A kaptárszemét kevésbé tudja eltorlaszolni a méhek járását egy hosszú hideg időszak után. Levegőzés. Ezekre az érvekre emlékszem Vicze Ernőtől.

Sziasztok!


A fenti állítást kifejtenétek és megindokolnátok? Azért érdekelne, mert én a kaptáraimat 2db 20X5-ös deszkából készítettem egymás felett, és így 40 cm-es magasságot kaptam. Mivel az NB keret 36 cm, és én a takarást preferáltam (részesítettem előnyben, bocs FF fórumot is olvasok) a fennmaradó 4cm-t úgy osztottam meg, hogy felül 3cm alul 1cm. És komolyan érdekelne, hogy mire kellene alul az a + 1cm. Az is fontos lehet, hogy nálam a kijáró a rövid oldalon (meleg építmény) van, és csak 7mm magas, viszont az a teljes hosszban, amit 6mm-es OSB lappal szűkítek a termelési időszak által diktált igények szerint. Az még ide kívánkozik, hogy egy ilyen kaptár csak állóméhészetben előnyös, ott viszont az én megítélésem szerint nagyon. (ha kell most már indokolni is tudom)


H.apci

Legjobb a hagyományos rostaszövet, ha szirupot is átöntesz rajta.
A fém szúnyogháló megfogja, meg sajnos akár a terpesztett hálós (!) is.

Rostaszövetet a menekülőtérbe ki milyet használ? Tud valaki egy jó beszerzési forrást?

Nekem az alj és keret között 25 mm van, de középen hosszában egy 20 mm-es felmászó léc van. Nem tudom tényleg kell- e, de a minta az ilyen volt.

Nálam ócska kaptárak között olyan is van,hogy 1-2 keret tökig leér....de én nem változtatnék.nem véletlen az a 2 cm

Sziasztok!

Fekvő kaptárban a keretek alja és a fenékdeszka között a szokásos 2cm helyett lehetne 1cm-t hagyni, hogy könnyebben fel tudjanak kapaszkodni a keretekre?
Mi lenne a hátránya?
Köszönöm!

Ki hogy szeretni. Ami teljesen nyitott (mint az enyém) ott az atka elleni kezelésnél kell megoldani a zárást, ahol zárt ott a takarítást.

Higi aljnál kell figyelni, nehogy "telibe" deszka legyen alatta.
Különben úgy járunk mint az idős méhészek, akik a méhészújságban szidják a higi aljat, mert rendszeresen takarítani kell a tálcát alatta.

Én is ugyanígy csinálom falccal, 3 elemből tehát 2 helyen illeszkednek egymással. Köszönöm a segítséget, akkor nem ragasztom. A tetőt úgyszintén.

Az oldalakat telibe ragasztom, de az aljat falccal szoktam összerakni. Minél nyírkosabb a fa, annál jobban mozog. Ezért az alj van leginkább kitéve ennek. A deszka fele vastagságáig bemarom, a másikat ellenkezőleg és így illesztem össze. Nem muszáj mindet falcolni, lehet úgy is, hogy egy ragasztás-egy falc stb. De érdemes a tágulásra így odafigyelni.

Ki lehet főzni , de lecsorgatáskor hamar ráhűl az olaj. Festés előtt (nállam cellkolor) lakkbenzines ruhával jól át kell törölni , és nem lesz vele gond. Hajrá!

Fozni azt lehet barmilyen idoben es bármikor. A problema az hogy tovabb tart a főzesi idő es nenezebben fog megszaradni.

Az alj elemeit szoktátok ragasztani? Hallottam már kétféle véleményt is. Elvileg nem kéne ragasztani, hogy a fa bírjon mozogni és ne repedjen szét. A ragasztottak állítólag inkább szétrepednek.

Aki szokott kaptárfiókot olajban kifőzni, azoktól kérdezném: lehet ilyenkor is (hidegben) csinálni, vagy jobb, ha megvárom a tavaszt? Nem fűtött garázsban tárolom a nyers fiókokat. Előre is köszönöm a segítséget!

Felsőmaró asztallal igen sokféle munkára képes, de a huzamosabb használatra csak a jó minőségű gépek valók.

Azért lehet legalàbb egy kèzi felsőmaró jól jönne.

Ez így van, a nútolás körfűrészen nem egy szakszerű, de vitathatatlanul széles körben alkalmazott eljárás.

A barkács és/vagy gyengécske gépeken rengeteget segíthet egy profi szerszám, ez esetben speciális hosszvágó körfűrészlap. Ezek nem olcsóak, esetenként vetekednek a gép árával. Nekem van 20 ezer fölötti fűrészlapom több is. Drágák, de jók.

Én annak idején én azért által le a hajópadlóval, mert elfogadható árban csak sz@rt lehetett venni, drágán is sz@rt lehetett venni és esetleg horror drágán lehetett jót venni. Nem hiszem, hogy sokat javult volna a helyzet...

Persze nem árt valamilyen táblásító szorítósablon sem, mert ha már az elején elszúrjuk a táblásítást, akkor kész a selejt, minden további erőlködés nélkül is. A körfűrésznél talán 1500-1800 W lehet a nagyon minimum 1 fázisnál, persze függ a fűrészlap szélességétől is. Gyári körfűrésszel csak (munkavédelemmel ellentétes) beavatkozással tudsz nutot vágni rövid oldalba a keretfüleknek: f.tárcsa mögötti hasítóék "szintbe" flexelése vagy (még rosszabb) teljes eltávolítása után. Összeállításhoz se árt némi sablon.
Sajnos már a faanyag vételénél hátrányba kerül(het)ünk a nagy mennyiséget vásárló kaptárgyárosokkal szemben. Viszont az is igaz, a vásárolt kaptárak is igényelhetnek javítást, lehet plusz szállítási költsége is stb. A fűrészgép vásárlásnál számolni kell a gyári fűrészlapok instant cseréjével is.

http://www.alfoldfa.hu/wp-content/galle ... yobol1.jpg

Járófelületű hajópadlóból készítettem annak idején rakodókaptárakat.
Egy gérvágó fűrész kellett a keresztvágásokhoz:
http://m.cdn.blog.hu/fu/fusti/image/Par ... oom--1.jpg
Egy asztali körfűrész a hosszvágásokhoz meg a nútolások elkészítéséhez. Pl.: https://www.gudeplaza.hu/kepek/gude55167.jpg
Csavarozógép fúráshoz és csavarozáshoz.

Ennyi a minimum.

Sziasztok.
Rakodó kaptárakat szeretnék csinálni. Milyen gépek, illetve milyen teljesitményű gépek kellenének? Egyenlőre kigyalult anyagot vennék.

Hát még ami hirtelen fontos lehet, hogy én belemarnám az egyik oldalt a másikba mint a rakodónál elég kb 5-7 mm mély nút. Hogy melyik oldalt melyik azt végig kell gondolni hogyan lesz összerakva stb.

Itt nem hiszem meg nem hiszem meg nem az általános így meg úgy a szempont A lényeg , hogy milyen keretmérettel dolgozol és mennyi darab van egy más mellett. 35 vállnál rakodóban 35mmx10db=350mm erre teszel 10 , de inkább 15mmkezelési hézagot. Tehát a rakodó belmérete ebben az esetben360 vagy 365 mm lesz, nem olyan bonyolult csupán azt kell eldönteni mit akarsz.

ne fogd vissza magad Morpheus gyüjtsd csokorba , a lenolajas étolajas kisütés menni fog , sokan dicsérték és tanácsolták ugyhogy megfogadom
és köszönöm az eddigi hozzászólásokat

Hi!
Sztem a 36 mm váll is elég. 36x20=720 mm viszont az oldalléc élére hamar tesznek propoliszt ami ha csak 1-1 mm mindkét oldalon akkor az 2mm x 20 = 40 mm
Eddig 720+40= 760 + számold rá az anyarács deszka vastagságát., de majd azt is kerekítheted felfelé. hidd el csak soknak tűnik a 4-5 cm kezelési ameddig szűz a kaptár csak addig tart! És a végében van hely az nem gond max akácon beteszel még egyet had teljen!!! Egy a lényeg ne szoruljon mert az szenvedés lesz van egy két amivel igy jártam a nb 20aim anyaráccsal csak nb 19

És ha most csinálnám én a fekvő kaptárjaimat azokat is kisütném lenolajkeverékbe. /lenolaj és étolaj 1:2/
Meg még egy-két apróságon is változtatnék, de most szétszórva vannak bennem az ötletek össze kéne szedni őket egy csokorba

Szia Köszönöm , ugy számoltam 44x 80 belsö méret , a rostaszövet fölött még 8-10cm vagy lehet ez a távolság kisebb? van valakinek tapasztata ? 3cm hugarocell kényelmesen befér .. várom a véleményeket köszönöm

A belső hosszméretet fekvőnél nagyjából úgy számolják, hogy keretenként 38mm + 10-15mm. A 18-as pl. 18 x 38 = 684 + 15 ~710mm hosszú belülről. Van aki 37mm-rel számol. A rakodóknál, általában 35mm lépgerinctávolsággal számolnak. Az egyetlen rajz amit 20 keretest láttam, azon 770mm volt a belső hossz. A többi igazából adódik a felhasznált anyagok méretéből, és a megvalósítani kívánt konstrukciótól. Mint pl. tető, rostaszövetes keret, menekülőtér, szellőző, aljdeszka stb.

Sziasztok
tudna nekem küldeni valaki 20 NB keretes fekvökaptár méreteket ?

köszönöm a segitséget

Rendben, de időbe fog telni. A szakirodalmi relikviáim közül kölcsönadtam én balgatag, vissza kell szereznem.

Várjuk a cikket,köszönet

Igen jöhet a cikk

Akartam képet feltenni de nem találom. Ha érdekel valakit megpróbálom feltenni a cikket. Abban Fülemüle az egész rendszerét leírja minden fogással. Ez egy módosított Péntek kaptár. Nagyon átgondolt, kipróbált TERMELŐ rendszer. A kaptár minden apró részletének munkamegkönnyítő jelentősége van. Ennek az ára a kaptárak elkészítésének munkaigényessége, viszont megéri. Számomra módosítás nélkül ez a végleges termelési módszer. Jelenleg 40 családom van ilyenben.

Szia. A Magyarországi Méhész X.évfolyam, 3.számában Fülemüle a teljesség igényével leírja a rendszerét. Az enyém ennek a pontos mása. 20 keretes melegépítményű fekvő, anyarács nincs, keretek leszorítva.
Nagyon örülök hogy ebben a rendszerben dolgozhatok. A többiről a cikkben, érdemes megszerezni.

kopter83: Te is használod a leszorítólécet, lemezfület? Higiénikus alj, szellőző, elválasztólap? Mivel feded a kereteket, fóliával vagy vászonnal? Anyarács? Biztosan érdekel mást is, esetleg fotó?

Nem baj, dolgozom amúgy a termelékeny gyártás problémájának megoldásán. Egy egyszerű kézi prés prototípusa kész, az idén már azzal kentem le a szükséges mennyiség nagy részét. A szabás megoldása is folyamatban van, csak nem megy minden egyszerre.

Sajnos nem tudok az alu keretfülben segíteni, mert amit kaptam egyedi eset volt valami maradék anyagokból.

Szia Laza .
Az alu keretfüleket mennyiért lehet készre legyártatni, vagy csak kiszabatni? Az én rendszerem is hasonló a tiedhez, pontosabban a Fülemüle rendszere... Köszönet érte neki itt is.
Én is kapoccsal fűzöm a keretet.

A "keretek" témához viewtopic.php?f=4&t=380&start=50 2016 01 06-án tettem föl robbantott rajzokat. Az elválasztót én télen és akácig használtam, azért van hőszigetelőből. Ameddig bent van, mintha szebben petézne az anya, szinte a lécekig. De van amelyik egyébként is. A három műlép ki volt építve mire kiértem akácra, és pergetésre az utolsó kereteken volt az anya. A technológián még bőven van mit csiszolni, mert ez volt az első önálló évem... És ezzel együtt lehet hogy a kaptáron is. A vállazatlan alufüles kereteket tényleg nem akarják őszig összeragasztani, akkor kicsit a felső leszorítóhoz néhol odapöttyintik. Annál a kaptárnál ahol már minden keret ilyen, kis túlzással szinte a kaptárvasat le is lehet tenni. amire kell, azok a viasz hidak szétszakítása. Azt nem figyeltem meg, hogy az több-e mint a hagyományos vállazott kereteknél, de emiatt szinte egyáltalán nem lengenek a keretek, pedig féltem tőle. Ráadásul még nem is fúrom és fűzöm, hanem belülről kapcsozom a huzalt. Az alu füleket egy barátom csinálta vagy csináltatta. Ha nekem kellett volna azt is csinálni, azért visszafogta volna a fantáziám! De így, hogy két nap múlva hozott 1000db-ot, rendeltem hozzá keretlécet is. Egyelőre szimpatikus.

Nem semmi az alsó kép.Így már kezd kirajzolódni a történet még annyi hogy az elválasztó deszkát amúgy használnád vagy használod?
Vagy csak müléppel lezárod az anyát?A vállazatlan kereteket te csinálod és hol veszed az alumínium távtartókat?Esetleg vettél-észre külömbséget a lépek összetolásánál a vállas keretekhez képest,nyilván nem propoliszozzák annyira összede mondjuk szállításkor nem lötyögnek?

Az enyémek nem teljesen Péntek kaptárak, csak néhány dolog lett abból átvéve. Mint a meleg építmény, a vállazatlan keretek alumínium lemez távtartóval, a bakhát helyett a különálló 3,5cm magas leszorítóléc. Ezek láthatók a fotón, ami akácra érkezés után másnap készült. Benne a 3db lemez füles keret, és már a végére téve az elválasztó lap, ami nekem tetőfóliával burkolt XPS lap. Ez később kikerült, mert a kaptár rövid lett... Én is számolgattam, ahelyett hogy egy vásárban megmértem volna. El is számoltam Én 690mm belső hosszra készítettem, a gyártók 710mm-re csinálják. Ha az elválasztót kiveszem, épp hogy befér a 18 NB keret. És akkor sem fér be, ha az elválasztó csak egy 10mm-es lemez. A kihúzható alj nem hungarocell, hanem kemény, tömör polisztirol lemez. Teszek fel egy fotót erről is.

Szuperek lettek a kaptárjaid.Péntek Lajos kaptárjáról én is olvastam és volt szerencsém akác aladt szemügyre venni őket egy öreg méhész ezzel dolgozik aki hozzánk vándorolt nem semmi amit produkált a kis öreg,persze jóvolt az idő ésa méhei is jó kondiban voltak.
Ha lenne időd leírhatnád nekem a pontos paraméterereket.Az aljába én is tervezek kihúzható tálcát.kemény farostlemez nem lenne jó?Ha jól értettem te hungarocellből csináltad,nem rágják meg a méhek,bár lehet félre olvastam.Az odáig tiszta,hogy ahány keret+egy centi olyan hosszú,szélessége adott a keretméret miadt,magassága viszont,ahogy én gondolom aluról 2cm felmászóléc csúcsa+ 5mm a kertléc
aljáig ezután jön a keret jelen esetben NB alsóléc+oldalléc 35cm ezután jön a bemarás akeretléc vállának,gondolom az egész kaptár tetejéig itt alényeg,hogy milyen vastag legyen a rostaszövet keretje,és ez kompletten hogy van megoldva bakhátas átfordítható vagy nem .gondolom ha keretetetőt használok és nem vándorlok nem kell átfordíthatóra csinálnom.Köszönöm

Mojo: Én Fülemüle fórumtárs segítségével kezdtem hozzá, az ő tapasztalatai alapján. Melegépítményű, tehát a rövid oldalon, és alul van a 18 x 2,5cm-es kijáró. Ez egy erős termelő családnál az egérrács felhelyezéséig teljesen nyitva van. A teteje előre nyílik, tehát a csuklópántok azon az oldalon vannak, ahol a kijáró. A tető szellőzők pedig a hosszú oldalon vannak, amit a szokásoshoz képest másként oldottam meg. Fater is ragaszkodott hozzá, hogy KB kaptárjain a szellőzőkön legyen rács. Egyszer volt benne kígyó vagy csak sikló, (tökmindegy ), többször darázsfészek. Én is ragaszkodom hozzá... Valamint műszaki szempontból nem tetszett egyetlen korábban látott lógó lifegő szellőző megoldás sem. A fotón látható az eredmény. A Péntek Lajos szerinti hátsó szellőző nekem lemaradt. Készült viszont egy kihúzható alj 5mm-es polisztirol lapból, ami nem igazi higiénikus, mert nincs fölötte taposórács. Azért így is előrelépés a semmihez képest. Ennek a merevítését jól megoldja a középen rácsavarozott "felmászó léc".

Köszönöm!

Szia!


Meleg építménynél tudomásom szerint az alsó kijáró az általánosan elfogadott. A kaptáraim egy részét magam készítettem, ezeken nincs szellőző, mivel vándorolni sosem fogok velük. A megfelelő méretű kijáró elég, hogy a mézet be tudják érlelni. (Nálam legalább is) Az én kijáróim alacsonyak, (7mm) de a front teljes hosszán (44cm) Ezt az évszaknak megfelelően szűkítem (rövidítem) 6mm-es osb-vel. Ha tervezel vándorolni, akkor kell a szellőző.

a szellőzőt úgy old meg, hogy be lehessen teljesen zárni, ezért oldalt semmi képen sem javaslom. A tetőszellőzés az elterjedt.


H.apci

Szia laza.Én is magam fogom készíteni a kaptáraimat,ezért próbálok összeszedni minnél több infót.
A szellőztető hol helyezkedik el?pl a tetőben oldalt a nyitható vagy éppen zárható,vagy a kaptár hátsófalán alul vagy felül aminél belülre fel van szegelve egy rostaszövet ami kívülröl kis tolóajtóval zárható,gondolom ennek a méz érlelésénél van szerepe.
A kijáró hol helyezkedjen el alul,középpen ?Észrevételeid szerint mire kell odafigyelni esetleg még párásodás,stb

Mi lenne a kérdés? Told be egyből ha nem találtál választ a korábbi hozzászólásokból, ne szaporítsuk fölöslegesen az olvasnivalót! Nekem meleg építményű NB18 van. Igaz csak második éve, de vannak itt sokkal tapasztaltabbak is. Csak részben készítettem magam. Pontosabban, próbáltam kaptárt csinálni két asztalos által elcseszett faanyagból. Ez többé kevésbé sikerült. A rajládákat már teljesen magam készítettem, és ezután is így lesz.

Sziasztok.Melegépítményű kaptárt használó méhészektől kérnék egy kis segítséget,ha lenne aki segítene megköszönném.

Elegendő lehet egy laposvasdarab, lehet végén melegített hosszú szárú csavarhúzó, vagy egy olcsó forrasztópáka lapos véggel. Én egyszer ilyen technikával sütöttem be "digitális" számokat. Azok csak pálcikákból állnak

Koszonom, tanulsagos valaszokat kaptam!

Udv.:

M.G.

Kifejezetten jó, mert így jó pár év után sem rágják ki azt a részt szállításkor. (már ha vándorolsz)