Szerintem azért készítették a régi mesterek hársból a kaptárakat,mert az adott célnak jobban megfelelt.Szerencsésnek mondhatom magam mert még méhészkedtem olyan hárs kaptárba amit gróf Inkeynek készítettek. Valószínűleg nem ennek az istennek az idejébe!!!! De a mai napig van egy olyan hárskaptáram aminek a készítője 1968,-ban meghalt. Azért tudom mert a házát amibe lakott Én vettem meg az örökösöktől és ennek a padlásán találtam a kaptárat.
Sajnos találkoztam olyan Román anyagból készült fenyő kaptárral is ami a harmadik év után elkezdett porladni.De méhészkedni cipős dobozba is lehet,csak az eredmény nem mindegy!!!!!!

Kedves Gabik!

Sértődésről szó sincs. Mi két különböző dolgot csinálunk. Nekem ahhoz, hogy minőségi, viszonylag nagy sorozatot relatíve olcsón tudjak előállítani, a lehető legegyszerűbb, de sorozatra alkalmas technológiát kell alkalmaznom, ahol az ár-érték aránynak a legjobbnak kell lenni. Ez piaci feltétel. A sorozatot sohasem lehet összehasonlítani az egyedivel, vagy a kis szériával. Ezért dolgozunk más technológiával,más gépekkel. De hidd el ezen belül én is a lehető legjobbra törekszem.

Tisztelettel üdvözöllek:hárskeret

Kedves Hárskeret. Szívből örülök hogy kicsit a szakmában emberemre akadtam nem rossz szándékból mondva. Ragasztó próbáld ki Ponal super D3 D4 harderral keverve így igazán víz és fagyálló csak annyi a hátrány hogy a fel nem használt kihajítás. A bigézéssel növeled a ragasztási felületet és nem kell neked mondani hogy a fogak pontosan egybe tartják az anyagot jól előkészített anyagnál pontosabb mint a tipli. Ragasztás felület növelés nélkül olyan mint a praktikális fenyő bútor ,hogy hogy tartósabb aról mondj te véleményt.A hárs nálunk szemét fa, tetőre nem jó tűzre nem kell egyedül a kaptárgyártóknak.Ez hidd el nem ki töbre, pár sorba a mi technológiánkról .Én csak hajó padlóból készítek kaptárt úgy össze rakva hogy esőbe a nútokból kifele vágyon a víz. Az oldalakat ráhagyással előre táblásítom végeinél kevés ragasztó szeg. Az igaz utána jön a méretre vágás mint a bútoroknál Innentől már egyszerű összeszerelés mint az elemes bútoroknál. Én még a sarokfát is 45 fogban bigézem így kerül fel a végén. Az igaz hogy ez így bútor, de még az átlók is mm-en belül vannak. No ezért nem gyártok eladásra kaptárakat, nálam az ismerősnek ki kell érdemelni hogy közösen megcsináljuk. Azt meg végképp nem értem hogyha adott az eszköz és a tehetség a gyártásra miért kell különbséget tenni egy kaptár és egy bútor között. Ezzel én úgy vagyok hogy mindenből mindég a legjobbat szeretném kihozni legyen az bár mi.Igaz van olyan barátom aki azt mondja hogy én nem kaptárt gyártok a méheknek hanem szálloda sort. No elnézést ha valakit megsértettem.

Kedves Gabik!

Nagyon szépek a kaptáraid. Ha előbb látom a képet, nem írom le a második mondatot. A te kaptáraid valóban bútor számba mennek. Rendkívül szép és igényes munka. Gratulálok. Természetesen az általam készítettek ezekkel nem hasonlíthatók össze.
Az enyém ipari tömegtermék. Fatömegcikk. Ahhoz mértem szerintem az sem rossz.

Tisztelettel üdvözöllek:hárskeret

Kedves Gabik!

Én semmi negatív dolgot nem találok az írásodban. Az én véleményem: a kaptár nem bútor, nem is szükséges úgy kezelni.A táblásításról azt írod, 10 cm ig ragasztasz. A kaptárelemek 95 mm széles anyagból készülnek, vastagságuk 25 mm . Minél kisebb a szélesség és vastagság aránya annál kisebb a teknősödés valószínűsége.(Ezért nem táblásítasz 10 cm-nél szélesebb anyagot) Itt ez 1:4. Hosztoldás nincs, tehát bigézni nem kell. A ragasztáshoz szerintem a 25 mm simán, felületnövelés nélkül is elegendő.(ragasztó Henkel) Az én kaptáram leghosszabb eleme 530 mm, viszonylag egyenes szálú. A forgatás szerinted is csökkenti a teknősödést, mert inkább, hullámosodást idéz elő. A tiplizés pontosítja a táblásítást, mert csak azonos hosszúságú előre hossztolt anyag kerül táblásításra.(nem ez a jellemző) Az oldalak tiplivel illesztettek plusz a ragasztás A kaptár 3 különböző hosszúságú, de azonos keresztmetszetű anyagból készül. A hárs kevésbé csomós mint egyéb fafajok. A "haszontalan és könnyen beszerezhető" ezzel azért vannak fenntartásaim. Én még nem láttam akácból készült kaptárt. Az összes többi általad írt dolog igaz, szerintem én sem írtam mást. Természetesen gondolom én, hogy a többséget ez nem igazán érdekli. Nehéz úgy véleményt írni, hogy mindenki egyformán értse, nem is tartom szükségesnek. Minden észrevételt szívesen, köszönettel veszek.
Nem tartom valószínűnek, hogy túl sokan készítenének ezzel a technológiával kaptárt. (lehet hogy csak én?)

Tisztelettel üdvözöllek:hárskeret

Még egy pár szó és nem zavarom a szakmai eszmecserét. Nálam a fa fajtája amiből kaptár készül magamnak A M I. Nekem is vannak megrögzött fajta rajongók de lassan rájönnek hogy mi a tuti. Remélem sikerül felrakni egy pár képet mert ez is kaptár de vajon miből? A számítógéphez sajnos jóval kevesebbet értek mint a gyalu gépekhez.

Kedves hárskeret. Elég régen olvasgatom a szakmainak mondott hozzászólásodat amit most már kiegészítenék egy-két dologgal még akkor is ha negatív irányodba. A vastagabb falvastagság növeli az oldal teknősödését mivel erősebb és az oldalára szerelt lécek nem bírnak vele, vastagabb a fa több az év gyűrü. Ha széles a deszka akkor nem táblásítunk hanem nút-csap, mivel akkor az elemek külön vetemednek nem húzzák egymást.Táblásítás: én 10cm-nél szélesebb anyagot nem vagyok hajlandó ragasztani legfelyebb kezdő alkatrésznek. Azért mert a ragasztásnál is ugyanúgy megvan az év gyűrük elhúzása csak a forgatás miatt nem teknő alakul hanem hullámok és innen jön az hogy minél keskenyebb a léc annál kisebb a hullám és egyenesebbnek látszik az anyag de csak látszik. Abba most inkább ne menjünk bele hogy a fában az évgyűrűk álása után mindég más a vetemedés nagysága de ezzel te biztosan tisztába vagy. Toldásnál a cél hogy a ragasztási felületet megnöveljük. Erre a csap valójában nem való. Szegényebb megoldás nút plusz bele illő rétegelt lemez. Korszerűbb megoldás a toldó kés, csak ennek vannak trükkjei hogy jól dolgozzon. Fa: nem tudom miért a hárs mondá a király. Szerintem azért voltak régebben ebből a kaptárak mert görcsmentes haszontalan könnyen beszerezhető könnyű fafajta. Bárkinek írásba adom hogy ha nem vándorol és akáca fából lesz a kaptárja az sem lesz rosszabb de lehet tartósabb. Egy írástudó barátom mondása szerint a kaptár az egy dolog, a méhe ami benne van az a lényeg.

Az illesztő hevederek 15 mm-es kiálló része az illeszkedő lapon 1-2mm re be van marva,, ezáltal az illesztés elég laza.
A vetemedési hajlamot csökkentheti a nagyobb falvastagság, a táblásítás illeszkedő felületeinek tiplizése, plusz a ragasztás. Csökkentheti még az táblásított anyag összeválogatása. (évgyűrűk ellentétes irányba forgatása) Megszüntetni a fa mozgását a kaptár életében nem lehet. Ezt a hátrányt szerintem a fa többi tulajdonsága kompenzálja. Pöte véleményéhez egy apró adalék. Ismerősöm velem vágatta fel kaptárnak a kiválogatott fenyő méterfát. (Figyelmeztettem, hogy nem lesz jó) Ott tart, hogy a saját munkáját nem számolva bő 30%-al lesz drágább, mintha megvette volna tőlem a kész kaptárt a minőség össze hasonlíthatatlan, azt mondta a következőket tőlem rendeli) Nem reklámnak szántam.

hárskeret

Az illeszkedéseket ˝el kell engedni˝ rendesen, és akkor könnyen rámegy minden mindenre.

Hali!
Pöte!, annyit a hozászolásodhoz, hogy a kifőzés sztem nem csak az élettartamra vonatkozik, hanem hogy elvileg nem vetemedik úgy. És rakodókaptárban csak akkor lehet kényelmesen és idegeskedés nélkül dolgozni ha szó szerint minden passzol

Gondolkoztam, hogy írjam, ne írjam, de az egy léputcás "kolónia" az 5cm-es falvastagságú kaptárban mára utolérte a két léputcás kolóniát a 2.5cm-es falvastagságú kaptárban. Mindkettőnek azonos népessége és 3 NB keret fiasa van, pedig 2 héttel később kezdtek virágport hordani. Valamit csak tudhat az a falvastagság...



H.apci.

Sajnos nálunk csak horror áron lehet hárs anyaghoz jutni, az is olyan amilyen, általában a "telken" kivágott 3 hársfa rönkje van felfűrészelve aminek az árán a gazda egy új telket akar venni...
Ha volna jó, jó áron én is kipróbálnám kaptárnak is, de egyenlőre nemigen lesz belőle semmi, pedig szerintem van olyan jó mint ez a szemét fenyő aminek még örülünk is sokszor ... és itt kanyarodok oda amit írtál. Felénk jellemző a román ritka rostú fenyő, görcsön-görcs, vacak egy anyag. A jó anyag meg drága, így mindenki szidja, pedig ha belegondolna vagy akár utána számolna az egyszeri méhész-asztalos, hogy melyikkel mennyit kell dolgozni és mennyi lesz a hulladék, milyen lesz a végeredmény, lehet nem is volna olyan drága a jó anyag. A ki nem dugózott görcs is kiviszi a "meleget".
A anyagtelítéssel kapcsolatban is egyetértek. lehet egy kicsit hosszabb élettartamú lesz egy kifőzött kaptár, de a hőszigetelése viszont rosszabb. Egy valamirevaló kaptár amortizációja elenyésző egy család által megtermelt értékhez képest, így nem szabad azon vacillálni, hogy 8 vagy 10 évig fogja bírni. Bírja amíg bírja, de addig a legjobban szolgálja és segítse a családot a fejlődésben, termelésben.

Kedves Tsá!

Az élettartamot illetően nincsenek tapasztalataim. Régen is készítettek kaptárt hársból, szerintem nem ok nélkül. Már régebben írtam a telítésről és a felületkezelésről .A fenyő valószínű jobban bírja az időjárást, attól függően mekkora a gyanta tartalma. Én a sajátjaimat sem telítem. A falvastagság növelése biztos hogy jó hatással van az élettartamra, és agyártás technológiával együtt valószínű a vetemedésre is. Véleményem szerint a telítetlen vastagabb falú kaptárban a méhek is jobban érzik magukat. (Jobb hőszigetelés, jobb természetes szellőzés, párakezelés) Erről a méheket kellene megkérdezni.
Ha ez igaz az esetleges élettartam különbséget kompenzálhatja a kevesebb téli élelem és jobb telelés. Ha egy jobb minőségű kaptár árából levonod a megtakarítást, elosztod mondjuk tízzel, akkor az egy évre jutó költség szerintem elfogadható.
Lehet hogy nem jól gondolom, de nekem ez a véleményem. (Még nem ismered az árát. Még én sem tudom pontosan, de az így számolt költség nem biztos hogy eléri, vagy éppen hogy meghaladja az ezer Ft-ot)

Tisztelettel üdvözöllek:hárskeret

Sziasztok!

Engem is nagyon érdekelne a hárs felhasználása.....

Csab

Kedves Hárskeret!

Igazából a hárs tartóssága érdekelne vagyis cirka hány évet bír, meg mennyire mozog, lesznek e a fiókok között hézagok stb. Neked ez biztos nyilvánvaló, de nekem fogalmam sincs. Hallottam a fenyőn kívül más faanyagból is készíteni kaptárakat, de azokat kifőzték olajban. Az aljdeszkáim (nagyját) én is kifőztem igaz az fenyő, remélem még sokáig bírják.

Nem is értem, miért tartanálak nagyképűnek. (a sikeres emberek, hangsúlyozom "általában" nagyképűek, vagy csak a kevésbé sikeresek érzik úgy?)

Kedves Tsá!

Köszönöm az elismerésedet, komolyan jól esik, különösen a kezdetek után. Nekem azért, hogy elkezdtem a méhészkedést és a fórumozást Tükröt kell áldani, vagy átkozni. Egyenlőre nem átkozom. A "Mind ilyen." után személyes üzenet, hibáztam hogy itt írtam le. Korlátlanul nekem sem áll rendelkezésre semmi, (hárs rönk sem) maradhatunk annyiban, hogy a lehetőségeim az átlagostól némileg eltérők. Kíváncsiságodat, ami ezek után teljesen jogos nem hagyom kielégítetlenül. Néhány részletet kihagyva a lényeg: olyan mennyiségű hárs rönköt dolgozok fel, hogy annak kiválogathatom a legjavát. A fenyőnek nagyon sok fajtája létezik. A jó minőségű északi fenyőt itthon pl szaunában használják. Ennek ára csillagászati, mennyisége limitált nem kaptárnak való. ( amiből én készíteném ) Erre most biztosan megint sokan felhördülnek, de ez az én véleményem. Sokak szerint, szerintem is 25 mm falvastagság alatt nem kaptár a kaptár. Nem részletezem, legalább annyi érvet tudok felhozni mellette, mint ellenzői ellene. Mint már írtam nem akartam neki állni. Tudod nekem az a véleményem, akinek tetszik megveszi, akinek nem az nem. Nálam csak ilyen lesz kapható. Majd. Egyenlőre az első háromszáznak megvan a gazdája. Hidd el ár/érték aránya ugyanúgy az egyik legjobb lesz, ahogy a kereteimé. (a cigány is a maga lovát dicséri) Kérlek ne tarts nagyképűnek, nem vagyok az.

Tisztelettel üdvözöllek: hárskeret

Kedves Hárskeret!

Szerintem is nagyon igényes! Ha nem csak a profiknak árulod el, mit miért, engem is érdekelne. Főleg a fenyő kontra hárs konklúzió (gondolom "korlátlan" mennyiségű hárs faanyag áll a rendelkezésedre, de ahogy írásaiból megismertelek, azt hiszem nem ez volt a fő érv mellette). Ha már valahol leírtad akkor mindenkitől bocs, majd visszakeresem, mikor lesz időm fórumozgatni (a télen tuti)

Kedves H.apci!

Nem szeretnék Neked csalódást okozni, ezért nem is fogok.
Ha jól tudom a tamási rakodót Dr Deák Gábor alkotta. Amiért én ezt választottam, az az hogy ez nem csak egy kaptár, hanem egy kaptár rendszer. Ha van egy menekülő tered, abból minden módszerhez összeállíthatod a kaptáradat. Két menekülő tér= egy NB fél fiók, egy menekülő tér+egy fél fiók= egy Hunor fiók, egy menekülő tér+ egy Hunor= egy Nb fiók. A többi variációt nem írom le. Méhészkedhetsz benne egyenlő és két keretmérettel. Ha menekülő térbe keretet raksz, törpe rakodó.
A menekülő tér két alkatrészből áll. A harmadik a tető és alj. Én a gyártási szempontokat figyelembe véve ennél könnyebben, gyorsabban, ezért olcsóbban előállítható kaptárt nem ismerek. Ezért én mással nem is foglalkozom. Keretszám lehet 9-12 ig bármelyik. Én 11 keretes Hunor fészket, 10 keretes méztérrel készítettem magamnak. Azt tudod, hogy a gyártási folyamat annál olcsóbb, minél kevesebb a felhasznált alkatrész, minél gyorsabban egyszerűbben tudod összeállítani. Nekem már egy gyártási rendszerem van, kellő módon gépesítve. Nem borzolom az idegeidet, ezért nem mondom meg, hogy hány kaptárt tud elkészíteni egy ember egy hét alatt.
Ha bármi kérdésed van állok rendelkezésedre.

Tisztelettel üdvözöllek: hárskaptárkeret, vagy hárskeretkaptár, egyszerűen:hárskeret, még egyszerűbben, hogy ne legyen reklám: hárs... legegyszerűbben:Kj

A rakodó nem áll távol tőlem, azért döntöttem a fekvő mellett, mert házilag ezt a legkönnyebb összebarkácsolni. (meg amikor arról beszélnek kolégák, mekkora hézag van a drága pénzen vett kaptárak fiókjai közt, hát hogy is mondjam...) Még mindig NB fészekben gondolkozom, ezen nemis kívánok változtatni, de nagyon meglepődnék (mondhatnám azt is csalódnék), ha a fiókjaidat nem úgy tervezted volna meg, hogy abból nem lehet NB fészket összeállítani. A fészekmézkamrás kaptárnak 12 keretes fészke van, ennél csak egyel kissebb a tied, anyátlan mézeltetéshez akár még jó is lehet. És ha az anyát nem akarom elvenni a családtól, akkor meg mennek a feles fiókok felülre, és kész. Én mindenre nyitott vagyok, még nincsenek kialakult szokásaim.



H.apci.

Kedves H.apci!

Remélem még öt ujjal kéred az 5 sört!
Ha emlékszel még mit írtam a profi szerszámokról, gépekről, és azok áráról akkor tudod mi volt a vélemény. Tapasztalatot szereztél, de hidd el ezek lesznek a legértékesebb kaptáraid.
Ha tőlem akarsz kaptárt, meg kell változtatnod a módszered, mert én kizárólag tamási rakodót készítek. Az árát még biztosan nem tudom. Nem is mondom meg. Nem miattad, hanem mert a többi kaptárgyártó rögtön magához nyúl. Ismered a keretem minőségét és árát.

Üdv:Kj

Kedves Tükör!

Köszönöm az elismerésedet!
Mind ilyen. Fogadkoztam, hogy nem csinálok, így sikerült. Ha alkalom adtán találkozunk, szívesen elmondom miért ilyen.
Ha felénk jársz szívesen látlak, meg is mutatom. Remélem jól vagy!

Tisztelettel üdvözöllek:Kj

Régen (tán soha sem) láttam ilyen csomómentes anyagból kaptárakat...

Anyaga 25mm hárs. Illesztés sorozatfúróval tiplizve. Táblásítás tipli, ragasztó Ragasztó Henkel d3. 11 keretes tamási rakodó.

Azt gondolom, ennek az anyagnak pont az az előnye, hogy nem hőszigetel. Vastagsága 1,6mm!
Előnye, hogy kiegyenlíti az egyenetlenségeket és csökkenti a lépéshangokat.
Ráadásul a hőszigetelésnek kívülről van főleg értelme, mint ahogy a dryvit-ot is alkalmazzák az építőiparban.
Még mindig a lép a legjobb belső hőszigetelő.

Üdvözlet
Találtam xps 1,6mm-terres anyagot, és arra gondoltam jó-e lenne a kaptárak belső szigetelésére?
Valamilyen módon oda kellene rögzíteni. Írjátok le a véleményeteket a alábbi anyagról?


IZO-FLOOR THERMO

Az Izo-Floor Thermo olyan extrudált polisztirolból (XPS) készült, barázdált felületu" padlóalátét, amely speciális kialakításának köszönheto" en padlófu"téssel ellátott helyiségekben is alkalmazható. Tekercsben kapható. Miközben az XPS alátétek összes elo" nyös tulajdonságával rendelkezik, a vastag barázdáknak, a felületén található perforációnak és az 1,6 mm-es vastagságának köszönheto" en a padlófu"tés hatékonyságát egyáltalán nem befolyásolja.
Alkalmazás:
Az Izo-Floor Thermo alátét egyaránt alkalmas laminált padló és szalagparketta (készparketta) alá, bármilyen padlófu"téssel ellátott úsztatott aljzatra.
Anyagra vonatkozó adatok
Anyag extrudált polisztirén (XPS)
Sűrűség 67kg/m3
Vastagság 1,6mm
Súly 0,108kg/m2
Egyéb adatok A padlófűtés fölötti szigetelés

Igen mind csak itt egyszerűbb a dolog.

Hát nem igazán emberi közbenjárásra gondoltam,mert akkor minden kijáró veszélyeztetve van.

Vagy jóakarók letolják.

Üdv Galba!
És nem tartasz tőle,hogy valami oknál fogva (cica) a zárólap lecsúszik.Vagy használsz ütközőt pl. télen?

A kijáró nyílás 15X3 cm-es, ez tetszőlegesen szűkíthető. Télen egérrács sem szükséges, 6 mm-re történő szűkítésnél nem fér be se az egér, se a cickány. További előnye az egy mozdulattal megoldható zárás. A vezetősín a szögelésnél duplára van hajtva, így könnyen mozdítható a szűkítőlap.

Ügyes, ötletes egyszerű. Jó.

Én úgy csinálom őket hogy a 4 db kis merevítő illetve túlcsúszás gátló léc vagy hogy nevezzem de sztem mindenki tudja miről van szó vagy akár mondhatnám ,hogy a tamási rakodó "lábai "szóval én ezekbe hosszant már a felcsavarozás előtt belemartam egy 11x11 mm es falcot ( 22mm a deszkáim amúgy meg ez is ) így a falchoz egy maratlan keretlécet a megfelelő hossz méretre vágva csak beillesztettem és már zár is vagy ha a másik élét kimartam akkor meg a tavaszi őszi szűkítőnek felel meg. Gyorsan egy mozdulattal lehet kivenni átfordítani lezárni.

Tisztelt méhésztársak,

tamási rakodó kijárójának kialakításához kérek tippeket,
hogy a lehető legpraktikusabb legyen vándorláskor:
- több haver szivacsot használ, vagy egy lapkával zár
- esetleg egyéb jól bevált ötlet(esetleg képpel...)?

Köszönettel:

Cacamester

Gratulálok! Hol vannak a keretek?

Készítettem egy videót az új kaptárak kifőzéséről:




60x50x40 cm-es a főző üst, 120 C°-os az olaj-viasz keverék (a fórumon olvasott 8 literhez 20dkg-os arányban keverve). A kaptárelemek 2 percig főnek (az aljak 4 percig).

Tanács kellene melyik festéket ajánlanátok ? http://farbex.com.ua/products/tm_dekart ... -115p.html
vagy a http://www.supralux.hu/termekek/zomancf ... mancfestek árban majdnem egyforma amiért kapnám csak nem ismerem egyiket sem .Ha esetleg valaki használta valamelyiket meg köszöném segítséget.

Persze, rendszerint jómagam is lezárom a legfelső fiókot egy nejlonnal.
De szöktetéskor inkább széthúzom a kereteket a fiókban és jól kinyitom a tetőszellőzőt, ne bújjanak nekem ott össze, hanem húzzanak le mielőbb a családhoz.

Van aki rostaszövetes keretfedő nélkül méhészkedik... Nincs azzal gond.

A tetőt

Köszönöm!

Nna, ezt gondoltam én is.
Az előnye talán abban van, hogy így olcsóbb a kaptár. De ha le is kell még takarni, akkor ez így béna.
Meg akkor mit rakok a fiók tetejére a nagy melegben, miközben leszöktetek? Egy másik rostaszövetet?
Azt hiszem inkább akkor egy külön szöktető...

Amelyik "beleesik" a fiókba ugyanis az anyarács nem a fiókon fekszik fel hanem a kereteken.

Tekate!
Szöktetéskor a rostaszövetet le kell takarni, hogy csak a szöktetőknél áramló szag vezesse a méheket

Szerintem kéne oda egy betétlap amivel feded a rostát szöktetéskor.

Abban kérem a véleményeteket, hogy egy kaptárkészítő ajánl rostaszövetes keretfedőbe épített szöktetőt is. Azaz a rostaszövetes keretfedő négy sarka van hagyományos szöktetőnek kialakítva, középen meg teljesen nyitott, ill rostaszövet van benne.
Azt gondolnám, ez a megoldás csak rontja az eredményt, de lehet, hogy tévedek, tapasztalatom csak furnér lemezes szöktetővel van.
Kipróbálta már valaki?

Az enyémek fakeretben vannak és a fiók falára fekszik fel. Jobban szeretem mint azt a néhányat ami nincs keretezve. Arról nem beszélve hogy így nehezebben deformálódik.

Sziasztok!
Szerintetek melyik a jobb anyarács,amelyik "beleesik" a fiókba,vagy amelyik felfekszik a fiók oldalaira?
Nem műanyagra gondolok,hanem fűzöttre vagy ponthegesztettre.

Így már értem...
Az említett történetet nem ismerhettem

A tsz-ben annak idején egy hajdan volt, tsz szarvasmarha telep istállóiból voltak kialakítva különböző üzemek. Így például volt akác üzem, ahol akácból állítottak elő különböző szerkezeteket stb. Így a láda üzem, ami a Salgótarjáni Síküveg Gyárnak állított elő ládákat a lakatos üzem mellett volt. A láda szögeléshez mint tudjuk nemigen kellett egyetem és itt dolgozotak ilyen rendesebb cigány emberek. Száraz is ilyen volt, nem volt ővele semmi baj szegénykémmel, valahogy elvégezte a nyolc osztályt, a doktori címet én adtam neki utólag. Átküldte a főnöke valamilyen rövid vasrúdért/mi egyébként gömb vasnak hívtuk, de ez sem helyes./ És őt idéztem, amikor belépett, ő mondta: "a fínek kűdött temer vascsőé". Innen idéztem. Persze tudom , kicsit érthetetlen első hallásra, de aki tisztában van vele, hogy az Oláh, az Orsós, a Száraz, meg a Búzás, az milyen néptömeget takar, az rájött miről írtam.

Szerintem vannak félreértések a fa tartósításával kapcsolatban. Nem értek hozzá, de megpróbálom. Nem vagyok ezzel egyedül.

Fatelítés, a fakonzerválás egyik módja, a fa anyagának megóvása a károkozó gombáktól. Legtökéletesebb a Breaut-féle, (1831) pneumatikus telítési eljárás. A telítendő faanyagot kocsin betolják a telítő kazánba s ott 1 1/2-3 óráig gőzölik. A kazánt és a fát légszivattyúval a gőz, víztől és levegőtől megtisztítják, hogy a telítő folyadék tökéletesebben hatolhasson a fa sejtjeibe. A horganykloridból, v. 90�-os kátrányolajból álló telítő folyadékot 7-8 légköri nyomással 38 órán át szorítják be a fába. A fölös folyadékot elvezetik s evvel a telítés befejeződött. ( szócikk)

Nyomás alatti telítés megmaradt, a telítő anyag változott. (modern kémia alalkmazása)

Ennek mintájára: Ilyen olyan forró olajba mártás otthon vákum nélkül atmoszferikus nyomáson .

Felületkezelés

A felületkezelés célja a fa színének, fényének ízlés szerinti megváltoztatása, illetve az anyag megvédése a környezet hatásaitól. A fa színe halványítással, színezéssel, pácolással változtatható meg; ellenállóbbá, fényesebbé viaszok, olajok impregnálásával vagy a felületen megkeményedő filmképző anyagok segítségével, festéssel, lakkozással tehető. A felületkezelésre használt anyagokat dörzsöléssel, mártással, ecseteléssel, szórással vihetjük fel. Festésre, lakkozásra a felületet előbb csiszolással, pórustömítéssel kell előkészíteni, ami után több, vékony rétegben, azok száradási idejét figyelembe véve hordjuk fel az anyagokat. Tükörfényes felületet a megkeményedett lakkréteg csiszolásával, polírozásával állíthatunk elő. (Wikipédia)

Mindegyik egy külön szakma.

A ragasztás, bütükezelés megint más, a feldolgozás technológiájának része.
Mindezeket sokan összekeverik, összemossák. A faiparban is sok szakma képviselteti magát. A polihisztorok korának itt is vége van. Itt is lehet hogy érdemes meghallgatni a hozzá értőket.( nem magamra gondolok)

És mi a penész? A penész = gomba. Mit nem szeret a fa ? Gombát.