözés egyszer nekem is volt. Ráadásul még a régi Lyson aljakkal, amiken csak 4 kb. 10 cm-es rostás lyuk van. 3-4 10 cm-es lép volt hozzá való néppel, petével, anyával és már kevés fedett fias is volt. De a kaptárban is volt anya. Ez úgy valahonnan jött.
Nekem eddig csak zsongatásnál voltak gondjaim. A nép fele szépen bepakolt a kaptár alá.

Mert gondoltam esetleg ebben kereskedhetünk. Nekem ugye állandóan alul van, gyakorlatilag a rostaszövettel egy magasságban.
Nálam azoknál szokott csak némi gond lenni, ahol megsérül a rosta, és ki tudnak bújni, de igazából ez is csak felpakoláskor, mert utána már odahúzódnak rá, és ott is maradnak.

Fenéken általában, illetve akácon az első fiókon.

Igen.


Sanyi! Nincs ilyen gondom.
Neked olyankor hol van a kijáró?

Nem értem!
Biztos az én készülékemben van a hiba, de nálam ha nincs alul zárt tálca, akkor pár száz méh oda húzódik alul a taposórácsra, és repcétől legalább hárs végéig így van.
Volt, hogy lépet kezdtek húzni.
Szállításkor pedig dúrva pankrációt tudnak csinálni ......

Tükör!
Jól értem, hogy alul csak a nyitott rostaszövet van a kaptárakon? Így teleltetsz?

Aha...
Ez a műanyag lap csak szemléltetésnek van bent a képeken.
Egyébként csak atka számláláskor, és akkor is általában ráadásul a záró léc nélkül van egy részénél az állománynak betolva..
Ill télen is van bent párnál, hogy figyelemmel kísérjem a családok hátra mozgását.De olyankor is szellőzik, mert a záró léc ezeken a lapokon nincs rajta.
Mikor készültek ezek a kaptárak, úgy terveztem, hogy kora tavasszal betolom a lapokat, de úgy tűnik, erre sincs szükség. Nem látszott eltérés a fejlődésben, de még ez kitapasztalás alatt van egyenlőre.

Amikor elöször mutatuk be a habkaptárt K.váron odajött beszélgetni a Csányi Toncsi azt megkérdezte minek a fém tálca.Ott esett le nekem is- ahogy magyarázta-,hogy a tervezés során nem láttam a fától az erdőt.Baszus külön helykiképzés a hig aljba.akkor arra mindenféle védők stb. a tálca drága nem igazán rakható egymásba, egyszóval ahogy Ő mondta nem kell.Szerintem igaza van.
A kaptártartó fák én ászokfának hívom őket alkamassak nem csak a kaptár megtartására, hanem bármi másra is ami befér a kaptár alján lévő talpak magasságáig.Belső virágpor szedésre meg szerintem ne azt használjuk amin a szemét is gyűlik mikor benne van a tálca, atka nézésnél, számolásnál bármilyen (fehér) papír jó,szigetelésre meg betolható egy kis akár sztirol lap is, egyébként meg az év javarészében nem kell semmi oda.Azóta így csinálom- működik, ha megnézed a PUR képeket az egyik képen hátulról be van dugva egy sztirol lap(gyenge a család).

Ezt a kérdést valahogy kibontanád, mer nem igazán értem?

Csak egy kérdés! minek az a tálca oda alulra ,mikor a kaptárak valami ászokfa félén vannak úgyis, arra meg azt lehet tenni ill csúsztatni amit akar és amikor akarja. Nem fölöslegessen drágítja a dolgot?
Üdv.

Szia Robi! Lehet ,az eredi hozzászólást nem találtam.A kiötlőjétől biztos többet tudnánk. Van még ugyan pár kép ,de azokon csak körbe van fényképezve. Teljesen készen nincs róla felvétel. Lehet természetesen alsó virágpor szedő is .
Üdv

Műanyag.

Ez a fehér lap valami spec anyag vagy sima furnér?

Áthoztam már, mert ide való!
Az ígért képek:

Pont erre gondoltam én is, hogy egy ilyen magas aljnak már azt is tudnia kell. A zártaknál nekem is a moly a legnagyobb átok. Támogatva 2000 volt darabja, rács + anyagár szinte, de az olcsó így drága lett.
És a kijáró zárást hogy oldjátok meg? Nekem az aljon nincs, a képen is látszik, hogy a meglévőt is beszegeltem egy léccel. A takarítás a rács miatt úgyis kevesebb a méheknek. A fiókokon van kijáró, mindegyiken.

Cirkusz!
A két hozzászólással lentebb feltett képeken két képen azért szerintem nem sima hig. fenék van, hanem alsó virágporszedőként is funkcionál.

Sziasztok! Kicsit módosítani kellett a kaptáramhoz, de ami nem látszik a képen az pont így van elkészítve. A csúszkák felett kb 5mm,.re kis léc van, hogy ne mozduljon el szállításkor. Az alsó hiányzik még ,de a helye már kész, és hasonlóan zár hátul ,mint a felső.
Most OSB van rosta szövet helyén, de tavaszra az is meglesz.

Sziasztok Közben sikerült rá találnom, na nem itt .2010 Márciusában mentettem.Most nem találom. Ez adta az ötletet.
A telefenekű bizony nem jó .Láttam a kollegánál tavasszal is ,és ősszel szint úgy
A furcsa bent most is folytatta a gyártását.Annak ellenére, hogy alig lehet kitakarítani, moly tanya és hangyák terült asztala.
Szóval az alap,ötlet: