Kedves Attila!

Az OSB lap elvileg vízálló, de nem arra készült, hogy vízben tartsák. Ez azonban már nem rendelkezik a fa természetes tulajdonságaival. Ha még ezt is telíteni akarod, csak feleslegesen költöd rá a pénzt. Tételezzük fel hogy vízálló, akkor a telítő anyagot sem veszi be. Ha mindenáron még ezt is védeni akarjátok, akkor üvegszövet és műgyanta. Ha meg ezt választjátok akkor minek az OSB ? Akkor üvegpaplan és műgyanta. Ha műgyanta akkor UV álló. Gondold végig a csónakkészítést. Natúr fenyő, vízvonal alatt kátrányozva. OSB lap, kívül, belül műgyantázva. Műanyag. A fémről most ne beszéljük, de ilyen alapon még az is szóba jöhet. Ha védeni akarod az OSB-t a műanyag padló elegendő. De lehet hogy ezzel is rosszabbul jársz, mert az
érintkező felületek között állandó lesz a páralecsapódás, lehet hogy előbb megy tönkre, mintha nem takarnád. De ez csak az én véleményem.

Tisztelettel üdvözöllek:Kj

Mortimer!
Én PVC padló csíkkal takarom az OSB tetős kaptárakat (a bádogtetőset szintén). Ez a megoldás remekül védi a kaptárakat. Mézes Jenőnél láttam ezt a módszert.
Van, aki bitumenes lemezzel fedi a tetőket.
Most kipróbáltam a paraffinviasz-méhviasz bemerítést. A felület tetszik, a hatékonyságról később tudok nyilatkozni. Ezeket ugyanúgy letakarom majd PVC-vel.
Üdv: Ata

Szerintem az lehet nálam a gond, hogy némelyik tetőm nem vízálló OSB-ből van. Úgy tudom, 4 kategória létezik, de én mindenhol csak úgy láttam, hogy OSB 3-as. Gondolom az eladók sem tudják, milyet kapnak, ilyen van és kész.

Nekem van OSB kaptártetőm, /lemez nélkül/, olajfestékkel van festve, most 4 éves és jó.

Én meg úgy jártam, hogy az OSB lapból készült tetőim átáznak, de nem mindegyik.
Kívülről napraforgóolajjal le vannak kezelve.
Ha kifőzném étolaj-parafin-viasz valamilyen arányú keverékében, akkor vízhatlanná válna? Nem esne szét főzés után?

Hát erre a nedvesség témára ne vegyél mérget ......
Néhány éve, nagyon dicsérték az MFP-t. Vettem néhány táblával, és csináltam pár fiókot ........ Bemártással olajozva, sok olajat ittak és baromi nehezek lettek a fiókok.
Az idén borult a liszt a nem bemártottaknál. Gondolom a folyamatos esős idő, magas páratartalom miatt, a hárs után leszedett méztéri fiókok, a novemberi lépselejtezésre, érezhetően nehezek vízzel telítettek voltak, és sokban a szélső lépek, külső MFP felőli oldalán megjelent a penész.
Egy stócban voltak a fenyő fiókokkal (igaz az mind bemártott) amelyeknél ilyen probléma nem volt.

Olvasom,de én a fa kaptárhoz próbáltam viszonyítani.

Az MFP lap általában ugyanolyan táblaméretben kapható mint az OSB, ugyanazzal a technológiával lehet szabni. 5-10%-al drágább viszont bírja a nedvességet, erősebb és nincs mérgező kipárolgása. Olvasd el a linket amit beraktam az előbbi hsz-embe.

Tolnai konténerbe,én OSB-t ajánlanék.Ősszel télen a család elhelyezkedése és párásítása miatt nagy a feszültség a fa kaptárba és elhasad.

Ha már mindenféleképpen lapanyagból akarsz kaptárt készíteni ajánlom figyelmedbe az MFP ( http://www.alfoldfa.hu/termek/mfp-lapok/ ) lapot. Időtállóbb és nem mérgező ragasztóanyaggal van összepréselve. Sokkal nem is drágább.
Fentiek mellett én konténerbe is deszkakaptárt csinálnék!

Tiszteletem,

Érdeklődnék,hogy mi a véleményetek a 18mm-es osb-lapból készített kaptárról,esetleg készített-e valaki ilyet?

Üdv:Tibi

Az 1cm hézagléc a szárításhoz valóban kevés. Fenyőt én még nem szárítottam. A kemény lombos anyagnál, főként a bükknél még mart, vagy fémlécet is kell használni, mert különben meglátszanak a lécnyomok. Elszíneződik. A táblásítani valóban csak száraz anyagot lehet. Én azonban a kaptáraimat nem a hagyományos módon készítem. Én a pontos méretre szabott négyfejes gépen gyalult anyagot sorozatfúróval fúrva, ami az illesztést is adja 8 mm-es önragasztós tiplivel táblásítom Henkel ragasztóval présben. Az elemeket tovább már nem munkálom meg. Az összes elem azonos kereszt metszetű három különböző hosszúságú darabból készül. Vastagsága 25 mm. Nem okoz gondot a légszáraz anyag. Nem a klasszikus módon készülnek. Erre kis műhelyben nincs lehetőség. Így nekem nem okoz gondot a magasabb nedvesség tartalommal a táblásítás. Nem hosszú az anyag, nem vékony nem nagy tábla.

Az import fenyőt szárítva,vagy frissen fűrészelve szállítják.A szárítottból nem kaptár készül hanem bútor(általában).A frissen fűrészeltet az építőiparban használják tető,zsalu,stb.Lehet belőle bútor is csak akkor szárítani kell.Lécezve szállítják mind a kettőt de nem a szárítás hanem szállítás miatt,ha be van lécezve nem tud szétcsúszni a rakat.Ez a léc 1cm vastag,tehát a megfelelő légrést nem biztosítja.Ha sokáig áll a fatelepen és nem elég szellős helyen begombásodik az anyag.
Szerintem lucfenyőnél 10-12 max. 14% az ideális kaptárnak,ezt azért írom mert 18%-os nedvességtartalmú fát nem lehet táblásítani.

Nem tudom honnan szerzi be az alapanyagot. Úgy tudom fenyőből készíti a kaptárakat. Az import fenyőt általában lég szárazon szállítják. Ugyanis nedvesen összerakva szállítani nem lehet. Azon kívül még vizet is szállítanának ami nem igazán logikus és gazdaságos. Ha lécezve szállítanák, levegőt szállítana, ami megdrágítaná a szállítást. Ezért ha nem mű szárított anyagra van szükség csak akkor szárítják a fenyőt. A fenyő a legkönnyebben száradó anyag, ezért a példa nem jellemző.

Lényegében igazad van nedvességmérős kísérleteim alátámasztják állításod. Több ismerősöm is felvágja/felvágatja a nyár pallókat egy év szárítás után. Nem panaszkodtak még a végtermékre. Én eleinte többször is csináltam próbavágásokat és egy éves anyagnál előfordult, hogy a levágott vékony lécek meghajoltak. Én inkább várok még, szerencsére van rá lehetőségem.
Kohuth kaptáréktól vettek idén kaptárakat, ők frissen vágott deszkát vesznek kamiontételben és a telephelyük udvarán szárítják és pihentetik. Lényegében egyszer kell beruházni, hogy növeljék a fa alapanyag raktárkészletüket.

Nyáron a nyár még pallóban is megszárad öt-hat hét alatt. Ha ennyi ideig szárítod, bőven ki is egyenlíted, szerintem még feszültség sem marad a fában. Minél hosszabb ideig szárad annál kevésbé lesz érzékeny a külső változásokra. Ezt meg lehet tenni néhány m3 anyagnál. A mesterséges szárításnál a szárítási ciklus lerövidítése és a légszáraz nedvesség alá menni a cél. Ki tudná tárolni és finanszírozni három éven át mondjuk évi 1000 m3 anyagszükségletét?

Ahol én vágatom a rönköt ott 600-as álló szalagfűrésszel vágják, én is most állok egy 800as kiskőrösi beszerzése előtt. Egyébként minden évben veszek annyi anyagot amit elhasználok. Keretléc anyagot pallóban szárítom 2-4 évig, majd a műhelyben pihen néhány hetet és utána dolgozom fel. Jellemzően 17-18 százalék környékén van a víztartalma.

Abban viszont Neked van igazad, hogy rönkhasító fűrész nélkül a rövid anyagot csak így lehet feldolgozni. Ez azonban munkaigényes és sok anyagveszteséggel jár. De járható út.

Én a keretlécre gondoltam, igaz amit leírtál Hárskeret, ez valóban így a feldolgozás alapja, de a gatter meg a horizont fűrész kevesünknek van meg.

Megfeledkeztem a zsindelykészítésről. A zsindelyt fenyő rönkből hasítják nyersen, készen szárítják. Erdélyben még foglalkoznak vele, nálunk nem hiszem.

A negyedelés nem egy szokványos feldolgozás. Négyfelé hasítani rönköt csak rövidet lehet. A hordódongát készítik így, ahol fontos a fa száliránya. Rendkívül rossz a kihozatal. Azonkívül a négyfelé vágott rönk rendkívül lassan is szárad. Ezért a hordódongát is tovább hasítják, egészen a nyers méretig. A fát rönkben szárítani nem is lehet, csak felfűrészelve. A rönk nehezen adja le a vizet, mielőtt megszáradna befülled és tönkre megy. A négyfelé vágott anyag deszkázása során nagyon rossz a kihozatal. A technológia: friss rönk felfűrészelése, hézagléc közti természetes vagy mesterséges szárítása, a légszáraz vagy műszáraz anyag további feldolgozása.

gyalulás után nem szárítok
a gyalulás már száraz anyaggal történik

Úgy látom, hogy elég sok gyakorlatias tanács összegyűlt, ha előző évi faanyag vásárlással és következő évi felhasználással gondolkodsz, jó úton jársz. Faanyag negyedelés, - száradás, - deszkázás, - száradás, -gyalulás, -száradás - ha szárított anyagból dolgozunk természetesen kimarad több folyamat az elejéről. Bár ha keretlécet készítünk szerintem legjobb /legolcsóbb/ a rönk. Gépi felszereltség dönti el.

A légszáraz anyag télen nyáron ugyanaz. Télen természetes úton elérni gyakorlatilag lehetetlen, ezért kell a mesterséges szárítás. Tavasztól őszig leszárad. A száradás ideje fafaj és időjárás, valamint vastagság függő. A szárítókamrák lerövidítik a szárítás idejét, mert a benti klíma független a kintitől. Olyan viszonyokat lehet beállítani ami a fa száradásához optimális. Hőmérséklet, páratartalom levegő áramlás és annak iránya.

Köszönöm a válaszokat!
Ezek szerint a téli légszáraz faanyagból, és a nyári légszáraz faanyagból lehet már készíteni kaptárakat. Ha a 18-22% értékeken belül mozog.

Abszolút száraz nincs. Műszárított 8 % körüli 6 % alá szárítani nem lehet normál szárítókamrában. 6-8 % követelmény esetén már kiegyenlítés szükséges, ellenőrzése villáspróbával lehetséges. A műszárított anyagot ha 8 %-on vagy az alatt már csak klimatizált helyiségben lehet tárolni. Légszáraz az anyag 14-24 % között a külső hőmérséklettől páratartalomtól függően.
Én és a szárítást is végzők vagy ellenőrzők fafaj és hőmérsélet kompenzált nedvességmérőt használunk. Amíg lehet természetesen szárítom az anyagot, most szárítókamrában 18-22 közé szárítunk. Ez természetesen normális szórás, már többször írtam, a fa nem homogén. Ez alá menni teljesen felesleges és értelmetlen. Szerintem.

Igaz, hogy nem teljesen én kaptam a kérdést, de én ezek az adatok szerint tájékozódok:
1. élő nedves 40-47 %, /nyárfa akár 53% is lehet/
2. természetes száradt 25-30 %
3. légszáraz 15-20 %
4. szárított 9-12 %
5. abszolut száraz 0-2 %.

Hárskeret!

Te hogyan szárítod a kaptárnak, keretlécnek való faanyagot, és mekkora víztartalomnál dolgozod fel?

Fnkezdő!

Hosszútávon megszolgálja az árát a Fülemüle által is ajánlott nedvességmérő készülék.
http://www.greenfo.hu/uploads/images/nedvessegmero.JPG
Tájékozódási célból egy ilyen Aldi-s vagy akármilyen kínai berendezés megteszi a maga 5 ezres körüli árán.

A szárítás mértékét legpontosabban fa nedvességtartalom mérővel lehet megállapítani. Ez akkor is jó, ha kész kaptárt vásárolunk, mert a fa ha nedvesebb vagy szárazabb, problémát jelenthet. Már régebben kitértünk erre a témára, a légszáraz a jó, mert ennek a legkevesebb a méretváltozása a kaptárhasználat során. Ahogy Hárskeret is írta, nem szerencsés rögtön műszárítottból dolgozni.

Értem, esetleg az lehetett a gond az első szériámmal, hogy a hajópadlók nem voltak szerkezetileg egyformák. Értem ezalatt egy fiókon belül felhasznált anyagot. Mivel, volt sok évgyűrűs, és kevés gyűrűs. Ha jól emlékszem a hosszú oldalra kerültek a sűrűbbek, míg a rövidre a ritkábbak. Talán ez magyarázhatja, hogy a rövid oldalon ilyentájt megnő a hézag.

Ami a lambériakénti felhasználásra vonatkozik. A mérésed szerintem jó. Ez az eltérés még egy % sincs. Ez egy laza szerkezetű fenyőnél teljesen normális. A lambériát azért fózolják, hogy ne legyen észrevehető a mozgása. A hosszméret változás a legkisebb, ez a fa szerkezetéből adódik. A méretváltozást befolyásolja még a feldolgozás is, flóderos vagy tükrös, azaz a vágás helyzete milyen a bélsugárhoz viszonyítva. Merőleges rá, párhuzamos vele, vagy hogy a párhuzamos és a merőleges között milyen szöget zár be, pl ha cca 45 fok körüli akkor féltükrös. A fa mindig mozogni fog, ez nem homogén szerkezetű anyag. A levegőből vizet vesz fel, vagy ad le a páratartalom függvényében. Dagad vagy apad. Ezért a mozgásán nem kell csodálkozni. A kaptár nem mű szárított bútor. Pár mm nem számít.

Szia!
Persze egyértelmű, hogy az adott mérési pontok meg voltak jelölve (ugyan az a mérő szalag) .....Viszont hosszirányban talán ha 1mm az eltérés. Úgy van, rá volt írva a használati utasításban a heiségben való pár napos tárolás........
Köszi a választ!

Szervusz fnkezdő!
Ha valamit össze kell hasonlítani akkor a mérés helyét meg kell jelölni, és ugyan ott ugyanazzal az eszközzel kell a mérést végezni. Ha nem így tetted akkor a mérésed nem tekinthető pontosnak. Pár nap alatt ilyen zsugorodás nem valószínű.
Szerintem kaptárnak a fedett, nyitott helyen szárított légszáraz fa a megfelelő és gazdaságos. Ha túl van szárítva, akkor amikor majd használod, több vizet tud felvenni és " önálló élete él majd " vagy is megy , tekeredik minden felé.
A hajópadló amit csomagolva vettél elméletileg mű szárított. Ezért szoktuk a beépítés helyszínén az épületen belül pár napig szabadon tárolni, hogy a környezetnek megfelelő nedvesség tartalmat elérje.

Sziasztok!
Faanyaggal kapcsolatosan volna kérdésem. Augusztusban vettem hajópadlót, amit rögtön kibontottam a csomagbol és hézagosan össze raktam. Azóta úgymond száradt....Minap kettőt bevittem kíváncsiságból száradni. A két h.padló szélessége 222mm volt egy hét után 219mm lett. Az lenne a kérdésem, mely állapotában áljak neki szabni? Úgy ahogy kint van, vagy egy hét száradás után.....

Nálam akác után kivettem a rácsot pont azért hogy az anya ne legyen korlátozva, és a naprán hordás idején jártam úgy hogy az anyát ölték pedig idei akácon nevelt volt.
Anyarács még nem volt bent és mégis leváltották vajon miért?, több családnál történt ez ( 5 keret fias volt bent).

Már totál szét offoljuk a kaptárgyártás topikot.

Ez mit takar pontosan?

Igaz teljesen más a fekvő,és a rakodó anyarácsozása.Fekvőnél megint más,sőt meleg építményű megint más.

De nekem szerintem nem úgy lett volna a kijáróm mint neked Pista.
A rács nálam a rajzást nem fogná meg Csoky Bácsi. Inkább gerjesztené ha hülyén csinálnám.

Amennyiben nem lett volna rácsod akkor pedig kirajzottak volna.

Több ok összhatása miatt sok anyát leöltek a családok nálam,a rács mögött.

Miért?

Az idei évre jól jártál hogy elmaradt az anyarács.

Ott a tetőnél gondolsz a félfordítóra...?
Na arra mondtam, hogy a felső szellőzést lehet ott megnyitni.

A félfordítóra gondoltam nem tudom miért van ott a lemezelés alján.
Bocs az értelmetlen kérdésért.

"Zárási lehetőség" a tetőn...?
Inkább "nyitási" lehetőség. Szellőzőt lehet azon is nyitni.

Az anyarács beillesztése a technológiámba volt tervben, de sajna idén még elmaradt.

Laci!

Minek van a tetőn zárási lehetőség, és itt Pécset említettet hogy átakarsz térni az anyarács használatra sikerült hogy vált-be?

Termelő.

Pöte!
Nincs a méztéren kijáró.

Egyetlen előnyét látom ezeknek a kaptáraknak a tamásihoz képest, szállításkor a kaptárak közt tud áramlani a levegő mert nem tudod az oldalakat szorosan illeszteni, viszont az ellen van rakodáskori megoldás

Laci!

Most neked van kijáró a méztéren vagy nincs?