Ez nem sült hús hogy át kell sütni az olajban. Eleve az olajjal vannak bajaim, próbáltam pár éve én is , avasodik , ragad, porfogó. A viaszba mártás ma is működik nálam és fog is. 110-115 fokos viaszba másfél percig belenyomod a fa anyaga telítődik, átmelegszik kellően. amikor kiveszem a mártóhoz rögzített csurgatóra kerül 1-1,5 percre döntött állásban a felesleg gyönyörűen lefolyik a bütü részek szinte szárazak is. Ezután már egymásra lehet őket rakni. 1 óra múlva akár használhatóak is. Óránként 30 kaptárelem készül el, véleményem szerint 3-5 évente érdemes újra mártani az elemeket. 200 feletti darabszámot szoktunk egy napra tervezni 8-10 liternél nagyobb fogyást nem igazán tapasztaltam, de a különböző elemek és faszerkezetek más mennyiségeket színak magukba. Az újra mártottaknál szinte alig fogy az nem számottevő. Ilyen gyorsan ennyi elemet a büdös életben nem festesz le készítesz el használatra és ugyan nem számolgattam, de pénzben is olcsóbb mint a festék. A fa anyaga sokkal időtállóbb, kevésbé mozognak az elemek. A szellőzés megint egy hülyeség , mert a kaptárnak nem az oldalfalon keresztül kell szellőznie, arra ott a kijáró illetve az aljba fúrt 8cm-es lyuk. Szigetelés szempontjából sincs igazán nagy különbség ugyanis nem vettem észre , hogy a festettekben a bogár kevesebbet fogyasztana , több fiast petézne az anya stb. Egy dolog biztos a mártott kaptárakat pénz és időpocsékolás festegetni ugyanis nem tapad megfelelően a festék. Nálunk a legrégebbi mártott elem 7 éves, máshol láttam 10 évest és biztosan ennél maradok.A faanyagokkal sokkal nagyobb a hiba , mert minden szart belemérnek az ember arcába. Szépen kimunkált 4 éves festett menekülőket dobáltam ki az idén, mert szanaszét voltak repedezve, az egy évvel korábbi ugyanabból az anyagból , de mártott verzió nem hibátlan ugyan, de nem ereszti a bogarat sehol és a faanyag sem mozdult meg. Ragasztóval kapcsolatban voltak kételyeim, de D3 ragasztást csavaroztuk mártottuk majd 24 óra múlva szétvertük, de elötte a csavarokat kivettem. Nem a ragasztó engedett. Kapcsok kijönnek a másik festett anyagokból is ha a fa megmozdul. Sokszor elmondom, hogy ez nem láda , tessék a hosszú oldalba egy nútot rakni a rövidre csapot és az illeszkedési felület megnő a másfélszeresére. Ha pontosan tudok dolgozni a gépekkel akkor szárazon összerakva sem esik szét csavar és kapocs nélkül. Automatikusan az elemek derékszögbe állnak sablon sem kell az összerakásához.

DN19!
Mi kb. 6 éve sütjük így a fiókokat festés nélkül.
A legutóbbi szériát már lenolajjal beitattam és olajfestékkel festettem. Ha nem sütjük ki rendesen akkor olyan lesz mintha csak rákennénk, ha rendesen kisütjük deformálódik a fa. Elvetemednek az elemek és kilazulnak a kapcsok. Ha ragasztod a kaptárat nem tudod kisütni rendesen mert feladja a ragasztás.
Igaz az is hogy az én véleményem ebben nem igazán mérvadó hiszen a fához nem értek. Bár a kaptárakat is mi készítettük de ez hozzáértés hiányában hagy maga után kívánnivalót. Igaz hogy nem ezen múlik a méhészet sikere, de kicsi bosszantó hibák vannak. Mondjuk és olyan páralecsapódós penészedős büdös olajosfolyós olajpárás porbeleragadósat nem tapasztaltam. Bár ez nem zárja ki azok létezését.

Április elseje óta óriási szakértelmet szereztél a faanyagok kezelését illetően
Akkor még fogalmad sem volt a kifőzéssel kapcsolatban, te magad írtad, hogy még soha nem csináltad. Érdekelne hol lehet ilyen gyors tudáshoz jutni 20 nap alatt, hogy 30-40 éves tapasztalattal rendelkező embereket oktass.
Egyáltalán minek kérdezel, ha már eldöntötted, mit és hogyan csinálsz?

Kiváló ötleteitek vannak, főzzetek illóolajban!
A szerintem, meg Apu azt mondta... és folytathatnám, számomra nem jelent túl sokat!
Ha vannak adataitok, hogy mennyit szigetel egy 2cm-es fakaptár és mennyit ennek olajjal telített változata, akkor azt szeretettel várom, ahogyan gondolom sokan mások is.
Ha ilyeneket nem tudtok felmutatni, akkor nincs miről beszélni, mert a többi hablaty és komolytalan kategória...
Ha magad nem csinálod meg, akkor sosem bizonyosodsz meg előnyös, hátrányos tulajdonságairól...
Pöte, te már kipróbáltad, hogy lehet- e vizesbázisúval festeni olajban főzés után?
Ha nem, akkor próbáld ki és majd rájössz, hogy lehet!
A csorda szellem csodákra képes, de ha ettől eltérsz, akkor majd nem ért a csorda és akkor bőgni kezdenek...
Misi elvtárs, ha jól látom neked méhcsaládjaid sincsenek, akkor neked biztos releváns tapasztalataid lehetnek. (Az adatlapod kiváló!)
Szerintem a habkaptárban is meglucskosodnak a lépek, ugye?
Azért használják és teleléshez az összes takaratlan lépet benn kell hagyni, mert azt is mondták már nektek, ugye?
Így tovább, barátaim! Előre!

Talán ha illó olajokban főzne ki a kaptárokat, akkor lehetséges, hogy az atka nem szeretné,,,,????

Kísérletezzünk!!!

Csatlakozom az előttem szólókhoz!
Az elvi és a gyakorlati végrehajtás az kettő dolog!

Ha a besütött olajjal telített farostokra, kaptár felületére vízbázisú festéket viszel fel azt, a felületén maszatolva tudja csak elkenni - vékony lesz a felület. Ha olajos bázisú festékkel festi le akkor a telítettség miatt, nincs mibe pórusként belekötni így azok mint a pikkely-ként leválik!

Ha festés nélkül hagyja, és használat során kiteszi a napra, akkor ismét izzadni kezd a fa és ragadóssá válik - azaz a por, homok beleragad!

Nem beszéltünk arról sem, hogy a kaptár belseje hogyan viselkedik nyáron illetve télen! Télen a családnál felszabaduló pára a telített olajos, kaptárfalon végig folyna és penészedést okoz a kereteknél, viasznál!
A főzés után a kaptár belsejét ki akarják égetni akkor lángol majd büdös füstös lesz amíg le nem mossák hígítóval.

Tehát amit eddig a méhész a fa kaptár előnyeinek tudott azt ezzel a kifőzessél, a fa minden tulajdonságát megváltoztatja...a lélegző fa kaptár nem lesz!

De mindenkinek a saját technikáját kell megtalálni..tudjátok a kísérletező emberek viszik előre a világot!
Csak mondja el majd a pozitív és negatív hatásit is a taktikai és technikai fogásoknak, akkor a kísérletezőt elismerik majd és tisztelni fogják a saját vagyonának kockáztatása miatt - hogy ezt mind a közért teszi!
Esetünkben a pro és kontra témát az újságcikkben nem volt lehetőség kifejteni, nagyobb volt szerintem a szenzáció hajhászás, mint a tevékenység hasznának a kifejtése a méhészet tekintetében!

20 kaptár 16 liter olaj
100 kaptár 80 liter olaj


akkor gazdaságos??

Igaza van Pötének.
A fa telítésével annak eredeti tulajdonságát változtatják meg, az is a cél. Kérdés csak az, hogy ezzel a kaptár esetében jót teszünk-e? Szerintem sem . Természetesen mindenkinek szíve joga úgy tenni, ahogy neki tetszik. A méhészmester meg nem feltétlenül faiparos.

Ezzel a ténnyel sokan nem foglalkoznak, nem tudják és/vagy nem akarják megérteni. Voltak többen is akiknek mikor megemlítettem ezt a dolgot akkor tiszta hülyének néztek, lényegében azt mondták, hogy ez nem igaz, pedig józan paraszti ésszel végiggondolva logikus.
Pedig lényeges dolog főleg a fészek kaptárelem esetében.



Többször is próbáltad már olajos felületre a vízbázisú festéket? Érted? Olaj-víz??

És ha jól tudom,falex-nak ez még a szakmája is ...

Zsoltinál a pont! És ebből adódóan falex is igazat mondott - kedves testvérem.

Fakezelésre a lenolaj való. Az olajos besütéssel gyönyörűen tönkre lehet tenni a fa hőszigetelő képességét még akkor is, ha az illető méhészmester.

OK! Nekem bebizonyítottad, hogy te nagyon értesz hozzá és okos is vagy!
A gond csak ott van, hogy nem én vezetem félre a jónépet, hanem a nagyon gonosz és
nagyon szakmaiatlan Méhészet szaklap, annak is 2001/12 száma és kedves Árvay György méhészmester,
aki szerinted nagy tudatlanságot írt cikkében(ha gondolod, olvasd el).
Szerintem okos dolgot írt és a szaklap is vállalható. A cikk szerint, láss csodát napraforgóolajban sütik ki a kaptárakat...
Ha csendben maradtál volna, okosabb lettél volna ( ahogy tanult barátom szokta mondani) !

Miattam azt csinálsz amit akarsz, nem akarlak meggyőzni, csak másokat ne vezess félre !
A fa beeresztésére a lenolaj való, pont. Van olcsóbb megoldás, de jobb nincs! Nem én találtam ki, de 25 - 30 év megszerzett tapasztalata is ezt bizonyítja. Hogy a napraforgóolaj olcsóbb? Ez igaz.
De az olcsó a legtöbb esetben drágább, itt is.

szerinted lehet, mert te okos vagy !
a szarhoz, ha tehetem én nem nyúlok hozzá ...

Aztán kerül rá a szokásos vizesbázisú lazúr...
Szerintem jobb megoldás mint a lenolajkencézés

Szerintem meg adtál a sz@rnak egy pofont
De a saját kaptárjaival mindenki azt csinál, amit akar

Megtörtént a kaptársütés...
23 literben (friss napraforgóolaj- viaszt nem tettem bele) főztem, most 20 tamási rakodót.
Kb. 6-7 liter között maradt meg az olajból. 16-17 litert megivott a 20 kaptár.
A kaptárak szépek lettek, selymes, telített a felületük(nem ragad!).
Aztán kerül rá a szokásos vizesbázisú lazúr...
Szerintem jobb megoldás mint a lenolajkencézés.
A fiókok bütüjén még az olajból való kivétel után is bugyborgott az olaj, ahogy nyeldekelte.
Próba után, tudom ajánlani, annak aki esetleg nem eddig szokta főzni kaptárjait.

Nekem van tizenegy tavaly gyártott kaptáram aminek az anyagát 50 cm hosszú lécdarabokból szedtem össze így nem tudtam szabvány hunor 1/2 nb külső méreteket készíteni csak a belső méret szabvány a külseje olyan mint egy doboz.
Ezekre kell szoknyát készítenem nyáron amikor a méheket átrakom az új kívül is szabványos ez évi fiókjaimba.
Az szeretném kérdezni hogy a szoknya milyen széles és vastag lécből szokott lenni?
Gondoltam a szoknya fiókról lelógó részéből felfogatása előtt hosszan lemarok 1.5-2 mm anyagot hogy ne szoruljon ezt így szokták,szoktátok csinálni?
Előre is köszönöm a segítséget,
Üdv.

Ha már említést nyert a sziló akkor elmondom , hogy a sziló miatt nem csinálok szoknyás macerás fiókot. Ha gond lenne a síma éllel záródó kaptárelemekkel akkor oda kapnak egy kis szilót és kész.

Kaptár elemek mártása. Nem írtam direkt hogy olajban, de okos lenne ha kicsit figyelnétek a környezetetekre. A napra és repce olajak már régen nem olyanok , mint 10-15 éve. Tele vannak mesterséges anyagokkal, megavasodnak 1-2 héttel a felbontás után. A kaptár ragad tőlük. Szerintem undorító az amit ma pancsolnak "étolaj" néven kaptárba , kaptár faanyagra nem való. Akármennyire is 2000 forint kilója a viasznak szerintem még mindig jobb és olcsóbb minden festéknél, már a parrafint is kihagyom belőle, ahogyan öregszem kezdek gondolkozni talán

1/2 NB kaptárjaimat szeretném kifőzni napraforgóolaj és viasz keverékében, eddig nem tettem.
Tudom sokat polemizáltatok már a témában, a vélemények eltérőek...
Azokat kérdezném akik gyakorlatban csinálják, mennyire növeli meg az élettartamot(a kaptáréra gondolok ) ?
Mennyi idővel főzés után lehet festeni, kezelni kívülről a kaptárakat?
Egyébként vizesbázisú lazúrral szoktam kezelni a kaptárakat, esetleg vki. főz olajban és utána kezel lazúrral, milyenek a tapasztalatok?
Köszönöm!

Ez igaz Bogaras, ezért nyomtam egy csíkban sziloplasztot a szoknya és a hevederek alá (Vivaldi ötlete).

Ha vízvetősre csinálod jobb lett volna , bár ahol a fiók anyagával illeszkedik nagyon könnyen hajszálrepedés keletkezik a festésben és a faanyag felszívja a vizet. Ez sokkal gyakoribb gond , mint hogy a kaptárba folyik a víz.

Sima kékülés, ne foglalkozz vele bár alkudozni jó alap A kéküléses anyag is bírja addig mint ugyanarról a termőhelyről származó kékületlen anyag. Sokkal inkább érdemes azt megnézni hogy alacsony gyantatartalom mellett nehéz legyen a fa , sűrű évgyűrű szerkezettel. A román és szlovák fenyők nem ilyenek, sőt egyes ukrajnai szállítmányok is elég széles évgyűrűkkel rendelkeznek. Viszont aki mártja és nem festi a kaptárelemeket a faanyag telítésével évekkel növeli a fa élettartamát. A telítéshez mindenki kipróbálhatja , hogy milyen egy 120 fokos mártott vagy lenolajjal beeresztett , festett anyag közt a különbség. A mártottak teljes terjedelmükben átitatódnak, valóban telítődnek. A lenolajos beeresztéssel csak egy vékonyabb 1-2-3 mm rész itatódik át. A faanyag nagyobb mozgásra képes.

A gyanta sohasem zöld. Bár zöld penészt sem láttam kéket igen , kékülésnek hívják http://fahiba.fmk.nyme.hu/39_kekules.htm.
Illetve ha párás rosszul szellőző helyen van fekete, de letörölhető (száradás után) penészedés keletkezik rajta.

Sziasztok!

Van egy kis félreértésem kaptárügyben. Tudnátok segíteni?

Ezt állítják:
"Nyári vàgásù fenyőbe beleszárad a gyanta. Az zöld. "
Ez valóban így van? Mert szerintem inkább penészes....

Köszönöm Pöte hogy elmondtad a számomra különösen hasznos tapasztalatodat az alapanyagal és a rendszerrel kapcsolatban. A képet is külön köszönöm.

Tamásin a fiókok szétfeszítése nagyon jól megoldott a függőleges hevederek közzé kell befeszíteni.
Szerintem jó minőségű luc anyaggal semmi gond nincs. Nem építőipari minőségre gondolok, lehet kapni nagyon szép, sűrű szálú, nagyon kevés göccsel rendelkező luc anyagot, de nyilván nem 50e Ft6m3 áron. A borovi dög nehéz és a magas gyanta tartalma miatt rosszabb hőszigetelő.

Zsolti!
Egyszerüen megtetszett az a rendszer.Dilemázunk még a kaptár tipusok közöt a tamási rendszer is nagyon jónak tartom. De ott is a fiók sérülés mentes szétválasztását nem tudom hogy hogyan történik.?Vagy hogy menyire sérülékeny?Igen szerintem is alap dolog a jó minőségű ,száraz alapanyag, és amenyire csak megteheti az ember hogy göcs mentes legyen.
(borovin gondolkodunk)
Köszönöm neked is válaszod.

Bütyök! Hadd kérdezzem meg, hogy minek az a szoknya?
Én 15 éve tértem át fekvőkaptárról rakodóra, azóta szoknya nélküli tamási kaptárakkal dolgozom, és soha nem akadt probléma ezen alkatrész hiánya miatt. Alap a száraz anyagból pontosan készült, jól lekezelt, cullangoktól mentes kaptár.

Köszönöm szépen a hasznos válaszokat sodró és Peti .

Bütyök!

Én úgy oldottam meg ,hogy a szoknya alatt lévő fiókra szereltem fogantyút olyan magasságba ,hogy a kaptárszolga beférjen a fogantyú és a szoknya közé.Ha a fiók a fészekre megy akkor a sarokoszlop és a szoknya között feszítem.

Szia! Veszel 6x35-ös kapupánt csavart és a fiók felsőrészben fúrsz 6,5 lyukat oda rögzíted anyával a csavart úgy hogy a kerekített fej belől legyen akkor nem akad bele a keret! Úgy kell fúrni hogy a hátsó feléhez arra az oldalra amelyik neked a kezed alá esik a felette lévő fiók szoknyájának aljától 1 cm-re! Ehhez a kiálló csavarhoz és a szoknya aljához feszíted a kaptárvasat és nem sérül a fiók és könnyen szét pattan!

Akkor már csak azt szeretném tudni hogy milyen széles a szoknya kb? És hogy a fiókok szétválasztása hogyan történik már mit a kaptárszolga nem feszíti szét a szoknyát vagy sérti meg azt a fiókot amelyikre takar ? A sérülések kiküszöbölésére van e valami módszer ?
Bocsánat ha furának tűnnek vagy azok is a kérdéseim de egyáltalán nem ismerem ezt a rendszert de a vízelvezetés szempontjából ezt látnánk a legjobbnak.Csak igazán nem találtam még a fórumon szoknyás fiókról tervrajzot ha találtam is linkeket már régiek voltak és az tudatta velem angolul hogy Not Found ,meg hasonlók .

Igaz hülye kérdés volt részemről.

Ha nem takarna rá mi értelme lenne?

Sziasztok
Rendszerváltáson dolgozunk és rakodó rendszert céloztuk meg. Szeretnék érdeklődni hogy szoknyás fiókóknál a szoknya rátakar az alatta levő fiókra vagy sem ?

Sőt kiderült hogy a barátom aki elhozta az eladótól fényképeket készített a szerkezetről.
Az általam megvásárolt penge tartalékban volt neki és nem volt rá szüksége azért adta el.
Megkaptam a képeket tegnap és hát az eredeti olló nem semmi:

Karos lemezvágó, beütöd a gépbe és lőn csodát. Google a barátod

Üdv mindenkinek!
Sikerült vásárolnom egy asztali lemezollóhoz való 40 cm-es vágópenge párt.Szeretném megépíteni a hozzávaló keretet.

Ezen a fórumon volt valakinek kép feltéve egy ilyen kész lemezollóról,de sajnos nem találom még arra is emlékszem hogy élénk színe volt.
Tudnátok segíteni nekem?
Üdv Szilvási György

Festés előtt mindenképpen megcsinálom nehogy gond legyen később.
Köszönöm.

Köszönöm a képeket Mortimer!
Nekem is van több évig száradt anyagból tamási rakodóm,de a menekülőtér és a tető közt /ahogy Mortimer is leírta/ nem propoliszozzák a rést és pár fiók közt is van hézag.
A választásom e miatt esett a szoknyás kaptárra, mert ebből is van pár db és ezt találtam a legjobb megoldásnak számora. Hiába csináltam a tamási félét pontosan ,akkor is keletkezett 1-2-mm rés.
Bogaras a helyfoglalásban igazad van.

Ezekben igazad van, Bogaras. Úgy voltam vele, hogy még ha sikerül is megcsinálnom pontosan a tamási rakodókaptárakat, a szabadban ahogy mozog a fa, idővel biztos vetemedne a fiók. Tettetek már ide fel olyan képeket, amelyen asztalos által készített kaptár fiókjai között alakultak ki mm-es rések. Mondjuk a fiókok között még bepropoliszozzák a méhek a rést, de a tetőnél nem tudják.
Nálatok jelentkezik ilyen probléma?

Az enyémek éllel záródnak és ott sem folyik be, viszont ezen megáll a víz a festésben hajszálrepedés keletkezik a fa meg issza a vizet. +2 cm minden irányba ami szállításnál hasznos hely rovására megy, de kinek a pap kinek a papné

Tehát képek az aljdeszkámról. Azért választottam a körbeszoknyás kialakítást, mert ennél nem tud befolyni a víz a kaptárakba a fiókok közti kisebb hézagokon, a tetőnél sem, mert az így lehet sapkatető.

Vasárnap tudok legkorábban, akkor megteszem.

Mortimer!
Tudnál felrakni vagy küldeni képet?
Köszönöm!

Szia Bek.
Nekem körbe szoknyás, levehető aljú, alsókijárós kaptárjaim vannak.
A kijárózáró a szoknya alá hajlik be (itt kell egy kis pontosság), a méhek az aljon kiképzett ferde felületen mennek fel. Nem bonyolult megcsinálni.

Sziasztok!
Körbe szoknyás 1/2nb kaptár készítése mellett döntöttem.
Kijáróval kapcsolatba lenne kérdésem:
Minden fiókra lehet rakni kijárót,de ez takarításkor nem hátrányosabb mint a fenék kijáró?
Fenék kijáróba viszont bele lógna a felette lévő fiók szoknyája.
Ki milyen megoldást használ?

Ha összerakás elött nem szedted le akkor is muszáj lesz még használatba vétel elött egy fíbertárcsával megcsinálni, mert amikor már benne lesz a bogár és rájössz hogy szorul akkor már gáz van. Egyébként meg akár egy fűrészlap állítható magasságú körfűrésznél vagy marógépre feltett fűrészlappal 1 mm le lehet szedni a lapjából és az oldalából

Köszönöm Zsolti!
Igen ez jó ötlet a jövő évi adagot már így csinálom,utólag már gányolás lesz,

Üdv. Gyurika